Kanadai Magyarság, 1957. július-december (7. évfolyam, 51-106. szám)

1957-12-24 / 105. szám

VII. 105. szám, 1957 dec. 24.

13

KANADAI MAGYARSÁG

SZÉKELY MOLNÁR IMRE :

MAGYAR

KARÁCSONY

SZEREPLŐK :

József.

Mária.

Kis Jézus Pásztorok

1. pásztor.

2. pásztor.

3. pásztor.

Keleti bölcsek :

I. király : Gáspár.

II. király : Menyhért.

III. király : Boldizsár. Gábriel arkangyal.

Angyalok :

I. Angyal.

II. Angyal.

III. Angyal.

IV. Angyal.

Magyarország elszakított részei :

I. Erdély. (Kelet)

II. Bánát. (Délvidék)

III. Felvidék. (Észak)

IV. Dunántúl. (Nyugat)

Kis furulyás pásztor-fiú. Kezdet : (Halkan a szin mögött Csendes éj, ének.) Az utolsó accordok alatt a függöny lassan felhúzódik és a színen ott van : Mária, József, a kis Jézus jászol bölcsőjében. Hátul a kis Jézus bölcsője felett derengő csillag-fény, ami kivülről szűrődik be.

József : Mennyi üldözés után jutottunk el ide ! Hajszoltak az emberek és sehol baráti kéz. Közöny üli meg a sziveket és a házak ajtói becsukódnak a jövevény előtt.

Mária : (Hangjában felülemelkedett .megbocsájtás.) Ezt az istálló-fedelet az Ur rendelte ki nekünk. Adjunk érte hálát Neki. (Kezei imára kulcsolódnak.) József : (Kissé megbántottam) Olyan sok embert ismertem Betlehemben és többször voltam segítségükre is.

Mária : (Felnéz.) A mi utunkat nem emberek igazgatják és én úgy érzem a Mindenható gondoskodik rólunk.

József : De nincs betevő falatunk s a gyermek takarója is csak condra, rongy!

(A jászol felett megjelenik Gábriel arkangyal.)

Gabriel : Az Ur követe vagyok. ő elküldte egyszülött Fiát, hogy Megváltója legyen a bűnbe esett embereknek. Áldassék örökre az Ur neve.

Mária és JcPsei : (Mindketten alázatosan térdreborulnak.)

Gábriel : Földi gazdagság neon érték az Ur előtt. Bizony, bizony mondom nektek. Ezerszer boldogabb az a szegény, aki egyszer az Úrral lehet a Paradicsomban ... A mi birodalmunk nem ez a világ, itt több a jaj-szó, a panasz, mint az öröm és a boldogság újongása ... De egyszer betelik majd a föld békességgel, jósággal, türelemmel és szeretettel s akkor ai Ur a Jákob lajtorjáján lejön ide az emberek közé... Bizzatok emberek és reménykedjetek . . . Főleg pedig imádkozzatok és szeressétek az egyedül Igaz, Üdvözítő Istent.

(Kivülről karácsonyi énekszó közeledik, mikor egészen közel jön, Gábriel arkangyal eltűnik.)

(Jobbról az ajtón kopognak. Hallani, amint a pásztorbotok a földhöz koppannak.) Hangok kívülről : Nyissatok ajtót, nyissatok ! Köszönteni jöttünk.

József : (Az ajtóhoz megy, kinyitja.) Az Ur nevében legyetek üdvözölve. (A

pásztorok egyenként belépnek.)

I. Pásztor : (Kifelé mutat kezével.) Láttátok az eget ? Világosság fényiig éjszaka évadján .. . Napfényt lehelnek a csillagok ... És a holdban is a nap fénye ragyog.

II. Pásztor : Úgy mondja az Írás : Hol az éjszakában a

napfényt látjátok, Siessetek oda, mert ott a mesiástok.

III. Pásztor : Hát megtörtént a csoda :

Názáret Jászlában született Jézuska.

Csillag ragyog fölötte a legszebbjéből,

Almi csak kitellett az égi mezőből.

(Jézus bölcsője felett egyre erősebb a fény s a lepel mögött, mintha az égből szállna valami alá, megjelenik, illetve látható lesz az angyal-sereg.)

(Az angyalok éneklik : Mennyből az angyal, lejött hozzátok.)

I. Angyal (A pásztorokhoz.) Ti vagytok az elsők, akik láthatjátok,

Hogy megszületett végre a ti királyotok.

I. Pásztor : Trónusát övezze hir, dicsőség, hódolat.

II. Angyal: ő mindig az Isten Fia marad.

II. Pásztor : Szegények királya, legyél üdvözölve.

III. Angyal : Az Ur akarja : legyen itten béke.

III. Pásztor : Ne legyen szegénység,

Az emberek bérét egyformán m,érj ék.

IV. Angyal : (A jászolra mutat.) Halgassátok szavát. Benne él az Ige,

így lesz embereknek nagy egyenlősége.

eddk

o

Ami rossz volt szavától éled

S amit mond tegyétek, mert ez az ítélet.

Az Ur akaratját hozza hírül néktek

S amit ad leikéből, vegyétek, egyétek.

Az élet kovásza a szavából éled.

I. Pásztor : Elszaladunk rögvest, el messza a nyájtól S elvisszük a hírt, hogy messze Mennyországból: Megszületett a mi szent királyunk.

I. Angyal: Üzenetetek hegyen völgyön szálljon : Szenvedők szivében nyíljanak virágok,

Megszűnik a földön az eredendő-átok.

Az isteni jóság mindenkit megáldjon.

(A színtér kiürül, egy karácsonyi ének monoton züjmmögése hallatszik csak.) József : (Máriáho.z) Legyél mindig áldott. (Térdre hull előtte.)

Mária : Az Ur választott engem az asszonyok közül s küldjön rám szenvedést, megaláztatást: mind kevés az ő jóságához. Megszentelt a neve és legyen mindig áldott.

(Kivülről kopogás hallatszik.)

Menyhért : (Kívül.) Mi vagyunk itt hárman, napkelet királyi,

Velünk van az élet minden gazdasági.

József : Kerüljetek beljebb.

(A három napkeleti király bevonul.)

Menyhért : .Napkeletről jöttem, csillagok honából, Ajándékot hoztam, napfényes országból.

Lábaidhoz teszem az én szép országom,

Elhoztam hát Neked aranyom, gyémántom S ráadásul fogadd egész királyságom.

(Odamegy a jászolhoz és leteszi ajándékát.)

Gáspár : (Mária felé.) Jó estét kívánunk Megszületett itten A mi szent királyunk.

Nincs bibor palástja, Trónust mi csinálunk,

Hisz szivünkből így senkit Sohasem imádtunk :

Éljen mindörökké, Jézuskánk, királyunk !

(A jászolhoz lép és leteszi ajándékát.)

Boldizsár: üdvözöllek Téged, Legyél mindig áldott. Királyok csillaga A fejedre szállott. Megváltónak jöttél,

Az Isteni Fiának,

Hallgasd, hogy a népek Mint Allelujáznak.

Dicsérő énekük A szivükből szállnak Hálát így adnak most Az egek Urának.

(Ajándékát leteszi a jászol mellé.)

József : Jézuska nevében örök békességben Köszönjük meg néktek A sok szivességtek. Aranyat, gyémántot. Vigyétek hát hírül Az örök boldogságot.

Ennél úgy sincsen szebb Kerek e világon ... (Eltávoznak a napkeleti bölcsek.)

(Ismét kopogtatás hallatszik.)

I. Magyar leány : (Kívülről.) Messzi földről jöttünk, Elfáradt a lábunk.

A szivünket hoztuk,

Meg az imádságunk.

Mária : (Józsefhez.) A kiválasztottak jöttek, siess. Nyissál ajtót.

(Belép a négy kis magyar leány. Észak, Dél, Kelet, Nyugat táblácskái a nyakukban, kezükben kis virágcsokor. Egy kis pásztorfiú is jön velük furulyával.)

I. kis leány. Észak : Mi csak lebegünk már Itt a földi űrben.

Nem fogadnak sehol Egy emberi csűrben. Nincsen egy éjszakánk, Nappalunk is ritkák; Nekünk születtél meg Egyetlen Jézuskánk.

II. kis leány. Dél : Véráztatta földünk Állnak a keresztek. Rab-magyarok sirják örökké a neved.

Minden sóhajtásunk Reszkető imádság, így sóhajtunk folyton : Miatyánk, Miatyánk.

III. kis leány. Kelet : A nap, listen szeme

Keletről támad.

Napfényes imádság A könnyező bánat. Jézusunk, Megváltónk, Hallgasd meg imánkat :

És ha Te akarod :

Az éjből hajnal támad.

IV. ..kis ..leány. Nyugat: Könny, sóhaj a réten,

Mezőn búza terem.

Adjál vigasságot,

Adjál ón Istenem.

A gyászra örömet, Reményteljes álmot : Segítsed, segítsed Szép Magyarországot.

A kis pásztor-fiu : (Kezében furulya, sírás fojtogatja a torkát, amint ügyetlenül oda lép a középre.) Magyarok szent földjén Pásztornak születtem. Rónás bércek alatt Vígan énekeltem.

Elvették a hazám,

Rab lett az országom, Kóborlók azóta Szerte a világon.

Bánatom zokogom Az én furulyámon.

Egyetlen nagy kincsem, Könnyem, imádságom, Amikor a nótám El, elfurulyázom—

Nincs egyebem másom. Szivemben a bánat... Fogadd hát el tőlem Nótás furulyámat.

(Leteszi a furulyát a jászol mellé.)

Mária : Sorsotok ámbár nagyon mostoha,

Mégse hagyjon el a hitetek soha.

Bár letiportan, szárnyaszegetten,

Csúfra kitéve sem hagy el az Isten.

Ne félj ... Ái-pád hős ivadéka.

József : Csonka fatörzsnek lesz kivirulta,

Drága gyümölcse, bő szürete,

Húsvéti harangok üdvriadalma

És sárba tiportak új menyegzője,

Mert támad Igazság új diadalma.

Mária : Jézuskának ti hoztátok a legszebb örömet, Könnyes sóhajtástok igaz öröm-felhő.

Várjátok csak szívvel órák pergésében

Igazságot hoz el a közel jövendő.

(Karácsonyi ének.) Krisztus Urunknak áldott születésén.)

(Ének alatt a pásztorok, királyok, angyalok visszatérnek s az egész szín élőképet formál.)

HOOOOOO««ÍOOOffi

A szobor, amelynek címe "Ember Jegesmedvével" a kanadai sarkvidék keleti részén élő Jim Karsalu eszkimó szobrász müve. Az eszkimó kézmüvek, szobrok és faragások a primitiv népművészet remekművei közé tartoznak. Felfedezők és misszionáriusok már régebben hoztak magukkal sarkvidéki utazásaikról néhány eszkimó képzőművészeti remekművet, újabban azonban oly nagy lett irántuk a kereslet, hogy egyes cégek üzletszerűen kezdenek foglalkozni kereskedelmükkel.

SZABOLCSRA MIHÁLY :

Ne gyújtsatok gyertyát A karácsonyfára,

Ha beláthat könnyes szemmel Egy árva is rája.

S ha nem szelitek meg Vígan a szegénynek : Illatával se adjon hírt A kalács sütésiek.

Szeretet

Tűz hiába pattog A kályháitokban,

Ha az úton didergőkre Nem gondoltatok ma.

Krisztus születését Hasztalan áldjátok,

Ha az utca ajtótokat Hamar bezárjátok.

Mit ér a hozsánna Az Úrhoz, a mennyhez,

Ha szivünkben nincs szeretet Minden emberekhez.

■»OOOOQMOOOQOOOOijíl&MOOOOOOOOOMOOaOOOOOOOOQOOaC

SZABAD FÓRUM

_ (A közvélemény hangja)

E rovatban közölt írások nem féltétlenül azonosak lapunk

álláspontjával.

LEVÉL Fi. SZERKESZTŐHÖZ

Kedves Főszerkesztő Ur!

Nagy örömömre, ma egy újságban megtaláltam az Ön és lapjának a címét. A második 44-es világháború után is Írtam a főszerkesztő úrnak és kértem, hogy kérésemet legyen olyan jó lapjában kitenni, hátha akad jó ember, aki segít a nyomorúságomon. A főszerkesztő úr olyan kedves volt és segítséget kérő levelemet leközölte akkor lapjában és erre Torontóból Mrs. Anna Baker küldött nekem élelmet, ruhaneműt, áldja meg érte a jó Isten haló porában is, mert azóta meghalt. Most is hasonló kéréssel fordulok a főszerkesztő úrhoz, segítsen rajtam valami módon a jó Isten is meg fogja áldani, higyje el nagyon rá vagyok nyomorúságomba szorulva a jóakaratú pártfogására. Szívbeteg 61 éves. egyedül álló, görög katolikus papnak vagyok az özvegye, akinek se itt, se ott kint nincs senkije, akitől segítséget remélhetne.

Arra kérném nagyon a főszerkesztő urat, hogy részemre vagy gyűjtés, vagy valami más módon, használt ruhákat, élelmiszert, szeretet csomagot küldeni.

Abban a reményben zárom soraimat, hogy kérésemet meghallgatja és a jó Isten áldását kívánva munkájára maradtam tisztelettel özv. Verdon Jánosné, görög kath. papözvegy

Baktalórántháza, Kossuth u. 153. Szabolcs megye, Magyarorsz. ---------------o-------------Igen tisztelt főszerkesztő úr!

A legutolsó számban az este olvastam a két magyar család szomorú tragédiáját. Névszerint: Gazdag Lajos és Baranyai Györgyét. Akik a vonat áldozatai lettek, mint már igen sokan eddig.

Fájó szívvel olvastam, hogy három becsületes magyarral ismét kevesebben vagyunk.

Tudom, hogy többen fognak Önhöz pénzt küldeni azzal a céllal, hogy szíveskedjen a két igen reá szorult családnak a szt. ünnepek előtt elküldeni.

Sajnálom, hogy többet nem áll módomban küldeni, hiszen ezt a pár dollárt sem a fölöslegből küldöm.

Alkalomadtán szíveskedjék a Gazdag és a Baranyai csalad nemét és korát az újságban közölni és ruhagyűjtést fogok a részükre tenni és el is fogom hozzájuk juttatni.

Itt mellékelten csatolva $5.00 Money orderban küldök és arra kérem, hogy a többi beérkezett pénzzel együtt szíveskedjék ezt is részükre továbbítani.

Tudom, hogy Ön tud legtöbbet segíteni rajtuk az újságon keresztül.

A jó Isten meg fogja fizetni az ön nemeslelkü fáradozását.

Maradok hazafias tisztelettel:

Tóth Mihály. 684 Dawnie St., Stratford, Ont.

Természetes, hogy a beküldött 5 dollárt rögtön továbbítjuk, de ugyanakkor arra kérjük kedves olvasóinkat, hogy adományaikat

küldjék egyenesen a családok címére: Mrs. L. Gazdag és Mrs. Gy. Baranyai, 56 St. Patrick Street, Goderich, Ont.

—-------------------------o-------------------------Igen tisztelt Szerkesztőség !

A Kanadai Magyarságnak partraszállásunk első pillanatától hűséges olvasói vagyunk, hiszen mondhatnánk igen sok magyarnak talán egyetlen vigasza, enyhülései voltak azok a magyar igék, melyeket az emigráció kietlenül sivár első napjaiban valamennyien átéltünk. Éppen ezért férjemmel együtt éber figyelemmel kísérjük b. lapjuk szinte napról napra való szellemi fejlődését, melynek keretében most nagy örömünkre egy új irodalmi oldal indult.

Sem idő, sem hely nincs most mélységes igazságokat tartalmazó társadalmi cikkeik, tájékozottságra valló politikai hozzászólásaik, szórakoztató novellák s újabban feltűnt két komoly tehetségű ifjú költő művészi formákba csiszolt gondolatait s egyéb művészetpártoló soraiknak a felsorakoztatásához, hiszen ezek együttjárnak a lap mind magasabb szellemi síkra való törekvésével.

Végtelenül meglepett azonban Kostya Sándor, egy új magyar filozófus Író munkájának — A Szeretet filozófiájának — nagy mélységekbe bepillantást engedő bevezető sorai. Már ez az első bevezetés is elegendő arra, hogy előleget adjon a mű későbben! tartalmához és írójának lelkiségéhez. A gyengébbek kedvéért mindjárt csoportosítja és rendszerbe szedi szakavatott kézzel a logika, a gondolkodás eme nagyszerű tudományának a feltételeit úgy, hogy azt mindenki számára világosan érthetővé tegye. Természetesen ez csak azok részére érdekes, akiket foglalkoztat a létezés eredete, a közbeeső állomások, problémák mikéntje, miértje, oka, okozata, viszonosságba hozva az érzékeken inneni világot az érzékeken túlival. Ugyancsak a tárgyi tudást, az Írott törvényeket a lélek kultúrájával, vagyis az Íratlan törvények legfőbb erkölcsi tartalmával a szeretettel, amely végső fokon a mindeneket átfogó, egyensúlyban tartó Erő, a személytelen Isten egyetemes szimbóluma. Hogy a mű írójának szavait idézzem: "ez által lesz összekötő kapcsa az összes tudományoknak az egységes világnézet forrása."

Ez az az Erő, amelynek hitének a hiányában még a legnagyobb tudósok is zárt falba ütköznek kutatásaik végső következtetéseiben. Ugyancsak ez az Erő az, amelynek csírája benne élhet a legegyszerűbb emberben, lélekben is, ha abban benne lakozik a személytelen Isten eme szimbóluma a Szeretet, hogy ezt az egyszerű lelket is királlyá avassa a csupán önzésbe, matériába és csak realitásokba merevült életmüvészek felett.

Annyira tele lett a lelkem a Szeretet filozófiájának bevezetésének azt hiszem sokunk lelkében rezonáló visszhangjával, hogy írójának csak egyetlen szót tudhatok üzenni ugyancsak ezen sokunknak nevében, az éteren át kezét megszorítva: — Köszönet.

Hűséges olvasójuk Szirmay Józsefné