Kanadai Amerikai Magyarság, 2007. augusztus-október (57. évfolyam, 32-42. szám)

2007-10-13 / 41. szám

KITEKINTŐ 2007. október 13. - 41. szám -- 5. oldal Idén tíz százalékkal többen a Babes-Bolyai Egyetemen Több kolozsvári diák Ötvenhét szakon több mint 2500 magyar diák kezdte meg tanulmányait anyanyelvén a kolozsvári Babes-Bolyai Tudomány­­egyetemen - közölte tanév­nyitó beszédében Magyari Tivadar, a BBTE rektorhe­lyettese. A tavalyi évhez képest majdnem tíz százalékkal nőtt az egyetemre jelentke­ző diákok száma. A szocio­lógia szakos oktató szerint a lesújtó romániai demog­ráfiai előrejelzések ellenére a következő években a BBTE-n összességében várhatóan nem fog csökke­ni az egyetemre beiratkozó magyar hallgatók száma, hiszen az intézmény rend­kívül jó hírnévnek örvend az erdélyi magyar fiatalok körében, de az már a mos­tani felvételi adatokból is kiviláglik, hogy egyes sza­kokon nagy keresletet, míg másoknál jelentős vissza­esést tapasztalnak. Az oktatási kínálatának színesítése érdekében a BBTE arra törekszik, hogy az olyan elméleti jellegű szakokon, mint a fizika vagy kémia, a sokkal gya­korlatiasabb mérnöki kép­zést is beindítsa. Az idén így felvételizhettek a diá­kok mérnöki fizika és ve­gyészmérnöki szakra. Jö­vő évtől a gyergyószent­­miklósi kihelyezett tagoza­ton a geodézia szakon is el­kezdődik az oktatás. Ezek­nek az újításoknak az a je­lentőségük, hogy Erdély­ben még mindig nem lehet anyanyelven mérnöki kép­zésben részesülni, ezt a fajta oktatást csak részben képes ellátni a Sapientia Erdélyi Magyar Tudo­mányegyetem. Tovább támadják egymást az erdélyi magyar körök Tőkés megosztással vádol Tőkés László Széthúzást próbál kel­teni „a magyar nemzet­ben, a magyar egyházakban és főképpen az erdélyi re­formátus egy­házkerület­ben” a Romá­niai Magyar Demokrata Szövetség” - jelentette ki Nagyváradon Tőkés László. A királyhágómelléki re­formátus püspök, aki füg­getlen jelöltként indul a november 25-én esedékes romániai EP-választá­­sokon, már korábban is azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy kormányzati pozíci­óból juttatott anyagi támo­gatásokkal igyekszik éket verni az erdélyi magyar egyházak közé. Ezúttal a püspök azt sé­relmezte, hogy Király András, az RMDSZ aradi szervezetének elnöke, aki egyébként református lel­kész, „durván elutasította” az október 6-i aradi ün­nepségre jelzett részvételi szándékát. Az RMDSZ-nek és Tő­kés Lászlónak szeptember elején nem sikerült egyez­ségre jutniuk a közös er­délyi magyar EP- jelöltlistáról. Megállapod­tak azonban abban, hogy a szövetség és a független­ként induló püspök a kampány idején nem tá­madják egymást. Vitéz lett Wass Albert - Adják vissza állampolgárságát! „Magyarságomat soha meg nem tagadom..." Nemrégiben Budapesten, a belvárosi templomban új­ra felhangzott a kürtös felhívó jel, amely a Történelmi Vitézi Rend újabb avatási ceremóniájának kezdetét je­lentette. Magasztos pillanat volt a zsúfolásig megtelt templomban, amikor a Hiszekegy ima után megszó­lalt a Csángó himnusz, majd a köszöntők és üdvözlő szavak után került sor a vitézi avatásokra. A ceremónia előtt Dékány Ágoston országos törzskapitány vezetésével a Vitézi Szék által felvett rendtagjelöltek, közel két­százan, elmondták az es­kü szövegét: „...magyar­ságomat soha meg nem tagadom... Isten engem úgy segéljen!” Előbb a posztumusz vitézek név­sorát olvasta fel Erdélyi- Takács István törzskapi­tány: Kovács Pál honvéd nyitotta a sort, aki az I. vi­lágháború első katonai hősi halottja volt. „Sohase hal meg az, aki a hazájá­ért hal” - következett má­sodikként gróf czegei Wass Albert, a nyugati magyar emigráció kiemel­kedő alakja. Majd a terüle­ti törzskapitányok törzs­székenként szólították az avatandókat, akik között számos ismert személyi­ség is szerepelt, így töb­bek között Jókai Anna Kossuth-díjas író-publi­cista, Pitti Katalin Liszt­díjas operaénekesnő. Simicskó István keresz­ténydemokrata és Babák Károly fideszes országgyű­lési képviselő kezdemé­nyezte Sólyom László köz­­társasági elnöknél, hogy Wass Albert születésének 100. évfordulója alkalmá­ból, a nagy író kapja vissza magyar állampolgárságát. A két honatya azzal in­dokolta kezdeményezését, hogy Wass Albert, a XX. századi magyar irodalom kiemelkedő alakja, a tran­­szilvanizmus és az erdélyi gondolat fáradhatatlan képviselője magyarságá­hoz az emigrációban is mindig hű maradt. Az író többszöri kérelme ellenére sem kapta vissza magyar állampolgárságát. Kérelmeit az állam elutasí-Wass Albert tóttá, arra hivatkozva, hogy a román állam hábo­rús bűnösként tartja szá­mon. A Horn-kormány idején az író honosítási ké­relmére a Belügyminiszté­rium mindössze egyéves tartózkodási engedélyt adott Wass Albertnek. A Wass-fiúk köszönőlevele Dr. Endre Wass von Czege, Hamburg A Czegei Wass család nevében hálásan megköszönöm, hogy a Vitézi Rend tagjai sorába fogadja édesapánkat, Wass Albert írót. Életműve alapján ő valóban méltán ke­rül abba a nemes és történelmi társaságba, ahol a nemze­ti összetartozást, a magyar nép történelmi örökségeit hű­en őrzik és ápolják. A Vitézi Rend jelképesen hozzájárul ahhoz, hogy Wass Albert hontalansága megszűnjön. Tisztelet és hála övezze mindazoknak az emlékét, akik munkásságukkal, hősiességükkel hazafias gondolkodá­sukkal és alkotásukkal a magyar nép felemelkedéséhez hozzájárultak! Meg vagyunk győződve, hogy édesapán­kat is ez a cél vezérelte kilenc évtizeden keresztül A Czegei Wass Alapítvány éppen ebben a szellemi­ségben működik, a magyarok, elsőrendűen Erdély magyarságának boldogulása és megmaradása a cél, ami Wass Albert missziójának a folytatása. Könyvei kiadásával mind kulturális, mind szellemi és anyagi támogatást kívánunk nyújtani a magyarok nagy csa­ládjának. A Czegei Wass Alapítvány nevében is hálásan köszö­nöm a befogadást, lehetőség szerint Simó József, a Czegei Wass Alapítvány budapesti elnöke fog bennünket képvi­selni a Vitézi Rend poszthumusz díjátadó ünnepségén. Tisztelettel Wass Endre Wass Vid, Wass Huba, Wass Miklós és Wass Géza nevében Magyar események egész sorozata zajlik New Yorkban Gazdag kultúránk a terítéken New York város nem csak otthona több ezer magyar­nak, de gyakran élvezhetünk ott magyar kulturális eseményeket is. Egymást követik a kiállítások, zenei élmények, előadások. Hogy csak a szeptember-októ­beri alkalmakról tegyek említést, íme egy kis csokor a válogatás lehetőségeiből. A New York Times szep­temberi száma beszámol a rangos Café Carlyle felújítá­sáról, és ezzel kapcsolatban Vértes Marcell hatalmas fal­festményének restaurálásá­ról Vértes 1895-ben, Újpes­ten született és az első világ­háború idején hagyta el az országot. Mint rendkívüli kézügyességű művész, Pá­rizsban rövidesen Boulet, Fomin, Toulouse-Lautrec nyomába lépve, a ‘20-as évek egyik jelentős festője lett. Rajzai és litográfiái a pá­rizsi élet hiteles megjelenítői. A második világháború to­vábbűzte Amerikába, ahol a filmekbe is bekapcsolódott. Mint a Toulouse-Lautrec éle­tét megörökítő Moulin- Rouge film művészeti ta­nácsadója, 1952-ben Oscar­­díjat kapott. Festményei sok New York-i épületben látha­tók. 1961-ben halt meg. Ha­tását látni lehet olyan helye­ken is, mint a magyar Láng György híres vendéglője, a Café des Artes falfestménye­in, amelyeket Howard Chandler Christy festett. A Robert Capa háborús fényképfelvételeiből rende­zett nagyszabású kiállítás, a This is War szeptember 25- én nyűt meg a Fényképésze­ti Múzeumban (Interna­tional Center of Photogra­phy, amelyet Capa öccse, Kornél alapított). Cápa 1913- ban, Budapesten született Friedmann Endre néven. A Madách gimnáziumban tár­sai „cápának” becézték, kül­földre kerülve ezt a nevet vette fel Minthogy a szó ne­mes értelmében vett „kalan­dor” volt, amellett szeretett fényképezni, rövidesen ő lett a leghíresebb haditudósí­tó képriporter. Nagy lábon élt, barátnői között találjuk Ingrid Bergmant is, aki erről emlékirataiban számolt be. Cápának a spanyol polgár­­háborúban készült felvétele, A milicista halála a mű­faj egyik klasszikusa. Ott volt a japán-kínai háborúban, valamint a második világháború frontjain. A normandi­ai partraszállásnál az első vonalban készült felvétele a Life folyóirat leghíresebb fotói kö­zött szerepel. Vakme­rőségének 1954-ben adta meg az árát, ami­kor az indokínai hábo­rúban aknára lépett és szörnyethalt. Moholy-Nagy László képeiből és kollázsai­ból a Chelsea város­részben lévő Andrea a Rosen Galéria mutat be egy gyűjteményt október 13-ig. Moholy-Nagy 1895-ben született Bácsbor­­sod-Moholon. Szegeden járt gimnáziuma, ahol Juhász Gyula és Babits Mihály hatá­sára az irodalom felé fordult érdeklődése. Pesten joghall­gató lesz, de behívják kato­nának, és a frontra kerül A háború után Kassák irányít­ja a képzőművészet felé. Né­metországba megy, a Bauhaus diákja, majd taná­ra lesz. Hitler hatalomra jutá­sa után a Bauhaus iskola egy ideig Chicagóban Moholy- Nagy vezetése alatt folytatta munkáját, ő azonban 1946- ban meghalt. Tevékenysége átfogta a művészet csaknem minden műfaját. Folytonosan újabb kísérletekbe kezdett, ezzel alapozta meg azóta is ható jelentős befolyását a képző­­művészetben. A fiatalabb (második nemzedékhez tartozó) mű­vészek közül érdemes meg­említeni Maximilian Tóth grafikai kiállítását a Frede­ricks & Freser galériában. A Kiss Christina zongoraművész Carnegie Hallban és a magyar '56- ünnepségen is fellép művész New Orleansban született, most New Haven­­ben (Connecticut) él. A zene terén számos ma­gyar művész fellépését él­vezheti a közönség New Yorkban. Csak a Carnegie Hall műsorát nézve: ott lé­pett fel Ádárn György zongo­raművész október 6-án, és következik a Takács Kvar­tett október 13-án és 23-án. Kiss Christina október 14- én, és Schiff András október 21-én ad zongorahangver­senyt. Hogy a filmet se hanya­goljuk el, meg kell említe­nünk Tarr Béla rendező A londoni férfi című filmjének bemutatóját a minapi New York-i Filmfesztiválon. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 51. évforduló­ját a megemlékezések mel­lett (szónok: Papp László, az Emlékműbizottság elnöke) számos művész fellépése te­szi ünnepélyessé október 21 - én. Kiss Christina és Zórándi Zoltán zongora-, valamint Fábián Katcdin és Kopp Jo­hanna négykezes zon­­, goraprogrammal, Cson­ka Tünde, Lendvay Gabriella és Latrányi Éva énekszámokkal szerepel Kovács Szilvia, Ajtay Gábor, Técsy Sán­dor és Czinkota Mihály szavalatai gazdagítják a műsort. Színházban Téglás Csaba rövid vígjátékát három előadásban mu­tatta be a Greenwich Village egyik Off- Broadway színháza szeptember 12-26-a kö­zött. Téglás városterve­ző, és nyugalomba vo­­os nulása óta több sikeres kiadvány szerzője, töb­bek között a Budapest Exit című könyvé, amely az ‘56-os forradalmat és annak következményeit ismerteti a második nemzedék fiataljai számára. New York kulturális életé­nek sokszínű forgatagában talán nem különleges ezek­nek a magyaroknak a jelen­léte, de jó tudni, hogy az amerikai közönség is felfi­gyel és értékeli mindazt, amit a magyarok nyújtanak. PL. Kiszorultak az ukrán parlamentből Nincs magyar képviselő Végképp szertefoszlott az ukrán kormánypártok esé­lye arra, hogy többséghez jussanak a legfelsőbb tanács­ban, miután nem jutott már be az újonnan megválasztott parlamentbe a szocialista párt, amely tagja volt az ed­digi kormánykoalíciónak. Ugyanakkor egyértelmű­vé vált, hogy a „narancsszí­nű forradalom” - eddig el­lenzéki szerepből politizáló - utódpártjai, azaz Julija Timosenko Tömbje (BJuT) és az elnököt támogató Mi Ukrajnánk-Népi Önvédelem (NU-NSZ) tömörülés jelen­tős törvényhozási többségre tehet szert Vobdimir Litvin egykori parlamenti elnök blokkjával (BL) szövetkez­ve, míg nélküle igen csekély többséggel alakíthatna csak koalíciós kormányt. Ezzel végképp eldőlni lát­szik a kérdés, hogy kinek van reális esélye a követke­ző ukrán kormány megala­kítására. Nem lesz képviselője a kárpátaljai magyarságnak az ukrán parlamentben, mi­után a szocialista párt jelölt­listájának 11. helyén indult a parlamenti mandátumért Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövet­ség tiszteletbeli elnöke. Már korábban egyértel­művé vált, hogy nem kerül be az ukrán legfelsőbb ta­nácsba Kovács Miklós, a Kár­pátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke sem, aki 99. számú jelöltje volt a Vik­tor Juscsenko elnököt támo­gató Mi Ukrajnánk-Népi Ön­védelem (NU-NSZ) tömörü­lésnek. Kedves Olvasóink, az e heti Nagyítóüvegen át cí­mű rovatunk a közelgő ontariói választással foglal­kozik. Miért is kell ezzel foglalkozni, hiszen helyi, pontosabban provinciális ügy, mit érdekli a más ál­lamban élő olvasót? - le­hetne feltenni a kérdést. Kérem, ne tegyék, enged­jék meg, hogy nagyszámú ontariói olvasónkhoz szól­junk most, ámde ugyanak­kor van ennek választás­nak a mindenkori voksolá­sokkal közös sajátossága: az érdektelenség. Azt hi­szem, ez általánosan és földrajzi helytől függetle­nül igaz, ha gondolok akár az itteni vagy a magyar részvételi arányokra. A politika mesterembe­rei gondosan elkészítik a stratégiát, amely szinte va­lóságos haditerv, egészen az apró részletekig kidol­gozva. Foglalkoznak sok mindennel: a kormányzó párt a be nem teljesített ígéretek eltüntetésével, az ellenzék pedig ezek folyto­nos felhánytorgatásával. A televízióban, újságban, a levelesládáinkban a hirde­tések tömkelegé ömlik ránk, alig győzzük kiszór­ni azokat a képletes és a valódi szemeteskukába. „Belefásultunk...” „El sem megyek szavazni, úgysincs értelme!” - és so­rozatják a kedves honpol­gárok a hasonló kifogáso­kat. Belefásultunk, ez igaz. De pontosan ez is az egyik célja a stratégáknak. Ha nem sikerül biztosan meg­nyerni a szavazót a ma­gunk részére, akkor az a honpolgár inkább szépen fásuljon el, és ne szavaz­zon, így még mindig jobb, mintha esetleg az ellenfelet segítené a voksával. Mennyire így volt ez a legutóbbi hazai népszava­záskor, azon a napfényes decemberi napon...! Leg­alább pocsék idő lett volna, amikor a kutyát sem enge­dik ki, nem, hogy szavazni menjen az emberfia, mert így még egy jó kifogás sem maradt a magyarázkodás­ra. Győzött a közöny, a fá­sultság, a kiábrándultság... Nem szabad így tenni, mert nem engedhetjük meg magunknak a kö­zönyt és kiábrándultságot! Fel kell rázni magunkat. Eszünk és szívünk szerint szavazni kell, mert ez az egyetlen mód, hogy a véle­ményünket kifejezhessük. Még akkor is, ha néha csakugyan gyenge is a me­zőny, meg kell találni a leg­kevésbé rosszat. Nem akarok nevekkel vagy választási érvekkel pártoskodni. Nem bírom azonban megállni, és rá kell mutatnom, hogy a leg­utóbbi torontói polgármes­ter-választás milyen gyatra szavazással hozta vissza a „mayort”, aki most mind­ezt szépen meghálálja, tessenek csak a csekk­könyveket elővenni! A jövőnkről van szó. Érthetetlen, hogy sokan mennyire nem akarják csak egy kicsit is megis­merni a pártokat, a progra­mokat és múltbeli szerep­lésüket. Vannak, akik a sok évvel ezelőtt alkotott véleményük alapján ítél­nek most is, ez is csak a pártok színére lehet igaz, hiszen az egyéni szerep­lők változnak A profi stra­tégák, tudják ezt nagyon jól, és keverik a varázs­szert, a rafinált félreveze­tés mezsgyéjén mozgó kampányt. Nincsenek adataim az ontariói magyarok részvé­teli arányáról. Amit a be­szélgetésekből meg lehet tudni, az annyi, hogy biz­tos nem jobb, mint az át­lag, sőt... Akkor végső érvként felhozom a kü­lönböző etnikai vagy ér­dekcsoportok szavazási arányát, ami ugyan titkos, de a választást követő megjutalmazásból és az új választást megelőző ja­vadalmazásból azért lehet következtetni a részvétel­ükről Emlékeztetni sze­retném Önöket, hogy ez év nyár elején a tartomá­nyi bevándorlási minisz­ter lemondásra kénysze­rült, mert 32 milliót osz­tott szét részben nem sza­bályosan. Gondolom, van­nak olyanok, akik ezt sza­vazatvásárlásnak vélik. Mi, itteni magyar szárma­zásúak, nem szerepel­tünk a javadalmazottak között, és ne is számít­sunk erre, hacsak el nem hitetjük a pártokkal, hogy igenis szavazni fogunk! De bizony ám! Vannak szervezeteink, tessék a politika terén képviselni az érdekein­ket, úgy, mint mások te­szik. Ez kötelező kellene, hogy legyen, csak talán nem szoktuk meg ezt. Ébresztő mindenkinek, mert a tartományi válasz­tás után jön a federális voksolás is. Rajta mindenki, öreg, fi­atal, az urnákhoz! Felelőtlenség lesz megint átadni a felettünk való döntést másoknak. US Csaba testvér újabb gyermekvédelmi központja Segítség a kisiskolásoknak A Böjté Csaba ferences rendi szerzetes által létre­hozott Dévai Szent Ferenc Alapítvány újabb gyer­mekvédelmi központokat létesített a Gyergyói­­medencében. A három év­vel ezelőtt alapított gyer­­gyószárhegyi Kájoni Já­nos Gyermekotthon mellé a tavaly Gyergyóremetén, Csutakfalván, Gyergyó­­ditróban és Orotván léte­sült napközi otthon a hát­rányos helyzetű gyerme­kek számára, idén pedig Gyergyóúj faluban hoztak létre újabb központot, és a közeljövőben tervezik egy gyergyószentmiklósi kol­légium létrehozását is. A Dévai Szent Ferenc Alapít­vány országosan 16 bent­lakásos és több mint 20 napközi otthonban közel ezer gyermek gondozását vállalta, közülük 160 a Gyergyói-medencében él. Az újonnan létesített gyergyóúj falvi napközi otthonban 22 óvodás és kisiskolás korú gyermeket nevel Sólyom Hajnalka pszichológus. Kifejtette, Böjté atyával együtt vallja, hogy minden gyermek egyformának születik, csak a családi körülmé­nyeik különbözőek. Ko­moly támogatásnak szá­mít, hogy Koós Károly he­lyi lakos ingyen bocsátotta rendelkezésükre lakatlan házát. Képünkön: Böjté Csaba ferences szerzetes, Sólyom László köztársasági elnök és a dévai gyerekek % V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom