Kanadai Magyarság, 1957. július-december (7. évfolyam, 51-106. szám)
1957-12-28 / 106. szám
VII. 106. szám, 1957 dec. 28. >30 mi !a magyarság szolgálatában i EGÉSZ KANADA RÉGI ÉS UJ magyarságához; Cégünk múltja igazolja és alátámasztja szak-j avatottságát, hivatalosságát és garanciáját. Forduljon bizalommal úgy személyesen, mint^ levélileg, valamint telefonon hozzánk. DÍJMENTES FELVILÁGOSÍTÁS. MAGYARUL* LEVELEZÜNK. Bevándorlási hatóságok által engedélyezett, első! és legrégibb magyar iroda Torontóban. Hajó-repülőjegyek, útlevél, vízum, hivatalos pénzátutalás a világ minden részébe. Fordítások,! közjegyzői okiratok elkészítése, mindenfajta! biztosítás IKKA és szabadválasztásra szánt IKKA átutaláA sok, épület anyagok, gyógyszerek óhazai recep-( lekre is megrendelhetők. Tudja-e, hogy IKKA által küldött $30.00 egy' személy egy havi ellátására elegendő Magyar-1 országon ? Hajó és repülőjegyek részletfizetésre is kaphatók.^ KENNEDY TRAVEL BUREAU 295 QUEEN ST. W„ TORONTO) lTELEFON: EM. 4-8815, EM. 4-8636 ONTARIO! MAGYAR KÖNYVEK ' Szépirodalmi, ismerettel-jesz|lő és tudományos szakkönyvek szótárak, nyelvtanok. CONTINENTAL BOOK SHOP Tulajdonos: E. Schulz. 463 Spadina A ve. Toronto, Ont. Canada. Telefon: WA. 2-6828 IKérje nagyválasztékú könyvjegyzékünket, ingyen küldjük Herendi porcellán kapható Igazi óhazai hentesárút, minden időben friss húst, fűszer és csemege árút Eiíepa Batcher magyar üzletben vásároljon 628 COLLEGE ST., Tel.: LE. 5-6242 TORONTO S I I E DR. ■ itfl GLAUG JÓZSEF Kevés pénzért megbízható jó órát, ékszert csak a TORONTO SWISS WATCH REPARIR & JEWELLERY üzletben vásárolhat. Kedvező fizetési feltételek. Mindennemű óra és ékszer javítását szavatosság mellett mérsékelt áron végezzük. PAUL SPEAR órásmester volt nagybecskereki ügyvéd. Kanadai közjegyző. Közjegyzői munkát, fordításokat, hitelesítéseket, tolmácsi szolgálatot vállal, kereskedelmi-, jogi- és pénzügyi természetű ügyekben útmutatást ad. 455 SPADINA AVE. (Room 209.) WA. 2-5422 Hivatalos órák : d. e. 9—1-ig, d. u. 5—8-ig. immm ii i i i 352 Spadina Ave, Toronto. Telefon: EM. 8-4983 Mielőtt AUTÓT VÁSÁROL hívjon szakembert, BARTHA BÉLA a kiváló autószerelő ingyen szolgál szaktanáccsal. 491 PALMERSTON BLD. Torontó. Tel: LE. 5-5453 (Este 6 után] GYÓGYSZER, PÉNZ, IKKA VÁMMENTES csomagok küldése az óhazába. Hivatalos megrendelő hely: LADÁNYI ZOLTÁN 808 Palmerston Ave., Toronto Tel.: LE. 4-1347 Fordítások, morgicsok vétele és eladása. VARRÓGÉPEK nagy választékban részletre is Motorok, gyermekkocsik, biciklik, öntoló-székek igen olcsó áron Cső- és lakatosmunkák, hegesztés, motoros fűnyíró gépek és mindennemű javítási munkát vállalok ALEX KLEIN Műszerész mester SZAKKÉPZETT MECHANIKUS 461 QUEEN STREET W. TORONTO (Spadina saroknál) Telefon : EM. 8-2086 HALLGASSA EURÓPÁT NÉMET RÁDIÓVAL • 1 évi jótállás • Könnyű fizetési feltételek RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ JAVÍTÁS Gyors — jó — olcsó szolgálat FRED STEINER jjq COLLEGE ST., TORONTO. 410 6 ház a Bathursttól Keletre Rádiót és televíziót garanciával javitunk. WA. 1-5831 mm 14 és 18 karátos európai karika-, gyémánt- és brilliánsgyűrük, világmárkás órák részletre is. TIME JEWELLERS ékszer, óra és optikai tárgyak szaküzletében. 776 Yonge St. Toronto, WA. 4-7829 Magyar üzlet ! líiiiiimiiiiiiiiiiiiinmT // VALÓDI SZŐRME BUNDÁK $10.00-től 119 dollárig. Uj és újértékű ruhák, $9.00-től 95 dollárig. Jaketek $8.95-től. Szoknyák $4.95-től. Erika Fashions 335 BATHURST ST. ( Dundas sarok) Toronto Nyitva 9-től 9-ig ! 3 FOG TANULNI ANGOLUL Dr. Magyar László nyelvésztanár '.AMOFON lemezes NYELVKÖNYVÉBŐL. Befektetése sokszorosan visszatérül. Tegye el címünket: ELEK ZOLTÁN 2 740 KENNEDY RD. TORONTO 13., ONT. TELEFON: PL. 5-1831 .............................. Reliable Book Keeping Service Minden fajta könyvelési munka napiheti-havi vagy évi elvégzését vállalja megállapodás szerint Torontó minden részén, úgyszintén könyvvizsgálat, adókimutatás mérsékelt díjazásért. Tel.: AM 1-4211 (este 6-10-ig magyarul, nappal angolul) Tud ön németül? Akkor olvassa a TQRONTOER ZEITUNG OT ü Kanada vezető németnyelvű lapját ! A kiadóhivatal címe : 410 Bloor St. W., Toronto. < Telefon: WA. 3-1884 u. WA. 3-1303 Mindennemű hentes, mészáros és fűszerárut Tóbiástól 482 Queen St. W., Torontó Telefon: EM. 8-1255 \ Piatnik-féle magyar játékkártya csomagOTikint 1 dollár NYUGTÁVAL DICSÉRD A NAPOT, 80 centes árban kapható ELŐFIZETÉSSEL A LAPOT. kiadóhivatalunkban. KANADAI MAGYARSÁG A LATHATATLAN EMBER Irta : GÁRDONYI GÉZA 69. FOLYTATÁS Tekintetem a posztózsákba öltözött csapatot kereste. Megta láltam a testőrök mellett. Gondoltam : odafurakodok, s megkeresem Emőkét. Mellette fogok menni, nehogy valami baj érje. De hiába néztem, kerestem. Még olyan közel voltam, hogy fölismerhettem volna az arcokat, de abban a fekete zsákban mindenki fölismerhetetlenné vált: Emőke elveszett közöttük. De ha közéjük megyek,— gondoltam, — fölismerem őt - senkinek nincs olyan finom fehér keze, mint őneki. Száz kéz között is fölismerném egy pillantással. Vissza kellett mennem: fáklyáért, mert az est egy óra múlva leszáll, s mindenki fáklyát viszen. Azért is temetik este, hogy a sir heiye megtalálhatatlan' maradjon. Hát visszamentem fáklyáért. A palota néptelen volt. Az udvaron láttam előtte való nap a tömérdek fáklyát; oda volt hányva nagy rakásokba, — de mind elvitték. Eközben a temetési menet előre haladt, s én már csak a néo közé jutottam. Hiába furakodtam folyton előbbre és előbbre: a főurak mögött már annyira megsűrüsödött a nép, hogy lehetetlen volt áthatolni. Eközben leszállt a nap, s bibor-aranynyal borította be a felhőket. Mák akkor túl voltunk a városon. A Tisza sárga vize hullámzott előttünk. Én elfáradtam a tolakadásban, s hogy egy vén nyárfa melleti mentünk el, megálltam. Gondoltam, megvárom míg a nép sűrűje elhalad, azután meg arra gondoltam, hogy nem megyek tovább: minek töressem, tiprassam magamat. Ha már elkéstem attól, hogy a testőrök közelében menjek, úgysem láthatom, hogyan teszik Attilát a sírba. Fölálltam a fa egyik kiálló ágára, s onnan néztem a menet továbbvonulását. Azután meg fölmásztam a fára. Senki se ügyelt rám. A fáról láttam a szigetet, s a Tisza egyik medrét üresen. A másikból kiöntött az összeszorult víz a mezőre. Eközben lemerült a nap, s a fáklyák világa jobban látszot*. Mindenki vitt fáklyát, részint tiszteletből, részint, hogy hazafelé lássák az utat. Hogy az esti sötétség beállott, a fáklyák fénye előtündökoit. Mennyi fáklya volt? Talán félmillió, talán egy millió! Az égen nem látszott se hold, se csillag, de a földön volt csillag sok. Mintha egy földi táborba szállott volna az égnek minden csillaga, hogy elkísérje Attilát. , A menet elfogyott alólam s összefolyt a Tisza partján. A távolból hallottam a gyászéneket, a tompa dobpergést. Aztán kis időre csend következett: talán a táltosok imádkoztak. Leszálltam a fáról és néhány elmaradt emberrel utánok mentem. Mikor odaértem, már a kürtök szóltak. Valamennyi kürt mind azt a jelet búgta, amivel a táborban alvásra szólították a sereget. Aludj Attila ! Jóéjszakát! Aztán egyszerre zúgás hangzott, mint mikor záporeső jön a távolból. A zsák-torlaszt bontották meg: ráeresztették a vizet a sírra. A fáklyák fölrepültek s nagy ívet Írva aludtak el : az emberek beledobták a sírba. A menet megindult némán visszafelé. Én meg vártam. Gondoltam, hadd menjenek el mellettem, megvárom Emőkét. De kénytelen voltam visszatérni a fához, s ott várakozni, mert a sok ló és sok ember minduntalan belén, ütközött. A hangjáról ismertem meg Balassa testőrt. Ő is megállt a fa alatt és beszélgetett néhány társával. — A lovat — mondja, — nem kellett volna úgy hagyni. — Nem is hagyták, — felelt egy másik hang. — De úgy hagyták. Követ kellett volna rá tenni. A beszélgetésükből megértettem, hogy Attila lovát leszúrták a sírnál, s a koporsó mellé fektették. Ezt rendjén valónak ítéltem. Minden hunt így temetnek el. A lovat alája, a vitézt föléje. A lónak is van lelke. Éjfélkor mind a két lélek fölébred. A hun fölül a lovára és fölmegy a csillagok közé. De most már kellene jönni a szolgák hadának. Nézem, erőltetem a szememet: nem látok egyet se. Már a királynék és királyfiak is jönnek vissza: a nők lóháton ülnek, s vezeti a lo/ukat egyegy csatlós. Aztán a főurakat is megismerem. És ekkor hallok erősebb hangokat, mint amilyen eddig környezett: veszekednek, disputáinak: — A kard Aladárt illeti! — Nem igaz: Csabát jelölte ki még életében! —Csaba gyerök még ! A hun népet gyerökre bízni nem ehet! — Ott a fővezér! S a szóváltás folyton ingerültebb. Százan és ezren ugyanezt beszélik. Órákig megy már a sokaság, de hol vannak a gyászi zsákba öltözött szolgák? Bizonyosan hátra maradtak, leghátra, mert ők rakták a falombot, virágot, koszorúkat a koporsóra. Várok. Már le is szálltam a fáról. A hold most búvik ki a felhők közül, de csak egy vékony sarló, alig sugároz világosságot. Egy-egy kard, egy-egy íjjcsúcs elcsillan mellettem. Némelyik arcot megismerem. Asszonyok is jönnek. Az egyiknek a gyermeke sír: — Kenyeret I Aztán egyszercsak vége ritkul a népnek. Már eléje megyek minden alaknak, amelyik gyalog jön s körülbelül egyez Emőke alakjával. Hasztalan. Bizonyosan levetették a zsákot, rádobták a sírra a koszorúk és fáklyák közé, s Emőke a királynékhoz csatlakozott. Talán éjfél is volt, mikorra a szállásomra jutottam. Az emberek még nem feküdtek le. Egy-egy fáklya köré gyűlve, nagy lovas csoportokban beszélgettek mindenfelé. Az arcok komorak. Egy helyen hegedősöket láttam, amint lóháton állva dalolták Attila vitézségét. Sokszor elmondott és hallott énekek voltak azok, de azon az éjen más érzéssel hallgatta a nép. Más helyen jósokat hallgattak, akik tűz mellett mondottak jövendőt. A paloták környékén is mind lóháton ült a nép, s dühösen vitatkoztak, hogy kit illet Attila trónusa? A paloták máskor ki voltak I világítva. Lámpás égett minden bejáratnál, minden közön és téren, s a testőrök fényes ruhája csillogott mindenfelé. Most a paloták koromsötétek. Miért sötétek a paloták? Máskor, ha főúr halt meg, nagy tor következett a temetés után. Azok, akik szerették a halottat, ott ültek a gyászoló családdal egy asztal körül és csöndes vacsoránál beszélgették az elhúnyt érdemeit. Az asztalfőn egy szék üres volt és egy tányér elfoglalatlan. Az elhúnyt lelke ült ott: az övé volt az a teríték. Most Attila tiszteletére még nagyobb tornak kellett volna lenni. Miért maradt el? Talán nem tudták: ki adja a tort? A nemzet adja? Attilának nem volt se helytartója, se kormánya. Ő maga volt minden. A család adja? A család félt a zavargástól. De nem is gondolt talán senki a torra. A csapás oly iszonyú volt, hogy mindenki elkábult belé. Attila trónja tátongó üresség. Ki elég nagy arra, hogy Attila kardját fölvegye? Ez a kérdés foglalta el mindenki lelkét, nem a tor. Én nagyon el voltam fáradva : bementem a palota mögé a szállásomra. A szobát üresen találtam. Máskor meglepett voina ez, most minden föl volt fordulva. Azt gondoltam, hogy a társaim is kint vannak a beszélő csoportokban. Hát csak lefeküdtem. Aludtam talán egy órát vagy kettőt. Az éj nem volt csendes. A folyosón emberek jöttek és mentek, dobogtak, beszéltek. Kívülről behangzott egy-egy kiáltás, vagy a lantos ének. Láttam, hogy nem lehet aludnom. Újra felöltöztem és kimentem. A téren az öreg Almád lantos énekelt. A kút-káván állva kiáltotta a verseit. Nagy sokaság hallgatta búsan. Amint kilépek a palotából Mácsába ütközöm. Rám mereszti a szemét, mint a kisértetlátó, s ahogy így rám mered, én is rábámulok, hogy mit akar? — Hát te itt vagy? — böffen rám végre. — Itt, — feleltem, a kérdésen csodálkozva. Valamit hebegett még, de más főurak érkeztek oda, s magukkal vonták. Csaba a király I — hangzott egy csoport ordítása a távolból. Én a lovamra ültem s a nép közé mentem. Hallgattam, amint Álmod énekelt: Tetemeit tettük hármas koporsóba. így vittük föld alá, föld alá, víz alá. Ijjak húrja pendül; nyílvesszők suhognak: Hű szolgáid ottan körüléd borulnak. E mondatra megáll bennem a szívverés is. Irgalom Istene, mi történt? Tisza árja indul lassú zuhogással. Elborítja a sírt csillogó hullámmal. Elalszik a fáklya, csillagok lehullnak, Kedves hű szolgáid körűled borulnak. Fekete sötétség hun nemzetre támad, Feketébb sötétség szívünkben a bánat. — Mit beszél ez a szolgákról? — hörgőm karon ragadva Szabolcsod aki mellettem áll. Az is meghökkenve néz rám, és csak egy perc múlva fele! : — Nem voltál ott? — Nem.-—Hát nem tudod, hogy megölték minden kedves szolgáját? — Akik a gyászi zsákban voltak? — Azokat hát. Én csak eltántorodtam, mint a fejbeütött. Nem tudom, mikor szálltam le a lovamról, ki mit beszélt hozzám, ki ment el mellettem, ki szólított meg, vagy ki lökött meg. Volt úgy, hogy leültem és Emőkét jajgattam, aztán megint tovább. A hajnal derengő fényében ott találtam magamat a Tisza partján, ahová Attilát eltemették. Ültem és néztem gondolat nélkül, a megőrülés butaságával a sárgán hullámzó vízre. Amint ott ülök, egy kéz érinti meg a vállamat és szól egv szelíd, bús női hang : — Zéta I Fölemeltem a szememet: Dsidsia állt mellettem sápadtan és szomorúan. —Mit akarsz? — kérdeztem elfásultan. — Menekülj, — mondotta. — A városban irtózatos a vérengzés. Akkor eszmélkedek csak, hogy a távolból régóta hallatszó morajlás olyan harci zaj, aminőt a katalauni mezőn hallottam. Dsidsia folytatta : — A nép két pártra szakadt! Egymást öli a hun a paloták körül I Menekülj ebből a pokolból I S ahogy ezt mondta, rám nézett könnyes szemmel s aggodalmasan. Te áldott lélek, te női testben járó égi angyal I mindig mellettem lengett a te szárnyad, s mégis csak abban a pillanatban nyilt föl reád a szemem. Nem te vollál-e mindenkor az engem szerető, a hű, a miattam szenvedő, a nekem rendelt. És én mégsem láttalak. Az én szemem azon függött folyton, aki ott fekszik titkolt bálványa mellett, a Tisza fenekén. Most látom csak őt, amikor már nem látom. Fölkeltem és megfogtam a leány kezét: — Dsidsia. — Parancsolj Zéta. — Velem jösz-e? — Ha megengeded, — felelte Dsidsia alázatosan. Csak egy pillantást vetettem vissza. A város égett. A királyi palota tornya sárgán izzott a bíborvörös lángtengerben. Mintha nyűgöt felől is hajnalodna. És elindultunk. Vége Közöljük olvasóinkkal, hogy regényünk befejezéséhez érkeztünk. Gárdonyi örökszép története a hun nemzet nagyságáról, Attila dicsőséges életéről és szomorú haláláról olvasóink körében a reméltnél is hatalmasabb érdeklődést keltett. Olyan olvasónk is volt, aki mór az utolsó folytatásokat nem bírta türelemmel és bejött szerkesztőségünkbe a készülő befejezést elolvasni. Következő regényünk Mikszáth Kálmán híres műve : A Noszthy fiú esete Tóth Maryval. A regény azt a problémát írja le, miként illeszkedik bele a boldog békevilág magyar viszonyaiba a meggazdagodott öreg amerikás szépséges leánya.
