Kanadai Magyarság, 1957. július-december (7. évfolyam, 51-106. szám)

1957-10-09 / 79. szám

Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty PRICE 10 CENTS C a n a d a’ s largest Anti-Communist Hungarian semi-weekly ARA : 10 CENT Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. VII. évfolyam, 79. szám. ßtutcicUtut ‘fVaxtpevUeuM KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON : LE. 6-0333 A Ml ÜNNEPÜNK! Születésnapot ünnepiünk ma; a Kanadai Magyarság születés­napját. 1951 október 9-én jelent meg először Torontó utcáin a kis "Zsebkendő Újság", — ahogy annak idején nevezték — Hogy neki induljon annak a nehéz, aka­dályokkal teli, rögös útnak, mely­nek "magyar emigrációs ujság­­csinálás" a neve. Nagy ut volt, amit megtett a lap, — nagy és nehéz. Sok-sok gondokkal teli és álmatlan éjsza­ka, kínlódás, koplalás, lemondás, áldozatvállalás és szakadatlan munka eredménye; olyan ered­mény, amelyre nemcsak annak elindítói és végigkínlódói, de mindannyian büszkék lehetünk. Nehéz ut volt, nagyon nehéz. A lap mögött nem állt tőke, csu­pán két ember vasakarata, kitar­tása, szorgalma, minden áldoza­tot és lemondást vállaló fanatikus hite, soha nem lankadó, a legna­gyobb nehézségeket is legyűrő lelkesedése, amely azzá teljese­dett ki, amit ma büszkén adha­tunk olvasóink kezébe. Ha majd egyszer megírják az emigrációs újságírás történetét, külön fejezetet szentelhetnek a Kanadai Magyarságnak és meg­alapítóinak a Kenesei házaspár­nak. — Az ő kitartásuk, munká­juk, szorgalmuk és hitük eredmé­nye a Kanadai Magyarság. Egyet­len emigrációs újság sem dicse­kedhet olyan eredménnyel, ami­lyent ők teljesítettek rövid hat esztendő alatt; szinte a semmiből nagy formátum, hetenként két­szer megjelenő, nyolc ill. tizen­­kétoldalas magyar újságot. Ne­vük összeforrott a Kanadai Ma­gyarsággal, a mai ünnep elsősor­ban az Ő ünnepük, a boldog szü­lők ünnepe, akik megelégedetten láthatják, hogy kemény és becsü­letes munkájuk, nem volt hiába­való. Mi munkatársak, gratulálha­tunk s további sikereket kívánha­tunk ! Isten éltesse és segítse a Kanadai Magyarságot és annak alapítóit, hogy kitűzött céljaikat mindannyiunk örömére, mielőbb megvalósíthassák ! SZ. L. Szerkeszti : KENESEI F. LÁSZLÓ «VWWVWWS/WW^/WWWWWWS/WW* Végétért sztrájk A SZOVJET SZATELLITA MIT ÉR A SZOVJET ÜR-GÖMB ? Október 4-én reggel a moszkvai rádió bejelentette, hogy a szov­jet fellőtte a világ első olyan szerkezetét, amely a légkörön kívül a föld körül kering. Egy 18 font súlyú fémgömbről van szó, amelyet három-fázisú rakétával lőttek fel, s körülbelül 560 mérföld magas­ságban, ahol a centrifugális erő, a kilövő erő és a föld vonzóereje egyensúlyban tartják, mintegy mesterséges holdacska kering a föld körül. A gömb egy erőteljes, elemekkel működő rádióleadóval van ellátva, amely állandóan ismétlődő hangjelzéseket ad le a föld min­den pontjára. Egy óra és 36 perc alatt kerüli meg a földet, útjában többek között Torontó felett is elszáll. Bizonyos időpontokban, bi­zonyos helyeken rendes teleszkóppal is meg lehet figyelni. A szovjet rádió, televízió, sajtó és propagandagépezet termé­szetesen úgy ünnepli a gömb felbocsátását, mint a szovjet tudomány és technika nagy diadalát, holott nem az! A szatellita — föld körüli mesterséges bolygó — tervei és kí­sérleti modelljei nem a szovjetben, hanem a Nemzetközi Geofizikai Év közös kísérleteinek végrehajtására összedolgozó sokszáz tudós sokszáz műhelyében születtek meg. A világ tudósai — akik között politikai kérdéstől függetlenül minden ország képviselőit megtalál­juk — már régen elhatározták, hogy három-fázisú rakétával apró kísérleti fémgömböket lőnek fel a világűrbe, hogy ott a helyi vi­szonyokat tanulmányozzák és az észlelt eredményeket automatikus berendezések segítségével a földre küldjék. A tudósok között soha nem az volt a kérdés, hogy ezt az első gömböt hogyan lőjék fel, hanem az, hogy ez a gömb miféle mérő- és jelző berendezéseket tartalmazzon. A gömbök — számszerint legalább egy tucat — fel­szerelése hónapok óta folyik éz USA-ban, Angliában, a Szovjetben és a viláa számos más országában, s a nemzetközi tudósok társa­sága meg is állapodott abban, hogy az első gömböket közös meg­egyezéssel, közösen meghatározott jelzőberendezésekkel felszerelve fogják felbocsátani. Egyetlen tudósnak sem jutott eszébe, hogy eb­ből a hatalmas horderejű kísérletből propagandaeszközt gyártson. A Szovjet kormány azonban felismerte —s tegyük hozzá, he­lyesen — hogy az ilyen kísérleti gömb óriási propagandisztikus eredményeket hozhat. Ezért bocsátotta fel a gömböt idő előtt, jelző­­berendezések nélkül, csupán egy olyan rádióleadóval felszerelve, amely állandó egyforma hangjelzéseket bocsát ki, hogy ezzel jelen­létét állandóan, óránkint mutassa a világ minden népének. A sza­tellita tehát, amely normális körülmények között a világ egyik leg­nagyszerűbb csodája kellene, hogy legyen, az ijesztésnek, s a po­litikai bacsapásnak vált eszközévé. Hogy ez mennyire így van, azt mutatja az a hivatalos szovjet közlemény, amely a szatellita sikeres felbocsátásáról szól. "A földről való kikerülés problémáját, vég­eredményben tehát az űrhajózást a szocialista (értsd bolsevista) társadalomnak sikerült megoldania. Úgy látszik tehát, hogy ilyen horderejű eredményeket csak szocialista társadalom képes létre­hozni." A szovjet szatellita ezek szerint a szó politikai értelmében vett szatellita csupán. Nem adja le azokat a jelzéseket, nem mutatja meg azokat az adatokat, amelyeknek kutatására kidolgozták. Ellenben terjeszti a félelmet a semleges népek között, idegessé teszi a nyugati közvéleményt, azt a látszatot kelti, mintha ellenállhatatlan harc­eszköz lenne, — másszóval a kommunista propaganda eszköze. Jelén formájában nem is egyéb, mint egy gigászi, földöntúli fény­reklám, amely még mindig azokat a gondolatokat terjeszti, amelyek­nek senki sem hisz. ■HOOMCOOQQMSOOOaOMOOOOOKOOOOQOOOOOOOOOOMOOCOMMQOOO»»« A Gaspé félszigeten ez év március óta folyó rézbányász­­sztrájk végétért. A munka­­bérkövetelések miatt kitört sztrájk augusztus elején sú­lyos stádiumba került, mikor a munkások nem tettek ele­get a munka felvételére vo­natkozó felhívásnak, mire az igazgatóság 800 munkást ki­zárt, s helyükbe másokat vett fel. Azzal, hogy a helyi szakszervezet, s az United Steelworkers, a kérdéses bányászokra nézve illetékes anya-szakszervezet elhatá­rozta a isztrájk beszünteté­sét, a munkásság régi kérel­mének tett eleget. Az augusz­tusban felvett új munkáso­kat nem bocsájtják el, de a régi bányászok lassakint szintén új munkahelyeket kapnak. A sztrájk beszünte­tése elsősorban azért történt, mert az utóbbi hetekben he­­lyenkint már erőszakos jele­netekre került sor, ami min­denkire nézve csak káros kö­vetkezményekkel járt. NÖVEKVŐBEN AZ EGYETEMI HALLGATÓK SZÁMA Az idei ősszel több mint 88 ezren iratkoztak be a külön­böző kanadai egyetemekre. Ez a szám 10.000 főnyi emelke­dést mutat a tavalyival szem­ben A LENGYELORSZÁGI FELKELÉS A francia kormányválság Bourges-Manoury alig négyhónapos kormánya bukás előtt áll. Az egymással összefüggő két reformkérdésben, éspedig az ország gazdasági újjáépítésének és az algíri problémának ügyében a párizsi parlament 279—253 arányban leszavazta a kormányt. Az alkotmány értelmében ilyen arányú bizalmatlanság még nem kény­szeríti a miniszterelnököt arra, hogy lemondjon, s bár Bourges rögtön, felajánlotta lemondását Coty köztársasági elnöknek, az el­nök ezt egyelőre nem fogadta el, hanem ehelyett politikai meg­beszélésre hívta össze a korábbi miniszterelnököket, a pártok ve­zetőit és a Nemzeti Gazdasági Tanács tagjait. A leszavazott törvényjavaslat részleges önállóságot akart biz­tosítani Algírnak, helyi parlamentek felállítása útján, egyúttal az ország gazdasági talpraállítására súlyos korlátozó intézkedéseket akart bevezetni. A francia alkotmány sajátos intézkedései folytán a parlamenti szavazások eredménye voltaképen nem a nép akara­tát tükrözi vissza, hanem egyes nagybefolyásu körök kívánságait, beleértve a nagyipart, az egyetemi tanári kart, a hadsereget és a szakszervezeteket is, de beleértve egyes nagyhírű családok egyéni akaratát is. A legújabb hirek szerint most országos mozgalom indul az alkotmány megreformálására, s ennek a mozgalomnak az élén állítólag az 1948 óta visszavonult De Gaulle fog állni. Torontó, 1957 október 9., szerda. Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE LE. 6-0333 M Adassák tisztelet és kegyelet minden hős emlékének Kanadában az ősz a legszebb évszak, s új hazánk ilyenkor em­lékeztet leginkább a távoli szülőföldre. Az aranyszínű, mustillatu, gyönyörű magyar őszök számos költőnket ihlették meg. Irodalmunk egyik fejedelme, Arany János a Margitsziget sárguló tölgyei alatt írta a költészet gyöngyszemeit, melyeket "Őszikék" néven foglalt össze. Petőfi Sándornak remekműve a "Szeptember végén" című borongós vers, melyben oly megragadóan érzékelteti korai halálá­nak sejtelmeit, szintén ősszel született. Ő egyébként szerette az őszt, hiszen egy másik versében így énekei: "Itt van az ősz, itt van újra, szép mint mindig énnekem, Isten tudja, hogy mi okból szeretem, — de szeretem ..." S mily szépek, kifejezőek a magyar költészet e sorai: "Bús az ősznek herVadása, hulló lombok, méla táj, de az ősz­nek van varázsa, enyészetben méla báj .. ." Igen, az enyészetnek valóban van varázsa, s ez a borongós, méla báj tartotta az embert fogva még akkor is, mikor a fák már kopaszon bólongattak az őszi szélben, de Mindszentekkor, Halottak napján, fehér virágruhába, lobogó mécsesek piros palástjába öltöztek az otthoni temetők, hogy az eltávozottakra emlékezzenek. Az enyészet, az elmúlás, az elköl­­tözöttek iránti tiszteletnek mélabúsan szép megnyilvánulása volt ez a szokás, s minthogy porból lettünk és porrá leszünk, minden halott­nak, gazdagnak-szegénynek, urnak-szolgának egyaránt szólt. A ha­lottnak kegyelet jár, hogyne járna tehát tisztelet és kegyelet azok­nak, akik még élhettek volna, de hazájukért, a szabadságért önként adták vagy erőszak által vesztették legnagyobb kincsüket: életüket. Illő kötelesség tehát a hősök és mártírok emlékének adózni, külö­nösen illő ma megint, mikor alig egy évvel ezelőtt új hősök és már­tírok sora gazdagította a magyar történelem áldozatokban sajnos oly bőséges hekatombáit. Az igazi hősök önzetlenül hozzák az áldo­zatot, a Hazáért vagy a nemes célért, melyért harcoltak és nem szá­mítanak sem hálára, sem tiszteletre. Ha azonban az utókor meg­feledkezik a háláról és tiszteletről, ez nem a hősök, hanem a közö­nyös nemzedék szégyene és egy nemzet tragédiája lehet. Egy nép­nek tisztelnie, csodálnia kell hőseit, hogy maga életben maradjon, különben elvész. Péter apostol szavai Madách Imre "Ember tragé­diájában" mennydörgésszerűén szólnak a mánakélő, elpuhult, közö­nyös rómaiakhoz: "El fogsz pusztulni romlott nemzedék . . ." s ez a szózat illet meg minden népet, mely a kegyeletről megfeledkezik. Több mint száz esztendeje mindig megültük október hatodika gyász­ünnepét, annak a napnak emlékére, melyen 1849-ben tizenhárom tábornok halt meg a hóhér kezétől, csak azért, mert a magyar Haza szabadságáért harcolt. Aki közönyösen siklik el e tény mellett, gon­doljon arra, hogy milyen érzés lehet becsületes ember számára a pillanat, melyben az akasztófa alatt áll és várja, hogy hurkot kösse­nek nyakára, mint valami aljas gonosztevőnek. A halál egyébként sem kis dolog, mindenki fél tőle, bármilyen is legyen az élet. Mi­lyen nagy, hatalmas áldozat tehát az ilyen mártirhalál, melyet azok becsülnek legkevésbbé, akik sohasem tudnának hősök lenni. Adóz­zunk tehát ma a legnagyobb tisztelettel és kegyelettel a 13 aradi vértanú emlékének, akik a magyar Haza szabadságáért haltak meg, noha többen közülük nem is voltak magyar származásúak. Higyjük, reméljük, hogy a sok magyar hős áldozata nem volt hiábavaló, hogy mindig élni fog a nemzet, mely emlékszik rájuk, hogy mindig lesz­nek, akik felveszik és magasratartják a fáklyát, mely az ő kezükből kihullott. Adassék tisztelet és kegyelet minden hős emlékének. (A fenti igazi magyar lélekre valló megemlékezést a Melody Filmszínház magyar rádióműsorából hallottuk.) Kedves Olvasónk! Megnövekedett olvasótáborunk naponta sürgeti szerkesztő­ségünket, hogy gyakrabban kopogtassunk be az elszórt kanadai magyar házak ajtaján. Sokan azt írják, hogy egyedüli megbízható kapcsolatuk a rabszolga járom alatt nyögő régi hazával s a világ­­politika száguldó iramú eseményeivel a mi lapunk. A magyar nyel­vű híradást nem pótolhatja az idegen sajtó. Mások azt kívánják, hogy a heti kétszeri példányaink oldal­számát növeljük meg s így módot teremtsünk a szépirodalom fo­kozottabb szolgálatára. A múlt heti 12 oldalas számunk megjele­nése óta folyton szól telefonunk az elismerés és köszönet hangján. Saját kívánságuk szerint szeretnénk szolgálni olvasóközönsé­günket. Ezért feltesszük a kérdést, mit tartanának helyesebbnek: maradjunk meg a heti kétszeri megjelenésnél, de emeljük oldalszá­munkat, vagy térjünk át a heti háromszori megjelenésre? Kérjük olvasóinkat, hogy véleményüket levélben (995 Dovercourt Road., Toronto ) vagy telefonon ( LE. 6-0333 ) szerkesztőségünkkel közölni szíveskedjenek. Boldogok leszünk, ha megelégedésre szolgálhat­juk Kanada és a világ magyarságát. Uj tűzhányó emelkedett ki a habokból alig néhány mérföldre az Atlanti-óceán keleti részén fekvő festői Azori-szigetektől. Az uj sziget születését atombombához hasonló gomba-alakú tüzes felhő kisérte. A tűzhányó ezidőszerint 300 láb magasságában emelkedik ki az óceánból, mérföldnyi magasságba szórva a tüzes lávát és hamut. Az Azorok környékén utoljára 1811-ben volt hasonló vulkánikus jelenség. % Október 4-én, csütörtökön Varsóban tört ki a \ kommunista-ellenes felkelések sorozatában a leg­újabb. Gomulka kormánya ugyanis váratlanul el­rendelte a Po Prostu (Az Igazságért) című ifjúsági lap megjelenését. A Po Prostu cikkei voltak azok, amelyek. 1956 októberében elindították azt a sza­badságmozgalmat, amely végül is a moszkovita lengyel vezetők kiebrudalására, s a szabadabb irányt követő Gomulka-kormány uralomrajutására vezetett. A Po Prostu azóta is az oroszellenes irányzatot, a nyugattal való barátságot, a vallás­­szabadságot, szólásszabadságot és politikai sza­badságot propagálta. Mint ismeretes, Gomulka kormánya határozot­tan és félreérthetetlenül Moszkva-ellenes, s az úgynevezett Titoista utat követi ma is. A látszóla­gos barátság fenntartásáért azonban bizonyos árat kellett fizetni az oroszoknak, ez pedig az, hogy legalább külsőleg fenn kell tartani a kom­munista országok egységét, s hogy a szovjet ellen nyílt támadást intézni nem szabad. Ez nyilvánva­lóan egyike volt azoknak a megállapodásoknak, amelyeket Gomulka és Tito néhány héttel ezelőtt Belgrádban kötöttek. Gomulka tehát jobb tudomása ellenére, Moszk­va fenyegetésének hatása alatt kénytelen volt fel­hívni a Po Prostu-t, hogy mérsékelje oroszellenes hangját, s miután a szabadságért élő ifjúság erre nem volt hajlandó, a lapot betiltották. A válasz az volt, hogy október 3-án az egész egyetemi ifjú­­ság sztrájkba lépett, ezres tömegekben a kormány­épületek elé vonult és a betiltás visszavonását kö­vetelte. Egy órán belül százezres tömegek csatla­koztak a tüntetéshez, amelynek főcélja a sajtó­épületek birtokbavétele volt. Az egyetemi ifjúság bátran szembeszállt a kirendelt rendőrséggel. Jellemző módon olyasféle jelszavak' hangzottak el, mint "Gyerünk, használjatok gázbombákat, ha mertek" "Lőjjetek ránk, a lengyel ifjúságra!" és így tovább. A tüntetés egész pénteken, szom­baton és vasárnap folytatódott, az Alkotmány­tértől a Saski-kertig, főként pedig a Kulturház előtti területen súlyos harcok folytak a gumibottal dolgozó rendőrök és a kődobáló felkelők között. Az is jellemző a helyzetre, hogy a kormány ki­fejezetten a rend fenntartására szorítkozik és min­dent el akar kerülni, ami azt bizonyítaná, hogy itt kommunistáknak és anti-kommunistáknak egymás elleni harcáról van szó. Eddig csupán három ha­lottja van a most folyó küzdelemnek, mert a rend­őrség és a kirendelt katonaságnak mindennemű lőfegyver használatát eltiltották. A hírek szerint csupán egyetlen pisztolylövés hangzott el — noha már tízezrek harcolnak ököllel és botokkal — s a fegyvert használó rendőrt nyomban letartóztatták. Wyszinski kardinális hosszabb beszédben igyeke­zett az ifjúságot nyugalomra bírni, s felhívta a fel­kelők figyelmét arra, hogy Lengyelország nehéz földrajzi és politikai helyzetben van, amelyben a szabadság iránti vágyat gyakran józan politikai meggondolásoknak kell alárendelni. A hivatalos kormánysajtó azt igyekszik bizonyítani, hogy az erőszakos jeleneteket nem az ifjúság, hanem a csőcselék okozta. Az USA takarékossági programját----------------o---------------­hibáztatják Washingtonban azért, hogy a szovjetnek sikerült megelőzni Amerikát a szatellita fellövésében, s állítólag' bizonyos rakéta-technikai újítások terén is. A kor­mány azonban azzal válaszolt a vádakra, hogy sem a szatellita, sem a rakéta-kísérle­tek nem okoztak meglepetést, s ha egyálta­lán valami meglepő volt, úgy az csak annyi, ho«y a szovjet tudósok a Nemzetközi Geo­fizikai Év megállapodásai ellenére, titokban és kellő tudományos jelzőberendezések nél­kül boosájtották fel a szatellitét. Dr. John Hagen, a Tengerészet Kutatólaboratóriumá­nak vezetője szerint a szovjet ür-gömb tu­dományos jelentősége össze sem hasonlít­ható azzal, amit az USA-ban most gyártás alatt álló hasonló szerkezetek a jövő fejlő­dése szempontjából jelenteni fognak. Ben­nett USA hadügyminiszter pedig olyan kije­lentést tett, hogy az oroszok által fellőtt ürgömb csupán akkor volna érdekes, ha va­lamilyen tudományos adatot volna képes közvetíteni. — Ennek ellenére várható, hogy a szovjet propaganda ellensúlyozása céljá­ból meg fogják gyorsítani a hasonló, nyuga­ton gyártott készülékek gyártását és felbo­­csájtását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom