Kanadai Magyarság, 1957. július-december (7. évfolyam, 51-106. szám)

1957-12-24 / 105. szám

VII. 105. szám, 1957 dec. 24. 14 KANADAI MAGYARSÁG >30 ÉVE !a MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBANi EGÉSZ KANADA 'régi és uj magyarságához; Cégünk múltja Igazolja és alátámasztja szak-| avatottságát, hivatalosságát és garanciáját. Forduljon bizalommal úgy személyesen, mint] levélileg, valamint telefonon hozzánk. DÍJMENTES FELVILÁGOSÍTÁS. MAGYARUL^ LEVELEZÜNK. Bevándorlási hatóságok által engedélyezett, elsőj és legrégibb magyar iroda Torontóban. Hajó-repülőjegyek, útlevél, vízum, hivatalos pénzátutalás a világ minden részébe. Fordítások,! közjegyzői okiratok elkészítése, mindenfajta ( biztosítás IKKA és szabadválasztásra szánt IKKA átutalá-^ sok, épület anyagok, gyógyszerek óhazai recep­tekre is megrendelhetők. Tudja-e, hogy IKKA által küldött $30.00 egy sze­mély egy havi ellátására elegendő Magyarorszá­gon ? Hajó és repülőjegyek í'észletfizetésre is kaphatók.] KENNEDY TRAVEL BUREAU ZS6 QUEEN ST. W.. TORONTO! .TELEFON: EM. 4-8815, EM. 4-8636 ONTARIO! MAGYAR KÖNYVEK Szépirodalmi, ismeretterjesz­tő és tudományos szakköny­vek szótárak, nyelvtanok. CONTINENTAL BOOK SHOP Tulajdonos: E. Schulz. 463 Spadina Ave. Toronto, Ont. Canada. Telefon: WA. 2-6828 Kérje nagyválasztékú könyv­­jegyzékünket, ingyen küldjük Herendi porcellán kapható Igazi óhazai hentesárút, minden időben friss húst, fűszer és csemege árút magyar üzletben vásároljon 628 COLLEGE ST., Tel.: LE. 5-6242 Tulajdonos : KRASZNAI KAROLY $ I 1 1 DR. GLAUG JÓZSEF volt nagybecskereki ügyvéd. Kanadai közjegyző. Közjegyzői munkát, fordításokat, hitelesítéseket, tolmácsi szolgálatot vállal, kereskedelmi-, jogi- és pénzügyi természetű ügyekben útmutatást ad. 455 SPADINA AVE. (Room 209.) WA. 2-5422 Hivatalos órák : d. e. 9—1-ig, d. u. 5—8-ig. i K I Kevés pénzért megbízható jó órát, ékszert csak a TORONTO SWISS WATCH REPARIR & JEWELLERY üzletben vásárolhat. Kedvező fi­zetési feltételek. Mindennemű óra és ékszer javítását szavatosság mellett mérsékelt áron végezzük. PAUL SPEAR órásmester __ 352 Spadina Ave, Toronto. Telefon: EM. 8-4983 Mielőtt AUTÓT VÁSÁROL hívjon szakembert, BARTHA BÉLA a kiváló autószerelő ingyen szolgál szaktanáccsal. 491 PALMERSTON BLD. Torontó. Tel: LE. 5-5453 (Este 6 után) GYÓGYSZER, PÉNZ, IKKA VÁMMENTES csomagok küldése az óhazába. Hivatalos megrendelő hely: LADÁNYI ZOLTÁN 808 Palmerston Ave., Toronto Tel.: LE. 4-1347 Fordítások, morgicsok vétele és eladása. HALLGASSA EURÓPÁT NÉMET RÁDIÓVAL • 1 évi jótállás • Könnyű fizetési feltételek RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ JAVÍTÁS Gyors — jó — olcsó szolgálat FRED STEINER jjft COLLEGE ST., TORONTO. 410 6 ház a Bathursttól Keletre Rádiót és televíziót garanciával javítunk. WA. 1-5831 VARRÓGÉPEK nagy választékban részletre is Motorok, gyermekkocsik, biciklik, öntoló-székek igen olcsó áron Cső- és lakatosmunkák, hegesztés, motoros fűnyíró gépek és minden­nemű javítási munkát vállalok ALEX KLEIN Műszerész mester SZAKKÉPZETT MECHANIKUS 461 QUEEN STREET W. TORONTO (Spadina saroknál) Telefon : EM. 8-2086 14 és 18 karátos európai karika-, gyémánt- és brilliáns­­gyűrük, világmárkás órák részletre is. TIME JEWELLERS ékszer, óra és optikai tárgyak szaküzletében. 776 Yonge St. Toronto, WA. 4-7829 Magyar üzlet ! m iiiiiiniiiiiitiiiiiiiiiiiiiii I MEG FOG TANULNI ANGOLUL | Dr. Magyar László nyelvésztanár GRAMOFON lemezes NYELVKÖNYVÉBŐL. Befektetése sokszorosan visszatéríti. Tegye el címünket: ELEK ZOLTÁN 740 KENNEDY RD. TORONTO 13., ONT. TELEFON: PL. 5-1831 ""’U’im'viwMiiitmm1"'' VALÓDI SZŐRME DUNDÁK $10.00-től 119 dollárig. Uj és újértékü ruhák, $9.00-től 95 dollárig. Jaketek $8.95-től. Szoknyák $4.95-től. Erika Fashions 335 BATHURST ST. ( Dundas sarok) Toronto Nyitva 9-től 9-ig ! Tud Ön németül? Akkor olvassa a T0R0NT0ER ZEITUNG OT Kanada vezető németnyelvű lapját I A kiadóhivatal címe: 410 Bloor St. W., Toronto. Telefon : WA. 3-1884 u. WA. 3-1303 ^yy^^VVVVVVVVWAÉiVitiiA*i*i>i*i*>**^*i*iViViViViVl NYUGTÁVAL DICSÉRD A NAPOT, ELŐFIZETÉSSEL \ LAPOT. Reliable Book Keeping Service Minden fajta könyvelési munka napi­­heti-havi vagy évi elvégzését vállalja megállapodás szerint Torontó minden részén, úgyszintén könyvvizsgálat, adó­kimutatás mérsékelt díjazásért. Tel.: AM 1-4211 (este 6-10-ig ma­gyarul, nappal angolul) Mindennemű hentes, mészáros és fűszerárut Tóbiástól 482 Queen St. W., Torontó Telefon: EM. 8-1255 A LÁTHATATLAN EMBER Irta : GÁRDONYI GÉZA 68. FOLYTATÁS A nép együtt sírt a királyi családdal. A táltos egyenkint bú­csúztatta el Attilát a többi fiaitól is. Aladárt a hun nép fényének és büszkeségének nevezte. Irnákot a hadak csillagának, El Iákot ked­ves oroszlánjának, Dengezicset a hunok ragyogó eszének mondotta. Azután a vezérek kerültek sorra, s a főméltóságok, a szövetséges ki­rályok, végül maga a nép, amelynek az összetartást ajánlotta. S a búcsúzó így végződött: Isten veled szép föld: Tisza, Maros tája, , legvitézebb népem örökös hazája. Testem már földanyánk kebelébe megyen, lelkem csillagok közt száguld ez éjjelen! Most az öreg Iddár állt a koporsó mellé és messze harsogó éneklő hangon sírta : — Óh jaj nekünk! A mi napunk leesett az égről I Déli magas­ságban ragyogó szép napunk leesett! — Leesett a mi napunk I — zúgta a nép sírva. Iddár a fejét himbálva folytatta: — Miért hagytál el bennünket, Attila? Van-e olyan hely ezen a világon, ahol jobban szeretnek-’ mint mink szeretnénk? Oh nincs olyan hely a teremtett világban sehol! Miért hagytál el bennünket, Attila? A nép zokogva ismételte a táltos végszavait. A férfiak e vihar­zó sírásban tőrrel hasogatták az arcukat, hogy véres könnyel sirat­hassák őt, akit siratni a köznapi sírás nem elég. Iddár folytatta : — Ha föltűnni láttuk királyi arcodat, örömtől repesett a mi szívünk. Minden kard megmozdult a hüvelyében; láng lövelt 3Z erekbe. Az anyák fölemelték a csecsemőiket és azt mondták : Nézd, itt megy Attila ! És a folytonos zokogás között folytatta : — Attila! Attila! te voltál a mi örömünk, te vagy most a mi fájdalmunk I A te neved volt a mi büszkeségünk, most a te neved a mi gyászunk, siralmunk! Elcsuklott, s küzdött egy percig a sírással, mígnem folytathatta : — Voltak királyok ezen a világon híresek, nevesek, hatalma­sak, de olyan király egy se volt, mint te, Attila! — Olyan király nem volt, mint Attila ! — ismételte az ezernyi­ezer ember kiáltva. — És lesznek királyok, de olyan király, nem lesz többé, mint te voltál! —Nem lesz olyan több! — ismételte a nép. MOQQCWflQOGQWOOOgQOOOOQqOOCKOeO Piatnik-féle magyar játék­kártya csomagonkint 1 dollár 80 centes árban kapható kiadóhivatalunkban. — A te neved úgy ragyogott elő, mint a fölkelő nap az éjsza­kából. Miért térsz vissza Attila a fekete éjbe? A lehunyó nap ma­gával viszi sugarait: te elviszed magaddal a hunok dicsőségét! — Vége a hun népnek ! — ordította a fővezér. A nép viharzó sírással ismételte a fővezér szavát és a táltos csak percek múlva folytathatta : — Hogy bírod elhagyni a hadat, amelynél erősebb nem volt e földi világon! Hogy birod elhagyni aranysátradat, pompás palo­tádat! Hogy birod elhagyni gyönyörű gyermekeidet! Oh, hogy ki­esett a kezedből az Isten kardja! Oh, hogy árván hagytad ezt 3 nemzetet! Nem lehetett tovább beszélnie. Az embereket olyan őrjöngés fogta el, hogy a vér patakzott az arcukból. A karjukat és mellüket is hasogatták már. A fővezér beleszúrta tőrét a balkarjába. A nők elájultak. Az öreg Ardarik király is elszédült és elesett a koporsó mellett. A táltosok föltették a koporsót a gyászszekérre, s a tizenkét fekete ló megindult a Tisza felé. Elől vezették Villámot, Attila legkedvesebb lovát, fölnyergel­­ten, fekete fátyollal sarkig borítottan. A ló után tizennégy koronás király. Aztán következtek a papok, részint fehérben, részint feke­tében, valami százan. Ugyanannyi énekes fiú haladt a papok előtt, s a papokkal fölváltva énekelték a pogány zsoltárt. Előttük lépeget­tek az összes zenészek egy bandává alakultán. S valami velőkbe ható bús melódiát sípoltak, aminőt a hunok földjén kívül nem hal­lottam. A koporsó után ment gyalog a család: a királynék, s Attila fiai; a fővezér, a főurak, a főtisztek, a hun mágnások mind haja­donfővel, megtépett ruhában. A koporsó mellett kétoldalt a testőrök. Azoknak a fején volt a sisak, de gyászfátyollal bevonva. Ruhájuk összehasogatottan fitye­gett le róluk, s az arcukat nem lehetett megismerni a vértől. Időnkint a dobok döbörögtek, hol itt, hol ott, s egy-egy kiáltás hangzott: — Attila jó királyom ! Olyankor végigzúgott a népen a kiáltás, amint a sok ajak is­mételte. Irtózat volt látni azt a tengernyi népet. A férfiak mind véres arccal, véres köntösben. A hunok egybekeverten özönlöttek a já­szokkal, akik az ismert pikkelyes páncélban jöttek el. Gepidák, szarmaták, ugorok, szóval háromnapi járásnyiról minden nép oda­­sereglett. Sokan már lóháton kísérték végeláthatatlannagy soka­ságban a koporsót. A zászlókat mind elhozták, mint mikor háború­ba mennek. De szomorú volt most a zászlóknak lengése. ( (Folytatjuk) Ha valakiről gyakran és sokat beszélnek, akár jó az amit mon­danak, akár rossz, kétségtelen jele az illető fontosságának. E tekin­tetben lapunk is elérkezett oda, hogy joggal büszkélkedhetünk, mert kevés emigrációs újság van, amelyikkel gyakrabban és többet foglalkozik a bolsevista és társulatos sajtó, mint velünk. Torontói "laptársunk" a Kanadai Magyar (?) Munkás például oldalakat ál­doz szidásunkra és egyszerre három cikkben is kizárólag lapunkkal foglalkozik. Az talán fölösleges is megemlítenünk, hogy a "foglalkozás tárgya" nem lelkeshangú dicséret, inkább bizonyos éle van, ami már csak azért is megnyugtató számunkra, mert nagyon sötét csir­kefogónak kell lenni annak, akit a mai otthoni "munkás-paraszt" kormány jól fizetett itteni szócsövei dicsérgetnek. Mindhárom ve­lünk foglalkozó cikk roppant tanulságos, de semmi értelmét sem lát­juk annak, hogy valamennyivel foglalkozzunk, hisz lapunk hasáb­jait sokkal érdekesebb és értékesebb anyaggal is megtudjuk tölteni, csupán megemlítjük, hogy míg eddig csak egy-egy cikkben köpköd­tek felénk, most már háromban, három "közíró" hemzseg és pró­bálja túlszárnyalni egymást a bolsi szalonképes kifejezések gazdag tárházának tökéletes kihasználásában. Újabban tehát "váltott lovak­kal" — vagy szamarakkal — folyik ellenünk a küzdelem Szőke elv­­társék részéről és Durovecz elvtárs után, porondra léptek az újabb bajnokok, Edelényi, Zvelikár, S. G. (újkanadás). Az ő "cikke" ugyanis a legérdekesebb nemcsak választékos kifejezései, hanem logikai eszmefuttatása miatt is. Azt írja ugyanis, — többek között — a derék S. G., hogy "Amikor ezren és ezren éhesen és rongyosan az országútat rójjuk, mert nincs otthonunk és munkánk, a hangun­kat nem akarják meghallani, mert hazánkba, otthonunkba, boldog családi körünkbe, az emberi életbe akarunk visszatérni a szám üzetésből". A leírt, tanulságos mondatból arra kell következtetnünk, hogy S. G. elvtársat "száműzték" és ennek köszönhetjük becses jelen­létét Kanadában. Mert, ha nem így van, akkor kötözni való bolond­nak kellett lennie, hogyha otthonát, boldog családi körét és az em­beri életet otthagyta. Ilyesmit normális ember nem tesz a saját jó­szántából még akkor sem, ha történetesen kommunista az illető. Ennyi ész még egy kommunistáról is feltételezhető. Más az eset persze szegény S. G. elvtársnál, akit ugyebár "száműztek". Később ugyan azt írja, hogy "Szeretnénk, ha szakszervezeteitek, (már mint a Kanadai Magyar (?) Munkásék szakszervezetei) felszólal­nának a félrevezetett és becsapott magyar menekültek érdekében..." Namármost. Becsapták és félrevezették a mi kis S. G.-nket, vagy száműzték? Ez itt a kérdés ! Már annál is inkább, mert írásából kiderül, hogy "annakidején mi nem kiáltottunk hogy fogadjon be bennünket Nyugat", tehát annál meglepőbb, hogy mégis idekerül'. Nyilván csak úgy csendesen, kiabálás nélkül. Annál jobban kiabál most, kihasználva a "vendégjogot", azzal fenyegetőzve, hogyha "hazatérünk, elmondjuk a nyugati valóságot és hogy az itteni mun­kásság és általában a nép is ráébred az ellenforradalmi hazug­ságokra .. ." Legszebb azonban S. G. elvtárs önvallomása, mely klasszikus bizonyítéka a kommunista logikának, avagy másszóval az emberi butaságnak. Azt írja ugyanis, hogy "a kapitalizmus kis és nagy csahosai (ezek mi vagyunk) egyaránt hallgatnak a mi nagy problé­mánkról, de ha a kétségbeesés rossz tanácsára valamelyik jobb­­gondolkozású is megbotlik közülünk, akkor ujjal mutogatnak ránk". Amiből is világosán kitűnik, hogy a kommunisták közül még a jobbgondolkodásúak is megbotlanak, — ha van ilyen egyáltalán — mit várjunk tehát a többiektől? Ennek köszönhetjük szegény, szerencsétlen Hazánk mai sorsát és az évtizedeken keresztül tisztességes, becsületes, szorgalmas munkával felépített és minden kanadai által elismert és méltányolt magyarság jóhírnevének nap­nap utáni bemocskolását. Hála azonban az itteniek gondolkodás­­módjának, nem általánosítanak, mert tudják, hogy a búzában kon­koly is van és inkább azon igyekeznek, hogy ez a konkoly mielőbb kirostálódjon és oda kerüljön, ahová való, a Kádár—Marosán-féle kommunista szemétdombra. Biztosak vagyunk benne, hogy amint megtisztítják Kanadát úgy a jobbgondolkodású, mint az egyéb elv­társaktól, egycsapásra megszűnnek az újabban napirenden lévő bűncselekmények és visszatér a magyarság élete abba a kerékvá­gásba, amelyikbe mindaddig volt, amíg a sok tízezer tisztességes és szorgalmas menekülttel együtt ez a szemét is idesodrodott. Csak vissza, vissza S. G„ Zvelikár és valamennyi esgék és zvelikárok, Kanada a tisztességes, dolgos-munkásemberek hazája, akik nem­csak megelégedettek azzal, amilyük van, hanem a meglévő kévé­sükből még segítettek is maguknak, amikor menekülteknek álcázva és a tisztességes emberek soraiban megbújva ideérkeztek. Csak menjenek és világosítsanak fel otthon mindenkit, hogy ebben az "átkozott, kapitalista pokolban" milyen rettenetes sorban sínylődik a munkás, beletelIik néha még két-három esztendő is míg autót vehet magának és olykor még hat-hét év is, míg a saját házában lakhat. Mondják csak el szépen, hogy a "kizsákmányolt" munkás­ság itteni szószólói, a szőkék, medgyesik, duroveczek és edelényiek milyen kocsikon járnak, milyen villákban laknak és hogy napsuga­ras nyáridőben hány kanadai magyar kommunista munkásember autója parkol a piknikhely körül, a rettenetes kizsákmányolás és nyomor következtében. Biztosak vagyunk benne, hogy érdekelni fogja az otthoniakat. Meg talán arról beszámolhatnának, hogy hány munkásember megy Floridába és Kaliforniába a saját kocsiján, mint­egy tiltakozásképpen az irtózatos "munkásnyuzás" miatt. Mi még olyant is ismerünk, aki ötezerdolláros Chrysleren megy a munka­­nélküli segélyét felvenni, ha évenként négy-öt hétre leállítják a munkát abban az üzemben, ahol heti 110—120 dollárokért dolgo­zik. Bizony, borzasztó állapotok ezek és biztosak vagyunk benne, hogy a Kádár—Marosán-féle mai Magyarországon ilyesmi nem fordulhat elő. Ott "emberi élet" van, ahova visszavágyik a "szám­űzetésből" mindenki, akinek büdös a munka és megszokta, hogy otthon munkanélkül, tisztességes munkástársai "bemoszerolásából" éljen. Nyugodjon meg S. G. elvtárs, a kanadai kormány már intéz­kedett, hogy ön és az önhöz hasonlók mielőbb "szeretteik körében" sütkérezhessenek a Nyugatra köpködés "dicsőségében". Legyen önökkel boldog a Marosán , . . 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4« 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4> 4* 4* 4* H NE FELEDJE EL, hogy lapunk hetenként háromszor jelenik meg: KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN ÉS SZOMBATON. OLVASSA EL MINDEN SZÁMUNKAT ! A FELÉBREDT DÖGKESELYŰK Ami válasz is lehet a kanadai magyarnyelvű Pravdának .. .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom