Kanadai Magyarság, 1954. július-december (4. évfolyam, 27-50. szám)

1954-08-14 / 31. szám

Még jönni fog, még jönni kell, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty C a n a d a’ s largest Anti-Communist weekly in the Hungarian language Edited and Published at 362 Bathurst St., Toronto Szerkeszti : KENESEI F. LÁSZLÓ Autorized as Second Class Mail Post Office Department Ottawa 4 évfolyam 31 szám. Ára : 10 Cent. 1954 augusztus 14 DR. CSERY C. MIHÁLY : K I N fl------------o-------------­Kisodorva kontinentális bezártságunkból, a világ esemé­nyei alakulásában szerepet játszó olyan tényezőkre bukka­nunk. amelyek alig voltak ismertek a magyarság előtt. — E- lemzésüket nemcsak jelen helyzetünk követeli meg, hanem az a körülmény is, hogy e tényezőknek valaha sejtett fontos­sága időszerűvé érett. Közéjük tartozik az u.n. ázsiai kérdés. Fölösleges volna méreteire és viszonyaira vonatkozó sta­tisztikai adatok tömkelegével terhelni. emlékezetünket. Ázsia térképét mindenki ismeri. Ugyancsak mindenki hal­lott az óriási éhínségekről, amelyekről hol Indiából, hol Kí­nából érkezik hir. S mindenki tudja, hogy kb. 800 millió em­berről van szó, az emberiség egy ötödéről, a két említett or­szágban. S mivel nem közömbös, hogy ez a kimeríthetetlen ember­anyag képes-e feltárni azon földrész méhében rejlő kincse­ket, amelyen él és ha igen, milyen célra használja majd föl, — Ázsia problémái közérdekűvé váltak. — Közérdekűvé vál­tak, mert Ázsiában is tektonikus elmozdulásokat idézett fel a II- világháború. • Nem akarván annak a sorsára jutni, akiről azt mondjuk, hogy sokat markol, keveset fog. ezúttal csupán Kina sorsá­nak ujabbkori alakulása néhány jellemző vonását fogom is­mertetni. Ez a történet 1892-ben kezdődik, amikor a hong-kongi amerikai kollégium volt növendéke, a londoni egyetemen or­vosi diplomát, nyert Sun Yat Csen, avagy másként Sun Wenn, ez a fáradhatatlan intrikus megalapítja a Fiatal Kínaiak forradalmi pártját. Mozgalma kiterjed az egész óceáni sziget­világra. Bomeo, Formoza, Szingapúr, Hong Kong kínai ne­gyedei egyre több pénzt küldenek a “felszabadításukat” ígé­rő orvosnak. A pénz egy része visszajut az adakozókhoz száz- és százezer lázitó füzet alakjában. — A Mennyei Biro­dalom legelőrehaladottabb területére, Mandzsúriára áhíto­zik Sun Yat Csen. Néhány sikertelen kísérlet után Európá­ban és Amerikában kipiheni fáradalmait. Hogy hol és kikkel tárgyalt talán sohasem fog kitudódni. Bizonyos az, hogy 1900-ban, a boxer-lázadás idején is­mét Kínában van és 1912-ben — mint a forradalmi szocialis­ta párt. a Kuo-Minn-Tang korifeusa — Nankin ura, a mand­zsu-kínai köztársaság elnöke. Sun Yat Csen politikai prog­­rammját a 3 “minn”, azaz nép szóval kezdődő végrendelete igy adj a elő: 1) a nép a következő öt egyenjogú fajból áll: kinai, mon­gol, mandzsu, tibeti, koreai. 2) a nép közvetlenül kormányoz. 3) a népé a föld minden java. 1925-ben, Sun Wenn halála után, özvegye, aki az Egye­sült Államokban nevelkedett, majd Borodin szovjet ágens ta­nítványa volt, kijelentette, hogy elhunyt férje elveit kommu­nista értelemben kell magyarázni és megvalósítani! • 1915-ben kitör a számtalan kinai polgárháborúk egyike ,­­S itt lép a szinre a világpolitika uj szereplője: a világuralom­ra törekvő kommunizmus. Vezetői szintén világviszonylatban gondolkoznak, s céljuk elérésében minden eszközt alkalmas­nak és megengedhetőnek tartanak. Mivel céljuk elérésében a legnagyobb akadályt a Nyugat képezi, természetesen ennek meggyöngitésén fáradoznak a leginkább. Lenin már 1917-ben meghirdeti Kina “fölszabadítását”. Két igen képzett ügynöke, Yourin és Yoffe, különösen az egyetemi ifjúság körében talál lelkes fogadtatásra. Ez az if­júság azután zömmel átmegy a taskendi kommunista egye­temre. (Mellesleg megjegyezve, ebből az agitátorképző főis­kolából évente 3500 ' harcos kommunista elvtárs távozik szerte Ázsiába! mind vallva Lenin e szavait: “Ázsia és Afrika bolsevizálását akarjuk, Ázsiát mintegy előőrsül szegezve a kapitalista-burzsuj nemzetekkel szemben!” Ez a moszkvai Sun Yat Csen egyetemen, azután a kato­nai akadémia távolkeleti tagozatán és a taskendi egyetemen kiképzett kínai együttes alakította meg a “Ne bántsd Kinát!” nevű egyesületet, amely 1924-ben az “Antiimperialsta Ligá”­­val karöltve már ilyen tartalmú röpiratokat osztogatott Pe­­kingben: “Angol, japán, amerikai, francia tolvajok és bandi­ták! Vigyázzatok, az igazság órája közeleg!” stb. Az igazság az. hogy a II. világháború végén a fanatikus nemzeti és sokszor vallásos mozgalmak felszabadítást sür­gető jelszavai mögül felbukkant az igazi jelszó: Világ prole­­tárj ai egyesülj etek! A “felszabadulásra”, persze a japánok ellen, a nyugati­ak is folyvást buzdították a kínaiakat, indonézeket, indokínai­akat. burmákat stb. Ennek a Goethe bűvészinasának tragé­diájára emlékeztető 'búj toga tásnak az idejében folyt a kinai értelmiség szellemi leszerelése. Jellemző adatok olvashatók erre az envhén szólva balkezes erjesztésre Rev. M- Tsai “Bertrand Russell and China’s Tragedy” c. könyvében- A ESVMLKE DIONNE TRAGIKUS HALÁLA •-----------o----------­Az elmúlt hét világeseményei között egy húszéves fia­tal lány váratlan halálhíre szökött fel a “headline” hírek kö­zé. Emilie Dionne, a világ dédelgetett ötös ikreinek egyike halt meg szokatlan körülmények között az aggok menhelyén egy kis kanadai helységben, orvosi segítség nélkül. A kana­dai ötös ikrek, akik születésüktől kezdve világszenzáció vol­tak, sokak számára talán az egyetlen dolog, amit Kanadáról tudtak, pár évig tartó viszonylagosan visszavonult élet után, az utóbbi időben megint sokat szerepeltek a nagy világlapok hasábjain. Néhány hónap előtt egyikük belépett egy :gen szi­gorú apáca rendbe, amelyet rövid idővel ezelőtt elhagyott, mert nem bírta el a különélést másik négy ikertestvérétől Ezzel kapcsolatban már egy zavaros hir látott napvilágot, a­­melyben a tudósítók beszámoltak arról, hogy Emilie mikor meghallotta Marie húgának elhatározását, hogy újra vissza­tér a világi életbe, látogatni indult testvérét és Montreálban váratlanu elveszette. Végülis Emilie állítólag jelentkezett egy montreáli rendőrőrszobán és hatósági segédlettel vissza­került a családjához. Pár nappal ezután egy aggok menhelyé­­re vonult vissza, hogy tanulmányozza az ott ápoló apácarend­nek az életét, amelybe állítólag szeretett volna belépni. Pár hetes ottartózkodás után heves epileptikus rohamok követ­keztében ( anélkül, hogy orvost hívtak volna hozzá, váratla­nul meghalt- Emilie a legmagasabb és legrobosztusabb volt az ikrek között és a világnak sejtelme sem volt róla, hogy ha­lálos betegségben szenved. Halála olyan mértékben izgatta fel a közvéleményt, hogy ideggyógyászok konferenciát hív­tak egybe, amelyen tiltakoztak annak a lehetősége ellen, hogy valaki két-három ismétlődő epilepsziás roham következtében meghalhat. Már ezt megelőzően elrendelték holttestének fel­boncolását, amelyet hires szakértő folytatott le, megállapít­va, hogy Emilienek bab nagyságúra fejlődött mirigy nyom­ta az agyát, amely általános zavarokat idézett elő szerveze­tében, többek között erősen kifejlődött nála a tüdővész. Ilyen legyengült állapotban érték őt az ismétlődő rohamok, ame­lyek halálát okozták. Mindenesetre különös, hogy egy tüdő­betek. fiatal lány egy ismeretlen aggok menhelyére vonult vissza, hogy ott annak a lehetőségét tanulmányozza, miként léphetne be apácának, ami köztudomásúan lehetetlen azok számára, akik bármilyen betegségben szenvednek. A Dionne ikreknek jelentős vagyonuk van, amely azuj­­ságtudósitások szerint kb. egymilliókétszázezer dollárra te­hető, jövő májusban, az ikrek 21. születésnapján kerül szét­osztásra közöttük. A temetésre megint egyszer kitárták a Dionne kastély kapuit a kiváncsiak előtt és óriási tömegű em­ber vonult el Emilie ravatala előtt. A megmaradt négy iker egész éjjel virrasztott testvérük koporsója mellett. Emilie-t, aki egy kis fakunyhóban született, világcsoda­ként szinte üveg bura alatt és mondhatni vattába csomagol­va nőtt fel, húszéves korában kastélyból, ezrek érdeklődésé­nek középpontjában, világla­pok szenzációjaként tért meg a lakóhelyüktől jpár mérföld­re fekvő, elhagyott kis teme­tő egyszerű sírjába- Halála felett bíborosok és miniszter­­elnökök fejezték ki sajnálko­zásukat a gyászbaborult csa­ládnak. Az egyszerű, szigorúan ka­tolikus Dionne házaspárt, a­­kik Isten akaratából 14 gyer­meknek adtak életet, nem ka­parta el a hir, pénz, dicsőség. Megmaradtak szerény mun­kásembereknek, akiknek e­­gyetlen vágya az volt, hogy végre visszakapják nagy és mégis zárt családi körükbe, mesterségesen elszakított és kirakatba tett kicsinyeiket. Hosszas, elkeseredett és szí­vós küzdelem árán sikerült is elérni céljukat, s ezután sok­kal csendesebb lett minden a hires öt ikertestvér körül. A koporsónál négy, fájda­lomba merevedett alak állt. mint négy fekete kérdőjel Reméljük, hogy halálával elérte azt, hogy testvérei most már normális emberek életét élhetik, anélkül, hogy riporterek fényképezőgépei­be kellene mosolyogniuk kö­­telességszerüen, valahány­szor szerény és komoly éle­tükben valami változás áll I be. 1 V. R. NAGYARÁNYÚ SZTRÁJK' NYUGAT-NÉNI ET­­ORSZÁGBAN---------o-------­Lapzártakor még igen komoly a helyzet Nyugat-Németországban, mely a háború vé­ge óta. gazdaságilag legválságosabb óráit éli most, mikor több mint négymillió munkás követel 6-50 százalékig terjedő béremelést. Münchenben augusztus 9-én 250 ezer vas­munkás lépett sztrájkba. A rendőrség általá­nos riadókészültségben állt, minthogy’ ko­moly zavargásoktól tartottak. Hamburgban, a sztrájkhullám kiindulópontján, ugyanak­kor már hatodik napja szünetelt a munka a közlekedési, villany és vizierőműveknél, me­lyeknek összesen 14 ezer alkalmazottja utasí­totta vissza előző napon, az egyezkedésre irá­ny iló bérajánlatot. A hatalmas világváros vízellátása csak igen gyéren csörgedez a csapokból, s még ezt is erősen klórositani kellett a fertőzés veszé­lye miatt. A lakosság nagyrésze gyalog, vagy kerékpáron közlekedik és a háziasszonyok­nak ismét nagy problémát jelent, hogy a mi­nimális gázszolgáltatás miatt, hogyan főzze­nek ebédet- Számos gyár zárta be kapuit, de ha rövidesen nem lesz gáz, kb- 10 ezer üzem­nek kell majd kényszerűen leállnia. A legnagyobb iparközpontot, a Ruhr-vidé­­ket teljesen megbénította a 900 ezer vasmun­kás sztrájkja, akik 10 pfening (3 cent) óra­béremelést követelnek, ötvenszázalékos fize­tésemelésért tüntetnek a bányászok és tex­tilmunkások. A köztisztviselők szakszerveze­te mely 900.000 tagot számlál, szintén sztráj­kot vezényelt. A munkaadók, akik a követe­lések 50 százalékát hajlandók lennének tel­jesíteni, elbocsátással fenyegették meg al­kalmazottaikat, ha két napon belül nem tér­nek vissza munkahelyükre. IGAZ, VAGY NÉNI IGAZ? Bár hivatalosan még nem adtak ki jelen­tést, a hirek szerint minden jel arra mutat, hogy Erzsébet királynő ismét anyai örömök elé néz és a jövő év elejére várja harmadik gyermekét. A találgatások több okból indulnak ki. Tud­ni vélik, hogy E. G. Muir dr., a hires londoni orvos, aki a királynő két első gyermekét is világra segítette, az utóbbi időben ismét a ; Buckingham-palotában járt. Az is bizonyos, j hogy Erzsébet programmját november kö- j zepétől kezdve, a szokottól eltérően igen meg i szűkítették. A hivatalos ténykedéseknél, csa­ládjának különböző tagjai fogják helyette­­siteni- őszre tervezett amerikai látogatása is elmarad, a királynő helyett, az anyakirály­nő lesz Eisenhower elnökék vendége. --------------------o-----------------------­AUSZTRIA ÜGYE... I------------o-----------­Bécs, Ausztria- — Franciaország nyilatko­zott, hogy Angliával és az Egyesült Államok­kal elfogadja az osztrák meghívást, hogy Bécsben megvitassák, miként lehetne a meg­szálláson könnyíteni. Oroszország a negyedik megszálló hatalom eddig még nem nyilatko­zott.-----------------------o---------------------— REPÜLŐ OKTATÁS-----------0-----------­Ramstetten, Németország. — Charles Yea­ger őrnagy, próbarepülő az első ember, kinek valaha sikerült a hangnál gyorsabban repül­ni, megbízást kapott, hogy Németországban “fokozott harcképességet segítse kifejlesz­teni” a vasfüggöny határ mentén. Yeager a 12- légi hadtest főhadiszállásán Németor­szágban fog októberben jelentkezni. -----------------------o-----------------------­SZABADON ENGEDTE A SZOVJET------------o----------­Brunswick, Németország.— A Szovjet ha­tóságok szabadon bocsátották azt az angol katonát, akit augusztus 9-én fogott el a szovjet határőrség. A civilbe öltözött kato­na három társával biciklizett Bad Harzburg közelében, amikor elfogták. Társait nem vet­ték őrizetbe a szovjet hatóságok. Az amerikaiak bőséges fegyvert és fölszereléseket jut­­különös szentimentálizmussal azon fáradoztak, hogy a pol­gárháború vérontásainak véget vessenek- Ezért beszüntet­ték a “nemzetiek” hadianyaggal való ellátását és kierősza­kolták, az u.n. koalíciós kormányt, vagyis az ellenséget szó­­szerint besegítették a várba. — Amikor a “co-existentia” előrelátható vége bekövetkezett, az amerikai kongresszus Pat MacCarran demokrata szenátor elnöklete alatt vizsgála­tot indított, hogy feltárja, hogyan került Kína a kommuniz­mus és igy a Szovjet karmaiba. Az amerikaiak szörnyű balfogásaikat azzal szeretnék mentegetni, hogy ők nem hitték, hogy a kinai kommunisták stalinisták. Ugyanez a kinai titoizmusba, illetőleg annak esetleges föltámasztásába vetett tévhit motiválja különösen egyes angol körök azon mozgalmát, hogy a bolsevista Kinát vegyék fel az Egyesült Nemzetek tagállamai közé! A jelek szerint itt még nem tartunk. A Kreml egyelőre igen ügyesen őrli az ázsiai mellékhadszinterek malmában ma: ellenségének, a Nyugatnak és esetleges holnapi ellenségé­nek, Kínának az erejét- Mindkét oldalon elszenvedett vesz­teségek csak a bolsevista orosz erők javára billentik a mérleg nyelvét. Ilyen előzmények után döbbenten tesszük fel a régi ró­mai kérdést: Quo usque tandem...? Hát meddig tűri még a Nyugat, hogy egy rákfenét tüneti kezelésekkel , akarjanak gyógyítani, amely kezelés több ember és anyagáldozatot kö­vetel, mint a radikális kúra! — Tudjuk, mi a válasz: még ’-•em vagyunk készen! Vájjon, az Idő tábornokba vetett hit nem csalóka-e? a­­vagy talán csak nem hiszik felelős tényezők azt, hogy a szov­jet tétlenül fogja várni a hosszú hónapok múlását, amit a nyugatiak készülődéseikre előirányoztak? Ez a döntés azon­ban nemcsak Európa és Ázsia, hanem az egész világ jövőjét hosszú időre meghatározza majd- Az összecsapás méretei mindenesetre arányban vannak a tét nagyságával. S ez elő­készületek során a nyugati világ nem kis aggodalommal mér­legeli az ázsiai térség egyre jelentősebb tényezőjének, Kíná­nak a szerepét-HÍRÜNK A NAGYVILÄGBÖI i ---------- ------------------- ------ - " rm 'mrwarmar'mry■ szerző feltárja, milyen borzalmas erkölcsi kárt okoztak Kí­nában John Dewey, B. Russell és társai az 1920 ,s 30 közti években. Ezek a pozitivista “bölcselők” ott nyüzsögtek Adolf Joffe és Leo Karakhan szalonjaiban és fertőzték a kinai szel­lemi életet “felvilágosult” eszméikkel. Az eredményt Wen­­jhan Kiang “The Chinese Student” c. munkájában azután igy foglalja össze: “Ha egy olyan nyugati bölcselő, mint B. Rus­sell szembehelyezkedhetett a vallással, miért kellene azt (t.i. a vallást) ezentúl egy korszerű kínainak elfogadnia?” — Egy .másik szerző, Rodney Gilbert: “What with China-” c. mű­vében még keményebben fejezi ki magát, Írván ezt: “Kina jövőjét sokkal komolyabban megrőntották az olyan szemé­lyek. mint B. Russell, J. Wewey, Tagore és Karakhan által behozott és terjesztett eszmék, mint az utóbbi három szá­zadban Kínában előállított vagy oda behozott ópium, morfi-1 um, kokain és hasis-” A tragédiát csak fokozta az a körülmény, hogy a kinai embert tel jesen fölkészületlenül találta ez a szellemi lefegy­verzés. A genetikus fejlődés kimaradásával az antitoxinok kitermelésére sem ideje, sem lehetősége nem volt- így vált Kina iskolapéldájává annak, hogyan lehet egy nemzet leg­ősibb és autochton kultúráját is évtizedek leforgása alatt I megsemmisíteni a “modern szellemiség” rothasztó-bomlasz­­tó propagandájával. Ennek a megbontott kinai társadalomnak adott a II. vi­lágháború fegyvert a kezébe.. . A bűvészinas nem tudta töb­bé lecsendesiteni a föllázadt szellemeket. A Nyugatnak sem sikerül többé befolyása alatt tartanig Ázsiát. • Az amerikaiak bőséges fegyvert és felszereléseket jut­tattak Kínának. Kina uralmáért azonban ekkor már az u.n. nemzetiek. Csang-Kai Sekék és a kommunisták, Mao-Csé Tungék viaskodtak. — Mandzsúriát, amely a Vladivosztokba ! vezető vasútvonal miatt is a legközvetlenebb orosz érdekterü­let, 1945-ben a Nyugatiak kiszolgáltatták Yaltában a szov­­j ietnek- A Kreml ezt nyomban úgy értelmezte, hogy Man­dzsúria szovjet bázis, ahonnan döntő támadásra indíthatja I Mao-Csé Tungékat Csank-Kai Sekék ellen. —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom