Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)

1958-01-09 / 4. szám

VIII, 4. szám, 1958 január 9. 6 KANADAI MAGYARSÁG SZALAY JEROMOS: IGAZSÁGOK KÖZÉPEURÓPA KÖRÜL FORINT átutalással I fa csomagküldéssel forduljon Dr. Pőzel István kanadai közjegyző, volt budapesti ügyvéd irodájához. Jogi *» kereikedelmi termésietü ügyekben utmutatéi. Fordítá.ok it tolmkcsi szolgaiét minden nyelven. 467 SPADINA AVE. TORONTO TORONTO, ONT. KANADA TEL.: WA. 2-8827 Tanulj Kanada vezető szak- J iskolájában Légy fodrász i Ha Amerika legnagyobb fodrászati iskolájában tanulsz, melyből a kiváló . szakemberek ezrei kerültek J ki, nagy lehetőségeid { kínálkoznak, szép, J megbecsült, jólfizetett * foglalkozásod lesz. Ingyen » katalógus. Nappali és esti. tanfolyamok. érdeklődés írásban vagy J személyesen : J MARVEL i HAIRDRESSING SCHOOL J 358 Bloor St., W., Toronto. J Ontario területén iiókok J Hamiltonban és Ottawában. ’ HA KÖNYVELÉSI, ADÓBEVALLÁSI gondjai vannak, hívja ENDRÉNYI KÁROLY Kanadában végzett könyvelőt. Telefon : HU. 1-7675 OR. 6279 vvvvywuwvwvvywww; LESLIE CLEANERS tisztít és javít garanciával 2 EWART AVE. RO. 7-8115 Torontó területén a ruháért elmegyünk és haza is szállítjuk Tulajdonos: LELESZY GYÖRGY MAGYAR RÁDIÓADÁSOK All Nations Film Company magyar rádió műsora minden vasárnap 2.30—3 óráig a CHWO állomás 1250-es hul­lámhosszán. A Dohányvidéki Magyarház rádióórája, minden vasárnap' 1.10-től 2 óráig a tillsonburgi adóállomás 1500.10-es hul­lámhosszon. Bemondó : Hor­váth József. A torontói CKFH rádió ál­lomás az 1400-as hullámhosz­­szon minden szombaton d. u. 4 órától 5-ig sugároz műsort. Bemondó : Bálint Kálmán. 1 Minden szombaton délután 3 órakor az 1400-as hullám­hosszon jelentkezik a „Hun­garian Rhapsody” magyar óra, kultur és zenei műsorá­val a Woodstock-i CKOX rádióállomáson. Halgassa ! Szeresse ! iVWVVWVVWWVWWVVVWV Autóját azonnal javítja Earl Mabee White Owl Service Station - Delhi. Ont. Telefon 331.— NIAGARA PUBLIC SERVICE P. O. Box 292 Telefon : EL. 4-6573 NIAGARA FALLS, ONT. Magyar könyvek, újságok. Gyógyszer- és ajándék­csomagok küldése Westinghouse rádiók, jég­szekrények, mosógépek és televíziós készülékek ké­nyelmes reszletflzetésre 4RVAI ELECTRIC Co. Ltd. 60 W. Main St. Welland. EREDMÉNYT AKAR? HIRDESSEN LAPUNKBAN’ r 1 Ha hasznait autóját el P akarja adni, vagy alkatrésztj kar vásárolni, hívja fel NIAGARA AUTO PARTS MR. KISS-t 1224 Ferry St. Niagara Falls, Ont. Tel.: EL. 8-3653 EL. 4-1921^ KEDVENC ITALÁHOZ SZÜLŐHAZÁJÁBÓL LEGKÖZELEBB ÁLL A COLA i ORANGE " REAM SODA GINGER ALE W || INGYEN AZ ÜZLETBE I SZÁLLÍTVA piknikekre, társasvacsorákra \ és minden más ünnepi alkalomra. WAlnut 1-2151 MINDEN HÉTKÖZNAP I. osztályú FÉRFI ÉS NŐI MÉRTÉKUTÁNI SZABÓSÁG A megnagyobbított divatsza­lont továbbra is a müncheni szabászakadémiát végzett GAUDER PÁL vezeti. Elsőrendő angol szövetek, olcsó árak. 274 SPADINA AVE., TORONTO TEL: EM. 8-3796 Értesítjük Torontó magyarsá­gát, hogy Európából megér­keztek a legfinomabb angol szövetek s azok vevőink ren­delkezésére állnak. HÍVJA FEL TORONTÓBAN J 0<jf 0 "j Qffljg PRIVÁT HÁZHOZ NEM SZÁLLÍTUNK Otthoni csend­élet A „lakosság vámszedői” címen tanulságos cikk jelent meg a Népszabadságban ar­ról, hogy a TÜKER (tüzelő­anyag kereskedelmi vállalat) két árukihordó ja miként ká­rosított meg három megren­delőt a tőlük ellopott és más­hol értékesített tüzelő-anyag, gal. A tetteseket rajtacsíp­ték, 'az illegálisan eladott tü­zelőt az orgazdáktól elko­bozták és ezután szépen napi­rendre tértek a dolog felett. Az újságcikk, valószínűleg a kárvallottak kérésére író­dott, hangja azonban olyan, hogy érdemes elmerengeni rajta. A cikkíró, miután két­ségtelenül meggyőződött az állítások valódiságáról, kér­dést intézett a TÜKER-hez hogy a tettenért alkalmazot­tak milyen büntetést kaptak. Kiderült, hogy : semmilyent! „Majd megdorgáljuk őket, — mondták, — hogy máskor ilyesmi ne forduljon elő”. „így azután a két tolvaj •— írja a Népszabadság munka­társa — a dorgálás rózsa­színű árnyékában továbbra is vidáman szállítja a lakosság tüzelőjét, s most már, ha nem is becsületesen, de bizo­nyára óvatosabban j árnak el.” Hja, kedves kartársunk, mi nem csodálkozunk a dol­gon. A két széntolvaj való­színűleg kitűnő párttag, akik­nek apróbb „csinytevéseit” hivatalból el kell nézni, fő­leg akkor, ha a tisztes „mel­lékkereseten osztoznak is a TÜKER szén-csuzda vezető­jével, aki feltehetőleg szin­tén derék párttag, különben nem lehetne csuzdavezető. Ezt nevezik virágnyelven a szocializmus építésének. Piatnik-féle magyar játék­kártya csomagonkint 1 dollár 80 centes árban kapható kiadóhivatalunkban. A Habsburgok mindenek előtt a német birodalom csá­szárai voltak. Az örökös tartományok (Magyarország, Cseh­ország, Horvátország, az olasz tartományok és Galicia) csak arra szolgáltak, hogy a Habsburg-ház helyzetét alátámasszák a német birodalomban. A kísérletek, hogy a Habsburg-ház „örökségének” államait erőszakosan, vagy óvatosan elnéme­­tesítsék, vagy hogy legalább is nekik német színezetet ad­nak, sohse szüneteltek. „Ha II. József kísérletei sikerül­tek volna, — mondja egy francia történetíró (31.) >— akkor Ausztria a XVIII. század végén egy hatalmas központosított államot alkotott volna, amely a porosz államhoz hasonlóan egy nagyon leegyszerűsített közigazgatással és egyetlen hivatalos nyelvvel rendelkezik. Ausztriából lett volna Né­metország legnagyobb és legerősebb állama. II. József rendeletéi azonban a magyarok ellenállásába ütköztek, akiket ezek a rendeletek kiemeltek a gondtalan megelégedettségükből és éppen akkora veszélyt tártak fel előttük, mint volt a török veszedelem, ha nem nagyobbat. De a számbelileg is megerősödött magyar nép tudatában volt erejének és tiltakozott a németesítés és az ellene irányított további telepítések ellen. Igaz, a magyarság arányszáma esett' mert az 1720-as 45 százalék (két és félmillióból) leesett 40 | százalékra II. József alatt (8 millió lakos). De ez a számbeli esés nem jelentette a magyarság gyengülését. A nagy tö­megű idegen telepítés ellenére is a magyar népet megmen­tette az a tény, hogy a Nagyalföld nagy részén és a Duna jobbpartján nem történtek telepítések. így a magyar nép többségben lévén, magába olvasztotta a nem magyar népek közül azokat, amelyek kisebb csoportokban érkeztek vagy a nemzetiségektől lakott területek szélein telepedtek meg. Természetesen az idegenek is beolvasztották a közöttük kisebbségben élő magyarokat. így a szlovákok felszippan­tottak szépszámú magyar vagy német falut, a biharmegyei j vagy a Krassó-Szörény-i magyar nyelvszigetek pedig a' románságba olvadtak be. A magyar elem arányszáma azért! kisebbedett meg, mert a nem magyar elem mértéken felül gyarapodott a telepítések következtében. Alapos számítá- j sok szerint az 1914-ben Magyarországon élő nemzetiségek közül a felénél valamivel több származott a XVIII. századbeli telepesektől. Ennek a magyar történetben legalacsonyabb arányszám­nak ellenére se tűrte el most már a magyar nép, hogy meg­hódított népként kezeljék. A magyar nép visszahatása az osztrák túlkapások ellen kétféleképpen jelentkezett : 1. A II. József utódjától, II. Lipóttól összehívott ország, gyűlés törvényeket követelt a magyar nyelv érdekében, hogy a nyugati népek példájára a hivatalos latin nyelvet felvált­hassa. 2. Erős küzdelem indult meg az Ausztriával közös ügyek rendezésére a teljes egyenlőség alapján. Ez a két nagy kérdés : a magyar nyelvért és az egyen­lőségért való küzdelem töltik ki Ausztria—Magyarország történelmét a XIX. században és mérgezik meg a két or­szág politikai életét. Hangsúlyoznunk kell, hogy ennek a küzdelemnek az előharcosai a kiváltságos osztályokból kerültek ki. akiket a reformok saját érdekükben fenyegettek, de mivel érde­keikért harcolva a haza szabadságát is védelmezték, az egész magyar nép köréjük csoportosult. Ez a körülmény azután eltemette a legszükségesebb reformokat is, de ezek­nek a kiváltságos osztályoknak a becsületére legyen mondva, hogy néhány évtized múlva ők lesznek az élharcosai a tár­sadalmi és politikai reformoknak (jobbágyság eltörlése, kép­viseleti rendszer stb.). Ezek a reformtörekvések nyugtalanították a bécsi ud­vart. A Habsburgok, akik 1437 óta megszakítás nélkül né­met császárok voltak (1804-ig), megrökönyödve látták, hogy a német vezérszerep, melyet évszázadok kitartó mun­kájával építettek ki, amelyről azt gondolták, hogy véglege­sen meg van szilárdítva, nagyon is megrendült a magyarság függetlenségre való törekvései következtében. Ugyanakkor a magyarok zászlóvivői lettek a liberális eszméknek is, amik rémei voltak a Szentszövetség uralkodóinak. Bécsben féltek, hogy a birodalom magyar felének politikai és gazdasági ellenőrzése kiesik kezükből. Hogy ellensúlyozhassák ezeket a törekvéseket, ahhoz a leghatásosabb eszköznek ígérkezett a magyarországi nemzetiségek felizgatása a magyar ellen. Nagyon kapóra jött nekik a magyarok mozgalma a latin hivatalos nyelv ellen. A magyar nép ugyanis elejét akarta venni, hogy mégegyszer megismétlődhessenek az akár lep­lezett, akár erőszakos németesítési kísérletek. Herder jósla­tai a magyar nyelv és nép eltűnéséről, valósággal felkor­bácsolták a magyar nép lelkiismeretét és önérzetét. (32.) Élni akart és ezért erősíteni akarta nyelvét. A bécsi kormányzat és a bécsi udvar, amelyek egy nagy birodalom minden előnyének osztogatói voltak, az ő egységes birodalmuk (Gesamtmonarchie) elleni veszélyt csak a magyarok függetlenségre való törekvésében látták. Az ő felfogásuk szerint a kisebbségek, akiknek értelmiségi elemei és nemessége már elnémetesedettnek látszottak, nem jelentettek semmi veszedelmet az ő egységesítő ter­veikkel szemben. Meg kell jegyezni, hogy politikai gyakor­latuk se volt, míg a magyaroknak a vármegyei szervezet évszázadok óta megadta az alkalmat, hogy országuk kérdé­seivel foglalkozzanak. Bécsben nem akarták megérteni, hogy azok az irodalmi és nyelvészeti mozgalmak, amelyeket ők annyi buzgósággal támogattak, más célt is tűzhetnek maguk elé, mint a régi szövegek és a népköltészet tanulmányozása. A bécsi irányító körök cselszövései nélkül a magyarság és nemzeti kisebbségeinek nemzeti felébredése talán megta­lálta volna az egyszerű együttélés lehetőségeit, de Bécs hamarosan megcsillogtatta előttük az autonóm területek kiszakítását számukra a magyar területekből, mint ezeket az ígéreteket a későbbi események bizonyítják, sohase volt szándéka teljesíteni. Egyetlen célja volt ennek az ígéretnek, hogy a legerősebbet, Magyarországot megsemmisíthesse a gyöngébbek segítségével. „1868-ig a kisebbségi zavarokért majdnem minden felelősség a bécsi kormányzatot terheli” — mondja Szekfű Gyula. (33,) KOSTYA SÁNDOR: A SZERETET FILOZÓFIÁJA VI. Mindazokat a fogalmakat, — mondotta Tolstoj, — melyekkel a végest a végtelenhez hasonlítjuk . . . mint Isten, szabadság, a jó szeretet stb. logikai kutatás tárgyává tesszük. Pedig hozzáférhetet­lenek az értelem kritikája számára. Ha nem volna olyan rémes, ne­vetséges volna, mily gőggel és gyermeki önelégültséggel szedjük szét az órát, vesszük ki játékszerül a rugókat — s azután mint cso­dálkozunk, hogy az óra nem jár többé. "Tolstoj abban tévedett, hogy szerinte a véges fogalmakat nem lehet a végtelen fogalmak­hoz, tehát az örök igazságokhoz mérni, nem végezhetünk log'kai ku­tatást, mert hozzáférhetetlenek az értelem kritikája számára. Lehet, j sőt kell is összehasonlítást végeznünk. "Hozzáférhetetlen", de meg­közelíthető, hasonlatokkal, képekkel, példákkal. Végezhetünk logi­kai kutatást, mert értelmes vizsgálódásunk be is látja kutatásai nyo­mán az igazságot és ezzel meggyőződik, megerősödik benne. Iga­za van Tolstojnak abban, ha "gőggel és gyermeki önelégültseggel akarjuk szétszedni" az igaságot. Nem szedhetjük ki az örök igazsá­gok órájából a "rugót", mely nem más mint a szeretet, mert akkor megáll az egész világmindenség elromlik egész életünk, csödbe­­jut világnézetünk. Hettinger az igazságot a világossággal hasonlítja össze. "A vi­lágosság nem a szem terméke; ám a szem mindenesetre a világos­ságra termett. így az igazság sem az értelem terméke, azonban az értelem igenis az igazság megismerésére adatott. Ennélfogva az igazság mint törvény az értelem fölött és előtt áll, s az értelem nem tagadhatja az igazságot, anélkül, hogy önmagától el ne pártoljon, hogy önmagát értelmetlenségre ne váltsa." A ragaszkodó, hűséges szeretet igazság, melynek megismerése a lélek lényeges szükséglete. De az igazság megismerése csak holt teher marad, ha nem párosul tetterővel, ha nem indítja meg akara­tunkat. Fölmerül tehát bennünk a kérdés, hogy ha az igazságot meg­ismerni kötelesség, akkor a szeretet törvényét is kötelességünk meg­ismerni, mert az igaz törvény. Tehát igenis belemerülni az igazságok kutatásába, keresésébe, jelen esetben a szeretet igazságának kutatásában. Igyekeznünk kell megismerni, mert boldogságot jelent az, ha a kifürkészhetőt kifür­késztük. A kifürkészhetetlen igazságokat pedig csöndes áhítattal, imádságos lelkülettel tiszteljük. Jól jegyezzük meg, hogy az igaz­ság mindig a legerősebb érv ! Ha a szeretet igazságának érvével jár­juk a világot, mindenütt nyitott ajtókra találunk. Ezzel az igazság­érvvel tarsolyunkban megszerezhetjük magunknak az emberek jó­indulatát, megbecsülését, viszontszeretetét. Ha harcolnod és küzde­­ned kell, a szeretet igazságának fegyverével könnyűszerrel diadal­maskodsz. A cinikusok kíntól gyötört mosolyára pedig csak azt feleljük: Úgy kell nektek. Szenvedjetek és gyötrődjetek, a saját cinizmustok miatt. Makacsságtok büntetése, hogy nem bírjátok fölérni sem ász­szel ,sem lélekkel, sem szívvel a szeretet örök törvényét. Hiába min­den erőlködéstek, hiába menekültök a filozófia, a logika, az ész sán­cai mögé, összedül, mint egy kártyavár, ha falait nem erősíti a sze­retet törvénye. Könnyelmű vállrándítással sem lehet elintézni a szeretetet. A hetyke gőgös vállak először görbülnek majd alázatossá, ha szeretet­len fenhéjázásuk kemény ellenállásra talál, ha majd megalázzák és gondjaikban-bajaikban nem találnak visszhangra, meghallgattatásra. "Nem érdekel"? Majd érdekelni fog, ha hosszabb ideig elkerül a szeretet, majd ha magadtehetetlen leszel és mint egy megátkozott kivert pária, céltalan bolyongsz a világban. Ne csodálkozz akkor, ha boldog, örömtől sugárzó arcokkal találkozol utadban. Ők szeret­nek és őket is szeretik, azért boldogok, azért sugárzik arcuk. A makacsoknak, könnyelműeknek és a felületeseknek oedig csak ez lehet a válaszunk. Mi vizsgáljuk csak tovább a legnagyobb igazságot, a szeretetet. Nézzük és keressük meg a szeretetnek további ismertető je­gyeit. A ragaszkodáson és hűségen túl, — melyek mintegy az alap­jegyei a szeretetnek, — türelmes és nyájas is. A türelem maga is erény, hát még a szeretettel párosulva, a sze­retettel alátámasztva. Nem kényszerből, nem megadásból tűr a sze­retet, hanem mert szívesen, könnyen elviseli, eltűri még a nehéz­ségeket is. Türelem, mily sokat jelent e szó és mily nagyon híjával van a mai társadalom ennek az erénynek. Mennyi rosszat, mennyi bosszúságot, mennyi fájdalmat okozunk lépten-nyomon embertest­véreinknek, mert hiányzik belőlünk a türelmes szeretet. Mivé fejlődtünk volna, ha szüléinknek, tanítóinknak, nevelőink­nek nem lett volna türelmük hozzánk? Hogyan boldogulnánk hi­vatalunkban, munkánkban, ha elöljáróink, hivatali főnökeink türel­metlenek lennének velünk szemben. Mivé züllene le a társadalmi élet, érintkezéseink, ha felrúgnánk a türelmes szeretetet. Kibírha­tatlan lenne az élet. De ezen túl a szeretet nem csak azért türelmes, mert kényszeríti a törvény, a társadalmi szabály, mert különben csak nekünk gyűlne meg a bajunk a társadalommal, hanem azon túl is, a kényszerítő körülményeken felülemelkedve jó szívvel, örömmel, könnyű lélekkel tűr mindent szeretetből. Szeretete tárgyáért képes eltűrni megalázást, nélkülözést, üldözést és ha kell a halált is. Tűrve szeretni önként, saját elhatározásból, törve szeretni, vál­lalni a jó és balsorsot, nagy lélekre val. Türelmes szeretettel meg­ajándékozni valakit, a legnagyobb ajándék. Nehéz elsajátítani, de az értékes kincseket csak nagy fáradtsággal tudja megszerezni az ember. Mit tűrtek az első aranyásók nehéz kutatásaikban az arany után, csak azért mert megejtette őket az aranyimádat, a kincsnek a szeretete. Mit törtek el az ifjú római szüzek, a vértanuk, Isten iránti szeretetből. Tehát akár anyagi, akár lelkidolgot szeret az ember tűrni kell, el kell viselnie mindent, hogy célt érjen, hogy szeretete tárgyát megszerezze, annak birtokába jusson. Szerezzen örömet gyermekeinek ! Vegye meg : ELLA NÉNI MESÉI című most megjelent mesekönyvet. Ára $1.—. Kapható kiadóhivatalunkban és minden magyar i könyvüzletben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom