Kanadai Magyarság, 1953. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-10 / 2. szám

5 1953 JANUÁít 10. (N-r). Olvasóink közül ta­lán még akadnak, akik emlé­keznek a trianoni magyar dip­lomácia egyik kísérletére, a­­mikor is londoni külképvise­letünk támogatásával megin­dult egy mozgalom Angliában, hogy megszervezze a magyar­barát angol képviselők baráti körét. E sorok írója akkoriban Londonban járt, ahol követ­­ségi tanácsosunk, Bárdossy László, bizakodva ismertette előtte az elért eredményeket. Az újságíró hamarosan tovább utazott Genfbe, ahol a Népszö­vetségnek valamilyen üléssza­ka kezdődött. Ott, az egyik fo­gadáson találkozott össze régi ismerősével, Titulescu román külügyminiszterrel, aki okos­sága, szellemessége, minde­nütt sikert arató behízelgő modora folytán lett Magyar­­ország legveszedelmesebb el­lenfele. Titulescu szokásos él­­celődő modorában fordult az újságíróhoz : Hallöm, maguk most Londonban fel akarják jét. Tulajdonképen, hogy ha­forgatni őfelsége parlament­iad a szervezkedés ? Nem cse­kély öntudattal feleltem : Már száznál több hívünk van, Exellence. Titulescu össze­csapta kezét : Bámulatos, gra­tulálok. Mondhatom, hogy a magyarok megint lefőztek bennünket. Tudja, magunk közt bevallom, én ilyesmivel nem dicsekedhetném, mert ne­kem legfeljebb, ha két meg­bízható emberem van egész Angliában : a miniszterelnök meg a -külügyminiszter. Ezt a leckét soha nem lehet elfelejteni. Hiába volt a tria­noni Magyarországnak akár­hány száz képviselő híve akár­hol a nagyhatalmak törvény­­hozásában, ha a miniszterel­nökök meg a külügyminiszte­rek mindig a csehek meg a ro­mánok barátai voltak. Á ma­gyar politika nem tanulta meg sem trianoni életében, sem mai emigrációs szétszórtságá­ban, hogy a nemzeti propa­ganda tárgya nem tömegcikk, tehát az akkor igazán eredmé­nyes, ha kevés, de illetékes tényezőkhöz fordul és ha azt személyi, lehetőleg baráti kap­csolatokon keresztül cselekszi. Emlékezzünk a Rothermere­­saj tókampányra “Igazságot Magyarországnak” címszó a­­latt. A magyar közvélemény lelkesen ünnepelte a brit saj­tó-mágnást és talán meg is verte volna azt, aki nyíltan megmondja : a Timesben egyetlen félhasábos cikk sok­kal többet ér, mint az egész Daily hadjárat. Ám a Times félhasábjait feltűnés nélkül, névtelen újságírók írták a még névtelenebből sugalmazó cseh és román informátorok közlései alapján. Ilyesmire kellett gondol­nunk, amikor olvastuk egyik legutóbbi számunkban riói le­velezőnknek, dr. Majláth Ist­vánnak kitűnő cikkét az ú. n. “Szabad Csehszlovák Hírszol­gálati Ügynökség” nagyszerű működéséről. Ezek a Masaryk -Benes-alapon álló “csehszlo­vákok” vissza akarják forgat­ni az idő kerekét, már két íz­ében udarcba fulladt kísérletü­ket akarják megismételni, rá akarják erőltetni Európára, elsősorban is Középeurópára a Csehszlovák Államot, amelyről pedig a szlovákok túlnyomó többsége hallani sem akar, amelynek előrelátható végze­tes következményeitől a cseh emigráció józanabb rétegeei is visszarettennek és amely ellen magyarok és németek egy­aránt hevesen tiltakoznak. Az egyedül elképzelhető helyes megoldás, a Dunai Államszö­vetség helyett ezt a már tör­ténelmileg bebizonyítottan é­­letre képtelen államtákol­mányt akarják ezek a körök visszaállítani, a benne érde­kelt népek túlnyomó részének és egész Középeurópa érdekei­nek ellenére. Riói levelezőnknek sajnos igaza van : Hiába kisebbség ez az irányzat, ma mégis az ő szava esik legnagyobb súllyal latba, az ő befolyása a legerő­sebb. Miért ? Mert a csehek mindig is tudták : a propa­ganda nem rögtönzés és nem jószándékú lelkesedés termé­ke, hanem mesterség, amelyet tanulni és tudni kell és amely­hez tehetség mellett rendkí­vüli szorgalom, kitartás, tapin­tat és makacsság szükségelte­tik. Amellett önzetlenség is, mert csak az a jó propaganda, ahol az elmondandókat mások­kal közöltetjük, a tennivalók végrehajtását másokra bízzuk, mi magunk pedig megmara­dunk a névtelen súgó szerepé­ben. Azonkívül ügyesség is, mert egyrészt tudni kell, ki a mai miniszterelnök barátja és lehet a holnapi külügyminisz­ter és hogyan lehet feléje meg­találni a személyes kapcsola­tot. Tudni kell, pontos helyzet­felderítés alapján, melyik író­asztal mögött ül egy-egy % nagyhatalom külügyminiszté­riumában az a szürke tisztvi­selő, aki Középeuróp'áról refe­rál az államtitkárnak. Ki az az újságíró, akinek szava leg­messzebb hangzik el ? És a “terepfelvételezés” után meg kell találni a kapcsolatokat közvetve vagy közvetlenül, azok felé, akik csakugyan “tettekkel tényezők”. Ezt tud­ják a csehszlovák-csehek, akiknek barátai ott ülnek a nyugati hatalmak rádióiban, szerkesztőségeiben, miniszté­riumaiban és a már meglévő személyi kapcsolatok követ­keztében szinte kritikátlanul fogadják el a “helyi szakér­tők” sugalmazásait. Ezt a fajta propagandát kell megtanulni és gyakorolni annak a magyar emigrációnak, Minden nemzeti jellegű emi­gráció értékét emeli és ugyan­akkor hatalmi tényezővé is avatja, ha politikai célkitűzé­sei katonai erőre, — emigrá­ciós hadseregre, — támasz­kodnak. Szolgáljon például a cseh és lengyel légiók szerepe az első világháborúban, vala­mint az annakidején Szegeden megalakult magyar nemzeti hadsereg. Nem kétséges azonban, hogy minden nemzeti emigrá­ció beteljesülése elsősorban az épen uralkodó nagyhatalmak külpolitikai elgondolásai által adott hatalmi tényezők játé­kától függ. Hiába van tehát egy nemzeti emigrációnak vi­lágosan megfogalmazott és ta­lán a nagyhatalmak által is elismert célkitűzése ; támasz­kodjék bár egy emigrációs ka­­'tonai erőre, mégis ha e célki­tűzések megvalósítását a vi­lágpolitikai érdekek nem kí­vánják, úgy azok elvesznek, az emigráció tagjai pedig lassacs­kán felszívódnak és hovato­vább csak emlékük marad fenn. Gondoljunk csak Rákó­czi bujdosó híveire, a Kossuth -Klapka légiókra, avagy a kö­zelmúltban az Anders féle len­gyel hadsereg sorsára. A magyar emigrációnak sem szabad tehát álmokba rin­gatnia magát. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy értékünket és súlyúnkat a nyugati nagy­hatalmak előtt elsősorban ka­tonai megszervezettségünk és amely azokban a fővárosokban él, ahol a világ sorsát intézik, de ahol még úgyszólván sem­mi komoly kapcsolattal nem rendelkezik. Párszor bíráló szóval fordultunk a New York­ban megalakult “Csehszlová­kiai Magyar Bizottmány” felé. Szabadjon most igaz barátság­gal e tanácsot adni számukra: a szlovákok elleni támadások helyett fogjanak össze azok­kal és a józan csehekkkel kö­zös dunamedencei céljaink ér­dekében a “csehszlovákok” el­len és teremtsék meg alapjait az ilyen fajta, személyekhez szóló, közvetlen kapcsolatokon alapuló propagandának. Ha ezt meg tudnák alapozni, oko­san és tapintatosan, hervad­hatatlan érdemeket szerezné­nek és nagy szolgálatot tenné­nek a magyar és középeurópai ügynek. (Délamerikai Magyar Hírlap). sorompóba állíthatásunk je­lenti. De mi is tulapdonképen az emigráció ? Tömegeknek vagy nagyobb csoportoknak a ha­­záj ukban uralkodó idegen, vagy zsarnok politikai rend­szer elől való önkéntes távozá­sa. A régi korok emigrációja, az akkori államberendezkedés következményekép, leginkább dinasztikus jellegű volt. Pél­dául szolgáljon az Árpádok alatt Péter, I. Béla, Salamon, Szent László. Plazánkban az első tömeges emigráció a tö­rök uralom következménye. A protestantizmus felléptével világszerte felbukkan a vallá­si emigráció is : puritánok, írek, hugenották. Első tényleges nemzeti emi­grációnkat Rákóczi rodostói hívei testesítik meg. Az 1848- 49-es szabadságharcot követő Kossuth-Klapka féle emigrá­cióhoz hasonlóan, Rákócziék sem értek el pozitív ered­ményt : felszívódtak, mivel­hogy az az akkori nagyhatal­mak külpolitikai elgondolásai nem kedveztek célkitűzéseik! valóra váltásának. A Kossuth-emigráció és je­lenlegi emigrációnk között nagy a hasonlóság. Kossuth emigrációs katonai szervező ereje megteremtette a felső­olaszországi magyar légiókat. Bevetésükre három ízben is kínálkozott ugyan alkalom, az események villámgyors alaku­lása azonban a terv kivitelét Nemzeti célkitűzések és az emigrációs hadsereg Keleméri Tamás előadása a Buenos Airesi Szabadegyetemen minden esetben meghiúsítot­­ta.Igy a légiók csak az olasz egység kialakulásának harcai­ban és a belső rend helyreállí­tásában nyerhettek alkalma­zást. Masaryk és Benes csehszlo­vák légiói, valamint a Pilsud­­szki-féle lengyel légiók nem is annyira a hadjáratokban való részvételük eredménye­­kép teremtették meg az ön­álló Csehszlovákiát, illetve Lengyelországot, hanem első­sorban puszta létezésük tényé­vel, amely politikai súlyt adott az emigráció ama vezetőinek, kiknek rendelkezésére állot­tak. Legyen ez számunkra is intő példa : a politikailag leg­jobban szervezett emigráció is csak akkor fog eredményeket felmutatni tudni, ha azt egy szervezett katonai erő is alá­támasztja. Egy kedves régikanadás elő­fizetőnk távozott el ismét örökre a becsületes, jószándé­kú magyarok soraiból. Decem­ber 25-én Saskatoonban szív­roham következtében váratla­nul elhunyt Rendek Lajos. Mr. Rendek 1924-ben ván­dorolt be Kanadába és 1926 óta élt Saskatoonban. Itt hosz­­szú, küzdelmes munka után 1940-ben “Nu-Way Cabinet Works” néven saját üzemet nyitott, melyből a gazdag ma­gyar fantázia által kitermelt remekművek kerültek piacra. Tagja volt az Elks, Cosmopoli­tan, Board of Trade és a Ca­nadian Manufacturers Associa tion egyesületeknek. 1949-ben a Saskatoon Football Associa­tion elnöke lett és lelkes támo­gatója volt ennek a sportnak. Nagy elfoglaltsága mellett azonban uj bevándorlók meg­segítésében és elhelyezésében is állandóan fáradozott, mert szerető, meleg magyar szive együttérzett azokkal a honfi­társakkal, akiket a kegyetlen kényszerűség elűzött a Hazá­ból. A saskatooni magyarság és számos másnemzetiségű hí­ve a fájdalom és hála könnyei­vel állnak Rendek Lajos rava­talánál, szívből siratva egy igaz barát és segítőtárs elvesz­tését. December 29-én tartott te­metésén, bánatos özvegyén kí­vül, akivel 24 évig élt boldog házaséletet, hatalmasszámú gyászoló sereg kisérte utolsó útjára. szépségápolás Akar ön szép lenni ? Keresse fel szépségápoló Stúdiómat. Specializálunk arc és hajápolással. Ondolálunk a legújabb divatok szerint MARY’S BEAUTY SALON 1469 Main St. E., Hamilton VOGL JÓZSEF ÉS FIAI Festék és falpapír árúk üzlete. Szobafestést és faltapétázást vállalunk. Ingyenes szaktanács adás ! 449 King St. E., Hamilton Tel. : 3-1176, 3-1177 Magyarországra Vámmentes élelmiszer csomagszállítás HAJÓ- ÉS REPÜLŐJEGYEK az összes társaságokra a hivatalos áron Bevándorlási engedélyek. Közjegyzői okiratok. Piatnik játékkártya kapható $1.75 LUCAS TRAVEL SERVICE ( Lukács-iroda) 81 KING ST. W., HAMILTON, ONT. TEL. : 2-9258 EZENNEL MEGRENDELEM A KANADAI MAGYARSÁGOT Azelőfizetési díjat ..............................................................évre egyidejűleg megküldöm. Név : .............................................................................................. Cím : .............................................................................................. Előfizetési árak egy évre 5, fél évre 2.75 dollár. HAMILTONI kirakat HAMILTON MEAT MARKET A magyarság bevásárlási központja. Legfinomabb húsárúk, sajátkészítésű hi­deg felvágottak, hurka, kol­­\ bász és fűszerárúk. Tulajdonos : KISH ZSIGMOND 246 James St. N. Hamilton Telefon : 7-6044 Legjobb minőségű férfi és fiú cipőt (beteg, fájós lábakra is,) mérsékelt áron. Mindennemű cipők javítása olcsón és pontosan. ÁDÁM GYULA cipőüzletében vásároljon 295 James St. N. Hamilton. G 0 D ó férfi és női szabósága 236 James St. N. Hamilton Telefon : 8-3697. Ha pénzt és időt akar megtakarítani, akkor vásároljon Electric és Rádió üzletében 135 James St., N., Hamilton Televíziós készülékek már 319 dollártól. Minden zsebnek és Ízlésnek megfelelően tud nálunk vásárolni részletfizetésre is. Jókai Mór :______________________________Az Uj Földesúr • Hanem miss Natalie ottmaradt. Arca még halvá­nyabb volt mint egyébkor, elkékült ajkait összeszorítá s oly dühhel nézett Ankerschmidtre, mint egy mérges kígyó mely harapáshoz készül. — Méltóságos úr, — szólt, dühét nehezen tiporva vissza. — Ön csalódni méltóztatott. Az árulás mélyebben gyökerezik ön háza szentélyében, mint hogy azt ilyen könnyen kitéphetné. — Kedves miss, ne beszéljen virágnyelven, hanem mondja meg, ha jobban van értesülve : ki volt hát az, aki Garanvölgyit feladta ? mert csak ettől a háztól adhatta őt fel valaki. S ha nekem bebizonyítja, hogy nem ez a csavargó volt az, hát én utána megyek s bocsánatot kérek tőle : “ne haragudjál barátom csavargó !” — Nem az a kérdés uram : ki adta föl Garanvölgyi Ádámot, ki nem. — De ez a kérdés ! Hát mi volna a kérdés ? — Mi köze ön házának Garanvölgyi nevéhez ? — Mi köze ? az a köze, hogy ő politikai és csatatéri ellenfelem ; s én nem engedem, hogy azt mondhassa felő­lem, hogy én kémnek jöttem ide mellé lakni. — Még gonoszabbat is fognak ön felől mondani, mél­tóságos úr. Azt, hogy azért jött ide mellé lakni, mert összeköttetést akar vele kezdeni. — Nem értem. Miféle összeköttetést ? Conspira­­tiót ért ? — Oh nem. — Van talán leánya az öregnek, akinek udvariok, hogy elvegyem ? — Neki nincs, de van önnek. — S valaki arra a gondolatra fog jönni úgy-e, hogy valamelyik leányomat az öregre akarom erőltetni fele­ségül ? — Oh nem, méltóságos úr, de Garanvölgyinek van egy fogadott fia, ki mint statusfogoly börtönben ül. Ankerschmidt azt hitte, hogy a hír gyorsabb volt, mint az ő lovai. Ezek itthon tudnának már valamit az ő szándékáról, amit a fővárosban csak tegnap mondott el másnak ? Jókai Mór : Az Uj Földesúr Alig várta, hogy hazaérjen. A legelsőhöz, aki podgyászáért kocsijához jött, az volt az első szava : — Itthon-e a zongoramester ? Miután megtudta, hogy az ifjú úr a vadászatról ma reggel megérkezett, sietett fel a szobájába. Még le sem rakhatta úti öltönyét, midőn a kis Gyuszi jött hozzá azzal a kéréssel, hogy tiszteli a miss a méltó­ságos urat, ha érkeznék egy igen komoly szóra a terembe jönni. — Mi a patvar komoly szava akar lenni a missnek ? Komoly szó ? Mintha én valami tréfás ember volnék, aki mindig humorizál. Majd nagyon is komolyan fogok be­szélni, attól tartok. A teremben egyedül várt 'az érkező lovagra a miss, ki­nek ez ünnepélyes alkalomra a l’anglaise fürtéi voltak, hogy arca még hosszabbnak és tragikaibbnak lássék. — Mi tetszik miss Natalie ? Mi közleni valója van velem ? — Lovag úr, — szólt a miss baljóslatú hangon, minő­vel a haj dánkor pythonissái zendíték meg dodonai kör­mondataikat. — Legyen ön készen egy igen rossz hírre, mely kegyed nemes szivét nagyon meg fogja háborítani. — Nos , mi az ? Csak egyenesen rohamra ! Nem sze­retem a hosszas tiraillirozást. — Házánál egy áruló van. — Tudom, az ördögadtát ! Ne is mondja tovább. Min­denről értesülve vagyok. Az útban megtudtam. — Lehetséges-e ? Én titkolni akartam. — Azt elhiszem ; hanem majd dobra ütöm én, ne tes­sék félni. • — Uram, gondolja meg ön, hogy családjának jóhíre megőrzendő. — De isz azt meg is fogom őrizni. Azt ugyan nem en­gedem mondani, hogy Ankerschmidt házánál olyan em­ber vehet lélegzetet, aki titkos áruló. A miss kérleléshez fogott. — De uram, mégis gondolja meg ön, családjának tagja. Jókai Mór f______________________________Az Uj Földesúr — Nem kívánja méltóságod, hogy én jelen legyek ? — Nem. Ha egyedül van velem, akkor sokkal őszin­tébb ; hamarább megvall mindent. — Ahogy parancsolja ön. Ankerschmidt nem adott alkalmat további párbeszéd­re, mert eltávozott szobájába. Ott pedig leült az asztalhoz s maga elé téve a leányka folyamodását, újra meg újra elolvasta azt. Milyen igaz, milyen mesterkéletlen mondások ezek ! És azután mellé tette a doctor juris által fogalmazot­­tat s összehasonlítá vele. Micsoda eszmeszegény, nyaka­­tekert, legalázatosabb, legszárazabb és legunalmasabb al­kalmatlankodás volt ez amahhoz képest ! És amíg a fogoly menyasszonya nem akarta azt leírni, nem akart vele elmenni a kegyelemosztás zsámolyáig, az alatt egy gyermek, kinek azon ember senkije, semmije, kigondolta maga, hogy mit kellene tenni egy szegény szen­vedőért, ki ifjúsága virágát hármas zár alatt hullatja el. Az ajtó nyílt s a vádlott belépett rajta. Tudta már bűnének súlyát, tudta, hogy bírája elé idéztetik ; nem is védelmezte, hanem szépen megadta ma­gát, odaborulva apja lábaihoz s piruló arcát annak térdére fektetve. Ankerschmidt pedig kezét folyvást amaz iraton tartá, s nézett hol arra, hol gyermekére. így hallgattak egy jó félórát együtt. Akkor Ankerschmidt rátevé kezét leánya fejére s megsimogatta hajfürtéit. Eliz aztán két kezévél ajkaihoz vonta apja kezét és ott tartotta ismét sokáig és ismét sokáig hallgattak együtt. Végre mégis csak meg kellett szólalni. — Kis leánykám, te írtad ezt itt ? — Én. — Azt nagyon jól tetted és nagyon rosszul. Jól tetted arra nézve, aki* * * fogoly, de rosszul tetted magadra nézve, mert ezentúl te vagy a fogoly. Én magam fogom átadni egyszerű soraidat ott, ahova azok intézve voltak, s bízom a jó sikerben ; de te e perctől fogva foglya vagy ennek a háznak, mert nem szabad annak megtörténni, hogy — 122 — — 119 — — 124 — T I I ü L E S C ü LECKÉJE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom