Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. január-június (55. évfolyam, 1-25. szám)

2005-04-02 / 14. szám

6 oldal — Magyarság — (No. 14) — 2005. április 2 Elrabolt történelem A történelemhamisítás oka az öntudat elleni támadás A történetírás a forrásait három helyről szerzi be: nyelvi írásos emlékekből, tárgyi emlékekből (ide sorolva a növényi, állati és emberi maradványokat) és a hagyományokból. Mivel a fentiek közül legkézen­fekvőbb az írásos emlékek kutatása, a történetírás kezdeteinél főleg ezeket a forrásokat használták, ám mert témától függően a források többsége nem a felhasználó nyelvén íródott, vagy lefordítják a kérdéses nyelvre, vagy ha a kutató ismeri a kérdéses forrás nyelvét, egyszerűen saját fordításában és értel­mezésében használja. Különösen nagy keletje van az ókori írásoknak, hi­szen görög, római történé­szek és utazók, arab, kínai és egyéb, fejlett tudomány­nyal rendelkező kereskedő népek nyitott szemmel jár­tak a világban és le is írták azt, amit láttak. Igaz, néha hallomásból értesültek bi­zonyos eseményekről, de azoknak a híreknek is van igazságmagja. Hűen emlé­keznek írásaikban azokról a népekről, akikkel kapcso­latuk volt. így számos, ab­ban az időben kevésbé fej­lett vagy más kultúrájú népekről, azok életmódjáról éppen tőlük értesülhet a múlt iránt érdeklődő laikus vagy kutató. A baj akkor kezdődik, ha ezeket a kútfőket a felhasználók kényük-ked­­vük szerint kezelik, vagy tudatlanságból, vagy előre megfontolt szándékkal. Az utóbbi esetben hamis ide­ológia támogatására szeret­nék felhasználni az ókori forrásokat: ezért vagy ki­hagynak részeket a szerző munkájából, vagy rosszul fordítják, vagy hamisan értelmezik. Mindhárom esetben az eredmény törté­nelemhamisítás, ami sajnos sokkal gyakoribb, mint ahogy gondolnánk. A forrá­sokat kényük-kedvük sze­rint válogató „szakembe­rek” olyan sok kárt tettek már a történelemtudomány­ban, hogy generációk és gondolkodó kutatók kelle­nek ahhoz, hogy helyreál­lítsák a „kisiklott” történel­met. Minket, magyarokat is megrövidítettek ezzel a módszerrel, amennyiben őstörténetünk pontos föl­tárása a mai napig nem tör­tént meg. Fiataljainknak az uralkodó ideológiának megfelelő változatot suly­kolták a fejébe, így aki nem volt eléggé önálló gondolkodó, az készpénz­nek vette a magyarság fin­nugor származtatási elméle­tét. A források közül a beavatott történészek szám­űzték azokat, amelyek olyan kapcsolatokra és eredetre utaltak, amely megkérdőjelezi a hivatalo­san elfogadott finnugor eredetet. A magyar őstörténetet érintő új írott forrás leg­alább kétszáz esztendeje nem került elő, az ősma­gyar írást pedig nem sorol­ták az őstörténeti emlékeink közé. Olyannyira, hogy ha bárki ezzel a témával hoza­kodott elő, vagy megemlí­tette létezésüket, magára vette a „tudománytalan” jelzőt. Miután a történe­lemírás, a nyelvészet és írástudomány az ősi magyar írásokkal (például rovás) nem foglalkozott, a néhány megszállott szakember és még több önmagát képző laikus nehezen haladt előre a kutatásban. Kérdezhetnénk, hogy miért számított tiltott gyü­mölcsnek ez a téma, holott arra minden más nép büsz­ke, hogy már korán volt írása. Ezzel a tudással rendelkező népet már nem lehetett a kultúra alacsony szintjén vegetáló, gyűjtö­­gető-halászó népek közé sorolni. Pedig éppen ezen munkálkodtak már a Habs­­burg-dinasztia idején, majd a szovjet megszállás alatt. El akarták hitetni a magyar­sággal, hogy egy a Kárpát­medencébe fejvesztetten menekülő, írástudatlan, hagyomány nélküli, minden kultúrát mástól elleső népként ötvöződött. Ezzel hosszú időre elvették iden­titását, megtörték büszkesé­gét, hamis történetekkel tömték az iskolában az újabb és újabb generációk fejét. Az írott szövegeket „félreértelmezték”, többet száműztek a könyvtárakból, másokat elhallgattak. Érdekes példákat hoz erre Bakay Kornél régész. Az Árpádok országa című kiváló kötetében. A magyar történelem egyik fontos forrása Bíborban született Konsztantin császár műve, A birodalom kormányzásá­ról. Ebben az olvasható, hogy a magyarok a kazárok szövetségesei voltak és együtt laktak a kazárokkal három esztendeig. Ezt az évszámot Thunmann még 1774-ben teljesen önkénye­sen 203 évre változtatta, majd a magyar Dankovszky Gergely ugyancsak saját tetszése szerint 300 évre módosította. Ezt aztán a későbbiekben többen átvet­ték, olyannyira, hogy a mai magyar történetírás is hosz­­szabb kazár „alávetettség­gel” számol, mint amennyi a náluk való tartózkodás — és nem „alávetettség” — valójában volt. Ugyancsak Konsztantin császár írja egy helyen, hogy a besenyők határosak voltak az úzokkal (úzósz) és a magyarokkal (maza­­rosz). A forráskritika —1 íráshibára hivatkozva — a szó elején lévő M betűt x­­re „javította” és így a ma­gyarból kazár (khazarosz) lett. Ez igen súlyos tévedést vitt be a történelembe, mert a besenyők szállásterülete ekkor az Etil és a Dzsaük folyóknál volt. A fentieknek aztán meg is lett az eredménye, pél­dául Kristó Gyula történész 1980-ban a kazár alávetett­séget másfél évtizedre „becsüli”, későbbi munká­jában pedig egyenesen le­győzött katonai segédnép­nek titulálja a magyarokat, akik 840 tájától éltek „ka­zár szolgaságban”. Szám­talan hasonló példát lehetne említeni a ferdítésekből, fordításokból. Külön csoportot képez­nek a csalásnak azon mó­dozatai, amikor elhallgat­nak forrásmunkákat, úgy tesznek, mintha nem len­nének. Érdekes példája ennek egy iráni örmény kolostorban előkerült hun­örmény szótár, amely „isz­­faháni kódex” néven vált ismertté (ennek van Jere­vánban egy átirata és egy IX. századi török fordítása is.) 1860 óta tudtak léte­zéséről, de nem fordítottak rá energiát, hogy megnéz­zék, milyen információkat hordoz a magyar és hun nyelv eredetét, szabályait illetően. Pedig a hunok nyelve máig feltáratlan terület. Az említett értékes forrás a Kr.u. V-VI. század­ból származik és mint ilyen, eleink korai kultúrá­jához szolgálhatna adalékul. Különösen kerültek és kerülnek minden olyan for­rást, amely a hun-avar­­magyar kontinuitást látszik alátámasztani. Amíg nem volt irányított a hazai törté­nelemszemlélet, érdekes módon szinte mindent tudtak a történetbúvárok. Például a XVII. században J.W. Valvasor (Nürnberg.) Négykötetes munkája hihe­tetlen nagy forrásismeretre utal, részletesen tárgyalja a keltákat, a szkítákat, a hunokat és az avarokat. Pedig akkor még nem is­merhette Kézai Simont, Anonymust és a Képes Krónikát, de nyelvészet és régészet sem létezett. Val­vasor véleménye szerint „A hunok tulajdonképpeni igazi eredete Szkítiából való és egy ázsiai tatár népből származnak”. Megkülön­böztette a fehér és a fekete hunokat, leírja, hogy Per­zsia szomszédságában lak­tak a fehér hunok, baktriai és szogd vidéken, és efta­­litáknak vagy a perzsák által abtelatáknak nevezték őket. A források nyomán eljut addig, hogy a türkök népe hunfajta, s ezért ne­vezték türk királynak a magyar királyt, azaz hun­nak. Sőt antik auktorokra hivatkozva arra a következ­tetésre jut, hogy az avarok is hunok. Ugye, hihetetlennek tűnik a fenti tudás, főleg ha szem előtt tartjuk, hogy mindez a XVII. században íródott. És hol vagyunk ma ettől! A hun-avar-magyar kontinuitás, vagy a széke­lyek eredete és a sumer kultúra megjelenése eleink­nél olyan tabunak számított a kutatók között, hogy aki nem vállalta a kiszorítósdit, az messze elkerülte ezeket a témákat. Az önjáró, ön­törvényű kutatók közül néhányan nem hagyták be­folyásolni magukat, józan eszükre és a forrásokra hallgatva elvetették a finn­ugor rokonságot. Azóta fejlett genetikai módszerek­kel is megvizsgálták a kér­dést és napnál világosabban kiderült, hogy semmiféle genetikai rokonságban nem állunk a finnugor népekkel. Ennek ellenére, az akadé­mikus Róna-Tas András a Mindentudás Egyeteme című sorozatban — 2004- ben — még mindig a finn­ugor rokonságot taglalta és az iskolákban is főleg ezt tanítják. Még megdöbben­tőbb volt, hogy Mádl Fe­renc köztársasági elnököt sem készítették fel kellően a Finnugor Népek IV. Vi­lágkongresszusára, így változatlanul az elavult, hamis rokonságra utalt. Érdekes példa a források elhallgatására a fentebb említett genetikai vizsgálat eredményeinek közlése egy nemzetközi tudományos szaklapban. Ezeket a lapo­kat a szakintézmények többségében kiteszik ol­vasásra, miután a szakem­berek már rég nem tudják megvásárolni a szakirodal­mat. Amikor kiderült, hogy a lapban egy, a magyarokat igen közelről érintő témát közölnek, egycsapásra el­tűntek a lapok a polcokról és csak nagy nehézségek árán, jómagámnak külföld­ről sikerült beszerezni. De „tiltott” és mellőzött szer­zők között szerepelt Bobula Ida, Deér József, Ember Ödön, Fischer Károly, Forral Sándor, Huszka József, Kémenes Antal, Lükő Gábor, Nagy Géza, Padányi Viktor, Rásonyi László, Sebestyén Gyula, Szász Béla, Blaskovics Jó­zsef, Györffy Dezső és még sorolhatnánk tovább. Hasonló „válogatás” folyt a régészeti leletek között is. Hosszú évtize­deken át raktárakban pihen­tek azok a'tárgyak, amelye­ken minden kétséget kizá­róan rovásjelek voltak láthatók. Ha nyitott szem­mel járt néhány kutató magyarlakta területeken, jó­­néhány rovásfelirattal talál­kozhatott. Miután szakava­tott kutatók nem mertek a témával behatóbban foglal­kozni, ez is azon témák közé csúszott, amelyeknek feldolgozása jóindulatú amatőrök igyekezete okán nem minden esetben felel meg a tudományos kritéri­umoknak. Barbár dolgoktól sem riadtak — riadnak vissza azok, akik a magyar emlé­keket, a magyarság ősi magas kultúrájára utaló leleteket megsemmisíteni törekednek. Jó példa erre a tászoktetői rovásfelirat, ahol az afganisztáni talibok módszereihez hasonlóan — ők szobrokat törtek össze — kivésték a rovást. Arra természetesen kísérletet sem tettek a hamis finnugor elmélettől megrészegült magyar történészek, hogy egyszer összegyűjtsék azt a hatalmas mennyiségű ősi magyar írásemléket, amely fellelhető — és még ma is előkerül — a Kárpát-me­dencében. Az egész témát úgy kezelik, mint valami kuriózumot, amivel „tu­dománytalan” módon ellen­séges szándékú laikusok foglalkoznak. Pedig ilyen kincse Európa egyetlen népének sincs! Szomorú példája a régé­szeti kutatás „szeretem — nem szeretem” válogatásá­nak Árpád fejedelem temet­kezési helye. A krónikák jobbára hallgatnak róla, egyedül Anonymus írja le meglepő pontossággal, hogy a fejedelem 907-ben halt meg, és eltemették egy kis folyó forrása felett, amely Attila városába fo­lyik. Ez a rövid mondat olyan sok megoldandó kér­dést vet föl, hogy megfej­tése 250 év alatt sem sike­rült megnyugtató módon. Mert ehhez tudni kellene, hogy hol volt Attila városa, milyen patak forrásáról tesz említést a krónika, hol is állt Fehéregyháza. Attila városát a források Ecil­­burgnak és Sicambriának nevezik, utóbbi ugyanakkor Budavárát is jelenti. Miért? A Képes Krónika szerint Árpád „Álba” közelében, a Noé hegyen telepedett le először Pannóniában, ezért alapította később István király Álba városát az is­mert helyen. Akkor az is lehetséges, hogy ott temet­ték el Árpádot? És milyen szertartással? „Pogány”, nyugati vagy keleti keresz­tény rítus szerint? Ez a téma annyira fontos volt elődeinknek, hogy 1848- ban Vasvári Pál vezetésé­vel az egyetemi ifjúság kivonult Óbudára megke­resni Fehéregyházát és Árpád sírját. A Habsburg­­diktatúra a szabadságharc leverése után természetesen megtiltott minden kutatást, amely Árpáddal kapcsola­tos. Ez a témakör azóta is izgatja történelmünk iránt érdeklődő kortársainkat, de a történészeket a legke­vésbé sem. Nem mintha tudnának valamit is erről a szövevényes történetről: egyszerűen nem „fér bele” a magyarság őstörténetéről leírt kitalációk sorába. Nem véletlen, hogy az 1848-as szabadságharc le­verése után gőzerővel in­dult a „bizonyítás” a ma­gyarság finnugor eredete mellett. Hunfalvy (Huns­­dorfer) Pál (1810-1891) olyan lehengerlő módon uralta a terepet, hogy más aligha szólalhatott meg mellette. Hamarosan társa is akadt Josef Budenz sze­mélyében, aki jó húszéves koráig magyar szót sem hallott, de 28 évesen (!) már — Hunfalvy mellett — a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A receptet is megadta a ké­sőbbi „tudósoknak”: akik mást véltek fölfedezni eredetünket illetően, dilet­tánsoknak, megszállottak­nak, laikusoknak, zavaros gondolkodásúaknak bélye­gezte őket. Ez máig tart, igaz egyre kevesebb siker­rel. Mert a tudományos módszerek fejlődnek, a természettudományos ered­ményeket nem lehet meg­kerülni. Eszerint a magyar­ságnak semmiféle köze sincs a finnugor népekhez. Tehát azoknak a kutatóknak volt igazuk, akik évtize­deken át harcoltak a té­nyeknek ellentmondó hamis őstörténetünk ellen. Akik nem hódoltak be, mint például Bakay Kornél, Kiszely István, László Gyula és mások, egy életen keresztül viselték a „magas­­ságos” Akadémia mellőzé­sét, becsmérlését, tudatlan „prófétáinak” regnálást. Máig. Az iskolákban, az egyetemeken a már bizo­nyítottan téves őstörténetet tanítják, talán ennek a „hozadéka” is benne volt a határainkon túl élő nem­zetrészek elutasításában a decemberi szavazáson. Mert fogalmuk sem volt az em­bereknek, hogy a széke­lyek, az erdélyi magyarok testvéreink, csakúgy, mint a felvidéki, kárpátaljai, délvidéki és őrvidéki vá­zának le a kérdést, hogy későbbi, mint Jézus kora. Ugyanakkor kiderült, hogy a korhatározáshoz használt szövetmintát egy olyan helyről vették, amelyet később toldottak Jézus halotti leplébe: rossz min­tavétel, hamis eredmény. Elképzelhető, hogy nemzet­közi tudóscsoport tagjai nem tudják, hogyan és honnan kell anyagmintát venni? Nem valószínű. Sorolhatnánk tovább azokat a példákat, amelyek arra szolgálnak, hogy törté­nelmünket vagy a világ bármely részén zajló törté­néseket hamis színben tüntessék föl, eseményeket eltagadjanak, másokat föl­nagyítsanak. A cél minden esetben ugyanaz: az öntudat gyengítése annak érdeké­ben, hogy azt csináljanak emberekkel, vallásokkal, nemzetekkel, amit akarnak, írnak nekik történelmet vérrel, vassal, tollal és bombával, hogy elvegyék erejüket, tehetségüket; azt a lehetőséget, hogy maguk vegyék kezükbe sorsukat. Hankó Ildikó KÜLDJÖN HAZA FORINTOT, — Küldési díj $ 15.00 FORINTOT AKAR ÁTVÁLTANI $$$$-ra????? Autót akar bérelni Budapesten??? Hívja Mr. Lendvay-t: 12—4PM Tel: 416-657-0880 5—10PM Tel: 416-485-0918 (21-v) ELIRegiina Új autók már CAS 170/HÉT Válogathat EURÓPA legjobb autói között, 4 HÉT már 699.00 CAS -tőt. Minden autó full extrás (A/C, air bag, ABS), a korlátlan km-es használati díj, a reptéri kiadást, visszavételt, valamint a biztosítást is tartalmazza! Automata aurókat, mini buszokat is tudunk biztosítani! A) Suzuki Ignis B) Peugeot 206 / Nissan Micra / Fiat Punto C) Peugeot 307 / Fiat Stilo / Ford Focus AR: 39 CA$/nap és 699 CAS/hó ÁR: 49 CAS/nap és 765 CAS/hó ÁR: 59 CAS/nap és 899 CAS/hó Telefon: Fax: E-mail: További info: (+36-1) 318-8888 (+36-1)455-0550 pr@reginaauto.hu www.reginaauto.hu További szolgáltatásaink: > Repülőtéri transzferek > Sofőrös gépkocsi bérlés > Hosszú távon spec, árak > Non-stop Assistance A TORONTO-I ORBÁN BALÁZS TÁRSASÁG 2005 ÁPRILIS 2.-ÁN, SZOMBAT ESTE 7 ÓRAI KEZDETTEL, TARTJA MEG , TAVASZI , SZÉKELY BAL RENDEZVÉNYÉT A MAGYAR HÁZ "ÁRPÁD" TERMÉBEN, AMELYRE JÓKEDVVEL ÉS SZERETETTEL MEGHÍVJA ÖNT, KEDVES CSALÁDJÁT ÉS BARÁTAIT reink. Magyar őstörténeti tanszék egyetemeinken ma sincs, de finnugor tanszék szinte mindenütt, még kül­honban is. így a világ teljesen hamis képet kap népünk eredetéről és kul­túrájáról, aminek következ­ményeit naponta érezzük a bőrünkön az Európai Unió „magas kultúrájú” országai részéről. Pedig nem érdem, csak tény: Európa „arisz­tokratái”. már ami a kul­túránkat illeti, mi magyarok — voltunk. Ami manipuláció a magyarlakta területeken megy múltunk emlékeinek eltüntetése terén, ugyanaz történik nagyobb léptékben az európai kultúrát létreho­zó, meghatározó keresztény emlékekkel. A bibliai régé­szet elmúlt évtizedeinek legnagyobb botránya rob­bant ki, miután az izraeli rendőrség több száz régé­szeti lelet hamisításával és eladásával vádol három műkincsgyűjtőt és keres­kedőt, valamint egy paleog­­ráfust (íráskutatót.) Hami­sító hálózatukat több mint húsz éve működtették, több száz bibliai időkre datált régészeti leletre véstek utólag feliratokat. A hami­sított leletek között van Jakabnak, Jézus testvérének 2003-ban előkerült osszári­­uma, a IX. században ural­kodott Jóán király kőtáblá­ba vésett instrukciói, egy elefántcsont jogar, amelyet Salamon templomának egyetlen megmaradt tár­gyaként tartottak számon és sok más, eddig még le nem leplezett hamisítvány. Egy­felől. Másfelől két ezüst amulettről kiderítették, hogy a rajtuk lévő vésett szöveg Kr.e. a VI. század­ból való, tehát a Tóra már a babiloni fogság előtt létezett. Ismét napirenden van a torinói lepel korának kér­dése. Néhány éve azzal (Cím: 840 St. Clair Ave. W. Toronto, Tel: 416-654-4926) Ajtónyitás 6 órakor ♦ Zenél a Szinkron együttes ♦ Főszakács: Jánosi Gusztáv ♦ Tombola ♦ Közreműködik a Kodály táncegyüttes Jegyek elővételben: (416) 604-0583 - Szabó Borbála (416)636-9854 - Pál Tünde • BELÉPŐJEGY « NYUGDÍJASOKNAK ÉS DIÁKOKNAK: $30 VACSORÁVAL: $35 • GYEREKEKNEK: $15 • Fővédnök: $200 (4 tiszteletjegy) • Védnök : $100 (2 tiszteletjegy) A JÖVEDELEM TEUES EGÉSZÉT AZ ELSZAKÍTOTT TERÜLETEKEN ÉLŐ ÚJ NEMZEDÉK TÁMOGATÁSÁRA FORDÍTJUK. »MEGHÍVÓ* MAGYAR BÁL 2005. ÁPRILIS 1., PÉNTEKEN A 400 FÓ KÉNYELMES BEFOGADÁSÁRA ALKALMAS ELEGÁNS DIAMONDSTAR HALLBAN LAGZI LAJCSI ISMÉT TORONTÓBAN! SZTÁRVENDÉGE: MARIO A VACSORÁT GLOSSZAUER LÁSZLÓ A BUDAPESTI ADLER ÉTTEREM MESTERSZAKÁCSA KÉSZÍTI, AKI ERRE AZ ALKALOMRA ÉRKEZIK KANADÁBA! MENÜ: NYÍRSÉGI HÚSGOMBÓC LEVES BORJÚPAPRIKÁS TURÓSCSUSZÁVAL VAGY NOKEDLIVEL töltöttkAposzta DOBOSTORTA KÁVÉ (VACSORAKEZDÉS 7.30) HELYSZÍN: DIAMONDSTAR BANKETT & CONCERT HALL, 1000 FINCH AVE, WEST TORONTO www.diamondstar.ca JEGYEK ELŐVÉTELBEN KAPHATÓK 50 S-OS EGYSÉGÁRON. • PANNÓNIA BOOKS MAGYAR KÖNYVESBOLT- 104 BELMONT STREET TORONTO 416-966-5156 • EUROPEAN SAUSAGE HOUSE BAKERY • 145 NORFINCH DR TORONTO 416-663-7413 BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁSÉRT KÉRJÜK, HÍVJA SZABÓ CSABÁT A 905-955-2516-OS TELEFONSZÁMON! MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK! A RENni-ZVÉNYRr. MATAL FELSZOLGÁLÓI ÁNYOKJII.I-NTKéZÉSÉT VÁRJUK! I $ Society ORBÁN BALÁZS Társaság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom