Kanadai Magyarság, 1956. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1956-05-26 / 21. szám
1956 május 26. KANA DA: MAvV A RS A G HETI EGYVELEG JSA a háború befejezése óta 6U milliárd dollár seijlott a szabad világnak. Ebből 20 milliárd volt a s fegyverkezési segély. A maradékból Európa kapta ?t, 35 milliárdot. ovjet ezalatt az idő alatt kiterjesztette befolyását Közép- és Keleteurépára, Észak-Koreára és Indoólitikai. gazdasági és katonai rendszerét 800 millió a területekről és lakóiból kipréselt kb. 80 milliárd növelte. Nem csoda ha egyre többen a “dollár polijéről” beszélnek. ** * t nem kell megijedni. “Az Isten malmai lassan, de őrölnek’’ tartja a közmondás. “A demokráciáé még í, de azért őrölnek” — mondhatnék mi. lágháború utáni lelki zűrzavart és gazdasági káoszt ;rült Moszkva urainak kihasználniok, mert a Mar! megmentette Nvugateurópát a gazdasági csődtől bolsevizálástól. egyveres próbálkozások sem vezettek a megkívánt yre. Ellenkezőleg, Korea és Indokína felrázták az alatot, mely egyelőre kimondottan önvédelmi jelleggel, ntette katonai szervezeteit — a NATO-t és SEÁTO-t fegyverkezett. a katonai felkészültség, valamint a japán és német -verkezés várható következményei, kény szeri tették tét a “békés együttélés” politikájába. Ez a moszkvai felkészületlenül érte a Nyugatot és így Genfben, In!S a Közelkeleten sikereket könyvelhetett el. itő győzelemről azonban szó sincsen. Dulles US. külszter május 8-án tartott beszédjét és a NATO konfelatározatait figyelmesen áttanulmányozva, éppen az ő vélemény alakult ki bennünk. egujabb moszkvai manőver kezdi rákényszeríteni a >t arra a szoros eszmei, politikai és gazdasági együttsre, amelyre már régen szükség lett volna és amely minden katonai szövetség ingatag tákolmány, laza ás csupán. A születő, nagyszabású tervek szerint surópa és az északamerikai kontinens államaiból alai.TO kiszélesítené az eddigi katonai védelmi szövetséitikai és gazdasági blokká alakulna át. Ez volna az kiindulási mag, melyhez a délamerikai államok és a amszövetség tagjai is csatlakoznának a későbbiek főnek a szellemi és gazdasági tömbnek egységes felmorális vonzóerőt gyakorolna a semlegesekre és inga. és miután nem maradna hatás nélkül a Vasfüggöny ddalán sem, a végleges megoldást jelenthetné Nyugat ;t viszonyának valamilyen formában történő rende* * * befolyásos és rendszerint jól tájékozott “US. News’ alyóirat így látja az USA és Szovjet légierejének vit 1958-ban : ldrészek közötti atombombázó : 450 B-52 — 500 Bison; ? bombázó : 1.800 B-47 — 1.000 Badger ; közeli bom- 300 B-57 — 4.000 Butsher ; hangsebességen felüli vap : 500 F-101 — 4.500 Farmer ; hangsebesség körüli gép : 1.000 F-100 — 8.000 MÍG-17 ; hangsebesség alatti gép : 3.000 F-8S — 8.000 MIG-15 ; éjjeli-nappali vap : 700 F-89 — 4.000 Flashlight; anyahajó bombázó : Szovjet semmi ; anyahajó vadászgép : 1.600 — Szovjet A Szovjet számbeli fölényét 1958-ban az USA légitámaszpontok kedvezőbb hadászati helyzete még kiegyenlítheti. Később a légifölényt már úgyis a földrészek közötti távolsági lövedékek és rakéták döntik majd cl. * * * A brazíliai Sao Paulában megjelenő “.Magyar Egység” c. lap egyéves évfordulóját ünnepli. Vezércikkében olvassuk a következő mondatokat : “Hányán vannak, akik az erkölcsi törvény helyett most egy álszabályt követnek, amely szerint, ha üzletről van szó, akkor nincs barátság. Hányán vannak, akik önérdekből, saját személyüket illetőleg a társadalmat megtévesztik és képességeiket, valamint adottságaikat arra használják fel, hogy a valóságot rejtve tartsák és a valótlanságnak szerezzenek hitelt.” Komoly megszívlelendő sorok ezek. £ * * A ‘Magyar Egység” ugyanebben a számában úgy igyekszik hitelt szerezni mondanivalóinak, hogy végig veri az ostort az emigráción. Az “Erdélyt kiajánló” Teleki Bélától — a “leglilaövesebb” Varga Béláig, a ‘zavaros középdunai elképzeléseket népszerűsítő és a Máltai Lovagrend kebelén tisztséget betöltő” Apor Gábortól — a “polgári sorból felcseperedett” Eckhardt Tiborig, a jnagyar bencések lapjának “több mint baloldali főmunkatársától” Neller Mátyástól” — a “papi hivatásán túlmenőleg, a Délamerikai Magyarok Szövetségének elnöki tisztségét betöltő bencés perjel” Jordán Emilig, a Délamerikai Magyar Újságtól az Uj Hungáriáig mindenen és mindenkin. Mindezt persze az “őszirózsás katonaellenes hang és az üsd a katonát” akciók ellen, az MSzM. és a MHBK. védelmében. Egyébként, ennek a “Magyar Egység” című lapnak kanadai főképviselője a montreáli Tamás András, akit valószínűleg a lap terjesztése körüli érdemeiért választották meg a KMSz legutóbbi közgyűlésén a Kanadai Magyarok Szövetsége igazgatósági tagjává. Az újságon is feltüntetett torontói képviselője Szuper Géza, a Magyar Rádió Zene és Sport műsorának vezetője és a cseh Spárta nevű futballcsapat edzője. Amen. **■ * Kanadai barátaink közül meg kell emlékeznünk Eric Geigerről a Torontói Daily Star fiatal munkatársáról. Az elmúlt hetekben öt magyarbarát cikke és tudósítása jelent meg a nagy angol lapban. Magyar vonatkozású cikksorozatában, melyet értesülésünk szerint folytatni fog, már megemlékezett sportolóinkról, vendéglőinkről, a kommunisták hazacsalogatási akciójáról és sajtókampányáról. A mindig rohanó és rendszerint mindenhová későn érkező szimpatikus újságíró, ha csinál is néha egy-egy “gikszert” — összetéveszti a Mérnök Egyesületet a “veteránokkal”, a Rákóczi Szövetséget elkereszteli “Rákosi Club”-nak, stb. — igyekszik elírásait sürgősen jóvátenni. Valószínűleg ilyen meggondolások alapján léptette elő Korponay Miklóst is “colonel’’-nak. * £ * A lenézett “cserebogár”, a német Volkswagen, melyből 1949-ben mégesak 46.000 darabot gyártottak, a legkeresetrtebb export cikk lett. Ebben az évben már 420.000 darabot fognak gyártani, melyből 230.000 kerül exportálásra, több mint 50.000 az USA-ba. * * * Úgy hallottuk, hogy a Szt. Erzsébet Egyházközség műkedvelő gárdája a jövő hónapban ismét előadja a Torontóban ős Oshawán nagy sikerrel bemutatott “Falu rossza”-t. Ugyancsak a templom előtt hallottuk, hogy a jól sikerült “Orgona Bál” eredményeképpen, rövidesen leszerelik a “Böskét” a régi 'orgonát és beépítik az “Erzsébetet”, me'yen nem kevesebb, mint egymillió változatot lehet majd játszani. I r;: -.'fi Csendélet a frontokról Cyprus kormányzója Harding tábornok, 28.IHX* dollár vérdíjat tűzött ki az FOKA nevű ellenállási mozgalom vezetőjének fejére, aki nem más mint Grivas György ezredes, akit az angolok II. világháborús magatartásáért magas angol kitüntetésben részesítettek. Egy krétai nagykereskedő viszont, aki a németekkel csinált jó üzlet-eket 75.000 dollárt ajánlott fel annak a görög hazafinak, aki az angol kormányzót “lepuffantja.” A görög kormány meg szobrot emel a két kivégzett “terroristának” és róluk nevezte el Athénben az angol nagykövetség utcáját. Algírban sem különb a helyzet. Az egységes parancsnokság alá került felkelők főparancsnoka, a francia légióban szolgált arab őrmester, aki a Dien Bien Phu-i harcokban magas francia kitüntetést kapott. Most elvágatja honfitársai torkát, akik a franciákkal együttműködnek. Vájjon Tito meddig fog büszkélkedni a pálmaágakkal és briliánsokkal ékesített francia kitüntetéssel, melyet az elmúlt héten tűzött a mellére René Coty francia államelnök, a szövetséges hatalmak érdekében tett “kimagasló szolgálataiért.” Az elnök úr úgylátszik elfelejtette, hogy változnak öz idők és változhatnak az emberek is. És Tito biztos, hogy a jövőben is az elsők között lesz. Hogyan is mondta Abd el Kiéin az 1920-as években ? “A franciák addig maradnak Északafrikában, ameddig Franciaország létezik. Kérdés csupán az, hogy van-e még Franciaország ?” — km — HA A BABÁNAK FÁJ A GYOMRA : Adjon be Baba I Tablettát... amely ■ édes, enyhe, több j mint 50 éve használják a kisebb emésztési zavarok. (P- székrekedés és a' fogzási idő alatti rendellenességből származó nyűgösség enyhítésére. Vegyen még ma egy csomaggal a gyógyszertárban. 3SPJS0W vvwvwa/wvvswvwwkw KÜLÖNFÉLÉK gyomor-EREDMÉNYTELEN FRANCIA-SZOVJET TÁRGYALÁSOK MOSZKVÁBAN Guy Mollet francia miniszterelnök és Pineau francia külügyminiszter négynapos látogatást tettek Moszkvában. Az út célja annak a kipuhatolása volt, vájjon lehet-e a szovjet vezetőket rábírni arra, hogy az északafrikai arab és bex-ber lázadóknak adott titkos és nyílt katonai segítséget megszüntessék, Amint azt várni lehetett, az eredmény azt mutatta, hogy a szovjet változatlanul folytatni fogja a nacionalista köntös alatt folyó bolsevista lázítást Északafrikában. A megbeszélések végén Kruscsev kijelentette, hogy az északafrikai népek fegyveres lázadásait a szovjet helyesnek és jónak tartja, s ezt tartja a “normális történelmi folyamatnak.” A megbeszélések azt mutatták, hogy a francia kormány súlyos taktikai hibát követtek el, mikor a kommunistáktól azt várta, hogy fejezzék ki együttérzésüket a francia kormány északafrikai pacifikáló küzdelmeivel. Ugyancsak eredménytelen volt a franciáknak az az erőfeszítése, hogy a szovjet a franciák kedvéért — mivel a franciák nem elvi ellenségei a szovjetnek — tegyen konkrét Epéseket a vasfüggöny mögötti országok szabadságának visszaadására. Mindössze általános jellegű közös nyilatkozatok hangzottak el, a következő szöveggel : “a két kormány reméli, hogy a nemzetközi igazság helyreáll, hogy a hidegháború végül egyszer majd befejezést fog nyerni, s hogy a fegyverkezési verseny befejeződik, amivel a népek háborús félelme is megszűnik.” Ennél kevesebbet már nem tartalmazhatott volna a zárónyilatkozat. Meggyőződésünk szerint a kudarcnak ugyanaz a jó eredménye lesz, mint amit a londoni rosszul végződött tárgyalások is hoztak : hogy t. i. Nyugaton folytatódni, sőt erősödni fog a fegyveres .és gazdasági fölényre alapított politika, s majd ez végül is meg fogja hozni azokat az egyezményeket, amiket ilyen politikával, az ellenség felé mutatott hajbókolással soha nem lehet elérni. Tőkés társat keresek építkezéshez. Gyakorlat nem szükséges. F R A N K SZABÓ LE. 6-0362 Kisebb költözködéshez hívja S Z A Bó F E K E N C’ E T LE. 6-0362 Olcsón eladó, egy cement munkához szükséges teljes felszerelés. A vevőt, ha kívánja hetanítom és munkaszerzésben is segítségére leszek. Bővebb : LE. 6-0362. Ha üzletet, házat, bútort, autót vesz, vagy elad és nem tud angolul, hívjon tolmácsot. Üzleti (hivatalos) leveleket is lefordítok, megválaszolok. MRS. TÖREKI WA. 2-8359. IRÓGÉPJA VITÁST KARBANTARTÁST, magyar betűre való átszerelést szakemberrel végeztessen. Telefon: KE. 6574 Cím kiadóhivatalunkban is leadható. MAGYAR NÉPIES MOTÍVUMOKKAL festett CSERÉPEDÉNYEK KORSÓK, TÁLAK, VIRÁGVÁZÁK kaphatók kiadóhivatalunkban 996 Dovercourt Rd., Toronto. NEKÜNK SEGÍT, HA HIRDETŐINKET TÁMOGATJA ! MÉNKŰ CSIZMÄSZÄRBÄN Irta : Füry Lajos. 1938-ban történt. A Felsődunántúli azdasági Kamara kiküldöttjei jármagyar falvakat, hogy segítséget iának ott, ahol szükséges. Ugyanek- Nemzeti Múzeum régészeti kutatói ibb őskori lelet feltárása nyomán ku- Dunántúl. E véletlenek folytán kee a Kamara és a Múzeum hivatalos rába is a lánkapusztai csordás, bees nevén Vonyó Márton. Győrből Ostffyasszonyfáig vonattal tt az ember és nekilódult a poros, s szegélyű szekérútnak, hosszú hulúton eljutott Lánkapusztára. Sok n egyéb nevezetessége mellett, tíz oan is ismert nevű öreg gulyása volt ipusztának, Vonyó Marci bácsi szeben. Az életkorát pontosan ő maga udta meghatározni, de úgy az emlé>1 idézve Péter Pál napján töltötte be a nyolcvanötödik esztendőt, még g egyenes derékkal, aztán a menyecsis vizslató szempillantással, pedig :sak a templomban került ki a szájá- i ha csak tehette a bütyköst is megtta. Nagy híre és nevezetessége azon:em ebben állt Vonyó Marci bácsinak, i sem, hogy igen szépen tudott mesélik Bottyánról, akit csak Jótevő János t néven emlegetett vagy pedig Czinka áról, aki lépre csalta a labanc gene. Vonyó Marci bácsi híre a gyógyáian állott, senki úgy jószágot megni tíz határban nem tudott, mint i bácsi és éppen egy ilyen alkalommal, or a szomszéd faluból, egy kisebesetőgyű tehenet hoztak gyógyításra } bácsihoz, a kamarai, meg a múzeumi döttek kapva-kaptak, hogy na most . ismét találnak valami babonát, amit dl pellengérezni és hatóságilag is meg szüntetni. sovány magyar tehenet elővezették és a kiküldöttek is kíváncsian körülállták az öreg csordást. — Kisebesedett a tőgye a tehénnek, hát ehoztam kendhő megkúrálni. — Jó helyre hozta, no lássuk- csak. Akkor már Marci bácsi újra tömte a pipáját a felkínált acskóból. Valaki a kiküldöttekből kíváncsian megkérdezte. — Aztán meg tudja-e gyógyítani Marci bácsi ? Az öreg önérzetesen válaszolt és azért huncutul mosolygott is a szemével, hogy ime ő olyasmit is tud, amit ezek a tanult városi urak is megcsodálnak. — Hát iszen honne tunnám, hát ez a mástersígem, a jószággá vagyok miutta születtem, meg minden üköm azt csinátta, osztán a recöptöt is az öregapámtú tanúttam. mer ho nagy tapasztalattya vót a marha körül. A körülállók helyeseltek. — Aztán milyen orvossággal gyógyítja meg a sebes tőgyet, mint mondják olyan hamar ? Marci bácsi aprókat szívott a pipából és közben le nem vette volna a szemét a jámbor tehénről, megnyomogatta a nyakát, megdörzsölte a szarva közt és csak azután válaszolt. — Hát ippán ha tunni akarják a zurak, ménkűve gyógyítom. Mindenki megértette a választ csak éppen a városi urak nem. — Hogy ? hogy mondta Marci bácsi ? ménkűvel ? már úgy gondolja, hogy a villám. . . izé csapás. . . Az öreg sietett segíteni és huncutul nevetett. — Úgy a kirem, ahogy táccátt mondani, de hát mi mán csak azt ú híjjuk, hogy ménkű, legjobb gyógyszer a marha bátegségre. mer mán ezt hasznátták ősapáink is, oszt ki van próbálva. — Aztán honnant veszi kend a ménkűt ? Ez volt a fogas kérdés és most gondolták, hogy már is megfogták Marci bácsit és kisül az egész marha gyógyítási turpisság. Marci bácsi azonban, becsületesen egyszerűen válaszolt. — Nem úgy veszi kirem azt az ember, hanem fogja vagy találja. A kételkedők egymásra néztek. Hát kend hol fogta a ménkűt ? Marci bácsi megigazgatta derekán a gatya kötést. — Úgy vótt az kirem, hogy most István kerájko mútt öt ásztendeje dílután áttam az istálló kapuba, miko nagy vihar ment rajtunk keresztül és akko láttam, hogy a ménkű leszaladt a sitkei erdőn egy fába. Az öreg kis szünetet tartott, mert a pipát kellett ösztökélni, hogy a maradék, félig hamvadt dohány is elfüstöljön. Illemtudóan félre pökött az öreg, mint aki jó! tudja, hogyan kell viselkedni városi urak társaságában, aztán folytatta? — Szóvá, hogy szavam ne veszíccsem, a sitkei erdüben az egyik fában leszaladt a ménkű. Amikor aztán megállóit az eső, mer addig, mint a felhűszakadás, zúdult ránk az Isten áldása, el is kellett, mán akkó, mer száradt, aszott minden, mondom, ahogy megállóit az eső, mingyárt kinyargattam az erdőbe és addig kárestem, addig kárestem, amíg megtaláttam. Az urak most köhécselni kezdtek. — Szóval Marci bácsi megtalálta a sitkei erdőben a ménkűt ? Az öreg elértette a gyanakvást, hát úgy is válaszolt. — Ángedelmet kérek, de tisztessége legyen mondva, azt tátszettek akarni, hogy mondgyam meg hunnan van nákem a ménkűm a gyógyításra, hát most sorban emondanám, de tássenek kivárni a végáseményt. — Na jól van Marci bácsi nem zavarjuk, csak mondja el sorjában, mind ahogyan történt, mert ez még az újságban is benne lesz. Marci bácsi hátrakapta a fejét. —Nám örünnék én annak, kérám tiszteletté, merhogy nagy áldás ez a falusi ámbernek, de semmi érdekes nincs bánne a városi ámber számára. Meg aztán még főtanánák ámenni a zadómat, merhogy, aki mán újságban is szárepel annak csak illő dolog, hogy nagyobb adója lágyén.. . Jót nevettek és megnyugtatták, hogy nem emelik az adóját. Marci bácsi folytatta. — Hát hun is hagytam csak, kinyargattam az erdőbe, osztán megtanáttam nagy náhezen a cserfát, amibe beleszaladt, kettévágta és úgy kifordította a hályibű, hogy még a gyökere is kiszakadt. Ánnek az öreg cserfának a töviben, a föd alatt mágtanátam a ménkűt és semmive ,sem lehet a tehén tőgyit úgy meggyógyítani, ha kisebesedik, mintha ázze az ember néhányszor szépen végigsimogatja, osztán még más betegségre is használ, ha a jószág fölsérti a lábát, szögbe líp, vagy megdöfködik. Most már kíváncsian kérdezték. — És hol van a ménkű Marci bácsi, megmutatná ? Az öreg végignézett az embereken. — Iszán nem kő azon mit mutogatni, hát mindgyár úgyis szüksíg lesz rá és az urak megtapéróhattyák saját szemükké, hogy mit csinálok. Azzal lehajolt és bő csizmaszárából kikotort egy foszladozó újságpapírba csavart kenyérkaréj alakú, teljesen simára csiszolt és közepén lyukkal ellátott kőkorszakbeli baltát. Csodálkozásuk láttára, az öreg úgy érezte, hogy magyarázat szükséges, mert a városi urak nem értik meg. — Osztán azt ne tássenek gondúnyi, hogy valamit is én változtattam ázön, ez így vótt, ahogy tanáttam a cserfa hályin, a lyuk is bánne vót. Hát ez itt a ménkű, amint tetszenek látni és nem csinyálok titkot belüle. most mágteccenek látni a kezelést is. Azzal az öreg odahajolt a tehénhez és miközben beszélt a jószághoz, megkenegette néhányszor a kővel, aztán a tehén gazdájához fordult. — Harmadik napfölkeltire meggyógyul. Ezt úgy mondta, olyan határozott hangon, hogy abban kételkedni nem lehetett A gyógyítás után a múzeumi kiküldött alkudozni próbált Marci bácsival. — Mennyiért adná el a ménkűt ? —- Nám adhatom e instállom, mer szegíny gujás ember vagyok, oszt ázze kúrálom a jószágot, mer ez minden patikaszerné többet ér, ósztán én nem kírek semmit a gyógyításért, csak amit jószántukbű a zámberek annak. — Tudja maga azt Marci bácsi, hogy ez nem ménkű, hanem egy balta, kőkorszakbeli balta, amit akkor használtak az emberek, amikor még nem ismerték a vasat. Marci bácsi rázta a fejét. — Ángedelmet kérak, de azír ne tessen mán ángem annyira butának tartani, hiszön óvastam én is, meg szájrú-szájra a hagyomány, hogy amikon Áipád apánk előtt Attila keráj étt ázön a szíp hazán, hát kardda verekettek, nem kűbaltáva, osztán a pásztorgyerek is acélkardot tanát, nem kűkardot. Ennyit mán én is tudok. Az pedig szentigaz, hogy a ménkű, mer saját szememme láttam, oszt a saját kázemme kapartam ki. Ha pedig nem hinnék a zurak. hogy a ménkű gyógyít, tessenek három nap múlva ámenni oszt saját szemükkel mágnézni, hogy mággyógyult e vagy nem. Három nap múlva a tehén tőgye, majdnem tökéletesen meggyógyult, amikor erről jelentést írtak a Kamarának, a szakértők azt bizonygatták, hogy a kőbalta valamiképpen rádióaktív sugárzást kapott és ennek a rádiumos sugárzásnak van ez a gyógyító ereje. A hivatalos magyarázat semmivel sem csorbította Vonyó Marci bácsi, lánkapusztai öreg gulyás hírnevét, sőt még öregbítette azt. azzal, hogy a magyar pásztorember már ismerte azt a gyógyító erőt, amit a tudomány csak ezer év múlva kezd sejteni. Most már meg lehet írni az újságban is, mert azóta Vonyó Marci bácsi már ezen a földön nem fizet adót, hanem a magasságom mennyekben a Mindenhatónak adózik.