Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)
1958-01-09 / 4. szám
KANADAI MAGYARSÁG 5 VIII. 4. szám, 1958 január 9. UTÚHANG Dl AM AND ISTVÁN, A WELLANDI MAGYAR ÖNKÉPZŐKÖR GONDNOKÁNAK NYILATKOZATA Lapunk január 4-i számában, "Újévi beszélgetés Tóvizy Irénnel" cím alatt egy cikk jelent meg, mellyel kapcsolatban Diamand István, a wellandi Magyar Ház gondnoka, telefonbeszélgetés során a következők közlését kérte : "Az Asztalos Gábor által írt cikkben foglaltak nem mindenben felenek meg a valóságnak. Szervezési hiba történt, annak azonban nem én vagyok az oka, hanem az előadás rendezői, -akik nem számoltak a karácsonyi ünnepekkel, amelyek nem alkalmasak propaganda kifejtésére. Mi, feleségem és én, a magunk részéről mindent elkövettünk, hogy a torontoi Magyar Színház előadásán minél többen legyenek, azonban az előadás szerencsétlen időpontja, — karácsony és újév között — a lehető legalkalmatlanabb időpont előadás tartására. Mi mindenki figyelmét felhívtuk az előadásra, az, hogy csak 196 főnyi közönség jött össze, nem tőlünk függött. Színházba az megy, aki akar, senkit sem lehet kényszeríteni rá. Enyhén szólva TÉVEDÉS azt állítani, hogy "fiókban" tartottam" a plakátokat és jegyeket, mert azt se Tóvizy Irén, se a cikk írója nem kívánhatják tőlem és feleségemtől, hogy a karácsonyi ünnepeket városjárással töltsük, a belépőjegyeknek az ismerősökre való erőszakos rátukmálásával. Ami pedig a terembért illeti, csak annyit, hogy valóban kértem (mert ezzel a munkával meg vagyok bízva), de nem kaptam meg és azt, valamint az állam által követelt adót a saját zsebemből fizettem ki! A terem egyébként nem az én "tulajdonomat" képezi, hanem az önképzőkörét, amelynek én alkalmazottja vagyok. Tehát nem tőlem függ, hogy kinek mennyit kell fizetni? Ezek után és annak tudatában, hogy 196 fizető néző volt, kétlem, hogy ráfizettek volna az előadásra. Ami pedig a "magyar színház" és a "magyar ügy" támogatását illeti, nem szorulunk se a művésznő, sem mások oktatására. Mi évtizedek óta minden magyar ügyet támogatunk anyagilag és erkölcsileg egyaránt!" ** * Szívesen adtunk helyet Mr. Diamand nyilatkozatának, annál is inkább, mert Wellandot, az ottani magyarokat, Mr. Diamandot és a Magyar Ház vezetőségét mindig úgy ismertük, mint minden magyar ügy lelkes és bőkezű támogatóit! Megértjük azonban a torontoi Magyar Színház tagjainak elkeseredését is a gyenge anyagi siker miatt, hisz ők szívüket-ielküket adják művészetükbe, úgyszólván minden ellenszolgáltatás nélkü1, azt viszont be kell látniuk, hogy rossz időpontban rendezett előadások balsikeréért, még a legnagyobb elkeseredés mellett sem (ehet és szabad, derék becsületes és lelkes magyar embereket részvétlenséggel és rosszindulattal gyanúsítani. Ahhoz egyébként is idő kell, amíg a régiek és az újak megismerik egymást. Nem ezeknek a régi derék magyaroknak a hibája, hogy ma minden "kezdeményezővel" bizalmatlanok. Azok a bűnösök, akik évek hosszú során mindig becsapták őket, akik nem csak a pénzüket, hanem a hitüket is elrabolták. Ontario Közlekedési Minisztériumának fontos közleménye. X I ( I I I I I I I ONTARIO AUTÓVEZETŐK FIGYELEM! § az 1958 évi rendszám igénylésével egyidejűleg bizonyítani kell, hogy SZAVATOSSÁGI BIZTOSÍTÁS alatt áll a kocsi. I ♦ ■i I ♦ ♦ I Ha még nincs ilyan szavatossági biztosítási igazol* ványa, azonnal telefonáljon bizto tosíté társaságának, vagy biztosítási ügynökének. a i fi Ha ezt nem teszi, úgy KÜLÖN ÖT DOLLÁRT KELL FIZETNIE a behajthatatlan követelések fedezésére szolgáló állami alap javára. Az intézkedés oka a kővetkező: Azok a vezetők, akiknek nincs szavatossági biztosításuk, külön 5 dollár díjat tartoznak fizetni, hogy ezzel fedezzék azt a többletet, amelyet a behajthatatlan követelések fedezésére szolgáló állami Alap ezentúl fizetni fog. Ezt az Alapot a kormány állította fel azért, hogy ebből fedezzék azokat az összegeket, amelyeket olyan autóvezetőkkel szemben ítélnek meg, akik balesetet okoznak, de nincs szavatossági biztosításuk. A hibás autóvezetők azután a teljes összeget kötelesek visszafizetni az állami Alapnak. Ha nincs szavatossági biztosítása, s balesetbe keveredik bele, lehetséges, hogy utolsó fillérét is elveszti. Ha a bíróság marasztaló ítéletet hoz, s önnek nincs sem szavatossági biztosítása, sem más anyagi alapja, hogy az ítéletnek eleget tegyen, erre rámehet az ön háza, berendezése, autója, minden megtakarított pénze, tetejébe jövő keresetének nagy része is. A Szavatossági Biztosítás önt kártalanítja és mentesíti azon jogi kötelezettségek alól, amelyek bármely olyan balesetből erednek, amely mások halálát okozta, mások testi épségében vagy vagyonában kárt okozott. A tűz, lopás és összeütközés elleni biztosítás NEM AZONOS a Szavatossági Biztosítással. Ez az 5 dolláros pótdíj NEM pótolja az ön szavatossági biztosítását. Még ma keresse fel ügynökét. Győződjön meg róla, hogy ÖNNEK IS VAN szavatossági biztosítása a kocsiján. "Aki" rosszul vette az irányzékot. Fenti képünk az újévi malacok rohamát mutatja a vályú "ellen". Az egyik úgylátszik még nincs tisztában azzal, hogy teste melyik végén van a feje. MAGYAR ANEKDOTAKINCS JÓKAI MÓR: AZON MAGAM IS CSODÁLKOZOM II. József császár idejében az egri érsek nem tudott németül. De nemcsak ő volt ennek híjával, hanem valamennyi oldalánál lévő kanonok és apát úr mind kívül esett ezen a tudományon, ámbátor a latin nyelvet úgy beszélték, akár Marcus Tullius Cicero. E miatt gyakran feljelentették az érseket, miértis szükségesnek látta a kerületében lévő tisztelendő urak közül keresni valakit, aki ebbeli jártassága által a többieknek segítségére legyen. Találtak is a lajstromban egy jó hangzó nevet: Bleyzeffer, ki valamely kis falucskában volt plébános, azt az érsek kinevezé kanonoknak s felhívá maga mellé Egerbe. Nemsokára jött az alkalom: egy pátens érkezett le, melynek tartalmát meg kellett volna magyarázni. Hívják Bleyzeffert, odaadják neki az írást, hogy mondja meg, mi van benne? — Azt én voltaképpen nem cselekedhetem, miután azt sem tudom, hogy miféle nyelven írt betűk légyenek ezek. — Hát nem tudsz te németül? — kérdi tőle elbámulva az érsek. — Valójában még beszélni sem hallottam ekképen. —Hát miért tettelek én meg akkor kanonoknak? —Azon valójában magam is csodálkozom. * * * A MAGYAR ÉRZÉSŰ HOHENLOHE Hohenlohe herceg, kit a magyar katonák Holló uramnak szoktak hívni, 1784-ban Erdély fő hadi kormányzója lett. Nagy készülettel várták mindenütt, de Hohenlohe gyűlölte a sok teketóriát, a lakomákra nem ment el, beérte fekete kenyérrel is és még ágyat se tétetett a szobájába, mert legjobb szeretett a puszta földön hálni. A magyarok tisztelték és becsülték őt. Nagy vadász volt. Egy vadászaton az erdélyi urak épp az 5 kalandjairól beszélgettek, jóizüeket nevetve, mikor egyszer csak odatoppan Hohenlohe: — Az urak elhallgattak. Az urak rágalmaztak engemet. —Kormányzó úr — válaszolta egy őszinte magyar —, megvallom, egy megjegyzésem volt főméltóságodra. — Szabad-e hallanom? — Barátunk — szólt közbe egy másik erdélyi úr — azt mondta, hogy a természet, mikor főméltóságodat alkotta, voltaképpen derék magyar embernek szánta; de hogy-hogynem, el talált bámészkodni és németet csinált excellenciádból. * * * MIT CSINÁL A CSÁSZÁR ÉDESANYJA? Mikor József Erdélyben utazott, egy faluban megszólította őt egy parasztasszony, ki azt akarta kérni, hogy fiát bocsássák haza a katonaságból; kezdte pedig beszédét e szavakkal: — Jó napot adjon Isten, felséges uram ! Jó egészséget kívánok felségednek. Hát asszonyom anyja mit csinál? Friss egészségben van-e? A császár nyájasan felelt minden kérdésre, megajándékozta a parasztasszonyt és megjegyezte, hogy utazásaiban még senki sem tudakolta tőle édesanyjának mintlétét, csak épp ez a jó parasztasszony. Két hét múlva aztán már otthon volt a fiú. V A BERLINI MAGYAR Egy érdemes hazánkfia 1792-ben Berlinen keresztülutazván, ott olyan magyarral találkozott, aki már harminc esztendeje katonáskodott a porosz udvar zászlója alatt. Midőn tudakozta volna tőle: — Ugyan kedves földim, hát nem felejtette el kend a magyar nyelvet oly hosszas idő alatt? így felelt a megélemedett katona: Nem, uram, mert mindig magyarul imádkoztam. szavatossagi biztosítása a kocsiján. Ijf A KANADAI MAGYARSÁG A TE LAPOD! OLVASD ! ÉS SZEREZZ ÚJABB BARÁTOKAT! Egy híres lengyel tudós dr. Jerzy Leon Nowinski, akit a lengyel kormány előadások tartására küldött ki az amerikai Baltimoreba, lemondott lengyel állampolgárságáról és politikai menedékjogot kért az USA-ban. Dr. Nowinski a világ legelső szaktekintélye az úgynevezett hőrugalmasság kérdésében. A hőrugalmasság azokkal a matematikai és fizikai elváltozásokkal foglalkozik, amelyeknek a különféle anyagok hő-hatás alatt ki vannak téve. Ezek a kérdések döntő fontossággal bírnak a rakétatechnika terén. NŐHIÁNY INDIÁBAN. Míg a statisztikák azt mutatják, hogy a világ legtöbb államában a nők többen vannak, mint a férfiak, addig Indiában és Ceylonban fordított a helyzet. Az említett országokban „férfifölösleg” van. Indiában 100:127, Ceylonban pedig 100:173 az arány, ** * UJ SZERKEZETŰ tükröt készítettek Csehszlovákiában a Stara Tula-i finommechanikai gyárban. Aíz új orvosi műszer jelentősen megkönynyíti a nőgyógyászat munkáját ,és biztosabbá teszi a műtéti beavatkozást, 550Q0M000000MC VÁSÁRLÁSAINÁL HIVATKOZZON LAPUNKRA HAZAI HÍREK A MÁSODIK MŰSZAK A Népszabadság cikksorozatban foglalkozik a dolgozó nők házimunkájának megkönnyítésével. Egymásután közli az asszonyok hozzászólását. Legjellemzőbben a következő nyilatkozat fejezi ki a valódi helyzetet. Nem fogom megérteni soha, hogy ha egy családban a feleség is dolgozik — háztartáson kívül kereső munkát végez — miért kell a háztartási munkát, gyerekkel való foglalkozást továbbra is ellátni és ráadásul férjét is ellátnia ? Ilyen esetben — szerintem — a háztartás ellátása férj és feleség közös feladata. Nagyon csak papíron marad a nemek alkotmánybiztosította egyenlő joga, ha ez a legtöbb esetben azt jelenti : az asszonynak szabad dupla műszakot végezni naponta — a munkahelyen és otthon. Az a férj, aki dolgozó feleségével együtt nem végzi el a háztartási munka felét, rossz férj, csak szavakban szereti a feleségét, lehet, hogy szép frázisokat hangoztat a nők egyenjogúsításáról, önmaga azonban mit sem tesz ezért. Nem előítélet, lustaság, kényelemszeretet vezeti, mikor elnézi, hogy az asszony, akit állítólag szeret — kettős munkát végezzen és még egy könyv, egy újság elolvasására se jusson ideje. A gyermeknevelésben is segíthet a férj. Sőt, pedagógiai szempontból jó is, ha a gyerekkel nemcsak az anya, az apa is foglalkozik. Tudom, hogy vannak családok, ahol segít a férj, de — sajnos — nem minden családban van igy, a fiúk még ritkábban segítenek. Kiszolgáltatják magukat anyjukkal, leánytestvérükkel. Miért nem nevelik az anyák, az iskola és a KISZ a fiukat is arra, hogy munkájuk után éppen úgy segítsenek a háztartásban, mint a lányok szokták ? Legyünk tisztában azzal, hogy a háztartás gépesítése nem egyszerű, nem olcsó és nem valósítható meg gyorsan. A férj segítségével a dolgozó asszony munkája felére csökken és ez még pénzbe sem kerül. E nyilatkozat szerint a kommunista férj csak saját kényelmét keresi. A háztartás gépesítése pedig még nem valósítható meg. Ami nálunk természetes: segítőférj és gépesített háztartás, az a szovjet világ nyomorúságában csak elérhetetlen álom. A rabszolga nők méltán tiltakoznak a „második műszak” ellen. MEGSZÖKÖTT MAGYAR RAB PÁRIZSBAN . A kommunista magyar lapok minden napra kitalálnak valami elrettentő disszidens történetet. Most azt olvassuk, hogy Rubeczky István 27 éves magyar menekült csikós ruhában eltűnt őrei szeme elől a Rue de la Paix elegáns forgatagában. Rubeczkyt még augusztus 18-án hatósági közeg elleni erőszak miatt félévi fogházbüntetésre ítéltek. Jó magaviseleté miatt az utóbbi időben néha külső munkára is vitték. Az elmúlt héten a francia igazságügyminisztérium épületén dolgozott. Munka közben rövid időre kikéredzkedett. Amikor egy óra múlva sem tért vissza, távolléte feltűnt börtönőrének, azonban már bottal üthette a nyomát. Nem hisszük, hogy e történet különös elrettentő hatással volna a magyar közvéleményre. —-------------------------o--------------------------JÁVOR PÁL BUDAPESTEN Jávor Pál a budapesti színházak előadá-' sait látogatja, ahol régi kollégái szeretettel fogadták. Azt hisszük, hogy szüksége van e • tanulmányútra, hiszen kiöregedett művészete nem fogja elragadtatni a főváros műértő közönségét. A kommunisták majd egykét előadáson megtapsolják s aztán eltűnik majd a másodrendűség süllyesztőjében. Az Esti Hirlap szerint a Petőfi Színházban fog először fellépni Tabi László és Erdődy János „Szegény jó Márton” című darabjában. A hazatérő propagandán túl semmi sikert nem j jósolunk neki.---------------------------o---------------------------BANÁN ÉRKEZETT BUDAPESTRE b Karácsony előtt banán érkezett Buda- [ pestre, a Nyugati pályaudvarra. Az Egyen- , lítő környékéről, Equadorból küldték a ba- ; nánt Hamburgig hajón, onnan fűtött vago- f nokban szállították Budapestre. Polietilén zsákokba csomagolták a hatalmas banán ■ fürtöket. Ezt a mi szemünkben mindennapos ‘ látványt hatalmas érdeklődés kísérte Buda- : pesten. Összesen két vagon érkezett s azt ■ igyekeztek arányosan szétosztani a város különböző pontjain lévő csemege boltokba. A banán ára kilónkint 40 forint. Micsoda borzasztó nyomorúságba: süllyesztette a kommunizmus Budapestet. Két vagon banán, mint karácsonyi ajándék. Az újságok első oldalaikon számolnak be a nagy eseményről. (FIGYELEM! I Vevőink 85 százaléka magyar... § =E A magyar bevándorlók egyharmada nálunk vette berendezési tárgyait ... || == Majdnem minden vevőnk javasolta barátainak, hogy bútorát, berende- || == zési tárgyait nálunk szerezze be, vásárolja ... i= I TUDJA-E MIÉRT?) |MERT NÁLUNK: | S • vannak a legalacsonyabb torontói árak, =j jH * lakása teljes berendezésére kaphat hitelt, EE = • garantáltan meg lesz elégedve, == = • 24 havi hitelt kaphat, EB == * díjmentes lakásközvetítés áll rendelkezésére. EB MIELŐTT BÚTORT VÁSÁROL LÁTOGASSA MEG MINDEN KÖTELEZETT- [j E= SÉG NÉLKÜL = = .y.v.vv.'.v.v.vAv.v/.’.w/.VAW |l A LEGNAGYOBB I I MAGYAR 1 BÚTORÁRUHÁZÁT \ — ívWWAVWMWWyWWVUWM. 454 SPADINA AVE. ( közel a College-hez) A magyarlakta terület közepén KERTÉSZ ERNŐ az ismert budapesti lakberendező Várja önt TELEFON : WA. 4-8139
