Kanadai Magyarság, 1953. július-december (3. évfolyam, 27-51. szám)

1953-09-05 / 35. szám

KANADAI MAGYARSÁG 7 1953 szeptember 5 New York-i levél Ezúttal Zsuzsannáról, Emíliáról és Lujzáról, de másokról is. KEDVES LÁSZLÓ, ha nem is kipihenten, de lesülve és leégve visszaétkeztem, hosszabb távoliét után. Ha megengededed, újra elkezdem a heti levélírást, bármennyire is rosszalják ezt Göndörék. Vi­szont azt megígérem, hogy nem fogok többé semmilyen for­mában foglalkozni nyelvöltögetésükkel, ökölrázásukkal, Gye­­reki-Gyaraki csúfolódásukkal. Legyenek elfelejtve és a gyöngyharmat. Annyi érdekes, fontos magyar és világesemény van itt, amelyekről imi kell, úgyis a Te lapod az egyetlen, amely ko­molyan foglalkozik magyar kérdésekkel. Vaszary Kálmánná és Stephanus Írásaira sokkal többen, sokkal komolyabb kö­rök figyelnek fel, mint az ember hinné ! No, ez elég bevezetőnek, most hivatalos ügyekre kell for­dítanom a szót. Mint tudod, az “Ember” kinevezett kultuszál­lamtitkárrá, hát kedves kötelességemnek tartom, hogy egyéb bokros teendőim mellett magyar kulturügyekkel is foglalkoz­zam. Gondolom, hogy a Gábor Zsazsával, Zuckor Adolffal, Szőke Szakállal és Márai Sándorral való foglalkozás jogát Göndörék maguknak tartják fenn, elvégre engem csak a ma­gyar kultúra államtitkárává neveztek ki, nem a magyaror­szági parazita kultúráévá. így hát én, mint jó suszter, mara­dok a kaptafánál, a magyar kultúránál, jelen esetben a ma­gyar történelemnél. Három hősről szeretnék imi, Kedves László, három ma­gyar nőről. Meszlényinéről, Ruttkaynéról és Zulavskynéről. A három hölgy az orosz hordák elől menekült az Egyesült Államokba — tehát háborús bűnösökről lenne szó, ugyanis nem Nagy Ferenc és bandája után, nem a “demokratikus” me­nekültekkel. Igen, a három hölgy Nagy Ferencék előtt jött el — mégis 48 után. Hogy, hogy? Úgy, hogy a három nő 1848 után után jött, nem ezerkilencszáz-negyvennyolc után. Együtt jöttek, családjaikkal, hiszen testvérek voltak: leány­nevükön Kossuth Zsuzsanna, Kossuth Emilia és Kossuth Lujza, mindhárman Kossuth Lajosnak a nővérei. És ezért irok most róluk, mert éppen most van százesz­­tehdeje, hogy megérkeztek ide, New Yorkba. Kedves László, a Te lapod egyre inkább az egész szabad magyarságé, egyre jobban az amerikai magyarságé, így hát a Kanadai Magyar­ságnak kell erről az eseményről, erről az évfordulóról is meg­emlékeznie, az itteni magyarnyelvű, idegenszellemü lapok úgysem törődnek ilyesmivel. A három Kossuth nővér közül Zsuzsanna, Meszlényiné volt a legidősebb, leglelkesebb. A szabadságharc idején az összes magyarországi kórházaknak ő volt a főfelügyelője. Férje hősihalált halt, ő lelkesen járta az országot, “tépést” készített a sebekre, gyógyszerekkel, ruhával, élelemmel lát­tául a kórházakat. Természetes, hogy “háborús bűnös” lett, börtönbe vetették, mikor keletről az orosz hordák bevonul­tak és sárbatiporták a szabadságot. Egy év múlva kiszaba­dult iskolát nyitott, de Haynau, az akkori kor Rákosi Má­tyása és Bach a 48-as idők Nagy Ference újra börtönbe küld­te. Victoria angol királynő közbenjárására 1853 elején kisza­badult és nővéreivel együtt az Egyesült Államokba jött. Út­közben, Londonban találkoztak Kossuth Lajossal, aki akkor az angol nemzet vendége volt. Nagyon szomorú volt ez a találkozó. A három nővér ma­gával vitte Kossuth öreg édesanyját is, de a megtörtlelkü anya nem birta a fáradalmakat és útközben, Belgium fővá­rosában Brüsszelben .meghalt. A belga kormány gyáva volt, nem mertek látogatási engedélyt adni Kossuthnak, így nem lehetett ott imádott Édesanyja temetésén. Utolsó üzenetét így csak leányai vihették magukkal a bujdosó kormányzóhoz Londonba. Meszlényiné se élte túl sokkal Édesanyját. Alig egy hó­nappal partraszállása után, New Yorkban meghalt. Itt van eltemetve, az Eső Presbyterianus Egyház temetőjében. Négy fia maradt árván. De nem hoztak szégyent a Kos­suth névre, se a Meszlényi névre! Mind a négyen az Unió hadseregében szolgáltak a “Civilháboru” során és hárman hősihalált haltak az Egyesült Államokért. Igen, kedves László, nemcsak Szőke Szakáílt és a Gábor némbereket adtuk mi, magyarok Amerikának. 1860-ban négyezer magyar élt az Egyesült Államokban és a négyezerből NYOLCSZÁZAN harcoltak a csillagos lobogó­ért. És százan tiszti rangot viseltek a nyolcszázból, tehát nem Himler Mártoné az elsőség ! A négy Meszlényi fiú közül korban a második, László ezredesi rangot ért el és a polgárháború győzelmes befejezé­se után mint az U. S. Army ezredese Garibaldi oldalán küzdött az olasz szabadságharcban ! A második nővér, Zulavskyné, Brooklynban telepedett le. Sok barátot szerzett a magyar ügynek. Derekán állandó­an vasláncot hordott azzal a fogadalommal, hogy addig nem veti le, amig Ausztria láncon tartja Magyarországot. Bará­tai közül a leghíresebb Henry Wadsworth, Longfellow volt, aki a halálakor, 1860-ban költeményt irt róla, amelyet a te­metésén fel is olvasott. Zulavskyné ott nyugszik ma is, de­rekán a vaslánccal, a Greenwood Temetőnek abban a részé­ben, amely a “Megváltó”-ról elnevezett Unitárius Egyházköz­ség tulajdona. Most, csaknem százévvel halála után is ott áll sírja közelében egy hatalmas szőlőtő, amelyet gyökerestől, földestől hoztak neki Magyarországról, még életében. Kí­vánságára koporsójába is betettek a szőlőtő gyökerei kö­zött levő magyar földből. Sírkövén ez áll: “Ti, akik hazatértek, ha Magyarország felszabadul, vi­gyétek porhüvelyem magatokkal, a szivem ott van !” A harmadik nővér, Ruttkayné Kossuth Lajoshoz költö­zött később, Turinba, Olaszországba, hogy bátyjára gondot viseljen. Ez röviden a törénete a három Kossuth nővérnek, akik most száz esztendeje, 1853 nyarán érkeztek meg New York kikötőjébe. Ha Meszlényinének leányai lettek volna, nem fiai, ha a helyett, hogy az életüket áldozták az Amerikai Egyesült Államokért inkább férjeket fogyasztottak volna nagyban, mint Joli, Zsazsa, Éva és Magda teszik, akkor talán a Nép­szava, a Szabadság, Az Ember, vagy a többi magyar nyelvű, V J&K Jbs. -4k. J&k .áJk Jtkk. ^ áfa. 4 . >k A AMERIKAI TÖRTÉNELEM---------------o——-—­A “NYITOTT KAPU ELVÉNEK” KÍNYLILATKOZTATÁSA------------o-----------­(1899. szeptember 6.) A Nyitott Kapu el­vet (Kínára vonatkoztatva) az Egyesült Ál­lamok kormánya akkor szegezte le, amikor a japánok Kínát 1894-ben leverték és az európai államok kénye kedvének volt kiszol­gáltatva, amelyek gazdasági kiváltságokat és területi engedményeket követeltek a tehe­tetlen óriástól. Az Egyesült Államok, amely akkor kezdett a világpolitikában szerephez jutni, attól tartott, hogy Ázsiában majd sú­lyos kereskedelmi akadályokat kell legyőz­nie és ezért John Hay külügyminisztert 1899 szeptember 6-án utasította angliai, német, francia és orosz követeiket, hogy követel­jék e kormányoktól annak az elvnek az elis­merését, hogy minden nemzet egyenlő elbí­rálásban fog részesülni gyarmati, kereske­delmi és vasúti ügyekben. A fenti államok és később Olaszország és Japán is elismer­ték ezt az “Open Door” Policyt. A következő évben, a kínai nacionalisták lázadásának le­törése után, Hay külügyminiszter kieszkö­zölte Kína területi épségének és függetlensé­gének nemzetközi biztosítását. 1943-ban azonban az Egyesült Államok szerződést kö­tött Kínával, amelyben lemondott az addig élvezett területi és gazdasági engedmények­ről. Szeptember 7-13. A Brandywine-i csata. (1777 szeptember 11.) Brandywine folyó Pennsylvaniában, a­­melynek mentében a Washington generális vezénylete alatt álló kontinentális hadsereg vereséget szenvedett az angoloktól, akiket Howe és Cornwallis tábornokok vezettek. Howe tábornoknak ez volt a harmadik kísér­lete, hogy Philadelphiát megszerezze, “a ti­zenhárom amerikai egyesült állam“ főváro­sát. Az első kísérletet Trenton közelében hi­úsította meg Washington. A második eset­ben a Delaware folyón keresztül kívánta el­érni Philadephiát. A harmadik és sikeres manőver folyamán Howe 18.000 embert ho­zott át a Csesapeake Bay-n, angolokat és hessiánokat, akik legyűrték Washington 10000 főből álló csapatát. Philadelphia mel­lett, Germantownban, az amerikaiak ismét vereséget szenvedtek és mialatt az angolok vidám telet töltöttek a fővárosban, Wash­ington és katonái a hidegtől és éhségtől ren­geteget szenvedtek Valley Forge-ban. A brandywinei csata után azonban megfordult a szerencse és az amerikaihazafiaknak New York állam északi részén sikerült nagyobb ütközetet nyemiök. Ez indította Franciaor­szágot arra, hogy az Amerikai Egyesült Ál­lamokkal szövetségre lépjen, ami aztán elő­segítette a végleges amerikai diadalt. Oliver Hazard Perry (1785 augusztus 23.-1819 augusztus 23.) Az 1812 háborúban lett nevezetessé, ami­kor az angolok hajóhadát az Erie tavon le­gyezte s a következő rövid híradással szá­molt be róla: “W have met the enemy and they are ours!” (Találkoztunk az ellenséggel és bir­tokba vettük őket!) Perry Rhode Islandon született és 17S9-ben még tengerészapród volt. A Földközi Tengeren a kalózok elleni csatározásokban tüntette ki magát és az 1812 es háború elején a newporti (Rh. I.) ágyú­naszádok parancsnoka lett. Saját kérelmére Lake Eriere helyezték át, és itt ő vezette az uj hadihajók építését, aminek célja az volt, hogy az Erie tó birtokát az angolok kezéből kicsavarják. 1813 végén már kilenc hajó állt teljesen felszerelve és Perrynek sikerült az uj hajókat a dokkokból az Erie Tóra átvitor­­láztatni. Itt felkutatta az angol flottát és tönkreverte. Perry ezután még kooperált a szárazföldi hadsereggel, úgy hogy az angol szárazföldi katonaság kénytelen volt Detroi­­tot is kiüríteni. Ezzel az amerikaiak uralma alá került a Northwestern Territory (az Ohio folyótól északra terjedő vidék). Mind­ezekért az amerikai kongresszus különös kö­szönetét és aranyérmet szavazott meg neki. Dicsőségét azonban nem tulsokáig élvezhet­te, mert 1819-ben, amikor amerikai érdekek védelmében a déli vizeken hajózott, sárga­lázba esett és 34-ik születése napján meg­halt. A trinidadi Port of Spain-ben temették el ideiglenesen, de a kongresszus rendeleté­re hamvait a rhode-islandi Newportba szál­lították el, ahol most is nyugszik. A Fremont-féle Felszabadító Nyilatkozat-A polgárháború kezdetén John C. Fremont tábornok, az unió nyugati hadseregének pa­rancsnoka, Missouriba vonult, hogy elhódít­sa a rabszolgatartó államoktól és az unióhoz szegődtesse. Azt gondolta, hogy helyes tak­tika lesz, amikor 1861 augusztus 30-án prok­­lamációt bocsájtott ki amelyben felszabadí­totta azoknak a rabszolgáit, akik fegyvert fogtak az Egyesült Államok kormánya ellen. Amikor Lincoln erről értesült, visszavonat­ta a rendeletet, mint ahogy Fremontonnak irta: “nem megróvásképen, hanem óvatos­ságból”. Lincoln úgy találta, hogy az idő még nem érett meg erre a radikális rendelke­zésre és ugyanígy cselekedett, amikor egy másik tábornoka hansonló kiáltványt bocsá­tott ki a georgiai, floridai és délkarolinai rab­szolgák érdekében. Egy évvel későbben 1862 júliusában azonban már Lincoln is megálla­pította, hogy az emancipáció a helyes tak­tikai eszköz és a nyár folyamán kibocsátotta előzetes felszabadító proklamációját, amely­ben jelezte, hogy 1863 január 1-én meg fag­­ja nevezni az államokat, ahol a rabszolgasá­got megszüntetik. E napon aztán meg is je­lent a nyanyjelentőségű nyilatkozat, amely az Egyesült Államok egész területén felsza­badította a rabszolgákat. Fremont tábornok, aki ilyen kényes helyzetbe hozta Enlökét az­zal, hogy megelőzte őt a felszabadításban, nemcsak katona volt, hanem államférfi és felfedező is. A polgárháború előtt fontos sze­repe volt Kalifornia megszerzésében, 1856- ban pedig az akkoriban alakult republiká­nus párt első elnökjelölt je lett.------------------------o-----------------------­AZ ATOMKUTATÁS KEZDETEI KANADÁBAN ---------------o-----------­Bár az emberiség csak napjainkban kezd mind fokozatosabban rájönni az atomenergia fontosságára és felhasználásának mibenlé­tére, — a mához vezető út is sok-sok évre nyúlik vissza. Az atomkutatás történetére vetett pillantás pedig arról is meggyőz, hogy Kanada sem maradt le. Ötven éve már, hogy az akkoriban felállí­tott egyetemi fizikai tanszék: MacDonald Phisics Building of MacGill University in Montreal, egyik fiatal new-zealandi kutatója, Ernest Ruthenford szinte látnoki módon rá­döbbent ama óriási és annyira fontos jellegű atomenergia-fejlesztésére. Munkája a felfe­dezések “lánc-reakcióját” hozza. A későbbi Lord Rutherford és egy másik McGill-i kémikus, Frederick Soddy együtte­sen törtek a rádióaktivitás titka felfedésé­re. Bebizonyították, hogy a rádióaktivitás alapját képező bomlási folyamat — tulajdon­képen az egyik elemnek a másikba való átlé­­nyegelésén nyugszik. Ami csak azt bizonyít­ja, hogy egyedül a természet sikeres alké­­mista. Fennmaradt egy történet arról, amikor Rutherford egyszer Montrealban előadást tart, s beszámol azokról a következtetések­ről, melyekre munkájuk során Soddy-val e­­gyütt eljutottak: az egyetem egyik tanára megkereste a rektort, hogy ilyen “lehetetlen állítások” megtételét akadályozza meg, hi­szen csak arra lesznek jók, hogy az egyetem hitelét aláássák. Az idő azonban másként döntött- A McGill falai között még napjainkban is őriznek né­hányat Rutherford eredeti kísérleti eszközei közül. Idővel a többivel együtt a “Ruther­ford Muzeum”-nak adják át. A ma tudósai pedig joggal csodálkozhatnak azon, hogy kez­detleges kisérleti eszközei segítségével, ho­gyan volt Rutherford képes annyira döntő megállapításokra jutni.----------------------o---------------------­AZ UTOLSÓ VACSORA NEM IS A LEGUTOLSÓ Lionardo da Vinci világhíres festménye az Utolsóvacsora — mint ismeretes — Milano mellett egy volt kolostor refektóriumának falára van festve. Sajnos a csodálatosan szép festmény a századok folyamán igen meg rongálódott. Ugyanis a fal nedvessége és a levegő páratartalma a csodálatos műremek festékrétegét kikezdték. Úgy, hogy lassan a színek megfakultak és már-már alig lehetett valamit is kivenni a világszép festményből. — Természetesen az illetékes tényezők min­dent megtettek a műremek megmentésére. A múlt év végéig teljesen hiába. A kép to­vább pusztult. A múlt évben azután az egyik hires képrestaurátor az általa feltalált uj el­járással kezdett a kép megmentéséhez. S a most közzétett jelentések szerint, valóban sikerült megmenteni az emberiségnek Lion­ardo da Vinci remekművét. idegen szellemű lap is megemlékezett volna róluk. így azonban rám, Gyereki-Gyaraki Gézára, “nyilas kul­tuszállamtitkárra”, “műveletlen alakra” hárult a feladat, hogy megemlékezzem róluk. Boldogan, büszkén teszem, annál is inkább, mert a déd­apám honvédszázados volt a szabadságharc idején. Az ame­rikai “kollégák” dédapái akkor még az orosz hadseregnek voltak — oh, nem katonái, csak hadiszállítói. Olvasóiddal együtt sok szeretettel köszönt a jövőheti levélig: Gyaraki Géza. ANGOL LAP A MAGYAROKRÓL---------o--------­A Sudbury Daily Star nagy kép kíséretében számolt be az ottani magyarok Szent Ist­ván napi ünnepségéről. A rö­vid beszámolóban ismerteti a régi, otthoni ünnepélyeket, körmenetet és a magyar nép­viseletet. Toronto legnagyobb ingatlanforgalmi irodája 0. E. CMSON REAL ESTATE LTD. Le g;.>iiti iroda : 490 College St. Bármilyen házi t akar eladni vagy venni forduljon bizaolmmal hozzánk ! íöbb mint 100 ügynökkel és 90 modern irodával rendel­kező cégünk a legelőnyösebben és legeredményesebben áll a magyarság szolgálatára. Mr. Adorján, Mr. Csepely, Mr. Forstner Mr. Gross Pál. Telefon : PR. 3313 MEGVÉTELRE AJÁNLJUK A KÖVETKEZŐ HÁZAKAT: 2500 dollár készpénz lefizetéssel a Wellesley és Parlia­ment St. közelében 8 szobás dupla ház eladó. 2 für­dőszoba, 2 konyha, melegvíz, olajfűtés. A felső rész azonnal beköltözhető. Teljes vételár $13.500. Felvilágosítással szolgál Adorján Miklós vagy Cse­pely András. 9 és fél szobás ház, 2 fürdőszobával, 2 konyhával, rec­reation room, fütött sun room. Garage, gyönyörű kert. St. Clair-Oakwood környékén. Részletes fel­világosítást ad Mr. Adorján vagy Csepely András. © Virágházak, 21000 négyzetláb, üvegház alatt. 8000 dol­lár készpénzzel azonnal kezdhető a virágtermelés. Alkalmi vétel. Részletekről készséggel tájékoztatja Adorján Miklós vagy Csepely András 9 13.400 dollárért 6 szobás rendkívül jó állapotban lévő téglaház a Bloor-Manning környékén. 2 modern konyha, nagy világos szobák, olaj fűtés. Felvilágosí­tást ad Mr. Forstner. 14.500 dollárért 8 szobás téglaház, 2 konyhával és dupla garázzsal, Spadina-Bloor környékén. Olajfűtés radi­átorral. Nagy szobák, keményfa padi,. Részletes felvilágosítással szolgál Gross Pál, vmmmm®. .-<«• m MANROS uj és használt bútorok 836 College St. Toronto (Ossington sarok) — Telefon: OL-5890 —-m ■»> -ar:*» HILL’S VIRÁGÜZLET — 924 Bloor St., W. — — Telefon: LO-1923 — Száiitás a város minden részébe ti ii r ii nniAi/n W V« '♦P £j| ti 5kv Sí HENDRICKS FLORIST ELSŐ MAGYAR VIRÁGÜZLET TORONTÓBAN. 5. ROGERS ROAD DAKó VIKTOR, tulajdonos Telefon: RE 6966 - Lakás: MI 6971 Szállítunk á város minden részébe! fi m m É « vé S3? ... U11UUV.U ico/.cuc. Ha szereti a szép magyar nótát, ha táncolni akar, hívja: GÁBOR-ZONGOR magyar- és tánczenekarát Telefon: KI-3532 Taníttassa gyermekét zongo­rázni vagy harmókinázni ZONGOR LÁSZLÓ vállalja kezdők és haladók tanítását. Külön egyéni módszer a ma­gyar nóták oktatására. Egy teljes óra dija $2.00 Telefon: KI-3532 Apróhirdetési áraink: Egy közlés hasáb-incsenként egy dől. lár, mely összeget a hirdetés szövegével kell beküldeni. Na­gyobb hirdetéseknél kérjen árajánlatot a Kiadóhivataltól. Egy életre vásárol ha PFAFF gépet vesz Németországból importált ki­tűnő varrógépeket vehet olcsó áron ! Gombot, gomblyukat, mono­grammot, kézimunkát varr­hat rajta minden különösebb átszerelés nélkül. uj es hasz­nált Telefonáljon, Írjon, vagy jöjjön személyesen bővebb felvilágosításért. Gordon Sewing Machine Company 481 Queen St. W., Toronto Telefon: EM 8-3508 TYCI SEWING MACHINE 151 James St. N., Hamilton Telefon: 7-1495

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom