Kanadai Magyarság, 1956. július-december (6. évfolyam, 27-51. szám)

1956-07-07 / 27. szám

KANADAI MAGYARSÁG

VI. 27. sz, 1956 július 7.

Miért ír még tollal ? mikor HETI

89 centért

már egy uj, angol-magyar betűs írógép tulajdonosa lehet. Kérjen még ma magyar katalógust. SZÁLLÍTÁS KANADA EGÉSZ TERÜLETÉRE Magyar kiszolgálás.

1.1. SHÄR0UN CO.

781 QUEEN ST., W. TORONTO.

Ha használt autóját el akarja adni, vagy alkatrészt! kíván vásárolni, hívja fel aj AUTO-WRECKING-ET MR. JUHÁSZ 2004 Stanley Ave. Niagara Falls Tel.: EL. 8-3653 EL. 4-1921 j

fqggpgowggrnmaaiw

Westinghouse rádiók, jégszekrények, mosógépek és televíziós készülékek kényelmes reszletfizetésre ÁRVÁI ELECTRIC Co. Ltd. 60 W. Main St. Welland.

Építkezési és fűtőanyagok beszerezhetők a YV. G.

SOMER /ILLE & SON telepén YVellandon.

303 Division St. Tel. 4515

Autóját azonnal javítja

Earl Mabee

White Owl Service Station — Delhi. Ont. Telefon 331—

ÍRÓGÉP JA VITÁST KARBANTARTÁST, magyar betűre való átszerelést szakemberrel végeztessen. Telefon : LE. 3-6574 Cím kiadóhivatalunkban is leadható.

Ha széppé akarja tenni padlóját :

Béreljen padlócsiszológépet, gyalut és padlófényezőgépet.

CANADIAN FLOOR SERVICE

661 Gerrard St., E., Toronto Telefon : Rí. 5200.

JÖJJÖN EGYNAPOS HAJÓUTRA AZ S. S. CAYUGÁN !

Járatok naponta Niagara-onthe- Lake-ra ás Queenstonba. Autóbuszjáratok Buffaloba és a Niagara vízeséshez. Menetrend :

Reggel : Indulás 9.00-kor minden nap.

Délután : Indulás 2.55-kor szerdán, pénteken, szombaton és vasárnap.

Este : Indulás 6.15-kor hétfőn, kedden és csütörtökön. Továbbá este 9.45-kor pénteken, szombaton és ünnepnapokon.

Yriteldíjak :

Felnőtteknek oda-vissza $3.25, egy útra : $1.80 Gyerekeknek oda-vissza $1.50, egy útra : $0.85.

9 Nagyszerű pikniklehetőségek a folyó partján.

© Úszás, fürdés a gyönyörű Lions-strandon.

@ Minden este tánc a fedélzeten.

Részletes felvilágosításért hívja az EM.3-5155 számot.

1

MOZI MŰSOR

MELODY THEATRE, TORONTO

1344 COLLEGE ST. TEL.: WA.2-0850 — WA. 2-6319«

Csütörtöktől, 1956 július 5-től szerdáig július 11-ig bezárólag.

A SZÍNES ÁLOM

Angol feliratokkal.. lKáprázatosan szép, német szinesfilm. Ragyogó balett és'l ^revűjelenetek egy derűsen romantikus szerelmi történet (

keretében.

Főszereplők : MOLNÁR VERA, JOSEF MEIN ARD OSKAR SIMA és még sokan mások. Kisérőműsorban a legújabb német híradó :

BLICK IN DIE WELT.

Előadások naponta 6.05 és 8.30-kor,

Szombaton 2.05, 4.45, 7 és 9.15 órakor.

[SHERBROOKE, W. (St. Lawrence sarok). AV. 8-3070/

Péntektől, 1956 július 6-tól keddig, július 10-ig bezárólag.

SCH HAB’ MEIN HERZ ÍN HEIDELBERG VERLOREN

Angol feliratokkal.

[Modern szerelmi történet, melyet a festői, ódon egyete-^ Imi város és a heidelbergi vidám diákélet örök romantikája jólesően kedélyes hangulata sző át, [Főszereplők : EVA PROBST, ADRIAN HOVEN, PAIJL^ HÖRBIGER és sokan mások. Kisérőműsorban a legújabb német híradó :

BLICK IN DIE WELT.

Előadások kezdete naponta 6.05 és 8.30, ^szombaton és vasárnap 2.05, 4.15, 6.30 és 8.45 órakor.!

YORK THEATRE, HAMILTON

11956 július 12-, 13 és 14-én (csütörtöktől-szombatig)! ^BOLVÁRY GÉZA első háború utáni nagy szinesfilmjej

DALMATINISCHE HOCHZEIT

jÁlomszép, ragyogóan szinpompás tájak az azúrkék Adriai k partján, káprázatos táncjelenetek, tarka népviseletek.f 'Főszereplők : ELMA KARLOWA, PAUL DA1ILKE,] PETROVICH SZVET1SZLÁV és még sokan mások. Kisérőműsorban a legújabb német híradó :

BLICK IN DIE WELT.

Előadások naponta 6 és 8.15 órakor este. Szombaton 2 órától folytatólagosan.

ARANYKARIKA

Irta : SZITNYAI ZOLTÁN.

XX.

NYARALJON

MUSK'OKÁN

a

GOLDEN GATE LODGE-BAN!

CSÁSZÁR ISTVÁN közismert nyaralójában. Magyar és bécsi konyha. — Italok az L.C.B.O. által engedélyezve.

Homokstrandja egyedüli Muskokán, privát teniszpálya, motorcsónak, T.V. a társalgóban és golfpálya két mile-ra.

Torontótól csak 120 miles távolságra.

HETI ÁRAK: teljes ellátással személyenként $35.00-tóJ ELŐSZEZONBAN : júniusban és szeptemberben árengedmények.

Megnyitás : június 1-én (hosszú-weekend.) ^Felvilágosításért írjon: MANAGER, Golden Gate Lodge,! Muskoka, Milford Bay, Ontario.

Tel.: Milford Bay 9 R 4.

mw-’’A DANUBIA SERVICE CO. HÍREI

A DANUBIA SERVICE CO. mint az IKK A és IBUSz hivatalos kanadai megbízottja közli, hogy a legújabb magyarországi rendelkezés értelmében kanadai állampolgárok magyar látogatási vízumot kaphatnak. Ezirányú kérvények elintézését irodánk készséggel vállalja. Megbízottunk most érkezett vissza Budapestről és közölhetjük, hogy Magyarország szívesen fogad látogatókat. Minthogy a vízum megszerzése néhány hónapot vesz igénybe, tanácsoljuk, hogy az utazni kívánók a vízumkérvényt körülbelül 6 hónappal a tervbe vett utazás előtt irodánkon keresztül nyújtsák be.

Felhívjuk' figyelmüket, hogy az IKKA küldemények mind nagyobb népszerűségre tesznek szert. Ha nem tudja, hogy magyarországi rokonainak mire r an szüksége küldjön tetszésszerinti összeget SZABAD VÁLASZTÁS-ra. IKKA gyors ,és hiánytalan kiszolgálást biztosít. Szabadválasztáson kívül befizethet motorkerékpárra, bútorra, építőanyagra, stb. minden korlátozás nélkül.

Köztudomású, hogy a magyar törvények szerint tilos feketén pénzt küldeni Magyarországra, az ilyen úton küldött pénz számtalanszor el lett sikkasztva, elveszett és sok esetben Magyarországon [kellemetlenségei voltak a cím! zettnek, a feladó pedig, aki itt Idollárt fizetett he. nem tudja, Ihogy hol keresse pénzét.

Válassza tehát a hivatalos biztos és előnyösebb IKKA jutat.

Bővebb felvilágosítással szíj vevesen szolgálunk

DÄNUBm .SERVICE COo

j 296 Queen St., W., Toronto Tel.: EM. 4-8537.

Ha valamit el akar adni, vagy venni akar, ha kiadó lakása van, vagy lakást keres MINDEN ESETBEN ADJON FEL EGY HIRDETÉST a “Kanadai Magyarságában. Előfizetőink hirdetéseiket telefonon is feladhatják. Telefonszámunk : LE. 6-0333.

NEKÜNK SEGÍT,

HA HIRDETŐINKET TÁMOGATTA!

— Látod Margit, — mondta apa keserűen, amikor Feri bácsi már elment és. visszajöttek az ebédlőbe — az ember azt hiszi, hogy a becsület és a munka elég az élethez. Meg kellett öregednem, mire megtanultam az ellenkezőjét. De most már l éső. Az én koromban hogyan lehessen mindent és mindent uj erkölcsi elvekkel élőről kezdeni ?

Anya vigasztalóan mosolygott :

— Ugyan Kálmán, hogyan veheti ezt ennyire a szívére ? Én őszintén megmondom, örülök is, hogy így történt. Ez az egész vállalkozás nem volt magának való.

— Te ezt mondod ?

— Hát persze.

Apa elgondolkodott.

— És azok után is ezt vallód, hogy most már mindent

tudsz ?

Anya felállt, apához lépett és megsimogatta az arcát.

— Lássa, minek is nekünk ez a nagy ház és kert ? Ha kisebb helyen laknánk, kevesebb személyzet is elég lenne. A gyermekek már úgyis nagyok. Anieát is nélkülözhetnék.

— Ugv gondolod ?

Anya derűsen felelte :

Igen így, így.

Apa magához ölelte anyát :

— Ó Margit ! Te drága, jó aszony.

Aztán fel-alá járt a szobában. Olykor megrándította a vállát és csóválta a fejét. Valami nagyon gyötörhette belül.

— Nem tudom. . . talán. . . de még ne határozzunk. Ezen még gondolkodni kell.

SENKI SEM FOG VÁLASZOLNI

A temetőben volt egy kis sír. Fehér márvány kereszti én egy márvány rózsaág hajolt át, mely bimbójában törött ketté. Alatta homályosodó arany betűkkel : Hegedős Jenőke.

Hegedős Jenőke volt az én bátyám. Pia élne, idősebb volna Editnél is, de olyan korán ment el tőlünk, hogy mi már meg sem ismerkedhettünk vele. De azért mégis ismertük. Minden étkezésnél velünk volt az asztalnál. Ha élne, már hosszúnadrágos diák volna. Nagyon szép, nagyon okos és nagyon erős is. Ha rosszat tettem, arra gondoltam, hogy Jenöke ezt nem tette volna. Ha helyesen cselekedtem valamit, arra gondoltam, hogy Jenőke is így tette volna. Apa pedig gyakran mondogatta nekünk : “Igyekezzetek olyanná lenni, aminő Jenő bátyátok volna, ha élne még szegényke.” Jenőke volt a mintaképünk.

A temetőbe mentünk apával. Jenőke ott fekszik nagyapa és nagyanya közeiében, akik anyának voltak a szülei. Hegedős nagyapa és nagymama a kápolnában nyugszanak, de oda nem szabad belépni. Jenőke a temetőben lakik, mert anya nem szereti a sírboltot, a hol el sem beszélgethetne a fiával. A nagy kő, amit a boltozott .sírüregre bocsájtanak, olyan mintha a szegény halott mellére ereszkednék. De a föld lágyan borul a koporsóra, puhán körülölelgeti, anyai karokkal szorítja dobogó szívéhez a halottat, pázsit zöldül fölötte enyhe dombon és virágok illatoznak rajta. Aztán jönnek a rokonok és a szegény halott már messziről hallja a léptüket. Ez anyu, ez apu, ez Edit, ez Lulu. Tavasszal ők is felnyitják a szemüket és érzik a csendes mélyben, ha süt a nap, hallják a hosszú ősz cseppjeit és télen, amikor beköszöntenek a nagy hidegek, ők is összébb húzódnak örök ágyukban. Mindent tudnak. ami a földön történik és e tudatban békén szunnyadnak tovább. A kápolnában még két hely van, de sem apa, sem anya nem akar oda költözni a halál után. Már találtak egy helyet Jenőkéhez közel, az lesz majd egyszer az ő helyük. És gyakran nézegették, méregették, sóhajtoztak, hallgattak és ilyenkor a szomorúfüz ezüst levelei halkan zizegtek a fejük fölött.

— Istenem, miért gondolnak oly sokszor az elmúlásra ?

Kézenfogva, némán lépegettünk apával a sírok között.

Jenőke lakása felé. Apa hirtelen megállt és megszorította a kezemet, olyan mozdulattal, mintha vissza akarna fordulni. Nagyapa sírjánál felemelkedett ugyanakkor egy árnyalak és a lombok közé surrant, mintha menekülne.

— Anna néni ! — kiáltottam föl boldogan. Kitéptem magam apám kezéből és Anna nénémhez rohantam.

Apa utánam jött.

— Nézd csak Kálmán, itt valaki lopja a virágokat mondta Anna néni zavartan és a sírokra mutatott.

Apa is a sírokra nézett, némán bólogatott, de látszott az arcán, miként Anna nénién is, hogy valami másra gondolnak.

— Rég nem voltál nálunk Anna — mondta halkan.

— De hiszen a múlt héten is Kálmán. Csak téged nem lehet mostanában sohasem odahaza találni.

Apa szomorúan elmosolyodott :

— Mert magad se akarod, Anna.

Anna néni hirtelen a sír fölé hajolt és eligazgatott azon néhány virágszálat.

— Vagy véletlen volt ? — szólt ismét apa.

Anna néni nem felelt. A dudvát tépkedte ki a virágok közül.

— Mond, Anna ! — sürgette apa.

Anna néni felemelkedett. Keztyűs keze eligazgatott néhány hajszálat a kalapja alatt, Apa szemébe nézett :

— Nem Kálmán, valóban nem volt véletlen.

És máris lesütötte a szemét. Az ajkai kissé megrándultak.

Apa szomorú mosollyal bólintott .A sétapálcaja teheteth-.iül dobbant egyet a földön, majd mindenféle ábrákat karcolt a porba.

__Tudod. Anna... — mondta mély lélegzettel.

__ Nem — s Anna néni megérintette apa karját, majd

vsára nézett figyelmeztetően. — Hanem az a sírásó jobban vigyázhatna — mondta aztán. — Gonosz ember lehet az, aki; a halottaktól lopja el a virágot.

Előttem egy lepke szállt fel és utána dobtam a kalapodat a sírok fölött. Keskeny, kanyargós utakon futottam aj sírdombok között, míg a lepke eltűnt a szemem elöl. Akkor: a futástól lihegve, egy sírkeresztnek támaszkodtam a temető! mélyén. A ritkuló lombok,között halk füttyel suhant el egy|

kismadár és kifeszített szárnyaival sápadt leveleket sodort le az ágról. A nap már a Szentháromság hegy oromzatán lebegett vörösen és fö Is ég es lomhasággal ereszkedett a látóhatár mélységei felé. Hátam mögött, a Leányvár toronyablakában megszólalt az érctrombita és ötször egymás után rivalta a húvösödő légbe az idő állását, öt óra volt.

— Lulu ! Lulu ! — kiáltozott apa. Kisfiam, megyünk már.

Anna néni szeme kisírt volt, apa arca sápadt, de mégis nyugodtnak látszó, mint a békén elpihent halottaké.

— Anna néni miért sír ? — kérdeztem csodálkozva.

— Kisfiam, a temetőben könnyen sír az ember — felelte ő.

Még sohasem sírtam a temetőben. A temető a legszebb kert, ahol csendes emberek laknak és én nagyon szerettem játszani a temetőben.

Kifelé mentünk.

— És ha talán én beszélnék a Sveháthyval ? — kérdezte Anna néni, amikor a temető kapujához értünk. — Nem lehet, hogy akkor esetleg visszacsinálná az egészet ?

— Anna, ezt ne ! — tiltakozott hevesen apa. — És ezen már különben sem lehet változtatni.

A temető előtt már várt a kocsi Anna nénire.

— Légy hát erős Kálmán — mondta apának hosszú kézszorítással — az Isten még megsegít.

Beszállt a kocsiba.

— És azt a naplót küld el. Várom.

— Talán — felelte apa.

Már csaknem a házunkig .értünk, amikor Rosenstein ugrott ki egy üzletből. Apa elé toppant.

— Már kerestem — mondta gúnyosan és meg sem emelte a kalapját,

— Kit ?

— Önt.

— Úgy. Hát itt vagyok.

— Szóval a kincstári megrendelésből nem lett semmi ? — látszott, hogy szándékosan kerüli a megszólítást. — Hallom, Budapestről szállítják a téglát.

— Úgy van.

— Én kérem pedig ilyen formán nem vagyok tovább abban a helyzetben, hogy önnek. ..

Apa arca megrándult. Rosenstein szavába vágott :

— Csupán arra kérem, hogy várjon a váltó lejártáig. Ez mindössze négy hét.

Rosenstein a fejét rázta :

— Sajnálom, de ezt nem tehetem Hegedős úr.

Apa elsápadt. A szája körül megkeményedtek az izmok.

— Én nem vagyok magának Hegedős úr. Egész bátran szólítson csak továbbra is méltóságos úrnak, Rosenstein.

Megfogta a kezemet .ás sarkon fordult.

— Gyere Lulu !

Rosenstein még beszélt valamit mögöttünk, zavartan, de azt már nem lehetett érteni.

Odahaza még egy utolsót zengett a zongora, amikor felértünk az emeletre, aztán bujkálva osont el a húrok tovatűnő hangjával a lágy. asszonyi ének és mint a megriasztott pacsírtaszó, végkép eltűnt a csendben.

Apa megszorította a kezemet. Várt, gyöngéd mosollyal, a lakás felé fülelve hallgatódzott. De az ének már nem szólalt meg újból.

— Zongoráztál ? — kérdezte anyától, amikor beléptünk és melegen a szemébe nézett. — Látod, ezt máskor is megtehetnéd, gyakrabban és nekünk is, Margit.

Magához húzta anyát s míg átölelte, felém mosolygott :

— Látod Lulu, ez a te anyád. A legszerényebb és a legjobb asszony. Nagyon szeresd őt. A te anyád valóságos szent.

— De Kálmán, Kálmán — tiltakozott anya, de az arca mégis örömtől pirosodott ki.

Csodálkozva gondoltam arra, hogy miért mondta mindezt apa ? Vagy azt hiszi talán, hogy én eddig nem szerettem anyát ? És miért áll így anya mellett, mintha megbántotta volna öt és bocsánatot akarna kérni valamiért ? És miért ijedt meg a temetőben, amikor megpillantotta Anna nénit ? És ők ketten miért nem akartak beszélni előttem V És miért mondta Anna néni, hogy a temetőben könnyen sír az ember ? És miféle napló az, amelyre Anna néni vár és amelyet apa elküld neki talán ?

Úgy szeretnék minderre feleletet kapni és senki sem fog válaszolni.

Anya kisietett a konyhába, olyan élénken, mintha nagyon jó kedve támadt volna hirtelen.

Úgy tetszett nekem, hogy ismét .éneket hallok a konyha felől, halk, zümmögő dalolást.

VÁRATLAN VENDÉG.

Apa íróasztalának félig kihúzott fiókján mozdulatlanul lógott a kulcscsomó. Kissé kijebb húztam a fiókot és a belsejébe lestem. Sötétedő mélyén megcsillant valami a papírok alatt. Semmi különös. Csak egy szivarszipka, leheletkönnyü díszítéssel, mintha vékony, ezüstfonalakból csipkét horgoltak volna köréje. Tovább nézegettem a fiókba, mert izgató kíváncsiság töltött el minden rejtett hely iránt, amelybe a nagyok őrzik a titkaikat. Hátha még le is zárják kulccsal ! Az ilyen fiókban tartják a végrendeletüket is, amelyben őszintén elmondják, hogy kit szerettek igazán és kit zártak ki a szívükből. Apa végrendeletében vájjon mi lehet ? Mit mond abban rólam ? Ezt még most meg kell tudnom, mert ha apa egyszer meghal, akkor természetesen én is meghalok és soha többé nem tudhatom meg, hogy mi volt apa elrejtett véleménye rólam. A végrendeletbe akartam látni és megtudni abból a legmélyebb titkokat.

Tovább kutattam. Felnyitottam egy kis, fekete dobozt, de abban nem találtam semmi érdekeset. Sötét bársonnyal bélelt üregében egy zománcos fehér kereszt hevert. Apa “ordo”nak nevezi és a mellére tűzi, amikor díszmagyarba öltözik. Ezt már sokszor láttam. Aztán fehér, selyempapír zizzent az ujj aim között, valami szilárd tárgy fölött. Mi lehet ? Izgatottra bontogattam, de csak arany kézelőgombok kerültek elő a papírból.

(Folytatása következik).