Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)

1958-01-04 / 2. szám

vili. 2. szám, 1958 január 4. KANADAI MAGYARSÁG Újévi beszélgetés Tévizy Irénnel A TORONTOI MAGYAR SZÍNHÁZ MEGTEREMTŐJÉVEL ÉS VEZETŐJÉVEL A Huron St. 308. számú ház ma a torontói magyar kultúr­áiét kicsiny, de erős fellegvára. Amint belépünk a földszinti nagy szalonba már belénkötlik, hogy müvészotthonba jöttünk. A fala­kon színházi plakátok és terv­rajzok, fényképek és egy nagy­csokor selyem szalag, — emlék egy-egy fellépésről. — Zongora és lemezjátszó rádió-szekrény, televízió és kényelmes fotelok, Lerevetek, mind-mind azt bizo­nyítják, hogy ez a ház nemcsak a kulturális gondolatok és ötletek "műhelye", hanem színházi iro­da is. otthon és mondjuk "Mű­vész tanya" is. Itt él és dolgozik sokak előtt láthatatlanul Tóvizy Irén operaénekesnő, a Budapesti Állami Operaház v. tagja. Itt szü­letett meg a gondolat, itt valósult meg az álom : a "Torontoi Magyar Színház", a tízezernyi torontoi magyar örömére. Hiába faggat|uk, kérdezzük a múltról, — nem beszél. De mi újkanadások ismerjük 6t hazulról. Tudjuk, hogy mióta 1944-ben elvégezte a Zeneművészeti Főiskola operai és énektanárnői tanszakát, több mint ezer fellépése és hangversenye volt, tudjuk, hogy a magyar nép fanatikus szerel­mese és éppen ezért bejárta Hazánk minden táját, nem ismert fá­radtságot, ha arról volt szó, hogy a legkisebb faluba is elvigye Istenadta szép énekét, művészetét. Boldog volt, ha nagybajuszú ma­gyarok, ráncos és sokszoknyájú paraszt asszonyoknak énekelhetett. Erdélyben és a Felvidéken épp úgy ismerték, mint a Kunságon, a Nagy Alföldön, vagy akár Budapesten az Operaházban, vagy a hangversenydobogókon. Életelve: "Istentől kapott tehetségemet a szeretet jegyében szét kell osztanom az emberek között, mert a dal és az igaz művészet ismerete és szeretete közelebb hozza az embe­reket egymáshoz és az Istenhez". Mi ezt mind tudtuk róla, akik ismertük és hallottuk őt odahaza énekelni, játszani. Itt kint csak a jövőről beszél, tervez és megvalósítja hallatlan energiával, kitartással és nagyszerű szervező képességgel azokat a kultúrelgondolásokat, melyek Kanada magyarságának oly nagyon kellenek. Január 5-én lesz egy éve, hogy Kanada földjére lépett és az egy év leforgása alatt 28 fellépése volt, tizenkét alkalommal ki­zárólag angol vonalon, angolnyelvü operában, hangversenyen. Ez­zel is missziót teljesített megszerettetvén a magyarokat az angolok­kal, kanadaiakkal. Soha nem csinált magának reklámot, de most megkondította a magyarok lelkében a nagyharangot, hogy zúgjon, zengjen, hogy minden becsületes magyarnak ott zsongjon a lelké­ben: megteremteni az állandó Magyar Színházat. Hisszük, hogy ez sikerülni is fog neki, mert a szívós kitartása mellett sok jó barátra talált, akik támogatják, segítik ebben a munkájában. — Ne legyen politikai ellentét, ne legyen vallási, vagy egye­sületi viszály és nézeteltérés a Magyar Színházban — mondotta. Ne fordulhasson elő az, hogy egyik-másik magyar ember nem megy el kultúr rendezvényre, mert azt X egyesület, vagy Y egyházi tes­tület rendezi. A torontoi Magyar Szinház minden magyaré. Szinte belepirul, amikor ezeket mondja. Kiül az arcára, a sze­mébe a szent tűz, az igazi magyar lelkűiét. Szinte magával raga­dott engem is és ez indított e sorok megírására. Ez az a pont, ahol az igazi magyar egységet meg lehet teremteni itt kint az emigrá­cióban. Ezt támogatni mindannyiunk kötelessége. Ne próbálja el­gáncsolni ezt senki, mert a magyarság nagy többségével találja magát szembe I A beszélgetés a jövőre terelődik. — Legközelebbi bemutató? — Január 23-án Mágnás Miska parádés kiállításban, még szebb és jobb lesz, mint a Gül Baba. — Pedig nagyon szép volt, vágok a szavába. Hisz egész To­ronto beszél róla. — Most már nemcsak Torontóban, hanem Wellandon is egy kevesen. — ???? — Igen, igen, csak kevesen, ne csodálkozzon. Mert december 28-án lentjártunk Wellandon. Gül Baba etőadást tartottunk, de mondhatnám "zártkörű" volt az előadás, mert a jó wellandi ma­gyarok közül csak 196-an voltak kiváncsiak a torontoi Magyar Szín­ház, Gül Baba produkciójára, pedig jó pár ezer magyar él ott. — Mi volt az oka, Művésznő? — Nem tudom biztosan, csak gondolom, hogy elsősorban a rossz szervezés. Jó előre leküldtük a jegyeket és a plakátokat a Magyar Ház gondnokának, de ő a fiókban tartotta. Az előadás nap­jáig alig adott el egy pár darabot. Nem propagálta, nem kürtölte tele a várost: "Emberek igazi színház jön, a torontoi Magyar Szín­ház, gyertek nézzük meg". Egyesek szerint az ott élő magyarok nem hitték el, hogy igazi színház jöjjön Wellandra, díszletekkel, nyolctagú zenekarral és hu­szonhattagú színész- és műszaki gárdával. Azt mondották, hogy őket már sokszor becsapták silány színházi produkciókkal. Pedig milyen örömmel készültünk közéjük. És milyen költséges volt a díszletek odaszállítása, a szereplők és személyzet utaztatása. Nem jött be a költség, ráfizettünk, de a $45.00 terembért és az adót kérte a Magyar Ház Gondnoka. Mi a véleménye erről, kérdi tőlem Tóvizy Irén a Színház vezetője. — Megírom és szomorú példaként tudomására hozzuk min­denkinek: ez nem magyar színházi támogatás, ez nem a magyar ügy támogatása. — Az volt a tervem, hogy ellátogatunk Delhiba, Hamiltonba, Londonba, Windsorba, de nem merek belevágni nem vagyunk olyan "tőkeerősek", hogy még ráfizetés árán is színházat csinál­junk. Csak abban az esetben mehetünk vidékre, ha az előadás nap­jáig biztosítják a helyi szervezők és a rendező testület, hogy a költ­ségek fedezésére a pénz az elővételi jegyeladásból együtt van. Kü­lönben, aki kiváncsi a Színházra és jó előadásra az jöjjön be Toron­tóba. Itt már megszerettek bennünket és már 1.500 színházlátogató barátunk van. Boldogan és szívesen játszunk nekik, mert érezzük a szeretetüket. ^ — További tervek? — Képzelje, február 8-án megrendezzük a magyar Színész Bál-t. Sok móka, szép műsor, tombola, tarka-barka, vidámság. Amolyan igazi pesti izű békebeli Bált akarunk rendezni. Kérem jöjjön, segítsen ebben minket és kérjük barátainkat is, hogy támo­gassanak. Március 15-én, Nemzeti Ünnepünkön ünnepi díszelőadás: JÁNOS VITÉZ, már most készülünk rá. Díszletterveket, ruhaterveket húz elő egy vaskos dossziéból. Csodálatos szép lesz. Megint elkap a lelkesedése. — Ki csinálta ezeket a terveket? Nagyon szépek. — Nem akármilyen színház ez kérem. Jönnek a jóbarátok, van díszlettervező és festőművészünk is Hargittay Gyula szemé­lyében. Egyébként a János Vitéz bemutatója március 14-én lesz és 15-én délután és este az ünnepi előadás. Azt akarjuk, hogy Nemzeti ünnepünkön minden magyar lássa előadásunkat. Cseng a telefon, mint már tizedszer beszélgetésünk folyamán. Színházi ügyben keresik Tóvizy Irént. Egy fiatal magyar olvasta a Színház-Művészet kis programon, hogy tehetségkutató versenyt hirdet a torontoi Magyar Színház. Jelentkezhet, így telefonon. — Ez már a nyolcadik jelentkező, mosolyodik el. Komoly mun­ka folyik itt kedves Barátom, fordul felém. Színházi Stúdiót indítunk tehetséges fiatal énekeseknek, szavalóknak, táncosoknak, íróknak. — Óriási! — írja meg kérem azt, hogy erre a tehetségkutató versenyre január 20-a a határidő. Jelentkezés levélben a Színház Irodájánál, 308 Huron St. Toronto, Ont. — Szóval ez a Színházi Iroda? — Igen, talán nem tetszik? Sietek megnyugtatni, hogy ebbe az irodába nem csak színé­szek és a jövendő színészek jönnek szívesen, hanem mi egyszerű polgárok is, akik szeretik a Színházat. — Tárva-nyitva az ajtó reggel 8-tól éjfélig. És mintha erre a végszóra a rendező beintésére vártunk volna, megjelenik egy kedves öregkanadás magyar úr, Pista bácsi és le­tesz az asztalra egy csekket 10.00-ról szól. — "Újévi szerény jó­kívánságom jeléül a torontoi Magyar Színháznak." Bravó Pista bácsi. Köszönjük I Mit írjak még? Köszönjük és sikerekben gazdag Boldog Újévet kívánunk Tóvizy Irén művésznőnek a színház lelkének és minden egyes színésznek, műszakinak, tervezőnek és színházbarátnak. Búcsúzáskor megkér: — Ha ír rólunk, ne felejtse el: Mind a magam, mind a torontoi Magyar Színház nevében B. U. É. K.-t kívánok minden magyarnak Kanadában és az egész Amerikai Kontinensen élőknek. Asztalos Gábor A kanadai alkohol­­ellenes liga torontói nagygyűlésén a szó­nokok főleg azokkal az ered­ményekkel foglalkoztak, me­lyeket a tudományos kutatás ért el az alkoholfogyasztás hatásának tanulmányozása során. Azt javasolták, hogy az alkoholfogyasztásra vo­natkozó adatokat már az elemi iskolától fogva közöl­jék az ifjúsággal. Mások a kérdés vallási, illetve egész­ségügyi szempontjait vitat­ták meg. Az ülés elnöke, John Linton atya arra hivta fel a hallgatóság figyelmét, hogy a világ, s az emberiség pusz­tulását esetleg egyetlen vod­kától részeg ember meggon­dolatlansága okozhatja. A célzás nyilvánvalóan Krus­es evre vonatkozott. Különös kormány­­válság Izraelben Ben Gurion, Izrael minisz­terelnöke beadta kormánya lemondását. Az államfő ismét őt bízta meg a kormányalakí­tással. Az ügy hátterében az áll, hogy az izraeli kormány fegyverszállítási szerződést kíván kötni a nyugatnémet kormánnyal, éspedig elsősor­ban modern tengeralattjáró­kat kívánt megrendelni. A kormány két tagja indiszkré­ciót követett el, minek követ­keztében a fegyverszállítási ügy meghiúsult. Ben Gurion a két minisztert lemondásra szólította fel, ők azonban ezt megtagadták. Miután az al­kotmány szerint minisztere­ket elbocsájtani nem lehet, Ben Gurion kénytelen volt az egész kormányt lemon­datni, s most az új kormányt az érdekeltek mellőzésével fogja megalakítani. 3 FOG TANULNI ANGOLUL Dr. Magyar László nyelvészfcanár iAMOFON lemezes NYELVKÖNYVÉBŐL Befektetése sokszorosan visszatérni. Tegye el címünket: , ELEK ZOLTÁN 740 KENNEDY RD. TORONTO 13., ONT. TELEFON: PL. 5-1831 ii 111miníminni-L ui »lítiumul ...."’."""."H""" Iá HALLO ! FIGYELEM! I AKAR ÖN J ízletesen, jól bőségesen Magyarosan étkezni? K Várja önt az újonnan megnyílt átalakított Mr- °- Domokos BALATON ÉTTEREM és | 394 SPADINA AVENUE j y Mr. M. Vadnai rmm-MM-im—wm—mr-rmí—um---------T—"-----------Müvészhirek HOGYAN ELŐZHETI MEG AZ INFLUENZÁT? Az Ön orvossága a fokhagyma ! évszázadok óta, millió és millió em- | bér használta a fokhagymát egészség­­ügyi szempontból. A fokhagyma termé­szetes fertőtlenítő gyógyszer, mely meg­tisztítja a vért a benne keringő ártalmas anyagoktól. Igen sok ember dicsérte ér­elmeszesedés és reuma ellenes hatásé'., enyhülést ad mindkét betegség eseté­ben. i Adams Garlic Pearles a tiszta illóolajat tartalmazza úgy ahogyan azt a fokhagy­mából kivonták. Ha fáradtnak, gyengének érzi magát. — ha reumától szenved, vegyen egy do­boz Adams Garlic Pearles-t (e;tsd: Adams garlik pörlsz) a legközelebbi drogériában. Adams Fokhagymagyöngyei megóvják a meghűléstől és távoltartják az influenzát. Teljesen szagtalan, íztelen. ' Vegyen egy dobozzal és meglátja, meny­­nyit segít.-----------------------O----------------------­BERLIN. Dr. Lindrath né­met pénzügyminiszter kö­zölte, hogy az amerikai kor­mánnyal folytatott tárgya­lásai eredményeképpen, Ber­lin újabb 5.5 millió dolláros kölcsönt kap a jövő esztendő elején. IGAZSÁGOK KÖZÉPEURÓPA KÖRÜL ÁTRENDEZIK A BUDAPESTI SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMOT A Nemzeti Galéria megnyitásával mint­egy húsz terem szabadult fel a Szépművé­szeti Múzeumban, így a Régi Képtár elfog­lalhatja az egész első emeletet. Az épület balszárnyán rendezik el a spa­nyol, a német, az osztrák, a francia és az an­gol művek kiállítását. A jobbszámyon az olasz, a németalföldi, a holland és a francia művészek alkotásait rendezik. A Régi Kép­tár állandó kiállításának kibővített anyagát az első emeleten helyezték el. A második emeletet a régi külföldi szobrászok művei foglalják el. ® MOLNÁR FERENC Olympia című vígjá­tékát felújította a bécsi Burgszinház Kama­raszínháza, Hörbiger Attilával az egyik fő­szerepben. 9 TARJÁN TAMÁS, az egri Gárdonyi Géza Színház fiatal énekse résztvett a Toulouse-i nemzetközi énekversenyen, ahol díszokleve­let és nagy pénzjutalmat nyert. Meghívást kapott 1958 február 15-re a Missa Solemnis tenorszólójának előadására Toulouseba, va­lamint svájci hangverseny körútra. • A BUDAPESTI Madách Szinház rövide­sen bemutatja Jan de Hartog, „Családi ágy” című rendkívül érdekes színművét. A darab egy házasság történetét mutatja be és a fia­tal nászutasok zavarával, elfogódottságával kezdődik egy mennyezetes ágynál. Végig ugyanezt ábrázolja a színpad, de a második felvonásban már bölcső van az ágy mellett. Házassági súrlódások, összezördülések, sze­relem, gyűlölet, féltékenység és kibékülés a témája a darabnak, melynek végén a házas­pár visszatekint az együtt eltöltött hosszú évekre és átadja a mennyezetes ágyat a fiataloknak. A darabnak csak két szereplője van, a férj ,és a feleség. A budapesti bemuta­tón a két szereplő : Tolnay Klári és Gábor Miklós lesznek. VMWAWAWVW.VWA%WAV/AV. Ha szereted Hazád s Magyarságod : Olvassad a “Kanadai Magyarság”-ot ! A magyar nemzetiségi kérdés történetírója nagy éles­látással rajzolta meg az Ausztria (a bécsi udvar) és Magyar­­ország között fennálló viszonyt. „A központi hatalom pár­baja a rendek ellen, ami az egész keresztény világban le­folyt, Magyarországon és Csehországban egy szabadság­­harcnak az elkeseredését és méreteit öltötte az idegen ura­lom ellen. De a küzdelmek kimenetele nem volt ugyanaz a két királyságban ... Magyarország alkotmányos állam lát­szatával került ki a küzdelemből és bizonyos mértékben va­lóságos szabadságot élvezett is. Ezt az előnyt köszönhette földrajzi fekvésének, annak az éberségnek, mellyel ez a nem­zet régi szabadságjogain őrködött. Köszönhette szabadság­­harcainak, mert mindig kész volt felkelni, hogy megvédel­mezze szabadságát, köszönhette végül az általános európai helyzetnek is ... De azért mégis a Habsburg-birodalomba volt beleillesztve. Lefegyverzett nemzet volt. Ennek elle­nére kitartott sajátos élete mellett... Az alapok és a for­mák érintetlenek maradtak. A központosítási kísérletek, amelyek közben-közben kíméletlenül jelentkeztek, az erő­szakra heves ellenállással kapták meg a feleletet, úgy hogy kénytelenek voltak sima, a törvényekkel szemben tisztele­tet színlelő eljárásokhoz folyamodni. Óvakodtak attól, hogy megszüntessék az intézményeket, de azáltal, hogy állandóan nyirbálta jogaikat, a bécsi kormányzatnak lassanként sike­rült a saját hatáskörébe vonni a hadügyet, kereskedelmet, a külügyet, szóval a hatalomnak minden eszközét.” „Így három évszázad után (Magyarország megőrizte az al­kotmányosság külsőségeit. Szent István országának törvé­nyei érvényben voltak. Magyarország semmiféle más nem­zetnek nincs alávetve, saját alkotmánya van — jelentette ki az 1790-i országgyűlés 10. cikkelye. — A magyarság az írott jogot valóságnak vette. Ez a felfogás valósággal a vé­rébe ment át. Ebben volt a nemzetnek az erőssége, de egy­úttal a gyöngesége is.” A magyarok sohse felejtették el hangsúlyozni ezeket a törvényeket és szükség esetén fegyveres erővel is védel­mezni. Így tudták fenntartani állami önállóságukat és a polgári szabadságjogokat. Bécs ritkán merte nyiltan sem­mibe venni ezt az önállóságot, a polgári szabadságok pedig nagyjában akkor is éi’vényben maradtak, mikor úgyszólván az egész Európában eltűntek. Ha az országgyűlést nem hív­ták össze, hogy ne tiltakozhassál a szabadságjogok meg­sértése ellen, akkor a tiltakozás hangját a magyarság a me­gyegyűléseken hallatta, amelyek a szabadság és a közvéle­mény menedékhelyei lettek. Ezért ragaszkodott a magyar­ság a megyei szervezethez. Bármilyen maradi is volt, a vár­megye mindig biztosíték volt az alkotmány számára, azon­kívül hathatós fék a kormány és az uralkodóház jogsér­tései ellen. Utolsó nagy szolgálatát 1905-ben adta, mikor a Ferenc Ferdinándtól sugalmazott uralkodó és az ország­­gyűlésen többségben lévő ellenzéki pártok már azon a ponton voltak, hogy egymással szemben fegyverhez nyúljanak. A parlamentet a nemesség, a papság és a szabadkirályi városok képviselői alkották. A magyar parlament, a.„Diéta” az egyetlen szószék volt az. egész Habsburg birodalomban, ahonnan az önkényuralom ellen tiltakozni lehetett. Ezek a kiváltságos rendek, miután elég sokáig önzőén ragaszkod­tak kiváltságaikhoz, a XIX. század első felében harcoltak azért, hogy kiváltságaikról lemondhassanak, hogy polgári jogaikat pedig korszerűen kielégítve megoszthassák az or­szág minden polgárával. így lett a magyar parlament a Habsburgok birodalmában a liberalizmus élharcosa. (28.) Jóllehet a Bécsben székelő uralkodóház nem működött közre az ország magyar jellegének az erősítésében, sőt minden ténykedése az ellenkező irányban dolgozott, a ma­gyar nép rendkívüli életerőnek adta bizonyságát. A XVIII. század számára az újjáépítés korszaka volt két évszázad rombolása után. Látva a rendkívüli kulturális és gazdasági teljesítményt, melyet a XVIII. század végzett, Thuróczy László jezsuita történetíró lelkesedve beszél a magyar le­vegő csodálatos átalakító erejéről. Minden idegen nemzetség, amely egyszer felütötte sátorfáját ezen a földön, akarva, nemakarva magyar lesz nyelvében, szokásaiban, tehetségé­ben és szellemében. (29.) Egy-két évszázadnál hosszabban tartó rémuralom után a magyar nép látható boldogsággal élvezte a békét és a szabadságot. Naiv túlzással ismételgette a XV. századbeli olasz író mondását : Extra Hungarian non est vita, Magyar, országon kívül nincsen igazi élet. Természetesen az első világháború alatt és utána a magyarellenes propaganda nagy esetet csinált Caelius Rhodoginusnak ebből a mondásá­ból, melyet a magyar nép gőgjének és a más népek iránt érzett megvetésének tulajdonított. A MODERN NEMZETISÉGI KÉRDÉS JELENTKEZÉSE Jóllehet a magyar nép a hosszú török háborúkból szám" belileg megfogyatkozva került ki, a XVIII. században újra összeszedte erejét és annak ellenére is, hogy Ausztria tar­totta kezében a vezető szerepet, volt ereje ahhoz, hogy al­kotmányát tiszteletben tarthassa. Azok az áldozatok, me­lyeket Mária Terézia (1740—80) trónja érdekében hozott, még rokonszenvesebbé és bizalomra méltóvá is tették az uralkodóház előtt. Mária Terézia hálás volt a magyarok iránt egész uralkodása alatt. De minden egy csapással megválto­zott II. József (1780—1790) alatt. Hogy minden kötelezett­ségtől mentesítse magát, nem koronáztatta meg magát, nem tette le az esküt a magyar alkotmányra, hogy ez az eskü ne feszélyezze őt terveinek megvalósításában, amelynek fő­gondolata volt, hogy országait egyesíteni kell. II. József első intézkedése, a legnagyobb ellenállást vál­totta ki, az a rendelete volt (1784 április 11), mely a némtet nyelvet rendelte el hivatalos nyelvnek az egész birodalom­ban és így Magyarországon is. Ez a rendelet bevezette a német nyelvet a központi közigazgatás, a felső .és középfokú oktatás nyelvéül. Az ellenvetésekre azt felelte : A német nyelv birodalmam közös nyelve. Én német császár vagyok, a többi országaim csak tartományok és csak egy államot alkotnak, melynek én vagyok a feje. Ha a magyar király­ság volna ebben az államtestben a legfontosabb, nem haboz­nék rákényszeríteni nyelvét a többi országokra. (30.) V.VVV.V/AVV/.W.V.V.V.V.V.V.'.V.V.V/.'.V.V.V.V.VA NYUGTÁVAL DICSÉRD A NAPOT, ELŐFIZETÉSSEL A LAPOT.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom