Kanadai Magyarság, 1954. július-december (4. évfolyam, 27-50. szám)

1954-08-14 / 31. szám

1954 augusztus 14 6 KANADAI MAGYARSÁG Bolsi világlMagyarországon...! WSA^N^lVVWVWtWAWANA/VWyS^AVW^iW/llVVWvV ÁRVIZOKOZTA KÁROK (FEP) Az árvíz veszély elmúlt, de a vízzel borított te­rületekről csak lassan húzódik vissza az ár. Pontos kárról még nem lehet beszélni, de annyit már közöl a hivatalos je­lentés, hogy Szigetközön 1.500 ház omlott be és 1000 súlyo­san megrongálódott. IDEGES AZ ÁVH---------------0-------------­(FEP) Az otthoni lapok közük, hogy “a Szovjetunió Legfelső Bírósága halálra ítélte Rjumint, a volt állambizton sági minisztérium főnyomozóját. Az ítéletet végrehajtották” A halálos ítélet főindoka szerint: “A biróság előtt a tanúval­lomásokból kitűnt, hogy Rjumin a szovjet törvény által til­tott módszerek alkalmazásával arra kényszeritette a letartóz­tatottakat, hogy Önmagukat és más személyeket hamisan a legsúlyosabb államellenes bűncselekményekkel — hazaáru­lással, kártevéssel, kémkedéssel — vádolják”. Hogy érezhe­tik magukat a magyar ÁVH-sok? NEM CSÖKKEN AZ ÜZEMI BALESETEK SZÁMA Ml VOLT AZ OKA A MAGYAR VÁLOGATOTT VERESÉGÉNEK? —O— • (FEP) A rendszer az uj gazdasági programm meghirde­tésével egyidejűleg bejelentette a munkásvédelem megjaví­tását. A kommunista sajtó legutóbbi számaiból kiderül, hogy az egy éve meghirdetett beruházásokat nem hajtották végre, az üzemi balesetek száma csökkent. A még mindig fennálló rohammunka, rendetlenség számos balesetet idéz elő. A legtöbb helyen elhanyagolták a fürdők, mosdók, öltö­zők épitését, tisztántartását. Elhanyagolták az üzemekben a balesetellenes oktatást, nem tartják be az óvórendszabályo­kat. A túlzott tervhajsza következtében még a művezetők sem törődnek a munkavédelemmel.-----------------------------o----------------------------­AZ OROSZ NYELV KIEMELKEDŐ (FEP) A rendkívül erőltetett orosz nyelv tanítása még az iskolai bizonyitványokból is kitűnik. Egy középiskolás ta­nuló “Tanulmányi Értesitő”-jében a “Magaviselet” után a “Magyar nyelv” jön, utána minden mást megelőzve az “Orosz nyelv” szerepel. Az iskolai bizonyítványban a “Hittan” ter­mészetesen nem szerepel. KIK KAPTAK KŐBÁNYÁN MUNKÁSLAKÁSOKAT? (FEP) Budapest-Kőbányán a Mándi ut és Körösi Csorna Sándor-ut sarkán hatemeletes u.n. “munkáslakóházakat” épí­tettek, melyet a tervek szerint az év novemberében adnak át rendeltetésének. Az uj lakások két-három szobásak s min­den komforttal fel vannak szerelve- Kiutalásuk már megtör­tént a tizedik kerületi tanács lakásügyi hivatalában. Esze­rint az uj bérház 140 lakásába a következő családok költöz­nek be november elsején: 29 rendőrtiszt, 86 rendőrségi tisztviselő (nyomozó és előadó). 19 minisztériumi tisztviselő, 22 honvédtiszt és tisz­­helyettes, 8 pártfunkcionárius, 16 sztahanovista és 10 párt­­szervezeti tisztviselő- — Csak azt nem értjük, miért hívják az ilyen házakat “munkás lakóházaknak?” NYARALÁS SZÁRAZBABON Ha visszapillantunk a tizenhat évvel ez­előtti labdarugó világbajnokság döntőjére,' akkor azt látjuk, hogy a döntőben az ola­szoktól elszenvedett vereségünk valós volt és híven fejezte ki az akkori olasz és magyar labdarúgás közti különbséget. Akkor egy fé­lelmetes tudásu, formája tetőfokán álló, so­kak által “csodacsapatnak” nevezett olasz vá­logatott szerezte meg másodszor a világbaj­nokságot. Csak annyiban hasonlított a vere­ség a maihoz, hogy akkor is nagy volt a re­ménység a döntő előtt. Sokan vártak győzel­met a nem túlságosan erős norvégokkal szemben csak nehezen túljutott és panaszok­ból ki nem fogyó olaszokkal szemben. Most azonban gyökeresen más volt a hely­zet. A magyar csapat reménységei jogosak voltak és nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy ennek a világbajnokságnak a legnehe­zebb küzdelmeit a magyar csapat harcolta végig, a legszebb győzelmeit a magyar csa­pat aratta. A mi csapatunk tette tulapdonképpen ‘eu­rópai döntővé” az utolsó mérkőzést azzal, hogy kiverte a két legerősebb és legfélelme­tesebb délamerikai csapatot, Braziliát és Uruguayt. Senki nem állítja a szakemberek közül, hogy a világbajnokság végeredménye híven tükrözi vissza a nemzetközi labdarúgás erő­viszonyait és eszerint a Nyugat-Németor­­szág csapat lenne a világ legjobbja Magyar­­ország, Uruguay és Brazilia előtt-Mindez ma már csak — vigasz. A tény az, hogy Nyugat-Németország megnyerte ezt a világbajnokságot és csapatkapitánya ünne­pélyesen átvette a “Rimet-serleget”, a ma­gyaroknak pedig meg kellett elégedniök a második helyezettnek kijáró ezüstéremmel-A túlfűtött várakozás, jogosan forjnált re­ménysége után most a hangulat az ellenkező végletbe csapott át. Azok a sokszor emlege­tett mondások, hogy “a spotrban vesziteni is kell tudni”, “a sportban vesztesnek is kell lenni”, “a vereséget is el kell viselni, nem­csak a győzelmet” — ezúttal pusztán a ma­gyar válogatottra alkalmazható. A magyar csapat tehát sportszerű vesztesnek bizonyult, bár ezt az erényét régen volt alkalma gyako­rolni. Most pedig vizsgáljuk meg, hogy tulajdon­képen mi is volt az oka Magyarország vere­ségének. 1. Külső körülmények közé sorolhatjuk elsőnek a két kapufát és a Turek által szinte csodával határos módon kivédett gólnak látszó lövéseket. Ezek azon­ban nem lehetnek teljes értékű kifogások, mert a kapufának pattant lövés tulajdonkép­pen mellélövésnek számit és a kapus is azért I áll a kapuban, hogy kivédje a lövéseket. Beszélni lehetne olyan óriási kihagyott helyzetről, mint amikor pl. Puskás tisztán tört kapura. A nagy helyzeteket azonban be is kell lőni és feltehető, hogy az egészséges Puskás be is lőtte volna. Ami azonban vitán felül áll: a magyar csa­pat teljesen szabályos egyenlítő gólját, a­­mellyel 3:3 lett volna az eredmény, a játék­vezető nem adta meg. Csaknem minden játékos mozgásán látha­tó volt a fáradtság és ez mégjobban kidom­borodott a nehéz, sáros talajon, a sokkal fris­sebben mozgó nyugatnémetekkel szemben- A szív és a lelkesedés ezúttal nem volt elegen­dő ahhoz, hogy le tudják győzni az izmokban és idegekben levő fáradtságot. A döntő előt­ti két roppant nehéz mérkőzésen a magyar csapat többet adott ki erejéből, tartalék ener­giájából, mint azt sokan gondolták. A döntő­ben úgyszólván teljesen elfogyott az erőtar­talék. a magyar csapat átlagformájára sem tudott felemelkedni, elsősorban erőnléti okok miatt. Kétségtelen, hogy az egészséges, sok moz­gásra képes Puskás szerepeltetése fontos, sőt döntő tényezőnek mondható a magyar csapatban. Puskás úgy érezte a mérkőzés e­­lőtt, hogy teljesen rendben van már és fele­lősséggel tudja vállalni a mérkőzést. Sajnos, azonban hamar kiderült, hogy sérülése ma­radandóbb és igy nem tudta nyújtani azt, a­­mit a közönség megszokott tőle. Ez nagyon meglátszott a magyar csapatnak éppen a leg­fontosabb mérkőzésén. A másik elgondolás sem vált be, amely sze­rint két balszélső szerepelt a csapatban, kö­zülük egyik mindig szokatlan helyen játszott és távolról sem tudta azt nyújtani, amit a megszokott posztján várni lehetett tőle. Puskás sérülése külön fejezetet érdemel- Nem vitás, hogy az egészséges Puskással megnyertük volna a döntőt- Mint már többször megírtuk Lieb­­rich a magyar csapat legjobb játékosát tet­te harcképtelenné és mint a döntőbe kide­rült, ennek a súlyos sportszerűtlenségnek nyugat-németek csapata aratta le a gyü­mölcsét. Viszont ezzel szemben meg kellett volna gondolni azt, hogy Puskás nélkül nyerte meg a magyar csapat a legnehezebb mérkőzéseit és éppen az Uruguay ellen kezdett összeforr­ni támadósorunk, amit különösen a meghosz­­szabbitás alatt lehetett látni. Mindent összegezve: Az 1938-as világbaj­nokság döntőjében elszenvedett vereség a magyar csapat gyengeségét mutatta, az 1954-es vereségről azonban mindenki meg­állapította, — még a németek is— hogy azt a világbajnokság mezőnyének legjobb csapa­ta szenvedte el-A nyugatnémet csapat mutatta a világbaj­nokságon a legnagyobb javulást. A világbaj­nok csapat azonban nem emelkedetet különö­sebb magasságra és igazuk volt azoknak a szakembereknek, akik azt mondták, hogy a magyar csapatnak gyengén kellett játszania, hogy a németek túlszárnyalják ezen a mér­kőzésen. De ez a nyugatnémet csapat mégis sokkal jobb volt, mint előzőleg bármikor és igazi tudására nem 3:8, hanem a 6:l-es oszt­rákok elleni győzelem volt a jellemző. Rózsa László. — Air-condition — MIKOR HALLGASSON MAGYAR RÁDIÓADÁST ? Rózsa László clevelandi ma­gyar műsorát hallhatja a WJW 850-es hullámhosszon minden vasárnap délelőtt 11 órától 11.30-ig. Cim: 2872 E. 112 Street Cleveland, 14 Ohio. USA. I WWAVWW.VWAWWW. A torontói CKFH rádióállo­más a 140-es hullámhosszon minden szombaton délután 4 órától fél 5-ig magyar műsort sugároz. Bemondó : Nyári Nagy Mihály-Cim: Hungarian Souvenir 11 Braenar Ave., Toronto. “Álmodó Tiszapart” címen Welland minden szerda este 9 órától 10 óráig a CHVC 1600 hullámhosszon magyar műsort sugároz. Bemondó : Esső Miklós, Tel.: 2-1665. Kanadai Magyar Antibol­­sevista Liga Kossuth Rádiója minden szombaton délután 1 órától 1.40-ig sugároz műsort a Brandford, CKPC 1380 hul­lámhosszon. Cim: Mrs. Erna Végh 63 Palace Street, Brantford, Ont. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAe LAKE SIMCOE Steven’s európai stílusú ven­déglője. Magyar konyha, ol­csó árak- Tulajdonosok: Kovács és Moskovszky Jackson’s Point, a sörözővel szemben a sarkon. Autóját azonnal javitja Earl Mabee White Owl Service Station — Delhi, Ont. Telefon 331.— Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy hirdetési és könyvügyekben forduljanak hirdetési és könyvosztályunk­hoz ; 362 Bathurst St. Tel. : EM. 3-7678. DIREKT UT EURÓPÁBA EGY KANADAI KIKÖTŐBŐL DIREKT HAJÓ-INDULÁSOK Halifaxból Kopenhága és Gothenburg kikötőkbe a “Stockholm" motor hajóval. Aug. 29, Sept. 22, Nov. 12, Dec. 9-én Karácsonyi indulás. összeköttetések Csehszlo­vákiába és Magyarország­ba minden hétfőn “train­­ferry”-vel Sassnitz, Kelet- Németországon át! Nagy, kényelmes külső ka­binok, finom konyha, udva­rias kiszolgálás és minden­féle szórakozások. • Hozassa ki rokonait és ba­rátait Európából. Vehet ré­szükre egy Prepaid jegyet Kanadában, az Egyesült Ál­lamokban, vagy Európá­ban. Ügynökeink és fiók­irodáink szívesen adnak teljes információt és affi­davit formákat, úgyszintén elintézik a hajó-utat, a mi népszerű, kényelmes mo­torhajóinkon. Minimum hajójegy árak Halifaxból Kopenhágába, vagy Gothenburgba: Turista osztály $195. Elsőosztály $285- • Forduljon hajójegy ügynö­kéhez vagy Swedish American LINE 1255 Phillips Sq., Montreal 2, Que. 470 Main Street, Winnipeg, Man. Irógépjavitást, karbantartást, magyar betűre való átszere­lést szakemberrel végeztes­sen- Telefon: KE. 6574. Cim a kiadóhivatalunkban is lead­ható. (FEP) A Szabad Nép színes riportot közöl azoknak a ki­vételezetteknek a boldog életéről, akiknek módjukban van közköltségen a Balaton mellett nyaralni. A balatonfüredi nyaralókról olvashatjuk a riportban: “A MÁVAG üdülő hali­jában Neuberger Ferenc, magyaróvári vasöntő éppen uzso­­nára indul- Megjegyzi: Talán most végre megkapjuk a kom­­pótunkat és süteményünket. Társa Mátyás Sándor, a Radiá­torgyár géplakatosa hosszusan legyint- Bizony gyakran elő­fordult, hogy némely asztalra nem jut sütemény, kompót. Blau Imre, a Dunacipőgyár szabásza megjegyzi, hogy két hét alatt mindössze egyszer evett itt zöldborsót, de tavalyi szá­razbabot annál többször. Az már kisebb kellemetlenségek közé tartozik, mondja, hogy a szobákban nincs fogas s hogy egy 3-4 személyes szobában alig egy pohár akad.” A rendszer “nagyszerű vívmányában”, az ingyenxnyaral­­tatásban a hivatalos bolsevista statisztika szerint a lakosság nem egészen két százaléka részesül. Ezek a kivételezettek, az uj arisztokrácia. Tudjuk, hogy ezen a széleskörű arisztok­rácián belül van egy szükebb. valódi arisztokrácia, egy-két­­ezer ember, aki valóban a legnagyobb bőség és élvezettek kö­zepette nyaralhat. A többi számára azonban, amint a Szabad Nép cikke mutatja, a nyaralás az ostrom alatti idők szára­zabb korszakának felújítását jelenti. Béla deák Dal az idegen leányról Bei a deák Dal az idegen leányról MEGHALT DR. SEBESTYÉN GYULA (FEP) Julius 30-án temették el Egerben dr. Sebestyén Gyula egyetemi tanárt, az orvostudányok doktorát, a buda­pesti I. sz. Sebészeti Klinika igazgatóját, akinek nevéhez a tuberkolózis elleni küzdelem számos eredménye és a mellkas operációk elterjesztése füződ- k. történt semmi. Nem jött el Neu és nem vallotta be, hogy ő volt az ostoba, amiért oktalanul féltékenvkedett. Nem jött el, mert bizonyára azzal a cukorbaba szépségű nor­vég Don Jüannal szórakozott. Ezen gondolataimat már az elfogyasztott konyak irányította. — Egye meg a fene az egészet! — mondtam hango­san. — igen — egyen meg a fene, te nyálas norvég szí­nész, téged pedig Neu Lehmann-verjen meg az Isten.. . Másnap zugó fejjel és fájó tagokkal arra ébredtem, hogy a szőnyegen fekszem. Ez már a második éjszaka vo’t, amit ruhástól aludtam át-Feltápászkodtam, bementem a fürdőszobába és meg­­íürödtem. Megnyugodva és legalább testileg felfrissülve hagytam el a fürdőszobát. Az öltözködést éppen befejeztem, mikor kopogtak-Felszólításomra a szobalány lépett be és ezüst tálcán három levelet is hozott. Mind a három nekem szólt. Egyi­ken felismertem Neu apróbetüs, finom kezeirását. Szivem nagyot dobbant s kezem reszketett, amikor felbontottam. — Tudtam — mondtam boldogan s izgalmamban alig tudtam szétteregetni a levélpapírt. De mikor olvasni kezdtem, örömöm újra tompa fáj­dalommá változott. Röviden úgy hangzott, hogy “Dear Sir”, magyarul: “Kedves uram”. A legtárgyilagosabb, legüzlet bb és legfagyosabb megszólítás. Ha a régi han­got akarta volna megpendíteni, bármi mást használt vol­na csak ezt nem. Jól gondoltam. A szöveg így kezdődött. “A szállodából való gyors távozásomkor megfeled­keztem arról, hogy ön vendégem volt s a szállodai számla fizetetlen maradt- Miután súlyt helyezek arra, hogy a . számlát én fizessem ki. kérem. . Nem olvastam tovább. Nem bírtam. Összetéptem a levelet és bedobtam a papírkosárba. őnagysága még külön meg is szeretne alázni. Hm. Mindenesetre különös. Súlyt helyez rá, hogy a szállodai számlát ő fizesse. Csak ennyire ismer, hogy azt hiszi: elég ha ir egy ilyen hetyke levélkét és én alázatosan gör­nyedve prezentálni fogom a számlát. Hát nem Lehmann kisasszony! Ezúttal tévedett. Hála Istennek nem szoru­lok rá az Ön kimeríthetetlen csekkönyvére. Kifizetem a számlát magam is, anélkül, hogy a tönk szélére jutnék. Megnéztem a másik két levelet is- Az egyik nagyobb méretű, hivatalos borítékban, mely légi postán Stock­holmból jött, mint valami különös gúnyos játéka a sors­nak, az én svéd beutazási vízumomat tartalmazta- Kísé­rőlevél nem is volt mellette. A másikat Emilia Wolkers­­dorfer irta magyarul. Ezt gyorsan végigfutottam. Érde­kelt, hogy ugyan mennyire is jutottak Neuval. Emilia azt irta, hogy miután sikerült Neu óimét felderíteni, a konzulnéval együtt felkeresték és okosan, tárgyilagosan feltárták előtte a helyzetet. Neu miután mindent elhitt azt mondta, hogy a közeledést mégis nekem kell kezde­nem, mert én vagyok a férfi és hibás vagyok, amiért kel­lemetlen helyzetbe sodortam. Ha csak ennyit ir Emilia, akkor félretettem volna minden büszkeséget és őrültként rohantam volna Neu­­hoz, hogy menjünk gyorsan Stockholmba és esküdjünk meg, mert már a beutazási engedély is itt van. De Emilia mást is irt. Csak néhány látszólag közöm­bös mondatot. És ez a néhány mondat elég volt arra, hogy megmaradjak eredeti elhatározásom mellett. Ez a néhány mondat igy hangzott: “. . . Még jóformán ki sem beszélgethettük magun­kat, amikor megjelent egy igen jó külsejű férfiú, valami Jörgensen nevű norvég ur- Ha jól emlékszem ő is ott volt Ingrid néniék estéjén- Lehmann kisasszony kitüntető) — 188 189

Next

/
Oldalképek
Tartalom