Kanadai Magyarság, 1954. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1954-03-20 / 12. szám

1954 március 20 6 KANADAI MAGYARSÁG MÁRCIUS 15-1 ÜNNEPÉLY MONTREALBAN A Montreáli Magyar Egyházak és Egyesületek Nagybi­zottságához tartozó szervezetek március 14-én a Hungária Társadalmi Egyesület gyönyörűen feldíszített termében em­lékeztek meg Március Idusáról. Jólesett látnunk, hogy nem­csak a rendezőség Neszt Istvánnal az élén, hanem Montreál magyarsága is szivvel-lélekkel készült erre az ünnepélyre, s igy annak szine-java igen szép számmal gyűlt egybe. A lel­kes készülődés nem is maradt eredménytelen. Egyöntetű vé­lemény szerint igazán értékes és bensőséges volt ez a meg­emlékezés. Nt. Fehér Mihály ref. lelkész, a Nagybizottság alelnöke komoly intelmeket tartalmazó megnyitója után Pál László énekszámaiban gyönyörködtünk, majd Palkó Viola, Rohály Ernő, Biró Julia, Komlósy Ferenc ragyogó Csárdása következett Czinke János és zenekara kíséretével- Fráter Gyula (klarinét) és Nagyiván Ferenc (cimbalom) száma a kuruckor és a 48-as idők melódiáit idézte föl. Ezután Paláncz Lipót mondott emelkedett szellemű ünnepi beszédet a sza­badság isteni ajándék mivoltáról s annak egy és oszthatat­lanságáról. Hangsúlyozta, hogy a szabad világ csak akkor le­het nyugodt szabadságai felől, ha a rabszolgaságot megszün­teti a világ másik részén. Utalt azokra az áldozatokra, ami­ket a magyarság annyiszor hozott történelme folyamán a szabadság védelmében. A bécsi politika 1848-i szerencsétlen kettős játéka meg-megujuló orosz aspirációk forrása lett, s ha eddig nem látta a világ Magyarország és a magyar nem­zet kulcshelyzetét, akkor napjaink eseményei kell, hogy rá­döbbentsék erre. Ebből a felismerésből következik, hogy igaz­ságot szolgáltassanak végre nekünk. Paláncz Lipót beszédét több Ízben szakitotta meg a közönség elismerő tapsa. A nem­zeti Dalt Deli Gusztáv szavalta kitűnően. Szünet után kedves meglepetésként Korozs Emőke Tompa: A gólyához című ver­sét adta elő igen ügyesen. Itt említjük meg a magyar cserké­szek és cserkészlányok meghatóan kedves csoportjának fel­vonulását is. Ugyancsak nagy sikere volt a Ferenczy Margit, Korsós László és Fehér Mária, Fehér Csaba Magyar Táncai­nak, amit Tyahun Melany kisért zongorán. Detre Gyuláné Gyóni: Tavaszból a télbe és Szentágotay József: Mi a haza? c. költeményét adta elő őszinte művészi átérzéssel- Majd Kő­­halmy Marika, a montreáli konzervatórium ösztöndíjas prof. Temmer avatott közreműködésével énekelt magyar dalokat, köztük a Rákóczi-indulót, bravúros technikával oldva meg e darab nehézségeit. A közönség szűnni nem akaró tapsa jutal­mazta ezt a számot is. A betegsége miatt akadályozott ft. Horváth Miklós plébános, a Nagybizottság elnökének záró­­szavai helyett prof. Saád Ferenc, a MHBK csoportvezetője mondott köszönetét a közreműködőknek, kiemelve a magyar fajta tehetségét, amelynek bizonysága volt ez az ünnepély is. V»V/A%VVW.VAVW.,WV,V//A,A,,A%VAV.V ANK TALÁNY: Miért írjuk alá a csekket ? Mikor aláírásunkat rávezetjük a csekk hátára, általában a csekkért járó készpénz átvételét ismerjük el. Vagy, í hogy tulajdonjogunkat a nevezett összeggel kapcsolat- f ban egy másik személyre ruháztuk. így, ha a csakk alá- ^ Íródott — bárki beválthatja. Tehát saját érdekünk kö­veteli, hogy ne írjuk alá, míg csak betétként, vagy kész­pénz ellenében, vagy átruházás útján felszabaditásá­­ról, elszámolásáról nem rendelkezünk. Személyi vagy vállalkozási ügyek pénzügyi hátterével kapcsolatosan a szomszédos Dominion Bank fiók vezetője tanáccsal, út­baigazítással rendelkezésünkre áll. MAGYAR ELET IDEGENBEN TÉNY a, KV THE OMINION 83 ÉVE A KANADAIAK SZOLGÁLATÁBAN. VWWiWAVWÄVVVWWWAWWiMWMWtfWtfW WVWWW**WV’>/WWVN>WW*^Wl»/WV-,-WVV*'V vWWWV^V A TORONTOl CKFH MAGYAR ADÁSÁBAN EMLÉKEZETT MEG MÁRCIUS 15-RŐL------------o----------­Szombaton, március 13-án, a torontoi rá­dió magyar adásában 15 percet áldozott már­cius 15-e emlékének. Ez alkalommal Nyári Nagy Mihály felolvasta főszerkesztőnk, Ke­nései F. Lászlónak március 15-re irt meg­emlékezését, amely egyúttal a Kanadai Ma­gyarság vezércikke is volt.---------------------o-------------------------­MÉLTÓ KERETEK KÖZÖTT ÁLDOZOTT TORONTO MAGYARSÁGA MÁRCIUS 15-ÉNEK ------------o----------­Vasárnap több, mint 1500 torontoi magyar jött össze a Victoria moziban, hogy résztve­­gyen azon a szép és felemelő ünnepségen, a­­mit a torontoi egyházak és, egyesületek közö­sen rendeztek 1848 március idusának emlé­kére. Az ünnepi beszédet ez alkalommal Ambrus Zoltán, papnövendék mondotta. Ambrus rá­mutatott a márciusi gondolat ma is élő je­­'entőségére; hangsúlyozta, hogy a magyar zabadság eszméjét az emigrációban éppen úgy kell ápolnunk, mint ahogy áoltuk Ma­gyarországon száz éven át. Rendkivül fon­tos — mondotta — hogy a magyar ifjúságot az emigrációban is magyar szellemben, ma­gyar nyelven neveljük, s ezért egyik legfon­tosabb feladatunk a magyar nyelvű iskolák felállítása és általában a magyar nyelv ápo­lása. Ezután Tassy Lajos üdvözölte angol és ma­gyar nyelven a közönséget. Tassy angolnyel­vű beszédében hangsúlyozta, hogy az itt, Kanadában élő magyarok nem akarnak ál­lam lenni az államban, mert “mi szeretjük uj hazánkat és készek vagyunk annak sza­badságáért bármelyik percben akár fegy­vert is fogni. Szeretjük azonban szülőföl­dünket is,, ahol először tanultuk meg a világ legszebb szavát: Édesanyám. Mi ezt a föl­det szabadnak akarjuk látni, ezért harcolunk itt kint, idegenben, mert hiszen csakis ne­künk van ma lehetőségünk, hogy a rabság­ba döntött szülőföldünkért bátran, félelem nélkül harcoljunk”. Utána magyar nyelven is kérte a jelenlevő közönséget, hogy kövessen el mindent, hogy minél előbb ismét szabad­nak láthassuk szülőhazánkat. Tassy beszéde után különböző műsorszá­mok következtek, amelyek mindegyike meg­érdemelné, hogy külön-külön megemlékez­zünk róla, azonban erre nincs elég helyünk. A torontoi magyarságnak ez a szép és e­­melkedett szellemű ünnepe ismét bebizonyí­totta, hogy milyen nagyot és hatalmasat tu­dunk alkotni, ha a cél érdekében mindnyájan összefogunk. Hogy ilyen óriási tömeg jelent meg ezen az ünnepélyen, azt nagy részben an nak a szép összhangnak köszönhetjük, amit a Kanadai Magyarság, a torontói rádió, a magyar egyesületek, s a lelkes rendezőgár­da Tassy Lajos vezetésével végzett- Tassy különös dicséretet érdemel azért a fáradsá­got nem ismerő, önzetlen munkáért, amit hó­napok óta folytatott az ünnepély sikere érdé-' kében. Szép és felemelő érzés volt látni a többi rabságba döntött nép képviselőit is a, közönség sorában. Küldöttségek jöttek a horvátoktól, szlovákoktól, ukránoktól és bul-1 gároktól. Toronto város polgármesterének! nevében David Belford, a Spadina választó- j kerület nevében a kerület népszerű képvise­lője, David Kroll jelent meg. De üdvözlő le­veleket kaptunk különböző angol egyesüle­tek, hivatalok és a minisztériumok nevében is. j------------------------O-----------------------­A VÉGH-VONÓSNÉGYES NAGY SIKERE a torontói magyarság megszokott talál­kozó helye továbbra is a FÉSZEK ÉTTEREM (Nest Restaurant) ollege St. Toronto. Tel: KI.-6753< A Végh-vonósnégyes ma a világ legjobb vonósnégyese. Nagy szó ez, ha meggondol- j juk, hány száz ifjú és öreg együttes verse-, nyez a legfinomabb, legemelkedettebb mu­zsika, a vonósnégyes-irodalom sokezer szebb-' nél-szebb művének tökéletes előadásában. A J legnagyobb zeneszerzők kvartettjeit ma 8-10 különféle előadásban lehet gramofonleme­zen megvásárolni, de például Beethoven kvartettjeinek játszásában egyetlen együt­tes sincs, amely Véghékkel felvehetné a ver­senyt-A Végh-vonósnégyes most már 15 éve ját­szik együtt. Már a háború alatt óriási sikert aatott főként Németországban. A háború aratott főként Németországban. A háború vándoroltak Magyarországból, úgy mint ko­rábban Bartók Béla, — mert az igazi művé­szet nem képes terrorban élni. A 41 éves Végh Sándor, az együttes primhegedűse és vezetője, ma a svájci Bázelben él, ahol a vi­lág legelső művészképző zeneiskoláján ta­nár. Véghék 42 amerikai hangversenyből álló turnéjuk utolsó állomásaként jöttek Toron­tóba, ahol egyik unitárius templomban adtak hangversenyt, amely két Beethoven és egy Schubert-kvartettből állt. Az a tisztelet, a­­mely Véghéket ma megilleti, amely őket ze­nei téren Liszt Ferenc hírnevével helyezi e°:y magasságba, nem engedi meg, hogy já­tékukról bármilyen kritikát mondjunk. Min­den szó, amellyel ezt az extázisba ejtő mu­zsikát dicséri, hiú cicomának tűnne fel. Elég, ha a torontoi zeneakadémia igazgatóját idézzük, aki ezt mondotta: “Harmincöt éve hallgatom a torontoi hangversenyek .t, de ilyen muzsikát még soha életemben nem hallottam.” Minden ember, aki átélte ezt a lélekzetelállitó gyönyört, — mondotta — az tudja, hogy olyan zenét hallott, ami egy életben csak egyszer lesz a muzsikus ember jutalma. S hogy ez a négy zenész izig-vérig magyar ember, azt mutatja, hogy a - gyár lelket sem megszállással, sem terrorral, sem politikai rendszerekkel nem lehet megtörni. BUJDOSÓ LEXIKON PAKISTAN-----------o—;--------­Az ország születését az Indian Independence Act-nak köszönheti. Születésnapja 1947 augusztus 15-e. 1950 óta mint iszlám köztársaság tagja a Commonwealth-nek. Az or­szág nevét háromfélekép magyarázzák. A perzsa pák —tisz­ta és az istan — ország szó összetételéből a név a Tiszták or­szágát jelenti. Mások a három nagy nyugatindiai muzulmán régió nevének kezdőbetűjéből összevont anagrammának tart­ják az istan szó hozzáfűzésével. így P: Pendzsab, A: Afga­nisztán és K: Kashmir. — A harmadik magyarázat az istan végződést elemzi Sind és Beludzsisztán tartományok nevé­nek összetételeként. — Pakistan területe kereken 935.000 km. Lakóinak száma kb. 76 millió, ebből 10 millió a hindu- Az ország két részét Nyugat- és Kelet-Pakisztánt légvonal­ban mintegy ezer kilométer választja el. A nagyobbik Nyu­­gat-Pakisztán (kb. 795.000 km. 34 millió lakossal), a kiseb­bik, de termékenyebb a keleti rész. Az ország legnagyobb problémája a káshmiri kérdés, amiről majd legközelebb. jfkk ^K, A. A A A A A A ^ DR. SöMJÉN JÁNOS volt budapesti kir. törvényszéki hites tolmács, hiteles és magánforditásokat, tolmácsolást vállal MINDEN EURÓPAI NYELVEN. Cim: 35 Gormley Ave. Toronto. Telefon: este 5 után HU-1-3688, napközben: EM-3-7261 hívószámon. Megkeresés küldhető a szerkesztőségbe is.______ mm mm. mmmm mmmm mmmm^mmfmm.mmmm;mmmm:'mmm Pénz és csomag küldés teljes garancia mellett Magyarországba 1 * * I 1000 FORINT CSAK 38.50 DOLLÁR. 1 NAGYOBB TÉTELNÉL ÁRENGEDMÉNY. Gyógyszer és IKKA csomagok küldése. Biztosítások és ingatlan közvetítés. Forduljon bizalommal: DR. BORGIDA JÓZSEF ÜGYNÖKSÉGI IRODÁJÁHOZ — 463 Spadina Ave., — Toronto, Ont. - Telefon: RA.-5687. Esti órákban: HU.-1-2607 u mammmmmm:mm. mm mmmm mm mm. mmmm. mm mm ms roF CONTINENTAL BOOK SHOP (volt Shaeffer-féle könyvüzlet) 463 Spadina Ave. Toronto, Ont. Tel.: KI-6828 az alábbi könyveket ajánlja magyar olvasóinak: Ady: összes költeményei .......... ................. $5.25 Arany: Toldi triológia ............... ...................$3-25 Petőfi összes költeményei ........... ................. $4.00 Gárdonyi: Egri csillagok ............ ...............$2.88 Jókai: Kárpáthy Zoltán................ ...................$3.20 Karinthy: így irtok ti.................. ................. $3.20 és több ezer magyar nyelvű regény, tudományos szakkönyv, nyelvtan, szótár stb. kapható. A KÖHÖGÉS, MEGHŰLÉS LÉGZÉSI ZAVAROK S HÖRGHURUT ELLENI LEGJOBB KANADAI ORVOSSÁG Kelettől nyugatig s északtól délig mind több kanadai veszi a Buckley-féle köhögés, meghűlés, légzési zavarok s hörghurut el­leni készítményt. Évente milliószámra _^ fogynak ezek az orvosságok. Minthogy a Buckley-féle készítmény nem szirup, de kiváló gyógy tartamú részegységek keve­réke — a nyálkától eldugult járatokat szinte pillanatok alatt áttöri. Érezzük, hogy hathatós behatása következtében hogyan könnyebbül meg a lélekzetvétel, simul el a csiklandozás ingere, pihen meg a köhögés-szaggatta hártya. Ez az oka, hogy évről évre több és több kanadai bízza magát a Buckley’s Mixture-ra, hogy a meghűlés, köhögés, légzési zavarok s hörghurut okoz­ta szaggató s gyöngítő nyomorúságos érzéstől gyorsan s biztosan megszabadulj anak. Vegyünk hát BUCKLEY’S MIXTURE-t. A vállalat szavatol azért, hogy ez le kell, hogy állítsa a köhögést, meg kell, hogy szüntesse a meghűlést, vagy a pénz vissza BUCKLEY’S MIXTURE PÓTOLHATATLAN Csak 50c. Kétszeres nagyságban 85c. — Kapható minden gyógyszertárban- — Béla deák Dal az idegen leányról “Egy kis rúzs, egy kis hús, / egy kis vékony selyemblúz, ez az én kis week-end-babám...” Dodó, aki elejétől végig lelkes tapsolója volt minden egyes számnak, a táncszünetekben olyan gyorsasággal pattant felkérni Neut, hogy én egyetlenegyszer sem jut­hattam szóhoz. Nem is bántam. Neuval kedvem lett vol­na táncolni, de nem ebben a környezetben. A köralaku. hol lesülyedő, hol meg felemelkedő tükörtánchely a tán­colóközönség jellegzetes illatától gőzölgött-Egyik táncszünetben sikerült elfognom egy pincért és mindnyájunk szárpára egy-egy tormásvirslit rendel­tem, hogy legalább mégis valami, amire ihatunk. Közben csendesen néztem a táncolókat. Dodó előre­­nyujtott állát, élveteg, szeplős arcát, amely a földöntúli gyönyörűség boldog vigyorában ragyogott. És Neut, aki megint uj volt, bár arcán kimért hűvösség tükröződött. Dodó kissé szegletesen, de kitünően táncolt. Karcsú tán­cosnőjét gyakorlott biztonsággal vezette keresztül a leg­nagyobb tolongáson is. Közben állandóan fülébe sutto­gott. Szincs és érdekes lehetett, amit mondott, mert a lány arca fokról-fokra felengedett s olykor hátra tartott nyakkal hangosan fel is kacagott. Úgy néztem őket, mint a kotlós a csibéit. Neu néha megkeresett a tekinte­tével és kedves, de kissé bánatos mosolyt küldött felém. Mintha azt kérdezte volna: “Hát te nem akarsz táncol­ni velem?” Ez a tekintet csábitott, de nem tudott erőt venni a közönség iránt érzett undoromon, s nem táncoltam. A szünetek addig váltogatták a műsort, mig Dodó Neu szemeitől, de nem utolsó sorban az elfogyasztott ital tekintélyes mennyiségétől becsipett. Messze túl a szalon­spicc határain- Zavaros tekintettel, mereven nézett, haja i — 117 — Béla deák Dal az idegen leányról csapzottan lógott a szemébe. Nyelve is nehezen forgott s már nem beszélt tisztán angolul, hanem egy egészen különlegesen összeállított volapükköt, amelyben zagyván keverte össze az angol és német szavakat meglehetősen erős kifejezésü, magyar káromkodásaival. Aztán vadulni kezdett. Először csak megnedvesitett ujjának a pezsgős po­hár szélén való állandó körbesimitásával éles sípoló han­got hozott létre. Majd minden átmenet nélkül felhörpin­tette a pohár tartalmát s egy üvegdarabot is leharapott belőle. Elkezdte rágni. Aztán megette az egész poharat. Csak a gömbölyű szárát, meg a talpát hagyta meg. Vér­zett a szája s ahogy újra ivott, a véres pezsgő végig­­csorgott fehér ingmellén. Próbáltam beszélni vele, hogy hazacsalogassam. De hiába. Dodó a részegségnek azt a fokát érte el, amikor a gorombaságig terrorizálja társaságát. Kísérletemmel csak azt értem el, hogy a fejemhez néhány válogatott ma­gyar gorombaságot, a földhöz pedig poharakat csapdo­­sott- Aztán u.jabb pezsgőt rendelt és zabolátlanul ivott tovább egyedül is, mint egy kefekötő. Néhányszor kétségbeesetten néztünk össze Neuval s hogy semmi sem használt, Neu felemelkedett és búcsú­ra nyújtotta keskeny, fehér keét. — Ha nem akar velünk hazajönni, akkor sajnálattal itt kell hagyjuk. Dodó tántorogva emelkedett fel és rémülten nézett a leányra. — Ne menjenek! — könyörgött szivszaggatóan — Ne hagyják itt a legjobb barátjukat... — És mohón kezet csókolt Neunak. Majd mind az öt ujját külön is megcsó­kolta. Eközben kéjelegve nagyokat szippantott és úgy ümmögött, mint az ínyenc, ha valami nagyon jó falatot eszik. — 118 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom