Kanadai Magyarság, 1954. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1954-05-29 / 22. szám

1954 május 29 6 KANADAI MAGYARSÁG Bolsi világ Magyarországon... SZOVJET ISKOLÁSOK ERKÖLCSI FOGALMAI, AVAGY HOGYAN KELL VÉLEKEDNIE AZ ERKÖLCSÖS GYEREKNEK A KAPITALISTÁKRÓL (FEP) A Köznevelés cimü bolsevista folyóirat “A neve­lés elmélete és gyakorlata” című rovatában nagyon tanulsá­gos tanulmányt közöl arról, hogyan kell szovjetmódra kiala­kítani az elsőosztályos tanulók erkölcsi fogalmait. A tanul­mány néhány elsőosztályos gyermek dolgozatait méltatja, íme néhány részlet a “kitűnő” dolgozatokból. “A szovjet ember őszinte ember. Egyes külföldiek vi­szont nem mondanak igazat”. ‘A szovjet ember figyelmes ember, gyöngéd ember. A tőkés országokban azonban akadnak olyanok, akik a háborút akarják, hogy embereket gyilkoljanak és ezzel még több pénzt szerezhessenek.” “A mieinknek igazat kell mondani, a papának meg kell mondani az igazat, az ellenségnek azonban nem szabad meg­mondanunk az igazat, hallgatnunk kell, sőt hazudnunk is.” “A mieinkkel, a szovjetemberekkel szemben figyelmes­nek, jóindulatúnak kell lenni. Az ellenséggel szemben azonban máskép kell viselkedni. A kisfiú gyengéd, figyelmes volt hu­­gocskájával szemben, de azt jól tette, hogy a németek közé gránátot dobott.” íme, a gyengéd és figyelmes bombavetők erkölcse. mit írnak mások? húszmilliós nemzetek bolsevista szolgaságba estek. Az első világháború után a csehek Csehszlovákiát, a románok Nagyromániát, a szerbek Jugoszláviát hivták életre. Hogyan? Úgy, hogy nekik kedvezett a politikai hely­zet és propagandájuk nagyszerűen működött. Nem a cseh, román, szerb anyák teremtették meg az utódállamokat, hanem “tudós pro­fesszorok”, akik hazugságaikkal megtévesz­tették a nyugati közvéleményt. Nekünk most igazságainkkal kellene felvilágosítani a Nyu­gatot, de ezt sem tesszük olyan mértékben, mint az szükséges lenne, pedig egy eljövendő béketárgyaláson hirdetni és követelni az igazságtételt már késő lesz. Apponyi gróf legszebb ékesszólása sem ért el semmit Tri anonban, mert akkorra már minden el volt végezve. Magyar tudósok, egyetemi tanárok, vezető állásban levő intellektuelek működnek szerte a nagy világban. Vájjon dolgoznak-e mind a nagy magyar ügyért is, vagy csak foglalkozásuk szűk körében maradnak? Váj­jon kifejtenek-e olyan erős propagandát, mint annak idején Benesék és Jorgáék a ma­guk ügyében? A magyar emigráció az egyik legnagyobb emigráció és vájjon elérte-e már azt az eredményt, amit a “nagy számok ere­je” folytán várhatnánk tőle? A tudás és az akarat nemcsak az egyén életében döntő tényező, hanem a nemzetében is. A lélek ereje pótolni tudja a hiányzó anya­gi erőt — legalább is bizonyos mértékig. Nemzeti vonatkozásban ott a nehézség, hogy a tudást és akaratot csak a nemzet egységén keresztül lehet legjobban realizálni; a nemzet egysége viszont politikai feladat, igy gyak­ran széthúzó politikai erők játékszere- Arra kell tehát törekednie minden becsületes ma­gyarnak, hogy ha már politikailag nem tu­dunk egységet teremteni, akkor legalább a nagy és szent nemzeti célok elérésének har­cában legyünk egységesek s együttműködők. ISMÉT LEHET HASZNÁLT ruhacsomagokat kül­deni MAGYARORSZÁGRA ! A csomag fertőtlenítését, közjegyzői hitelesítését és postai feladását vállaljuk. Pénz- és gyógyszerküldés, útlevél és vizűm ügyek! Kérjen díjtalan felvilágositást. EUROPA TRAVEL BUREAU DR. GREEN SÁNDOR, kanadai közjegyző, volt szabadkai ügyvéd, irodája: 630 YONGE STREET TORONTO, Ont. — Telefon: KI-7295 «lAAAAAAAAAAJ GYÓGYSZERT AZ ÓHAZÁBA Legolcsóbban és garanciá­val vállaljuk bármely gyógyszer küldését, sürgős esetben légipostával is. Küldje el óhazai receptjét vagy keressen fel személyes megbeszélés végett. A gyógyszerekhez magyar­­nyelvű útasítást melléke­lünk és díjtalan tanáccsal szolgálunk. MED. EXPORT 26 Castle View Ave. TORONTO, ONT. Telefon: WA. 1-2824 rTTTTTVTTTVV Elegáns férficipők mérték után és raktáron DÉTÁRI volt budapesti cipész üzletében 153 King St. W., Toronto EM. 6-4811 HIGYJÉL A NEMZET FELTÁMADÁSÁBAN ! BUJDOSÓ LEXIKON UT ÉS CÉL) H.K — úgyszólván egyedüluralkodó volt az At­­lenti-óceán nyugati partján. A csatorna mint egy öt év alatt lesz készen. Toronto, Buffa­lo, Chicago, Fort William tengeri kikötőkké válnak. A prérik gabonatermését, Alberta nyersolaját közvetlen hajók fogják szállíta­ni az óceánon át a világ minden tájára, és a Labradori ércbányák nyersanyaga vizi utón fog menni a nagy ameirkai kohókba. Kanada már az elmúlt évben törvénybe ik­tatta a csatorna megépítését éspedig kizáró­lag kanadai területen át. Most, hogy az USA is törvénybe iktatta a csatorinaépitésben va­ló részvételét, lehet, hogy egy közös müvet fognak épiteni, de az is lehet, hogy két csator na fog egymással párhuzamosan működni. Mindkét oldalon egyúttal hatalmas elektro­mos vizierőmű épül. Rendelje meg lapunkat ön is. Évi előfizetési ára $5.00. A CARACASI KONFERENCIA Ez év márciusában az Egyesült Államok és a Latin- Amerikai államok értekezletet tartottak a venezuelai Cara­­casban. Az értekezletet megelőzte az elnök testvérének, dr. Milton Eisenhowemek délamerikai körútja. — A konferencia két célt tűzött maga elé: a) létrehozni egy antikominform egyezményt (tempora mutantur...!) és b) megegyezésre jutni az Egyesült Államokkal Délamerika nyersanyag árai körül. — Guatemala ugyan egyedül maradt, amikor az a) pont alatt tervezett egyezmény ellen szavazott, de e “kudar­cát” jelentősen enyhíti az, hogy Argentina és Mexico tartóz­kodott a szavazástól! Flagráns példaként említik Guatemala esetét, ahol a bennszülöttek nacionalista törekvéseit az amerikaiak kom­munistának bélyegzik. Iglaz, hogy a kommunisták a Nemzeti Forradalom oldalán állnak, de csak jelentéktelen kisebbség­ként. ^ Ab) pont tárgyalására nem került sor, mert Dullest a * rohanó események távozásra kényszeritették. Azonban az idevonatkozó előzetes megbeszélések során az egyik yankee delegátus kijelentette eléggé ügyetlenül, hogy az a liberal­izmus, amit mi vallunk, nem engedi meg a nyersanyagárak megszabását, — az mindenkor a kereslet-kinálat törvényé­nek van alávetve! — A résztvevők elégedetlenségének lecsil­lapítására azután elhatározták, hogy a gazdasági kérdések megbeszélésére az ősszel Rio de Janeiroban tartanak érte­kezletet. (É.F.) LAPUNK NYOMDAVÁLLALATA A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN ! Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk nyomdája meghívók, esküvői- és gyászjelentések, üzleti levelek, röpiratok, könyvek és újságok stb. kiszedését és kinyomását a legszebb kivitelben, olcsó áron vállalja. Címünk : 362 Bathurst St. Telefon : EM. 3-7678 Bé’a deák Dal az idegen leányról Béla deák A Nagy Magyar Alföld szülötte ez a büszke pásztor. Igaz, hogy nem hordja e nem mindennapos viseletét nap mind nap. De az is igaz, hogy ünnepélyesebb pilla- i natokban meg nem feledkezne róla. Háziszőttes fehér vászoninge, bő-ujjas, kézihimzéső, cakkozott szélű. A széles őv tartja ráncait, míg fehérsé­gét a fekete nyakdísz még csak jobban kiemeli. Kézi­­szőttes, világos filc-szűrét nehéz csat fogja össze; in­kább a jobb vállon nyugszik. Szűk, fekete nadrágját fehér zsinórozás disziti, így fé- J nyes, fekete csizmájához jól illik “Legényes” módra fe- j ^ kete filckalapját kissé félre csapja. S hogy árvalányhaj ] ' leng derék magyarunk kalapján — a hatás is teljes. > ¥ ► > > > > > > > > > > > > A nagyközönség érdekében közli: SHADING BREWERIES LIMITED Ottawa aad Windsor BEADING'S (KIEJTÉSE : EEÉDINGSZ) r'T'w yf 'W'W'W'W-W▼▼▼▼▼▼' Ha a Szajna felé ballagtam Ady rőzse-dalai égtek lelkemben s épp oly füstösek, furcsák, búsak, bíborak, vol­tak miként az álmodó szemű magyar költőnek a lelkében lehettek. A Saint Germaine-n D’Agoult grófnő és Belgiojoso hercegnő határait láttam elsuhanni, amint titkos talál­kára igyekeztek a legnagyobb magyar muzsikushoz, Liszt Ferenchez. Munkácsi Mihály szálas alakját is látni véltem, ha valahol üvegezett manzard-szobát pillantottam meg. Hi­res nagyméretű festményei is felködlöttek előttem: az Éjjeli csavargók, Milton halála s az Ecce homo. A Quartier Latin minduntalan Vaszary Gábor bo­lyongásait juttatta eszembe. Ha valahol karcsú, szőke lány tipegett előttem, arra gondoltam, hogy az is ilyen lehetett, aki a magyar humoristát “Mon pétit”-nek ne­vezte. Ezek a gondolatok eltörpítették a Szajna rejtelmes mosolyu szépének legendáját és Margót Gauthier kaméli­áit. Szívesebben idéztem a nyalka magyar huszárok em­lékét, mint a “kerékbetörtek” klubjának pornográfiá­ját. Észre sem vettem az uton-utfélen zavartalanul csóko­­lódzó szerelmes párokat, mert Berlioz-ra a Rákóczi indu­ló lángeszű összeállítójára és Chopin-re a zongora örök pétájára gondoltam. Nem jutott eszembe a Greve-tér ne­héz vérszaga, mert alig vártam az ihletett pillanatra, hogy Leonardo da Vinci halhatatlan mesterművét, “Mo­no Lisá”-t a Louvre-ban megtekinthessem. Ez jelentette nekem Párist. Számomra nem az uj romlott Sodoma, Sybaris, nem az elpuhult uj Róma, vagv Bizánc volt, hanem a modern művészet és irodalom Athéne-je, telve magyar vonatkozásokkal s a magyar tör­ténelmi fegyverek makulátlan ragyogásával-Dal az idegen leányról Érkezésünk után a Rue de Rivoli egyik nagyszálló­jában szálltunk meg. A második emeleten kaptunk két egymás melletti szobát külön fürdőszobával. Neut Dodó levele várta. Akkor is hangosan kacagott, amikor behozta nekem. Azt irta Dodó, hogy a kádban töltött éjszaka után meg­hűlt. Magas láza s térdig érő náthája lett. Az ismert “ka­lap kurá”-val gyógykezelte magát, mely abból áll, hogy as ember az asztalra állít egy üres üveget, annak nyakára kalapot helyez. A kalappal ily módon megkoronázod üveg mellé természetesen néhány teli üveg konyak is tartozik. A teli üvegekből aztán addig iszik, mig egy ka lap helyett kettőt lát. így teljes a kúra s mint Dodó irt: tökéletes eredményt hozott. Miután a pontos mérték érdekében sikerült észre vétlenül elcsennem Neu egyik gyűrűjét, első utam az ék szerészüzletbe vezetett, ahol két pompás karikagyűrű választottam. A margarétaszedés keltével beléjük véset tem kereszneveinket s este Neu szobájában elcsent rég gyűrűjével együtt balkezének gyűrűs ujjára húztam a övét. Neunak az első párisi nap izgalmában eszébe sem ju tott jegygyűrűre gondolni. Csak ennek tulajdonithattan a hatást. Ha kacsalábon forgó mesebeli gyémántpalotá helyezek lábai elé, akkor sem nézett volna rám meglepet tebben és hálásabban, s könnybelábadt szemének akko sem lett volna rajongóbb a tekintete. Sokáig nem tudott szóhoz jutni- Nézte meghatotta az ujjára húzott gyűrűt, keble erős hullámzásba kezded s szeméből némán peregni kezdtek a könnyek. Én is megbüvölten álltam. Zavart mosollyal próba tam palástolni mély meghatottságomat. Óh darling!. . . — törte meg a csendet Neu boldog k á’tása, ahogy sírva mellemre borult. — 156 — — 157 — FELADATAINK NYUGATON-----------o-----------­Meg vagyok győződve arról, hogy a világ minden táján vannak magyarok, akik, ahol csak lehet, védik a magyar ügyet. Viszont az is igaz, hogy igen soknak sem ideje, sem le­hetősége nincs arra, hogy a szeme elé kerülő valótlanságokra megfelelően reagáljon. Igen kívánatos lenne tehát, ha a nemzeti emigrá­ció a sok felesleges szervezet helyett létre­hozna egy szervezetet, amelynek feladata lenne: a magyarságról bárhol a világon meg­jelenő valótlanságokra illetékes helyen azon­nal felhívni a figyelmet és helyreigazítást kérni. Ebben a munkában minden emigráns részt vehetne úgy, hogy a magyarságról helytelen állításokat tartalmazó újságokat, folyóiratokat elküldené ennek a szervezet­nek, amennyiben pedig könyvről vagy lexi­konról van szó, megírná a könyv, lexikon cí­mét, a kifogásolt rész pontos megjelölésével. A nemzeti emigráció igy igen fontos és nagy jelentőségű munkát tudna elvégezni az egész magyarság érdekében- Ne csak a boros üveg mellett legyünk önérzetes magyarok, hanem ott és akkor, ahol és amikor szükséges. Az állítást, hogy nemzetünk jövője kizá­rólag a szülészeti klinikákon dől el, nem tar­tom teljes mértékben helytállónak. Kétség­telen, hogy minél nagyobb tömegű egy nem­zet, annál nagyobb szava lehet a nemzetközi politikában. Egy nemzet sorsa azonban sok más tényezőtől is függ. Igaz, hogy Pétain az­zal vigasztalta katonáit, hogy nem ők vesz­tették el a háborút, hanem a gyermeket nem szülő francia anyák, de ez csak vigasz volt. ilgen sok más tényező is közrejátszott a fran­cia háboruvesztésben. Lám, a kis négymilliós Finnország a máso­dik világháború után megőrizhette függet­lenségét. mig a közép és délkeleteurópai tiz-A ST. LAWRENCE FOLYÓ HAJÓZHATÓ CSATORNÁJA —---------o-----------­Negyvenéves huza-vona után az elmúlt hé­ten Eisenhower, az USA elnöke aláírta a St. Lawrence folyó hajózhatóvá tételéről szóló törvényt. E szerint az amerikai parlament megbízza New York államot, hogy kezdje meg annak a közös amerikai-kanadai csator­nának az építését, amely a St. Lawrence fo­lyót középnagyságú tengeri hajók közleke­désére alkalmassá teszi- A nagy tavak közöt­ti csatornarendszereken át már eddig képe­sek voltak 25.000 tonna ürtartalmu teherha­­jók is árut számítani. A huzavona oka az volt, hogy a belvízi köz­lekedés óriási konkurrenciát csinál az ameri­kai vasutaknak, nemkülönben a New Yorki kikötőnek, amely eddig — Montreállal együtt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom