Kanadai Magyarság, 1954. július-december (4. évfolyam, 27-50. szám)
1954-08-21 / 32. szám
Még jönni fog, még jönni kell, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty KANADAI Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa C a n a d a’s largest Anti-Communist weekly in Hungarian language Kanada legnagyobb magyarnyelvű anti-kommunista hetilapja. . . izeparimeni, uiiawa. W--------------------- ' ’-----/--------------- anti-kommunista hetilapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal 362 Bathurst St. Toronto. 4 évfolyam 32 szám. Szerkeszti : KENESEI F. LÁSZLÓ Ára : 10 Cent. Edited and Published at 362 Bathurst St., Toronto 1954 augusztus 21 ISTVÁN KIRÁLY Több, mint 900 éve ünnepli a világon élő magyarság Szent István emlékét. Fájdalommal, lemondással, búval harmatozó szemekkel ünnepli a magyar az első nagy király emlékét, mert az akkori viruló, erőteljes ifjú Magyarországnak hatalmát, jövőbe vetett hitét, büszkeségét azóta sem látta viszont a magyar történelem. Milyen mély bölcseséggel irta Dante, hogy nincsen nagyobb fájdalom a világon, mint a gyász és nyomorúság napjaiban sírva visszaemlékezni az elmúlt boldog napokra! István Király boldog, viruló, fiatal országának mámoros évei, a magyar dicsőség évtizedei gyorsan elröppentek, s átadták helyüket kilenc hosszú évszázadnak, amelyeken át — rövid időszaktól eltekintve — minden Istvánnapi ünnep a gyász, a sirás ünnepe volt, az elmúlt nagyságra való visszaemlékezés fájdalmas, melankolikus ünnepe. S ma, amikor talán hangosabb a zokogás, mint valaha a magyar történelem folyamán, amikor talán tétovábban keresi a szomorú magyar fényevesztett tündöklő csillagot, mint a keserves magyar sors eddigi évezredén át bármikor, — ma, amikor az egész magyarság vagy rabságban sínylődik, vagy gyökértelen szétszóródásban él a világ négy sarkán, — a kétkedő magyarban újra meg újra felébred a gyászos kérdés: Mire is volt hát jó Szent István? Minek is vert gyökeret a Kárpátok medencéjében, miért nem hagyta a magyarságot úgy eltűnni a történelem színpadáról, mint ahogy eltűntek az elődök, a hunok, avarok, longobardok az ős pannonok, dákok és még korábbi népek? Mire volt jó lemondani a pogány hitről, forró ólommal bedugaszolni a pogány tradíciókért rajongó Koppány fülét? Miért kellett, hogy a nomád, hóditó, nyugatot megvető harcos magyarság helyett egy megtérített, keresztén}7 hitre tért, békés földművelő uj kulturnép szülessen, amely bátorságát és erejét többé nem hódításra, hanem a Nyugat megvédésére'használ ja fel? Volt-' e értelme a mi külön fajtánkat, a mi külön nyelvünket, sajátos tulajdonságainkat mindörökre odaékelni a kelet és nyugat közé? Szabad volt-e rendszeresen, kilencszáz éven át feláldozni a magyarság fiatalságát, kultúráját, önmegbecsülését — semmiért? Jól tette-e Szent István, hogy népét előre és örökre felajánlotta egy olyan szerepre, amelyből mindig csak szenvedés, mindig csak pusztulás, mindig csak gúny és megvetés fakadt? Siró anyák, gyermeküket sirató apák. a mai Magyarország szürke rabszolgaságában szenvedő munkások ne feleljenek erre a kérdésre. Az egyéni szenvedés, a családok gyásza, a haldokló harcosok átkozódása azt a választ adná, hogy Vajk királyfi hiába vette fel a szent keresztséget. És nem szabad választ várni azoktól sem, akiknek számára a magyar föld csupán egykori lakóhelyet jelent, semmi egyebet. A választ azok vannak hivatva megadni, akik Ausztriától Braziliáig, Ausztráliától Kanadáig és a világ sokezer pontján magyarul beszélnek, s akik Szent István ünnepén sírni tudnak. Azok válaszoljanak, akik az életüket áldozták a névtelen magyar dicsőségért, azoknak a szellemei, akik meghaltak a tatárok, törökök, osztrákok, oroszok és a világ majdnem minden népe ellen folytatott örökös harcokban. Azok az élő vagy megholt nagy szellemek, akik a magyar tudománynak, művészetnek, a magyar nyelvnek, a magyar zenének dicsőséget szereztek, akik idegen földön annyi önfeláldozással dolgoznak bányában, gyárban, földeken, irodákban és boldogok, ha a kritikusok azzal dicsérik meg őket, hogy: ime, a szorgalmas, tehetséges magyarok mindenütt viszik valamire! Ezek az élő és meghalt magyarok azt fogják válaszolni: jól tette Szent István, hogy nyugati kulturnemzetté alakította át a pogány magyarságot. Jól tette még akkor is, ha örök szenvedésre Ítélte ezzel a Kárpátmedence lakóit. Jól tette, mert: ime élünk, ime magyarul beszélünk, ime lassan erősödünk anyagiakban, nyugati kultúrában, elszántságban, hogy megint egyszer visszaszorítsuk azt a keleti barbárságot, amelyből a magyarság Szent István vezetésével úgy szakadt ki csaknem ezer évvel ezelőtt, mint ahogy a betlehemi csillag kiragyogott a többi billió hideg csillag közül-István Király, Kelet szülöttje, Nyugat szentje, nekünk idta örökségül azt a magyar eszmét, amit Eötvös “Szentelt Fájdaloménak nevezett él- Ez az eszme, a folytonos, megújulj kilátástalan küzdelemnek az eszméje több erőt ad nősünk, mint minden néptömeg és minden csodafegyver. A küz- Jelem adja meg a magyarság célját, ez kovácsolja acéllá a ti agyar tehetséget, s ez adja meg a magyarok számára a köelességteliesités boldog jutalmát is. Ne szégyeljük tehát, hogyha nem szűnnek iszonyú sírásói szemeink. A mi első királyunk megmutatta az utat; ha gyötrődve is, ha bánatosan is, de szentek módjára kell hárulnunk azért a keresztény világért, azért a kultúráért, nenes világért, amelynek védelmére Szent István felajánlotta lazánkat Szűz Máriának. EISENHOWER SAITÚERTEKEZLEIE A KERSTEN-KOMITÉ JELENTÉSE-----------o----------A Kersten-komité az USA kongresszusa által kiküldött külön bizottság, amelynek feladata, hogy tudományos adatokat gyűjtsön annak bizonyítására, hogy a kommunizmus a világ meghóditására törekszik és hogy a kommunista eljárásmód ellenkezik a civilizált népek szokásaival. A bizottság évrőlévre adja ki jelentését éspedig kizárólag olyan tényekről, amelyek eredeti okiratokkal és egyéb kézzelfogható bizonyítékokkal vannak alátámasztva. A legújabb jelentés három borzalmas esemény történetéről rántja le a leplet a világ közvéleménye előtt: 1. 1932 és 1933-ban több, mint hat millió ukrán halt éhen a Szovjetben kizárólag azért, mert a bolsevista kormány templomokban és raktárakban elrothadni hagyta a termést. A bezárt raktárakat katonaság őrizte és megakadályozta az éhező lakosságot, hogy akár egy font búzát is kapjon az ukrán föld sokbillió fontos terméséből-2. 1939-ben Molotov szovjet külügyminiszter kölcsönös barátsági és segélyszerződést kötött Észtországgal, s ezt ezekkel az ünnepélyes szavakkal erősítette meg: “A bolsevikok által kötött szerződések éerbe vannak vésve.” Fél évvel mielőtt Molotov a szerződést aláírta, a Szovjet iskoláiban kiadott hivatalos térképeken Észtország már mint a Szovjet tagja szerepelt-3. 1944-ben a szovjet kormány teljes egészében Szibériába deportálta és ott egy év alatt kiirtotta a “Független Csecsenc Szovjetköztársaság” teljes lakosságát, több, mint 500.000 férfit, nőt és gyermeket. A Kersten-bizottságnak ez már az ötödik évi jelentése; az eddigi eredményre való tekintettel a bizottság a következő ajánlatot teszi az amerikai kongresszusnak: Az USA hívjon össze egy nemzetközi konferenciát azzal a céllal, hogy az összes nyugati állam szüntessen meg mindenféle diplomáciai kapcsolatot a vasfüggöny mögötti minden állammal és azonnali hatállyal mondjon fel minden velük kötött kereskedelmi szerződést. Az Északatlanti Egyezmény tagjai alakítsanak külön hadseregcsoportokat a Vasfüggöny mögül menekült katonakötelesekből. A nyugati államok hivatalosan támogassák a Vasfüggöny mögül való menekülési akciókat. A kommunistákkal való “békés együttélést” bélyegezzék meg, mint hazug kommunista propaganda-cselfogást. TÖRVÉNYEN KÍVÜL HELYEZIK A KOMMUNISTÁKAT AMERIKÁSAN hoz felforgató tevékenység is járul. Az, hogy a kommunisták törvényen kívül helyezésére vonatkozó törvény úgy a kongresszusban, mint a szenátusban egyhangúlag ment keresztül, annak a hangulatnak köszönhető, amely az USA-ban, elsősorban MacCarthy tevékenységének hatásaként kialakult. A dolgok természetes rendje során az amerikai kommunista párt most Kanadába fogja áttenni működésének súlypontját. Még mielőtt nemzetgyilkos tevékenységüknek részleteit megismerjük, felhívjuk Kanada egész magyarságát, hogy legyen segítségünkre a kommunisták leleplezésében!-------■----------------o----------------------MÉGIS KELL AZ AMERIKAI KENYÉR A BOLSIKNAK? Dwight Eisenhower, az USA elnöke a Fehér Ház riportereinek sajtóértekezletet tartott, amelyen az Egyesült Államok külpolitikai irányát vázolta. Az elnök egyebek között a következőket mondotta: Felesleges dolog állandóan Amerika vezető szerepéről fecsegnünk. Mi nem a világ népeinek; vezetői akarunk lenni, hanem a világ népeinek jó partnerei minden arra érdemes válalkozásban. Azt akarjuk tenni, ami jő, ami igazságos és mert ezek a népek ugyanezeket a célokat követik, a többi tisztességes népekkel azért akarunk együttműködni, Vöröskina problémájáról szólva az elnök kijelentette, hogy az USA hevesen ellenzi a jelenlegi kínai kormányzatot és annak rendszerét és nem fog semmi olyan intézkedéshez hozzájárulni, amelynek eredményeképen Vöröskina bármely olyan szervezetben résztvehetne, melynek az USA is tagja. Mindez a jelen helyzetre vonatkozik, — azt természetesen senki sem mondhatja meg, hogy például öt év múlva nem lesz-e a helyzet egészen más. Eisenhower ezután kitért arra az ajánlatra, amelyet tavaly tett a Szovjetnek, hogy t.i. Nyugat és Kelet nemzetei bocsássák egymás rendelkezésére az atomenergia békés felhasználása terén elért tudományos és gyakorlati eredményeket. Az USA ezen ajánlatát — mondotta Eisenhower — a Szovjet kereken visszautasította. Ez azonban nem fogja meg akadályozni a nyugatot abban, hogy az atomenergia békés felhasználása tekintetében a többi országgal közösen dolgozzék. Az USA fel akarja világosítani a világ összes népeit a tekintetben, hogy igenis lehetséges az atomenergiát békésen felhasználni, s hogy ezt meg lehet tenni még akkor is, ha a kommunista front nem hajlandó együttműködni. VÖRÖSKINA LEGÚJABB CÉLJA; FORMOZA--------------o-----------— Mint tudvalevő, Formoza (Taiwan) szigete eredetileg a Kinai Birodalomhoz tartozott. A sziget területe kb. akkora, mint Csonkamagyarországé, lakossága kb- 8 millió. Erre a szigetre menekült Csang-Kai-Cek és a kinai nacionalista (Kuo-Ming-Tang) kormány, valamint a teljes kinai nemzeti hadsereg,amely ma mintegy 600.000 főből áll. Formoza nemzeti kézben való megtartása világjelentőségü fontosságú, mert Formoza birtokán alapszik az antikommunista Kina diplomáciai és politikai létezése, másrészt mert ez az egyetlen komoly bázis egy Kina felszabadítására irányuló jövőbeli akció esetleges elindítására. Erre való tekintettel az Egyesült Államok a koreai háború kitörésének napján garanciát adott Formoza tenger felől jövő támadás elleni megvédésére. Formoza szigetén egy erőteljes, jól kiképzett, modem amerikai fegyverekkel ellátott kinai hadsereg állomásozik, kellő számú tengeri haderővel tetézve. Minthogy Formoza csak 100 mérföldre fekszik a kinai szárazföldtől, a kinai partvidéken és a százarföld közelében elterülő szigeteken nap-nap után vannak nemzeti kinai rajtaütések, amelyek erősen zavarják a parti hajózást. Magán a szárazföldön is működnek jelentős katonai kommunistaellenes egységek. Chou-En-Lai, Vöröskina eredményekben gazdag miniszterelnöke most. nagy beszédben jelentette be, hogy Taiwan elfoglalására a közeljövőben sor fog kerülni, s ebbe a “Kinai belügybe” nem fogják tűrni az “amerikai imperialista körök” beavatkozását. Csang-Kai-Sek kormányának közlése szerint a kardcsörtető beszéd csupán arra való, hogy egyensúlyozza a nacionalista rajtaütések növekvő eredményét. A valószínű azonban az, hogy a vörösök meg fogják kísérelni Formoza invázióját- Hogy ez sikerül-e vagy sem, az egyedül Amerika magatartásától függ. Mert ilyen kísérlet esetén a nacionalista kinai kormány —- amely az UNO öt nagyhatalmának egyike — természetesen segítséget kéme és Eisenhower örömmel használná ki az alkalmat, hogy az USA erejét a gyakorlatban bemutassa, anélkül, hogy ez a világháború kitörésének konkrét veszélyét közelebb hozná. Az ügynek az ad politikai érdekességet, hogy Chou-En- Lai a harcias beszéd elmondására felhasználta Attlee és Bewan angol ellenzéki vezérek kinai látogatásának alkalmát. Erről a látogatásról lapunk más helyén számolunk be. Az USA~ Szenátusa 85:0 arányban elfogadott egy törvényjavaslatot, amely az amerikai kommunistapártot törvényen kívül helyezi, a-kommumsta párthoz való tartozást bűncselekménynek minősiti és börtönbüntetéssel sújtja, s a kommunizmus eszméinek és céljainak támogatását külön bűntettnek nyilvánítja. A javaslat a közel jövőben a kongresszus elé kerül tárgyalásra. Az FBI egyelőre ellenzi a javaslatot, mert felfogása szerint nyíltan működő kommunista pártot könnyebb ellenőrizni, mint az esetleges földalatti mozgalmat. Lapunk zártakor érkezett jelentések szerint a törvényjavaslatot kisebb módosítással az USA kongresszusa is elfogadta, éspedig 352:2 arányban. A módositás lényege az, hogy magát a kommunista párttagságot nem minősitik bűncselekménynek, csupán ha ah-Az elmúlt évben, amikor az amerkai kormány élelmiszer-segélyt ajánlott az éhező Keletberlin-i lakosságnak, Molotov nagyhangú beszédben utasította vissza ezt a “provokáló, sértő” ajánlatot. Ez évben Eisenhower ismét élelmiszersegélyt ajánlott fel az árvizkárosult keletnémetországi lakosságnak- Csodák-csodája: Grotewohl keletnémet szovjethelytartó nemcsak, hogy elfogadta a segélyt, hanem meleghangú köszönetét küldött Eisenhowernek. A kommunisták megváltozott magatartásának az oka nem az, hogy talán sajnálják az éhező keletnémet népet, hanem egyedül az, hogy a jelenlegi bolsevista propaganda a “békés együttélés” szólamait zengedezi. AZ INDIAI PORTUGÁL GYARMAT SORSA Az indiai félszigeten, a független Indiai Köztársaságba beékelve fekszik 5 kis francia gyarmat, amelyből hármat máris átengedett Franciaország Nehruéknak, mig a maradék kettőt, Pondichei'ry-t és Karakalt rövid időn belül fogják visszaadni az indiai államnak. Van azonban India déli partján egy kis portugál gyarmat, Goa, mintegy 200.000 portugál lakossal. A gyarmat gazdag mangán- és vasércben, s ezenfelül a temetkezőhelye a nagy portugál szentnek, Xavéri Szt. Ferencnek. Nehru, aki elvileg a Gandhi-féle erőszaknélküli hódítás, illetve uralom hive, évek óta egyre hevesebben követeli Portugáliától, hogy Goa-t adja vissza Indiának. Ez év áprilisában Nehru nagyobb beszédben közölte a világgal, hogy az indiai nép mindenképpen vissza fogja szerezni Goát, ez év julius végén pedig egyetemi hallgatók és más felizgatott eleihek egyre fokozódó mértékben tüntetésekbe kezdtek Goában, amely egyébként a katolikus egyház legfőbb bástyája a távolkeleten. A portugál kormány azonban Indiához intézett jegyzékében nemcsak kereken visszautasított minden egyezkedést, hanem kijelentette, hogy “India követelődző fellépése nem egyéb, mint egy újabb felvonás abban a szégyenletes játékban, amellyel a magát semlegesnek mondó India az egész ázsiai kontinenset az orosz imperializmus kezére akarja átjátszani” Az erélyes választól megijedt Nehru beszüntetett minden tüntetést, illetve közölte, hogy csak benszülött Goai-ak fegyvertelen, békés felvonulásához járul hozzá. Az eredmény az volt, hogy augusztus első hetében óriási tömeg tüntetett — Portugália mellett. TÖRÖK ÁLLAMFÉRFIAK TITÓNÁL A Konstantinápolyban megjelenő CUMHURIYET jelenti, hogy a török köztársasági elnök, Celal Bayar és Adnan Menderes miminiszterelnök szept- 2-án Belgrádába érkeznek és Tito vendégei lesznek egy hétig. híreink a nagyvilágról
