Kanadai Magyarság, 1953. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1953-06-20 / 25. szám

I 1953 junius 20 4 KANADAI MAGYARSÁG Péli Zya : A FRANCIA ANTILLÁK IV., A sok háborúskodás, a ciklonok, moszkitók és kígyók da­cára, gyorsan fejlődik a két gyarmat. Elsősorban is a kikö­tők. A franciák megérkezése után 100 évvel Saint-Pierre, a d’Esnambouc által megalapozott főváros, harmadik helyen áll az összes francia kikötők között. Nem messze ettől, ugyan­csak a Martinikon, a francia király parancsára egy másik város is létesül, betemetve az őserdők és nádasok ingóvá-' nyait. Ezt a helyiséget Fort-Eoyalnak — Királyerőditmény­­nek — nevezik el. A francia királyok nemcsak ingyen földhöz juttatják a-j zokat, akik az Antillákra vándorolnak, de jobb polgári csa­ládok fiai, akik a gyarmat vezető állásaira alkalmasak, nemesi levéllel kezükben érkeznek ezekre az amerikai gyarmatokra. Az 1764-ben tartott népszámlálás alkalmával kitűnt, hogy már akkor is 11-684 fehérbőrű élt a Martinik szigeten. Ugyanakkor 68.394 Afrikából odaszállított néger rabszolgát, valamint 1.846 félvérüt is számláltak, összesen 81.934 em­ber csupán 130 évvel az után, hogy d’Esnambouc 100 embe­rével megkezdte a sziget gyarmatosítását. A francia Antilláknak már >a tizennyolcadik században van olyan bennszülött arisztokráciájuk, amely a legelső pá­risi szalonokban is megállja helyét. Mitöbb, ez az arisztokrá­cia, amely egyáltalán nem tagadja — és nem tagadhatja — hogy néger vér is vegyült ereibe, határozottan divatba jön még a szinesbőrüek iránt annyi ellenszenvvel viselkedő ango­loknál is. Ezen utóbbi állítást legfrappánsabban a “Szent György lovag” néven ismert, regényalakká fejlett, remek félvérü bi­zonyítja. Az akkori levelek, feljegyzések és egyéb dokumentumok alapján tagadhatatlannak bizonyul, hogy amikor a francia szabadságharc előtt Angliába tette át székhelyét, épp olyan hangos és fényes sikerei voltak a lordok hazájában, mint a­­milyeneket Páris és Versailles nagyjainál élt el. Egyébként egy festmény, amely igyekszik a lovag hódító megjelenését, mint sokoldalú tehetségét minnél hívebben megörökíteni az utókor számára — a XVIII század egyik legnagyobb angol festőjének, Mather Brownnak műve volt. A kép egy fehérparókás, barnabőrű, határozottan kelle­­mesarcu fiatalembert ábrázol, kezében gyíkleső, mellette nyitott kottafüzet pennával, hátamögött hegedű . . . Szent György lovag valóban egyaránt bravúros vívóbaj­nok, hegedűművész és zeneszerző volt. Ráadásul, a francia forradalom egyik fázisában ezredesi rangra is emelkedett. Érdekes életéről Roger de Bouvoir francia iró négyköte­tes regényt is adott ki 1840-ben és ezenkívül sok erüdista történész érdeklődését izgatta már. Bár őmaga, állandóan és élete végéig, 10 évvel fiatalabb­­nak állította magát, a történelémirók kegyetlen precizitása folytán kiderült, hogy 1739-ben született. Természetes fia volt egy dúsgazdag francia arisztokratának, Monseigneur de Boulogne-nak, aki egyéb rangján kívül a “Parlamenti Ta­nácsos” és a “Szent-Lélek-Rend kincstárnoka” címmel is di­csekedhetett. Több, hatalmaskiterjedésü birtoka volt az — akkor még francia — Szent-Domingo szigeten és Gadlupon. Ennek az utóbbi szigetnek volt lakosa Szent-György urfi mamája, ia szép, fiatal négerlány, akit de Boulogne Nanon­­nak becézett és akit minden bizonnyal őszintén szerethetett, hiszen — eltekintve, hogy sem őt, sem gyermekét, nem aján­dékozta meg arisztokrata nevével — minden kívánságát tel­jesítette. Azon se csodálkozzunk, hogy közönséges, élő halandó — akinek sem születése, sem élete nem volt valami áitatos jel­legű — a szent nevet viselhette- Egyrészt, természetesen, nem a katholikus Egyház jóvoltából tehette, másrészt... Csodálkozásunk oka csupán onnan eredhet, hogy nem eléggé ismerjük a négerek hiúsági complexumát. A müveit ameri­kai színesek — pl. Haitiban még ma is gyakran — annak bi­zonyítására, hogy ismerik a történelmet, mitöbb mithologiát is tanultak,— az Egyháztól kapott nevük mellett, vagy he­lyett — Nérónak, Cicerónak, Cézárnak avagy éppen Jupi­ternek, Vénusznak neveztetik magukat, vagy gyermeküket. A Szent-György nevet, egyébként az egész világ elfo­gadta Nanon törvénytelen fia számára, valószínűleg annál is inkább, mivel mindenki tudta, hogy az afrikai négerek csa­ládi névvel akkor még nem rendelkeztek. A legmulatságosabb, hogy Nanon szeretett a francia szalonokban eldicsekedni — ahol ő is, mint fia, sokat szerepelt — hogy azért adta fiának a Szent-György nevet, mert aznap amikor született, érke­zett éppen Gadlup kikötőjébe “az a szép nagy hajó, amely a Szent-György nevet viselte.” Még csak csemetesorban volt de Boulogne márki fia, a­­mikor anyjával együtt Párisbe került. Ott aztán elsőrendű szellemi és fizikai neveltetésben részesült. Már 15 éves korá­ban a vívó- és tornatermek holmi csodájának tekintették- Louise Fusil feljegyzése szerint nemcsak feltűnően magas, elegáns atléta termete miatt, de főleg ördögien ügyes fogá­saival ejtette ámulatba még az öreg mestereket is. És ügyes­sége mindenféle fegyvernemnél egyformán érvényesült. Úgy­szintén a művészet minden ágában kitüntette magát. Rengeteg pénzével és ennyi tehetséggel megáldva — és mivel nemcsak meglepően szép férfi volt, de pazarul öltözkö­dött is — nem csoda, hogy már 22> éves korában, amikor a királyi gárda egyik tisztjévé lesz, az egész Versailles és Pá­ris bolondul utána. Mint el vitathatatlanul tehetséges hegedűművész, hang­versenyeket ad. A Tuileriák zenekarának karmestere lesz. Majd, már teljesen azon a ponton áll, hogy a királyi Opera igazgatójává teszik meg, amikor is ez volt az első sérelem sikerszériái közepette) az Opera énekesei és balett-táncosai fellázadnak: nem hajlandók “egy féNérüt”. mint igazgatéin­­' kát elfogadni. Ilyen csúnyán eltaszitva az Operától, visszavonul és . .. operákat ír. Összekomponál vagy hat darabot, amelyek többé­­kevésbbé színre is kerülnek operette-szinházakban. Hosszú lenne felsorolni kalandos és csillogó élete minden fázisát, melyek túl voltak zsúfolva eseményekkel. Élettörté­nete, úgy katonai, mint művészi, valamint vívóbajnoki sike­rek szériái. S ezen felül, “a nők, mint gyermekek a bárány­himlőbe, előbb vagy utóbb, de kikerülhetetlenül... belees­tek”, irja egyik krónikása-1799-ben, 60 éves korban halt meg — két évvel azután, hogy de Eeauhamais gróf özvegye, született Josephine de la Pagerie, annak a szegény és mulatságos külsejű tábornok­nak a felesége lett, aki 8 év múlva a franciák császárnéjává teszi meg Martinik hajdani kis kreol-lányát. Folytatjuk. MAGYAR ELET IDEGENBEN A következő előadó, Dr. Aranyossv Endre, a Felvidéki­­csoport nevében mondott köny nyes köszönetét minden felvi­déki magyar nevében a Her­cegprímás mártiromságot vál­laló bátor kiállásáért, akkor, amikor senkinek egyetlen sza­va sem volt a lakásaikból tiz­­ezerszámra csordaként kihaj­tott magyarság érdekében. Élményszerüen megrázó, rö­vid, de annál frappánsabb be­széde mélyen megrendítette a hallgatóságot. Father Békési rövid beje­lentése után Vaszarv Kál­mánná, Remény ik Sándor “Mindhalálig .. .” cimü ver­sét szavalta megkapóan ő­­szinte, mély átérzéssel- A sza­valat után Törnöry Jenő ve­zérőrnagy, az MHBK kanadai főcsoport vezető je emelkedett szólásra és remekül felépített beszédben emlékezett meg a “kereszt és kard,” a pap és a katona nemzetünk egész tör­ténelmén keresztül ragyogó viszonyáról. “A kereszt jelképezi a Hi­tet, a kard pedig a hazaszere­tetei az életünkért vívott ál­landó küzdelemben. A nemzet­­védelem nálunk a keresztény­­' ség védelme is volt, s ezért a j magyarság nemcsak hazái u­­! kát védő hősöket, hanem a ke- I reszténységet védő vértanu­­jkat is olyan nagy számban ál­dozott, mint egyetlen más nemzete sem a világnak.” Megemlékezett Kapisztrán Jánosról, Czibak Imréről és a mohácsi csatában hősihaiált halt Tömöri Pál kalocsai ér­sekről, mint a “kereszt és kard” szimbólumának képvi­selőiről. Mindszenty hercegprímás méltó utóda nagynevű elődei­nek, Czibak Imrének és Tö­möri Pálnak. Akkor vette fel a harcot, mikor a halálraseb­­zett honvéd kezéből már ki­esett a fegyver. Az ő harca nehezebb volt, mert fegyver­telenül kellett megvívnia nem csak az oroszok, hanem a ma­gyar pogányok ellen is- Nagy bátorsággal szállt szembe a nemzet gyilkosaival és ami­kor divattá vált a katonák le­­köpaösése, Mindszenty bíboros Magyar regények és szak­könyvek, imakönyvek, újsá­gok. magyar játékkártyák beszerezhetők : ERDÉLYI ISTVÁN magyar lap- és könyv­­terjesztőnél. 1316 Ferry St — Tel: 6237-J Niagara Falls, Ontario. fél 12 és délután 2 órakor a templom elől (Spadina-Dundas sarok.) Útközben a Dundas- Bloor, Dundas-Keel és Dun­­das—Runnymade sarkán vesz­nek fel utasokat. Jegy ára: 75 cent, gyermekeknek 50(5. A Mindszenty Park kb. 15 miiere van Torontótól, Toron­to és Hamilton között- Akár a Dundason, akár a Queen Eli­zabeth Highwayn haladva, Streetsville jelzésnél északra kell térni, mégpedig Torontó­ból jövet jobb r a, Hamilton­­ból jövet balra.------—-----o-----------­Független Magyar Reformá­tus Egyház, 490 Jarvis St. Lelkész : Nt. Steinmetz Ká­roly. Lakás- 15 Glenfern A ve. Apt. 20 Toronto, Ont. A windsori Független Ma­gyar Református Egyház fo­lyó hó 14-én tartotta fennállá­sának 20 éves évfordulóját. Gyülekezetüknek gyönyörű temploma és lelkészlakása Windsor magyarlakta kerüle­tében áll. Ezen a felemelő és nem mindennapi ünnepségen egyházközségünk tagsága 20 személlyel képviseltette ma­gát. Kik nem jelenhettek meg, adományaikkal fejezték ki vonzalmukat- Az ünnepi isten­tiszteleten és diszvacsorán megjelent a Független Ameri­kai Magyar Református Egy­ház vezetője, Ft. Dr. Vincze Károly főesperes és mellette hat lelkipásztor teljesített szolgálatot'. Úgy az isten­­tisztelet, mint a bankett mű­sora felejthetetlen emlék maradt azoknak, akik ezen megj elenhettek.------------o-----------­GÖRÖGKATOLIKUS PIKNIK WELLANDON —o— Junius hó 28-án, Wellandon a “Szent János Parkban” Wel­land, Port Colborne és Niaga­ra Falls görögkatolikus ma­gyarsága nagyszabású bu­­csús pikniket rendez. Az ünnepély délelőtt 11 óra­kor tábori nagy misével és ünnepi szent beszéddel veszi kezdetét. Utána diszebéd ! Ebéd után a fiatalságnak zavartalan táncmulatság, lesz biztosítva a késő esti órákig, amelyen Danku és Takács ki­tűnő zenekara muzsikál. Táncszünet alatt kerül sor­ra az értékes tárgyak kisor­­solása. melyek között az első lesz $100.00 készpénz kihúzá­sa. Kitűnő ételek, italok és feledhetetlen szórakozás vár­ja a Welland és környéke ma­gyarságát a nagy magyar ta­lálkozóra. Az önkéntes adományok teljes összegét az uj magyar gör. kát. templom építésére forditjuk.----------o---------­HŐSÖK NAPJA WELLANDON Az MHBK “Welland és Kör­nyéke” csoportjának rendezé­sében Welland magyarsága az idén ünnepelte meg először a Hősök Napját. Május utolsó vasárnapjának délelőttjén a baj társak vallásfelekezet sze rint istentiszteleteken vettek részt- Mind a “Magyarok Nagyasszonya” róm. kath., mind a Magyar Református templomban a lelkészek szent beszéd, illetve vallásoktatás keretében emlékeztek meg a nap jelentőségéről. Este 8 órakor pedig szépszámú régi és uj kanadás vendég jelenlé­tében komoly színvonalú mű­soros bajtársi találkozó volt. A műsoron szerepeltek Re­zek Sándor: “Levél az erdélyi frontról”, Gyóni Géza: “Ének a gránátról” és Alföldi Géza: “Csak a gyökér kitartson”, eimü versei. Az igen tartal­mas, lelkes ünnepi beszéd után a hamiltoni csendőrbaj­­társak zászlószalaggal díszí­tették fel a wellandi csend­őrök birtokában levő magyar lobogót. Megkapó volt Gérus István, a 25 éve Kanadában élő öreg­volt az. aki sikraszállt mellet­tük. Mindszenty hercegprímás ugyanannak a harcnak áldo­zata, mint a doni csatákban, a Kárpátokban, vagy a Dunán túlon hősi halált halt honvé­dek. “Ezért tartjuk mi, magyar katonák, Mindszenty bíborost a nemzeti ellenállás legna­gyobb katonájának.” Intelmül mondotta beszéde végén Tömöry Vezérőrnagy, hogy a hősi halált halt kato­nák, papok és polgái'ok áldo­zatából csak >az élők, — a sza­bad földön élők — ugyanolyan áldozatos munkájából szület­­hetik meg a felszabadulás. Tömöry Jenő nagyhatású beszéde után Father Békési zárószavai következtek. “Miért fáj sokaknak Mind­szenty ünneplése” — volt a befejező beszéd tárgya. So­kan azt mondják, — mondot­ta Father Békési, — hogy' ■ katholikusok kisajátítják ma­guknak Mindszentyt. Ez nem igaz. Mindszenty bíboros nem csak a katholikus magyaroké, hanem minden magyaré, mert ő sem tett soha különbséget katholikus vagy másvallásu magyar között. Országjárása alkalmával az ország protes­tánslakta területein is ezer- és ezerszámra zarándokoltak el a másvallásu magyarok, hogy Mindszenty hercegprí­más prédikációit hallgassák. Mindannyiunké ő és minden olyan állítás, amely mást akar bizonyítani, rosszindulatú és hazug. Célja semmi más, mint Mindszenty bíboros személyét is felhasználni arra, hogy éket verjenek magyarok és ma­gyarok közé-A sokáig felejthetetlen, szép este a “Boldogasszony Anyánk . ..” eléneklésével ért véget. A jelenvoltak ezután családias hangulatban marad­tak együtt sokáig. A torontói Szent Erzsébet Egyházközség vasárnap, junius 21-én nyitja meg uj piknikhelyét, a Mind­szenty Parkot, mely alkalom­ból minden magyar testvért szeretettel hiv és vár az Egy­ház vezetősége. A megnyitó pikniken kitűnő ételek, hűsítő italok, ice cream’ játékok, szórakozások, zene, tánc és fürdési lehetőség áll­nak a vendégek rendelkezésé­re. Belénődij: 50 cent. Autóbuszok indulnak déli New York i levél EZÚTTAL EGY HALOTT ÉDESANYÁRÓL —-------o---------­KEDVES LÁSZLÓ, egy halott édesanyáról szeretnék most megemlékezni la­podban. A mennyországban, a nagyon, de nagyon bántott, teljesen összetört édesanyák részére külön szanatóriumot ren­dezett be a Jóisten- Ebben a szanatóriumban, puha, patyolat­­felhőágyon fekszik egy magyar anyóka, Nagy néni. Angyal ápolónők sürögnek-forognak körülötte éjjel-nappal, mert rettenetes állapotban van a tisztaszivü és tisztaszándéku, imádságos öregasszony. Rettenetes, irtózatos dolog történt vele: az országúton ballagott, régi, kopott fekete selyemken­dővel ősz fején, valamikor a szörnyű háború utáni napokban. És jött egy orosz tank, egy szörnyű, behemót acélóriás, puf­­fogva, csörögve, feltartóztathatatlanul és egyenesen a békén ballagó anyókának tartott, roppant hemyótalpai maguk alá temették és pillanatok alatt felismerhetetlen, véres tömeggé taposták őt. Szemtanuk elbeszélése szerint a tankban ülő orosz katonák, lélektelen és harcedzett legények, akik a Kár­pátoktól a Dunáig és azon is túl szemrebbenés nélkül, arc­rándulás nélkül gyilkoltak, rosszul lettek, mikor megálltak utána. Dehát: parancs, parancs, és ez a parancs Nagy néni megölésének a végrehajtására a legnagyobb hatalomtól, Vo­­rosilov marsalltól jött. Az ő parancsa volt, hogy meg kell gyilkolni, ÍGY kell meggyilkolni Nagy nénit. Mert rettentő nagy feladat várt Nagy néni fiára, Feri­re, aki vékony aranyláncot viselt balcsuklóján és vezető sze­repet játszott az úgynevezett “ellenállásban”. Rákosi, a ha­zátlan törpe mondta Vorosilovnak, hogy igy kell kipróbálni a Nagy Ferencet: ha édesanyja meggyilkolása sem tántorít­ja meg, akkor miniszterelnök lehet, mert akkor mindent meg lehet vele tétetni. És Nagy Ferenc, az aranykarkötős “kisgazda”, iaki párt­vezére. vitéz Bajcsi-Zsilinszky Endre utasítása ellenére meg­szavazta a Bárdossy-féle hadüzenetet a magyar parlament 33-as bizottságában, (az ottawai parlamenti könyvtárból ta­lán még nem tüntették el a magyar parlamenti naplónak azt a példányát, amely ezt a tényt igazolja) hebegett és mosoly­gott, mikor édesanyja halálhírét közölték vele, és belátta, hogy “senki se tehet róla”. Kárpótlásul az édesanyjáért ka­pott egy orosz luxusautót (azzal hagyta el elárult, eladott szülőföldjét) és engedelmesen szolgálta ki édesanyja gyilko­sait. Az öreg Nagy néni megbocsájtott neki biztosan. Az édes­anyák mindig, mindent megbocsájtanak. És azt is biztosan megbocsájtja neki a felhőpámákon fekvő, szétroncsolt Édes­anya, hogy a fia be merte írni az “Amerikai Magyar Népsza­va” 1953 junius 2-iki számának “Menekült Magyarország” cimü rovatába azt, hogy: “A “népi demokráciák” nem vívmányt, hanem vissza­esést jelentenek, mert magát a népet törték össze, ide­gen fegyverek segítségével a nyakára hozták a törté­nelem legsötétebb reakcióját: a kommunista reakciót.” Megbocsájtja Nagy néni azt, hogy az ő fia le merte Ír­ni ezt a mondatot. Megbocsájtja azt is, hogy a mondat olyan értelmetlen, mintha nem végeztette volna el parasztnak gyenge és léha fiával a négy polgárit. Megbocsájtja, hogy cégérül kitűzött fia le meri Írni azt, hogy: “A népi demokráciák előtt (úgy érti a fogalmazásból elégtelen volt bábminiszterelnök, hogy az általa ura­­lomrasegitett népidemokráciák uralomrajutása előtt) nem kellett aknazár, drótsövény és rendőrkutya a ha­táron. mert nem kifelé, hanem hazafelé özönlött a há­ború által elsodort nép.” Ezt meri leírni az, aki megszökött, miután vágóhidra csal­ta az ártatlanok tízezreit arról a nyugatról, ahová ő kiautóká­­zott, miután gálád, hazug amnesztia-ígéretével hazacsalta az anyját halálragázoló hordák elől elmenekülteket. De — mint mondottam — az Édesanya mindent meg­­bocsájt. Hogy a történelem meg fogja-e bocsájtani Kovács Bélát, a felkötött ezreket, a kényszermunkára hajszolt tíz­ezreket, a judáspénzen.vett farmot, a magyart magyar ellen uszítást, a burkolt bolsevista propagandát, az más kérdés. De ma nem erről akartam Írni, hanem szegény, össze­tört-testű, összetört-lelkű Nagy néniről. A fia talán nem is gondol rá- Vagy felriad néha, izzadva és fuldokolva ? Ki tudja ? ? ? Szeretettel ölel barátod, Gyaraki Géza. csendőrbaj társ lelkes beszé­de. “Irigyellek benneteket, togy a második világháború­ban ti édes Hazánkért harcol­­hatottak .. .” “Bármit mond­janak rólatok, hogy ti ezek meg azok voltatok . -. én azt mondom, hogy ti valameny­­nyien hősök voltatok... a Kárpátoknál, Budapestnél és végig az országon, mert ti a mi testvéreinkért, szüléink­ért, otthonmaradt rokonaink­ért harcoltatok ... És ha erre kerül sor, harmadszorra én is szeretnék veletek menni !” Az igen jólsikerült ünne­pély reményt ad arra, hogy a MHBK “Welland és környé­ke” csoportja a jövőben még nagyobb keretek közt adózhat majd a Hősök emlékének. MIKOR HALLGASSON MAGYAR RÁDIÓADÁST ? A torontói CKFH rádióállo­más a 140-es hullámhosszon minden szombaton délután 4 órától fél 5-ig magvar műsort sugároz. Bemondó : Nyári Nagy Mihály. Műsorszerkesz­tők : Nyári Nagy Mihály és Szilvássy László. Rózsa László clevelandi ma­gyar műsorát hallhatja a W.J.W. rádióállomáson min­den vasárnap délelőtt 11 órá­tól fél 12-ig. Kanadai Magyar Antibol­­sevista Liga Kossuth Rádiója minden szombaton délután 1 órától 1.40-ig sugároz műsort a Brantford, CKPC 1380 hul­lámhosszon.----Első kanadai magyar konzervgyár GLOBUS Food Co. Ltd, j 92 Ferguson St., Guelph, Ont. Telefon : 6179 FŐZÉSI GONDJAI MEGOLDÓDNAK ! A világhírű magyar konyha kiválóminőségű dobozolt kész ételei Kanadában is minőséget jelentenek. A GLOBUS kannásott kész ételei vitamindús, friss, első­rendű nyersanyagokból készülnek. A GLOBUS készétel-konzervek speciális készítése világszabadalom. j A GLOBUS week-endre is a legalkalmasabb !------------u-----------­-------o------­MINDSZENTY EMLÉKVACSORA A SZENT ERZSÉBET HALLBAN-------o------­Mindszenty József bíboros-hercegprimás kanadai láto­gatásának emlékére vasárnap, folyó hó 14-én este 7 órai kez­dettel Torontó katholikus magyarsága emlékvacsorát rende­zett a Szent Erzsébet Hallban. A vacsorát követően rövid emlékünnepély volt. de élményszerüen magas-szinvonalu és sokáig emlékezetes a jelenvoltak részére. A Himnusz együttes eléneklése után Father Békési mon­dott rövid bevezető beszédet, melyben megemlékezett a már­tír-bíboros kanadai látogatásáról. Előadásának lényege Mindszenty kardinális emberi és papi nagyságának méltatá­sa volt, egy izig-vérig magyar főpap heroikus küzdelmének egyszerű szavakkal, de annál megrázóbb erővel való elmon­dása. Kanada magyarsága boldog és büszke lehet, — mon­dotta többek között Father Békési — hogy az isteni gondvi­selés által a magyar történelem legsötétebb és legborzalma­sabb napjaiban az ország első zászlósúri méltóságába állí­tott egyházfejedelmet megismerhette. Ő volt az, aki egyedül fel merte emelni tiltakozó szavát, valahányszor valamilyen aljas merénylet készült Hazája, hívei vagy az egyetemes ma­gyarság ellen, ő volt az és Ő ma is az, akire felnéz a magyar­ság, akiben Isten küldötte vezérét látja és az ő mártiromsága az. amely felhívta a világ figyelmét a magyarság sorsára. Eljön az idő, mert el kell jönnie, mikor az igazság, a Bíboros igazsága diadalmaskodni fog. mert ideig-óráig hatalmaskod­hat a bűn, a rossz, de győzni sohasem fog. A végső győzelem mindig Istené és ha most. az ő kifürkészhetetlen akaratából Mindszenty bíborosnak mártírnak kellett is lennie, mártirom­sága és a vele együtt szenvedő papok ezreinek, becsületes ma­gyarok százezreinek szenvedése lesz egy boldog jövő meg­váltásának záloga. Beszéde végén megemlékezett a Herceg­­prímás bátor kiállásáról a “csehszlovák demokrácia” által ki­üldözött szerencsétlen magyarok tízezreinek érdekében. Az Itenbe vetett rendíthetetlen hite és az igazság mindenek­­fölötti keresése juttatta végül is börtönbe, aljas emberi bű­nökkel próbálva beszennyezni egy szent főpap reverendáját. Mindszenty bíboros azonban ezzel nem lett kisebb, sőt sze­mélye világitó fáklyaként lobog, ma még jobban, mint az­előtt, s lobogni fog mindig, minden becsületes magyar em­ber előtt. “Adjon a Mindenható erőt neki szenvedései elvise­lésére, a viszontlátásig !” — fejezte be rögtönzött, de csupa tűz és lelkesedés fütötte remek beszédét Father Békési a hall­gatóság lelkes tapsviharától kisérve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom