Kanadai Magyarság, 1954. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-30 / 5. szám

í KANADAI MAGYARSÁG 1954 január 30-SPORT­Ha szereti az Ízletes jó magyar ételeket, keresse fel a r wn>­Budapest Éttermet Bolsi világ Magyarországon.. “A KULÁK AZ KULÁK MARAD.. ” Nagy Imre miniszterelnök beszédében bejelentette a ku­­láklista eltörlését, tehát a kulákok hivatalos diszkrimináció­jának megszüntetését, a középparasztság erőteljes támoga­tását; a mezőgazdasági munkásságnak adandó nagy kedvez­ményeket; nem utolsó sorban pedig a kolhoszokból való ki­lépés lehetőségét. A beszéd hatása alatt a kolhoszok teljes bomlásának je­lei mutatkoztak. Ezért Rákosi Mátyás beszédében leszögez­te, hogy a rendszer ragaszkodik a kollektiv mezőgazdaság­hoz és szó sincs arról, hogy ezt a célt feladná, sőt ellenkező­leg erőteljesen kell szorgalmazni a kolhoszositást. Leszögez­te továbbá, hogy a rendszer tovább is folytatja hadjáratát a kulákok ellen s a kolhoszok bomlásai jeleit a kulákok és az imperialisták aknamunkájának tulajdonította. Ettől fogva a mezőgazdasági szektor minden bajáért a kulákokat okolták s a kulák megszégyenítő diszkrimináció most mindazokra vo­natkozik, akik ki akarnak lépni a kolhoszból, vagy másokat erre rábeszélnek. Rákosi beszéde nyomán állandóan hangoz­tatott szólammá válik, “A kulák az kulák marad.” Hegedűs András miniszterelnökhelyettes beszédében a kolhoszpa­­rasztságot a legnyomatékosabban lebeszélte a ■ termelőszö­vetkezetekből való kilépésről, ő, az első “magas” személyi­ség, aki leszögezte, hogy a kormány megakadályozza a kilé­pést. Még erélyesebben adott ennek hangot Nagy Imre mi­niszterelnök kecskeméti beszédében, nyíltan megfenyegetve a kilépőket s ecsetelve azoknak a súlyos helyzetét, akik szándékukhoz továbbra is ragaszkodnak. “A FÖLD AZÉ, AKI KAPTA” A lazítás tehát csak látszólagos volt. Ma a kolhoszrend­­szer épp olyan merev, mint amilyen a “fordulat” előtt volt. A rendszer tehát most éppen úgy becsapta, vagy be akarta csapni a mezőgazdasági népességet, mint ahogy becsapta az 1945-ös nagy földreform után, amikor a vezetők nem győz­ték hangoztatni, hogy szó sincs kolhoszositásról, a föld örök­ké az uj birtokosok kezén marad. Nagy Imre, akkori föld­művelésügyi miniszter, a földreform végrehajtója 1945 szep­tember 11-én kijelentette: “Mindenkinek tudnia kell, hogy az a föld , amelyet kapott mindenkor az ő tulajdona marad és soha senki azt tőle el nem veheti ” (Szabad Nép.) Rákosi Mátyás pedig azok ellen a “rágalmazók” ellen fordult, akik azt a hirt merik terjeszteni, hogy a rendszer kolhoszokat akar alapítani a parasztföldekből. “Az uj birtokosokat ijeszt­getik azzal a hírveréssel, hogy a kommunisták kolhoszokat akarnak berendezni s hogyha ők győznek a választásokon, akkor mindenkinek közös konyhán kell ennie. Mi nem aka­runk kolhoszokat, hanem jól működő kisbirtokokat.” (Szabad Nép.) Nagy Imre pedig még egy évvel később, 1946 október 2-án felháborodva utasította vissza “a reakciónak ama vád­jait, hogy a kommunista párt el akarja venni a paraszttól ma­gántulajdonát.” Vagyis: akkor is hazudtak és ma is hazud­nak. A JELENLEGI HELYZET Nagy Imre még a múlt év október 19-én tartott beszé­dében beismerte a tervgazdálkdás súlyos hibáit és kihangsú­lyozta a könnyűipar, élelmezési ipar és a mezőgazdaság fo­kozott támogatását a jövőben. A berlini junius 17-i lázadás és a kétségbeejtő mezőgazdasági helyzet indította Moszkvát arra, hogy parancsot adott a budapesti kommunista kor­mánynak is “uj gazdasági politika” bevezetésére. Ez a be­ruházások tekintetében 1953-ra csak jelentéktelen (legfel­jebb 5 százalékos) csökkenést jelent a nehézipari beruházá­soknál. Az 1954-es beruházási változtatásokat még nem js­­merjük. MIT JELENT AZ ÁRLESZÁLLÍTÁS A CSALÁDOK HÁZTARTÁSÁBAN? A különböző kommunista lapok sorozatos tudósításokat közöltek arról, hogy a családi háztartások számára mit jelent gyakorlatilag az óriási reklámmal beharangozott árleszállí­tás. A közölt adatok természetesen igyekeznek minél kedve­zőbb képet festeni, mindazonáltal elég jól szemléltetik kü­lönböző tipusu dolgozók kereseti viszanyait, valamint a tény­leg elért megtakaritásokat az olcsóbbodások révén. “Halász Ferenc postai kezelő családjában négyen van­nak. Naponta legalább 2 kiló kenyér és 4-5 zsemle fogy el ná­luk, ezentúl havonta 29 forinttal kevesebbet kell elkölteni- Hetenként átlag 1 kiló cukorra és egy mosószappanra van szükségük, egy hónapban ennél 6 forint a megtakarítás. Ház­tartási cikkekre is kiadnak 10-15 forintot havonta, ez is ol­csóbb lesz 2-3 forinttal. Havonta egyszer-kétszer moziba is mennek. Ezeknek a megtakarításoknak értéke 46 forint kö­rül van. Ez is jelentős a család életében. Halászná nagyka­bátra vágyik, ez 750 forint heyett már 610 forintért kapha­tó. A Halász-család mindjárt kiszámította, hogy számára ha­vonta legalább 67-70 forintot jelent a megtakarítás az árle­szállítás folytán. Halász havi fizetése 787 forint. Komöly se­gítség az árleszállítás, mondja Halász.” Mindez a Szabad Nép egyik számában olvasható. Ezek szerint a DIMÁVAG GÉPGYÁR asztalosüzemében Lőrincz Imre elmondotta, hogy “vasárnap számadást készített a fele­ségével együtt: családja csak a kenyér, cukor és szappan vá­sárlásánál 32 forintot takarít meg havonta az árleszállítás ré­/ fi ven. Ugyanezen szám közli, hogy a Magyar Nemzeti Bank dol­gozóinak röpgyülésén Tóth Zoltán elmondta, hogy családja csak a kenyéren és péksüteményen havi 38 forintot takarít meg. Ez kanadai viszonylatban 1 dollár megtakarítást je­lent (Szerk.) © 8 ezer pár sílécet vásárolt Oroszország I Finnországtól — Írja a svéd Idrottsbladte. I ® Huszonegy uj amerikai világrekord vár hitelesítésre az A. A. U-nál. Közülük 9 at­létikában, 7 úszásban, 5 súlyemelésben. A legtöbb amerikai csúcsot M. Whitfield tart­ja 18 rekorddal. Őt Gail Peters uszóbajnok követi 13, majd Barbara Stark 10 egyéni re­kordtelj esitménnyel. • Kétmillió autót gyártott 40 éves fenállá­­sa óta a hires angol Austin gyár. 1946-ban még csak 1 milliónál tartott, november 27-én pedig átadták a forgalomnak a második mil­liós sorszámú kocsit a forgalomnak. • Érdekes — mindenesetre nem hivata­los — ranglistát állít fel az angol “World Sport” szerkesztője, Cecil Bear, az 1953-as év legjobb sportolóiról- Ben Hogant tünteti fel, mint az “Év legjobb sportolóját” hozzátéve, hogy 12 ország technikusainak hasonló véle­ménye volt- Hogan az amerikai golf bajnok­ságok mellett az angol bajnokságot is meg­nyeri. Róla mindenesetre tudni kell — foly­tatja, — hogy 1949-ben súlyos autószeren­csétlenség érte, de ezt követően vasakarat­tal újra az élre küzdötte magát. Továbbiak­­bann G. Pirié, Gardien, Strandli majd két an­golszármazásu atléta, Len Hutton és Ray Londwall ausztrál kricketjátékosok követkéz nek. Ezeket W. Davis, Bud Held amerikai at­léták, F. Chadwick uszóbajnoknő, Geoff Du-1 ke angol motorkerékpárversenyző, Stanely Matthews labdarugó követik. Megemlíti még Rocky Marciano, M. D. Bailey, Hepburn ka­nadai sulyemelővilágrekorder neveit. Mint látható, valóban mind elsősangu sportembe­rek. Csak mintha egy kissé túlsúlyban lenné­nek az angolszász és gyarmatbirodalmi né­pek sportolói. Maga részéről a francia Equipe élesen kritizálja Cecil Bear ranglistáját és a következő sorrendet állítja fel: 1, Hillary és Tensing (Himalayát meghódítók), Gordien, Schemansky súlyemelő, Connolly, W. Davis, P. O- Brien és Bud Held atléták. “Három a magyar igazság” ehhez már a Sportszemle is hozzászól a következő ranglistával: 1. Ma­gyar labdarugóválogatott, 2. Zátopek, 3. Gór dien, 4. Hillary és Tensin 5. Fausto Coppi, 6. G. Pirié, 7. Sidló, Petrusevicz (két egészen fiatal lengyel versenyző; Sidló 80 m. 15. ge­rely, Petrusevicz 1:10.8 mp. vil. rek 100 m. mellúszásban.) A “World Sport” és az “Equipe” valószinüleg nem számoltak a ma­gyar labdarugóválogatott győzelmével, mert listájukat még jóval a mérkőzés előtt állítot­ták fel. FATHER HITES KRISTÓF BESZEDE RÓZSA LÁSZLÓ CLEVELANDI MAGYAR RÁDIÓJÁNAK MŰSORÁN Öt esztendeje, hogy elhangzott a magyar nemzet és a modern történelem egyik legna­gyobb mártir hősének utolsó üzenete a sza­bad világ felé: “Állok Istenért, Egyházért, hazáért, mert ezt a kötelességet rój ja rám a nagyvilágon legárvább népem történelmi szolgálata. Nemzetem szenvedése mellett a magam sorsa nem fontos. Nem vádolom vád­lóimat. Ha a helyzetet időnként megvilágí­tani kényszerülök, az csak nemzetem feltö­rő fájdalma, kicsorduló könnye, megjáró igazsága. Imádkozom az igazság és szeretet világáért.” Röviddel az üzenet után megtörtént a tör­ténelem egyik legszégyenteljesebb, egyik leg gyalázatosabb eseménye: a letiport, leigá­­zott magyar nemzet vérző lelkének megtes­tesítőjét, a magyar katolicizmus fejét és az egyetemes katolikus Egyház egyik fejedel­mét Moszkva bérencei letartóztatták és alá­vetették annak az ördögi kezelésnek, amely­­lyel szabadsága után elvették tőle egyénisé­gét, meghamisították igazi énjét, amelytől pokoli szándékaik megvalósítását féltették. Testi halál helyett egy szörnyűbb és kíno­sabb halált eszeltek ki számára a sötétség ha­talmának szolgái- Arra Ítélték, hogy meg­gyötört testében egy elnémitott, eltorzított és megvakitott lélek éljen tovább. Tervük csak részben sikerült. Megtört testét rabjává tehették a jól őrzött s tökéle­tes titkos rendőri hálózattal elzárt börtön­­cellájának, lelkét azonban nem sokáig tud­ták az ördögi rontás hatalma alatt tartani. S ma rab magányában újra önmagára talált mártir lélek teljesiti népének és a szabad vi­lágnak tett utolsó ígéretét: imádkozik az igazság és szeretetet világáért. Gyilkosainak nem sikerült az, amiért elvetemült gaztettre elszánták magukat. Nem sikerült elfojtani­­ok azt a hangot, amely az ő hősi lelkén és aj­kán keresztül a szabadságától megfosztott és nemzeti létében halálraítélt magyar nép szivéből kiáltott a szabad világ felé. A már­tir ma csendesen és látatlanul imádkozik cel­­lájban az igazság és szeretet világáért. De j imádságának halk, talán ki sem ejtett szava­it felerősíti a végzettel, sötét kilátásokkal terhes történelmi légkör és átzúgnak a vas­függöny falain állandó figyelmeztetésül a vészhang kongásaként az olyan könnyen el­­alvó, elszunnyadó és elernyedő szabad világ lelkiismeretéhez. S a szabadság legnagyobb modem hősének - börtöncellája ma már egy állandó üzenet és I vészkiáltás a vasfüggönyön inneni világhoz és hozzánk, a szabad világban élő magyarok­hoz. A mártir rab prímás cellájának üzene­­! te szól azoknak, akik még ma is a bolsevista ügynökök rágalmait, céltudatos ferdítéseit terjesztik róla. Utolsó üzenetének szavai ma í is vádként hangzanak a hazugságok terjesz­­tői és hiszékeny elfogadói felé: “Annyi cél­­j zatosan megszőtt, százszor megcáfolt, de ko­nokul tovább hirdetett valótlanság nem taj­­tékzott mind a 78 elődöm körül együttvéve I sem, mint körülöttem.” a 1 l $ 395 QUEEN ST. WEST, TORONTO, Tel. (EM.8-0502) g I Ön is meg fog győződni arról, hogy nálunk jó magyar g % konyhát, figyelmes kiszolgálást és magyaros hangulatot Jj H talál. Esküvőkre és egyéb más összejövetelekre gyönyö- fj| |j rű külön termünk van. Üzletvezető : Szilvássy László. g Tulajdonos : Pergel Lajos. É & " ?♦>- •:♦> - -r' -■ ~ TM" -r­­'ffliiffwrwwMmnwKm . |A TORONTÓI BAJTÁRSAK 1954 JANUÁR 30-ÁN, SZOMBATON ESTE 8 ÓRAI KEZDETTEL RENDEZIK MEG A SZENT ERZSÉBET HALL HELYISÉGEIBEN FARSAHGI ESTJÜKET MELYRE KÖZÖSSÉGÜNK BARÁTAIT MAGYAR SZERETETTEL MEGHÍVJÁK ÉS VÁRJÁK. Muzsikál: ERDÉLYI — LA CIÁK CIGÁNY­­ÉS ZONGOR LÁSZLÓ TÁNCZENEKARA. NAGY JANUÁRI OLVASÓINKHOZ! örömmel közöljük sportkedvelő olvasóinkkal, hogy sportrovatunk vezetését Rózsa László, a régi budapesti “Nemzeti Sport” Amerikában élő munkatársa, az egyetlen emigrációban élő hivatásos magyar sportújságíró vette át. Sportrovatunk a jövőben tehát ismét kibővül. Rendes tájékoztatót fogunk adni a világon történő valamennyi sporteseményről. BUNDAVASAR Öt éves rabsága alatt bekövetkezett ese­mények sokszorosan leleplezték az ellene szó­ló rágalmak céltudatos hazugságát, s a sza­bad világ, amelynek felébresztéséért semmi annyit nem tett, mint az ő vértanusága, leg­alább annyival tartozik neki, hogy ezt a rá­galmat elhallgattatja, ahol még fel meri üt­ni a fejét. Az ő öt éves néma börtöncellája egyre fokozódó erővel küldi a vasfüggönyön inneni világba egyik beszédének figyelmezte­tését: “Egy állam sem tudott fennmaradni, amely nem az igazságra és erkölcsre épült!” Az igazi demokrácia alappillére, hogy sértet­len természet jogi elveket ismer el, amelyek­hez soha semmiféle emberi hatalomnak nyúl­nia nem szabad. Az igazi demokrácia arra törekszik, hogy ahol ezek a célok uralomra nem jutottak, azok ott is minél előbb elis­mertessenek és tiszteletben tartassanak. A szabad világnak, ahol még annyian ké­szek alkudozni a nagy magyar mártir gyil­kosaival, népünk s más rab népek elemi ter­mészetjogainak árán csak akkor lesz szabad jövője, ha a rab prímás üzenetét el nem fe­lejtik s a kommunista világgal való minden nemzetközi érintkezésben irányadónak tart­ják-S nekünk, a rab prímás népe szabad világ­ban szétszórt egymással harcoló gyermekei­nek kell, hogy állandóan lelkében visszhan­gozzanak egyik pásztorlevelének biztatásai: “A rendkívüli szenvedések közt állandóan ér­tetek és nemzetünkért könyörgünk, hogy a Mindenható rövidítse meg a csapások idejét. Most sem szűnünk meg esedezni, hogy az esztelen gyűlölködés és annak sötét nyomai eltűnjenek közietek és helyébe az Istennek tetsző béke, rend és munka adja vissza sze­retett népünknek a nyugodt fejlődés lehető­ségét.” S akiknek pedig fogytán a türelme, reménye, akik úgy érzik, hogy végleg ve­szendőben mind az, amiért ő harcolt, s amiért életét áldozta, ne felejtsétek el búcsúlevelé­nek ez a részletét: “Nem lehetünk olyanok és nem viselkedhetünk úgy, mint akiknek nincs reményük és hitük. Ha volnának köz­ietek, akiket az idők idegzetileg megvisel­tek s gyötrelmükre vannak maguknak és sorstársaiknak, nyugtalanságukat látva imádkozom értük, hogy háborgó, zaklatott lelkűkben csendesüljön meg eligazitáskép és nyugtatásként az Üdvözitőnek a viharos ten­geren nagy nyugalommal feltett kérdése: “Mit féltek kicsinyhitűek?” Kérlek benne­teket szeretettel, legyetek szilárdak és tán­­torithatatlanok a bátorságban.” A kereszténység első véres, viharos száza­daiból maradt fent a mondás: Snguis mar­­tynum semen Christianorum! : A mártírok vére a kereszténység termőföldje. Mindszety prímás mártiromsága egy uj szabad világ s uj magyar élet záloga lesz, ha a szabad világ nem feledkezik el a némaság­ra Ítélt csendes rabról és tanításairól s mi magyarok mindent megteszünk azért, hogy a világ el ne feledje őt. Minden ráfizetés nélkül kapható zippzárral felszerelhető vagy lecsatolható alsórésszel. Bundák mérték után, vagy készen. Hordható teljes hosszú- j ságban, rövid bundának, ;■ vagy stólának. 2 évi írásbeli ^ garancia. Rozsdamentes zippzár. 85 darab bunda kapható 179 dolláros árban. Szürke kínai báránybőr bundák, Príma minőségű festett muskrat bundák, Perzsaláb bundák, fekete, barna és szürke színekben. • \ .. . MahaJuM iwwwuw Telefon : KI-7586 Nyitva esténként 9 óráig. 672 YONGE STREET Első megálló a Bloor alatt. FARMEREK FIGYELEM! 10 aker zöldségfarm a holland marsban Teljes vételár $15.000. A lefizetéshez $5.000 szükséges. Traktor, két tonnás autó, 800 üres bushell és sok kisebb szerszám, valamint 3 épület. Közvetlen a Barié Highway mellett, 25 mérföld Torontótól. Bővebb felvilágosítással szívesen szolgál: ADORJÁN vagy CSEPELY Telefon : PR.-3313 O. E. CARSON REAL ESTATE NINCS TÖBBÉ HAJHULLÁS ! ! ! Végre megszereztük Kanada részére a világhírű hajtonikumot! “TRILYSIN Megszűnik a hajhullás és fejbőrizzadás ! Nincs többé bőrviszketegség ! Beszerezhető a HILARY’S gyógyszertárban. Kis üveg $1.85 — Nagy üveg $2.85 Ugyanott mindenfajta eűrópai gyógyszerek. 3441 Bathurst Street — Toronto, Ont. ELŐFIZETŐINKHEZ! Tisztelettel kérjük azon olvasóinkat, akiknek az előfize­tése lejárt, hogy szíveskedjenek azt megújítani és a lap elő­fizetési árát hozzánk beküldeni, mert a lap előállításával járó kiadásaink a közel múltban jelentékenyen emelkedtek, s igy a lap küldését kénytelenek vagyunk mindazon előfizetőink ré­szére beszüntetni, akik egy hónapnál többel hátralékban van­nak. Lapunk évi előfizetési dija $5.00, félévre $2.75. Kiadóhivatal. OLVASDD A “KANADAI MAGYARSÁGOT” EZ A TE LAPOD !

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom