Kanadai Magyarság, 1957. július-december (7. évfolyam, 51-106. szám)

1957-10-05 / 78. szám

VII. 78. szám, 1957 október 5. 12 KANADAI MAGYARSÁG AZ UJ ÉLESZTŐ GYORSAN HAT ! . . . MEGTARTJA TELJES EREJÉT NEM TARTANDÓ JÉGSZEKRÉNYBEN! Bármikor süthetünk anélkül, hogy friss élesztőre lenne szükségünk. Egy csomag Fleischmann féle Active Dry Yeast-et veszünk ki a szekrényből és ugyanúgy használ­juk, mint a friss élesztőt. Teendőnk a következő : 1.) Minden élesztőcsomaghoz kevés langyos vízben gon­dosan feloldunk egy teakanálnyi cukrot. 2.) Élesztővel meghintjük. 10 PERCIG állni hagyjuk. 3.) AZUTÁN jól felkeverjük. (Az élesztőhöz kevert víz beleszámítandó a receptben előírt vízmennyiséghez.) Olyan gyorsan hat, mint a friss élesztő. Próbálja ki, ha legközelebb kenyeret vagy kalácsot süt. Nem kell, hogy a régimódi élesztőt frissen tartsa. Vegyen egy hónapra *?aló Fleischmann féle Active Dry Yeast-et, száraz,élesztőt fűszeresénél még ma. 1 CSOMAG MEGFELEL 1 KOCKA FRISS ÉLESZTŐNEK. 4548 Ron LAPUNK KÖNYVOSZTÁLYÁN KAPHATÓK: Béla deák: Hulló Vércseppek ....................................$1.50 Csaba István: Az elsülyesztett háború ................... $1.50 Csighy Sándor : Viharok Sodrában ..................... $1.50 Csighy Sándor: Hangok a romok alól. . ................. $2.00 Füry Lajos: Árva Magyar János .................. $1.80 Kenesei F. László : Járhatatlan utakon ............... $2.50 Orbán Frigyes: Görbe Tükör.................................... $1.00 Dr. Padányi Viktor: Vérbulcsu................................ $0.30 ” • ” ” Vászoly ....................................$1.80 Rúzsa Jenő: A kanadai magyarság története ...$250 M. Saint Clair: Ella néni meséi................................ $1.00 Szalay Jeromos: Márton Áron erdélyi püspök .... $1.00 Ugyanaz angolul .................................................... $2.00 Dr. Sulyok Dezső : A magyar tragédia................... $5.00 Székely M. Imre : Szent István legendája.............. $0.25 Dr. Szenczi Miklós: Tanulj unk könnyen, gyorsan angolul .................................... $2.50 Szilvássy László: Mesék a bryanszki erdőből ....... $2.50 Minden egyes könyv árához 10 cent portóköltséget számítunk. Utánvéttel könyveket nem szállítunk. TÖBB MINT 1,000.000 KANADAIT SZOLGÁL KI A BANK OF NOVA SCOTIA ön is nagyobb biztonságban takarékozkodhat olyan bank nál, mely már 125 év óta mű­ködik és vagyona meghaladja az 1,000.000 dollárt. Segíti önt : • Takarékoskodni, hogy meg­vehesse azt, amire vágyik. 2% kamat. • Hazaküldeni pénzét ctsek­­ken, amit a világon minden bankban beváltanak a BNS összeköttetései révén. • Értékeit megőrizni a BNS egyik páncél letétszekrényé­ben. • Utazási csekket kiállítani, ha vakációra, útra indul. Minden kérdésben forduljon bizalommal a BNS valamelyik fiókjához, ahol udvariasan felvilágosítják. THE BANK OF NOVA SCOTIA Több mint 500 fióküzlet. Alapították 1832. ITT HIRDESSEN ! JWftWiVMVWAViV/j Jól bevezetett étterem külön teremmel forgalmas helyen eladó Tel.: WA. 3-0078 AWMV.WIV.'.VW.VM UJ MIKES KELEMEN LEVELEI: LEVELEK ÓCEÁNIÁBÓL Édes néném! „Peregnek a fáról az őszi levelek, kit erre, kit arra kergetnek a szelek”. Csendes esti zsolozsmának is beillenének ezek a sorok. S ve­lük bíbelődve, arra gondolok, kimenekült ma­gyarjaink közül vájjon hányán kötöttek gyö­keret, ott, ahol egy évvel ezelőtt kezdték és hánynak kell újabb ,és újabb próbálkozások elé kényszerülve munkahelyet, otthont vál­toztatnia. Mert bizony sokszor a baj esőstől jön, s amikor legutóbb a kezdés nehézségeivel küzdő néhány kanadai sorstársaimtól levelet kaptam, akik bízva, reménykedve készültek a dohány szüretre és aztán jött a jég, mely minden reményüket leverte, bizony napokig zavartan jártam-keltem, s egy örömöm lehe­tett csupán, a mély rokonszenv velük, hiszen az örökké kisebbségi sorsban élő székelyeink jutottak eszembe s vigasztalásul még el is mosolyodtam magamban. Az öreg székely ju­tott eszembe, aki kölcsönvett pénzén egy terű rakomány köröndi fazekat vett, s amikor az országúton szerencsét próbálni ment, hajtotta lovát, a szekér sarkát elkapta egy bucuresti autó s minden izzé-porrá tört. Az öreg mit tehetett egyebet, hátra csapta sapkáját s fel­tekintett az égre: No, most tekints le Úristen’ ha szegény embert akarsz látni! Hát igen, kergetnek a szelek sokat közülünk erre-arra. S ha ilyenekre gondolok, azt kell mondjam, én még a szerencsésebbek közül való vagyok. Most nem a munkámra gondolok, amiből megélek. Hiszen ilyent mindenki találhat, egyszerű fizikai munka ez. Hanem arra, hogy a sok nyomorúság és kóborlás után, ameri­kai Zsuzsika felém nyúló szeretete és megér­tése segítségével végre fészket rakhattam. Igen, szeretetről és megértésről van szó, nem anyagiakról. Amerikában mindenkinek elöl­ről kell kezdjen mindent, mindenki meg kell mutassa akaratát, jószándékát. Nyers, de életrevaló nevelés vagy kezelés ez. S az csele­kedne helytelenül, aki a „volt”-akra hivat­kozva beteges érzékenységgel nem értené meg, vagy azt vindikálná magának, hogy legalább amíg a nyelvet megtanulja, mente­sítsék minden mástól. Tisztességes ember­nek, tisztességes úton ez nem áll módjában, az emigrációban. És higyjék el, akik mindezt „elnézik”, -— bár maguk az amerikai magas életszínvonalban élnek — még nagyon is tisztességes emberek ettől. Meg kell már végre értsük mindnyájan, akik idejöttünk, hogy a föld túlsó felére érkeztünk és nem várhatjuk el, hogy a kivívott és elért kényel­mét valaki is feláldozza értünk. Szóval édes néném, e tények és körülmények felmérésé­vel, elmondhatom, hogy napi nyolcórai mun­kámmal, ha nehezen is, de megkapaszkod­tam az emigráció sziklás útjain. E sorokat négyszobás lakásom erkélyén gépelem. Kint az udvaron egy szép farkaskutya ugat. Bent Zsuzsika tanulja a tárkonyos almaleves re­ceptjét, hálószobánkban pedig az ágyon egyelőre Melanie, a szomorúszemű baba­­daxli és Műfűre, a zenélő macska képviselik a családot. A pincéből feljött ember hirtelen megva­kul ha a nappal szembe néz. Én is így vagyok most. Járkálok ki s be, egyik szobából a má­sikba. Részben, azért nem lelem a helyem, mert szokatlan dolog annyi pince-élet után — mikor minden pillanatban nyomorult jel­­lemtelen senkik kénye-kedvétől függőt be­tevő falatom, — furcsának tűnt fel, hogy én ilyen fontos személy lettem és pl. érettem jön izgalomba udvarunkon a kutya, ha nyí­lik a kapu és jönnek a gázművek szerelő em­berei, érettem ég a villany s hasonló apró­ságok. Részben pedig azért, mert arra gondo­lok, — igen, minek részletezzem, az ottho­niakra! Milyen borzalmas rombolást tud véghez­vinni az élet minden kicsi vonatkozásában egy ilyen történelmi istenítélet, amely végig­­száguldott rajtunk. Milyen karrikaturát csi­nál belőlünk. Szemeinkbe ijedelmet, szivünk­­be-gyomrunkba idegességet mételyez bele, amitől talán soha nem tudunk megszaba­dulni. És a 'legérdekesebb, hogy mindig azo­kat érinti leginkább, akik a legérzékenyebbek és legártatlanabbak. Otthon, ha a nyakam­­félig el volt vágva, s ezt említettem bizalmas de kevésbé önzetlen embereknek, meghallgat­tak, s aztán hirtelen rátértek ujjhegyük tra­gédiájára, amit véletlenül gombostűvel meg­szúrtak. Ugyanilyen vigaszokat hallok az emigrációban, mióta kijöttem. Hogy aztán a magyar se saját hazájában, se kint a világban magyarok körében nem le­het hős, de még mártír sem, csak az élet szó­­szerint vett napszámosa, ez már olyan dolog, amin érdemes lenne az arra illetékeseknek elgondolkozni. Klikkrendszer a közéletben, érdek a családi életben? Ahol soha sem a ké­pességet vagy az embert nézik, hanem az ügyeskedést, vagy a rajta lévő rangot, avagy zsebet* Nekem fáj a legjobban, hogy a tör­ténelem annyit ütötte-verte az én népemet, hogy annak zsellérsorsában kifejlődött a pénz és kefiy érutáni éhsége még a már középosz­tályba avanzsált unokáinak minden intelli­genciát és felülemelkedést elnyomó intri­káiban vagy félig érdekből adott csókjaiban is fellelhető. Tudom, vannak kivételek, igen sokan, de az igazság igazság marad. Szá­momra a legnagyobb szenvedést az eltelt év­tized alatt az jelentette, hogy — természe­tesen ez is a Sátán munkája — a magunk­fajta magyarok meghajszoltságukban vagy tehetetlenségükben a legképtelenebb félreér­tésekkel, bizalmatlansággal illették egy­mást. Engem is. Ha rongyos voltam, ha jó ru­hát kaptam Amerikából, egyformán hiba volt. Szóval, ahelyett hogy a római katakom­bákhoz hasonlóan egymást erősítgették vol­na, ime a Notre Dame-torony előtti jelenet folyt úton-útfélen, ahol tudvalevőleg a koldu­sok egymást verték fejbe mankójukkal a hulló aprópénzekért. Sajnos, ez folyik most is otthon, amint olvassuk az újságokból denun­­ciálások, jelentgetések formájában. Az előítéleteknek, a mézes-mázas kedveske­déseknek, a csak mindent érdek-szemüvegen nézésnek — még ha százszor is money itt a jelzsó — most egyelőre vége van. Persze ha­­zátlanul. De ez is valami. Jó volna ezeken el­gondolkozni édes néném. Én a többit elinté­zem. Zsuzsika már szépen mondogatja: „én buldog (így ejti ki) vagyok!” Egyszóval, úgy érzem az amerikai demo­krácia ma élő valóság az én életemben. De más is megtalálhatja, csak le kell hajolni érte. Sokszor éppen a money-el együtt. Hogy aztán más értékesebbet is kaphassunk. Üdvözli: Kelemen úr apródja. Tud ön németül? Akkor olvassa a T0R0NT0ER ZEITUNG OT Kanada vezető németnyelvű lapját ! A kiadóhivatal címe: 410 Bloor St. W., Toronto. Ha divatosan és olcsón akar öltözködni, úgy bizalommal keresse fel TORONTO EGYETLEN MAGYAR Női DIVATHÁZÁT, a CARMEN FASHION SHOP-ET 602 BLOOR STREET WEST. — Telefon: LE. 1-3721 Női ruhák, kabátok, fehérneműk és divatcikkek nagy választékban. — Magyar kiszolgálás ! — Hitel ! =.1111111111111111111111111111111111111111111111111! 111111111111111111111 i 1111111111! 1111 muni s Pénze biztonságban van és%magasabb kamatot jövedelmez = I ha a NATIONAL TRUST-nél [ E nyit számlát. kamat = TAKARÉK BETÉT SZÁMLÁN | (felvehető bármikor). i kamat § GARANTÁLT TAKARÉK­­| KÖTVÉNYEKEN ( 1000 dollá- | ron felüli összegek után, 3, § 4 és 5 évre lekötve.) I = Részletes felvilágosításért forduljon bizalommal személyesen,! ipostán vagy telefonon uj-kanadás osztályunk vezetőjéhez, MR.i ■ |FORSTNER-hez aki készséggel áll rendelkezésére magyar! i ' nyelven. ! =20 King St. East National Trust COMPANY LIMITED T o ront oH (a King & Yonge földalatti állomásnál.) fFiőkok: Montreal, Hamilton, Winnipeg, Calgary, Edmonton,! 5 Vancouver, Victoria. s Kezelt vagyon : $568,000.000. ! Ü n 11 ii 11 n ii ii ii ii un ii ii ii 11 ii i ii 11111 m n 11111111 n 111 ii i....... ÉLVEZZE KÉNYELEMBEN AZ UTAZÁST. CNR két hatalmas vonat szeli át a világrészt a aatineataf aatiaenfa/ naponta kelet-nyugati közlekedés Montreal - Ottawa - Toronto - Winnipeg Saskatoon - Edmonton - Jasper - Vancouver közötti városokat, melyeket a Continental érint. Tájékoztatást ad és jegyeit biztosítja a Canadian National képviselője. CANADIAN NATIONAL RAILWAY OOOOOOOOOOGOSOOOCO«OOOOH«»OÍ»MQOOOCQ«X»OOQO«OM(»OOCO«X»OOOöOCX5000004000MOOOaOOOn& Emlékezés a múltra VÍG ÖZVEGY AMERIKAI MAGYAR SZÍNPADON 1917-BEN Volt egyszer egy BOLDOG ORSZÁG, úgy hívták, hogy MAGYAR AMERIKA. Ebben a nagyon boldog országban kb. 55 nemzetiség között élt majdnem egy millió magyar is. Ezeknek a magyaroknak volt egy színtársu­latuk is. tőlük láttam először Amerikában a Víg özvegyet. Sohasem fogom elfelejteni azt az előadást. Glavary Hannát Tábory Frida, Danillot Thury Ilona alakította. A társulat 22—28 tagból állott. Nem kisebb művészek voltak benne, mint Palásthy Sándor, Horváth Lajos, Erdélyi Emil, Hegedűs Laios, Zsadá­­nyi Aladár, Tóth István, Nádassy Miklós, Sándor Sándor, Tábory Frida, Torday Erzsi, Várady Juliska, Bozóky Boriska, Pogány Bella, Patakv Jenő,- Stark Mama. Ezt a bril­­liáns együttest a nagy kórus és Clevelandban 16 tagú zenekar festette alá. Ekkor 1917-et írtunk, javában dühöngött az első világháború és a hazájukat féltő ma­gyarok valami érthetetlen varázs alatt ro­hantak a színházba. Ennek a fanatikus szin­­házszeretetnek más oka is volt: az akkori magyarság még kevesett értett angolul. Egyetlen szórakozása a magyar színelőadás volt. A színházak egy estére, egy délutánra a kis Magyarországot juttatták az eszünkbe, mindenki otthon érezte magát, a drága szü­lőföldön. A színészek is ilyen szent áhítattal játszottak. Ebben a szezonban a következő darabok kerültek bemutatásra: Denevér, Drótostót, Gül Baba, Rip Van Vinkle, János Vitéz, Arany virág. A következő évben pedig a Dollárkirálynő, Kornevillei Harangok, Gésák, Obsitos, Tatárjárás, Szulamit, Arany­kakas, Elvált asszony, Iglói diákok, Erdész­leány, Cigányszerelem, Bob herceg, stb. Zsú­folt ház volt minden városban. Aztán az első világháborút követő magyar tragédia kiha­tással volt úgy a közönségre, mint a színé­szekre. Minden lecsendesedett. .. 1920 januárjában új társulat alakult. Szende Béla vezetése alatt. Uj tehetségek tűntek fel. Karmath Mariska, Kondor Ma­riska, Kassay Rózsika, Fellegi Kató, Thury Ilona, Kondor Ibolya, Benkő Manci, Heltay Miklós, Nagy Lajos, Lukács Jenő, Tóth Ist­ván, Kenessey József, Lossonczy Mihály vol­tak tagjai. Ekkor tűnt fel égy egész fiatal színész, Zilahy Sándor is. Ebben a szezonban a következő darabok kerültek színre: Dollár királynő, Proletárok, Cigányszerelem, Su­­hanc, ObsitQs, Nagymama, Éjjel az erdőn, Becstelenek, Luxemburg grófja. Ez a társu­lat április végén a Batyár Királynő operett körútja után felbomlott. Amikor a társulat Pittsburgba érkezett, egy időben egy újabb (régebbi művészekből alakult) társulat is befutott Pittsburghba. Újra együtt voltak, Várady Juliska, Hegedűs Lajos, Torday Erzsi, Dobó Böske, Thury Ilona, Zsadányi Aladár, Sándor Sándor, Martonfalvy György, Kassay Rózsika. Zilahy Sándor ehhez a tár­sulathoz kapott meghívást. Májustól július közepéig a következő darabokat jászottuk: Cigányprímás, Tájfun, Hol lakói Alma, Szép Ilonka szerelme, Magdolna, Santoy (A Pil­langó kisasszony operett verziója), Papa lá­nya, Nemtudomka, Kis gróf. 1921-ben kezdődött az új magyar színész­invázió. Egymás után jöttek: Király Ernő, Fedák Sári, Kosáry Emmi, Kürthy Klára, Songó Laci, Keleti Juliska, Rózsahegyi Kál­mán, Rátkay Márton, Nádor Jenő, Kondor Ibolya, Huszár Pufi, Szőke Szakáll, Biller Irén, Bodan M. Kerékjártó Duczi, Beregi Oszkár, Lugossy Béla, Montagh Ilona, Pataky Vilma, Rohonczv Mihály, Békássy Pista, Zsi­linszky, Kőszegi Teréz, Berkes Béla, Rácz Pali, Putty Lya, Bánki Vilma, Jányi Tibor, Marossini Lya, Munkácsi Piroska, Jávor László, Pintér Böske, Lászlóffy Laco, Nyikos Zsigmond, Vámos Vilmos, Biró Erzsi, Heller Margit, Endrey Jenő, Padly Margit, Hajmá­­ssy Ilona, Kertész Mária, (Kordane) Nyárai Károly, Sarkadi Aladár, Szemere Gyula, Li­­getty Lajos, Ligetty Amália, Papp István,, Megyasszay Jenő, Csáktornyái Péter, Erdődy j Lilli, Kárpáthy Ilona, Mezei Zsigmond, Doh­­nanyi, Vajda Frigyes, Bibor Olga, Huszár1 Margit, Semsey Jenő, Körmendy Árpád, í Laurisin, Havassy Mimi, Földesi Lilla, Verő Erzsi, Urmenyi Irma, Jávor Pál, Sárossy Szüle Mihály, Móróc Gabi, Rátkay István, Kapitány Anni, Rákossy Tibor, Hatvary Ká­roly, Nagy Gizella, Mikó István, Nagy Imre, Mikó Zsigmond, Gáthy Tibor, Vincze András, Szondy Biri, Veszély Pál, Harasztossy Irén, Mór Luczy, E>alogh Gábor, Forrás Gizella, Csaji Böske, Csávossy Margit bárónő, Ker­tész Gábor, Tömöry Adrien, Víz József, Víz Juci, Homonnay Rezső, Károlyi Mária, Mály Gerő, Kabos Gyula, Perczel Zita, Nagy Jóska, Varga Simi, Gyergyai István, Szőnyi Lenke, Gere Lola, Teghze Miklós, Vassady András, Gödry Julia, Törzs Miklós, Békeffy László, ÍRadó Ottó, Németh Jóska, Jávor Jóska, i Póngó Laci, Sándor Stefi, és még sokan má­sok, akiknek nevei nem jutnak hirtelen eszembe. Ha ehhez hozzátesszük azoknak a magyar művészeknek neveit, akiket a sors Dél-Amerikába, Austráliába, Israelba, Lon­donba, Madridba, .Berlinbe és a világ más részeibe sodort, bátran mondhatjuk, hogy a világnak' alig van még egy nemzete, amely arányszámához képest ' ennyi tehetséget adott volna a világnak, mint a mi drága szü­lőhazánk, Magyarország. És mégis, valami mély szomorúság van ab­ban, hogy ennyi nagy művész között soha nem tudott a magyar színészet az 1917-es ma­gaslatra emelkedni. A sok név között akad­tak szép számmal, akiknek megvoltak adott­ságaik, sőt lehetőségeik is, hogy nagy dol­gokat csináljanak, azonban ezt a lehetősé­get elmulasztották, elsorvasztották az ame­rikai magyar színjátszást. így történhetett meg az a szomorú eset, hogy ennyi kitűnő név között Zilahy Sándor 1944-ben javarész­ben Amerikában született, nemes szívű mű­kedvelővel indult országhódító körútra. Zi­lahy Heltai Amerikai Magyar Vígszínház névvel. Ez a társulat 56 országos körutat ért el, olyan számot, amit ezenkívül soha senki nem tudott elérni. Krónikás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom