Kanadai Magyarság, 1951. november-december (1. évfolyam, 1-8. szám)
1951-12-01 / 4. szám
MAGYA RO RS 7 AGON AZ FOG- PÁRÁNCSOLNI-AKINEK A FEGYVEREI FELSZABAD ITJÁK. Az MHBK.kanadai főcsoportvezetőjének nagyhatású előadása Torontóban. A Magyar Harcosok Bajtársi Közössége a torontoi^Magyar Ház nagytermében összejövetelt tartott,amelyen a temet zsúfolásig megtöltő közönség előtt a kanadai Főcsoportvezető ismertette a nemzet és a hadsereg között fentálló összefüggdeket.Eoadásában elösaíJr a Bajtársi Közös ség szervezetét és célja it ismertette,majd rámutatott arra,hogy az az erő,amely a magyarságot a honfoglalástól napjainkig megtartotta:a Kard és a Vér volt.A magyarnak ugyanis -mondotta többek között-ha a népek országút ján, a nyugati és keleti kultúrák és vallások érintkezési vonalán, $z Európát lakó három nópfaj:a germán,latin és szláv ütközőpontjában, ha orszá gát megakarta tartani,félkczzel mindig védekeznie kellett,a másik félkczcvel építhette csak a rombndöntött országát.Hogy mégis lépést tudtunk tartani a nyugati kulture'va.1,ez csak fajtánk nagyrahivatotságát bizonyltja. A Főcsoportvezető ezut n rámutatott arra,hogy a világ egyetlen nemzetének nincs olyan nagy és állandó szüksége ct áldozatkész és fegyelmezett katonákra,mint éppen a magyarnak,mert a magyarságra geopolitikai helyzeténél fogva állandóan ott leselkedik a nemzethaiái. Nem csak a múltban volt Így,de Így van a jelenben is,amikor történelmünk legnagyobb nemzeti katasztrófáját kell átvészelnünk, és fel kell készülnünk a még elédázott,de bekövetkező hatalmas újabb összeess pásra,mert nem kétséges,hogy Magyarországon az fdg parancsolni,akinek a fegyverei felszabadítják és lgj^ elsőrendű érdek,hogy a fclszaba.dité fegyverek,magyar fegyverek legyenek,vagy legalább is ott legyenek köztük a magyar fegyverek. Az emigráns politikusaink látóköre nem terjedt ki addig,hogy a második világháborúban megszűnt honvédségünket megkíséreljék feltámasztani,mert ez nem látszott f1busincs"-nek s igy azokra a a aagasrangu katonákra hárult ez a feladat,akik már többször is megmutatták,hogy hazájukért tudnak áldozatot hozni.ük lobbantották lángra igy a hasonlóan érző és gondolkozó magyar lelkekben pislákoló mécsecskékot ős alkották meg a"M.H.B.K"-ct amelyhez lángralobbant szívvel csatlakoztak mindazok, akik az emigráció torzsalkodásait megutálva,a magyar feltámadásért nem csak szonokolnl,hanem tenni is akarnak valamit. A hadsereg és a nemzet összefüggésének megvilágítására megemlítette a Főcsoportvezető,hogy a hadsereg test a nemzet testéből és lélek a nemzet leikéből és egymástól nem szakadhatnak el soha,mert cgy szakadás mindkettőnek a pusztulását hozza, A második világháború kitörése elöl ct,amikor a trianoni bokeparancs egy engesztelhetetlen gyűlölettel telített ellenséges gyűrűt vont a határaink köré,a magyarság akkori vezetői elfelejtették megoldani a magyarság életét égető belpolitikai kérdéseket,nem oldották meg a szociális problémákat s Így a nemzet lelkileg előkészítetlen volt azokkal a viharzé eseményekkel szemben,amelyek végül is az országot háborúba rántották akkor,amikor az országnak ütőképes hadserege sem volt. A szociális problémák megoldatlansága miatt a parasztságunk közönyössé vallott,a munkásság a " szovjet-paradicsomtólMyárta helyzetének jobbrafordulását,a középosztály pedig egzisztenciális"gondjaiba süllyedt s a nemzetnek szociális vajúdása befolyásolta azután azegyebként sem ütő képes hadseregünk erkölcsi erejét s ez a befolyásolás nem emelte,hanem csökkentette az erkölcsi erőt.,Amikor azután a nemzet felelős vezetői két éves lelkitusa után arra az útra léptek,amelyre lépniük kellettvagyls hadba léptünk az oros'zok'’öllen,a"belso bajok csrk fokozódtak s a nemzet csakhama r rátért arra a végzetes útra,amelyet odahaza, úgy hivtak,hogy 11 ' - •* ■* .••»! » n n « i -*'*•%« * >• * ~ * -
