Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)

1958-01-04 / 2. szám

KANADAI MAGYARSÁG VILÁGPOLITIKA A Szovjet gazdasági ellentámadása... Értekezlet Kairóban "Kié a hold és a légür? Ezzel a kérdéssel az Egyesült Nemze­teknek kell foglalkoznia. Az ENSZ-nek ehhez minden adottsága megvan és úgy érezzük, hogy kötelessége is foglalkozni ezzel a kérdéssel." Az ENSZ jelenlegi elnöke, az újzélandi Sir Leslie Munro fejezte ki ilymódon a holddal és légürrel kapcsolatos, minden bizonnyal előrelátó aggodalmait. NÉHÁNY HÓNAPPAL EZELŐTT, az egész világ az égre szege­zett szemmel leste a "szputnyikok" nyomát. Az orosz tudomány sikere, a nyugati lapok hasábjain soha nem látott méretű ingyen rek­lámot kapott és amig a megfájdult nyakkal az égre tekintő emberi­ség szemét dörzsölte a nagy csoda láttán, Moszkvában elkészültek a nagyon is földhöz tapadó hidegháborús támadás új tervei. A "MOSZKVAI NAGYIPAROSOK" évtizedek óta azzal vádolják a nyugati világot, hogy amióta az erőszakos gyarmatosítás ideie letünőben van, a rugalmas és az élethez tíz körömmel ragaszkodó kapitalizmus nem az erőszak nyílt fegyvereivel, hanem a gazdasági elözönlés taktikájával igyekszik jármába fogni a gazdaságilag ma még elmaradott, — de a világuralom szempontjából ezer ok miatt döntően fontos — afrikai-ázsiai országokat. A SZOVJET TUDOMÁNY, ipar és mezőgazdaság vezetői — okkal vagy ok nélkül, nem kutatjuk — úgy érzik, hogy amit nyu­gat tud. azt az élet bármely területén ők még jobban tudják. Az Eisenhower elv sikereiből levont tanulságok alapján Moszkva is nekirugaszkodott és ezekben a napokban soha nem látott erőfe­szítéseket tesz annak a gazdasági elözönlésnek a megvalósítására, amelyet olyan sokáig átok alatt tartott és indexre tett a szocializmus szent nevében. A kairói kongresszus... Körülbelül negyven ázsiai-afrikai ország, ötszáz nem hivatalos kiküldöttje, napokig tanácskozott Kairóban. A Szovjet, a képviselő­ház egyik helyettes elnöke vezetésével, tizenhéttagú küldöttséggel képviseltette magát. A konferenciát a gyarmatosítás és az imperializ­mus ellenesség címkéje alatt folytatták. Nem tudjuk, hogy a jelen­levők közül mennyien voltak tisztában azzal, hogy mi volt az igazi cél. Mivel azonban a küldöttek javarésze kommunista vagy kom­munista barát politikusokból állott, azt hisszük, jogos az a feltéte­lezésünk, hogy valamennyi résztvevő pontosan tudta; az értekezlet célját szovjet gyarmatosítás, a szovjet imperializmus előkészítése és megvalósítása. A szovjet küldöttség nem volt szűkmarkú az Ígéretekkel. Tel­jesen felszerelt ipari üzemeket, kórházakat, pénzt, nyersanyagot és minden elképzelhető egyéb támogatást helyezett kilátásba, még­pedig minden feltétel nélkül. Az amerikai gazdasági segélyt súlyos támadások érték ezen a konferencián. A szovjet kiküldöttek hangsúlyozták, hogy az ame­rikai segítség célja az, hogy a gazdaságilag elmaradott országokat kommunista ellenes tömbbe toborozza és uralkodjék fölöttük. Amerikai gazdasági szakértők, a kairói konferenciát a Szovjet által vezetett gazdasági hidegháború kezdetének tekintik, amelyet sokkal fontosabb és veszedelmesebb lépések követ­nek majd. Növekvő szovjet gazdasági befolyás A nyugati országok kapkodó magatartására, elhatározottsága hiányára jellemző, hogy Párizsban néhány héttel ezelőtt a szovjet veszedelem ellen készülődött, de alig tesz valamit az orosz gazda­sági offenziva megállítására. Éles példája ennek a kapkodásnak az angol-szovjet légiforgalmi egyezmény és a még csak a napokban aláírt nyugatnémet-szovjet gazdasági szerződés is. A Szovjet ezévi költségvetése Azt írja Dzsilasz az "Uj osztály" című könyvében, hogy a Szov­jetben a létminimum havi 600 rubel körül van, de az orosz nép ja­varésze 300 rubelt sem keres. Tisztára érthetetlen, hogy ezek a nyomorgó milliók, hogyan tudják tengetni az életüket. Úgy látszik, hogy a Szovjet nagy hanggal megígért gazdasági segítségei*-, csak az orosz adófizetők újabb megnyomorításával lehet folyósítani. Erről tanúskodik a Legfelsőbb Szovjet multheti ülésén elfoga­dott 1958-as költségvetés is. Ez év bevételeinek az összegét 642 billió rubelre, a kiadásokat 627 billió rubelre becsülik. Ha ezeknek a számoknak hinni lehet, az óvatos kommunista államháztartásnak 15 billió rubelje megma­rad. Ezt a megtakarítást persze megint a nyomorgó orosz nép fizeti meg, hiszen Kruscsevék meg sem próbálták eltitkolni, hogy 1958-ban 15 billió rubelbe került volna a népből kipréselt ál­­lamkölcsönök esedékes törlesztése, amelyet azonban ebben az esztendőben nem fizetnek meg. Nincs hír arról- hogy az orosz ál-képviselőházban, a "válasz­tott" képviselők közül csak egy is akadt volna, aki tiltakozott a nép újabb megrablása ellen, ha másképpen nem, legalább az orosz alkotmány következő fejezetének a felolvasásával: "A szovjet gazdasági életet állami tervek határozzák meg. Azok irányítják abból a célból, hogy a közvagyon növekedjék és emelkedjen a dolgozó nép anyagi és kulturális színvonala és a Szovjet önvédelmének a képessége. A Szovjetben a mun­ka becsületügy, kötelessége minden egészséges polgárnak, annak az elvnek az alapján, hogy: aki nem dolgozik, ne is egyék." Mindenki tudja, hogy miképpen "emelték" a dolgozó nép életszínvonalát. Mindenki tudja, hogy a közvetett adókkal sanyarga­tott oroszok 96 billió rubelt fizetnek a "honvédelem" céljára az új­évben és senki sem hiszi el, hogy a közoktatásra számításba vett 34 millió rubel javarészét valóban a közoktatás céljaira fordítják. Valószínű, hogy ebbe és más költségvetési tételekbe elrejtett összegek fedezik majd a kairói konferencián megígért ingyenes ipari üzemek és kórházak költségeit. Még egy közös piac ? A leglényegesebb különbség Nemcsak politikai ellenfelek, s nemcsak a kommunisták részé­ről, hanem igen kedves, igen jóindulatú barátaink részéről gyakran találkozunk olyasféle kritikával, hogy nem volna szabad azokhoz csatlakoznunk, akik a szovjettel való egyezkedés gondolatát eleve elvetik. Mint tudjuk, a Diefenbaker kormány maga is habozik, s úgy érzi, hogy Kanadának közvetítői szerepet kellene vállalnia az USA és a szovjet között. Az amerikai újságírók egy eléggé tekin­télyes része is úgy érzi, hogy a jelen világhatalmi helyzetben nem volna szabad a szovjet minden úgynevezett békekísérletét eleve visszautasítani, s minden egyes közeledését eleve propagandának és értéktelennek minősíteni. Legutóbb a New York Times egyik világhírű újságírója, akinek jóindulatáról nincs kétségünk, azt írja, hogy a szovjettel le kell ülni a zöld asztalhoz azért, mert lokális háborúk ma már nincsenek, minden komoly konfliktus világhábo­rúra kell, hogy vezessen, s egy ilyen világháborúban a szovjet leg­alább is egyenlő erejű az USA-val. Rámutat arra, hogy úgy az első, mint a második világháború egy részlet-konfliktusból tört ki; s rá­mutat arra is, hogy ha egy atomháború kitörne, annak során min­denki elpusztulna, s a meghaltaknak nem nyújtana vigasztalást, hogy a mi atombombáink viszont a szovjetet pusztítja el. Hozzáteszi a cikkíró, hogy a legutóbbi Bulganin-levelek propoganda hatása nagy, mert a nyugat meg van félemlítve, s ebben az állapotban szívesebben hajlandó egyezkedni. Hasonló hangokat gyakran hallunk kanadai magántársaságban is, sőt még a régen kivándorolt magyarok részéről is. Mindezeknek a véleményeknek az a lényege, hogy el kellene fogadni, legalább is tárgyalási alapul kellene venni az orosz követeléseket. Ezek pe­dig : A NATO és a kommunisták közötti katonai szerződés, közvet­len tárgyalások az USA és a Szovjet között, korlátlan nemzetközi kereskedelem, az atomfegyverek visszavonása úgy Nyugat- mint Keletnémetországból. Mi is azt állítjuk, hogy a világháború minden kis konfliktusból kitörhet, ha arra a helyzet megérett. Ml AZONBAN AZT IS TUDJUK, hogy egyetlen atombomba Moszkvában elég volna arra, hogy az egész elnyomott orosz nép fellázadjon. Az atomháborúra egy nép egyetlen politikai rendszer sincs felkészülve. A mi véleményünk az, hogy még MIELŐTT ÁLTALÁNOS PUSZTULÁS volna az atombombák nyomán, mindkét oldal abbahagyná a harcot, függetlenül attól, hogy i parancsuralmi rendszer, vagy demokrácia uralkodik-e. Ezt tudjuk nemcsak mi, hanem mindkét nagyhatalom minden vezetője is. EZÉRT igyekeznek pro és kontra egyensúlyt fenntartani éppen az atomfegyverek terén. De ha nincs is egyensúly egy adott pillanatban, akkor sem indulhat meg soha atomháború, mert ha bármelyik oldalon megindult, s az ellenfél akár csak egyetlenegy bombát képes az ellenséges fővárosra ledobni, már minden össze­omlik. EZÉRT AZ ATOMFEGYVEREKET politikai szempontból úgy kell tekinteni, mintha nem is léteznének. A világpolitikának továbbra is a diplomácia és a hadseregek konvencionális fegyvereire kell tá­maszkodniuk. Ezer elgondolás konklúziója pedig az, hogy azzal, aki világuralomra törekszik, soha nem szabad tárgyalni. A szabad sajtó az emberi alkotás legnagyobb fegyvere. A Kanadai Magyarság az egyetemes magyar érdekekért küzd. Hivja fel barátai, ismerősei figyelmét is lapunkra. VIII. 2. szám, 1958 január 4. A torontói Magyar Ház tisztujitása A torontói Magyar Ház múlt évi december hó 29-én tartotta tisztújító közgyűlését. A régi hagyományokhoz híven a közgyűlés új­ból emelkedett álláspontot foglalt el. A visz­­szásságok és ellentétek elsimultak, mindenki érzi, hogy új korszak kezdődik a Magyar Házban, szükség van a megértésre és az összefogásra. Ez az összhang a mostani köz­gyűlésen valósággá vált. A tisztújító közgyűlést Pravda Antal kor­elnök vezette. Működése közmegelégedést váltott ki. A jelölések az alapszabályok sze­rint történtek s a választásokat titkos sza­vazással ejtették meg. Az elnöki tisztségre két jelölt közül vá­lasztottak, a többséget Török Bertalan sze­rezte meg, A tisztviselői kart a közgyűlés a következőkből alakította meg : Thomay Já­nos, Székely Lajos, Bán István, Imregh Ká­roly, Józsa Dénes, Németh Jenő, Fényes László, Gondos Pál, Sülé Béla. A fegyelmi bi­zottságba Némedi Sándort, Szilágyi Feren­cet és Zeleczky Józsefet, a tagfelvételi bi­zottságba pedig Molnár Gyulát, Sülé Józse­fet és Ladányi Zoltánt választották meg. Meggyőződésem, hogy a torontói Magyar Házban új korszak kezdődik, olyan új kor­szak, mely az egész magyarság, a Magyar Ház és a szeretett, meggyötört, de feltáma­dásra váró Magyar Haza érdekeit szolgálni szent kötelességének tartja. MOLNÁR GYULA FERENCSIK JÁNOS, a kiváló magyar karmester Londonban vendégszerepeit. A Manchester Quardian hosszú cikkben foglal­kozik Ferencsikkel és az általa dirigált mű­vekkel, a legnagyobb elismerés hangján. FORINTÁTUTALÁS ÜGYBEN KÉRJEN ÁRAJÁNLATOT A világ összes gyógyszerei megrendelhetők RECEPTRE ÉS RECEPT NÉLKÜL IS A KÖZISMERT DEA ÉLELMISZER ES GYÜMÖLCS-CSOMAGOK TOVÁBBRA IS KÜLDHETŐK IKKA KÜLDEMÉNYEK BEFIZETÖHELYE VÁMMENTES GYERMEKJÁTÉKCSOMAGOK HASZNÁLT RUHACSOMAGOK ^ NAGY VÁLASZTÉKBAN 100 FORINTOS BANKJEGYEK KAPHATÓK Minden küldeményért garanciát vállalunk! Ne kísérletezzék! Küldjön ön is ott, ahol mindenki; az északamerikai kontinens leg­nagyobb pénz, csomag- és gyógyszerküldő nemzetközi Intézeténél: INTERNATIONAL AGENCY SERVICE 387 S P A D IN A A V E. TORONTO, ONTARIO, CANADA TELEFON: WA. 2-1014 ÉS WA. 2-1458 Vidékiek írjanak ! Magyarul levelezünk ! Kérje legújabb árjegyzékünket! FIGYELEM! Vevőink 85 százaléka magyar... A magyar bevándorlók egyharmada nálunk vette berendezési tárgyait ... Majdnem minden vevőnk javasolta barátainak, hogy bútorát, berende­zési tárgyait nálunk szerezze be, vásárolja . . . TUDJA-E MIÉRT? MERT NÁLUNK: * vannak a legalacsonyabb torontói árak, * lakása teljes berendezésére kaphat hitelt, • garantáltan meg lesz elégedve, • 24 havi hitelt kaphat, • díjmentes lakásközvetítés áll rendelkezésére. MIELŐTT BÚTORT VÁSÁROL LÁTOGASSA MEG MINDEN KÖTELEZETT­SÉG NÉLKÜL FURNITURE CO. LTD. ES ■y.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.sv.v/.v-A LEGNAGYOBB MAGYAR BÚTORÁRUHÁZÁT I = 'AW/AV.V/AVA"AWiV.VMVA 454 SPADINA AVE. (közel a College-hez) A magyarlakta terület közepén KERTÉSZ ERNŐ az ismert budapesti lakberendező Várja Önt TELEFON : WA. 4-8139 i Az orosz polgári légiforgalom utasgépei rövidesen meghódít­­t hatják a légiközlekedés javarészét. Minden bizonnyal veszélyes - következményei lehetnek az önmagát is túlpolitizáló Adenauer, : egybillió hatszázmillió rubeles árucsere-egyezményének, amelyen i a Szovjet aligha vészit. együttműködése. A hang Egyiptomé, de a kéz, az ötlet alighanem Moszkváé, amely — mint általában — meglehetősen gyorsan meg­találja, a lassan mozgó, szétágazó érdekek után futó, európai és amerikai népek kísérletezéseire a választ. íme, a Szovjet most gazdasági téren is megindította azt a hi­degháborút, amelyet politikai vonalon már elvesztett. Nagyrészt még csak a terveknél, egyes országokban már a be­ruházásoknál tart. Az üzlet gazdasági értelemben már is vesztesé­gesnek Ígérkezik. A ráfizetést az orosz nép fedezi és ha a nyugat I összeszedi az erejét halálos csapást mérhet a bolsevistákra. Ez év január elsején életbe lépett az európai közös piac egyez­mény, Franciaország, Nyugat-Németország, Olaszország, Belgium. Hollandia és Luxemburg részvételével. A hat állam körül meghú­zandó közös vámvédelem egyes afrikai országokban azt a jogos félelmet keltette fel, hogy gondjaik lesznek a nyersanyagok eladá­sával. A nehézségek áthidalására Egyiptom részéről felvetették egy új közös piac alakításának gondolatát. Ebben az új közös piacban, azok az afrikai és ázsiai nemzetek vennének részt, amelyeknek az érdekeit veszélyeztetné a hat európai állam szoros gazdasági flPBeooaooooaawoQOBOD&SBOBOQQegog

Next

/
Oldalképek
Tartalom