Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)

1958-01-07 / 3. szám

VIII. 3. szám, 1958 január 7. 2 KANADAI MAGYARSÁG KANADAI 936 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 Főszerkesztő : KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden kedden, csütörtökön és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto Előfizetési árak : egész évre 810.00, fél évre §.6.00 egyes szám ára 10 Cent. Amerikában : egész évre §12.00, fél évre §7.00 Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Fölhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem őrzőnk meg és nem küldünk vitsza még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre al­kalmasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépeit kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Tuesday, Thursday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. Phone : LE. 6-0333. Színes kének Dániából tű I. A TIVOLI Kopenhág?, vagy. ahogyan nevezik "É*:zak Párizsa" nagy város. Nem is annyira lakóinak a számát tekintve, mert az "csak" másfél millió, hanem inkább területi szempontból. Szétterülésének az oka, a sok családi ház, amelyet kis kert övez. Furcsa, bizar látvány ez a város régi favázas északi stylusú és a modern 14 emeletes házak keverékével. Mosolyogni kell a szinte anachronismusként ható öreg vöröstéglás házon, amely egy 1^ emeletes modern beton óriás szomszédságában van. A kopott téglálépcső fölött lévő fafaragáscs ajtótól nem messze, egy üvegcsodából épült bár bejárója látszik. Mégis, szépen megférnek egymás mellett. A régi negyedek szűk kanyargós utcái mellett, hatalmas par­kok, tavak tarkítják a várost és teszik üdévé, széppé. A város kö­zéppontjában, e parkok egyikében terül el, a mi Angolparkunkhoz hasonló mulató park a Tivoli. E park cca. 20 holdnyi területen fek­szik és nagyon szép. Sok és nagyon nivós étterem, cukrászda, szín­házak, varieték és a rengeteg mutatványos ház szórakoztatják a rö­vid dán nyarat kihasználni akaró tömeget. Érdekes a sok szerencse­­játék automata, amelyen mint a megszállottak játszanak az egyéb­ként nagyon takarékos dánok. Mintha kicserélődtek volna ezek a komor északiak és szinte gyermekként szórakoznak, játszanak a sok naiv szórakoztató játék között. A sok naiv játék között is feltűnt nekem a Bolha Cirkusz. Ne erre kiváncsi vagyok, ilyet még nem láttam. 50 őre ellenében be­léptem. Telt ház. Éppen botrány volt kitörőben az üveggel borított "maagee"-ban I Az egyik bolha primadonna, semmi módon nem volt hajlandó bemutatni az előre beharangozott mutatványt. Sztráj­kolt' Hiába vette idomitónője, egy csinos hölgy, fehérbőrű karjára, Ő primadonnasága tovább duzzogott. Nyilván eltanulta az ember kollégáitól a sztároskodást. Vagy. talán egy moszkvai esztrád szer­ződés után vágyott!? Ki tud egy ilyen bolhaprimadonna lelkületébe belelátni? Én rajtam a sok művész láttára olyan viszketegség tört ki, hogy ki kellett mennem vakarózni. De az is lehet, hogy a sztrájk hullámaiban megszökött művész állt személyemben bosszút elnyo­móikon. Hát az lehet, mert ami a bolhákat illeti, azokkal szemben mindig elnyomóan viselkedtem. A park, világítási efektusai, ragyogó hatást érnek el az esti fényükkel. Csillogó villanykörte milliói, a szines neonfényü épüle­tek, szinte mesehangulatot teremtenek ebben a csodakertben. A szabadtéri színpadok ingyen szórakoztatják a vidám nézőket. Han­gos szirénázással kér szabad utat a "kisvasút", kanyargó kocsijai­ban boldogan hancurozó felnőtt "gyermekekkel". Az itteni kis­vasút, gumikerekeken bolyongva járja be utasaival a park terüle­tét. Sok a tánchelyiség. Érdekes, hogy a dáno-k nagyon szeretik a temperamentumukkal ellentétes tüzes, déli eredetű táncokat. A szín­padok körül, tolong az érdeklődők tömege. Itt nem nagy igényű, de a dán könnyű műfajra jellemző, rövid bohózatokat adnak. A dán humornak is van egy sajátos, a miénktől eltérő formája. A naiv rö­vid helyzetkomikumokra épített bohózatokat szeretik. Nem nagyon kedvelik a limonádé higságú szerelmi csete-patékat. Ők inkább a vaskos csattanóju humor kedvelői és ha szabad ezt a kifejezést használnom, az egészséges paraszti humort szeretik. Jellemzésül, színházaikban is a legnagyobb részt népi eredetű holmi "politikus csimadiák" figurái jelentik a sikert. Ez érződik minden műfajnál, tehát a kabaré és az operett is ilyen keretben zajlik le főként. Ilyen szellemben készülnek a filmjeik is, ahol a hős egyszerű vaskos szel­lemi eszközökkel győz. A bonyolult problémákat nem kedvelik A franciás könnyed humort nem nagyon értik meg és így pl. Moliére figurái nem nagyon ismertek és kedveltek. De talán visszatérek még egy percre a Tivoliba és összegezve a látottakat mondhatom, hogy e park valóban megérdemli azt a nagy érdeklődést, amelyet élvez. Ragyogó az estet befejező tűzi­játék káprázatos színeivel. Hát így szórakozik a dán nép, napi gond­jait feledve. Boldog, gondtalan emberek. Demény Károly két külön repülőgépet indí-Arany János és a Hyirség Csaknem félmillió ember vált hajléktalanná Ceylon­ban. Colomboból érkezett je­lentések szerint sokszáz a ha­lottak száma, s a megáradt folyók szintje jóval megha­ladt minden eddig ismert ér­téket. Úgy az Egyesült Álla mok, mint Anglia több hajó­rakomány árut küldött a szenvedők részére. Kanada Ceylonba gyógy­­- s a sürgős se­tott útba szerekkel gítséghez szükséges minden­féle felszereléssel. * KARACHI. Á Colombo-terv keretében, H. 0. Moran, Ka­nada pakisztáni konzulja egy haj órakomány búzát adott át i pakisztáni kormánynak, nini Kanada karácsonyi ajándékát. A karácsonyi ajándék 13.348 tonna volt. Arany János halálának 75. évfordulója, mely egyúttal a költő 140. születési éve is volt,-nagy ünnepség-sorozatot váltott ki az egész ország­ban. Mi — emigráns magyarok — csak örülhe­tünk ennek, hiszen Arany János a magyar hős­kor költője volt, melynek visszatértét mindnyá­jan epedve várjuk. Toldi erejével és vitézségévei kell elűznünk az idegen zsoldban álló bitorlókar. Szükebb hazámnak, a Nyírségnek, közvetlen kapcsolatai voltak Arany Jánossal. Mint vándor­­színész járta be falvait s bár nincs róla Írásbeli amiékünk, minden bizonnyal* Nyíregyházán is járt. Akkoriban a csizmadia színben játszottak ott a vándortársulatok, mely később Dérynét is vendégül látta s Krúdy Gyula regényein keresztül bevonult az irodalom örökkévalóságába. Arany 183ó-ban lépett be Debrecenben Hubay vándortársulatába s vele járta végig a Nyírséget. Mikor Debrecent — az állandóan üres nézőtér miatt — el kellett hagyniok, még annyi ideje sem volt, hogy ágyneműjét és fehérneműs lá­dáját magához vegye. De ennek a vándorszíné­szek ekhós-szekerén nem is lett volna helye. Ő maga írja emlékirataiban: "Képzeld a nyomort! pádon hálni, kabáttal takarózni s kölcsön kérni ruhát, míg az ember mosat . . ." Később felsza­badultan énekel ezekről a vándorszínész esz­tendőkről a Bolond Istók második énekében. De Arany mindig szerény ember volt. Ifjúkori szenvedéseit se nagyította fel. Mikor 1880-ban engedélyt kértek ahhoz, hogy a szalontai Kul­csár-utcát róla nevezzék el, ezt írta a szalontai főbírónak: "az ilyen névöröklés a tiszteletnyi1- vánításnak olyan monumentális formái közé tar­tozik, melyért élőnek nem illik köszönetét mon­dani." Ennél csak. Deák Ferenc volt szerényebb, akiről még 1871-ben Pesten a Nagyhíd-utcát és a Szén-teret nevezték el. Erről mondta fanyar tréfával : "Lakom a magam utcájában, de nem a magam házában. Félek tőle, hogy egyszer a vá­rosi hatóság még rám ír, tartsam tisztán utcámat és teremet." Arany János 1833-ban került a debreceni kollégiumba, ahol sok nyírségi osztálytársa volt. így a nagykáIlói születésű Szilágyi István, á ti­­szadobi Almási Gerzson, a csengeri Bélteki Sá­muel és a papi Betzka József. Az osztálytársak később otthon gazdálkodtak, némelyik pap lett a nyírségi falvakban. Szívesen emlékeztek visz­­sza a költői dicsőség diadalán egyre magasabbra emelkedő osztálytársukra, valamennyien előfi­zetői voltak a "Koszorú" című folyóiratnak, me­lyet Arany János szerkesztett. Öreg falusi pa­pok és iskclásmesterek könyvnélkül tudták mű­veinek nagyrészét s kedvenc mulatságuk volt az ifjúságnak egy-egy sort feladni, hogy fejtsék meg, melyik müvéből való. A nagykállói Szilágyi Istvánnal különös ba­rátságot tartott fenn Arany életének későbbi fo­lyamán is. Szilágyi író volt, akkor már koszorút nyert a Kisfaludy-Társaságná! s a Tudományos Akadémia éppen Szalontán léte alatt száz arany­nyal jutalmazta nyelvtani munkáját. Később mindennapos vendége volt Aranynak, mikör 1842-ben szalontai tanító lett. Majd a görög tra­gikusok fordítására unszolta, amelyeket a Kis­fa Iudy-Társaság kezdett akkor kiadni, majd an­gol nyelvtant hagyott nála. Arany addig forgat­ta a nyelvtant, addig nevetett az olvasás bizsrr­­ságain, addig olvasgatta Hamlet magánbeszé­dét, mely természetesen egyetlen angol nyelv­tanból sem hiányozhatott, amíg kedvet kapott a német Shakespearet összevethi az eredeti angol­lal. így születtek Shakespeare-fordításai, pl. a Szent-lván éji álom, melyek a nyelvezet szépsé­gében vetekednek az eredetivel. Mi igazán tud­juk méltányolni e sikert, hiszen egyebet sem teszünk, mint verejtékezve nyelvtanból tanuljuk az angol nyelvet. Arany Jánosnak kitűnő nyelvérzéke volt. Az Akadémia nyelvtudományi ülésein mindig jelen volt s felszólalásait vitadöntő törvénynek tekin­gették. Résztvett a nagy neológus nyelvháború­ban is, melynek egyik főszószólója Budenz volt, a Németorszából származó nyelvtudós. Sohasem tanulta meg a helyes magyar kiejtést, mégis a Magyar Tudományos Akadémia nyelvészeti szak­osztályának tagja volt. Vigasztal bennünket, amint reménytelenül törjük az angol nyelvet. Régi feljegyzések szerint Budenz így szólalt fel az új magyar Írásmód mellett: — Én is ászt tarthok, írja mindenchi uty, ahoty peszél. Vaty ahotyan a szhó fileütyébe kerül Mire aztán a türelmes Arany János is meg­szólalt : — Ám legyen. Én majd csak megélek valahogy. De a Budenz úr sorsa nagyon aggaszt engem. @ A szomszéd Debrecennel kapcsolatban jegy zett fel Gárdonyi Géza — Arany Jánosról bájos szépségű történetet. Szabolcska Mihály, a nagy pap költő, Párizs ban járt, útközben meglátogatta Turinban Kos suth Lajost, a magyar történelem kiemelkedő emigráns oszlopát? a szabadság örök szimbólu­mát. Kossuth szivarral kínálta meg a költőt, aki a beszélgetés hevében elfelejtett rágyújtani c később a szivart kabátja zsebébe rejtette el. Ott­hon kegyeletesen selyempapírba csomagolta s ládájában legkedvesebb ereklyeként őrizte. Turinból hazaérkezve, előbb szüleit látogatta meg s így megfordult röviden Szalontán is, ahol az Arany múzeumban megcsodálta a költő dohá­nyos szitáját, melyhez Feszty Árpád szállította mindig a szüzdohányt. Mellette feküdt az utolsó doboz gyufa, amit a költő használt, még mindig volt benne 10—15 szál. Szabolcskát megszállta az ördög s bár papi lelkiismerete tiltakozott el­lene, mégis ellopott egy szál gyufát. Gondolta meghagyja majd végrendeletében, hogy halála után adják azt vissza a szalontai múzeumnak. De nem tudott a kísértésnek el lentál Ini s mikor az őr nem nézett oda, egy szálat a zsebébe csúsz­tatott. Ezt - a gyufát belecsomagolta abba a se­lyempapírba, melyben Kossuth Lajos szivarját őrizte. Debrecenben aztán nagy ünnepséget rendez­tek a Párizsban járt költő tiszteletére. Hogyne, hiszen Kossut üzenetét hozta a cíviseknek i A lakoma a Bikában volt. Magyary Kálmán hege­dült és Vértesi Arnold mondta az első felköszcr­­tőt. Szabolcskát mélyen meghatotta az ünneplés s azon gondolkozott, miként tudná azt meghá­lálni barátainak. Hozott magával Párizsból hu­szonöt darab valódi havanawirginia szivart, azt most széjjel akarta osztani tisztelői között. Benyúlt a zsebébe és kivett két kulcsot. — Pajtás, — mondja a vele szemben ülő te­ológusnak — eriggy fel a szobámba, ez a kiseb­bik kulcs a ládámnak a kulcsa. Találsz benne egy csomag havana szivart. Ugyan hozd le kér­lek. A teológusnak már keresztbe állt ugyan a sze­me, de azért határozott irányban indult az ajtó­nak. Útközben elmondta néhány kollégáiénak, hogy havanáért megy. — Párizsból hozott nekünk a Miska valódi havanát! Jó félóra múlva visszaérkezik a teológus. Egy félig elégett szivarból erősen füstöl, de a kezé­ben nincsen más, csak a láda kulcsa. — Barátom — mondja Szabolcskának — én össze-vissza forgattam a ládádat, de nem talál­tam benne több szivart, csak ezt az egyet. Ott volt mellette a gyújtó is, hát mindjárt rágyúj­tottam vele. De a havanát nem találtam. Szabolcska csaknem elájult. — Mi baj, mi baj? — kérdezték a mellette ülők ijedten. A költő pap keserűen kifakadt a teológusra : — Tudod-e mi ég a szádban? Az a szivar, amit én Kossuthtól kaptam Turinban. Tudod-e rnive! gyújtottál rá? Azzal a gyufával, amit én Arany Jánostól loptam Szalontán. A teológusnak kihullt a szivar a szájából. A jelenvoltak úgy mondják, majdcsaknem meg kel­lett kötözni, hogy fel ne akassza magát ott az örömlakomán. • Mi emigránsok jóformán csak emlékeinkből élünk. Ezért gyűjtögetek minden forgácsot, me:y a magyar történelem dicső napjaiba száll vissza velünk. Kossuth a miénk, szabad magyaroké. Szabolcska pedig éppen a Nyírség székhelyéről írta gyönyörű dalát: "Tele van a város akácfa virággal." Illatát nem lehet elfelejteni, én érzem itt tengereken túl, Kanadában is. A bálnák birodalma A bálna a világ legnagyobb állata, amely valaha is élt, bele­lve az őskor csúszómászóit, régen kihalt sárkányait is. Egy kifej­­'ett kék bálna 35 méter hosszúra is. megnő, a súlya száz tonna, vaoy annél is több. Miután Kanada északkeleti és északnyugati jeges vi­­rein él a világon a legtöbb bálnafajta, érdekes ezekről az óriásokról néhány adatot feljegyeznünk. Ma már közismert tény, hogy a bálna nem hal, hanem emlős­­illat, amely tüdővel lélegzik, kicsinyeit elevenen szüli, anyateijel áplálja. A kifejlett bálna belsejében egy felnőtt elefánt kényelme­den elférne. A legközönségssebb bálnafajták azonban nem hússal, nanem apró halakkal és főként mikroszkopikus nagyságú tengeri ízalagokkal, az úgynevezett planktonban úszkáló millónyi növényi -S állati véglénnyel táplálkoznak. A bálna kinyitja óriási száját, egy­­;gy hörpintésre egy tonna tengervizet nyel le, s a vizet ismét ki­nyomja a száján át, míg a táplálék megakad a bálna szájában elhe­­yezett sűrű kefeszerű szűrőben. Vannak azonban húsevő bálnafajták is, amelyek közül,az úgy­nevezett "killerwhale" (gyikos bálna) a legveszedelmesebb. Ez a colosszus csoportokban vadászik, megtámadja a legnagyobb bálna­rajtákat, halfajtákat, s ujjhosszúságú fogaival elevenen harap le ha­talmas darabokat az áldozatból. A bálnafajtákhoz tartoznak a delfi­nek különböző válfajai is, amelyek szintén húsevő állatok, s a ku­­:yához hasonlóan intelligensek és idomíthatok. A bálnák hatalmas tüdeje félórára elegendő levegőt tartalmaz. Ennek ellenére megesik, hogy a vízbe fulladnak, különösen, ha há­­'óba, horgonykötélbe akadnak be. Ha a bálnák kisebb halak cso­portjait veszik üldözőbe, a kis halak ösztönszerűleg a sekély víz felé úsznak, míg a bálnák a homokparton fenn nem akadnak. Ilyenkor az állatvilág óriásai menthetetlenül elpusztulnak, mert a szárazföl­dön nem képesek mellizmaikat kellőképen kitágítani, hogy tüdejük elegendő levegőt kapjon. A természettudósok egyik eddig megfejtetlen problémája : a bálnák öngyikossága. Megtörténik éspedig különösen Florida part­vidékén. hogy egyes bálnafajták húsz-harmincas csoportokban a partra, a sekély vízbe úsznak, s ott megfulladnak. Valamilyen ösztön kergeti őket öngyilkosságba, mert hiába igyekszik az ember csóna­kokkal, hajókkal visszakergetni őket a mély vízbe, sőt akár a megfe­neklett bálnákat köteleket visszavontatni, — az öngyilosjelölt bálnák a mély vízben ismét megfordulnak, s újra kiúsznak a partra, ahol, biztos halál vár rájuk. MELODY THEATRE TORONTO 344 COLLEGE ST. TEL.: WA. 2-6319 Szerdától, 1958 január l-től szombatig, január 11-ikéig bezárótag KITŰNŐ ÚJÉVI MŰSOR KERETEBEN A zenés szinesfilmsláger torontoi bemutatója UNS OEFAELLT DIE WELf ”' Nyiregyházy Pál McOOOOOOMCOOOOOQOOOOOOOOO&MMCOaOODOOOCOCOOMO HÍREINK a NAGYVILÁGBÓL KÖLN. Köln városának 10 ezer márkás irodalmi díját az ismert író és könyvtárigazga­tónak, Erhart Kaestnernek adták, három kiváló munká­jának jutalmazására. Erhart Kaestner, a második világhá­ború előtt éveken át a világ­hírű Gerhart Hauptmann személyi titkára volt, jelen­leg a Wolfenbüttel-i könyv­tár igazgatója. * * * TORONTO. A 10-es High­way mellett, mintegy 3 mér­földre északra Orangevilletöl, új sí-pályát nyitottak, mely mindenki számára könnyen elérhető. A sí-sport híveinek nem kell a jövőben több száz mérföldeket autózni, hogy kedvenc .sportjuknak hódol­janak. * * * LUDWIGSHAFEN. A Frankenthal-i bíróság élet­fogytiglani f egy házra ítélte Horst Kronberg, 20 éves fia­talembert, aki két esztendő­vel ezelőtt, 1956 szeptemberé­ben, kalapáccsal agyonverte édesapját és mostohaanyját. Bűntársa, a vele egyidős Erich Fleck három és félévi börtönt kapott. TORONTO. Andrew Barr, negyvenkétéves ablaktisztító, a Scott and Young Window Cleaners CO. alkalmazottja, a Humberside Collegiate ab­lakainak tisztítása közben le­zuhant és szörnyethalt. Hu­szonhét éve dolgozott mint ablaktisztitó és veszélyes munkája közben soha sem volt balesete. Felesége és há­rom kis gyermeke gyászolja a szerencsétlenül járt em­bert. * * * WINDSOR. Lester Pearson volt külügyminiszter mellett, Paul Martint, a St. Laurent kormány volt egészségügyi miniszterét is jelölik, a párt­vezetéstől visszalépő volt mi­niszterelnök utódjának, a párt januári kongresszusán, melyet Ottawában tartanak. * SCARBORO. Két fiatal­korú gangsztert fogott a scarboroi rendőrség, Harry Humprey és Murray Morri­son személyében, akik kira­boltak két benzin-állomást, azután egy lopott gépkocsin elrobogtak. A rendőrök elfog­ták a két kiskorú banditát és átadták a fiatalkorúak bíró­ságának. TORONTO. A Young Li­beral Association szombaton, december 21-én tartotta szo­kásos évi, karácsonyi ünnepé­lyét a 62 Wellesley St. W. alatti War Amputations Hall­ban. A kellemes hangulatban lefolyt ünnepségen nagy számban vettek részt a párt fiatal tagjai. * * * BOSZNIA-HERCEGOVI­NÁBAN, az. Uzora folyó völ­gyében, paleolit-kori barlang­­telepes maradványokra buk­kantak a régészek. Különösen a felszínre került kőszerszá­mok és agyagedények értéke­sek. A több tízezeréves lele­tek a Jugoszlávia területén talált legrégibb kulturális emlékek közé tartoznak. * * * LICINIO GLORI, olasz professzor megfejtette az ókori etruszkok írásait. A Reuter-iroda jelentése sze­rint a kiváló tudós kijelen­tette, hogy eddig már mint­egy ezer etruszk felirat jelen­tését. fejtette meg, a munka oroszlánrésze azonban még hátra van, mert eddig mint­egy tízezer etruszk feliratot ástak ki. Lendületes, jókedvtöt és elragadó dallamoktól pezsgő történet a szerelem és, szerencse körül — Gyönyörű kiállítás, remek revü- és táncjelenetek — Szipor­kázó humor — Pazar színekben pompázó, látványos élmény — Elsőrangú ün­nepi szórakozás i Főszereplők: TOPSY KUEPPERS, ÉRNI MANGOLD, PEER SCHMIDT, KURT* ► HEINTEL, INGE MEYSEL, SUSI NICOLETTI, RUDOLF VOGEL és sokan mások* WENN DIE ABENDGLOCKEN LAEUTEN^ Érdekfeszítő, regényes szerelmi történet — Hangulatos tájak és dallamok ► Főszereplők: MARIA HOLST, WILLY BIRGEL, HANS HOLT, PAUL HOERBIGER^ és mások VÁLTOZATOS KISÉRŐMUSOR. Naponta 6-tól folyt. Szombaton d. u. 1.30 és 5-kor, továbbá este 9-kor Szerdán, újév napján, d. u. 4.30 és este 9 órakor Szombat este és ünnepeken zárt előadások MELODY THEATRE MONTREAL ^SHERBROOKE, W. (SI. Lawrence sarok.) BE. 0050' Szerdától, 1958. január l-től csütörtökig, január 9-ig bezárólag KITŰNŐ ÚJÉVI MŰSOR KERETÉBEN A ragyogó zenés szinesfilm bemutatója : HOHEIT LASSEN BITTEN Ötletesen vidám, szellemes humortól sziporkázó, mulatságos fordulatokban^ gazdag történet — Regényes, merész tettekre kész szerelem, kacagtató bo­nyodalmak — Remek muzsika — Pazar kiállítás — Gyönyörű színek __ Látványos jelenetek — Pompás ünnepi szórakozás Főszereplők: KANS SOEHNKER, RIEDL LOOR, ANNE MARIE BLANC, ► ÉVA PROBST, GUNNAR MOELLER, WILFRIED SEYFERTH és sokan mások’ DU BIST DIE ROSE VOM WOERTHERSEE , Á Wörthi tó vidékének szépsége és kedélyes hangulata — Lendület — Hu­mor — Vérpezsdítő dallamok — Remek mulatság Főszereplők: HANS MOSER, MARTÉ HARELL, CURD JUERGENS GRETHE WEISER, WALTRAUT HAAS és mások VÁLTOZATOS KISÉRŐMUSOR. Naponta este 6-tól folyt. r Újév napján, továbbá szombat-vasárnap d. u. 2-től folyt. ^ \ .‘■'■V/.V.V.V/AVV.W.VAV.W.V.WAW^/AVAVj YORK THEATRE 164 YORK ST. HAMILTON TEL.: JA. 2-0921* 1958 január 6—7—-8-án, (hétfőn, kedden és szerdán) a nagyszerű zenés, szinesfilm VERLORENE MELODIEN kerül bemutatásra. A főszerepekben: Evelyne Künnecke és Robert Lindner. Remek felvételek — Kitűnő muzsika — Élmény és szórakozás. Második film a KNALL UND FALL ALS HOCHSTAPLER című ragyogó vígjáték. Főszereplők : Wallraut Haas, Kurt Jürgens, Hans Richter és sokan mások. Ötlet — Humor — Hangulat — Szerelem — Jókedv — Remek zeneszámók. VÁLTOZATOS KISÉRŐMUSOR Az előadások naponta ő.05-tcl folytatólagosak. A. Kanadai Magyarság a világ egyetlen szabadelvű, pártokon felülállé magyar lapja. Ha támogatod a saját jövődet építed vele!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom