Kanadai Magyarság, 1954. július-december (4. évfolyam, 27-50. szám)

1954-08-21 / 32. szám

KANADAI MAGYARSÁG 1954 augusztus 21 INNEN-ONNAN A ham ill on i Victoria Plastics Industries, Canada legnagyobb magyar gyártelepének képe. STEINMETZ KAROLY BELÉPETT A VICTORIA PLASTICS INDUSTRIES LTD.-BE! Mint értesülünk, STEINMETZ KÁROLY, a torontoi fügetlen magyar református egy­házközség alapítója és vezetőlelkésze, au­gusztus 12-én, vezérigazgatói minőségben belépett az óriási jövő előtt álló hamiltoni, magyar alapítású Victoria Plastics Indust­ries Limitedbe és ott hatalmas anyagi érde­keltséget vállalt. A kiváló és köztiszteletben álló Steinmetz Károly rövidesen megválik vezetőlelkészi állásától és kizárólag a most még épülő, de máris üzemben lévő gyár fel­lendítésének szenteli minden idejét. A rendkívül érdekes hir vétele után, la­punk munkatársa felkereste SIRAKY JÓ­ZSEFET, a hamiltoni Victoria Plastics In­dustries Ltd., elnökét, hogy nyilatkozatot kérjen tőle a hir valódiságát illetően, s egy­ben interjút csináljon vele, a gyár jövőjével kapcsolatban. SIRAKY JÓZSEF, a kitűnő magyar plasz­tik szakember, a gyár igazgatói irodájában fogadta munkatársunkat és miután megerő­sítette Steinmetz Károly belépésének hírét, hosszan elbeszélgetett vele. — Kérem Elnök ur, ami legjobban érdekel bennünket az az, hogy mit várhat a gyár Steinmetz Károly intenzív bekapcsolódásá­tól? — tette fel a kérdést munkatársunk. — “A vállalat továbbfejlődésében két ha­talmas lendületet várok e szerencsés találko­zástól, — mondotta Siraky József. Az egyik hogy több mint harminc esztendeje ittélő és minden régi és ujkanadás által ismert Stein­metz Károly, a részvénytársaság belső anya­gi stabilizációjában a részvényesek felé, a feltétlen bizalmat és megnyugvást képvise­li. A kanadai és az amerikai közgazdasági és pénzügyi világ legnagyobb ismerője ,aki a piacon, gyártmányaink elhelyezésével óriási fellendülést eredményez. A másik beláthatatlan következmény, — folytatta Siraky — hogy a kanadai és az a­­merikai államhatóságok felé olyan összeköt­tetésekkel rendelkezik, hogy a most folyó St. Lawrence csatorna többszázmilliós mun­kálatainak plasztik és bakelit szükségleteit, vagy legalább is annak nagy részét, a mi gyárunk részére tudja biztosítani. Azt mon­danom is felesleges, hogy ez mit jelent, hi­szen többmillió dolláros rendelésekről van szó. Gyárunk, melynek egyrésze már üzem­ben van, október másodikára teljes üzemben lesz, ami annyit jelent, hogy három váltás­sal 1200 munkást foglalkoztatunk, tehát min­den rendelést vállalhatunk. Steinmetz Károly feladata a hatóságoknál eljárni és vállala­tunk részére a lehető legnagyobb rendelése­ket biztositani- Miután gyárunk úgy az ál­lamhatóságok, mint a kanadai és amerikai szakvállalatok legnagyobb szimpátiájával ta­lálkozott már eddig is, szinte korlátlan lehe­tőségek előtt állunk. Ennek tulajdonítható, — mondotta Sira­ky József — hogy a gyár egyrészét máris üzembe kellett helyeznünk, noha eredetileg más terveink voltak. Olyan tömegű megren­delések birtokában vagyunk ugyanis, hogy a gyártást, a már most rendelkezésünkre álló gépeinkkel haladéktalanul meg kellett indí­tanunk. Pillanatnyilag harminchét munkást foglalkoztatunk, rövidesen azonban, ha a már itt lévő gépeket is beszereljük, százon fe­lül lesz a munkások száma. Néhány gépünk hiányzik még, — kizáró­lag európaiak; svéd, német és angol precízi­ós gépek — azonban már azok is utón van­nak, úgy, hogy egy-két héten belül üzembe helyezhetjük őket. Ezekkel a gyár teljes ka­pacitásra emelkedik.” A beszélgetés befejezte után Siraky Jó­zsef, a gyár néhány vezető tisztviselőjének jelenlétében végigvezette munkatársunkat a már kész, a félig üzemben lévő és a most é­­pülő gyárhelyiségeken. A főépület irodahelyiségei teljesen készek, ATTLEE ÉS BEWAN VÖRÖSKINÁBAN Büszkeséggel nézzük a Kanadai Magyar­ság uj fejlécét, mert az uj be­tűk nemcsak a művész mo­dernebb ízléséről tesznek ta­núságot, hanem egyúttal azt is jelzik, hogy nemsokára be tudjuk váltani régi Ígéretün­ket. Ha a jó Isten engedi, a közel jövőben a Kanadai Ma­gyarság az eddigi 8 oldal he­lyett, 12 oldalon fog megje­lenni. Uj rovatokkal, uj cik­­! kekkel, képekkel fog bővülni lapunk, amelyet alig három ; évvel ezelőtt kis kőnyomatos álakban bocsátottunk útjára Jogos a büszkeségünk, mert a 12 teljes héthasábos oldalon megjelenő lap az e jgész világ legnagyobb tér je delmü magyar hetilapja lesz És annál jogosabb a büszke I ségünk, mert ezt a bővítést í kanadai és amerikai magyai I lakosság szeretete, munka í társaink tehetsége és hirdető link bizalma és elsőrendű üz leti eredményei tették lehe tővé-De annál nagyobb örömmé tekintünk erre a szép ered ményre, amely reméljük i Kanadai Magyarság szépen i velő pályájának csak egyil közbenső állomása lesz, mer az eddigi szerény siker mö gött tulajdonképen egy etlei ember, főszerkesztőnk izzi magyar hazaszeretete, fana tikus hite és törhetetlen szór galma állott. Kenesei F. Lász ló mindvégig töretlenül hitt és érezte, hogy aki a kanada és amerikai magyarságho ' szól, annak tisztakezü, előité letektől mentes, tisztessége magyar embernek kell lennie . tudta, hogy a magyarok szi vét csak az nyerheti meg, a ki a sekélyes politikai test vérharcot megveti és egyedi az emigrációban élő magya ’ rok egységét, nemzetközi sí kon pedig a világbolsevizmu ■ elleni harcot hirdeti. [ Boldogok vagyunk, hog; Programm unkát a kanad; 1 magyar lakosság magáév tette. Cserébe azt ígérjül hogy lapunk még gazdagab lesz tartalomban, még érdé kesebb, még szórakoztatób | olvasmányt fog nyújtani o J vasóinknak, akiknek szám ► reméljük tovább fog szape ► rodni. í Végül kérjük eddigi és jé ! vőbeli olvasóinkat, hogy to [ vábbra is támogassák a meg t növekedett terjedelmű Kané [ dai Magyarság-ot, terjesszé ► barátaik és ismerőseik ké ► zött, hogy a magyar eszme í és magyar kultúrát továb í! terjeszthessük Kanadában é az egész világon. ; Dr. I VÉDELMI SZERZŐDÉS A DÉLKELETÁZSIAI ÜGYE Clement Attlee és An. Bewan, a brit ellen­zéki munkáspárt két vezére néhánynapos moszkvai, látogatás után Vöröskina minisz­terelnökének vendégei volttak. A számtalan pohárköszöntő közül a legfontosabb Chou­a legmodernebb, legpraktikusabb berende­zésekkel. A szerszámkészítő műhely üzemben van, noha egy pár gép még nem érkezett meg. Mindenütt templomi tisztaság, rend, lát­szik a világhírű magyar szakemberek hozzá­értése, munka és rendszeretete. Külön érdekessége a gyárnak, hogy a be­rendezéssel és üzembehelyezéssel kapcsola­tos minden munkát kizárólag magyar iparo­sok és szerelők készítettek, a munkák legna­gyobb részét Siraky József vezetésével és személyes irányításával, mindössze hat hó­nap alatt. Az épületek külső és belső eldolgozása rö­videsen készen lesz. A tájékozatlan nézőnek fogalma sem lehet róla, hogy ez az uj, ultra­modern, remek kis gyár alig félesztendővel ezelőtt még egy rozoga romhalmaz volt, s csak a magyar tehetség, a magyar élniaka­­rás, a magyar akaraterő alkotott belőle, ma még talán beláthatatlan jövő előtt álló vál lalkozást. A Victoria Plastics Industries hamiltoni ipartelepe egy kis vezérképviselete a világ­piacon második helyen álló magyar bauxit iparnak, egy követe, szószólója a most guzs­­bakötött és szovjet járomba fogott tisztessé­ges, becsületes és minden időkben a világ legjobbjai között álló magyar munkának-A gyár valamennyi tisztviselője, munka­vezetője, munkása magyar- Régi és ujkana­­dások vegyesen. Egy nagy magyar család Kanadában, egy, a magyar név jóhirnevét, megbecsülését, tiszteletét továbbépiteni a­­karó munkaközösség. Látva a készülődést, a már most kész pro­dukciókat és azt a hihetetlen akaraterőt, a­­mely a gyár életrehivója és lelke, SIRAKY JÓZSEF egész lényéből sugárzik, megismer­kedve az áldozatkész munkatársakkal és tudva azt, hogy a vállalkozás életébe most Steinmetz Káfoly is teljes erőbedobással be­kapcsolódik, pillanatig sincsenek kételyeink afelől, hogy ez a vállalkozás rövidesen a leg­virágzóbb magyar vállalkozás lesz az ameri­kai kontinensen. Külön öröm számunkra, hogy Steinmetz Károly bekapcsolódását elsőnek közölhetjük és hogy személyesen győződhettünk meg ar­ról a hatalmas munkáról, amelyet a gyár életrehivói, szinte a semmiből rövid néhány hónap alatt teremtettek. Közel 400.000 dol­lárt invesztáltak eddig gépekbe és ezt a pénzt az utolsó centig magyarok adták össze! Egyébként célkitűzése is a gyár alapítójá­nak, hogy a Victoria Plastics Industries e­­gyetlen fillér idegen tőke nélkül létesüljön, kizárólag magyarok által és magyaroknak. Azt mondanunk is felesleges, hogy az ide­gen tőke már régen felfigyelt a vállalkozás­ra, azonban Siraky József ragaszkodik ere­deti elgondolásához és csak magyar részvé­nyesektől akarja és — mint mondotta — fog­ja előteremteni a tervezett alaptőke még hi­ányzó kis hányadát. “— A munka nagyobbik és nehezebb fe­lén, — hála a jó Istennek — már túl va­gyunk,— mondotta búcsúzóul Siraky Jó­zsef. Az eddig befutott hatalmas összegű megrendelések és az az óriási érdeklődés, a­­mely a már kész és tervezett gyártmánya­inkkal szemben amerikaszerte megnyilvánul, az a sajtótámogatás, amelyet szinte érthetet­lenül kanadai és amerikai részről kaptunk, továbbá az államhatóságok nagyfokú érdek­lődése nemcsak megerősített hitemben, ha­nem újabb lendületet adott, hogy azt a mun­kát, amelyet elkezdtem a magyar munka to­vábbi népszerűsítésére, sikerrel be is fejez­zem. Eddig éjt nappá téve dolgoztunk, most még csak fokozni fogjuk a munkatempót, hogy mnél előbb teljes üzemben legyünk és ezer százalékig megfeleljünk minden rész­vényesünk előlegezett bizalmának!” * mmmmmmmmammm :'m$ En-Lai beszéde volt, amelyben a kommunista Kína és Nagybritannia közötti békés együtt­működést hangsúlyozta- A brit politikusok semmiféle konjmun i st abar át nyilatkozatot sem tettek-Lassan, de biztosan halad a SEATO (Dél­keletázsiai Védelmi Szerződés) a megvalósu­lás utján- A felmerülő problémák már kez­denek kibontakozni. Ausztrália, Franciaor­szág, New-Zealand, Pakistan már közölték a meghívó nagyhatalmakkal (USA, Anglia,), hogy az előzetes konferencián résztvesznek. A Fülöp-szigetek és Thailand szintén beje­lentették csatlakozásukat. India, Burma és Indonézia visszautasították a meghívást. -----------------------o-----------------------­AZ AKNA MAGYAR ÁLDOZATÁT FOGADTA EISENHOWER ELNÖK Eisenhower elnök magánkihallgatáson fogadta Dr. Kapus Gézánét, az 1953-ban Ma­gyar országról menekült hős asszonyt, aki a magyar határon elhelyezett akna robbanása következtében fél lábát elvesztette. Dr. Ka­­pusné, aki férjével együtt érkezett az USA- ba, tolókocsiban jelent meg a kihallgatáson. Az elnök- kijelentette, hogy Kapusné sorsa élénk bizonyítéka annak a barbár kegyetlen­ségnek, amellyel a kommunista rendszer har­col minden szabadságát kereső férfi, asz­­szony és gyerek ellen.-----------------------O---------------'---:----­NYOMDOKAIN FRANCIA FELFEDEZŐ Egy hat tagú kajakos csoport nemrégiben végigjárt egy olyan utat, ame’yet La Ve­rendrye francia felfedező tett meg először 1761-ben és két nappal hosszabb időre volt szüksége a 300 mérföldes ut befejezéséhez, mint a 18- századi kutatónak. A csoport a Pigeon folyó tarkolatának el­hagyása után 17 nap múlva érkezett meg Fort rr&nces-be, Észak Ontarioba. La Ve­rendrye és társai 15 nap alatt tették meg ugyanezt az utat. A csooort tagjai a következők voltak: Dr. O. M. Solandt, a kanadai honvédelmi kutató központi elnöke; Blair Fraser, a Maclean fo­lyóirat ottawai szerkesztője;'A. H. J. Lov­^-<áí7> 1 >VWWVWWy¥W¥¥V¥¥W TV^ v ▼ ▼ ▼ ▼ ^| ink, Hollandia itteni nagykövete; John En-! deman, délafrikai helyettes főbiztos; Ericj Morse, a kanadai klubok szövetségének igaz­gatója és Sigurd F. Olson, Ely-ből (Minn.,) az amerikai Isaac Walton Liga tagja. A 20-ik századbeli utazók két évig tér­­vezték útjukat és 3 aluminium kajakot hasz-l náltak. Reggel 4 órakor keltek, sátrakban, al-1 vózsákokban aludtak, szárított és sűrített élelmiszeren éltek. Átlagosan 20 mérföldet tettek meg na­ponta és néhol igen viharos vizeken halad­­tak át, különösen a Rainy (Esős) tó hosszabb szakaszain- Elég sok vízesésre is akadtak út­közben. Az útvonal legnagyobb része őserdőkön és sürü növényzeten halad át és pontosan olyan most is, mint mikor La Verendrye először tette meg felfedező útját Lac Lapluie (Rai­ny Lake)-ig, cserekereskedelem létrehozása végett. DESSEFFY GYULA A MÉRLEGEN.. .-----------0-----------­A SAJTÓ (A Szabad Magyar Újságírók Egyesületének Közlönye) most megjelent jú­liusi száma közli, hogy az Egyesület 1954 évi közgyűlésén, amit május 16-án tartott, Perlaky Livia, az Egyesület főtitkára Des­­sewffy Gyula, a müncheni Free Europe Rá dió magyar osztálya vezetőjének kizárását 'indítványozta- Az indítványt az elnökségi ülés jun. 1-én áttette a juryhez kivizsgálás céljából. (É.F-)-----------------------o-----------------------­MEGMENTETTÉK A MONT-BLANC MEGMÁSZÓIT Chamoniz, Franciaország. — Francia ve­zetők dühöngő viharban keresztül vágták magukat, hogy a Moht-Blanc hét svájci meg­­mászóit megmentsék, akiket egy behavazott kunyhóban összebújva, találtak. A vaccogó hegymászók mellett a társaik fagyott hullá­it is megtalálták a 15-782 láb magas hegyen. A svájci hegymászóról szombat óta nem tud­tak. A kiküldött mentőcsapatok tagjai közül két férfi és egy nő meghalt a fáradság és a hideg következtében. t KANADAI UDVARIASSÁG KANADA ISZUNK / AN IS EGYMÁS EGÉSZSÉGÉRE DE A századok során sokféle ivó-alkalmatosságra került sor. De igazán csak az ónos ivókupához maradtunk hűek-.. Sok­helyütt ma is dívik, Kanadában is kezd újból “lábrakapni”. A német söröskorsót ugyan errefelé inkább diszedény-szám­­ba veszik, “szülőhazájában” viszont még mindig igen kedve­lik, becsben tartják — főleg, ha tele van. A kanadai szokások egyike, hogy akárcsak nemzedékek­nek előtte, ma is “emeljük poharunk” s iszunk az ünnepelt egészségére. így kedves, régi szokásunkhoz továbbra is hűek maradunk. Napjainkban a baráti pohárköszöntő nem sok képzelő­erőről, szinpompáról tanúskodik, ha a többi kontinens szá­zados szokásmódjához hasonlitjuk. Európában sokhelyütt, hol a határok találkoznak a szokások is átszivárognak, vagy legalább is hasonulnak. A német pohárköszöntő, a Bruder­schaft — ahogy a neve is elárulja — diákszervezetek, tiszt­­jelöltek, kadétok világából származik. Jobb karjukat egybe­fonva, “emelték poharukat” egymásra, s esküdtek halhatat­lan barátságot. Bár még napjainkban is akadnak európaiak, kik igy köszöntik fel egymást, — ezt inkább mókából, mint komolyan teszik. Állítólag orosz eredetű az a szokás, hogy a pohárköszön­tő végeztével, tiszteletadásként: összetörik a poharat. Ne­hogy bárki is mégegyszer ugyanavval a pohárral valakinek is az egészségére ihasson. Valószínűleg a pohár árát számi­­tásbavéve — ez a szokás is már a múlté. S ha napjainkban mégis élnénk vele, valószínűleg kissé barbár-számba men­nénk. t DR. JOHN ÁRULÁSA KÖZLI JOHN LABATT BREWERS SINCE 1832 LIMITED .ssv Németország egyesítésének, illetve Kelet- és Nyugatné­metország testvérharcának kérdése az elmúlt héten egy látszólag teljesen érthetetlen eseménnyel vált még bonyolul tabbá. Dr. John, a nyugatné­met kémelháritó szervezet ve­zetője, számos nagyfontossá - gu politikai adat ismerője, ke­letfelé disszidált. Keletber­­linbe ment és ott kommunis­tabarát sajtónyilatkozatot a­­dott- Eleinte úgy látszott, hogy dr. Johnt a kommunis­ták elrabolták, nyilatkozata­it pedig csak nevében adták ki. vagy vele szemben is alkal­mazták a lélekmegtörés is­mert kinzóeszközeit. melyei Mindszenty bíborossal és a kommunistaellenes front töb­bi vértanúival elmondatták a hamis önvádakat és müvallo­­másokat. Dr. John azonban lefényképeztette magát a ke­letberlini kommunista párt­­vezetőkkel és sajtónyilatkoza­tában olyan kijelentéseket tett, hogy ő nem volt és nem is lesz kommunista, hanem csupán azért hagyta ott a nyugatnémet rendőrségen be­töltött fontos posztját, mert Adenauer környezetében egy­re jobban megerősödtek a régi hitlerista tanácsadók, a­­kikkel ő, mint fanatikus an­­ti-náci, nem hajlandó együtt­működni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom