Kanadai Magyarság, 1952. június-december (2. évfolyam, 23-51. szám)

1952-06-21 / 25. szám

KANADAI MAGYARSAG 2 1952 JUNIUS 21 KANADAI MAGYARSÁG A hontalan magyarság történelmi feladata Canadian I Hungarians Dallos Ferenc rk. magyar lelkész beszéde Calgaryban. Megjelenik minden szombaton, Szerkeszti : KENESEI F. LÁSZLÓ Főmunkatárs : Béla deák Szerkesztőség : 963 Avenue Road, Toronto, Ont. Tel. : MO 0718. Előfizetési árak: egész évre $5, fél évre $2.50 egyes szám ára $.10 Published every Saturday at 963 Avenue Road, Toronto, Ont. Phone MOhawk 0718 Subscription Rates : One Year, $5.00 ; Six Months, $2.50 Felhívás nélkül beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. KOZEPOSTALY ES A BOLSEVIZMUS nagyobb tömegben menekült nyugatra a szovjet “felszabadí­tás” elől. Hogy a magyar nemzetet Sztálin hordái maguk alá gyűrték, annak nem ez a középosztály az oka, hanem az a tény, hogy a Szövetséges Nagyhatalmak kiszolgáltatták Hazánkat a Szovjet­nek. Csak tessék elolvasni Churchill és Montgomery munkáit, vagy az “After Hitler, Sztálin” című könyvet. Ezeknek a könyveknek az elolvasását főleg annak a néhány embernek ajánlom, akik beugorva a propagandának elhiszik, amit a kommunisták terjesztenek. Hogy ez a középosztály megérde­melte a likvidálást, megérdemelte a kiirtást, sőt még ma sem akar megtérni, mert lám, szervezkedik, okvetetlenkedik. Ezzel a céltudatos propagandával csak egy célt akarnak el­érni : éket verni az egymást megtalált és egységbe tömörülni akaró magyarok közé. Ha a vasfüggöny mögül származó népek a szabad Nyugaton bárhol összefognak, tömörülnek, ez a kommunistáknak rossz. Ezért nyomban akcióba lépnek, titkos ügynökeikkel, Vishin­­szkij-manőverekkel, koholt ürügyekkel minden fondorlatot fel­használnak, hogy az egységet, a mi esetünkben a Kanadai Magya­rok Szövetségének létrejöttét, elgáncsolják. Moszkvának az a jó, ha minél több szembenálló kis csoport marakodik egymással. Magyar Testvérek ! Ismerjétek fel, hogy a Szovjet-ágensek minden áron éket akarnak verni öreg és ujkanadás közé, refor­mátus és katolikus közé, magyar és magyar közé ! Ha vannak is akik propagálják a sztahanovizmust és a kol­hoz-rendszert, akik hősnek csak a Szovjet katonát tekintik, míg saját magyar hősi halottainkat csak “áldozatokénak degradálják le, Rákosi-Róth Mátyás szavai szerint és akiknek az embertelen hazai deportálások elleni tiltakozáshoz kisebb gondjuk is nagyobb, mintsem hogy csatlakozzanak. II. Nem magam választottam ki a hazámat, nem a véletlennek köszönhetem azt. Isten jelölte ki, Isten teremtett magyarnak. A Magyar Hazát az Isten adta, hogy a Magyar Hazában élve, onnét magyar gyanánt jussak az égbe. Szeretem a Hazámat, mint a második édesanyámat. Amikor ezt a szót kimondom : Haza, megdobban a szivem és pír önti el arcomat. Hogy ennek a titkát feledjem, árzem azt hogy minden félreértés elkerü­lése végett meg kell magyaráz­nom, mit értek a Haza fogalma alatt. Sokan és sokféleképen ha­tározták meg már ezt a fogal­mat : haza. En a haza fogalma alatt a következő felfogást val­lom és értem : “a haza oltár a­­tyáid által Istennek építve”. Ol­tár. Nemcsak föld, nemcsak földterület, nemcsak szülőház, ahol először láttam meg a nap­sugarat, a templom, ahol meg­kereszteltek, ahol először fogad­tam szivembe a Szeretet Kirá­lyát, az iskola, ahol a betűvetést tanultam, nemcsak az ifjúságom akáclombos május-ábrándozása, a katonaévek férfiúvá nevelő ideje, nemcsak a Duna és Tisza szőke vize, a Balaton romanti­kája, a Kékestető, Lillafüred szépsége, nemcsak Budapest, Győr, Debrecen, Szeged, Kassa, Munkács, Ungvár és a sok tör­ténelmi város, nemcsak Krasz­­nahorka büszke vára, nemcsak íróink, költőink hosszú sora, nemcsak Arany, Vörösmarty, Petőfi Jókai, Prohászka, Tóth Tihamér, Mécs László örökké fe­lejthetetlen sorai, nemcsak sze­retteim sírhantja tartozik e fo­galomba : haza. A haza oltár. Országot, földterületet, saját házat, vagyont, állampolgársá­got az idegenben is mindenki vallhat magáénak és még sin­csen hazája. Vájjon miért ? Hi­szen már szeretik is ezt a földet, szeretik ezt a népet, megértik nyelvét, eltanulták sajátossá­gait. Miért nem a hazájuk ? Mert ez számukra nem oltár. A Magyar Haza oltár. Ezt az ol­tárt az atyáink építették vérük hullásával, egybeforrasztották könnyeik árj ával. Felépítették ott, ahol az Isten akarta, úgy, ahogy az Isten parancsolta. Ol­tárnak építeték, hogy onnét szálljon a magyar élet nagy ál­dozata az égbe. Ezt az oltárt atyáink az Istennek építették. A Magyar Haza fogalma Isten nél­kül el nem képzelhető. A Ma­gyar Haza szolgálata Isten szol­gálata is egyben, teljesítése az isteni parancsnak. A Magyar Hazának, mint az atyáink által Istennek épített oltár szolgála­ta történelmi feladata minden magyarnak. Ezt az oltárt szol­gáltam, ezt akarom szolgálni szivem utolsó dobbanásáig, iste­ni küldetésem teljes tudatában. Szolgálni akarom nem szép sza­vak hangoztatásával, nem lobo­gó nemzeti színű szalagnak nem­zeti ünnepségeken való hordozá­sával, hanem imáimmal, papi működésemmel, áldozatvállalá­sommal szerény tehetségemmel, munkámmal. (Folytatjuk) Szabad Nyugaton élő magyar ember nem tagadhatja meg annyira Istenét, keresztény erkölcsiségét és magyar mivoltát, hogy egy követ fújjon az otthoni rabtartókkal, az istenhit és ke­resztény erkölcsök szétrombolóival, a családi tűzhely szentségé­nek meggyalázóival. Felteszem a kérdést, Magyarországot képesek- vagyunk-e megmenteni ? Erre én csak azt felelhetem, hogy : Igen! Ezerszer is igen ! De én nem, Te magadban és ő magában sem ! Hanem mi, mindnyájan, régi és uj emmigráltak, reformátusok és katolikusok, két kézi és szellemi munkások, valamennyien szabad földön élő magyarok együttesen. Igen ! Mi akarjuk megmenteni testvérein­ket, azokat, akik pontosan ezt várják el tőlünk az ő otthoni vigasz­talan, nyomorult helyzetükben. Az eredmények pedig, amelyek a magyar összefogásból szü­lettek, máris ott vannak az Ottawa-i kormány miniszterelnökének asztalán, mint ahogy az amerikai magyarok összefogásának ered­ményei is ott vannak az UNO asztalán s nem kisebb emberek, mint Truman elnök, Churchill miniszterelnök és az UNO főtitkára nyilatkoztak mellettünk a magyar kérdés ügyében. Minél többen fogunk össze, szavunk annál súlyosabb lesz. A harmadik “Tria­non” meg fogja hozni a “trianon” :a Nem-nem-soha ! betelje­sülését. Kívánatosnak és magyar jövőnk szempontjából szükségesnek tartom, hogy a magyarságunkhoz és keresztény hitünkhöz hű nyugati egyesületek csatlakozzanak a Kanadai Magyarok Szövetségéhez. Adja a Mindenható és rendületlen hittel hiszem, hogy a vi­lágszerte megindult magyar összefogás ki fogja nyitni a börtön­ajtókat és meg fogja hozni szülőhazánk feltámadását. HOGYAN TÖRTÉNIK AZ ELNÖKVÁLASZTÁS ? a R A LEGKOLTSEGESEBB CSAP AS érheti, ha nem dolgozhat és pénzét betegség emészti fel. A LEGOLCSÓBB VEDEKEZES ellene, ha napi pár centért a világ első betegbiztosító társasága viseli gondját, fizeti költségeit és napi $3—8-os segélyt nyújt Önnek. LEGYEN ELŐRELÁTÓ GONDOSKODJÉK családjáról, öregkoráról egészségéről. Terveink a legjobbak Canadában és az egész világra érvényesek. Életbiztosítás is kapható, amellyel pénzét úgy gyűjti, mint a bankban. Magyar segítőszolgálat, tolmácsolás. Kérjen díjmentes felvilágosítást : KI. 7919-en Medgyessy Zoltántól. n a 9 Sokan fordultak hozzám azzal a kérdéssel, hogy mikor lesz és hogyan történik az amerikai el­nök választás ? A kérdésből és nagyon sok emberrel folytatott beszél­getésből azt kellett megállapíta­nom, hogy rengetegen vannak, akik teljesen tájékozatlanok eb­ben a kérdésben. Ily helyzetben azt hiszem, hogy nem végzek hiábavaló munkát és nem lesz érdektelen, ha a kérdést e lap hasábjain megvilágítom és így nyilvánosan adom meg a választ az érdeklődő barátaimnak is. Elsősorban is az elnökválasz­tás határnapja 1952 november hó 7-ik napja. Azok a választások, amelyek­ről most olvasunk az angol la­pokban hozzátartoznak ugyan az elnökválasztáshoz, de ezek csak előjátékai a tulajdonképeni választásnak. Tudni kell, hogy az Egyesült Államokban két nagy politikai párt van. A Republikánusok és a Demokraták. Ezen pártok keretében bárki felléphet, hogy elnök akar lenni. Ilyen jelentkező van is elég. A Republikánusoknál: Taft, Eisen­hower, Stassen, McKeldin, War­ren, MacArthur. A Demokraták­nál : Kefauver, Harriman, Rus­sel, Williams, Kerr és talán Tru­man is. A 48 államnak 1.205 delegá­tusa van hivatva ezen jelöltek és a még esetleg jelentkezők kö­zül egyet-egyet kiválasztani, va­gyis a két nagy politikai párt egy-egy jelöltet állít és a két je­­jölt közül lesz az elnök megvá­lasztva. Az 1.205 delegátusra tehát igen fontos feladat hárul. Közü­lök 598-at az Unió 15 államában a szavazó polgárok választanak meg, 29 államban a heleyi párt­­vezetőség jelöli azokat ki. Négy államban pedig az országos párt­­vezetőség tartja fenn a jogot ezen delegátusok kiválasztására. Ilyen formán 607 delegátus tu­lajdonképen a polgárok megkér­dezése nélkül, a politikai párt gépezete által lesz, a rendkívüli fontos szerepre kijelölve. Az előválasztások és kijelölé­sek némileg sejtetni engedik majd a november 7-i elnökvá­lasztás várható eredményét, de persze egyáltalán nem biztosan és meglepetés könnyen lehet. A Republikánusok országos nemzeti gyűlése, amelyen a vá­lasztandó elnök személyét a je­lentkezők közül kiválasztják jú­lius hó 7-én lesz Csikágóban megtartva. Ezen a választáson fog eldőlni, hogy Bob Taft, vagy Dwight Eisenhower lesz-e a párt elnök-j elöltj e. A Demokratáknak ezen orszá­gos nemzeti gyűlése julius hó 21-én lesz. Hogy a sok jelölt kö­zül ki .lesz megválasztva, itt egészen bizonytalan. Eddig Ke­fauver a leginkább esélyes, de nagyon könnyen meglehet, hogy a legújabb aspiráns, Alben Barkley, aki 70 éves kora da­cára rendkívül aktív és igen nép­szerű a Demokrata Pártban, lesz a kiválasztott. A végleges választ ezekre no­vember 7-e fogja megadni, a­­mely sok tekintetben sorsdöntő fontossággal bír ránk nézve is. Bodor Jenő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom