Kanadai Magyarság, 1952. június-december (2. évfolyam, 23-51. szám)

1952-07-19 / 29. szám

KANADAI CANADIAN-HUNGARIANS Szerkesztőség és kiadóhivatal 963 Avenue Road, Toronto. Autorized as Second Class Mail Post Office Department Ottawa Edited and Published at 963 Avenue Road, Toronto. 2. évfolyan, — 29. szám Ara : 10 Cent. Toronto, 1952 július 19. “Kuruc-labancok és I a b a n c ■ k u r u c o k” Irta : Mecseky Balázs Ez történt a világban... EISENHOWER AZ ELNÖKJELÖLT Pontosan ez volt a címe an­nak az eszmefuttatásnak, amit a harmincas évek elején az “Uj Idők”-ben olvastam nem tudom már kinek a tollából. A tanul­mány írója azt bizonygatta, hogy nemcsak a kurucok akar­tak jót a magyar Hazának, ille­tőleg a nemzetnek, hanem vol­tak a császárhű táborban is ál­dozatos lelkű hazafiak és leg­alább olyan jó magyarok, mint a kurucok legfanatikusabbjai. A cikkíró ezt az állítását a törté­nelemből vett számtalan igen jól alkalmazott példával valóban be is bizonyította. Az embernek együtt dobogott a szive Tököly rongyos talpasaival, de ugyan­akkor megértette Zrínyi Miklóst a lánglelkű költőt, a magyar ka­tonaeszmény és hősiesség hal­­hatalan apostolát. Még Ocskay­­nak és Károlyinak is megbocsáj­­tott és csupán azokat kárhoztat­ta, akik valóban tevékeny segítő­kezet nyújtottak a magyarság lelketlen hóhérjainak a Karaf­­fáknak, meg a Haynauknak. A magyar nemzeti géniusz írott és íratlan törvénykönyvé­nek ezt az érdekes tételét látjuk bizonyítottnak, mai, emigráns életünkben is. Azt tehát, hogy a magyarság, helyesebben az ak­tív magyarság, épp úgy mint a vallás vagy a barátság sohasem kimondott szó csupán, hanem tett, magatartás, illetőleg lelki beállítottság, világnézet és álla­pot. Bárhogyan is szeretnék egye­sek megszüntetni az ó- és uj ka­nadások elnevezésének létjogo­sultságát, bármily dicséretre­­méltó igyekezettel törekszenek elsimítani a fentálló ellentéteket, azok már természetüknél fogva is megmaradnak, hiszen ez a differenciálódás magától értető­dő és természetes. Az ókanadás, mint ahogy azt a “Calgary-i Kos­suth Kör” emlékezetes és a K. M. Sz.ből való kilépését dekla­ráló nyilatkozatában a K. M. U. hasábjain mindenki olvashatta, nem nemzeti emigráció, hanem élete célját Kanada földjén meg­találni számító öncélú telepese­­dést jelent. Ezt a tényt maguk, az ókanadások hivatott hang­adói állapítják meg. Ezzel szem­ben az uj kanadások, elenyésző kivitellel, valóban nemzeti emi­gráció, akik idegen fegyverek kényszerének hatása alatt át­meneti célzattal telepedtek meg az Ujvilég minden részében és így Kanadában is. Való igaz, hogy a véglegesen letelepülő már felszámolta ön­magában a Hazát, a honvágyat és az otthoni kapcsolatokat. Ezt meg kellett tegye, különben nem jelentené ki kategorikusan, hogy ő magyar származású ugyan, de Magyarországhoz és annak poli­tikai küzdelmeihez már sem ide­je, sem türelme, sem pedig kö­ze nincsen. Nem szándékszom támadni egyik felet sem, de meg kell álla­pítanom azt, hogy egyik oldal fenekedő és szittya vérrel lobo­gó részének sincs igaza, mert ha­sonlóan az egykori kurucok és labancok táborához, most is mind a két táborban egyformán van­nak áldozatos szivü, derék ma­gyarok és ugyanúgy megvan a salak is. Vannak az uj kanadások között is olyanok, akiket már megfogott és soha többé el nem ereszt az aranyborjú láza és vannak az ókanadások között is olyanok, akik lángolóbb lélekkel vágynak haza, akik izzóbb ma­gyarsággal égnek a honfibú lángjában, mint a legmellverde­­sőbb ujkanadás-apostolok. Nem kell messze menni ahhoz, hogy állításomat ugyancsak a megfelelően döntő erejű példá­val bizonyítsam. Személyesen ismerek olyan uj kanadást, aki előttem jelentette ki, hogy soha­­többé nem akar hazamenni, ő itt látja a jövőjét és itt gondolja megtalálni a maga számításait. E szavait tettekkel is alátámaszt­ja, hiszen kerüli honfitársainak társaságát, egyáltalában nem iz­gatják a magyar sorsproblémák és kizárólag újdonsült, angol ba­rátainak társaságát bújja. Ezzel szemben ragyogó fáklya­ként állíthatom oda az ókanadá­sok áldott lelkű költőjét, a min­denki által ismert és becsült Karnay K. Istvánt, akit szemé­lyesen ugyan nem ismerek, de akinél lángolóbb lelkületű ma-­­gyárt — nyugodtan állíthatom — keveset hord manapság ez a sárteke. Az s kétségtelen, hogy az uj­­kanadások nemzeti emigrációjá­ban, hála Istennek, kevés a fen­tebb ecsetelt renegát, az is igaz, hogy a Karnay K. Istvánok sem találhatók tucatjával az ókana­dások között, de vannak és hogy egyáltalában vannak, azért nem adhatunk eléggé hálát a magya­rok Istenének. Ma is vannak hát kuruc-la­bancok a magyarság táboraiban, csak az a kár, hogy nehezen ta­lálják meg egymás kezét. 72.000 katona vonult fel Mexicóban egy nagyszabású kommunista tüntetés leverése céljából, amely a szélsőjobboldali Ruiz Cortines elnök megválasz­tása ellen irányult. Több kommu­nistát agyonlőttek 417-et letar­tóztattak a 6 óra hosszan tartó zavargások során. A republikánus párt Chicagó­ban tartott kongresszusán Eisen­hower tábornokot jelölte a no­vemberben sorra kerülő elnökvá­lasztásra. A tábornok 1890. okt. 14-én született Texas államban, ahol édesapja egy vaj üzemben dolgozott. Ősei 150 évvel ez­előtt Svájcból bevándorolt tele­pesek voltak. A fiatal Eisenho­­wert az U.S. katonai akadémiá­jának elvégzése után 1915-ben avatták hadnaggyá, és ettől kezdve karrierje rohamosan ívelt felfelé. 1935—40-ig a távolkele­ten Gén. MacArthur vezérkari főnökeként működött és mint a hadsereg elsőrangú harckocsi­­szakértőjét 1942-ben Angliába vezényelték, hogy szervezze meg az európai és afrikai hadszíntér­re küldendő csapatokat. 1943-ban a sikeres szicíliai hadjárat után őt nevezték ki a szövetséges hadseregek főpa­rancsnokává. 1945 május 7-én Eisenhower rheimsi főhadiszállá­sán történt a német fegyverle­tétel! okmány aláírása. 1948-ig az U.S. hadsereg vezérkari fő­nöke volt, majd a Columbia E- gyetem dékánjává választották, ahonnan 1950-ben, mint a NATO katonai főnöke átvette Európa egységes védelmére irányuló elő-A “Vörös Esperest” bíróság elé állítják Dr. Hewlett Johnson a canter­­bury-i “vörös esperes” ellen — bírósági eljárás megindítását sürgették az angol Parlament­ben. Dr. Johnson a 78 éves angli-A közelmúltban nyugatra me­nekült (vagy kiküldött ?) buda­pesti katonapolitikai osztály egy őrnagya, aki Salzburgban átadta az amerikai biztonsági szervek­nek azt a névsort, amelyet szö­kése előtt sikerült megszereznie és amely listán többnyire fedő­nevükön mindazon AVO-s ügy-Emberrablás Berlinben Szovjet ügynökök elraboltak egy antikommunista ügyvédet Walter Linset, aki a Szabad Ügyvédek Ligájá-nak volt egyik vezetője. Ez a szervezet, amely 1.000 tagot számlál, 3 év óta ki­séri figyelemmel a Keletnémet­országban folyó törvénysértése­ket és ezkről pontos nyilvántar­tást vezet. A kommunista propaganda már hónapok óta támadta úgy a szervezetet, mint Dr. Linsét, aki a jogtalan kommunista bir­készületek irányítását. Mint 5 csillagos tábornok évi fizetése $19.542. A “Crusade in Europe” c. könyve több mint 1 millió $ tiszta hasznot hozott Eisenho­­wemak. Fia, aki a hadsereg őrnagya Koreá-ban harcol az UNO csa­patokkal. Eisenhower j elölése mellett igen nagy jelentősége van Nixon senator alelnökivé történt jelölé­sének, mivel a 39 éves californiai törvényhozó, mint az Amerika Ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság tagja erélyes kézzel tisztogatta meg az államapoará­­tus egy részét a kommunisták­tól és Älger Hiss elleni vizsgála­tot is ő szorgalmazta. Az a tény. hogy Nixon szemé­lyét maga Eisenhower javasolta, arra enged következtetni, hogy a leendő elnök erős kézzel akar­ja a kommunista társutasokat — amelyeket Roosewelt és Truman vett be az állami hivatalokba — eltávolítani, mielőtt külpolitikai téren döntő lépésekre határozná el magát. Taft szenátor, akinek a j elültetésre irányuló törekvése most harmadízben sem sikerült, kijelentette, hogv támogatni fog­ja a tábornokot az őszi elnök­­választási kampányban. kán főpap nemrégen tért vissza vörös Kínából és azt állítja, hogy az amerikai csapatok baktérium­­háborut folytatnak Koreában. A kommunista érz°lmű pap Szovjetdicsőítő könvvei és beszé­dei közismertek. 1947-ben Ma­gyarországon is járt. ahol az ak­kori kormány vendége vo’t. laszországon, TrDsten, Tsraelen és Délameriká,n keresztül Kana­dába és U.S.A.-ba lett kikiildve, számszerűit mintegy gb-a". nökök vannak feltüntetve, akik 1950—51—52-ben a ,-r,-'-rr>vmsta kormány megbízá'vá’ ól nyugati országokban folytatták kémszol­gálatot. Legnagyobb részük Ol­tok fosztások és államosítások ellen éles kritikát gyakorolt. Az ügyvédet három kommunista á­­gens revolverrel egy autóba kényszerítette, majd a segítsé­gül sietőkre tüzelve elrobogtak a szovjet szektor irányába. A megszálló hatalmak szerint a Szabad Ügyvédek Ligájának munkája rendkívül fontos doku­mentum arra az esetre, ha Né­metország egyesítésére sor ke­rül. A berlini rendőrfőnök rendele­tére, most az összes Kelet felé vezető utcákat a szovjet zóna közelében elbarrikádozták, mi­vel még több hasonló emberrab­lásra számítanak. 80 ÁVÓ-S KÉM KANADÁBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom