Kanadai Magyarság, 1954. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-02 / 1. szám

KANADAI MAGYARSÁG 4 1954 január 2 LŐRINCZ ISTVÁN EGY VALLOMÁS ÉS EGY NYILATKOZAT Mottó: “Ágnes asszony a patakban Lepedőjét mossa, mossa, Fehér leplét, véres leplét A futó hab elkapdossa” (Arany János.) Julius Jacob Hajnau osztrák generális, a­­ki I. Ferenc József császár a “rebellis” ma­gyar nemzet megrendszabályozására 1849- ben, a szabadságharc leveretése után ha­zánkba küldött, kegyetlen ember volt. Azzal tett szert aránylag fiatalon nagy hírnévre, hogy az olasz szabadságharc idején az osztrákok által elfoglalt Bresciában nem­csak férfiakat, de nőket is megkorbácsolta­­tott. “Bresciai hiéna” lett a mellékneve — és később Magyarországon is méltó maradt ehhez a névhez. Soha igaz magyarember nem fogja tudni elfeledni neki azt, amit nemzetünk ellen tett. De a magyar léleknek, a múltban — és ma is — alapvető tulajdon­sága az igazság tiszteletbentartása, — még az ellenséggel szemben is. Ennek az igazság­szeretetnek szolgálatában Haynauról el kell mondjuk a következőket: Haynau gyermekkorában az osztrák ka­tonaiskolába került, ahol mielőtt a parancso­lás művészetére megtanították volna, megta­nították a feltétlen engedelmeskedésre, a parancs gondolkozásnélküli teljesítésére is. Ha Haynau azt a parancsot kapta, hogy lö­vessen, akkor lövetett, — a parancs a csá­szártól jött. Ha azt a parancsot kapta, hogy akasztasson: akasztatott, hogy korbácsoltas­­son: korbácsoltatott, hogy vessen börtönbe embereket, égessen fel egy falut, fokozzon le egy tisztet, tizedeljen meg egy alakulatot: mindezt megtette. A parancs, a császár pa­rancsa kötelez. De Haynaunak volt szive! A magyar tör­ténelem írói feljegyezték róla, hogy gróf Batthyányi Lajos miniszterelnök érdekében sajátkezű kérvényt irt Ferenc Józsefhez és nem az ő hibája, hogy a fiatal, tapasztalat­lan uralkodó elutasította a kérvényt- Mást is feljegyzett a történelem. A 48-as forra­dalmi idők alatt Jókai Mór, a legnagyobb ma gyár regényíró lapjában, a “Kakas Márton­ban cikksorozatot irt I. Ferenc József any­jának, Zsófia főhercegnőnek botrányos sze­relmi kalandjairól — ezért a szabadságharc leveretése után az osztrákok halálra keres­ték. Jókai bujdosott. Felesége Laborfalvi Róza elment Haynau­­hoz, a hiénához, a császár leghűbb táborno­kához — és kegyelmet kért férje számára, akinek “bűnei” közé tartozott többek között az 1848 március 15-i “Mit kíván a magyar nemzet” című 12 pont megfogalmazása, en­gedély nélküli kinyomatása és felolvasása és aki Debrecenben a Habsburg ház trónfosztá­sának nemcsak megszavazója, de lelkes har­cosa is volt. Később igy irta le Jókainé, La­borfalvi Róza a találkozást. “Haynau elémjött, mosolyogva kezét nyúj­totta és németül mondta: “Végtelenül örü­lök művésznő a találkozásnak, mivel lehetek szolgálatára?” Eldadogtam kérésemet. Neve­tett. “Hát hogyne, természetesen”. Fogta a menlevelet és alákanyaritotta a nevét. .. Én boldogan kirohantam. Nem mertem hátra­fordulni.” Ez volt Haynau, a hiéna, Magyarország hóhéra A magyar igazságszeretet megköve­teli, hogy tiltakozzunk az ellen, ami az utób­bi időben történik Haynau neve körül. Egye­sek Haynauhoz hasonlítják ugyanis Himler Mártont, a “salzburgi hiénát”, a huszadik századbeli Magyarország hóhérját. Ez a legnagyobb történelmi tévedés és a legnagyobb erkölcsi izagságtalanság Hay­­nauval szemben! Miért? Foglaljuk pontokba a különbségeket. 1. Himler Márton sajátmagát magyar nemzetiségűnek, római katolikusnak és volt magyar állampolgárnak vallja — ezzel szem­ben Julius Jacob Haynau nem volt magyar, hanem osztrák. 2. Himler Márton, mint az USA hadsere­gének tagja orosz bolsevista érdekeket szol­gált ki működésével — ezzel szemben Hay­nau hű volt kenyér és rangadó gazdájához, az osztrák császárhoz. 3. Himler Márton a részére kiadott paran­cson túlmenően sokkal több embert szállított ártatlanul a szovjetvágóhidra, mint ameny­­nyit akár U. S. parancsnokai, akár szovjet megbízói kívántak tőle — ezzel szemben Haynau olyanoknak is megkegyelmezett, a­­kik osztrák szempontból, ezt hangsúlyozzuk! —tényleg “bűnösek” voltak. 4. Himler Márton nem tudja, vagy nem akarja tisztázni magát azok alól a vádak a­­lól, amelyek súlyosan megalapozva, az anyagi visszaélések egész sorozatát tapaszt­ják kezéhez — ezzel szemben Haynaut soha senki sem vádolhatja semminemű anyagi visszaéléssel. Ez után a hosszúra nyúlt, de feltétlenül CSORBA ISTVÁN “DR. KOVÁCS ISTVÁN” A váltakozó jelenetek drámai hangja, a probléma me­rész feltálalása “kiváltja az osztályellenes izgatás vádját” — fogalmazná meg egy hűséges-szolgálatban álló politikai nyomozó. — De nem történik feljelentés hisz Delhiben va­gyunk. Néhányan protestálnának, de ez is elmarad. Elnyom­ja őket a sokaság, mely a szünetben mint méhkas tárgyalja a múlt idők velüktörtént visszaságait. Mert amit mond ez a film, az sajnos trgikusan igaz, a bajokon mégse segítenek. Aki szólni merészel, azt nyilassággal, kommunistasággal bé­lyegzik meg. A bajokat közigazgatási úton kívánják megol­dani, hisz a demokratikus társadalmi kiegyenlítődésbe bele­halnának a Tatár családok. A filmet másodszor civilruhában, más viszonyok között és higgadtabb vérmérséklettel, de a parasztsághoz való tar­tozásom miatt ismételten részlehajlóan néztem és értékel­tem ki. Ennek ellenére, kevesen tagadják, hogy a film a tár­sadalmi élet leírása és rendezése szempontjából maradandót alkotottá Emigrációnk hosszú európai szakaszán egy' “osztályba” vert bennünket a sors. Letelepedve a nyugati világba, vala­mennyiünket munkásokká emelt, vagy szállított, illetve mi­nősített a szellemi, gazdasági és politikai demokrácia s en­nek áldásait, ha egyformák lennénk, egyformán élvezhet­nénk is, de Isten nem teremtett egyformának bennünket. Lassan, de biztosan feledjük a multat, a múlt igaztalan­­ságait, visszásságait s vele feledjük fejkendős édesanyán­kat, apáink munkára, tisztességre tanító kezesimogatását. E filmet nézve, ismét megelevenednek előttünk gazdasági ba­jaink, a társadalmi ellentétek Mohácsot szülő katasztrófái, ökölbe szorul a kezünk, de szivünk is elszorul és torkunkba lüktet a vér mikor fülünkbe csendül a lakodalmi ének, az asz­­szonyok, lányok kacagása, a “szent föld” dobbanása legé­nyeink csizmái alatt. Akik felejteni akarnak, ne nézzék meg e filmet. De, akik nem elégednek meg a civilizáció ajándékával, kiknek az ezer­­esztendős örökséget nem pótolja az 54-es autó hajtása, akik vállalják magyarságukat és minden magyar egyenlő jogát és kötelességét, akiknek olyan magyar testvérük a 15 gyerme­kes faluszéli ember, mint a főispán, azok feltétlenül nézzék meg. S azok is, kik “szülő édesanyjukat” legalább úgy szere­tik, mint “nevelő mostohájukat”. A darab főszereplői: Páger, Szörényi, Tóth Julika-H Tisztelettel értesítem honfitársaimat, hogy a I Budapest Éttermet I 395 QUEEN ST. WEST, TORONTO, Tel. $ I I I 1 5 (EM.8-0502) átvettem. .Tó magyar konyha, figyelmes kiszolgálás, polgári árak- Esküvőkre, partikra külön terem. Üzletvezető: Szilvássy László. Mindenkit szerettei vár: PERGEL LAJOS, tulajdonos. m <♦> •»> <♦> <♦>•:♦> ;♦> <♦> Szürke kínai báránybőr bunda $199-101 szükséges bevezetés után térjünk rá a cím­ben jelzett “Vallomás”-ra. Mottónak Arany Jánosnak néhány sorát idéztük a cikk elején- Ágnes asszony beleőrült a lelkére nehezedő bűnbe és őrületében egyre mosta véres lepe­dőjét, mert lelki szemei vért láttak minde­nütt. Úgy látszik Himler Márton is érzi a vér szagát és ezért mosakodni igyekszik. Nem veszi észre, hogy a mosakodás során egyre szennyesebb lesz! A téboly határáig menő félelmében egyre többször és egyre kel­lemetlenebből szólja el magát és olyan bű­neiről tesz vallomásokat, amelyekről eddig senki, vagy csak nagyon kevesen tudtak ! Himler a “Magyar Bányászlap” című lap­ban, (amelynek a bányászokhoz semmi köze, a magyarsághoz pedig csak annyi, hogy saj­nos magyarok Írják) a magyar háborús bű­nösök haza, illetve szovjetvágóhidra szállítá­sával kapcsolatban irt cikket. A cikk a leg­­szörnyübb önvallomás, amely szinte úgy hangzik, mintha cs.ak szovjet módszerrel, lel­ki és testi kínzással csikarták volna ki belő- j le! Pedig nem igy van! Himler magától val­lott! Ha lenne egy független, pártatlan magyar bíróság, amely felelősségre vonhatná Him­­lert, és ha Himler a bíróság előtt megismé­telné azokat a mondatokat, az ítélet nem lenne kétséges. De idézzük Hindert! Arra a kérdésre, hogy kitől kapott meg-[ bízást amerikai részről az ezer és ezer ma-i J gyár hazaküldésére, igy válaszol: (az idézett részek szövegén semmit nem változtatunk, se ki nem hagyunk belőlük) “A saját szerepem és felelősségem csök­kentése távolról sem szándékom, ellenkező­leg nyilvánosan is le kívánom szegezni, hogy Key generálison kívül igenis nekem van ré­szem s valószínűleg döntő részem abban, hogy az elfogott egyéneket magyar bíróság elé állították.” A második világháború utáni korszak tör­ténete ma már nem titok. Mindenki tudja, hogy már akkor voltak tisztánlátó amerikai hazafiak, akik a szovjetet tartották a nyu­gati világ legveszedelmesebb ellenségének. Ezek közé tartozott Jackson biró, az U.S. Supreme Court birója, aki élesen tiltakozott a magyarok kiadatása ellen. Hogy lehet az. hogy mégis kiadták őket? Mit vall erről Himler? Az Allied Control Commission amerikai szekciójának főparancsnoka, Key generális, aki a kikért egyének listáját az USFA pa­rancsnokságának megküldte, az első pillanat­tól, s majdnem naponta sürgette, hogy azo­kat Magyarországnak mielőbb kiadják. Nem hiszem, hogy teljesítve lett volna Key gene­rális kérése, ha nem lett volna alkalmam Jackson Supreme Court bíróval személyesen beszélni, aki annak következtében sokkal tisztábban látta a magyar bűnösök problé­máját s ez alól a felelősség elől egyáltalán nem kívánok kitérni. Jackson főbíró azonnal megmondta, hogy a magyar háborús bűnösök letartóztatásával akarnak megbízni, hozzátéve, hogy a 10-12 legnagyobb bűnöst felelősségre akarják von­ni Nürnbergben. Én előhúztam és megmutattam az urak­nak a Gen. Key által átküldött listát s meg­kérdeztem, hogy mi lesz a többiekkel, eleget • fogunk-e tenni a magyarok és a generális ké­résének. A lista Jacksont is meglepte s ta­lán soha nem voltam olyan büszke amerikai mivoltomra, mint akkor a legfelsőbb biróság bírája egy körülbelül 20 percig tartó sym­­posiumban magyarázta, hogy azt nem tehet­jük meg, s hivatkozva az amerikai nem­zet történetére rámutatott, hogy nálunk a politikai bűnösök mindig menedékhelyet ta­láltak.” Ebből tehát világosan kitűnik, hogy az Egyesült Álamok hivatalos jogi képviselője a magyar menekülteknek menedékjogot akart biztositani! És mit tett erre Himler? “Bátorságot kellett vennem hozzá, hogy vitába szálljak a főbíróval!” És tényleg, vi­tába is szállt és addig hazudozott, amig a helyzetet nem ismerő Jackson bírót félre vezette tudatosan. Jackson, a kiváló ame­rikai akkor még nem sejtette, nem is sejt­hette, hogy egy amerikai ezredesi rangot vi­selő, angol nyelven beszélő amerikai állam­polgár, az 0. S. S.-nek, az U. S. haderő leg­fontosabb felderítő, kémelháritó szervének tagja, sőt a magyar ügyekkel foglalkozó ta­gozat feje idegen érdekeket szolgálhat! De nézzük, hogy csapta be Himler saját vallo­mása szerint Jacksont? “Felolvastam tehát a listán levő neveket s rámutattam, hogy a kikért egyéneket nem politikai bűnökkel vádo’ják.” Igen, ezt irta -'vmt Himler Márton! Ennél arcátlanabb u—ugságot még soha, senki be nem ismert ’ Hát Bárdo=sv Lés-Jó^- talán azzal vádol­ták, hogy mint nesti textiles hamis bukást csinált? Imrédvt azza1, hogy “torokműtét” címén Bécsbe és onnan az USA-ba szökött? zippzárral vagy anélkül. Tekin+se meg a többi, ki­magasló értékű bundá­inkat. 2 évi Írásbeli ga­rancia. Rozsdamentes 1953 december 6-án a Dohányvidéki Magyar Ház nagy­termében mutatták be Kanadában először dr. Kovács Ist­­vánt-t, a két háború közötti magyar filmgyártás egyik népi­nemzeti szellemű társadalmi filmjét. A pesti bemutató, — annakidején — heves irodalmi, sőt politikai vitát váltott ki, hisz mind történetében, mind mon­danivalójában súlyos kérdést: a magyar társadalmi ellenté­teket igyekezett a szokott formáktól kissé élesebben bemu­tatni. Katona voltam, mikor először láttam a filmet. Nagy hatás­sal volt rám. A társadalmi problémákkal foglalkozó köny­vek tanulmányozása mellett, ez a film szemléltelőbben, iz­­gatóbban mutatta be azokat a diferenciákat, melyeket a falu életében sokszor természetesnek véltünk- (“Az úr a pokolban is úr”, vagy: “Volt szegény, lesz is!”) Szinte a faluhoz tarto­zott, hogy a peckesen sétálgató jegyző nem köszönt vissza a faluszéli embereknek, némelyik, még a gazdáknak sem. Nem volt feltűnő, hogy a gazdakör és iparos olvasó kör mel­lett “úri kaszinó” is ott begyeskedett a falu közepén, hiszen úrak voltak ők, nem tisztviselők. Eszünkbe sem jutott, hogy egy-egv körvadászat alkalmával, miért is nincs a paraszti hajtok kezében puska, de miért van minden “nadrágos em­bernek”. A magyar parasztság “arra nevelődött”, hogy szok­­ja meg az urakat “uruknak és parancsolójuknak” s mond­jon le arról, hogy ez valamikor is megváltoztatható. Ezért, a! “kívülállók” jellemzése szerint a paraszt; csendes, kevésbe- j szédű, dolgos és sorsával megelégedett osztálya a magyar | társadalomnak. Ellenben a “belülről szemlélők” a Viharsarok és a Néma forradalom, vagy a Baranyai utazás szerzői, elé- J gedetlenek, “lássuk Úristen, mire megyünk ketten” lázongó-j nak és a Szükesztendő lemosását választó, kisemmizett sze-l gényembereknek határozták meg. Egy-egy társadalmi re-! gény, vagy szociológiai irás, de méginkább egy jól sikerült! filmtéma legtöbbször a “sajtó útján elkövetett izgatás” vád-' jával indult útjára, sokszor irói, és munkásai lakatalá ke­rültek. A társadalmi bajok kétségkívül megvoltak s mind az u. n. baloldal, mind az u. n. jobboldal kartájává vált, hogy ezeket a bajokat orvosolni kell, még operáció árán is. Ebből a szellemi és politikai légkörből születik meg a radikális vál­tozásnak makacs hirdetője és serkentője a dr. Kovács István című filmtéma. A két oldalról jövő támadást nehezen védi ki a “kispolgári úri osztály”, mert az arisztokrácia nem siet vé­delmükre. ők kimaradtak a játékból, fölötte állnak minden­nek és mindenkinek. Ezt a Váczi-utcai mentalitást és úrikaszinó szemléletet jellemzi a darab “úri” családját a Tátár családot. A Párisi Divatlapok és a SinMi É’ct “erkölcsi és szellemi” gőzölése érzik a Tatár család “jólneveltségén”. Tatár “nagyságos úr”, felesége “méltóságos asszony”, lánya “jóházból való úri­lány”, s fia: “Urfi”. A darab másik családját a Kovács családot a paraszti élet szabadságszeretete, a szegénységben is tisztességes és tiszta családi élet s a századokon keresztül “belenevelt” ala­­csonyabbrendűségi érzés jellemzi. A parasztimból, dr. Kovács Istvánból egyetemi tanár lesz- A Tatáréknak épp van egy korban hozzávaló eladólá­nyuk. A Tatár mama “tésasszonynak” beillő módszerekkel, hálóba fogja dr. Kovács Istvánt, kiről nem tudja, hogy pa­raszt szülők gyermeke. Fogják is apástól-mamástól, lányos­tól, de amikor meglátogatják dr. Kovács István paraszt szü­leit a búboskemencés házban, nyomban felfedeznek “valami szagot” — nyilván “paraszt-szagot”?!” — sa menyasszony­nak a feje fáj, egy kanál leves se megy le a torkán, a Tatár mama farizeuskodása tetőpontra hág, az “úrnak és az úrfi­­nak” hirtelen és halaszthatatlan “dolgaik akadnak” Pesten s otthagyva félbe az ebédet, menekülnek a paraszti portá­ról, még a kisajtót se zárják be maguk után. Tárva-nyitva hagyják. Az öreg Kovácsné kiskarja kisérni tisztességgel a vendégcsaládot, be akarja zárni utánuk a kiskaput, de Pista fiuk visszatartja s ezt mondja: hagyja édesanyám, majd én j bezárom utánuk az ajtót! Dr. Kovács István ellen az egyetemen áskálódnak tanár­társai, a “társadalom” hűvösen fogadja, feleségét a falusi parasrtlányt kipletykázzák maauk közül, az “úri asszonyok” I sőt gúnyt űznek belőle. Méltóságos asszony ő is férje után, de a “tekintetesek” sem fogadják be. Esetlenül, rossz taná­csokra hallgatva, csetlik-botlik a békanyálszerű etikett sza­bályok körött, a festett karmunk az úri kaszinók tb. és való­ságos tagjai fölényesen lenézik őket. Minden egyes bunda a legújabb divat s-erint szakképzett divattervezők ál­tal készítve a lehető legalacsonyabb gvári áron kerülnek eladásra. Jól jegyezze meg címünket ! Rustproof zipper fastener completely concealed 2-Year Written Guarantee ALANA FÜRS 672 YONGE ST. oooeqoosfr« Hóman Bálintot, hogy szegény bányászok pénzét elkezelte? Rácz Jenőt azzal vádolták, hogy hamis adóbevallással megkárosította az államot, amelynek polgára? Kiss Feren­cet, a Sziniakadémia igazgatóját azzal vádol­ták, hogy a szininövendékektől feleltetés köz­ben órát, gyűrűt lopott? Fedák Sárit azzal vádolták, hogy megkötözött foglyokat po­fozott ? A háború utáni zavaros időkben Jackson bírót félre lehetett vezetni — és Himler na­gyon jól értett a félrevezetéshez, hiszen so­ha meg se kísérelte lemosni magáról azokat a vádakat, amelyek szerint tisztes munka helyett egész életén át becsapással, rásze­­dés^el, tisztességtelen félrevezetéssel keres­te a megélhetést. De azóta változttak az idők, nagyot vál­toztak. 1953 november hó 10-én William Jenner szená'o", a szenátusi “belső biztonságot vizs­gáló” brtojttságnak elnöke nyilatkozatot bo­­c?á’>''+*. közre az 0. S. S. kebelében történt megM'^entő visszaélésekkel foglalkozó vizs­gálat "ól. A vizsgálat még sokáig fog folyni és mindenkire sor fog kerülni, még Himlő" Mártonra is ! * A ’ "’'«-atás jege megtört, az eddig “érin­tetlen” O- S. S. tagjai sem “tabuk” többé! A Nyitva esténként 9-ig. Első megálló a Bloor alatt. KI.7596 MIKOR HALLGASSON MAGYAR RÁDIÓADÁST ? Rózsa László clevelandi ma­gyar műsorát hallhatja a WJW 850-es hullámhosszon minden vasárnap délelőtt 11 órától 11.30-ig. Cim: 2785 E. 119 St. Cleve­land, 20, Ohio. Kanadai Magyar Antibol­­sevista Liga Kossuth Rádiója minden szombaton délután 1 órától 1.40-ig sugároz műsort a Brantford, CKPC 1380 hul­lámhosszon. i Cím : Mrs. Erna Végh 63 Palace Street, ______BRANTFORD, Ont. A torontói CKFH rádióállo­más a 140-es hullámhosszon minden szombaton délután 4 órától fél 5-ig magyar műsort sugároz. Bemondó : Nyári Nagy Mihály-Cim: Hungarian Souvenir 11 Braenar Ave., Toronto. Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy hirdetési és könyvügyekben forduljanak hirdetési és könyvosztályunk­hoz ; 362 Bathurst St. Tel. : EM. 3-7678. megdöbbentő, sőt kétségbeejtő nyilatkozat­ban többek között ezeket mondja Jenner szenátor: “Az O. S. S.-nek az lett volna a feladata a háború alatt és után, hogy az U. S. hadse­reg és az ellenséges, vagy már megszállott országok barátságos elemei között kapcso-1 latot teremtsen és tartson fenn. A szervezet minden tagjának, a legkisebb tisztviselőtől a legmagasabbrangu parancsnokig nyilván-! valóan százszázalékosan hűnek és loyalisnak kellett volna lennie az USA-hoz, hogy ' a j szerv működése hasznos leegyen. Szerencsét­lenségünkre, mint azt már az eddigi vizsgá-! latok is bebizonyították, ez nem volt igy. Ta- j Ián soha nem fogjuk egészen pontosan meg­tudni, hogy a háborút mennyire meghasszab­­bitotta az, hogy árulók dolgoztak az O. S. S.­­ben. Talán nem fogjuk megtudni, hogy hány­­ezer ártatlan élet esett áldozatul és hány j billió dollár adóteherrel több esett az ameri­kai polgárok nyakába, azért mert kommunis- j ta, oroszbarát, idegen érdekeket szolgáló ala­kok dolgoztak az O. S. S-ben !” Igen, a vizsgálat folyik és egyszercsak Himlerre is sor kerül! És Jennert nem lesz olyan könnyű megtéveszteni, mint Jacksont volt! És a bizottság előtt mi is ott leszünk, j adatainkkal, tanúinkkal, bizonyítékainkkal!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom