Kanadai Magyarság, 1952. június-december (2. évfolyam, 23-51. szám)
1952-08-02 / 31. szám
KANADAI MAGYARSAG 1952 AUGUSZTUS 2. 4 -Magyar Kanada Hírei CALGARY Nem mindennapi eseményben volt része Calgary magyarságának július 19-én és 20-án. Nem kisebb személyiség jelent meg közöttünk váratlanul és minden bejelentés nélkül, mint Father Hets Aurélián,, az emigráció egyik legelterjedtebb lapjának a “Délamerikai Magyar Hírlap”nak köztiszteletben álló és népszerű adminisztrátor-titkára. Father Hets Aurélián bencés, szerzetestanár még a második világháború előtt került ki Brazíliába és kint is rekedt. Most rokoni látogatással egybekötve, új “Juliánus barát” módjára, nyakába vette Kanadát és az Egyesült Államokat és mindenütt a magyar csoportokat keresi fél. Június 18-án, repülőgépen indult Sao Paulo-ból és első útja keresztszüleihez, Zámbó Józsefékhez vezetett, akik Észak-Brit- Kolumbiában farmerkednek. Nagy meglepetés a találkozás, hiszen a lapok hasábjairól kölcsönösen ismerjük és szeretjük egymást, bár eddig még sohasem találkoztunk személyesen. Beszélgetünk. Kölcsönösen kíváncsiak vagyunk egymásra és a kérdések egymás után tolulnak fel bennünk. 0 a szerzetes. 0 a szerényebb és a fegyelmezettebb kettőnk közül. Udvariasan vár és barátságosan mosolyog. Kapkodva kérdezek, mert a rengeteg kérdés közül magam sem tudom megítélni hirtelen, hogy melyik a fontosabb. — Beszélj. Beszélj mindenről ! — Mire vagy leginkább kíváncsi ? — Beszélj magatokról. Beszélj Kutasi Kovács Lajosról. Beszélj Sao Pauloról. Beszélj az utadról... Beszélj a Páger-féle színtársulatról ... a D.M.H.-ról. .. a bencések Szent Imre gimnáziumáról . .. Szóval mindenről. .. Hets Aurélián mosolyog. Nyugodtan megvárja, míg lecsillapodom, aztán elekzdi. — Engedd meg, hogy valahol elkezdj em. Várakozásteljes boldogsággal bólintok. — Elkezdem tehát, mondjuk a Szent Imre gimnáziumon. Az iskola állami támogatással rendelkező szabályszerű brazil gimnázium, de tanárai magyar bencéstanárok. Szombatonkint magyarul tanítunk magyar nyelvet, írást, olvasást a fiatalabbaknak, magyar irodalmat és történelmet az idősebbeknek. Nagyon jó magyar tanárunk van Tóth Veremund személyében. Én a történelmet tanítom. A diákok huszonöt százaléka magyar. A szombat délutáni tanfolyam ingyenes. Vannak magyar előadásaink és magyar filmjeink. Havonta két-két magyar filmet forgatunk le négy alkalommal két szombaton és két vasárnap. — Sikerül legalább ezzel a módszerrel megtartani a magyar Calgary-i szerkesztőségünk címe : 1215-5 St. E. Calgary, Alta. nebulók magyarságát ? — Tökéletesen. Minden magyar diákunk büszke a magyarságára. Ez nagy elégtétellel tölt el bennünket magyar tanárokat és felemel az a tudat, hogy a brazilok előtt is nagy tekintélynek örvendezhetünk. — Mondjál valamit a lapotokról, a D.M.H.-ról. — A D.M.H. szerkesztősége a város szivében, a Casa Patriarca-n van, régi épületben igen forgalmas téren. Nemcsak a lappal kapcsolatos ügyeket intézzük ott, hanem az összes egyházközségi és magyar ügyeket. Munkát szerzünk, felvilágosítunk, szervezünk. Szerkesztőségünk általános találkozóhelye a magyaroknak. Hozzánk jönnek a leveleik, mert a város szélén nincsen levélkézbesítés. — Milyen város Sao Paulo ? Beszélj egy kicsit róla. — Sao Paulo Délamerika legjobban fejlődő nagyvárosa. Lakosainak száma kétmilliókétszázezer. Elképesztően gyors iramban fejlődik. Nincsen annyi építési anyag, amely elégséges lenne ehhez az óriási méretű építkezéshez. Ezért nem tudja a póstakézbesítés, meg a vízvezetéképítés sem követni a város rohamos terjeszkedését. Sao Paulo már utolérte Riot és túl is fogja szárnyalni. Most épül benne a világ egyik legnagyobb szállodája, amelyet a város négyszáz éves jubileumára, 1954-re szándékoznak befejezni. A magyarok szépen megtalálták elhelyezkedésüket a legkülönfélébb foglalkozási ágakban, bár általános életszínvonaluk korántsem olyan magas, mint itt a kanadai magyaroké. Azonban sok a jól egzisztáló magyar üzlet is, melyeknek tulajdonosai közül sokan kiugrottak e fölé az általános életszínvonal fölé és ezeknek természetesen sokkal jobban megy. — Mondj egy pár szót Páger Rio-i színtársulatáról. — Már két ízben is vendégszerepeitek nálunk óriási sikerrel. Ezeken a vendégszerepléseken azt lehet mondani, hogy hatalmas tüntetést rendezett a magyarság színész kedvencei mellett, akik közül szinte válogatni sem lehet, mert annyira jók, anynyira magyarok. Páger változatlanul a legjobb magyar emberábrázoló. Vaszary Piroska is egyetlen és egyedülálló. Szilasyhoz sem kell kommentár. Összefoglalva csak annyit mondhatok, hogy vendégszereplésük felejthetetlen élményünk volt. Az elővételben áruba bocsájtott bérletek az utolsó szálig elkeltek. — Milyen benyomásaid vannak a kanadai magyarságról ? — Jók, szépek és megnyugtatóak. Eddigelé főleg a földművesréteggel ismerkedtem meg és azt tapasztaltam, hogy az itteni mezőgazdaság sokkal előrehaladottabb, mint a brazíliai. Itt minden gépesített és minden tökéletesebb. A földhöz is olcsóbban jutnak a farmerek, mint Brazíliában. A “Homestead”-ot itt csaknem ingyen kapják meg, míg Brazíliában az őserdőparcellákért is súlyos összegeket kell fizetni. Kellemes érzésekkel töltött el az is, hogy itt olyan növényeket és állatokat láthattam, amilyeneket már nagyon régen láttam. Gyönyörködtem az itteni szép búza- és lucernatáblákban és örömmel üdvözöltem a mókusokat és az itt “Hungarian chicken”-nek nevezett fácánokat. Odalenn délen a csillagok sem olyanok, mint itt. Igaz, hogy mi állandóan csodálhatjuk a “Dél Keresztjé”-t, de itt mégis más. Itt láttam a Fiastyúkot, a Göncöl szekerét, meg’az Esthajnal csillagot, ami mégis csak otthonra emlékeztetett. Szokatlan volt egy kicsit Észak Brit Kolumbia hosszú nyári nappala (este 11 óráig) és őszintén megcsodáltam az Északi Fény-t. — Melyek a további úti terveid ? Winnipeg, Torontó, Montreál, Buffaló, Cleveland, New-York és Caracas-on keresztül vissza Sao Paulo-ba. (Father Hets, közben megérkezett Torontóba és itt, Kenesei F. László társaságában, végignézte a Hungária—Austin labdarúgó mérkőzést majd utána látogatást tettek a Magyar Házban. (Szerk.) — Nos és milyen benyomásokkal távozol tőlünk ? — A legjobbakkal és azzal a különös, részben fájó és részben jóleső érzéssel, hogy az egész világ tele van magyarokkal és oly kicsi, hogy lehetetlen közös ismerősökre nem bukkanni. Fájt. hogy csak ilyen rövid ideig időzött közöttünk ez az értékes ember, aki szentbeszédjében a szeretet szavait hagyta vissza, örökké felejthetetlen emlékül : “Óvakodjatok a hamis prófétáktól. Nagy kincs a hit. Óvni kell. Sok a veszély. Kéz a kézben, szeretettel ápoljátok a hitet és magyarságotokat. A szeretetben és az összetartásban erősek leszünk !... ” B. d. Görbe tükör Hungária—Maustin 0:0 (félidő 1:3) igen “barátságos” mérkőzés. Vezette : (bár ne tette volna) Plicsák. Az állapota után érdeklődők forduljanak a Torontói General kórház információs osztályához. Sy2 néző. (Idei rekord nézőszám. A nagyszámú nézőközönség hatalmas ovációja közepette remek napsütéses időben, hajnali három órakor gyertyafény mellett, futott ki a két csapat a ... rendőrségi őrizetből. Cím : A csapatok felállítása : Ez az amiről jobb nem beszélni. I. félidő Hazai támadásokkal indul a mérkőzés s mégis az 5-ik percben a Maustin balösszevisszája fut kapura, Am a védelmünk a helyén van és a jobb hátvéd szereli. S nem akarván felesleges veszélynek kitenni csapatát, szépenívelt lövéssel hazaad. A kapus remek érzékkel vetődik St szerelmesen magához öleli a ... kapufélfát. 1:0 a Maustin javára. (A jobbhátvéd temetése holnap délelőtt 10 órakor). A 17. percben a hazai csapat balszélsője, akitől a közönség hiába várja, hogy jobb legyen, szép labdával szökteti a Maustin centerét. Az veszélyesen tör kapura, de a védelem résen van és rombol. Utána pár percig áll a mérkőzés, mert az orvos nem tudja eldönteni, hogy egy vagy több helyen tört-e el a center lába. A 30. percben a Hungária középcsatára egy remek húzással hívja fel magára a figyelmet. Ugyanis a nagy melegre való tekintettel lehúzta az ingét. A 43. percben még a hazai csapat jobbösszekötője tűnik ki gyorsaságával. Szédületes, sebességgel rohan egy labdára s .. . azon túlfutva kiszalad az összeállításból. A szünetben a közkedvelt Csontzenekar szórakoztatja a kisebbségi érzésben szenvedő közönséget. II. félidő Az első perctől kezdve teljes Hungária fölény alakul ki, mivel a csapat hátvéd-hármasa szebbnél-szebb labdákkal tömi... az ellenfél csatársorát. A 10. percben a bíró leállítja a mérkőzést. A játékosok s a közönség elnézését kérve a telefonhoz rohan. A rendőrségtől erősítést kér. Miután ez megérkezett 11-est ítél a hazai csapat ellen. A kapufölé tartó lövést a kapusunk bravúrosan húzza le s már is ... 2:0 az ellenfél javára. Az utolsó percben még egy remélt támadást vezet a hazai csapat. A balszélsőnk elfut a labdával. 5 percig áll a játék, mire megtalálják. Akkor ügyesen bead s az ötösön álló középcsatár hatalmas bombát ereszt meg s... kidőlt a sarokzászló. (Hang a tribünről : “Fűrészeljék el a lábát”.) A mentőknek alig van idejük összeszedni a középcsatárt a bíró már is lefújja a mérkőzést. A mérkőzés végeztével a közönség s a vendégcsapat elvonulását a rendőrség biztosította. A már régen nem látott igazán sportszerű mérkőzés hősi halottainak temetéséről a legközelebbi számunkban közlünk tudósítást. Addig is nyugodjanak békében. * Kocsis Péter a csapat válogatott vízhordójának ötlete nyomán papírra vetette ______________Orbán Frigyes. Ezennel megrendelem a Kanadai Magyarságot. Az előfizetési díjat ......................................................................évre egyidejűleg megküldöm. Név : .................................................................................................... Előfizetési árak egy évre 5, fél évre 2.50 dollár “A szeretetten és az összetartásban erősek leszünk!” Beszélgetés Hets Auréliánnal a “Délamerikai Magyar Hírlap” titkár-adminisztrátorával Calgary-i tartózkodása alkalmából.
