Kanadai Magyarság, 1957. január-június (7. évfolyam, 1-50. szám)

1957-01-19 / 5. szám

KANADAI MAGYARSÁG 5 VII. 5. sz. 1957 január 19 A LATHATATLAN ember Irta : GÁRDONYI GÉZA XII. — Irtózatos ész van ebben a barbárban ! — mondotta a gazdám is. — Én a nagyeszű embert mindig a nevetéséről Íté­lem meg. A műveletlen ember röhög, ordítva nevet. A finom ember csak mosolyog. De micsoda kategóriába sorozzam ezt, aki még azon a bolond Cerkón se nevetett. S erre mind a hárman kacagtak. A százados elment a sátorába, hogy aludjon. — No ,én nem tudom, melyik kategóriába fogsz engem sorozni, — szólt Maksziminosz, — de én majd megfulladtam nevettemben. A könny patakzott a szememből. — Mindenki az oldalát fogta, — felelt a gazdám. —■ Egye­dül ö volt komoly az egész társaságban. Mármost azt szeret­ném tudni, hogy nem volt-e nevetséges neki az a bolond, vagy hogy nem akart nevetni. És elgondolkozva nézett maga elé. Maksziminosz nem értette a gazdámat, ő a testi embert látta Attilában is. Priszkosz azonban a lelki embert látta. Ak­kor jegyeztem meg, hogy micsoda nagy a különbség a gaz­dám meg a másik között. XIV. Másnap esett az eső. A hunok megfordították a sátorbő­röket : szőrrel kifelé. A ruhájok is úgy fordult : a vásznas, gyolcsos nép szőrösbundás, mikor az eső esik. Mintha a med­vék városaiban volnék. De azért a királyi palota körül csak annyi nép nyüzsgött, mint az előttevaló napon. Sátorunktól el lehetett látni a Csáthék házához. Láttam, mikor Emőke bő hattyútoll-köpönyegbe burkolózva kisétált és egy alacsony szürke lóra ült. A lovat egy ősz férfi-rabszolga vezette át a királyné palotájához. Ezt a napot tehát ott tölti. Nekem is egyszerre sürgőssé vált a rajzolás. Hamar át­öltöztem és kikenekedtem ; azután én is lóra ültem, hogy a sarum be ne sározódjék. Ügyesen ugrottam a falépcsőre. A lovat Nigró szolgatársam vitte vissza. A királyné megint csak harmadmagával volt. A szobát kellemes félhomály ülte be, mert a k.ét nyugati ablaknak a fa­tábláit betették, s a szoba csak annyi világosságot kapott, amennyi a többi ablak hólyagain át beszármazhatott A királyné közönséges mázatlan cserépfazekat tartott az ölében. A kerevet tele volt arany ékszerekkel, láncokkal, gyön­gyökkel, kösöntyűkkel, gombokkal. Hogy miért tartotta mind­azt a királyné fazékban ? és miért nem valami ezüstkupában, vagy díszes ládában ? nem tudom. Lehet, hogy babonából, lehet, hogy úgy szokták. Az ékszereket törölgették. fényesítették akkor mind a hárman. Nekem különösen megtetszett egy széles öv, amely arany eperleveleket ábrázolt, s a levelek között rubin formában a gyümölcsöt. — Láttál-e valaha ennyi kincset ? — kérdezte a királyné, mikor a művészi övre rábámultam. — A mi ötvöseinknél láttam efféléket, — feleltem, — de nem ilyen szépeket. — Nekem még szebbek is vannak, — szólt a királyné. Épp liliomokat akartam rajzolni, de hogy az eper-lánc megtetszett, annak a figuráit másoltam. A nők beszélgetéséből megértettem, hogy a királyné az ékszerekből az uj asszonynak választ. A menyegző után való holdujuláskor az uj asszony sorra látogatja a régieket. Akkor fogja a királyné megajándékozni. Rika királyné csöndes és szomorgó természetű asszony volt. Ahogy ott ült, akkor is, a feje meghajlott, mint a her­vadó virágé. Ritkán szólott és ha vidám volt is, szelíd mosoly­gás volt minden nevetése. Én amikor csak lehetett, fölnéztem a rajzomról. Emőkét néztem, s ha Emőke mögöttem járt, ak­kor a királynét. A királyné egyszer oldalt ült felém, s akkor azt jegyez­tem meg, hogy az orra kissé hosszú. A csorbafogú nőnek töm­pe volt az orra. Az Emőkéé is hosszúkás, de végtelen finom. Akkor gondoltam azt. hogy a hosszúorrú emberek hajlandób­bak a búskomolyságra, mint a rövidomíak. A kisorrúak több­nyire vidámak. De az összefüggést a lélek karaktere és az orr minősége között ma se bírom megfejteni. És csakugyan Emőke is inkább komoly természetű volt, mint vidám. A királyné gyönyörködve nézett egy gyémántokkal be­­csillagzott elefántcsont karperecét, s egyszercsak azt kérdez­te tőlem : — Milyen ékszert viselnek a görög nők ? — Mindenfélét, — feleltem óvatosan, — de csak keveset, mert az ország már nem gazdag. — Nyakláncot viselnek ? — Nem igen, felséges asszonyom. Nálunk azt tartják, hogy az arany nyaklánc idegen országbeli férfiaknak való. A nők legfeljebb gyöngyfüzért viselnek a nyakukban, azt is csak ünnepen. — És a görög leányok, — kérdezte Emőke, — szépek-e a görög leányok ? Olyan-e a ruhájok, mint a miénk ? — A görög leányok mind feketék, feleltem — és nem olyan szépek, mint a hun leányok. A ruhájok is formátlan most, de valamikor oly szépen öltözködtek, hogy annál szeb­ben már nem lehet. — Hogyan ? —kérdezte egyszeribe mind a három nő. — Alól selyem-ing, vagy bisszusz-ing, meg egy szál fe­hér szoknya, térdig érő, vagy addig se. Fölül egy nagy, nagy könnyű finom gyapjúlepel, amelyet a jobb-vállon kapocs tar­tott össze. Nyáron a szoknya elmaradt: az inget kötötték át derékon ; nem is derékon, hanem valamivel feljebb, hogy a termet hosszúnak lássék. A lepel is könnyebb volt, mint télen. A nők nevettek. Magam is mosolyogtam, mert láttam, hogy nem értenek. — Felséges asszonyom, — mondottam. — Az a nagy ken­dő. az volt ám az igazi szép ruha. Mert azt százféleképpen le­hetett viselni. A karcsú, női termethez lenge redőzetben si­mult és látni engedte a női test formáit. Az ing nyáron csak éppen hogy rá volt akasztva a vállra ; a karok szabadon vol­tak, s karperec volt az ékességük. A lábakon finom kis szan­dálok. ünnepeken a szandálokat rózsaszín szalagokkal kötöt­ték meg. — És télen is meztelen a karjuk, meg a lábuk ? — Télen nem. Télen csak a kezük, meg az arcuk van ki a ruhából. Akkor nem is szépek. Hanem nyáron abban a lep­­les ruhában a rút nők is szépek, ha a termetükben hibá nincsen. A királyné szólt az ajtónálló nőnek : — Ugyan hozz be egy fehér ágyterítőt. Hadd lássam én azt a görög viseletét. Behoztak egy könnyű gyapjúlepedőt. Nekem azt magamra kellett vennem. Meg kellett mutatnom, hogyan hordták nyá­ron, hogyan szélben, esőben, jóidőben, színházban, asztalnál; hogyan csomózták össze a kendővégeket nyáron a vállon, té­len a nyakgödör alatt és derékon. Közben föl és alá kellett járnom előttük, s ők meg nevet­tek és tapsoltak. Azután le kellett rajzolnom a hajviseletet, s hogy az nem igen sikerült, az Emőke haján kellett megmutatnom, hogyan tornyozzák föl a görög nők a hajukat, egyetlen hullámot hagy­ván a homlok körül. A kezem remegett, mikor Emőke selymes haját megfog­tam. Alig bírtam összerendezni. Akkor Emőke bement a másik szobába, hogy az ott füg­gő nagy acéltükörben megnézze magát. De sokáig időzött ott. A királyné be is szólt neki : — Emőke, a tükör rozsdát fog, La ilyen sokáig szabadon hagyod ! Egyszer aztán kijött, s mi elámulva néztünk reá. Nem volt rajta más, csak egy térdigérő ing és egy fehér szoknya. A vállán meg egy tejfölszinű gyapjú ágy terítő, amelynek redői körül játszották karcsú derekát. Én megszoktam Konstantinápolyban, hogy meztelen ka­rokat és lábakat lássak, de Emőkét látva szédültem. Pedig a karja és lába még nem volt telt ,és gömbölyű, hanem fejletlen vékonyságok. De éppen a vékonysága emelte őt azon nők fölé, akiknek a szépségéből az isteni állat lehel felénk. Az ő teste inkább virági volt. Gyönge. Az ember azt gon­dolta volna, hogy víz van az ereiben, s hogy ki szokott állani a napfénybe. Testéből, szépségéből mindig fény áradt reám. Föl és alá járt a szobában, azután megállt előttem : — Ilyenek-e ott a leányok ? — Ilyeneknek kellene lenniök, — feleltem álomittasan, — de ilyen sugár termetet csak márványnőkön látunk. — Mi hiányzik még rólam ? — Két gyöngy-fülbevaló, kisasszony, s egy pálmalevél legyező, Emőke a királynéhoz fordult : — Szép vagyok nagyasszony ? — Szép vagy, gyermekem, — felelte a királyné moso­lyogva. — Legyen olyan szép az életed is, mint magad vagy. Emőke kezet csókolt a nagyasszonynak, aztán ismét a maga ruháiba öltözött. Leült és az én egyik rajzomat vette varrásba. — Dalolj, Emőke, — mondotta a királyné, — ma jó na­pom van, hadd legyen teljes. Emőke az ölébe eresztette a varrást és halk, finom zen­gésű, meleg hangon dalolt : KizöldUIt a mező. Megindult az erdő. Elmosta az utat a tavaszi eső. Elmosta a nyomát az én kedvesemnek : ifjú legények közt a legkedvesebbnek. Halkan énekelt, s mosolygó ajakkal, de a tekintete bús volt, s maga elé mélázó, mintha az elénekelt történet dalolás közben öltene formát. Aztán félkönyökkel a kerevetre támaszkodva, folytatta r De nehezen várom tavasz elmúlását ! Tavasz elmúlását, búza aratását. Napraforgó virág teljes kinyílását; legény-vitézeknek visszafordulását. Valami szokatlanul bús dal volt ez nekem, s a szavak ösz­­szefüggését kezdetben nem értette. De a hun dalok mind ilyen búsak, s a szövegeik olyanok, mint a szétomlott gyöngysor, amelyet hiányosan fűztek össze. Emőke folytatta : Elhervadt a mező. Hullog a falevél. Messze idegenből a had is visszatér. Csak egy legényt várok. Csak egy legény nem jön. Elmaradt, ott maradt az idegen földön. Torna vitéz hol vagy : fődben-e vagy égben ? Akár ég akár főd, gyere rózsám értem ! Vígy el éngem akár az égi hazába, akár pedig fektess síri nyoszolyádba. Holdvilágos éjjel ki kopog, mi kopog ? Gyere ki galambom : itt vagyok, itt vagyok ! Fehér a paripám, csendes a járása, mint az őszi szellő esti susogása. Felöltözik a lány ünnepi fehérbe. Rozmaring-koszorút illeszt a fejére, így találják reggel holtan az útfélen : piros csizmában és ünnepi fehérben. A dal végét már könnyezve mondta. A királyné szeme is könnybelábadt. Magam is e1,érzékenyültem. Már értem az összefüggést. — Szegény Rózsa, — mondotta a királyné, — de hát nem találhatott volna-e más legényt magának ? — Vannak olyan leányok, — felelte Emőke, — akik olya­nok, mint az egyszer nyíló virág. De sohase láttam én olyan mosolygó halottat. Következő számunkban folytatjuk. KENNEDY TRAVEL BUREAU I ÖRÖMMEL ÉRTESÍTI VEVŐKÖRÉT, HOGY ISMÉT | mi,EHET CSOMAGOT MAGYARORSZÁGRA KÜLDENI.* ■ KÜLDJÖN MOST “ H|1KKA csomagokat szabad választásra szánt oén,külde-|g Iményt, jutányos árú Dán csomagokat, mint például :g| 11b kávé, 1 1b csokoládé, 2 1b margarin, 5 lb liszt, 5 lb* I cukor, 5 lb rizs $9.50 fel Bevándorlási ügyek elintézését vállaljuk. Uj bevándorlóknak leszállított árú repülőjegyek ára JJbéCS—TORONTÓ $226.80. Részletfizetésre is kaphatók.« HAJÓJEGYEK, BIZTOSÍTÁS, ■k HITELES FORDÍTÁSOK, STB. Bővebb felvilágosítással szívesen szolgálunk. H B KENNEDY TRAVEL BUREAU j 1 296 QUEEN ST., W. TORONTO, ONT. ^ R Telefon : EM. 4-8636 — EM. 4-8815 GYÓGYSZERKÜLDÉS LÉGI POSTA UTJÁN MEGINDULT INTERNATIONAL PHARMACY WA. 3-1882 537 COLLEGE ST. TORONTO, ONT. Magyarul levelezünk ! jí Smi imsi M m\ m ni uti m m \m m DER. GLAUG JÓZSEF Ivóit nagybecskereki ügyvéd. Kanadai közjegyző. 2. Közjegyzői munkát, fordításokat, hitelesítéseket, gr tolmácsi szolgálatot vállal, kereskedelmi-, jogi- és if I pénzügyi természetű ügyekben útmutatást ad. 455 SPADINA AVE. (Room 209.) WA. 2-5422 Hivatalos órák : d. e. 9—1-ig, d. u. 5—8-ig. ü. Kl ü IS ISI IM [SS Hl ESIS tWWVVWVVWVVVVVVVVVVVVVWVVVVVVVVVVVVVVVWVW1 SWISS UNITED WATCHMAKERS 382 BAY ST. TORONTO Telefon: EM. 8-2863 MAGYAR MESTERVIZSGÁZOTT ÓRÁS Omega, Doxa, s minden svájci, amerikai órák raktáron. 5 évi jótállással, Minden javítást a precíziós Watch- Master gépemmel ellenőrzők. Javítások egy évi jótállással. E hirdetés felmutatója 20% engedményt kap ! IKKA és DÁNIAI vámmentes segélycsomagok, pénz és mindenfajta orvosság küldése az óhazába. Hajó- és repülőjegyek, fordítások, biztosítások LADÁNYI ZOLTÁN 808 Palmerston Ave., Toronto Tel.: LE. 4-1347 Főképviselet : ALEX A. KELEN LTD. Mansfield St. Montreal, Que. DH . PŐZEL ISTVÁN volt budapesti ügyvéd tájékoztató irodája. Jogi és kereskedelmi természetű ügyekben útmutatás. Közjegyzői munkák, forint küldés, fordítások, tolmácsi szolgálat. 463 SPADINA AVE., TORONTO, ONT., CANADA Tel.: WA. 2-8827 lIKKA CSOMAGOKAT SZABADVÁLASZTÁS SZERINT] KÜLDJÖN [ALEX A. KELEN LIMITED^ *1467 MANSFIELD ST., MONTREAL 2, QUEBEcj Kanadai főmegbízott útján, vagy hivatalos megbizottaink révén. Fordítások, hitelesítések, pénzküldések ! Repülő és hajójegyek bárhova ! KÖSZÖNTJÜK A KANADÁBA ÉRKEZETT UJ MAGYAROKAT! Minden ruházati szükségletüket biztosítja a TORONTO FAMILY CLOTHIERS Férfiruhák, kabátok és sportfelöltők. Női kabátok, ruhák és sportöltözetek. VÁSÁROLJON HITELBE ! ELŐRE NEM KELL SEMMIT SEM FIZETNI ! Vegye igénybe 8 havi fizetési részleteinket ! TORONTO FAMILY CLOTHIERS 514 QUEEN STREET, WEST EM. 3-2415 Tanulj Kanada vezető szak­iskolájában Légy fodrász ! Ha Amerika legnagyobb fodrászat! iskolájában tanulsz, melyből a kiváló szakemberek ezrei kerüllek ki, nagy lehetőségeid kínálkoznak, szép, megbecsült, jólfizetett foglalkozásod lesz. Ingyen katalógus. Nappali és esti tanfolyamok. Érdeklődés írásban vagy személyesen : MARVEL HAIRDRESSING SCHOOL 358 Bloor St., W., Toronto Ontario területén fiókok Hamiltonban és Ottawában. MAGYAR KÖNYVEK Szépirodalmi, ismeretterjesz­tő és tudományos szakköny­vek szótárak, nyelvtanok. CONTINENTAL BOOK SHOP Tulajdonos: E. Schulz. 463 Spadina Ave. Toronto, Ont. Canada. Telefon: WA. 2-6828 ííérje nagyválasztékú könyv­jegyzékünket, ingyen küldjük Herendi porcellán kapható Magyar fodrász üzlet a LAURENZA BEAUTY SALON 673 Spadina Ave. (Sussex sarok) WA. 3-6826 Tökéletes hajápolás, mérsékelt árak. Tulajdonos : DÓMJÁN MÁRIA. IZSÁK J. ELEMÉR ügyvéd és közjegyző Iroda 100 Adelaide St. W. Suit 606 TORONTO, ONT. Telefon : EMpire 4-1920 Este : HUdson 8-3622 AUTÓTVEZETNI tanuljon az ALPÁR SOFFŐR ISKOLÁBAN 161/a King Street W Toronto, Ont Telefon: EM. 4-2663 RO. 9-1931 Magyar borbély dolgozik az AVENUE BARBER SHOP üzletében. 103 Spadina Ave., Toronto Egyszer próbálja ki meg lesz elégedve. wvwvwvvvwvwwvvwv ön tud már autót vezetni ? Ha nem, úgy tanuljon a BESTWAY DRIVING SCHOOL-NÁL óránként é3.00 353 College St. Toronto Tel.: WA. 1-1482 Lakás : LE. 4-7307 HA PLASZTEROZó vagy kisebb átalakítási (kőműves) munkára van szüksége, hívja : SZABÓ LÁSZLÓ? plaszterozó mestert. 19 BELCOURT RD. HU. 8-5037 A Kanadai Magyarság a te lapod! Olvasd, terjeszd és szerezz újabb barátokat! Mindennemű hentes, mészáros és fűszerárut TÓBIÁSTÓL 482 Queen St., W.. Toronto Telefon: EM-8-1255 VAAAAAAAAAAAi Autóját azonnal javítja Mabee White Owl Service Station — Delhi, Ont. Telefon 331.— Fred Wagner, magyar BORBÉLY ÜZLETE 9S71/2 Bloor St., W. (hátul a Cigar Store-ban) Hajvágás 75 cent, menekülteknek 50 cent. Ha igazán barátja lapunknak, bizonyítsa be azzal, hogy sze­rez egy előfizetőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom