Kanadai Amerikai Magyarság, 2007. augusztus-október (57. évfolyam, 32-42. szám)

2007-10-13 / 41. szám

4. oldal -m saus- 41. szám - 2007. október 13. MÚLTIDÉZŐ - HIRDETÉSEK Dr. Várdy Béla cikksorozata a nyugati magyarságról -18. rész Madarász László: A „gyémántos miniszter” tragédiája Dr. Várdy Béla, Pittsburghben élő ameri­kai magyar történészprofesszor eddig számos könyvet, tanulmányt jelentetett meg a nyugati magyarság történetéről. Az Amerikai/Kanadai Magyarság részé­re készített összeállításában betekintést kapunk az emigráció múltjába, sok érde­kességet megtudhatunk a magyarok új­világi hódításairól. A negyvennyolcas emig­ránsoknak csak igen kis szá­zaléka találta meg számítása­it Amerikában. Kevesen tud­tak beilleszkedni a még min­dig pionírjellegű amerikai társadalomba. Egy részük különböző veszélyes kalan­dok keretében hullott el Ame­rika és Európa csataterein. Másrészük megvárta a hazai politikai helyzet változását, feladta a kemény emigráns sorsot, és az 1867-es kiegye­zés után visszatért Magyaror­szágra. Nagyon kis részük azonban - Kossuthhoz ha­sonlóan - nem volt hajlandó kiegyezni a Habsburgokkal Inkább élte az emigránsok szomorú életét. Az utóbbiak között különleges helyet fog­lal el Madarász László (1811- 1909), a negyvennyolcas ra­dikálisok rettegett vezére, a Honvédelmi Bizottmány tag­ja és Kossuth „rendőrminisz­tere”, aki hat évtized keserű száműzetés után, kilencven­nyolc éves korában, megbé­lyegzett emberként, a negy­vennyolcasok legtragikusabb tagjaként hagyta itt az ár­nyékvilágot. Madarász László sorsa egy valódi görög tragédiához ha­sonlít. Váratlanul dobta föl őt a történelem, 1848-ban hirte­len és talán egy kissé érdem­telenül jutott óriási hatalom birtokába, és ezt az ölébe hullott hatalmat igen sokszor nyersen és érzéktelenül hasz­nálta. Azt követően azonban épp oly váratlanul és hirtelen zuhant le az emberi keserű­ség és általános megvetés hullámvölgyébe, mint ahogy fölemelkedett. Magányosan, szinte min­denkitől elhagyatva élte le szomorú életét. Életdrámájá­ban a katarzist a saját elkésett halála jelentette, ami azon­ban csak neki egyénileg je­lentett megváltást, nem pedig Magyarországon maradt csa­ládjának, akiknek nevét és becsületét örök ködfelhőben burkoltan hagyta maga után. Amerikai leszármazottai pe­dig azt sem tudták, hogy ki volt, s halála után egyik nap­ról a másikra elfelejtették öt. Madarász hitevesztett em­berként került az emigráció­ba, mert az ún. Békepárt em­berei még 1849 tavaszán megvádolták őt a Habsburg­­kémkedés miatt kivégzett gróf Zichy Ödöntől (1809- 1848) elkobzott gyémántok állítólagos elsikkasztásával. Mivel hatalma teljében Ma­darász rengeteg ellenséget szerzett magának, s mivel ezt a vádat az általa hazaáruló­nak nevezett, de majdnem mindenki által kedvelt Jókai Mór tette közzé az Esti Lapok című kormánylapban, a re­ménytelen helyzetből mind­inkább kiutat kereső mérsé­keltebb elemek azonnal ösz­­szefogtak ellene. Ez a lénye­gében megalapozatlan vád hirtelen Madarász összes el­lenségét egy táborba sodorta. S azok aztán keresztülvitték, hogy Kossuth is elejtse őt, az országgyűlés pedig „becsü­letvesztettnek” nyilvánítsa. Ez a megbélyegzés Mada­rászt egész életében végigkí­sérte. Szinte mindenki elfor­dult tőle, még az általa vala­mikor szíwel-lélekkel támo­gatott Kossuth is. „Egyetlen szavad megmenthette volna becsületemet” - írta szemre­hányóan az egykor egekig magasztalt kormányzójának. Kossuth azonban - elsősor­ban politikai, s talán szemé­lyi megfontolások alapján - néma maradt. így tehát, ami­kor Amerikában járván állító­lag találkozni akart egykori miniszterével, Madarász az­zal vágta el a találkozás lehe­tőségét, hogy kijelentette: „Én Kossuth nevű urat nem isme­rek”. Ezzel aztán a kocka végleg el volt vetve. Mada­rász feje fölött mindinkább elhatalmasodott a sokak által hirdetett sikkasztás vádja, és Magyarországon a kiegyezés korában már csak, mint „a gyémántos minisztert” emle­gették. Madarász László 1851 au­gusztusában érkezett Új-Bu­­dára első házasságából szár­mazó s általában hasznave­hetetlennek ismert tizenöt éves Vilmos nevű fiával, aki egy év múlva elszöktette Új­házi Lászlónak egy évvel fia­talabb Ilka nevű leányát. Mi­vel megbélyegezettsége mi­att nem érezte magát jól ma­gyar társaságban, már a kez­det kezdetén különhúzódott. Új-Buda központjától mint­egy 18 mérföldnyire (29 km) vett magának egy kis farmot, amit „Magyar Forrásnak” ne­vezett el. Ott kezdte meg kö­zel hat évtizedes remete éle­tét. A negyvennyolcas politi­kai emigráció tagjaival nem tartott kapcsolatot. Minden magyar megmozdulástól tá­vol tartotta magát. Az idő­közben százezrekre nőtt ma­gyar gazdasági emigráció képviselőivel sem érintke­zett. Az amerikai-magyar írók és újságszerkesztők leve­leire sem válaszolt soha. Eb­ben az egész nagy idegenség­­ben csupán hű barátjával, az ugyancsak negyvennyolcas Varga Ferenccel tartott rend­szeres kapcsolatot, aki 1858- ban történt házassága után közvetlenül Madarász birto­ka mellett vett földeket. Varga Ferenc halála napjáig hitt Ma­darász ártatlanságában, és azt mindig is hangoztatta. Madarász László 1855-ben ismét megnősült. Egy Sybilla Asbach nevű német nőt vett feleségül, akitől négy gyer­meke született. Négy évtize­den keresztül túrta vele a föl­det, végezte a kemény pa­raszti munkát, de sajnos igen kevés eredménnyel. Gyerme­kei közül egyik sem tanult meg magyarul. József fia va­kon született, s mindvégig apjával maradt. Lajos fia so­káig katona volt, majd pedig jogi vizsgát tett, és idővel, mint ügyvéd működött. Leá­nyai - Hermina és Florence - pedig egy-egy amerikai far­mernek lettek feleségei. 1893-ban, a 82 éves Mada­rász otthagyta az Iowa állam­beli Új-Budát, és a Florida északkeleti részén lévő Palatka vidékére költözött, ahol narancstermesztéssel foglalkozott. De ott sem volt szerencséje. Narancsfáit tönk­retette a váratlan fagy, ő pedig kilencvenévesen kénytelen volt visszaköltözni északra. Missouri állam déli ré­szén, Douglas megyében, egy Good Hope nevű kis fa­lucskában vett magának há­zat és veteményeskertet. Ott is halt meg kilencvennyolc évesen, 1909. november fi­án. Szerencsére, Hermina nevű leánya (Francis E. Bray baptista lelkész felesége) ér­tesítette a clevelandi Szabad­ság szerkesztőségét, külön­ben talán még azt sem tud­nánk, hogy hol és mikor hagyta itt az árnyékvilágot. Madarász László egész életében loholt, küzdött és szenvedett, s mégis mindig szegény ember maradt. Épp ez a tény a legerősebb érv a gyémántsikkasztás vádja el­len. Ha azok a gyémántok va­lóban nála lettek volna, akkor nem élt volna hat évtizeden keresztül oly szegénységben, amely az élete utolsó éveiben már csak nyomornak nevez­hető. Ezen legmeggyőzőbb bizonyíték mellett azonban újabban több közvetett bizo­nyíték is fölmerült Madarász bűnössége ellen. Ezek a bizonyítékok első­sorban a magyarországi kap­csolatokkal is rendelkező, nyilvánvalóan magyarbarát jeles francia történész, író és államférfi, Maurice Paléolo­­gue (1859-1944) egyik felme­nőjéhez, a havasalföldi szüle­tésű, pszeudo-görög szárma­zású Cesar Botiachoz, magya­rosan Fóliák vagy Bolliák Cé­zárhoz (1813-187?) vezetnek. Mint Jánossy Dénes A Kos­­suth-emigráció (1940) című forrásgyűjteményében, vala­mint Takács Ferenc Két fla­mingó (1982) című munká­jában részletesen kimutatta, Boliac-Bolliák-Pollák Cézár a magyar szabadságharc idején Kossuth és a magyar-román megbékélés híve volt, s mint ilyen, igen közel került mind Bem tábornokhoz, mind pe­dig magához Kossuthhoz. Éppen ezért bízta meg őt Kossuth azzal, hogy az akko­ri havasalföldi török helytar­tót, Omer pasát, a szokásos balkáni módon, a Zichy-féle gyémántok átadásával vesz­tegesse meg és nyerje meg a magyar ügynek. A gyémán­tokat 1849 nyarán Duschek Ferenc (1797-1872), a Szeme­­re-kormány pénzügyminisz­tere át is adta Boliac-Bolliák- Polláknak. Az azonban az összeomlás zűrzavarában, Oláhország helyett Törökor­szágnak vette útját, ahonnan viszont egy Timoléon Paléologue álnévre kiváltott angol útlevéllel Málta szigeté­re utazott. Az akkor brit ura­lom alatt lévő szigeten azon­nal legitimálta új személy­­azonosságát, mégpedig úgy, hogy ott az újonnan szerzett nagy vagyon segítségével örökbe fogadtatta magát a hajdani bizánci uralkodók egyik lecsúszott kései leszár­­mazottjávaL Ezt követően az­tán már a jeles történelmi név bútokában utazott tovább Párizsba, ahol egy gazdag és tudományokban is jeleskedő család alapítója lett. Ha ez valóban így volt - s pillanatnyilag minden jel erre mutat, hogy tényleg így tör­tént a dolog - akkor ez a tény Kossuth személyiségére is sötét árnyékot vet. A fontiek alapján ugyanis a volt ma­gyar kormányzó teljesen tisz­tában volt a Zichy-féle gyé­mántok sorsával, s csupán politikai és személyi okok miatt nem volt mersze azt bevallani. Ez a félresikerült és politikailag igen naiv oláhországi próbálkozás ugyanis sokak szemében megkérdőjelezte volna Kos­suth vezetői képességét, és a vagyont érő családi kincsei­ket kereső Zichyek pedig tőle kértek volna kárpótlást. így aztán Kossuth jobbnak látta hallgatni. Föltehetően meg volt győződve arról, hogy a nemzeti érdekek mindig megelőzik az egyéni és sze­mélyi érdekeket. A saját ma­ga által megfogalmazott és saját személyében összpon­tosított magyar nemzeti célok érdekében tehát még azt is el­fogadhatónak vélte, hogy egyik leghívebb követőjét az örök megbélyegzés és örök nemzeti kivetettség homályá­ba taszítsa. Az 1900-as évek elején a nemzeti megbélyegzés súlya alatt roskadozó Madarász László már szinte koldusszin­ten élt vak fiával Szegénysé­ge, megbélyegezettsége, szellemi és anyagi nyomorú­sága vörös fonalként vonul végig öccsével váltott minden egyes öregkori levelén. 1900. október 15-én például ezt írja floridai Palatkából: „40 éves koromban értem Ameriká­ba, s itt 49 évekig kéz-dol­gomból megéltem vak fiam­mal.. Most, mint 89 éves, tu­dok tenni még valamit, mi kell s teszek is naponként, de pénzt szerezhetni a napi kiadásokra egy fillért se tu­dok. Még jövő év február utol­jáig fedezve vagyok évi 110 dollár kamattal de ha azon túl csak az lesz a bevehetés..., vak fiammal kellene házról házra koldulni mennem, ami nekem mindennapi meghalással egy... Mert a ha­lál nem keserű, de négy vagy lehet tíz évig mindennap ha­lált szenvedni, nem emberi... Szemeim könnyeznek..., so­ká remegve tudtam ezeket le­írni; tán a halál könnyebb, mint ésszel bíró, kiedzett 89 évesnek így elgyengülni. Reg­gel hä óra” Itt az agg száműzött hirte­len abbahagyta az írást, azon­ban nem tudta megállni, hogy egy óra múlva még oda Az elmúlt hét év alatt dr. Várdy Béla professzor három külön kötetben összegezte az ame­rikai magyarság múltját és jelenét. Ezek közül az első az amerikai magyarság múltjának legátfogóbb összegezése magyar nyelven; a második egy rövidebb angol nyelvű szinté­zis, melynek ez a második változata; s a harmadik pedig dr. Várdy Huszár Ágnessel kö­zösen írt magyar nyelvű tanulmánykötet, mely két tucat fejezetben nézi át az amerikai magyarság múltját és Magyarországhoz való viszonyát. 1) Magyarok az Újvilágban (Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaság, Budapest, 2000, 840 oldal. US$40.00+US$2.00 postaköltség Észak- Amerikában.). 2) The Hungarian-Americans (Simon Publications, Safety Harbor, Florida, 2001. 215 oldal. US$20.00 + US$2.00 postaköltség Észak-Amerikában). 3) Újvilági küzdelmek (Mundus Kiadó, Budapest, 2005, 370 oldal. US$25.00 + US$2.00 postaköltség Észak- Amerikában.). Mindhárom kötet megrendelhető a szerzőknél: Prof. S. B. Várdy 5740 Aylesboro Avenue Pittsburgh, PA 15217, USA TeL 412422-7176 E-mail: Svardy@aoLcom // AHVardy@aoLcom A magyar nyelvű kötetek Magyarországon is kaphatók a könyvesboltokban. ne vesse a következő sokat­mondó sorokat: „Bevételem semmi. Ruháról és más tízfé­le kellőről szó sincs. Leányom tanít.., kap havonta 8 dol­lárt; Louis fiam sergeant (őr­mester), kap ruházatot az ál­lamtól; Józsi fiam születve vi­lágtalan, mosásban a kerekä hajtja hetenként. Én tüzä ra­kok fél häkor, fát vágok, s konyhába hordom, de ruhá­zatom már pusztuló, 3 éves bakancsban díszlek, 5 éves ruházattal”. Ezek a szavak sok mindenről vallanak, de semmi eseüe sem egy gyé­mántsikkasztásból meggaz­dagodott emberről. Közben a honvágy is mindinkább mardossa a ki­lencvenes éveit taposó aggas­tyánt. 1905. május 5-én pél­dául így ír a nála három évvel fiatalabb öccsének: „Már majd négy éve, hogy mindég szeretnék nálad len­ni és veled élni, míg e földön kell tartózkodnom... Én hát igen elkívánom helyzetemet, hogy nem lehetek nálatok és közöttetek; mert én arról nem tehetek, hogy nincs pén­zem, és üt kell szenvednem... szülőföldemért és Ti értetek édes vérdm”. Négy év múlva pedig már nem bír önmagával Úgy érzi, hogy halála előtt még egyszer mindenáron meg kell látnia hazáját: 1909 májusában te­hát hirtelen levelet ír Kapos­váron élő unokaöccsének, amelyben bejelenti tervezett látogatását: „Engem annyira elfogott a honvágy, édes An­dor öcsém, hogy most már gyermekeim és fele­ségem minden lebeszélése sem képes eltéríteni abbéli szándékomtól hogy még egy­szer láthassam szeretett ma­gyar hazámat. Kilencven­nyolc esztendők súlya nyom­ja a vádlóimat, de azért nem rettegek vissza a nagy és fáj­dalmas úttól: talán az Isten ód erőt hozzá!” Madarász László terve azonban csak terv maradt, és így honvágy mardosta lelke kielégületlenül ment át az örökkévalóságba. Ugyanis mintegy félévvel a fönti levél után magyar hazája helyett az „örök haza” virányaira költözött. Oda, ahol talán több megértést és több szere­­tetet lelt, mint e földön; oda, ahol zaklatott, porig alázott lelke végre valóban megnyu­godhatott. Halála meg­akadályozta a „nagy idők nagy remetéjét” abban, hogy szülőföldjét még egyszer megláthassa, azonban attól is megóvta, hogy megérje sze­retett hazájának tíz évvel ké­sőbbi durva földarabolását. Madarász László izzó lel­kű magyar volt. S talán ez is volt a baj. Lángoló lelke nem ismert semmiféle kompro­misszumot, még akkor sem, amikor az ilyen kompro­misszum esetleg megment­hette volna őt mind a feje fö­lé tornyosuló vádtól, mind pedig a magányos, hosszú, és kegyetlenül kemény szám­űzetéstől Emlékúatot és végrendele­tet nem hagyott maga után. Csupán rokonaihoz, s főleg József öccséhez írt levelei en­gednek egy kis betekintést gondolat- és lélekvilágába. Ha volt utolsó kívánsága, ha kitört távozó leikéből egy végső sóhaj, az biztosan ide­genül és megértetlenül hul­lott le a földre. Gyermekei és unokái ugyanis egy szót sem értettek azon a nyelven, amelyen az öreg harcos élete utolsó szavait minden bi­zonnyal elsusogá. „Idegen” családtagjai idegen földben temették el, s miután sírját behányták, mindjárt el is fe­lejtették. Madarász László­nak tehát még az sem ada­tott meg, ami megadatott egykori barátjának, Varga Ferencnek: hogy végső ál­mában magyar talajra hajt­hassa le az élet küzdelmei­ben elfáradt fejét. Talán az amerikai magyarság egyik pionír történetírója fejezte ezt ki legérthetőbben mint­egy nyolc évtizeddel ezelőtt, amikor oly találóan megje­gyezte: „Újházy [sic] László hamvait [gyermekei] haza­vitték. Madarász László ki­hűlt szívére [azonban] nem borul a gyógyító, melengető zalai föld takarója”. Lehet, hogy ma már sírjá­nak helye is eltűnt. Lehet, hogy már azt sem lelné meg a magyar múlt emlékei után kutató kései utód. Állandó programok a Magyar Házban Hétfő és csütörtök este 7:30: Kodály Együttes táncpróba Kedd és csütörtök du. 2-6-ig: Nyugdíjas Klub Csütörtök este 7:30: Vadász Egyesület találkozója Szombat 9-12:15: Arany János Iskola tanítás Vasárnap du. 4: Barsi Ernő Népdal csoport összejövetele Könyvtár nyitvatartás: kedd du. 2 - este 8-ig szombat de. 10 - du. 2-ig Érdeklődni lehet a Magyar Ház irodájában: 416-654-4926 Jelentesse meg verseit, novelláit, regényeit, visszaemlékezéseit! Kis példányszámú könyvek nyomtatása kedvező áron! CORVINA Printig & Design 830 St. Clair Avenue West Toronto Tel: 416-658-3434 • Fax: 416-658-6613 www.corvina.ca • e-mail: info@corvina.ca flGyillAiü! FIGYELEM!!! 2007. JÚUUS1-TŐL ÚJ HELYRE KÖLTÖZIK a PANORAMA KÖNYVESBOLT Csak pár méterre a régi helyéről a Rákóczi Villa II-be 751 Woodbine Avenue main floor. Telefon: 416-833-3908 Továbbra is szeretettel várjuk kedves vásárlóinkat. Aykler REAL ESTATE INC. REALTOR KIADÓ LAKÁSOK $750-től $1.300-ig a város minden részében legalább 10%-kal olcsóbban mint az általános bérleti díj! Tel: 416-413-1300 Északon: Don Mills/Lawrence Keleten: Warden/St. Clair • Gerrard/Woodbine McCowen/Ellesmere • Kingston/Dundas Nyugaton: Humber River/Dundas • Bloor/High Park Központ: St. Clair/Christie • Carlton/Church • College/Ossington Dr* Péter Syrtash fogorvos Várom pacienseimet Medical Art Building 170 St George St. Suite 810 Toronto Ontario M5R 2M8 Telefon: 416-920 . FOGBEULTETES • KOZMETIKAI FOGÁSZAT • FÚRÁSNÉLKÜLI FEHÉR FOGTÖMÉSEK FÁJDALOMMENTESEN • HIDAK • KORONÁK . LÉZER FOGFEHÉRÍTÉS 90 PERC ALATT A LEGMODERNEBB FELSZERELÉSSEL! MINDEN PRIVÁT FOGORVOSI BIZTOSÍTÁST ELFOGADUNK! Telefon csak magyarul: 416-716-2686 Kezdő-haladó angol nyelvtanfolyam folytatódik a Magyar Házban, csütörtök esténként 6:30-8:30-ig. Jelentkezni lehet a Magyar Házban 840 St. Clair Ave, West Toronto, ONM6C1C1 Telefon: 416-654-4926 e-mail: office@hccc.org TELJESKÖRŰ BEVÁNDORLÁSÜGYI CÉG LIPTÁK-BENNET ORSOLYA, CCIC/IPC Akkreditált Kanadai Bevándorlásjogi Szaktanácsadó/Cégtulajdonos Állandó letelepedési engedélyek minden kategóriában , Ideiglenes vízumok (látogatói, munkavállalói, diák), Ideiglenes miniszteri engedélyek, Törvényvégrehajtási ügyek, Appeals Division fellebezés, elfogatás esetén való kihallgatások... stb., teljeskörű szaktanácsadás. Hiteles dokumentum fordítás Részletfizetési lehetőség Specializálódunk előzetesen negatívan bírált vagy mellékezelt ügyekben! Számtalan hiteles ügyfél referenciával rendelkezünk. Célunk a közösség kanadai bevándorlási ügyeinek integritással, magas szaktudással és professzionalizmussal való lebonyolítása. Informálódjon a jelenlegi bevándorlási törvények és jogszabályok útvesztőiről! 13 év tapasztalattal (több év ex-bevándorlási hivatalnokokkal) állunk rendelkezésére. A Canadian Society of Immigration Consultants (CSIC) és a Canadian Association of Professional Immigration Consultants (CAPIC) teljes jogú tagja vagyok. 311 Sheppard Ave. E, Suite 100, Toronto, Ontario, Canada M2N 3B3 Tel: 416 512-9900 vagy 416 5124)991 Fax:416512-9918 E-mail: terraimmiqr3tk)n@on.äbn.com • saját készítésű hústermékek (szalámik, kolbászok, felvágottak, füstölt áruk) • friss húsok európai • import áruk és csemegék A magyar ízek legjavával és figyelmes kiszolgálással várjuk kedves vásárlóinkat. Nyitva tartás: Hétfő, vasárnap: zárva Kedd: 8-17 Szerda: 8-17 Csütörtök: 8-18 Péntek: 8-19 Szombat: 8-16 Tel/Fax: 416-663-8323 145 Norfinch Dr., Unit 6, 7 & 8, Downsview

Next

/
Oldalképek
Tartalom