Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)

1958-01-04 / 2. szám

VIII. 2. szám, 1958 január 4. KANADAI MAGYARSÁG I. osztályú FÉRFI ÉS NŐI MÉRTÉK­UTÁNI SZABÓSÁG A megnagyobbított divat­szalont továbbra is a mün­cheni szabászakadémiát végzett GAUDER PÁL vezeti. Elsőrendű angol szövetek, olcsó árak. 274 SPADINA AVE, TORONTO, TEL.: EM. 8-3796 A NOSZTY FIÚ ESETE TÓTH MARIVAL IRTA: MIKSZÁTH KÁLMÁN ELSŐ FEJEZET HALLGASSA EURÓPÁT NÉMET RÁDIÓVAL • 1 évi jótállás • Könnyű fizetési feltételek RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ JAVÍTÁS Gyors — jó — olcsó szolgálat FRED STEINER yMQ COLLEGE ST., TORONTO. 4IÖ 6 ház a Bathursttól Keletre Rádiót és televíziót garanciával javítunk. WA. 1-5831 14 és 18 karátos európai karika-, gyémánt- és brilliáns­­gyűrük, világmárkás órák részletre is. TIME JEWELLERS ékszer, óra és optikai tárgyak szakiizletében. 776 Yonge St. Toronto, WA. 4-7829 Magyar üzlet I m I i 1 i P 1 1 i I y * MAGYAR KÖNYVEK Szépirodalmi, ismeretterjesz­tő és tudományos szakköny­vek szótárak, nyelvtanok. CONTINENTAL BOOK SHOP Tulajdonos: E. Schulz. 463 Spadina Ave. Toronto, Ont. Canada. Telefon: WA. 2-6828 Kérje nagyválasztékű könyv­­jegyzékünket, ingyen küldjük Herendi porcellán kapható • Igazi óhazai hentesárút, • minden időben friss húst, j fűszer és csemege árút • Europa Butcher I magyar üzletben vásároljon í 628 COLLEGE ST., ! Tel.: LE. 5-6242 5 TORONTO Kevés pénzért megbízható jó órét, ékszert csak a TORONTO SWISS WATCH REPARIR & JEWELLERY üzletben vásárolhat. Kedvező fi­zetési feltételek. Mindennemű óra és ékszer javítását szavatosság mellett mérsékelt áron végezzük. PAUL SPEAR órásmester ...... 352 Spadina Ave, Toronto. Telefon: EM. 8-4983 1 I ff II á I tj f i I HÚSVÉTI ÉS NYÁRI TÁRSASUTAZÁS MAGYARORSZÁGRA Indulás New Yorkból március 26-án a "LIBERTÉ" francia luxus- A I hajón és augusztus 30-án az "AROSA SUN" luxushajó turista­osztályán A hajójegy ára New Yorktól vagy Quebectől és vissza bele­számítva egy napi párizsi szálloda költséget és 4 heti Magyar­­országi tartózkodást alapul véve, melyben bent foglaltatik 14 napi szállodai tartózkodás 3-szori étkezéssel (a Palace, Astoria vagy Béke szállóban, két személy egy szobában). 695 DOLLÁR Jelentkezési határidő a húsvéti utazásra, február 10, a nyári utazásra április 30. Hosszabb Magyarországi tartózkodás ( maximum 3 havi) is intézhető. Bővebb felvilágosításért forduljon saját utazási irodájához vagy LUCAS AND KING LIMITED, TRAVEL SERVICE 79 KING STREET, WEST, HAMILTON, ONT. TEL.: JA. 2-9257 MAGYAR GYÓGYSZERÉSZ SZENDROVITS LÁSZLÓ, 'WEINSTEIN GYÓGYSZERTÁRBAN Polio vaccinát, Ázsiai flu vaccinát, Vasolastint, Irgapyrint és az összes vitami­nokat légipostán a rendelések napján, teljes garanciával adjuk fel. Minden európai és magyarországi receptet elkészítünk. Állandóan kapható Kari! és az összes magyar gyógyszerek. Mielőtt feladja a gyógyszert érdek­lődjön az árak felől telefonon, vagy levélben. A város területén telefonrendelését díjmentesen szállítjuk házhoz. 326 COLLEGE STREET TELEFON. WA. 2-4145 Vj.TíZrí ... Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy htpunk n vom dó ja meghívók, esküvői- és gyászjelentések, üzleti levelek, rophatok, könyvek és újságok stb. kiszedését és kinyomasál a legszebb kivitelben, olcsó áron vállalja. 996 Dovercourt Road Telefon : LE. 6-0331 Mielőtt AUTÓT VÁSÁROL hívjon szakembert, BARTHA BÉLA a kiváló autószerelő ingyen szolgál szaktanáccsal. 491 PALMERSTON BLD. Torontó. Tel: LE. 5-5453 (Este 6 után) VALÓDI SZŐRME BUNDÁK $10.00-től 119 dollárig. Uj és újértékű ruhák, $9.00-től 95 dollárig. Jaketek $8.95-től. Szoknyák $4.95-től. Erika Fashions 335 BATHURST ST. (Dundas sarok) Toronto Nyitva 9-től 9-ig! (Csodálatos, hogy az emberek rendesen többet költenek, mint kellene.) Abban az időben nyalka huszárezred feküdt Trencsénben. Jó dolga volt a szép szőke trencséni szlecsinkáknak és nyevesztáknak ( kisasszonyoknak és menyecskéknek) mert kolera miatt egy gyalog­ezredet is idehelyeztek, az egészséges városba. Annyi tiszt lődörgött itt, hogy még a szeplős asszonyoknak is hármával jutott udvarló. De valamennyi tiszt közt a legszebb fiú volt a Noszty Ferenc huszár­hadnagy; vidám, könnyelmű, eleven, pompás lovas, jó vívó, jó tán­cos és nagy kártyás. Mindebből aztán az következett, hogy roppant szerencséje volt a szerelemben (sok nyoma maradt annak) és ke­vés szerencséje a kártyában, aminek szintén maradtak nyomai ki­fizetetlen váltókban és kötelezvényekben; katonatiszti adósság, fizeti a nagy harang. Zajos tél volt, vidám farsang, egyik bál a másikat követte a "Nagy Szamár"-hoz címzett vendéglő nagytermében. Noszty had­nagy a polgármester leányába, Velkovics Rozáliába volt szerelmes (gyönyörű, törékeny jószág volt), annak kijárt az éji zene minden muri után, meg a sok virágbokréta tél évadján. Az mind pénzbe kerül; aki pedig szerelmes, az rendesen el van keseredve, tehát iszik, s ha lehet, pezsgőt iszik és az is pénzbe kerül, a hadnagyi fi­zetés ellenben csekély, ami csak azért szomorú, mert otthonról ugyan vékonyan csörgedezik a segítség. Az öreg Noszty Pálnak magának is le van foglalva a fizetése, de azt persze nem szabad itt tudni. Az öregről itt csak az tudatik, hogy oszlopos tagja a kor­mánypártnak s hogy az őseinek valamikor pallosjoga volt. A paiios megvan még, de most kukoricát morzsolnak otthon, Nosztaházán a tompa élén. Mindegy, a pengéje idefénylik azért. Ami Velkovics Rozáliát illeti, még az se egészen tiszta munka. Rozika ugyanis el volt Ígérve Kozsehuba Tivadarnak, a megboldo­gult takarékpénztári igazgató fiának, akinek virágzó szeszgyára és négy háza van a piacon, köztük a jól jövedelmező "Nagy szamár" nevű vendéglő. Már éppen meg lett volna az eljegyzés, mikor a szép hadnagy felbukkant a láthatáron. Minden össze-vissza kuszá­­lódott. Rozika habozó lett, messzebb, egyre messzebb tolta az el­jegyzési terminust, egyre hűvösebb lett a nagyfejü, torzonborz Ko­zsehuba iránt és a vak is látta, hogy a zsinóros dolmányhoz húz, ide hajlott nemzetes Velkovicsné asszonyom is, ragyogó szemekkel mondogatva : — Várjunk még. Ne siess, Velkovics, ne okoskodj. Ha Noszty megkéri a leányt, legyen inkább a Nosztyé. Noszty nagy család; viceispán család. Érsek is volt már a Nosztyakból. Nagy dolog az, Velkovics, édes uram, gondold meg csak. Az apja ott ül az ország­­gyűlésen, az egyik nagybátyja, a bécsi Noszty, excellendás úr, egy másik Noszty kanonok. Milyen dolog lesz az, mikor majd azt mon­dod a kaszinóban : "Ma a nászom beszélt a Házban, ugyan okosa­kat mondogatott oda az ellenzéknek". Velkovics uram azonban nem ezen a nézeten volt, ki is tört ilyenkor. — Nem adom a leányt ennek a hadnagynak. Hess varjú, ne károgj a fülembe. Nem adom pedig azért, mert ez a hadnagy rsak hadnagy, de ha kapitány volna se adnám, mert lump. De ha lump nem volna se adnám, mert katholikus, én pedig lutheránus létemre csak lutheránusnak adnám. De ha lutheránus volna se adnám, mert nagy úri házból való, ahonnan minket, ha egyszer odaviszik, meg se fog látni, az új családjával egyetemben. Azt ti ostoba asszonyok fényes parthienak nevezitek, ha a leányotokat úgy adjátok oda, hogy az aztán szégyenkezik hozzátok jönni. Én azt eltemetésnek nevezem. Ennélfogva inkább adom a Nagy Szamárnak (egymás közt így nevezték a vendéglő tulajdonosát), mint a nagy úrnak. Ami pedig azt illeti, hogy egy érsek is volt a Nosztyakból, hát az bi­zonyosan az égbe jutott s éppen ebben van a baj, mert annak se­hogy se tetszenék ez a frigy s ott még közbejárna bosszúságában az égieknél, hogy vonják meg ettől a házasságtól az áldást, melyben egy lutheránus kapaszkodik fel a híres családi fára. No hát az én Rozáliám nem mókus s nem fog semmiféle fára felkapaszkodni, míg én élek. Azzal is szeretnéd a szememet betapasztani Zsófia, hogy kanonok rokona van a hadnagynak, akitől örökséget lehet várni. Hát én azt mondom, Zsófia, hogy a papok ideje lejárt és nemsokára olyan szegény ördögök lesznek, mint a mi papjaink. De ha nem is, én becsületes ember vagyok, nekem az ebül gyűlt szer­­zedék nem kell. No, mit rázod a fejedet? Hogy nem ebül gyűlt szerzedék? Hát mit tudsz te? Te semmit sem tudsz. A történelmet kell lapozni Zsófia barátocskám. Azt mondod, hogy én se lapoz­tam? No hát nem lapoztam, nem értem rá, da azért tudom, hogy mit jelent az a "holt kéz", ahogy a papi birtokokat nevezik. — Hát mit jelent no? — vág közbe Velkovicsné. — Azt jelenti, Zsófia lelkem, hogy a papok annak idején ször­nyen becsapták az országot. Szent István királyunk, igaz, tett nekik Ígéreteket, hogy birtokokat kapnak, csak kereszteljék, tér.tsék a népet, de semmit se írt alá, a nélkül halt meg. Most aztán a papok összeröffentek, csináltak egy adománylevelet, óriási darab terüle­teket osztva fel püspöki uradalmaknak, levágták a szent király jobb kezét s abba szorítván be a kalamust, aláírták vele nevét az okmány alá. Már most aztán mi következik ebből, Egy különös jogeset. Ir­­tóztató ravaszság volt ebben. Senki sem mondhatja, hogy az alá­írás nem az István király kezeirása, hisz az, és mégse az, mert már akkor "holt kéz" volt. Hát érted-e már, mi forr én bennem, Tessék ebből kiokoskodni! Istentelen egy dolog ez, a mely nem sokáig maradhat már annyiban. A csendes vidéki félművelt emberek fejében csodálatosan ala­kulnak át az elmúlt események s izgatják őket. Hanem iszen az mindegy; a fődolog, hogy Velkovics a Kozsehuba pártján állt. Vel­kovics azonban a hangulatok embere és mikor a hadnagyot a lován látja, neki is ugrál a szíve örömében. Mégis csak szebb a ló, mint a szamár. (Ámbár a "Nagy Szamár" árán akár egy ménest lehetne venni.) Aztán a hadnagy kedves, megvesztegető modorú fiú, olyan szépen tudja mondani Velkovicsnak, hogy "kedves Gyuri bácsi" s olyan szeretettel néz rá, hogy attól az ő szíve is megolvad. "Szó ami szó — gondolja magában, — ha leány volnék, én is csak olyan volnék, mint Rozália, de minthogy én férfi vagyok és nem vagyok szamár, hát mégis inkább adom Rozáliát a Nagy Szamár­nak". (Folytatjuk) KOSTYA SÁNDOR: A SZERETET FILOZÓFIÁJA v. Fölvetem ezekután újból a kérdést: van-e szeretet? Létezik-e j ez a fogalom. Pillantsunk magunkba és keressük meg saját benső énünkben a szeretet fogalmát a magunk gondolkozásával, a magunk kutatásával. A fentiek csak mintegy útmutatóul akartak szolgáin!, mint ahogy minden kutatásban az a maradandó, az az értékes, amit magunk erejéből fedezünk fel. Minden más csak legfeljebb a se­gédeszköz szerepét töltheti be. Ez az egész értekezés is csak egy ilyen szerény kis segédeszköz akar lenni. Nem lehet cél, hogy egy munka keretében teljesen kimerítsük ezt a témát, de nem is lehetne, mert hiszen eddig is könyvtárakat írtak meg a szeretetről és ezután is állandó, örök témája és problémája lesz az emberiségnek. Miután meggyőződtünk arról, hogy a szeretet fogalma létezik, az van és az minden emberben, bennünk is megvan, keressük meg a szeretetnek ismertető jegyeit. Miről ismerjük meg a szeretet ér­zésének a fogalmát? A szeretetnek legelemibb megnyilatkozása, mondhatjuk a leg­első ismertető jegye a ragaszkodás. A gyermek szereti játékszerét és azért ragaszkodik hozzá. Nem adja oda, vágy csak annak, akit még jobban szeret a játékszerénél is. Vannak dolgok, amihez az ember ragaszkodik, mert szereti. Mindannyiunk életében találunk elég példát erre. Az anya ragaszkodik gyermekéhez, mert szereti. Ragaszkodunk egy szép tárgyhoz, mert szeretjük, mert az kedves emlékünk és arra emlékeztet, akit nagyon szerettünk, vagy szere­tünk. Ragaszkodunk a kultúrához, a kényelemhez, mert megszeret­tük. De nem csak anyagi tárgyai vannak ennek a szeretetnek. Pa gaszkodunk meggyőződésünkhöz, ragaszkodunk hazánkhoz, nyel­vünkhöz, mert megszerettük. Ragaszkodunk hitünkhöz, az Istenhez, mert szeretjük. Ez a ragaszkodásunk pedig olyan erős, hogy azt minden áron megakarjuk tartani, nem engedjük, hogy attól bármi is elszakítson bennünket. Csak az ragaszkodik, aki szeret. Csak az tudja kimondani : ez az enyém, aki szereti a tulajdonát és csak az tud valamit megszerezni, aki szeret. Ez a ragaszkodás, ha állandósul már hűség. Minél erősebb a szeretetünk, annál nagyobb a ragaszkodásunk szeretetünk tár­gyához, tehát annál hűségesebbek vagyunk. A szeretet fokmérője a hűség. Emberi életünk alapja a hűséges szeretet. Mert mi lenne a földön, ha fölrúgnánk a hűséget, ha csak úgy ötletszerűen szeret­nénk és ragaszkodnánk dolgokhoz? Mi lenne a családból, ha a hű­séges szeretet nem lenne, mi a hazából, ha kitartóan nem lennénk hűek hozzá, mi nyelvünkből, ha csak úgy egyszerűen megunnánk és elkezdenénk pl. esperantóul beszélni, vagy jobban szeretnénk más idegen nyelvet, mint anyanyelvűnket. Mi lenne a közbizton­ságból, a rendből, ha azok őrei hűségesen nem ragaszkodnának hi­vatásukhoz, kötelességükhöz. Mi lenne a kultúrából, ha a hűséges szeretet nem indítaná a kultúrmunkások napszámosait, a tanítókat, tanárokat, írókat, kutatókat, tudósokat a kitartó és állandó munkára. Mi lenne hitünkből, lelkivilágunkból, természetfölötti életünkből, Mindennemű hentes, mészáros és fűszerárut Téliásísl 482 Queen St. W., Torontó Telefen: EM. 8-1255 Ha valamit el akar adni, vagy venni akar, ha kiadó lakása van, vagy lakást keres MINDEN ESETBEN ADJON FEL EGY HIRDETÉST a “Kanadai Magyarságában. Előfizetőink hirdetéseiket telefonon is feladhatják. ha nem ragaszkodnánk hűségesen Istenhez. Mi lenne az ország életéből, ha nem lennénk hűek a törvényekhez. Mi lenne, ha a világ törvényszerűségei, a csillagrendszer gondolhatna egyet magában és fölrúgva eddigi előírt pályáját más pályán mozogna tovább. Föl­borulna a világrend, káosz lenne és hekatombát ülne a gonosz, a rossz. Per absurdum mi lenne akkor, ha Isten nem lenne hű magá­hoz, az irántunk és a világmindenség iránt érzett végtelen szere­­tetéhez? Ha megszűnne gondviselő szeretete őrködni felettünk, ha nem irányítaná tovább a világrendet, ha magunkra maradnánk? Elképzelni is rettenetes, talán emberi ésszel föl sem tudjuk fogni borzasztó jelentőségét. De figyeljük csak meg a mi kis egyén: éle­tünkben a hűséges szeretet jelentőségét. Ugye milyen rosszul esik, hogy fáj, ha egy jóbarát hűtlenül elhagy, ha az akit szeretünk meg­tagad bennünket. Ezek az érvek is elegendőek már ahhoz, hogy szeretetünkben ragaszkodók és hűek legyünk. Ez a hűséges szeretet mozgat napot és csillagokat. Még ha minden másbán kételkedünk is, de a szeretet örök törvényében akkor sem kételkedhetünk. Shakespeare mondja a Hamletben : “Ké­telkedj, vájjon a csillagok tüzesek-e; kételkedj, vájjon a nap mo­zog-e; kételkedj, vájjon az igazság hazudik-e: csak abban ne kétel­kedj, hogy szeretlek." Miért? Mert ha nincs szeretet nincs Isten, ha nincs Isten nincs lélek, ha nincs lélek nincs természetfölötti élet, ha nincs természetfölötti élet nincs boldogság, ha nincs boldogság céltalan a földi élet; Tehát ha nincs szeretet céltalan az életünk itt e földön. Aki nem szeret temettesse el magát, mert annak reménye sincs, bízni sem tud, nincs hite és nem képes küzdeni. Mi tölti ki az ilyen szeretetnélküli ember lelkét, szivét, egész életét? Az ész, a tudomány Szeretetnélkül mire megy a nagy tudománnyal? De hi­szen még a tudomány műveléséhez is szeretetre van szüksége. Miben hisz? Az anyagban? a fizikai világ maradandó örökkévaló­ságában? Porszem minden teremtett dolog, melyet egy Istentől jövő parányi szeretet megvonás romba dönt, megsemmisít. Miért küzd a szeretetnélküli ember? Mi ad célt, értelmet életének? Ne mond­juk, hogy a vagyon, a kincs, a jólét, a hatalom stb., mert hiszen ah­hoz is szeretet kell, hogy tudjon érte dolgozni, küzdeni. Ugye, hogy alaptörvény az ember életében a szeretet törvénye? A lélek legfontosabb, mondhatjuk egyedüli tápláléka a szere­tet. A szeretet létezése szükségképeni igazság, tehát örök igazság. Nem azért, mintha volna valami más az örök Istenen kívül, hanem mert öröktől fogva Isten szellemében, az Ő örök elgondolásában benne volt, van és lesz. Tehát a ragaszkodó hűséges szeretet törvény. (Folytatjuk) A Kanadai Magyarság a világ egyetlen szabadelvű, pártokon felülállé magyar lapja. Ha támogatod a saját jövődet építed vele!

Next

/
Oldalképek
Tartalom