Kanadai Magyarság, 1958. július-december (8. évfolyam, 57-108. szám)
1958-07-09 / 59. szám
Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty PRICE 10 CENTS "A mi utunk, a magyarság útja, ma is változatlan : híven az ezer évet múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői” (A fenti idézet Kenesei F. László lapunk első számában megjelent beköszöntő cikkéből való.) ARA: 10 CENT Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. VIII. évfolyam, 59. szám KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1958 július 9., szerda Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6.0333 ■ 1 1 ■■■■■■■—— i Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE LE. 6.0333 München árnyéka... A jelenlegi libanoni helyzetet angol és amerikai politikusok és újságírók kezdik összehasonlítani azokkal az állapotokkal, amelyek közel 20 évvel ezelőtt Európában uralkodtak, s amelyek azután Münchenhez, végül pedig mégis csak az elkerülhetetlen második világháborúhoz vezettek. 1938-ban egy európai uralomra törő Németország útjában álltak a szétvert orsztrák—magyar monarchia helyett mesterségesen felállított kis középeurópai államok. Ezeknek területi sérthetetlenségét a nyugati hatalmak, Anglia és Franciaország garantálták, amikor pedig kenyértörésre került a sor, cserbenhagyták őket. Nem akarták belátni, hogy az 1918-as hibákat nem lehet újabb hibákkal helyrehozni. A feldarabolt Ausztria—Magyarország helyett gyenge apró államocskákat teremtettek, amelyek egymás után hullottak Hitler ölébe. Libanon 1946 óta önálló állam. Az elmúlt esztendő óta a terjeszkedő Egyiptom és Sziria, most már mint Egyesült Arab Köztársaság, egyik politikai célpontja. Azonkívül Moszkva sem hagyja ki számításaiból és hol arab nacionalista, hol szocialista jelszavakkal szeretné Libanonnal megszakíttatni kapcsolatait a nyugati világgal. Libanon önállóságát a nyugati hatalmak garantálják. Amióta ez a kis ország az Egyiptom és Sziria, illetve Moszkva felől nyomásnak van kitéve, a nyugatiak, Amerika, Anglia és Franciaország is állandóan bíztatják, hogy segítségére jönnek, ha egyedül nem bírná megőrizni önállóságát. A határozatlanság és bizonytalanság ugyanúgy a támadók malmára hajtja a vizet, mint 1938-ban Hitlernek kedvezett a nyugatiak engedékenysége. Libanont is bíztatják, s most amikor végre elérkezett annak ideje, hogy gyakorlatilag is bebizonyítsák segíteni akarásukat, visszariadnak az erélyes közbelépéstől, utat engedve egy ’középkeleti imperialista terjeszkedésnek. Pedig, ha nem lépnek fel egységesen és teljes erővel, akkor itt sem kerülik el a háborút, azt legfeljebb csak hónapokkal, vagy egy-két évvel elhúzhatják. De minél később kell azt majd megvívni, annál nagyobb áldozatokba fog kerülni. A nyugati hatalmak rpindezzel tisztában kell, hogy legyenek, most még idejében gátat vethetnek a nasseri, illetve szovjet törekvéseknek. OSOSOOOOOOffiWOOOOOOOOOOOOQOOOOOOC Magyar—jugoszláv határforgalom A Kádár-kormány 1957 tavaszán, hogy a Jugoszláviába áramló tömeges menekülésnek gátat vessen, ismét elrendelte a magyar—jugoszláv határ mentén 30 km-es mélységben a határsáv visszaállítását. Az ország többi részéből csak külön engedéllyel lehet a déli határsávba közlekedni. Csak hivatalos ügyben, vagy sürgős családi esemény (házasságkötés, temetés) alkalmából adnak ki beutazási engedélyt. A déli határsáv belépő pontjain sorompókat állítottak fel, ahol a határőrök teljesítenek állandó szolgálatot és ellenőrzik a közúti forgalmat. Ugyancsak határőrök igazoltatják a határsávban közlekedő személyvonatok utasait is. A magyar—jugoszláv határon a műszaki zárat mindeddig nem állították vissza. A Jugoszláviába irányuló szökések száma sem emelkedett feltűnően a Moszkva—Belgrád közötti feszültség fokozódása óta- A jugoszláv hatóságok hónapok óta egyetlen menekültet sem adnak ki a magyar hatóságoknak. Még kiskorúakat is csak akkor engednek vissza Magyarországra, ha szüleik hivatalos utón kérik hazaszállításukat. Határincidens a Duna—Tisza közi magyarjugoszláv határszakaszon nem fordult elő a forradalom óta. Magyarország és Jugoszlávia között az utóbbi hetek során a vasúti személy és teherforgalom megcsappant. Magyarország és Jugoszlávia között Kelebián át — ez a Duna—Tisza közén egyetlen nyitott átkelő pont — naponta mindössze egy pár nemzetközi gyorsvonat közlekedik. Ezek utaslétszáma alacsony, legtöbbnyire külföldiek. Magyar—jugoszláv viszonylatban a közvetlen tehervonatforgalom napi néhány kocsira csökkent le. A teherforgalom zömét a népidemokráciákból Jugoszlávián át Bulgáriába, vagy vissza közlekedő transitok képezik. 1956-ban a Jugoszláviával való kibékülés után Magyarország és Jugoszlávia között megállapodás jött létre, hogy az 1948 óta az átmenő vasúti forgalom számára lezárt és a határon mindkét irányban többszáz méter hosszúságban felszedett Bácsalmás—Csikéria—Szabadka-i és Baja—Gara—Zombor-i vasútvonalakat ismét helyreállítják és az átmenő forgalom számára megnyitják. Az egyezmény értelmében a helyreállítás után Magyarország peagejogot nyert volna a Csikéria—Szabadka—Röszke közötti jugoszláv határszakaszra és közvetlen vonatjáratokat közlekedtethetett volna a Dombóvár—Baja—Csikéria—Szabadka—Horgos—Röszke- Szeged-i fővonalon. A MÁV még 1956-ban hozzákezdett a rendkívül .elhanyagolt állapotban lévő két vasútvonal felépítményének újjáépítéséhez. A két vonal a közbejött forradalom és a súlyos felépítmény anyaghiány ellenére, 1957 végére elkészült, átmenő forgalom számára azonban mind a mai napig nem nyitották meg. 1958 áprilisában a Közlekedésügyi Minisztérium elhatározta, hogy a nagy költséggel újjáépített Baja—Gara-i és Bácsalmás—Csikéria-i vasútvonalakat lebontatja, mivel "a csekély személy- és teherforgalom következtében" e vonalak üzembentartása nem bizonyult gazdaságosnak. A felépítményi anyagot, más "fontosabb" vonalak felújítására használják fel. A megszüntetett két vasútvonal környékének személy- és áruforgalmát a jövőben autóbusz- és tehergépkocsi járatokkal bonyolítják le. A délvidéki vasutasság a csak nemrégiben újjáépített két vasútvonal lebontásának igazi okát a Jugoszláviával való újabb feszültségben látja. Diefenbaker nyitja meg a kanadai Nemzeti Kiállítást Diefenbaker kanadai miniszterelnök fogja megnyitni augusztus 20-án (Szent István napján) a kanadai Nemzeti Kiállítást, amely nagy látványossága szokott lenni egész Kanadának. Hűvösen fogadták De Gaullet I az algiriak Algir- — Másodszor is meglátogatta Algírt a francia miniszterelnök. Helikopterében nagyobb katonai kíséret mellett elrepült az algiri-marokkói és algiri-tuniszi határ mentén elhelyezett csapattéstek megszemlélésére. Mindkét helyen De Gaulle beszédet intézett az ott egybegyült többszázfőnyi arab lakossághoz, beszédét a hely színén arab nyelvre is lefordíttatta. Ezekben a beszédekben De Gaulle megismételte azt az elhatározását, hogy az új francia alkotmányban keresztülviszi az egész francia északafrikai lakosság egyenjogúságát. "Franciaország feladata ezen a helyen az, mondotta De Gaulle, hogy a testvériséget valósítsa meg az arabok és franciák között. Minden itt lakó ember egyforma jogokkal lesz felruházva. Erre szavamat adom. A testvériség és egyenlőség többet ér, mint a puskagolyók és gránátok. Mindenkinek egyformán meg lesz adva, hogy boldoguljon. Menjetek nyugodtan vissza falvaitokba és adjátok át mindenkinek ezt az üzenetemet". Algir városába való visszatérésekor De Gaullet meglehetősen hűvösen fogadták. Csak itt-ott hallatszottak felkiáltások, amelyek Guy de Mollet felkötését követelték. Az Algíri Közbiztonsági Tanács 24 óra leforgása alatt háromszor ült össze. Egyébként De Gaullet algíri útján kísérte Guy de Mollet volt szocialista miniszter is, akit 1956-ban tett algiri látogatásakor a helyi francia lakosság rothadt burgonyával dobált meg. A franciák Eszakafrikában nem helyeslik De Gaulle algiri politikáját. De Gaulle azonban hajthatatlan ezzel a csoporttal szemben is és saját útját járja. A legközelebbi hetek kimutatják, milyen eredményekkel. i Tárgyalnak a libanoni felkelők A Tripoli környékén harcoló felkelők fehérzászlós parlamentereket küldtek át a kormánycsapatok állásaiba,' akik arra kérték fel a kormánycsapatck parancsnokát, hogy kössenek megállapodást, amely kölcsönösen megtiltaná a nehéz tüzérség és egyéb nagyobb hatású tűzfegyverek használatát, mivel ezzel csak feleslegesen szaporítják az áldozatok számát a polgári lakosság körében. Az egyezséget megkötötték és a kiküldöttek visszatérése után a kormánycsapatok újra támadásra indultak, most már csak könnyebb kézifegyverekkel. , Chamoun elnök kormánya továbbra is vádolja a Nasser-köztársaságot, hogy az látja el kommunista fegyverekkel a felkelőket és megismételte kérelmét a nyugati hatalmak és az UNO felé, hogy a rendet csak UNO-csapatok, vagy angol és amerikai egységek segítségével tudja Libanonban helyreállítani. Az UNO-megfigyelők beküldték első jelentésüket. Erről azonban még hivatalos jelentést nem adtak ki. De Gaulle határozott hangú levele Hruscsovhoz, De Gaulle miniszterelnök megadta a választ Hruscsovnak a június 11-iki levélre, amelyben Hruscsov a nyugati hatalmakat rágalmazza. mert nem akarnak vele a tárgyaló asztalhoz leülni anélkül. hogy a legkisebb remény is meglenne némi eredmény elérésére. Míg Eisenhower és MacMillan Hruscsovhoz intézett válasza kereken kimondja, hogy "az Ön és a mi nézeteink az ön leveléből kitünőleg merőben ellentétesek", addig De Gaulle udvariasan, de határozottan tudtára adja a fehér kesztyűt felhúzott vörös uralkodónak, hogy Oroszországnak természetesen el kellene előbb fogadnia a nyugatiak tárgyalási programját és biztosítékot kellene nyújtania, hegy ezekben a pontokban eredményeket is el fognak érni. Különben a csúcskonferencia csak felesleges időpazarlás I lenne. Ä NAGYVILÁGBÓL ALASZKA ÜNNEPEL Nem érte váratlanul az alaszkaiakat az a hír, hogy a szenátus Washingtonban megszavazta Alaszka államiságát és mint 49-ik, s ecjyben legnagyobb amerikai államot az Egyesült Államok kötelékébe felvette- Amint arról már multheti számunkban beszámoltunk, ezzel egy évtizedek óta tartó harc zárult le. Alaszka lakossága nagy örömmel fogadta a hírt. Szitka, Fairbanks, Skagway, Juneau városokban utcai bálokkal és persze otthoni partikban is megünnepelték az új állam születésnapját. Táblákkal a vállukon vonultak végig az utcákon az alaszkaiak, amelyek mind hazájuk büszkeségét hirdették. "Nagyobbak vagyunk, mint Texas, gazdagabbak, mint California". "Alaszka — az Isten-áldotta ország!" ilyen és hasonló szövegű feliratokkal voltak díszítve Alaszka házai az utolsó júniusi hétvégen. Arizona és Uj Mexico 1912-ben történt állammá fogadása óta nem volt ilyen esemény Amerika történetében. Alaszka most megválasztja új állami tisztviselőit. Az általános választások novemberre lettek kitűzve.---------------------------o------------------------- — ATOMFELHŐ HAT ORSZÁG FELETT Oxford, Anglia. — Egy angliai atomenergia termelő üzemből véletlenül üzemi baleset következtében kiszabadult rádióaktív felhő hat európai ország felett vonult el, jelentette egy felelős állásban lévő atomtudós. Dr. W. G. Marley, a brit atomenergia kutató intézet vezetője közölte, hogy az atomfelhő, amely Belgium, Hollandia, Dánia, Norvégia, Svédország és Franciaország felett elvonult, teljesen ártalmatlan volt. Párásított rádióaktív jód szabadult ki egy túlfűtött atommáglyából. Ez még a múlt év október havában történt. Akkor az erőmű legközelebbi környékén a tejet egy időre betiltották, az addig eladott tejmennyiséqeket a kormány felvásárolta és a tengerbe öntette.-—-----------------------o---------------------—---KUBÁBAN FOLYIK AZ EMBERRABLÁS ÉS GYILKOLÁS Havanából jelentik, hogy a kubai felkelők egy csoportja pisztolyokkal felfegyverezve behatolt Nicolos Rivero Aguero lakására, ahol Aguerot a felkelők agyonlőtték, feleségét pedig súlyosan megsebesítették. Aguero a santiagói városi tanács tagja és bátyja Andres Rivero Aguero a legközelebbi kubai elnökválasztáson, novemberben, mint hivatalos jelölt fog fellépni. Az idősebb Aguerot a mostani elnök Batista is támogatja. A havanai amerikai konzulátus két főtisztviselője, Park Wollam konzul és helyettese, Robert Wiecha vakmerő vállalkozásba fogtak- Mind a ketten elindultak a hegyekbe, hogy érintkezésbedépjenek a felkelők vezetőivel és kieszközöljék a múlt héten elrabolt 50 amerikai és kanadai szabadonbocsájtását. Mind a két amerikai diplomatának másnap haza kellett volna érkeznie, azonban nyomuk veszett és még a mai napig sem kerültek élői Közben a felkelők egv csoportja még további 4 amerikai állampolgárt rabolt el. Amerikai hivatalos körök a felkelők emberrablási taktikájában azt látják, hogy a felkelők ki akarják erőszakolni Amerika katonai beavatkozását a kubál'belügyekbe. A kormánycsapatok egyébként nagyobb erőkkel vonulnak fel a felkelők fészkei ellen. A nehéz terep miatt azonban a felkelőket megközelíteni nem egyszerű doloa s így azok felszámoláséval a legközelebbi hetekben még számolni sem lehet.---------------------------o--------------------------NINCS NYUGALOM LIBANONBAN Tripoli és Beirut városokban és azok környékén a felkelők továbbra is támadások, kai nyugtalanítják a lakosságot. A felkelők újabb csapatokkal erősítve lemerészkednek a helyi falvakból a városokba, ahol néha órákhosszat kell a kormánycsapatoknak harcolniok, amig a felkelőket újból visszaszorítják a hegyek közé. A kormány tábori tüzérséggel és lökhajtásos repülőgépek bevetésével tudja csak távoltartani a felkelőket, akik azonban szétszórásuk után is hamarosan gyülekeznek a hegyekben és újabb akciókat indítanak a városokban lévő kormánycsapatok ellen. Utánpótlásukat Sziriá. ból kapják Nasszeréktől s ezt mindaddig megakadályozni nem lehet, amig az egész határt az UNO csapatok segítségével le nem zárják. ALGÍRNAK NAGYOBB HADSEREGRE VAN SZÜKSÉGE De Gaulle tábornok, francia miniszterelnök július elején ismét hivatalos látogatást tett Algírban. Párizsból Oranba repült, onnan ellátogatott a tuniszi-algiri határra és szemlét tartott a francia helyőrségekben. Tárgyalásokat folytatott francia katonai és poigári vezetőkkel is. Mindanynyian biztosították De Gaulle tábornokot, hogy a helyzet a miniszterelnök legutóbbi látogatása óta lényegesen javult, bár még mindig sok nehézséggel kell a helyi hatóságoknak megküzdeniök. De Gaulle kijelentette, hogy Algirnak nagyobbszámú katonaságra van szüksége, hogy likvidálni tudja az arab nacionalisták felforgató tevékenységét. Szilárd elhatározása, mondotta a tábornok, hogy az algiri lakosság teljes egyenjogúságát életbe fogja léptetni és hogy az új francia alkotmány nem fog különbséget tenni az algiri mohamedánok és franciák között. A SZOVJET KORMÁNY PIMASZ JEGYZÉKE AZ USÄ-HOZ Moszkvából jelenti az Associated Press, hogy Gromyko orosz külügyminiszter magához kérette Lewellyn Thompson amerikai nagykövetet és tiltakozó jegyzéket nyújtott át neki William Rogers legfőbb amerikai éllamügyész beszéde miatt, amelyben az amerikai kormány tagja megbélyegezte a szovjet kormányt a magyar forradalmi államférfiak légy i I kol ása miatt. A szovjet jegyzék szerint Rogers államügyész beszéde súlyosan sérti a Szovjetuniót és aláaknázza azt a legminimálisabb bizalmat a két kormány között, amely nélkül nem lehet a diplomáciai kapcsolatot két állam között fenntartani. Rogers, úgy látszik, nem nagy súlyt fektet a szovjet bizalmára. KUBAI FELKELŐK ÖT ELRABOLT EMBERT i KIENGEDTEK Havana. — Előző jelentéséinkben beszámoltunk arról, hogy a kubai felkelők által elrabolt és fogvatartott 49 amerikai és kanadai mérnök felkutatására és kiszabadítására hivatalos akció indult a kubai amerikai konzulátus .részéről. A konzulátus tisztviselői két irányban kezdtek kutatni az eltűnt honfitársak után. Park Wollam santiagói USA-konzul eljárása most eredményesnek bizonyult. Wollam helikopterrel merészkedett be a dzsungelbe, ahol a felkelők főhadiszállása van és kieszközölte, hogy a fogvatartott 49 ember közül ötöt szabadonbocsájtottak. Az elengedett mérnökök között van két kanadai is- Mindannyian egybehangzóan adták elő, hogy a felkelők jól bántak velük, szállásuk és élelmezésük kifogástalan volt. Az emberrablás célja az volt, mondják a kiszabadult mérnökök, hogy a felkelők megakadályozzák a kubai 'kormánynak amerikai lőszerekei való ellátását, mivel véleményük szerint a kubai kormány Amerikától kapja utánpótlását a kubai felkelők leverésére. Havanában remélik, hogy rövidesen sikerül kiszabadítani a többi fogvatartott amerikai és kanadai állampolgárt is. ÍRORSZÁGI BANDITÁT LŐTT AGYON AZ ANGOL RENDŐRSÉG Egy 19 éves fiatal írországi banditát lőtt agyon tűzharcban az északírországi angol rendőrség, amikor a fiatalember egy Írországból jövő banda élén előbb tüzet nyitott a rendőrségre. A banda egy másik tagja súlyosan megsebesült, a többieket letartóztatták és bekísérték a newtowni rendőrigazgatóságra. MISS KANADA ANGLIÁBAN A 20 éves windsori May Fitzpatrick, mint Miss Kanada országunk legszebb lánya, Angliába érkezett, ahol három hétig fog tartózkodni. A londoni lapok az első oldalon hozták Miss Kanada fényképét.---------------------------o--------------------------ÉLELMISZERIPARI SZTRÁJK MIATT ELHALASZTOTTÁK A FOGADÁST Buenos Aires. -— Az argentínai kanadai követség kénytelen volt a Dominion Day állami ünnep alkalmából rendezett szokásos évi fogadását elhalasztani, mert az élelmiszeripari sztrájk miatt nem tudták a díszebédhez szükséges élelmiszereket beszerezni. A vendégeket még idejében értesítették, hogy az ünnepi ebédet csak valamelyik hétvégi napon tartják meg.
