Kanadai Amerikai Magyarság, 2007. március-június (57. évfolyam, 9-25. szám)

2007-06-09 / 23. szám

2007. június 9. - 23. szám - - 5. oldal Spekulánsok ] Előre bocsátom: a címben szereplő kifejezés nem a tőzsde játékosa­ira vonatkozik. A spekuláns szó ancien régime-bői visszamaradó ne­gatív csengése nem nekik szól S tulajdonképpen a Kádár-kor simlis csertcselőit sem bántanám, többségükben pitiáner csirkefogók lehe tek, vagy tán azok sem. Ez a történet másról másokról szól Ma nem túl nagy dicsőség megvallom, így akár őszintének is elfő- | gadlutíó: én valahol örültem, amikor Gyurcsány Ferenc lett a mirtisz terelnök. Félreértés ne essék, nem személyiségének rejtett bája fogott meg, s pláne nem politikai szimpátia alapján közelítettem meg a kér­dést - új választásban akkor az ellenzék sem reménykedett, a dolgot I szoclib koalíción belül kellett rendezni. Észérvre véltem lelni, i Medgyessy Péter arisztokratikusnak reklámozott teszetoszasága csak I még nagyobb kuplerájt teremtett az országban. A rendszerváltás utáni I Magyarország akkor sem vök, ma sem a gentlemen ’s agreementek vi- I lága. Gyurcsány vetélytársáról egy percre sem jutott eszembe az úri ele *\ gancia, Kiss Péter tökéletes képviselője a késő kádári funkcionárius­nak. Nem az volt a baj vele, hogy unalmas és semmitmondó, a gond 3 ott vök, hogy brancson belüli. Kisstől tökéletes naivitás vöt azt remélni, hogy bármit kezd a szoá- i álista és SZDSZ-es háttéralkukkcd, beleszól a lobbistáknak becézett j pártközeli „bőröndös”pénzemberek ügyleteibe. Hogy egyáltalán hozzá | mer nyúlni ehhez az államigazgatásnak csúfolt korrupciós mocsár- 1 hoz, hogy - nevezzük nevén a gyereket - nem hagy többet senkit sem I bpni. Most lehet rajtam röhögni: ezért lett volna jobb Gyurcsány? Hi- 1 szén előéletéről üzleti machinációiról már sportminiszterként bőven lehetett tudni, vagy legalább is sejteni. Igen, ezért Gyurcsány, sőt, ép- \ pen ezért igen. Rabló-pandúr bgika. Ha valaki, Gyurcsány ismerte a korrupció kis- ' és nagykapuit, az állami pénzek, a közös elsíbolásának módját. | Mondhatta volna uraim, ismerjük egymást, én vagyok a miniszterei- 1 nők, innentől vége a bpásnak. Nem mondta. Nem akarta mondani, I nem azért btt miniszterelnök, hogy ezt csinálja Azt csinálta, amit ad- 1 dig, csak nagyban. Legyen már világos: a mai Magyar Köztársaság kormányfője nem 1 tehetséges üzletember volt, aki teremtett és termelt valamit, átvergődve 1 az állami bürokrácián. Gyurcsány Ferenc vállalkozóként nem hozott I létre és nem gyártott semmit, és éppen hogy kihasználta az állami bü- * rokrádában levő kapcsolatait, hogy az államét megszerezze, majd el- j adja. Főbg földet és ingatlant. Most is ezt teszi, ezt teszik, akik vek a | hatalomba érkeztek, illetve vek megalkudtak. Soroljam? Az egykori | nyibánvaló magánbizniszt, például az őszödi kormányüdülő villáját | most hagyjuk - vajon minden ott is végződik, ahol egykor kezdődött és 1 folytatódott, mondjuk a buliból kimaradó szocik szabnpuccsával? -, | kormányfői idejéből viszont ott a kormányzati negyed Hol építenek, / kikkel építenek, kitől bérlik, a meglévő épületeket kinek adják el? I Multiberuházások, például a Hankook: kitől és hol vesznek területet? i Autópályák és metró: hol és kitől sajátítanak ki területet, mi mellé épí- I tik? Kórházak és iskolák: melyeket zárják be, és adják el az épületeket j és földeket? Kinek és mennyiért? Oktatás- és orvosszakmai vagy ingat- I knszakmai döntés? Mi bsz a Kossuth térrel? Avagy némi mellékes: pártelnökként ki dönt a Köztársaság téri épületről? Ténybg csak vélet­len, hogy oda is kerül egy metrómegálló, pár száz méterre a Keletitől? Ki veheti meg, s kitől szerzik vagy kitől bérlik az új központot? S végül mi bsz a termőfölddel? Kinek adnak szabad utat a vásárláshoz? S ha az unió figyelő szeme miatt a kiről nem, csak a mikorról dönthetnek, nem mindegy-e, hiszen - a zsebszerződések után - kinek bsz akkor egyáltalán még módja vásárolni? Egyszerű fóldspekuládó lenne hát az egész, nagy gctrral reklámozott reformkormányzás? Államférfiak - még ha sokszor kétes jövőképpel is megáldott politikusok - helyett ingatlanügynököké az ország vezetése? Megbhet, mindez csak rossz összeesküvés-elmélet Talán más a fent emlüett tények összekötő fonala. Azonban higgyük el nagyon nagy baj van ott is, ahol ezek a dolgok „csak” megtörténhetnek. Végezetül nem lőném el azt a közhelyes poént sem, hogy ha várunk, a végén az egész országot eladják alóbnk. Ez ugyanis már lényegében megtörtént. Nincs mire várni. Máté T. Gyula (MH Online) Tőkés László összefogást sürget Brüsszelben Egységben a magyar erő Reálisnak tartja Tőkés László az uniós tagállamok magyar kép­viselőinek összefogását a nemzetpolitikai érdekek közös képvi­seletéért. A királyhágómelléki református püspök a Magyar Hír­lapnak nyilatkozva elmondta: megválasztása esetén a legfőbb feladata a magyarság hiteles képviselete Európa előtt. Mint elmondta:- A Romániai Magyar Demok­rata Szövetség, kezdeti hőskorát leszámítva, egyre hiteltelenebbül képviselte Romániát és a románi­ai magyarságot. Ennek az álma­gyar, „magyar nemzetiségű ro­mán” politikának a korrekciójára van szükség. Tőkés László elképzelhetőnek tartja, hogy megválasztása esetén a különböző tagállamokból érke­ző magyar képviselőkkel össze­fogva együtt tevékenykedjen.- Ha létrejön is ilyen együttmű­ködés, annak ellenére, hogy most zavarosnak tartom a helyzetet, mindenképpen arra törekszünk majd, amit egyházi téren, ökume­nikus fórumokon már meg is tet­tünk: a magyar református össze­fogásra. Amikor összefogunk - az anyaországból és az utódállamok­ból származó küldöttek - egy öku­menikus európai vagy világgyűlé­sen, mindig mi vagyunk a legné­pesebb református küldöttség. En­nek mintájára össze tudnánk fog­ni mi, magyarok az európai fóru­mokon is, és akkor valóban nem­zetpolitikát tudnánk folytatni eu­rópai, nemzetközi szinten - nyilat­kozta Tőkés László. János Károly a béke és a jólét térségének nevezte az EU-t Koronás fő a „Az 1956-os magyar forradalom történelmi mérföldkő volt, és kulcsfontosságú láncszeme az európai újraegyesítésnek” - mondta a Parla­ment felsőházi termében I. János Károly. A spanyol király történelmi áttekintést nyújtott a két nép kapcsolatairól. Szólt a honfoglalás és a Szent Korona jelentőségéről, felidézte a középkori Magyarország és Aragónia dinasztikus kapcsola­tait. Kiemelte az 1944-es budapesti zsidómentése­ket és a háború utáni spanyol emigránsok ma­gyarországi befogadásának fontosságát. Az uralkodó ezután a magyar kultúra és tudo­mány jelentőségét ecsetelte: név szerint is meg­említette Bartók Bélát és Kodály Zoltánt, míg a két futball-legenda, Puskás Ferenc és Kubala Lásztó példájában a népeink közötti közeledést látta. A király elismeréssel szólt az 1956-os magyar forradalomról, és kifejezte örömét, hogy részt ve­hetett a tavalyi megemlékezésen. Méltatta az eu­rópai együttműködést, a béke, a jólét és a stabili­tás térségének nevezte az Európai Uniót. felsőházban János Károly spanyol király (jobbról) fog kezet Sólyom László köztársasági elnökkel, aki mögött Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szili Katalin házelnök látható Parlamenti beszéde után 1. János Károly találko­zott Gyurcsány Ferenc kormányfővel és a parla­menti pártok frakcióvezetőivel, s az Interparla­mentáris Unió magyar-spanyol baráti tagozatának tagjaival folytatott eszmecserét. Az uralkodó Göncz Árpád és Mádl Ferenc volt köztársasági el­nökkel is találkozott. Sólyom László fogadta a VMSZ vezetőit Letelepedés nélküli állampolgárság? Sólyom László fogadta a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőit, Pásztor István elnököt, Dévavári Zoltán alelnököt és Váradi Ti­bor elnöki tanácsadót Budapesten, a Sándor-palotában. Az ál­lamfő Koszovó rendezését említve azokról a veszélyekről érdek­lődött, amelyek a vajdasági magyarságot érinthetik. A VMSZ elnöke szerint olyan koszovói rendezésre is számíta­nak, amelynek következtében sok szerb indul el a Vajdaságba. Szóba került a kettős állampol­gárság kérdése is, amit a VMSZ vezetői szerint törvénymódosítás­sal kellene megoldani. Olyan el­képzelést vázoltak fel, amely a magyar államra nem róna egész­ségügyi és szociális kötelezettsé­geket. A délvidéki vezetők letele­pedés nélküli kettős állampolgár­ságra gondolnak, azon magyarok számára, akik a határokon túl él­nek, és országuk belső jogrendje nem tiltja ezt a megoldást. így ez a Vajdaságra, Horvátországra, illet­ve a nyugati magyarságra vonat­kozó megoldás lehetne. A vízumkérdéssel kapcsolat­ban arról beszéltek a VMSZ veze­tői, hogy a költségek csökkentése érdekében olyan rendszert kelle­ne bevezetni, amelynek keretein belül a vízumokból befolyó össze­geket vissza lehetne forgatni azoknak a magyaroknak, akik a későbbiekben vízumért folya­modnának. Erre Európában volt példa, az NSZK működtetett egy ilyen rendszert, amikor még két Németország létezett. Nincs székely szövetség Az ötödik próbálkozás­ra sem sikerült bejegyezni a székelyföldi önkor­mányzatok szövetségét a sepsiszentgyörgyi bírósá­gon. A Szövetség a Szé­kelyföldért Egyesület jogi bejegyzését ezúttal az akadályozta meg, hogy két háromszéki - a szent­­katolnai és nagyborosnyói - önkormányzat vissza­vonta a társulásra vonat­kozó határozatát. Ezért a tárgyalást június 13-ára halasztották. A Szövetség a Székelyföldért Egyesület létrehozásáról tavaly de­cemberben döntött mint­egy 200 Kovászna, Hargi­ta, Maros és Brassó me­gyei polgármester, illetve RMDSZ-es vezető azzal a céllal, hogy az önkor­mányzatok együtt dolgoz­zák ki a térség gazdasági és kulturális fejlesztési stratégiáját. Nemzetiségi fórum alakul A Magyarországon élő nemzetiségek fórumának létrehozását javasolta az Országgyűlés elnöke az or­szágos kisebbségi önkor­mányzatok elnökeivel foly­tatott budapesti találkozón. Szili Katalin azzal indokol­ta javaslatát, hogy 15 éve nem sikerült megoldani a kisebbségek parlamenti képviseletét, így e fórum - amíg e hiányosságot nem sikerül pótolni - lehetősé­get biztosítana az érdekek képviseletére. Elmondta: tervei szerint a nemzetiségi fórum találkozói rendsze­resek lesznek, és lehetőség nyílik a hazai nemzetisége­ket érintő stratégiai kérdé­sek megvitatására. Magyarveszély a Felvidéken? Magyarveszélyről be­szélt, és szélsőségesnek ne­vezte Sólyom Lászb magyar államfőt Ján Sbta, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke. „Vajon nem politikai szélsőséget bizonyít-e” az, hogy a magyar köztársasá­gi elnök pártolja a határon túli magyarok autonómia­­törekvéseit? - tette fel a kér­dést a magyarellenes indu­latairól elhíresült szlovák kormánykoalíciós párt el­nöke, utalva Sólyom László május 18-án elhangzott ál­láspontjára. Az SNS elnöke heti rend­szerességgel előáll „a Szlo­vákia területi egységét fe­nyegető magyarellenes ár­mánykodás” új fejleményei­vel, és ezt most azzal próbál­ta bizonyítani, hogy lám, a magyar államfő legitimnek minősítette a kisebbségek autonómiatörekvéseit. Slota a Magyar Koalíció Pártjának elnökét, Csáky Pák és az Eu­rópai Bizottságot azzal gya­núsította meg, hogy az uni­ós alapok elosztása során Csáky és a bizottság Szlová­kia ellen cimborái. Az államelnök Verestóyt „oligarchának” nevezi Vizsgálat a szenátor ellen Vizsgálatot indított a ro­mán korrupcióellenes hi­vatal Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor ellen. A politikust Traian Basescu államfő a felfüg­gesztéséről szóló népsza­vazási kampányban több­ször is oligarchaként emle­gette, aki szerinte törvény­telen erdőkitermelésből, feldolgozásból gazdago­dott meg. A székelyudvarhelyi mil­liárdos szenátort tavaly ta­núként hallgatták ki a ro­mán főügyészségen a Rompetrol olajcég ügyé­ben, melynek vezetője el­len adócsalás és pénzmosás gyanújával folyik eljárás. Verestóy 1996 óta a Ro­mán Hírszerző Szolgálatot figyelő képviselőházi és szenátusi közös bizottság­ban tevékenykedik. Az idei nyár az amerikai magyar diplomáciai életben a személyi változások időszaka lesz, hiszen az Amerikai Egyesült Államokban három helyszínen is ezekben a hónapokban kerül sor az első szá­mú vezetők cseréjére. Elsőként jú­niusban a Los Angeles i magyar főkonzuli poszton Bokor Balázs nagyköveti rangban kezdi meg a munkáját, azután az ősz elején új magyar nagykövet kerül Washing­tonba, Somogyi Ferenc egykori külügyminiszter személyében. New Yorkban is személyi váltás történik, itt Polgár Viktor - jelenle­gi külügyminiszteri szóvivő - lesz az új főkonzul Lapunkban folyamatosan bemu­tatjuk az új vezetőket, elsőként dr. Bo­kor Balázs pályafutásával ismerke­dünk meg, aki jelenleg még a Külügy­minisztérium protokoll osztályát ve­zeti, itt fogadta hivatalában a Kana­dai/Amerikai Magyarság felelős szer­kesztőjét.- Nagykövet úr, készül már az újabb kihívásra? Mint ébtrajzából ki­derül sokadik ilyen jellegű feladata ez, hiszen fiatal kora ellenére szinte bejárta mára világot, a három évtized alatt sok kormányváltást megélt - iga­zi karrierdiplomata.- Valóban, hivatásomnak és szak­mámnak tartom a diplomáciát, s hogy számos kormány és külügymi­niszter alatt szolgáltam, ez a tény mu­tatja, hogy a szakma munkának, elis­mertségnek nagy értéke van ezen a területen. Diplomáciai pályafutásom­hoz elég korán megkaptam az indítta­tást. Budapest talán legjobb középis­kolájában, a Fazekas gimnáziumban már tizenévesen elkezdtem érdeklőd­ni a külügyek, a diplomácia iránt. Tudtam, hogy a nyelvtudás is alapve­tő feltétel, ezért a gimnáziumi évek Bokor Balázs, a magyar diplomáciatörténelem legfiatalabb nagykövete Los Angelesben Kiemelt figyelem övezi a nyugati magyarságot Együtt George W. Bush amerikai elnökkel magyarországi látogatásakor alatt angolul, oroszul és japánul tanul­tam. Kizárólag magamnak, tanulmá­nyi eredményeimnek és érdeklődé­semnek köszönhetően felvételt nyer­tem a moszkvai Nemzetközi Kapcso­latok Állami Egyetemének diplomáci­ai karára, arab nyelvi szakra. Az egye­tem - miután megszabadult az ideoló­giai sallangoktól - a mai napig is bizo­nyítja magas szakmai színvonalát, nemzetközi elismertségét, nekem is kiváló alapokat adott a szakmához. Nem véletlen, hogy jelenleg az ott ta­nuló külföldi diákok nagy része az Amerikai Egyesült Államokból érke­zett!- Mikor kezdődött el a dipbmáciai karriere, s hol melyik országban de­bütált?- Egyetemi éveim után, 1981-ben kezdtem meg a diplomáciai karriere­met a Külügyminisztériumban. Első külszolgálatom Líbiában volt, ahol konzulként foglalkoztam ötezer, ott dolgozó magyar állampolgár ügyes­bajos dolgaival. 1986-89 között a Kül­ügyminisztérium Izraellel és az arab országokkal foglalkozó főosztályán dolgoztam. Magyarország a kelet-kö­­zép-európai országok közül elsőként létesített hivatalos kapcsolatot Izrael­lel. E kapcsolatépítés folyamán kezd­tem hivatalból a héber nyelvet is ta­nulni. 1989-92 között Szíriái és jordá­­niai nagykövetségünkön dolgoztam, ahol az első öbölháború idején a ku­vaiti magyarok hazamenekítésének feladata is rám várt, miután Irak elfog­lalta Kuvaitot.- 1992-ben alig harmincöt évesen, a magyar dipbmáciatörténebm bgfi­­atalabb nagykövete btt Libanonban, Bejrútban, s mint eddigi életútja is jel­zi, nem éppen a bgnyugodtabb hely­színekre vezényelték...- Mindig is szerettem a kihíváso­kat, a nehézségeket, a megoldásra vá­ró feladatokat, ezért bárhová nevez­tek ki, igyekeztem maximálisan érvé­nyesíteni a két ország kapcsolata vi­szonylatában a lehetőségeket. Termé­szetesen, ezzel nem ért véget a diplo­máciai pályafutásom: utána Cipruson voltam nagykövet, majd Bu­dapestre történő hazatérésem után a Külügyminisztérium Afrikai és Közel-keleti Főosz­tályát vezettem. 2000-ben is­mét hasonló megbízatást kap­tam, ezúttal Szíriában és Jor­dániában lettem nagykövet. Ezt követően, az ötéves kül­szolgálatom leteltével, 2005- ben állami protokollfőnök let­tem, így a rendkívül sok prog­ram között, George Bush amerikai elnök budapesti látó- A gatását is én szerveztem. Örömmel tölt el, hogy bármelyik eddigi magyar kormány idején bírtam a bizalmat, hogy igazi köztisztviselőként ellát­hassam pártatlan feladataimat. Fon­tos volt számomra, hogy magyaror­szági tartózkodásaim idején több ma­gyar egyetemen előadásokat tarthat­tam, számos rádiós és televíziós csa­tornán a diplomáciai szakma kérdése­iről mondhattam el véleményemet, tapasztalataimat.- Los Angebs főkonzulátusa meny­nyiben más feladat a korábbiakhoz képest? Hogyan készül kaliforniai székhelyére?- A protokollfőnökség után öröm­mel fogadtam el a Los Angeles-i fő­konzuli megbízatást. Eddig 70 or­szágban jártam. Los Angelest egy­szer, 1999-ben volt módomban felke­resni, ottani külszolgálatomra nagy energiával készülök. A főkonzulátus­hoz tartozik az Amerikai Egyesült Ál­lamok fele. Kalifornia a világ gazdasá­gi hatalmainak élvonalában van, hal­latlanul nagy lehetőségeket biztosítva pápai fogadáson Sólyom László államelnökkel a kreatív kapcsolatfejlesztésnek min­den lehetséges téren. Úgy kezdek ne­ki majd külszolgálatomnak, hogy meggyőződésem szerint nagyon sok eddig még kihasználatlan területen le­het a magyar-amerikai kapcsolatok fejlesztéséhez tevékenyen hozzájá­rulni. Eddigi, közel három évtizedes diplomáciai karrierem tapasztalatai azt mutatják, hogy az operati­vitás, a mobilitás, a kreativi­tás, a kezdeményezőképesség és a munkabírás meg tudja hozni eredményét. Ilyen ter­vekkel utazom ki Los Ange­lesbe is és határozott tervem az, hogy néhány év múlva, hazautazásomkor sok konk­rét eredményről tudjak majd beszámolni. Lételemem a kapcsolatok kialakítása, fenn­tartása, ápolása és a közös ér­dekekkel összhangban történő kama­toztatása. A nyugati part meghatáro­zó politikai, gazdasági, tudományos, kulturális és médiaköreivel igen in­tenzív együttműködés kialakítására törekszem majd.- A főkonzulátusnak a ma­gyar nemzeti érdekeket kell kép­viselnie. Ezen a területen fontos a helyi magyarsággal a magyar gyökerű amerikaiakkal való szo­ros kapcsolattartás.- Kiemelt figyelmet kívánok fordítani a nyugati magyarsággá történő kapcsolattartásra. A fő­konzulátusnak természetesen elemi feladata a nem kevés kon­zuli ügy „ügyfélbarát” kezelése, az érvényes jogszabályokká, rendelkezésekkel összhangban álló konzuli tevékenység ellátása. Kritika értelemszerűen mindenkit mindig ér­het, ám határozottan fogunk arra tö­rekedni, hogy intézkedéseink még magasabb szakmá színvonáon tör­ténjenek meg, és semmilyen rossz ér­zetet ne hagyjanak maguk után. Sze­mélyes célom is az, hogy minél széle­sebb körben és minél gyorsabban ala­kítsam ki a helyi kapcsolataimat. A fő­konzulátus ajtaja mindenki előtt min­dig nyitva áll, nincs tabutéma, amely­ről ne lehetne beszélni. Várom azt, hogy a kapcsolatfelvétel és a kapcsola­tok kialakítása kétoldáú legyen.- Nagykövet úr, végezetül megtud­hatnánk valamü családjáról?- Boldog családi életem van, hu­szonhat éve vagyok nős, feleségem, Erna eredetileg pedagógus. Bea lá­nyom 24 éves, ötödéves egyetemista, a budapesti Corvinus Egyetem nem­zetközi tanulmányok szakán idén diplomázik. Brigitta lányom 20 éves, jelenleg a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen másodéves, an­gol-kommunikáció szakos egyetemi hallgató. Valamennyien drukkolnak, hogy ameriká munkámban is siker­rel helytálljak, s lehetőségeikhez mér­ten ezt maximálisan segítik, így hát nem is lesz olyan nehéz ez a felada­tom... T.L. kitekintő

Next

/
Oldalképek
Tartalom