Kanadai Magyarság, 1953. július-december (3. évfolyam, 27-51. szám)

1953-09-05 / 35. szám

1953 szeptember 5 ó KANADAI MAGYARSÁG M AMINEK SEMMI ÉRTELME NINCS A DIALEKTIKUS MATERIALIZMUS, AVAGY A KOMMUNISTÁK KEDVENC VITATKOZÁSI MÓDJA-----------o-----------­A “dialektikus materializmus” a modern politikai ha­landzsák egyike. Meghatározni másként alig lehet, mint ez­zel a világsajtót bejárt kis tréfás történettel: Egy lelkész, megkisérelve gyülekezetének megmagya­rázni a kérdést, így szólt: —Tegyük fel, hogy egy piszkos és egy tiszta embernek felajánlanak egy fürdőt. Melyik fogja azt elfogadni? — A piszkos ember! — feleli habozás nélkül egy ember­ként a gyülekezet. — Szó sincs róla! — szól a lelkész. — A tiszta ember akar fürödni, mert megszokta már a tisztaságot. Nos, már értitek a kérdést: Tehát ezek szerint melyik akar majd fü­rödni ? — A tiszta ember! — mondja a felvilágosított gyüleke­zet. — Tévedés! — válaszolja a lelkész. — A piszkosnak van rá szüksége, ő akar megfürdeni. Most már kezd az emberek feje szédülni, de a lelkész is­mét fölteszi a kérdést, hogy melyik akar fürödni: a tiszta vagy a piszkos? A gyülekezet pedig azt hívén, hogy rájött a kérdés nyitjára, ravaszul így szól: — Mind a ketten! — Dehogy, dehogy, — rázza a fejét a lelkész- — Egyik sem akar! Az egyik azért, mert már tiszta; a másik meg in­kább akar piszkos maradni. — Nos, még egyszer és utoljára kérdem: melyik akar fürödni? — Egyik sem! — feleli egy emberként a gyülekezet. —Megint tévedtek! — mondja nekik a lelkész. — Mind­ketten fürödni fognak, mert a tiszta ember szereti a fürdést, a másiknak pedig szüksége van rá. No most már értitek a dialektikus materializmust? — Hogyan értenénk, — feleli a gyülekezet legélesebb elméjű tagja, ha minden alkalommal más választ kapunk ugyanarra a kérdésre! — Akkor látom, értitek, — mondja a lelkész, — mert hiszen ez a dialektikus materializmus!--------------------------------------o-----------------------------------— NYILTTÉR E rovatban közlőitekért nem vállal feleló'sségeí a Szerkesztőség.-----o----­Tisztelt Főszerkesztő Ur ! Arra kérem, hogy b- lapjá­ban az alábbi nyilatkozato­mat mindnyájunk okulására közölni szíveskedjék. Nem csupán jogos személyi sérelemről van szó, hanem messzemenően közügyről is. Annak a célnak szolgálatában, hogyan nem illik — különö­sen itt az emigrációban — e­­gyik magyarnak a másikat megröviditeni. Mert kissé vas­­tag tréfa az, mikor egy ma­gyar munkaadó ugyancsak magyar alkalmazottjától 17 hónapi szolgálat után egy ez­rest csak úgy kizsebel. A munkaerő ilyen kihasználásá­ért ugyancsak nem volt ér­demes emigrációba jönni, hi­szen pont ezt lehet most oda­haza a legnagyszerűbben vé­gezni. Ilyen eljárás semmi­képen sem szolgálja a jövő Magyarországa ügyét, ahol a munkabér elvonása mindig az elrettentő bűnök közé tarto­zott. Sajnos, hogy erről kell írnom, azonban fel kell hívnom a figyelmet valakire, aki itt Torontóban “Little Hungary” néven szerzi a vagyonát. Abban a reményben, hogy sajnálatos kényszer nyilatko; zatom sokak okulására szol­gál, szívességét megköszönve maradok tisztelettel Kontz Ádám.-----------o------------■ A “CSÁRDÁSKIRÁLYNő” BEMUTATÓJA TORONTÓBAN--------o-------­Az All Nations Book and Film Sservice vállalkozásában hétfőn, augusztus 31-én nyílt meg Kanada első magyar mo­zija. A vállalat kitűnő vezető je Böde István már azelőtt is mutatott be európai filmeket a STUDIO filmszínházban, most azonban a College St. 344 szám alatti volt Playhouse he­lyiségét vette át és rendezte be állandó előadások céljaira. Az újonnan átalakított, ra­gyogóan tiszta és szép színhá­zat az első napon már százá­val rohanták meg az emberek, olyan nagy volt az érdeklődés a bemutató iránt, mely Kál­mán Imre hires operettjét, a “Csárdáskirálynőt” igerte szí­nes filmváltozatban és a ma már nemkevésbbé hires Rökk Marikával a címszerepben. A film valóban nem hozott csalódást, hanem átütő, nagy sikert aratott- Rökk Marika, az örökifjú és még most is na­gyon szép magyar sztár me­gint elbűvölte táncaival, tem­peramentumos játékával a kö­zönséget és a férfi főszere­pet játszó Johannes Heesters­­sel együtt nemcsak az euró­paiak, hanem an angolok szi­vébe is belopta a Kálmán ope­rett kedves dallamait. Az előadást végig feszült figyelem, sok derű és kaca­gás kisérte, melyet ez a gyö­nyörű felvételekben, humoros jelenetekben bővelkedő film meg is érdemelt. A magyar vonatkozású, németnyelvű da­rabot azok is kitünően meg­értették, akik nem tudnak né­metül, mert erről angol fel­iratok gondoskodtak minden párbeszédnél. A “Csárdáskirálynő” egész héten át fut a MELODY The­atre nevű uj magyar mozi­ban, ahol értesülésünk szerint a közeljövőben több magyar film is bemutatásra kerül. A következő műsor valószínűleg a “János Vitéz” lesz Palló Im­rével a cimszerepben. A kitűnő magyar vállalko­zásnak szívből gratulálunk a sikerhez és a jövőre nézve is sok szerencsét kívánunk. -------------------o------------------­ŐSZIRÓZSA BÁL HAMILTONBAN---------o--------­A Hamilton! Szent Mihály Magyar Görögkatolikus Egy­házközség ifjúsága szeptem­ber 5-én, szombaton este tart­ja nagyszabású, szezon-nyitó “őszirózsa bálját” az egy­házközség dísztermében, a Szent Mihály Hallban, a 213 James St. N- alatt. Aki az uj szezont egy igazán kitűnő, hangulatos, szivet-lelket gyö­nyörködtető, vérpezsdítő bál­lal akarja elkezdeni, azt szere­tettel várjuk szombat esti bá­lunkra a hamiltoni Szt. Mi­hály Hallban.---------------o--------------­ISKOLÁBAN---------o--------­-—Mondj nekem három bi­zonyítékot arra, hogy a föld gömbölyű, — mondja egy fiú­nak a tanító. A fiú így felel: 1. Benne van a földrajz­ban. 2. A tanító úr is mondta. 3. Az apámtól is hallottam. -------------------o--------------­SOVÁNYITÓ KÚRA Mit gondol, használ az a so­­ványító kúra, amit ezek ay fi­atal hölgyek itt azokban a fürdőruhákban a tomagya­­korlatokkal végeznek? —kér­di egy férfi a másiktól a ten­gerparton. —Hogyne, hiszen magam is naponként reggel három órá­ig gyalogolok, hogy láthassam őket. mit írnak mások? NÉMET DIPLOMÁCIAI IRATOK ÉS MAGYARORSZÁG---------------o--------------­Most jelent meg a State Department kiadá­sában a DOCUMENTS ON GERMAN FO­REIGN POLICY 1918-1945 legújabb kötete. Néhány bennünket különösen érdeklő rész­letet az alábbiakban közlünk belőle. “Megragadom ebben a levélben az alkal­mat, hogy hírt adjak Önnek arról, hogy a pángermánizmus állítólagos veszélye miatti aggodalom, különösen az ausztriai esemé­nyekkel kapcsolatban, meglepően széles kör­ben terjedt el Magyarországon, még azok körében is, akik jóindulattal viseltetnek irá­nyukban és általános beszédtémává vált... Báró Bessenyey hozzátette, hogy azt az állítást is felhasználják a kormány ellen, mely szerint a Vezér állítólag a kérdéses te­rület Burgenlandban nem bacsájtja a jelen­legi kormány rendelkezésére, míg egy nem­zeti szocialista magyar kormánynak átadná. Talán érdekelni fogja Önt ezzel kapcsolat­ban, hogy a Vezér hír szerint azt mondta Seyee-Inquartnak Grazban, hogy sokkal szí­vesebben veszi a jelenlegi magyar kormányt, mint egy nemzeti szocialista kormányt ven­ne. Valószínűleg a vezetés jelenlegi hiányára gondolt az itteni jobboldali radikális mozgal­maknál, amelyek teljes mértékben hadilá­bon állnak egymással. Innen nézve is minden okunk megvan, hogy érdekünknek tekintsük a Darányi-kormány tartósságát, márcsak azért is, mivel hiányzik egy, a mi érdekeink szempontjából hasonlóan értékes, pótlék:” “Magyarországgal és Romániával szemben folytatott politikánk alapgondolata jelenleg az kell hogy legyen, hogy mindkét vasat tart­suk a tűzben és alakítsuk ügyeinket a német érdekek szerint úgy, amint a helyzet fejlő­dik. .. (Ribbentrop-f el jegyzés. 1938 nov. 24.) “A birodalmi külügyminiszter .. • említést tett arról a csalódásról, melyet Bled és Ma­gyarország késlekedő magatartása a szep­temberi krízis idején, okozott nálunk. Mindezek a dolgok megerősítették ben­nünk azt az érzést, hogy Magyarország azt várja tőlünk, hogy magyar, nem német politi­kát tegyünk magunkévá. De ez immár a múlté ... Mi csupán gazdasági kollaborációt kívánunk és ezért örömmel üdvözöltük Csá­­ky gróf javaslatát a két közgazdaság közti kereskedelem módszeres s tervszerű kiépíté­sére ... Befejezésül a birodalmi külügymi­niszter rámutatott arra, hogy Magyarorszá­gon széles körök vannak, amelyek még nin­csenek felkészülve realitások elfogadására. Ezek a körök nagyon alkalmasak arra, hogy megzavarják a német-magyar viszonyt. Csáky gróf azt felelte, hogy ünnepélyes ígé­retet tehet nekünk miszerint a kormányzó sohasem tűrne hivatalban olyan kormányt, mely ellenséges érzülettel viseltetne Német­országgal szemben, vagy akárcsak tartózko­dó magatartást foglalna el...” (Ribbentrop­­feljegyzés, 1939, jan. 16.) (Hírünk a viágban) EGY HÁBORÚ, AHOL TILTVA VOLT A GYŐZELEM------------o-----------­Clausevitz, a minden idők legnagyobb hadi írója, a háború célját pontosan meghatároz­ta: a ellenség teljes térdrekényszeritése-A jó öreg Clausewitz foroghat sírjában, meg megtörtént az a különös eset, hogy Ame­rika Koreában olyan háborút viselt, ahol ti­los volt győzni. MacAtrhurt, mert meg akar­ta tartani a clausewitzi szabályt, Truman azonnal elbocsájtóttá. Ennek az “uj elvnek” szem előtt tartásá­val kötik meg a koreai fegyverszünetet. Nem vitás, hogy ebből a háborúból az észak-kore­aiak és kínaiak kerültek ki győztesen. Ame­rika nemcsak, hogy nem tudta elérni meghir­detett céljait, Észak és Dél Korea egyesíté­sét, hanem kénytelen volt elállni a támadók megbüntetésétől. Ez precedenst teremtett, melyre minden támadó joggal hivatkozhat a jövőben. Ha nincs hháborus bűnös a koreai háború­ban, ahol valaki csak megindította a háborút, akkor milyen alapon ültették a második vi­lágháború után vádlottak padjára a tengely - hatalmak politikai és katonai vezetőit, visz­­szaható, a győztesek által alkotott jogszabá­lyok alkalmazásával? Amerika, a koreai fegyverszünet megkötésénél mint egyenran­gú tárgyaló feleket ismerte el a támadókat, amelyeket az UNO, mint ilyeneket, megbé­lyegzett. Ezzel a ténnyel nem tekinti kötele­zőnek az UNO alapokmányában a támadók megbüntetésére lefektetett jogszabályokat. Ezzel rehabilitálta a volt tengelyhatalmak háborús bűnöseit.” Nem csodálkoznánk, ha ezek után a kivégzettek és a joghátrányt szenvedettek hozzátartozói pert indítanának az Egyesült Hatalmak ellen. A koreai fegyverszünet megkötése a szov­jet zavaros belpolitikai helyzetében azt a lát­szatot kelti, hogy az amerikai hivatalos kö­röket erre valami kívülálló erő kényszeríti. A szovjet belső válsága következtében egy erőteljes akcióba a koreai háború megnyeré­sére kénytelen lenne semleges maradni. Kiknek lehet érdeke a szovjet kímélése ad­dig, amig belső válsága meg nem oldódik? Amikor most lenne a kedvező alkalom nem­csak a koreai háború győzelmes befejezésé­re, hanem a vasfüggöny felszámolására is. Koreában tiltva volt a győzelem, mert a világpolitikát irányító titkos erőknek ez az érdekük, minthogy érdekük a vasfüggöny to­vábbi fenntartása is. 24.119 hősi halott amerikai katona kion­tott vére vádlólag kiált az égre. Vádolja azo­kat a háttérben meghúzódó háborús bűnösö­ket, akik világuralmuk érdekében ontatják ki a drága embervért-A hős amerikai, angol és más nemzetiségű katonák kiontott vére mégsdm volt hiábava­ló! A szabadság, amelyért vérüket hullatták győzedelmeskedni fog. Akik pedig felelősek a ki ontott vérért, meg fognak jelenni a né­pek itélőszéke előtt, hogy elvegyék méltó büntetésüket. (Hungarian Week) SPORT BANUBIA-St. Catharines 2:1 (félidő 0:1) St. Catharinesben játszott mérkőzésén a Danubia csak a második félidőben mutatott a multheti mérkőzéshez hason­ló iramot. A vezetést az ellen­fél szerezte meg majd a Da­nubia kerül fölénybe és nem­csak kiegyelit, de meg szerzi a győzelmet is. I VÁSÁRLÁSAINÁL HIVATKOZZON LAPUNKRA 2EX» HA akarja látni, hogy működik egy hyd-ogén bomba és hogy tud átmászni // ~ J egy elefánt a tűfokán, azonnal keres­' ^ se fel a WONDERLANDOT, ahol e­zekből semmit sem fog megtudni ugyan, ajándékot azonban a legjobb minőségben vásárolhat. 1 I I I i I WONDERLAND GIFTSKOP 135 Danforth Ave., Toronto (Broadview közelében) -------Telefon: HA-3169---------1 I UTAZZON EURÓPÁBA DIREKT EGY KANADAI KIKÖTŐBŐL 3 DIREKT HAJÓ INDULÁS HALIFAXBÓL GOTHENBURG-BA M.S. STOCKHOLM.....................Szept. 23-án M.S. STOCKHOLM .................... Okt. 20-án M.S. Gripsholm . Dec. 5-én reggel 8 órakor Gotnenburg-ból DIREKT VONAT viszi az utasokat Trelleborg és Odra Porton át egészen BUDAPEST-ig MINDEN ÁTSZÁLLÁS NÉLKÜL. Nagy, kényelmes kabinok 2, 3, 4 útas részére. A “STOCKHOLM” motorhajón minden kabin külső. Finom konyha, udvarias kiszolgálás, mindenféle szórakozások a hajón. I Hozassa ki ismerőseit Európából a Swedish Ame- I rican Line útján. Irodáink úgy itt, mint Európá­­j ban szakértelemmel és udvariassággal segítségére . lesznek. ^ Minimális hajójegyárak Halifaxból Gotnenburg-ig: Turista osztály $195; Első osztály $285. Rezervációért forduljon hajójegy ügynökéhez SWEDISH AMERICAN LINE 1255 Phillips Sq. < 470 Main St. MONTREAL 2, PQ. $ WINNIPEG, MAN. Room 30, Union Bank Bldg. CALGARY, Alta. Béla deák Dal az idegen leányról Ez mentő ötlet volt, egy kis időnyerésre, hogy addig legalább a tüzérekkel beszélhessek. — Hívd azonnal Vilmát! — lihegtem a fedezékbe ér­ve. (Vilma a 7 üteg fedőneve volt ) —Vilma jelentkezik. — A gazdával akarok beszélni. — A főhadnagy úr várja a százados urat. —Akkor add ide. Átvettem a beszélőkészüléket. — Vilma gazda? — Igen, itt Vilma-gazda és ott? —Maros gazda. Mi az a nagy zenebona? —Budaházy működött. — És legalább sikerrel? ^ — Igen, azt hiszem sikerült. A csimbumot minden­esetre kikapcsoltuk. — Jó, köszönöm, részleteket majd később kérek. Szervusz. Azzal már váltottam is az ezred hálózatára. — Itt Maros-gazda! — Átadom Duna-gazdának. — Maros gazda? — Maros gazda beszél. —Szervusz, itt Duna gazda. Miféle boszorkánytánc az ott nálatok? Csak nem tört át az Iván? — Nem ezredes úr, annál kellemesebb. Mi lőttük ki azt a szemtelen csimbumot az Asztalos-szakasszal szem­ben­— Ezt már szeretem hallani. És kit kell megdicsér­nem? — Budaházy Miklóst. — Terjeszd fel kitüntetésre. — Parancsára. — 6 — Béla deák Dal az idegen leányról — Köszönöm, vége. — Értettem, vége. A kilencedik század aztán jelentette a részleteket. Budaházy főhadnagy, a géppuskás század parancsnoka szervezte meg az egészet. Nagyon dühös volt, mert előző nap a fél század vacsora nélkül maradt. Az orosz csim­­bum akkor találta telibe a kondért, amikor az még tele volt párolgó babgulyással s a géppuskás század legjobb szakácsa is hősi halált halt. Előtte való nap két málhás­­állatot lőtt agyon, a múlt héten pedig a felvételező ko­csinak pörkölt oda. A szegény kocsis úgy tele lett szilán­kokkal, mint a sündisznó. Amikor a sebesült vivők le­emelték a kocsiról, már csak hálni járt belé a lélek. Igen ravaszul rejtették el az oroszok ezt a fránya csimbum-lövegüket. Valóságos császár módjára uralko­dott a Kolowert és Karabut közötti szűk völgykatlan fö­lött. Egy lélek meg nem moccanhatott benne nappal, mert a csimbum nem értette a tréfát. Könyörtelenül oda­pörkölt embernek, állatnak egyaránt- A kilencedik szá­zad védőkörleténék balszárnyára azonban az volt az egye­düli út. Egyebütt olyan meredek sziklák zárták körül, mint a várfalak. Még az éjszaka készített utálca sem használt, mert a földbe szúrt ágak levelei hamar elszá­radtak s az út egy-kettőre láthatóvá vált. A csimbum pe­dig tovább szedte az áldozatait. Már egész kis hősi teme­tőre valót lövöldözött össze. Még javában feleseltek a géppuskák, amikor egy kis járőrrel megindultam arra felé: De fél útig sem érhet­tünk, amikor Budaházy főhadnagy, meg a legénye lépett elő szembe jövet egy bokorból. Budaházy sapka nélkül volt. Dús haja csapzottan ló­gott bele izzadó homlokába, amely az olajtól, meg a ko­romtól egészen néger-szinűre feketedett. * — 7 — V

Next

/
Oldalképek
Tartalom