Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)
1958-01-04 / 2. szám
KANADAI MAGYARSÁG 3 VIII. 2. szám, 1958 január 4. KI LETT ERŐSEBB ? EGYETLEN MAGYAR özönét zúdította a semlegesekre és a szabad világra egyaránt. Beavatkozást keresett Szíriában, Jordánban, megszakította a lefegyverzési tárgyalásokat, atomtámadással fenyegette meg a nyugati országokat egyenként és összesen, azt követelte, hogy legalább is egyenrangú félként fogadják el a világ nagyhatalmai között, s mikor mindez nem vezetett eredményre, az úgynevezett szovjet tudományos eredményekkel próbálta, s ma is próbálja megzsarolni a nyugatot. A Geofizikai Év kutatómunkája során kifejlesztett ürgömböket a nemzetközi fenyegetés és a hódításra irányuló propaganda eszközéül használta fel. Ezzel a sputnik-fenyegetéssel elérte azt, amit a szakértők figyelmeztetése, a magyar szabadságharcosok vére, s a történelem keserű tanulságai nem tudtak elérni: felrázta a nyugati közvéleményt, s támadásba lendítette az amerikai politikát, amely már-már elfogadta a status quo kényelmes álláspontját. Az anyagi erő soha nem hiányzott az Egyesült Államokban. Amiért a kutatás bizonyos téréin a szovjet, illetve a szovjetben működő német rabszolga-tudósok utolérték a nyugatot, az azért történt, mert Amerika ezeken a tereken nem dolgozott kellő lendülettel. Nem tartotta eléggé fontosnak az űrhajók, a rakéták kidolgozását, mert nem látott fenyegető veszélyt ezen a téren. Tudományos hobbynak, s nem háborús eszköznek tartották a rakétákat, az ürgömböket pedig a távoli, békés űrhajózás előfutárainak tekintették, nem pedig egy féktelen, elavult imperialista hódítás eszközeinek. Kruscsev nyilatkozatai megtanították Amerikát s a nyugatot, hogy nincsen a világnak olyan tudományos eredménye, nincs a világon olyan találmány, amit a szovjet, s a kommunista gonoszság ne használna fel a meztelen, esztelen hódítás eszközéül. S ezzel a kézzelfogható fenyegetéssel felrázták a nyugatot. Teljes egészében megindult, s végre MINDKÉT RÉSZRŐL az a hidegháború, amelyet a szovjet a II. Világháború befejezésének napja óta változatlanul, s egyoldalúan folytat a nyugat ellen, s az egész civilizáció ellen. Ma már nincs kétsége sem a politikusoknak, sem az átlagpolgároknak afelől, hogy ha nem szárnyaljuk sokszorosan túl a kommunista ipart, technikát és hadieszközöket, úgy szürke rabszolgaság lesz valamennyiünk osztályrésze. Ma már nem tekintik "romantikus lázadóknak" a magyar szabadságharcosokat, mint ahogy egy évvel ezelőtt annyi Cadillacban ülő amerikai barátunk kifejezte magát; — hanem az amerikai nép legmegbizhatóbb szövetségeseinek. A NATO-konferencia nyomán egységes, mindenfajta harceszközzel ellátott hatalmas hadseregek, hidrogénbombákat vivő rakéták gyűrűje veszik körül a szovjetet. S ami a legfontosabb, feléledt a nyugaton a "fighting spirit", a harcra való elszántság. Lázasan doldoznak a tudósok, a gyárak vezetői, a munkások. Billiók és billiók fognak elmenni kísérletekre és gyártásra, s mi mind fizetni fogjuk érte az adót. Nem baj, szívesen tesszük. A hidegháborút nem a nyugat akarta. De most, hogy nap mint nap érkeznek fenyegetések kommunista részről, a nyugat át fogja venni az iniciativát a hidegháborúban, hogy összetörje végre a kommunizmust a saját területén. Nem kell félni attól, hogy ez világháborúra, s az emberiség pusztulására vezethet. Csak a nyugat gyengesége, nem pedig az ereje vezetne háborúra, vagy kényszerű megadásra. Hála az amerikai szellemnek, s az amerikai iparnak, mindig megvolt, s ma is megvan az anyagi fölényünk. A harcra való készség azonban mostanig hiányzott. Hála Kruscsevnek, most ez is megvan. S ezzel a harckészséggel az amerikai ipar mögött, s a NATO- 1 országok közös erejével a Nyugat olyan óriási fölényben van már ma is, amilyenben a háború óta soha nem volt. BÚTOR ÁRUHÁZ TORONTÓBAN Magyar tulajdonosok: GÁBOR LAJOS ÉS PÁLL ISTVÁN Győződjön meg még ma, hogy ELŐLEG NÉLKÜL A BLOOR FURNITURE & APPL GO. 471 BLOOR ST. W. TEL.: 5 i .i,„ . WA. 2-6661 • A legjobbat a legelőnyösebb feltételekkel adja és 2 évi hitelt nyújt. • Munkája elvesztése esetén részletét felfüggesztjük. Reggel 9-től este 9-ig várja Önt hatalmas raktáraival. BLOOR FURNITURE & APPL. 00. Ingyen házhozszállítás. Lakáskereső szolgálat. Feri bácsi szépen kényelembe tette magát a pincében, ahol az áruház páncélszekrénye volt, kikapcsolta a villany főbiztosítékot és nyugodtan cigarettázva várta a kuncsaftokat, akik úgy éjfél felé meg is érkeztek, a szomszédos ház pincéjének közfalát bontogatva. Eloltotta cigarettáját, elővette revolverét, csőre töltött-e és várt. A betörők hamar végeztek a falbontással, átjutottak az edényház pincéjébe és villanylámpájuk fénye mellett munkához láttak: megfúrni a páncélszekrényt. Javában dolgoztak, mikor egyszer csak Feri bácsi bekapcsolja a villanyt. A két betörő megdöbbenve ugrik fel ,és fordul hátra, hogy földbegyökerezett lábakkal megmerevedjen. Mellüknek szegezve a Frommer csöve, a pisztoly mögött meg a „hekus”. — Bocsánat, hogy zavarok, — szólt hozzájuk csendesen — mindössze csak azért vagyok itt, hogy boldog újévet kívánjak az uraknak. Kérjük kedves előfizetőinket, hogy címváltozásuk esetén az előző címüket is közöljék kiarlólvva tahinkkal. „Szocializmusból fakad a jólét...” és ezt nem győzöm eleget ismételni, mert még mindig vannak hitetlenkedők, akik ezt az aranyigazságot nem akarják nekem elhinni. Pedig kérem, nem szép dolog a kételkedés, főleg mikor ilyen nagy horderejű kérdésről van szó és pláne akkor, mikor olyan gyönyörű példákkal bizonyítgatom a hazai „munkás és paraszt” kormány állításait, mint a következő is : „Káposztanap és ötszáz lőtt nyúl a piacon. A Tolbuchin-köruti nagycsarnokba ma reggel 500 lőtt nyúl érkezett az Alföldről. A háztartások a bontott nyulhusból a pörköltnek való 6.40 forintos elejét, a 16.70 forintos combot és a 20 forintos gerincet vásárolták szívesen.” Jelzem, itt most egy kicsit zavarban vagyok. Tudniillik, ha ezeket a részeket vásárolták szivesen a háziasszonyok, akkor melyek lehettek azok a részek, amelyeket nem szivesen vásároltak ? Persze itt, mi nem tudhatjuk, hogy az .élenjáró szocialista nyulaknak nincs-e egyéb részük is a felsoroltaknál, mivelhogy az amerikai demokrácia olyan sötétségben tart bennünket a vadnyulakat illetően, hogy az már direkt kétségbeejtő. Dehát lényeg az, hogy ezeket a részeket szivesen vásárolták és ez egyszer szegény pestiek is jól belakhattak nyuszi-husival, hisz ötszáz darab jutott alig másfélmillió embernek ! Azt csak úgy mellesleg említem meg, hogy az „árusító fülkék zsúfolva voltak fejeskáposztával.” Aki ismeri a Tolbuchin-körúti vásárcsarnokot, annak nem kell magyaráznom, hogy ez mit jelent. Aki meg nem ismeri, annak úgyis hiába magyarázom ... Az is csak rosszindulatú híresztelés, hogy odahaza nincs elegendő gyógyszer és innen kell a hazai betegek részére gyógyszereket küldeni. Éppen most olvastam az Esti Hírlapban, hogy: „nem a gyógyszer hiányzik, hanem a doboz, a tubus és az üveg”. Na ugye ! Hiába áll bálákban otthon a töméntelen sok penicillin, streptomycin meg a többi vicik-vacak, ha nincs szegény patikusoknak tubusuk, amelyekben szétparcellázhatnák az arra rászorulók között. Azt igazán senki sem kívánhatja az élenjáró betegek közül, hogy a gyógyszerészek demizsonokkal a markukban járják a várost betegeket keresve és esetenként méricskéljék ki a gyógyszereket. Persze, azok a betyár csomagolóanyag kereskedelmi vállalatok tiszta irigységből nem szállítanak dobozt, tubust és üveget és akkor a kapitalista országokban azt hiszik, hogy nincs gyógyszer. Pedig az Esti Hírlapban az is benne van: a Taxin nevű hashajtóból annyi van raktáron, hogy az már ki van zárva. Arról ne is beszéljünk, hogy mennyi van a Chlorocid-kenőcsből ! Már pedig, ha ebből a két nagyon fontos gyógyszerből is elegendő mennyiség áll a raktárakban csomagolatlan és használatra képtelen állapotban, akkor képzelhetjük, hogy mennyi lehet a kevésbé fontosakból. Az üvegipari vállalat legalább kimagyarázta magát: ők ugyanis egydecis rumosüvegeket gyártanak újabban, így nincs idejük orvosságos üvegek gyártására, de mindent elkövetnek, hogy a jövőben, ha csak egy mód lesz rá, időnként gyógyszeres üvegekkel is foglalkozzanak. Ezt megérti az ember, mert az nem lehet vitás, hogy rumos üvegekre nagyobb szükség van, mint például penicillinesre, végeredményben a penicillin por alakban is forgalomba hozható, viszont a rumot a legjobb akarat mellett sem lehet stanicliba csomagolni. Az persze más kérdés, hogy papirdoboz sincs, azért igazán nem lehet szegény üvegipart okolni. Annak a papíripar az oka ! Ami viszont a papíripart illeti, felháborító felelőtlenséggel úgy próbál védekezni, hogy egyszerűen kijelenti: miből csináljon papirdobozt, ha egyszer nincs papír ? Valóban gyermekes kifogás ! Ha lenne papír, a bolond is tudna csinálni, Az a művészet, ha abból csinálnak, ami nincs ! Sokan azt is szeretnék elhitetni a népidemokráciáról, hogy nem törődik a honfiak karácsonyával. Tévedés ! Az Édesipari Állami Vállalat háromféle szaloncukrot is forgalomba hozott, csakhogy senkinek semmi kifogása se legyen. Nincs is. Mindenki annyit vehet amennyit akar, ha az akarathoz Franciaország részletes választ * i ad a NATO konferencia előtt írt úgynevezett Bulganin levélre. Egyes körök még azt is tudni vélik, hogy Francia-1 ország a többi nyugati or-! szágtól eltérően akar válaszolni, s hogy nem zárkózik el közvetlen francia—orosz tárgyalásoktól sem, természetesen csak a többi NATO- tag előzetes beleegyezése esetén. A most megnyíló parlamenti ülésszakban Gaillard miniszterelnök a szovjetnek adandd válaszon felül más: fontos kérdésekről is tárgyal,!. éspedig : a Franciaország- ■1 ban felállítandó középtávol-! ságú rakétákról, a francia al- ’ kotmányreformról és Ameri-! I kával folytatandó újabb katonai tárgyú megbeszélésekről FIGYELJE POLITIKAI HÍREINKET! Minden nemzetközi esemény, amelyet évek óta megjósoltunk, következetesen bevált 1 IKKA CSOMAGOK BEFIZETŐHELYE FORINT ÁTUTALÁSOK FORINT BANKJEGYEK NAPI ÁRON GYÓGYSZEREK ÓHAZAI RECEPTRE IS ROYAL GENERAL AGENCY Owned by: ROGENCY ENTERPRISES CANADA LIMITED Az egyetlen magyar pénzátutaló részvénytársaság, melynek működését a Federális Kormány, az összes kanadai tartományokban, hivatalos okiratban (Charter) engedélyezte. 273 Spadina Avenue (Rogency Building) Toronto 2B, Canada. Tel.: EM. 4-9334 AZ USA-BAN 267 ember halt meg összeütközött autók roncsai között a karácsonyi ünnepeken, — több mint 50 százalékkal több, mint amennyit a korábbi évek adatai alapján előreláttak. Igen magas volt a vadászszerencsétlenségek száma is. szükséges 67 forintja is megvan, mivelhogy ennyibe kerül a szaloncukor kilója. Teljesen fölösleges tehát minden rémhírterjesztés, mert egy közepesen kereső munkásember is nyugodtan vásárolhat 20—22 kiló szaloncukrot egyhavi fizetéséből, ha éppen ez lenne élete egyetlen vágya. Persze, akinek ez nem elég, azon nem lehet segíteni. Az olyan ember akkor is háborogna, ha nem 67 forint lenne 1 kiló szaloncukor, hanem például csak 66. Szóval mint láthatják kedves olvasóim, egy-két apróságtól eltekintve, mint például az élelmiszer, fűtőanyag, ruházati cikkek, MONTREAL BRANCH: 3955 ST. LAURENT BLVD. TEL.; AV. 8-6971 Amerikaiak és vidékiek írjanak. .Magyarul levelezünk. KÉRJE HAVONTA MEGJELENŐ HIVATALOS ÁRJEGYZÉKÜNKET V.W.V.VA^WW^V.VVAWv.V.V.V.N Zarubin! elhelyezték Georgi Zarubin, aki a washingtoni szovjet követség élén állt több mint öt éve, külügyminiszterhelyéttesként Moszkvába kerül, helyette Michail Menshikov, volt indiai szovjet követ foglalja el a washingtoni nagykövet tisztségét. gyógyszerek és ivóvíz, egyébként mindennel pompásan el van látva a magyar főváros, sőt a mindenre gondoló „munkás-paraszt” kormány még oda is hatott, hogy olyan szenzációs dolgokkal lepje meg a jó pestieket, aminek nyomát sem láthatták az átkos régi, kapitalista világban : Szemölcsös kajmánt és két áspiskígyót is hozattak Svájcból ! ! ! Mert a szemölcsös kajmán már régen hiányzott ! Aki tehát csak amiatt disszidált, mert nem volt szemölcsös kajmán otthon, ezek után nyugodtan hazamehet. Most már van az is ! Detektiv humor A régi budapesti főkapitányság népszerű, vözismert tagja volt Halász Ferenc detekiv-főfelügyelő, a „zsebes” főcsoport vezetője, aki mint egyszerű közrendőr kezdte criminalista karrierjét. Rendkívül tehetségét hamar észrevették, áthelyezték a detekávekhez, ahol hamarosan csoportvezető, feligyelő, majd főfelügyelő és főcsoportvezető ett. Rengeteg hires esete volt a nemcsak civáló, de ragyogó humorú „hekus”-nak, Amelyeknek leírását, — ha ugyan még megvan — a budapesti főkapitányság bűnügyi nuzeumának levéltárában őrzik. Vele történt meg, hogy még kezdő detek;iv korában a Keleti-pályaudvar környékének valamelyik rosszhírű kocsmájában cselemgett és önkéntelenül kihallgatott két „vagányt”, akik éppen azt beszélték meg, rogy másnap, Szilveszter éjszakáján betörnek a Népszinház-utcai „Világ-edényházba”. Halász Feri bácsi, akkor még „Ferkó”, nem szólt senkinek, még felletteseinek sem, slment másnap délután a Világ-edényház tulajdonosához, bemutatkozott neki, elmondta, hogy miről értesült véletlenül és megkérte, hogy mikor bezárnak, zárják be őt is az üzletbe. Ez meg is történt. HAZULRÓL Ha visszagondolunk a világpolitikai helyzetre egy évvel ezelőtt és most, az a különös érzésünk támad, hogy valami megváltozott.^ Valamilyen eltolódások következtek be az erőviszonyokban, de szin-| te lehetetlen megállapítani, hogy a változás milyen arányban, kinek ( a javára történt. Egy évvel ezelőtt a magyar szabadságharc, s az azt megelőző lengyelországi események dominálták a világpolitikai színpadot. Hősi hallotait siratta Magyarország, a magyar menekültek szertevitték a világon a szovjet elnyomás szörnyű valóságait, — a kommunisták pedig, megfosztva minden propagandisztikus álarcuktól, mint a kegyetlen, elavult, erőszakos elnyomó rendszer kipellengérezett példaképei álltak a nemzetközi közvélemény előtt. A nyugati nagyhatalmak még arról vitatkoztak, hogy nem jött-e el az idő, amikor támadólag kell fellépni a kommunizmus ellen; a kommunisták presztízse a nullára csökkent úgy a nyugati országokban, mint az ázsiai népek előtt, s a rabszolgaságban élő népek mind úgy érezték, hogy a fegyveres felszabadulás rövid idő kérdése. Nyilvánvaló volt, hogy a világkommunizmus összeomlóban van, s hogy bukását csak elodázni lehet, megakadályozni nem. Ma már látható, hogy egy évvel ezelőtt egyetlen erőteljes lépés magával hozta volna a kommunizmus azonnali összeomlását. Amerikai beavatkozás Magyarországon nem világháborút eredményezett volna, hanem kis áldozattal örökidőre szóló győzelmet hozott volna a demokráciáknak. Hogy a nyugat nem tette meg ezt a lépést, azon múlt, hogy a közvélemény nem volt előkészítve rá. A nyugati kontinensen viszonylag olyan jólétben élnek az emberek, hogy annak megbolygatásához csak akkor járulnak hozzá, ha közvetlen létüket fenyegeti veszedelem. A kommunista veszedelem az átlagos amerikai polgár számára távoli, kérdéses veszély, aminek az elhárításáért nem érdemes kockázatot vállalni. Azt belátta a magyar eseményeket figyelő amerikaiak, kanadaiak tömege, hogy a Magyarországon fennállott helyzetnek pokolian rossznak kellett lennie, hogy megszüntetéséért annyian, olyan önfeláldozással dobták oda életüket és vérüket. Azt azonban nem hitték el, hogy hasonló sors várhat mindannyiunkra a szabad világban, ha a kommunisták terjeszkedését nem akadályozzuk meg fegyveres erővel. Egy évvel ezelőtt éjfélig tartó szenvedélyes viták százaiban próbáltuk valamennyien meggyőzni barátainkat arról, hogy a rabszolgaságot senki a világon el nem kerülheti, ha nem hozunk ezért legalább annyi áldozatot, mint a hős magyar fiúk. A hivatalos amerikai politika nekünk adott igazat. A szakértők, a politikusok, a hadvezérek tudták, hogy minden szavunk igaz. De az átlagpolgár nem hitt, s még hosszú hónapokon át nem hitt abban, hogy a veszély fennáll; demokráciában pedig a közvélemény az irányadó. Ezért nem történt nyugati beavatkozás egy évvel ezelőtt, mikor még gyors eredményt hozott volna. Amint a hónapok múltak, nyilvánvaló lett, hogy az amerikai külpolitika nem fogja kihasználni a kommunizmus halálos legyengülését. A magyar szabadságharc nyomán fellángolt felháborodás egyszerű jegyzékekké laposodott, az annak nyomán a szovjetben kitört belpolitikai válságok Kruscsev diktatúrája formájában megoldódtak, s a nemzetközi politikai életben látszólag csend állt be, amelyben a szovjet iránt megvetés és utálat honolt, de semmi más. A nyugati világ szerencséjére Kruscsev azonban nemcsak erőszakos, kegyetlen diktátor, nemcsak professzionista tömeggyilkos, hanem műveletlen, nagyhangú, buta ember is. Ahelyett, hogy elkezdte volna a pillanatnyi nyugalomban megszerzett előnyét kihasználni, s megerősíteni saját uralmát otthon és a rabországokban, vérszemet kapott a nyugat látszólagos indolenciáján, s fenyegetések
