Kanadai Magyarság, 1956. július-december (6. évfolyam, 27-51. szám)

1956-09-01 / 33. szám

KANADAI MAGYARSAG 3 VI. 33. sz. 1956 szeptember 1. Részlet abból a tájékoztató sorozatból, amelynek célja, hogy közelebbről megismerjük hazánkat. KANADAI ÜNNEPNAPOK LABOUR DAY Az első Labour Day felvonulást Torontóban, 1885-ben rendezte meg egy Alexander Wright nevű, Markhamból (Ontario) származó ember, hogy ezzel ünnepelje a szak­­szervezeti mozgalom népszerűségét. Csupán 1894-ben szavazták meg Ottawában azt a törvényt, amely a Labour Dey-t hivatalosan is nemzeti ünnepnapnak nyil­­vánitja. A kanadaiak mind a mai napig megünneplik a munka szabadságát, melyet a szervezett munkásság a szakszervezeti mozgalom hosszú fejlődése során, vívott ki, s ennek a győzelemnek a megünneplésére szolgál a Labour Day, minden év szeptember hónapjának első hétfőjén. LEVELESLÁDÁNKBÓL Sűrűn kapunk magyarországi leveleket, melyekből egy­­egy szerencsétlen család szomorú sorsa bontakozik ki. Most egy volt köztisztviselő ír. aki székely származású, Budapesten lakik, de 40 éves közszolgálata dacára nyugdíj nélkül maradt. OTI ellátást kap, mely a létminimumnak egynegyed része. Két középiskolás gyermekét nem tudja egyetemre küldeni, mert a középosztályból származók előtt lezárták az egyetem kapuit. Olvasta június 9-iki lapunkat, melyben Rákosi közeli bu­kását jósoltuk meg s ezt írja : “A lapban írt jóslat azóta már valóra is vált s mondhatom, nagy örömet okozott számunkra. Sok mindent írhatnék Szerkesztő úrnak, ami önt módfelett érdekelné, de nem tehetem ki magamat és családomat a so­rozatos kellemetlenségeknek.” Jelenleg kórházban van. melynek diétás kosztjától ki­csit feljavult. 56 éves, 178 cm. magas s az egykori 84 kilo, súlyából csak 58 maradt meg. “Valóságos madárijesztő va­gyok” — panaszolja, 18 éves fiam is hasonló kinézésű. A háborús bombázások során mindene elpusztult s ócs­karuhát kér, 12 éves fia részére télikabátot. Ennek vámját aránylag könnyen lealkudják s ez a legnagyobb segítség, amit az óhazából elszármazott barátok nyújthatnak. APRÓHIKDETÉSEK JÓ MUNKÁT KAPHAT KITŰNŐ ÁLLÁST KAPHAT» KÓRHÁZI SZOLGÁKAT keresünk, krónikus betegeket kezelő kórház részére. Gyakorlat kívánatos, de nem szükséges. A megfelelő férfia­kat szakemberré képezzük ki. Jelentkezni lehet : MR. RUTH-NÁL. RU. 1-3501 számon. 53 éves egyedülálló férfi bur­­fordi dohányfarmjára főzni­­tudó magyar asszonyt keres. Megtetszés esetén örökre is ott maradhat. Cím : Steve Krisaski, R.R.3, Burford, Ont. KIADÓ LAKÁS ELADÓ SÓSBORSZESZT GYÁRTÓ ÜZEM hatalmas vevőkörrel, öregség miatt, méltányos árért eladó. Bővebb felvilágosítást kérjen: “Biztos Jövő” jeligén, amit a Kiadóhivatal továbbít. Szépen bútorozott szoba, magányos férfinek esetleg koszttal kiadó. Tel.: WA 4-9854 Újonnan festett és szépen bútorozott szoba magányos férfinek vagy házaspárnak konyha, jégszek­rény és telefonhasználattal KIADÓ. Tel.: RO. 9-3675. CIPőJAVITó FELSZERELÉS haláleset miatt jutányos áron eladó. Bővebb : MRS. BŐDIG 172 Arthur St., Guelph, Ont. (este 6 után) TÖRIK-SZAKAD CSÁRDA Irta : Nyíregyházy Pál. Már visszajött mindenki nyári szabadságá­éi. Bőrük színe szerint bátran indiánoknak ninősíthetném barátaimat. Napsütötte, víz­­íyaldosta, szélmarta arcuk csupa egészség, lékod vük is lobog s pukkasztó nyaralási tör­­éneteket mesélnek nekem, aki sajnos csak tt üldögéltem a szerkesztőség huzatos szo­bájában. Emberi gyarlóság, hogyha már elköltöttük i pénzünket, két-három hétig számláltuk az sős napokat, barátkoztunk nemszeretem degenekkel, legalább az itthoni jóbarátok 'ott magasztaljuk fel nyári szórakozásim­at. Szivárványszínű képeslapjainkon ennek úgyis előrevetettük árnyékát. E dicsekvéseket hallgatva emlékszem visz­­<za Kállay, Andrásra, aki a 20-as években a kemecsei kerület országgyűlési képviselője volt. Ilyen augusztus végi rekkenő meleg estén, valamelyik választó polgára ügyében, felkerestem Pesten a Duna-parti Hungária szállodában s ott az előcsarnokban hosszan elbeszélgettünk dolgainkról. Nemsokára nyíregyházi ismerős haladt el mellettünk s kalapját mélyen meghajtva kö­szöntött bennünket. Földes úr volt, a Szabol­csi Hitelbank főkönyvelője. Kállay meleg is­meretséget tartott mindenféle bankemberek­kel. Gyakran volt szüksége rájuk. Földes gyorsan, mintha betanult leckét mondana, dicsekedni kezdett : — A délutáni vonattal érkeztem haza Olasz­országból, ahol négy hétig szórakoztam s megtekintettem Velencétől Palermóig min­den nevezetességet. Micsoda nagyszerű vi­lág ez a mai ! Nyíregyházán zsebembe tettem ezer pengőt, négy hétig a legjobb szállodák­éban laktam, kitűnő éttermeket látogattam, értékes ajándékot hozok családomnak s még mindig van a zsebemben száz pengő. Földes a bankkönyvelő anyagi szempont­jai szerint Ítélte meg a nyaralás szépségeit. Kállay Andrásnak elveresedett e dicsek­vésre különben is bibircsókos szép magyar ar­ca s mérgesén vágott bele e financiális üdü­lési-himnuszba. — Nekem az apám a nagyhalászi kastély­ban tízezer forintot nyújtott át húsz éves koromban, hogy utazzam vele egy esztendőre Angliába, az ottani kultúrális, politikai és gazdasági viszonyok tanulmányozására. És tudja meddig jutottam el ezzel a pénzzel, Föl­des úr ? A kótaji Törik-szakad csárdáig ! Ci­gány került,' lovaslegényeket küldtem a jó­­barátokért, uj kártyát bontottunk s addig tartott a muri, míg a tízezer forint utolsó krajcárját is elmulattuk. Szégyenkezve kul­logtam vissza apám. elébe s ezért nem láttam soha Angliát. De mostanában rongyos ezer pengővel Palermóig lehet utazni s négy hét múlva még mindig marad száz pengő a boldog utas zsebében. Földes főkönyvelő úr újra földig sülyesz­­tette olasz nyúlszőr kalapját, még ez is bélé­iért a nyaralási költségekbe és szégyenkezve indult fel a lépcső piros szőnyegén emeleti szobája felé. A Törik-szakad csárdát különben Jókai ne­vezetes irodalmi esemény színhelyévé avatta íz “Egy magyar nábob’’ című regényében. Itt zajlik le Kárpáthy János bolondos éjsza­kai mulatsága, melynek hajnali kísérteties íróiban itt találkozik elfranciásodott öccsé­vel : Kárpáthy Abellinóval. Jókai regényei­ben bejárja Magyarország minden talpalatt­­íyi helyét s azok hűséges és költői leírását iyu.jt.ja. p menedék volt a Törik-szakad csórd: a kercsztuti gáton, nemes Szabolcs várme gyében, — írja a regény első fejezetében, — melyben Bus Péter volt a korcsmáros. Nevét nem őseitől nyerte e derék ház, hanem érde­mekkel szerző, mert míg azt elérte az utas, törni vagy szakadni kellett valaminek. Amott a gáton négy ló kárhozik el szeke­restül együtt. A nehéz kasonyra magas rú­góin akkorákat vetődik, hogy szinte felbillen, de két ember fogja két felől s ahol zökkenő jön. majd egyik, majd másik nehezedik a lépcsőkre, ahol pedig istenigazában levág a kerék tengelyig s mind a négy ló kiáll, elébb kikiabálják magukat a lovakra, aztán neki fanyalodnak, kapával, dorongokkal kiássák, kiemelik a kereket, a küllőkről lefaragják az egy tömeggé vált sarat s annál nagyobb dia­dallal mennek aztán ismét néhány lépést. Nyíregyháza felől nincsen ugyan gát, ha­nem szabadon járhat alá s fel a víz, amerre neki tetszik, ismeretlen ember ha nekibódo­­rodik e süppedéknek, tegyen testámentumot, mert ottvész, ellenben, akik ismerősök a föld titkaival, könnyebben jönnek rajta, mint a csinált úton, sőt vannak kocsisok, akik sokáig betyárkodtak a vidéken s azalatt úgy kita­nulták a lápo.sok és dombosok minden teker­­vényét, hogy késő éjszaka is keresztül jönnek rajta bármilyen hintával. Ilyen környezetben állt a csárda, melyben nemes ember volt a korcsmáros. Az ilyen pusztai korcsmáros nem abból él, hogy bort ad el, hanem inkább gazdálkodik s nála a csaplárság csak mellékfoglalkozás. Mikor Kárpáthy Abellinó vadászának há­tán megérkezik a csárdához. így formed rá e büszke korcsmárosra : — Hogy hívják ezt a departement ? — da­dogja tört magyarsággal. — Nem part ez uram, hanem gát, úgy híj­­ják, hogy a keresztútr gát. — Nem erről a sárról beszélek, amibe be­leragadtam, hanem ezt itt körül, hogy hív­ják ? — Úgy, az Szabolcs vármegye. — Szabolcs ? Szabolcs ? Bizonyosan sok szabó lakik benne, azért hívják így. — S jó­ízűen nevetett saját szellemességén. — Nem mondhatnám, hanem így híjják a magyaroknak egy régi vezéréről, akivel Ázsiából kijöttek. Pedig Kárpáthy Abellinó szójátéka igazat mondott. Vak tyúk is talál szemet. Mindig ilyen derék kézművesek igazgatták a vár­megyét, most legutóbb is a (sassi) Szabók, Kováchok és Borbélyok. Kárpáthy János a szerencsétlen testvér­találkozás után odaveti tömött pénztárcáját ’Bus Péter uramnak s felgyujtatja a csárdát. — A ház azé az úré, aki elment ; ami benne van, az enyém. — magyarázza a csodálkozó Abellinónak, — de ki van fizetve az ára ; ő azt parancsolta, hogy az épületet fel kel! gyújtani s ezen a helyen nem lesz többet korcsma. S azzal szépen odatartó hidegvérrel a gyertyát az eresz alatti nádkévéhez. A jóslat nem vált be, a csárda újra fel­épült a régi helyén és nevén. Kállay András­nak mindegy, ő valószínűleg az üszkös romo­kon keresztül sem jutott volna el Angliába. Ilyen hosszú utazáshoz nem volt elég állha­tatossága. Nyári bicikli kirándulásaim során — diák koromban — magam is megittam benne jó néhány üveg kútban hűtött sört és pihentem — akkor is náddal fedett — hűvös ivószobájában. Visszaálmodtam benne, a kecskelábú asztal mellett, a régi betyár­világot. egy igazi brit historia London egyik legelőkelőbb mozijába egy idős hölgy kért bebocsátást, s egy régi, gyűrött belépti jegyet mutatott > pénztárosnak. A pénztáros azonnal látta, hogy a jegy nem 1956-ban, hanem 1943-ban lett kiadva: Udvariasan 'elutasí­totta a hölgyet azzal, hogy a jegy már 13 esztendős, s nem lehet érvényes. “Mikor a jegyet vettem — mondotta a hölgy — légitámadás érte Londont, s az igazgató azt mondta, hogy ha a légiveszély elmúlik, a jegy újra érvényes lesz.” _ “Az mar más — mondotta a pénztáros, — ha.az igazgató ezt Ígér­te, csak tessék besétálni”, - s ezzel a legjobb páholyba vezet­te a boldog angol matrónát. r.V.W.V.V.V.'AV.V.W.V.VAV.VAVASV.WAW.V../ A RENDŐRSÉG FELHÍVÁSA AZ OKTALAN DUDÁLÁS ELLEM Ontario Rendőrsége közli, hogy ezentúl szigorúan alkal­mazni fogja a Közlekedési Kódex 17. szakaszának 2. bekez­dését. Az idézett törvényhely megtiltja, hogv bármilyen mo­toros jármű vezetője OK NÉLKÜL DUDÁLJON, TÜLKÖL­JÖN, vagy más FELESLEGES ZAJT OKOZZON.’ A rendőr­ég a törvény ellen vetőket szigorúan üldözni fogja, s velük szemben alkalmazni fogja a büntetőbirságokat, melyek 5-től 25 dollárig terjednek, továbbá MEG FOGJA VONNI A TILA­LOM ELLEN VÉTŐK HAJTÁSI ENGEDÉLYÉT. A Rendőrség arra hívja fel a lakosság figyelmét, hogy az esküvői menetek alkalmából elharapózott oktalan dudálás szintén e tiltó rendelkezésbe ütközik, s különösen súlyosan fogja büntetni, ha kórházak és más közintézmények környé­kén dudálnak a nászmenetek résztvevői. VV^V.V.V.V.VAVAV.V.V.V/.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.VA KELETNÉMET BEVÁNDORLÓK A KANADAI FARMOKON Pickersgill bevándorlásügyi miniszter a parlamentben kijelentette, hogy Kanada nagyszabású bevándorlást vár a közeljövőben azon német földművelők köréből, akik naponta özönlenek a Szovjet zónából Nyugatnémetországba. A német armerek a terv szerint eleinte mint munkások vennének részt kanadai földművelésben, majd önálló farmerként működ­­íéhek tovább. Ez némi enyhülést jelentene abban a nehéz íolyzetben, melyet a földművelés különböző ágaiban dolgo­­ó munkásoknak az ipari centrumokba való költözése okoz. jzzel kapcsolatban azt is bejelentette a miniszter, hogy a canadai kormány nagyszabású akciót indított meg az északi /ifiéken vadászatból élő indiánoknak a földművelésbe való jf kapcsolására. «*Moooo»socxwooo3ooooc«o«os»c-wooooac-:ooooK MAGYAROK MENEKÜLÉSE A DUNÁN KERESZTÜL BÉCS. — A Pozsony város mellett közle­kedő dunai kompból, a csehszlovák rendőrség szemeláttára, négy magyar férfi a Dunába ugrott és üldözésük ellenére kiúsztak az osztrák partra. Az osztrák hatóságok mene­dékjogot engedélyeztek számukra.-----------------------o-----------------------­AZ OTTAWAI SZOVJETKÖVETSÉG AUTÓBALESETE BELLEVILLE. - Az ottawai szovjet kö­vetség öt tagja sérült meg a 7-es számú or­szágúton. A gépkocsit vezető Nicholas Vede­­neer ezredes, szovjet légügyi attasé elvesz­tette uralmát a kormánykerék felett és az országutat szegélyező árokba futott. Felesé­gén kívül megsebesült Olga Novikov, vala­mint Nicholas és Irene Evsikov, akik súlyos törésekkel úszták meg a balesetet. Mind az öten a Kanadai Nemzeti Kiállítás megnyitó ünnepségein voltak Torontóban s innen tartottak hazafelé Ottawába. A szeren­csétlenség Bellevilletől 40 mérföldre Északra történt, A tartományi rendőrség 80 mérföl­­des sebesSféggel robogott a baleset színhelyé­re s mind az öt sérültet beszállította dr. S. Berry bellevillei orvos rendelőjébe. A sebe­sültek irattáskákat szorongattak kezükben s azoktól nem voltak hajlandók megválni. Az orvos megállapította, hogy hárman lábszár­törést szenvedtek, Evsikovnénak pedig a kö­nyöke tört el. Az ottawai szovjet követség másik gépkocsit küldött a bellevillei orvos rendelőjéhez s úgy szállította haza tagjait a fővárosba. CSIGHY SÁNDOR : A HONTALANHOZ Ki a végzet bús útjára léptél és elhagytad szülőotthonod, míg szerencséd hálóját fonod sejted-e, hogy hazát is cseréltél ? Nem búgja búsan falud harangja? Nem érzed a rozmaring szagán ? Vagy arányló szérűk asztagán nem siratja a pacsirta hangja ? Csak fonod a hálót mohón, vakon s lesed szerencséd arany halát. Halál paripák futnak alád és száguldoztok ködös utakon. A hazád vár magára maradtan. A kis harang szava visszahív, olyan a szava, mint tiszta víz halk csengése ezüst poharakban. Ki a végzet bús útjára léptél, ó nézz vissza néha Keletre. Hadd legyen innen is szeretve a nép, a föld, hol születtél, éltél. Hadd érezze, hogy érte dolgozol, nevének dicsőséget szerzel. Meghalsz érte, ha kell ezerszer s ha a véred hull, neki áldozol. UJ NÉMET FILMSZÍNHÁZ TORONTÓBAN Néhány szó a MELODY THEATRE testvérszinházának, a SCALA THEATRE-nek megnyitásáról. . .Az All Nations Book & Film Service Ltd. vezetése alatt evek óta két Melody Filmszínház működik Kanadában, az -gyík Torontóban, a másik Montreálban. Mindkét színház az európai filmművészet, főleg a németnyelvű produkciók állan­aó színháza, de míg a montreali Melody teljesen modern, nagyszerű palota, a három esztendővel ezelőtt pionírként megindult, s kiilsőleg-belsőleg szerényebb torontói Melody az idők folyamán szűknek bizonyult az egyre növekvőszámú ér­deklődők számára. A főszezonban, főleg a hétvégeken gyakran előfordult, hogy a közönség hosszú sorai fagyban, szélben várakoztak kint az utcán a következő előadásra, mert a túl­­ísúfolt mozi képtelen volt befogadni a kintrekedt százakat. Az All Nations Book & Film Service Ltd. látogatóinak kényel­mére és minél kellemesebb, zavartalanabb szórakozására való ekintettel határozta el magát arra, hogy mégegy színházat eocsásson a német filmbarátok rendelkezésére, s e 'célból át­­/ettetr Bloor St-, W. 1094 sz. alatti egykori Doric mozit, mely FALA THEATRE néven, újonnan átalakítva, a legtökélete­sebb, modern kényelemmel berendezve augusztus 30-án, csü­­örtökön nyitja meg kapuit a közönség számára. A két torontói testvérszinház : a MELODY THEATRE a Jellege Streeten és a SCALA THEATRE a Bloor Street nyu­gati részén a jövőben mindig egyidejűleg ugyanazt a műsort ívujtja majd látogatóinak, akiknek száma így megoszolhat a vét mozi között, s ezzel pedig megszűnhet a túlzsúfoltság és i sorbanállás, mind a közönség, mind a vezetőség legnagyobb bőmére. Az All Nations Book & Film Service Ltd. prpgrammja szerint a következő évad folyamán lényegesen több szines­­nlm kerül majd bemutatásra egyidejűleg mindkét színházban, Tiint azelőtt csak a Melody moziban. A nagyszerűbbnél nagy­szerűbb szinesfilmek hosszú sorát augusztus 30-án, csütör­tökön egy remekül szórakoztató vígjáték, “DAS SUENDIGE DORF”, (“A bűnös falu”) nyitja meg, mely szüntelenül ka­cagtató, mulatságos bonyodalmakon kívül, telve van tarka lépviseletekkel. szemgyönyörködtető tánc- és tömegjelene­tekkel, hangulattal és vérpezsdítő muzsikával. A számos soronkövetkező szinesfilm közül pillanatnyilag a következőket említjük meg, hogy némi ízelítőt adjunk a MELODY és SCALA színházak jövő műsorából : ‘“FRANZ SCHUBERT” (Schubert Ferenc élete és zenéje),, “DER EWIGE WALZER” (Strauss János, a bécsi keringőkirály szerelmi történetei és mámorító dallamai), “EINE NACHT IN VENEDIG” (“Egy éj Velencében”), ugyancsak Strauss János híres operettje, “GASPARONE” és “IM WEISSEN ROESSL” (A fehér ló”) két közkedvelt operett, továbbá hí- T-s Ganghofer-regények, mint “DER KLOSTERJAEGER” “DAS SCHWEIGEN IM WALDE”, stb., stb. A fekete-fe­­>ér filmek közül egyelőre csak néhányat emelünk ki : “AVE MARIA” (Zarah Leanderrel a főszerepben), “ROMAN UNES FRAUENARZTES” (érdekfeszítő társadalmi és or­­\osfilm) “SCHLAGERPARADE” a legpompásabb modern slágerdallamokkal és olyan közreműködőkkel, mint pl. Maurice Chevalier, de ki tudná valamennyit felsorolni. . . Mindent összegezve, a németül értő magyar közönségnek, mely eddig is meglepően nagy számban és igen gyakran látogatta a Me­lody mozi előadásait a következő évad folyamán sok öröm­ben, élvezetben és szórakozásban lesz része a régi MELODY és az uj SCALA filmszínházakban. Mi magunk részéről, további szép iskereket és jó mula­tóst kívánunk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom