Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)

1958-01-07 / 3. szám

Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakén. Vörösmarty PRICE 10 CENTS "A mi utunk, a magyarság útja, ma is változatlan: híven az ezer éves múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkhoz, a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői" (A fenti idézet Kenesei F. László la* punk első számában megjelent be köszöntő cikkéből való.) ÁRA: 10 CENT Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. U) HANGOK KAIEŐBAN Már korábban beszámoltunk arról, hogy az egyiptomi kormány megijedt az úgynevezett ázsiai-afrikai népek konferenciáján hozott, nevetségesen kommunista jellegű határozati javaslatokon, s hogy most, mikor egy amerikai kölcsön áll küszöbön, sem Nassernek, sem azoknak a "színes" országoknak, amelyek gazdaságilag függő vi­szonyban állnak a nyugattal, nem áll érdekükben, hogy a kommu­nista-barátság vádját lehessen rájuk fogni. Ezért Nasser pressziót gyakorolt úgy a hivatalos, tnint a nemhivatalos kiküldötteikre az iránt, hogy a konferencia határozatai egyetlen úgynevezett meg­bélyegző határozatot se hozzanak Amerikával szemben. Kihagyták ennélfogva azt a Vöröskína által beterjesztett indítványt, hogy a kon­ferencia bélyegezze meg az amerikaiak által Délkoreában elkövetett (nemlétezö) atrocitásokat. Kihagyták azt a javaslatot is, amely az USA-t a Little Rock-i események kapcsán emberüldözéssel akarta vá­dolni. Ehelyett mindössze azt hozta határozatba a konferencia poli­tikai bizottsága, hogy a "szines" népek elvileg a "pozitív semleges­ség" álláspontján állanak, s hogy a nukleáris fegyverek gyártásának azonnali beszüntetését követelik minden nagyhatalommal szemben. Miután az egész kairói konferencia egyetlen célja kezdettől fogva az volt, hogy a nyugati nagyhatalmakat imperialistának, hó­dítónak és elnyomónak bélyegezze meg, a kommunizmust pedig, mint a szines népek védelmezőjét tüntesse fel, ezért azzal, hogy a gyülekezet ilyen általános jellegű határozatokat hozott csupán, a szovjet minden igyekezete megbukott. Kairóban csak egy veszteo volt: a szovjet diplomácia. ________ -Váratlan vendég Egy megtermett, kiéhumtt, beteg nőstényfarkas behúzó­dott egy Burnhampthorpe Roadi garázsba. A háziasz­­szony nővérének, Mrs. Patri­cia Shownak akarta megmu­tatni az újonnan vásárolt au­tójukat, mikor felfedeztek. Ijedt sikoltozásra kijött a férje Mr. Show és agyonlőtte a „váratlan vendéget”. Olvasóinkhoz! Mai számunkat csak négy oldalon jelentettük meg, mert a ka­rácsony előtt leadott papírrendelüsünket a gyár január elsejéig nem szállította le, valószínűleg a papírárak újabb emelkedése miatt. Sürgetésünkre azonnali intézkedést Ígértek, úgy, hogy követ­kező számainkat már ismét a régi, megszokott terjedelemben küld­hetjük Kedves Olvasóinknak. (Jyrankiewícz, a lengyel kormány elnöke újévi beszé­dében néhány olyan kijelen­tést tett, amelyből nyíltan látható, hogy a lengyel nép nem hajlandó követni sem az orosz, sem a Gomulka által ajánlott fél-kommunista vo­nalat. „A lengyel nép — mon­dotta szomorúan Cyrankie­­wicz — valóságos imádatba esett a nyugati életforma iránt. Ennek az imádatnak az oka az, hogy a kommu­nista Lengyelországban sok minden hiányzik, ami a nyu­gaton megvan, s ami Lengyel­­országban is meglehetne, ha a lengyelek inkább a nyugati népek szorgalmát, munkájuk megszervezését próbálnák utánozni, nem pedig azt a módot, ahogy ' szorgalmasan megszerzett javaikat elköl­tik, s ahogy életüket élve­zik.’' A kormá íyelnök ezután kifejtette, hogy a lengyelek kevesebbet dolgoznak, mint régebben, s mégis több részt kérnek az élet kellemes olda­lában, mint eddig, majd kije­lentette, hogy ilyen módon csak az elégedetlenség fog fokozódni. A valóságban arról van szó, hogy a lengyelek, akiknél sem szorgalomban, sem zsenialitásban nincsen hiány, ha van miért dolgoz­niuk, passzív rezisztenciát fejtenek ki a kommunista rendszerrel szemben. Elmarad az újévre tervezett newyorki földalatti sztrájk A földalatti vasút alkal­mazottainak újévre beharan­gozott sztrájkja, amely meg­bénította volna New York egész életét, megegyezés kö­vetkeztében elmaradt. A vasúttársaság a követelt 65 centes béremelés helyett 22 centet ígért, s az alkalmazot­tak ezt a közvélemény nyo­mása alatt elfogadták. Az általános jellegű egyesség kiterjed az autóbusz-társasá­gokra is. A két társaság na­ponta több mint 10 millió utast szállít- New York terü­letén. Mi lett volna ha a legendás Wilhelm Teli nem az almát találta volna el nyilával, hanem kisfiának a koponyáját? Erre a kérdésre gyakorlati választ adott Bruce Wilson hatéves monta­­nai kisfiú, amikor saját lábán pityeregve, de jókedvűen sza­ladt be a kórházba, hogy ve­gyék ki a fejéből azt a dár­dát, melyet legjobb barátja játékból a fejébe lőtt. A kis dárda egy incs mélyen fúró­dott a kisfiú homlokába, de nem okozott súlyosabb bajt. J. Keiler MacKav •» V Ontario új kormányzója de­cember 31-én nyert ünnepé­lyes beiktatást a parlament­ben. Az ontarioi kormányzói tisztséget 1792-ben kreálták. Az első kormányzó Lord Sim­­coe volt. Azóta egymásután 31 kormányzója volt Ontario­­nak, akiket most Breithaupt nyugalomba vonulása után Mr. McKay követ. McRuer ontarioi főbíró kezébe tette le a hivatali esküt, Frost mi­niszterelnök, a kormány és az ontarioi közélet számos más tagjának jelenlétében. Mr. McKay 69 éves. Korábban a Legfelső Bíróság bírája volt. Eisenhower a helyén marad Gettysburgból kiadott je­lentés szerint Eisenhower el­nök kitűnő egészségi állapot­nak örvend, és nem is gon­dol arra, hogy ezidöszerint nyugalomba vonuljon. „Nem látok arra okot, hogy lemond­jak — jelentette ki Ike ,— amint Franklin Roosevelt sem gondolhatott visszavo­nulásra 1944 végén, amikor mar súlyos beteg volt.” A NATO konferencia és az azt követő politikai megbeszélé­sek megmutatták, hogy Ei­senhower szellemi képessé­geinek teljes birtokában van, s ma valóban nincs ok arra, hogy helyét átadja másnak. Az azonban természetes, hogy elő kell készítenie Nixon alelnököt arra, hogy adandó alkalommal a helyébe lépjen. Az ujbevándorlóknak kell a kultúra Az Európából Kanadába érkezett új bevándorlók egy része keserűen panaszkodik, hogy Kanadában nem talál­ják meg a kulturélet egyes velejáróit. Kevés a könyv­tár, könyvesbolt, szinház, koncertterem, és képkiállítás, — mondják — és a könyvek, koncert és színházjegyek ára aránytalanul magas a többi árakhoz viszonyítva. A kritika soha sem alkal­mas arra, hogy egy emig­ránst népszerűvé tegyen. En„ nek folytán a kanadai élet e bírálói gyakran azt kapják válaszul, hogy ha nem tet­szik, menjenek vissza oda, ahonnan jöttek. Reméljük, nem veszik túl komolyan az ilyen kijelenté­seket. És elvárjuk, hogy nem ad­ják fel kulturális igényeik to. vábbi hangoztatását. Ha ezt teszik, nagyobb hasznára valnak a kanadai kultúra fej­lődésének, mint akár a Mas­sey Bizottság, vagy a Canada Council. A kultúrának ugyanis nem bizottságokra, hanem érdek­lődőkre, igénylőkre van szük­sége, olyanokra, akik köny­veket akarnak olvasni, szín­házba -akarnak járni és je­liét akarnak hallgatni, olya­nokra, akiknek ha egy új ka­lap vagy egy könyv között kell választaniok, a könyvet veszik meg. A kanadai kulturális élet hiánya eddig abban mutatko­zott, hogy nem volt elég pol­gár, aki ha rákerült az alka­lom, a kulturális intézmé­nyekre szavazott volna és pénzt ajánlott fel ilyen cé­lokra. Az első jövevények fara­gatlan úttörők voltak és mégis : a vadonból civilizált országot varázsoltak. Ha mai bevándorlóink kultúra hiá­nyáról panaszkodnak, rajtuk fordul meg, hogy segítsenek annak megteremtésében. Egyik legmegalázóbb rendelkezést hozta a Kádár-bábkormány Magyarország egész lakossá­gával szemben. Az új rende­let szerint minden állami al­kalmazottnak (gyakorlatilag tehát minden keresőképes egyénnek) — háromhavonta meg kell újítania erkölcsi bi­zonyítványát s ha art felette­seinek be nem mutatja, állá­sát végleg elveszti, s másutt sem helyezkedhet el. A ren­deletet azzal indokolják, hogy ellenőrizni kell, nincs-e fontosabb állami állásban, aki a szabadságharcban való i;észtvétele miatt „büntetést” szenvedett. A valóságban ar­ról van szó, hogy a már amugyis kibirhatatlan . ál­landó ellenőrzést még fokoz­zák, s hogy minden egyes embernek csap akkor adnak kenyeret, ha végsőkig enge­delmeskedik a rabszolgahaj­­csároknak. Minden nyugaton élő kommunistabarátnak ala­posan át kellene olvasnia ezt a rendeletet, amelyhez ha­sonló megalázó intézkedés még alig született Magyaror­szágon. Ezentúl már csak atomerővel hajtott hadihajókat fog építeni a ka­nadai flotta, — jelentette ki Mr. Pearkes honvédelmi mi­niszter Victoriában. Erre való tekintettel a kormány ezidöszerint csupa kisebb méretű hajókat alakít át a sarkvidéki veszélyjelző szol­galat céljaira. Mr Pearkes ar­ról is beszámolt, hogy a ka­nadai haderő a súlypontot le. vegőből—levegőbe és levegő­ből löldi célokra irányított rakétákra fogja fektetni. „A nyugati hatalmak megtorló, illetve büntető ereje oly ha­talmas — mondotta —, hogy Oroszország részéről tiszta őrültséggel volna egyenlő bármilyen háború megindí­tása.” A miniszter azt is kö­zölte, hogy a vezérkar főnö­kéül Jean Victor Allar tábor­nokot fogják kinevezni. A hadsereg és a légierők forradalma Venezuelában Caracasból, Venezuela fővárosából jelentik, hogy a hadsereg és a légierők egyes egységei fellázadtak a kormány ellen. Más kor­mánycsapatok viszont távoltartották magukat a forradalomtól és minden erejükből igyekeztek helyreállítani a rendet az ország egész területén. Marcos Perez Jimenez köztársasági elnök csapatai négy osz­lopban indultak el a forradalom leverésére s a Maracay nagy ka­tonai telepet megtisztították a kormányellenes erőktől. Romulo Fernandez tábornok, a venezuelai fegyveres katonai erők parancsnoka kijelentette, hogy az összes katonai bázisok el­lenállását megtörték s a forradalom nem tartott tovább 24 óránál. A kanadai kormány még nem kapott hivatalos értesítést arról a mintegy 200 kanadai állampolgárról, akik Venezuela területén él­nek. A külügyminisztérium szószólója szerint a caracasi kanadai követségen 182 állampolgárt tartanak nyilván, maga a kanadai kö­vetség pedig 10 tagból áll. Jimenez elnök a rádióban és a televízióban megnyugtató nyilatkozatot tett s biztosította az ország lakosságát, hogy a forra­dalom felett teljesen diadalmaskodtak. A fővárosra dobott bom­bák sem okoztak sem emberéletben, sem anyagiakban lényeges károkat. Az Egyesült Államok caracasi követsége jelenti, hogy a fővá­rosban mintegy 30.000 amerikai él, legnagyobb részük munkás, a forradalom miatt nem érte őket semmi veszteség. Szovjet csapatok és tankok Berlin utcáin Berlinből jelentik, hogy a szovjet zónából három feifegyvei- Tett szovjet katona szökött át az angol zónába s menedékjogot kért ott az angol katonai hatóságoktól. A szökés hírére szovjet csapatok és tankok lepték el Berlin szovjet zónájának utcáit, hogy a további szökéseket megakadályozzák. A szovjet katonai hatósá­gok azonnal érintkezésbe léptek -az angol katonai parancsnokság­gal, hogy a szökevényeket adják ki, de azt az angolok természe­tesen megtagadták. Ez az első eset 1953 június 17-ike óta, amikor 3 szovjet zóna munkásai fellázadtak a politikai elnyomás, silánv táplálék és alacsony bérek miatt, hogy fegyveres csapatok jelentek meg tüntetőleg Berlin szovjet zónájának utcáin. St. Laurent volt miniszterelnök Quebecben politikai évzáró beszédet mondott, mint a Liberális Párt nőst lelépő elnöke. Beszédében azt hangsúlyozta, hogy a Liberális '’árt a legközelebbi választáson minden bizonnyal újra kormányra ■og jutni, mert az ezévben elszenvedett vereség éppen arra volt jó, hogy a hosszú kormányzási idő alatt meggyökeresedett hibákat ki­küszöböljék, tanuljanak a vereségből. "Számosán, akik ellenünk sza­vaztak — mondotta St. Laurent —- nem azért szavaztak ellenünk, íogy a kormányt meggyöngítsék, hanem hogy az ellenzéket meg­­arősítsék. Az eredmény a liberális kormány bukása volt, s ez egé­szen más, mint amit a választók jórésze óhajtott. A Liberalis pártban országszerte újjáéledési folyamat észlelhető, s ennek folytatódnia kell, mert a liberálisoknak készen kell állniuk arra, hogy ismét át­vegyék a kormányzást a legközelebbi választás után." St. Laurent ozután felelősségre vonta a konzervatív kormányt azért, mert hata­­vozatlan politikát követ, — de elismerte azt is, hogy a gazdasági ne­hézségekért nem lehet egyedül a kormányt okolni. Január 14 és 16. között Ottawában fog lezajlani a Liberálisok nagygyűlése. Hogy 5t. .aurentre milyen jövő politikai karrier vár, még kétséges. Egyes hírek szerint Quebec kormányzója lesz. Az év legérdeke­sebb embere a Time magazin szerint : Ni­kita Kruscsev. A Time hang­súlyozza, hogy az év legérde­kesebb emberének azt tart­ják, akinek nevéhez fűződik a világsajtó híreinek legfel­tűnőbb része, s aki az év fo­lyamán a világtörténelem fo­lyására a legnagyobb befo­lyást gyakorolta, akár jó, akár rossz irányban. Kruscsev — írja a Time —- azzal érdemelte ki ezt a borzalmas, de érdekes megje­lölést, hogy segített az embe­riségnek a tér meghódítása körüli kifejlődésében, s hogy j az Egyesült Államokat mind­eddiginél súlyosabban fenye­gette meg.-----------------o---------------­MacMillan angel miniszterelnök a Bulganin-levélre adott vála­szában kijelentette, hogy Magybritannia nem zárkózik el tárgyalások elől, de ezt a tárgyalást a külügyminisz­terek értekezletének kell megelőznie. A válasz jegyzék — amely még csak tervezet formájában született meg, mert a többi NATO-tag jóvá­hagyására szorul —, lényegé­ben azt a gondolatot fejezi ki, hogy tárgyalni lehet, de megegyezésre remény nincs. Lengyelország nem hagyja magát

Next

/
Oldalképek
Tartalom