Kanadai Magyarság, 1954. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1954-02-20 / 8. szám
1954 február 20 3 KANADAI MAGYARSÁG Kresz Gézáné, Buklin Gáborné és Prof. Kresz Géza, (egy “Helikon” könyvvel a kezében) a “Serenade Room” megnyitásán. “AZ 9 SIKERÜK KÖZÖS MAGYAR SIKER” A torontoi társadalmi élet kiemelkedő eseménye volt az a “farsangi vacsora”, melynek keretében megnyílt a “Csárda” uj helyisége, a “Serenade Room.” Közös öröm tölt el 'mindnyájunkat, amikor a Magyar Csárda fejlődésének lehetünk tanúi. Ez a vendéglő ma már a torontoi társadalom egyik legkedveltebb szórakozó, étkező és találkozó helye. Mindenki tudja, Torontóban, hogy mennyi optimizmusra, kitartásra volt szüksége a Buklin házaspárnak, a Csárda megteremtőinek és tulajdonosainak míg idáig eljutottak; és csak a beavatottak tudják, hogy Buklinék bátor vállalkozása nem is olyan régen milyen közel állt a bukás széléhez. De ők akkor is bíztak, nem panaszkodtak senkinek'és a tőlük megszokott áldozatkészséggel támogatták a magyar egyházat, a magyar egyletet, minden kulturális magyar ügyet, mintha semmi anyagi gond nem szorongatta volna őket. Ezeknek a kritikus időknek, hál’ Istennek, már vége van. Azóta a mérleg helyre billent, a vendéglő lendületes fej - lődésnek indult. Mivel az eddigi földszinti helyiség kicsinek bizonyult, uj éttermet nyitottak az első emeletén, külön bejárattal, konyhai felszereléssel és zenekarral. De az öröm a Csárda tulajdonosainak csak akkor öröm, ha megoszthatják mással is. Lássa és élvezze a magyar társadalom is a “SERENADE ROOM” néven megnyílt uj helyiséget ! Február 7-én történt meg a bemutatás a Toronto és környéke egyházi és egyleti vezetői, a Kanadai Magyarok Szövetsége és egyéb meghívottak, összesen vagy 150 vendég jelenlétében- A közjót, a magyar kulturális célt Buklinék most sem felejtették el; ők maguk lemondtak minden anyagi ellenszolgáltatásról, de lehetővé tették, hogy a vendégek a vacsora jelképes megváltására szánt összeget a Torontoi Magyar Helikontól most alapított és nagy jövőre hivatott magyar közkönyvtár céljaira ajánlják fel. A könyvtár részére igy befolyt összeg arányban állt a megjelentek számával és áldozatkészségével. A vacsora erkölcsi sikerét több angol kanadai előkelőség megjelenése és rövid műsor emelte, Prof. Kresz Géza, a Helikon elnöke üdvözölte a vendégeket, majd közkívánatra kezébe vette a prímás hegedűjét és a Csárda zenekarától kisérve felejthetetlen szépséggel játszotta el a “Csak egv kislány van a világon” földkerekséget meghóditó melódiáját Aztán A. J. P. Cameron ottawai parlamenti képviselő és T. M. West üdvözlő szavai következtek. Adorjánná, Milián Ilonka, Prof. Kresz tanítványa Hubay Jenő egyik csárdajelenetét játszotta el nagy tetszés mellett, hogy utána az Inotaytáncospár tüzes magyar táncában gyönyörködjék a közönség. Hosszabban szólalt fel Colonel C. L. Allison ügyvéd Hires képzőművészünk, Prof. Homyánszky Miklós a Helikon alelnöke szólalt fel a műsor végén: “Úgy érezzük,” — mondotta, — “hogy ennek a tágas, szép uj helyiségnek a megnyitása közös öröm, mindnyájunk öröme. Az egyéni magyar siker, sajnos, nem mindig nevezhető közös magyar sikernek. De a Csárda fejlődésével, nyugodtan mondhatjuk, mindnyájan gazdagodtunk, mert Buklin Gáborék már eddig is bebizonyították, hogyha többet juttat nekik az Isten, akkor fokozottan több jut minden fontos és nemes magyar* közcélra is. Köszönet legyen nekik ezért a pompás estéért és koronázza siker továbbra is becsületes és szorgalmas munkájukat, keresse fel még több magyar a jövőben a régi és az uj helyiségeket.” A torontoi angol napilapok közül a “The Telegram” kiemelkedő tudósításban számolt be az estéről, kiemelve Prof. Kresz Géza üdvözlő szavainak néhány részletét és a hírneves magyar zeneművész hegedű játékát. Dr. Lányi János. Hiresnk a nagyvilágból MENEKÜLNEK A NÉMET TANÍTÓK A SZOVJET ZÓNÁBÓL-------:—o----------Berlini jelentés szerint Keletnémetország 161 ezer tanítója közül 1945-tőL1953 végéig 80 ezer otthagyta a szovjet övezetet s a nyugati zónában keresett menedéket. E szerint minden második tanító Nyugatnémetországba menekült — a szovjet-jólét elől- ..--------------------:—o----------------------ELKÉSZÜLT AZ ELSŐ ATOMERŐVEL HAJTOTT MOZDONY TERVE ATOMÁGYU KÍSÉRLETEK A SZOVJETUNIÓBAN Utah állam egyetemének fizikatanára, Dr. Lyle B. Borst professzor bemutatta öt vasúttársaságnak az első atomerővel hajtható mozdony gyártásrakész terveit. A tanár szerint néhány évvel ezelőtt még úgy látszott, hogy legalább egy évtized kell az első atomerővel hajtható mozdony elkészítéséhez, de ma már kizárólag pénzkérdés az ügy, mert a tervek készen vannak. A 7000 lóerős mozdony egymillió dollárba kerülne, ez kétszerese egy ma használt négy egységes diesel mozdonynak. Viszont az atomerővel hajtott mozdony évente mindössze 11 font (kb. 5 kg.) urániumot igényel hajtóanyagul. “Ha az uránium fontja 11 ezer dollárnál olcsóbb — mondta Borst profeszszof, akkor az atommozdony gazdaságos.” Hogy mennyi az uránium ára, azt “hivatalosan” senki sem tudja, mert katonai titok. De szakértők szerint kb. 9 ezer dollárért kapható, igy valószínűleg rövidesen megindul a mozdony gyártása.----------------------------io-----------------------------------NEW YORK — 50 OROSZ ATOMBOMBA C. R- Huebner tábornok, New York állam polgári légvédelmi parancsnoka előadást tartott egy esetleges szovjet atombomba támadás eshetőségeiről az állam és New York város légoltalmi vezetői számára. A kép, amelyet festett, meglehetősen sötét és reménytelen. Senki, az egész New York állam területén nem lesz biztonságban atomtámadás esetén, az orosz légibázisoktól mindössze 3500 mérföldre fekvő metropolisban és környékén. Az ellenség szívesen fog akár ötven atombombát is rááldozni, hogy New Yorkot megsemmisítse. Nem lennének sehol “biztonságos övezetek”. Az egyetlen, amit tenni lehetne, — mondotta — az, hogy a polgári légoltalmat minél tökéletesebben megszervezzék az egyes területek. 1952-ben még csak 200.000 polgári személy jelentkezett önként erre a munkára, ma már az egymilliót is meghaladja a számuk.------------------------o-----------------------NÖVEKVŐBEN AZ IFJÚKORI BŰNÖZŐK SZÁMA Az U. P. moszkvai jelentése szerint, lamely szovjet cenzúrán ment keresztül) nemrégiben lezajlott hadgyakorlatokon atomágyukat próbált ki a szovj et hadsereg- A hírek szerint különböző méretű atomágyui vannak az oroszoknak, melyeket főként a Szovjetunió európai részében próbáltak ki. KANADA VEZET AZ USA ELŐTT — IVÁSBAN-----------o-----------Az “Ontarioi alkoholizmust kutató intézet” most adta közre első jelentését Kanada és az alkohol viszonyáról. A szakszerű, évek gondos kutatásai alapján készült jelentés szerint Kanada felnőtt lakosságából a férfiak 76 százaléka, a nőknek pedig 64 százaléka iszik valamilyen ' szeszesitalt, míg az USA-ban a férfiaknak csak 70, a nőknek pedig csak 48 százaléka él alkoholtartalmú italokkal. Viszont Kanadában sokkal kevesebb az alkoholisták száma, mint az Egyesült Államokban. Egy 1948-ban készült világkimutatás szerint az USA-ban van (vagy legalább is akkor) a legtöbb idült alkoholista, míg Kanada a hatodik helyen szerepelt (a közbenlevő négy: Franciaország, Svédország, Svájc és Dánia — a Szovjet adatai hiányosak és megbízhatatlanok) csak a listán. Az ontarioi jelentésből az is kitűnik, hogy a gazdagok és iskolázottak között aránylag többen isznak hébe-hóba, mint a szegények. Legtöbb “ivó” a 21 és 29 év között van korban. A katolikusok között 71, a protestánsok között 70 százalék az arány, viszont a katolikus vidék (Quebec) inkább sört iszik, míg a protestáns Ontario a whiskey mellett tart ki. Érdekes, hogy a “vidám” Montreal és a milliós Toronto aránylag kevesebb alkoholt fogyasztanak, mint Ottawa a főváros. A nemhivatalos, de valószínű magyarázata ennek a ténynek az, hogy Ottawában székelnek a külföldi diplomaták — és az államok közötti ügyekben békében ugyanúgy folyik a szesz, mint háborúban a vér. Prosit, Ottawa. ----,----------------o----------------------HALÁLOZÁS BARTÓK SÁNDOR TEMETÉSE Ha a helyzet nem javul a következő években, jelentette ki nemrégen egy magasrangu U.S. szakember, akkor 1960-ra másfélmillió lesz a fiatalkorú bűnözők száma az USA- ban. Wellandi honfitársunk, Bartók Sándor, a wellandi, Crowland Avenue, lakos az elmúlt héten elhunyt. Hatalmas gyászoló tömeg vett részt temetésén, sok barátja és tisztelője küldött koszorút. A beszentelési szertartást Father Horváth végezte, a gyászmisén Czank Margit orgonáit. Az elhunyt gyászoló hozzátartozói: felesége, két fia Sándor és László, s három leánya, Halódyné Bartók Matild, Bartók Eszter és Bartók Mary. WSWWWW^MVV^WWViVW^YVWAfVWtfWWyWYWWWWW^VVVWWWV &U CeUegeJh Ki 6319 SZERKESZTŐI ---------o-Lakatos, Calgary. A beküldött nyilatkozat közlési dija 5 dollár. Kérjük az összeg beküldését és utána a-nyilatkozatnak helyt adunk. Névtelen költő. A Parna-ÜZENETEK; névtelen költőtől, akinek művéből az utókor számára közöljük az alábbi sorokat: “De most, hogy ember lettem, Van nekem egy mosóg-ép!” Sajnáljuk, hogy nem irta meg szusra vezető út első állomá- ■ a nevét, s igy önmagát zárta saként verset kaptunk egy ki a halhatatlanságból. ISMÉT LEHET HASZNÁLT ruhacsomagokat küldeni MAGYARORSZÁGRA ! A csomag fertőtlenitését, közjegyzői hitelesítését és postai feladását vállaljuk. Pénz- és gyógyszerküldés, útlevél és vizűm ügyek! Kérjen díjtalan felvilágosítást EUROPA TRAVEL BUREAU BR. GREEN SÁNDOR, kanadai közjegyző, veit szabadkai ügyvéd, irodája: 630 YONGE STREET TORONTO, Ont. — Telefon: KI-7295 \V^AVA,.V^WrWA,*,V.V.V.V,,iW.VAV^,'.V.W. /VVWWWAVWAWt ÓRIÁSI SIKER. HARMADIK HÉTRE PROLONGÁLVA. MASKE IN BLAU (KÉK ÁLARC) ANGOL FELIRATOKKAL Ismét magyartárgyn szinesfilm, egy magyar kislány, Várady Juliska romantikus és egyben mulatságos története. Főszereplő: RÖKK MARIKA. Ez a darab valóban a magyaros tűz, a magyaros hangulat és a magyar tánc propagandája. ZÁRT ELŐADÁSOK AZ ELŐADÁSOK KEZDETE NAPONTA 6.30 ÉS 8.45-KOR. Szombaton 2.30, 4.45, 7 és 9.15-kor. A nagy érdeklődésre való tekintette] jegyek naponta elővételben válthatók. i’ÉNYES KISÉRÖMÜSOR ! FÉNYES KISÉRÖMÜSOR !- WVV • ■ VWVWVW* AA<W>AWi^VSiVBVVVW\,'VV AA(W./WV Közelebbi felvilágosításért forduljon: ALL NATIONS BOOK AND FILM SERVICE £ Kí-0850 — KI-6 3.19 ? u DR. HACKENAST DEZSŐ : AZ UTOLSÓ EGRI PÜSPÖK------------o----------Kevés magyar honfitársunk előtt ismeretes, hogy az egri katolikus “Szent István Egyetem” megnyitása Mindszenty József bíboros hercegprímás nevéhez fűződik. Az egyetemet 1946-ban nyitották meg — az1 egri érsekség főhatósága alatt — ideiglenesen hittudományi, jogi és közgazdasági karokkal; bölcsészeti és orvosi kara szervezés alatt állott. Az egyetem az érseki líceum épületében nyert elhelyezést, orvosi kara és klinikái pedig az irgalmas rend és a szürke nővérek kórházaiban kapott volna szállást. Sajnos az egyetem igen rövid életű volt, mert a kommunista kormány — a felekezeti iskolák államosítása során — már 1948-ban bezáratta. Az egri katoilkus egyetem terve az utolsó egri püspöktől ered. Esterházy Károly pápai és tatai gróf az utolsó egri püspök (1762-1799), ugyanis az utóda már érsek volt, mert az egri püspökséget a Szentszék 1804-ben érsekség rangjára emelte. Esterházy püspök mint pápai gróf is a leggazdagabb földesurak közé számított, az akkor még osztatlan egri egyházmegye pedig még csak tetézte jövedelmét. Hatalmas vagyonát és annak jövedelmét kulturális célokra fordította: az országban — birtokain és egyházmegyéjében — kereken száz templomot építtetett, köztük akkorákat, mint a váci székesegyház, meg a pápai és a tatai plébánia templomok, ö építtette a család pápai kastélyát, számos iskolát és sok más középületet. Egerben katolikus egyetemet akart alapítani. Családi építészével, Fellner Jakabbal, négy utcára szóló pompás barokk-palotát építtetett az egyetem céljaira (1765- 1785). Az egri Esterházy-téren ma is álló iskolában — az oktatást szolgáló helyiségeken kívül — korszerűen felszerelt csillagvizsgálót építtetett, pazar kápolnát, könyvtárat és múzeumot : A könyvtár kupolás olvasóterme — a trienti zsinat freskójával — Kracker Lukács remeke, a diszterem pedig Sigrist Ferenc bécsi festőé. Maga a könyvtár 65.000 kötet könyvet, folyóiratot, ősnyomtatványt és kéziratot tartalmaz, köztük Mikes Kelemen “Törökországi Leveleinek” eredeti példányát. A múzeum képtára pedig a 16. századbeli olasz és a 17 századi holland mesterek műveiben gazdag. A kápolnát az osztrák “Tiepolo”, Maulpersch Antal freskói díszítik, a főoltár képe — Szent István felajánlja az országot Szűz Máriának Hess Mihály egri festőművész alkotása. Elkészült a pompás otthon az egri katolikus egyetem számára, II. József, a kalapos király azonban nem adta meg az engedélyt Esterházy püspöknek az egyetem megnyitására, mert az ellenkezett egyeduralkodói terveivel. Azonban mégis kiváncsi volt arra a magyar főurra, aki saját költségén egy ilyen hatalmas tanintézetet építtetett és azt korsze- I rűen fel is szerelte. Ezt még ő sem tette meg, pedig az egy; kori nagyszombati egyetemet, amit anyja — Mária Teré! zia -— helyezett át Budára, ő helyezte Pestre, a jezsuiták egykori kolostorába. Ellátogatott tehát Egerbe, ahol maga Esterj házy püspök kalauzolta végig a líceum helyiségein, kápráza- I tos pompával fogadván őt. A császár elámulva a látottakon, az ! építési költségek iránt érdeklődött, de a püspök hanyagul I csak annyit válaszolt, hogy nem számolta a pénzt építés köziben. Sajnos, valóban elégetett minden anyagi vonatkozású feljegyzést, ami az egri egyetemre vonatkozott. A hiuságá- I ban megsértett József császár csak alkalomra várt, hogy a jbüszke magyar földesurat és rátarti főpapot megleckéztesse. A püspöki palotában, az egyik diszebéd alkalmával gúnyosan kérdezte Esterházy püspöktől: Nem gondolja gróf úr, hogy ez a fényűzés és ez a lakoma nem egészen méltó a szegény apostolok kései utódaihoz? A püspök lenyelte a csípős megjegyzést s a másnapi búcsúvacsorán — fatányérokon — egy tál szerény ételt szolgáltatott fel a császárnak és kíséretének. Az uralkodó bosszúsan kérte ki magának a gyerekes tréfát, mire Esterházy szerényen azt válaszolta: Tegnap a pápai gróf vendége volt felséged, ma pedig az egri püspöké, az apostolok egyik kései alázatos utódjáé..A pompás egri palota százötven évig várt, hogy megnyithassa kapuit a magyar katolikus egyetemi ifjúságnak. Időközben azonban helyet adott az érseki hittudományi iskolának. Mindszenty József biboros esztergomi érsek, Magyarország mártir-hercegprimása — az egyházi vagyon elkobzása után is — módot talált arra, hogy megszervezze s megnyissa az egri katolikus egyetemet, ahogy azt az utolsó egri püspök, Esterházy Károly megálmodta. Sajnos, az Egyház és az Ország ellenségei ezt a nemes szándékot is meghiúsították. De Esterházy püspök pompás barokk-palotája az idővel dacolva áll és várja a poraiból való feltámadást, a Bükkhegység alatti kisváros tudományos légkörében. Mert egyáltalán nem túloz a nagy magyarbarát francia jezsuita, Pierre Delattre, aki Magyarországról szóló könyvében azt írja Egerről: Esterházy püspök egyeteme akár Párisnak is diszére válnék! AKIK VALÓBAN A BŐRÜKET VITTÉK A VÁSÁRRA A kingstoni börtönben büntetését töltő két elitéit arra vállalkozott, hogy bőrük egy darabját átültetés céljából Joseph Murphy villanyszerelőnek adományozzák, akinek egy villanyoszlopon szenvedett áramütés következtében hatalmas darabon elégett a bőre. önfeláldozó adományukért cserébe azt kérték, hogy büntetésük hátralévő részét engedjk el. Porter főügyész a maga részéről támogatja a fegyencek kérését.
