Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. január-június (55. évfolyam, 1-25. szám)
2005-03-19 / 12. szám
Kiállítás San Diegoban, Márai Sándor halálának évfordulóján A kiállításnak a San Diego Central Public Library ad otthont, ahol március végéig tekinthető meg a könyvtár nyitvatartási idejében. Az író életrajza mellett képek és könyvek sokasága látható a vitrinben. A könyvek egy részét a múzeum küldte, mások a san diegoi Magyar Ház könyvtárából származnak, sőt tagok is hoztak párat az otthoni könyveikből. Külön helyen szerepelnek az angol nyelvű fordítások: a Memoir of Hungary, a bestseller Embers, és a legújabb, a nyomdából alig kikerült .Casanova in Bolzano. A kirakatban látható még Csiky Gábor szobrászművész Márai portréjának fényképe, és a A Márai család, Szörényi Éva, Bosenbacher Ferenc, Tatár Anna, John Ridland és Gidófalvi Zoltán Magyar Házban található Márai Sándor emlékmű képe, amit tavaly május 15-én avattak fel az író halálának 15-ik évfordulója alkalmából. A kiállítás megnyitójára március 5-én, szombaton délután került sor. Tatár Anna könyvtárigazgató magyarul köszöntötte a megjelenteket, majd angolul folytatta, mert az angol jobban megy neki, ugyanis egyéves korában jött ki a családjával Amerikába. Megemlítette, hogy a San Diego-i könyvtárnak több mint 400 magyar könyve van, és közöttük Márai kötetek is. A kiállítást hivatalosan Bösenbacher Ferenc Los Angeles-i főkonzul nyitotta meg, aki szólt Márai Sándor szerepéről a magyar és világirodalomban. Sajnos már nem élhette meg az orosz megszálló csapatok kivonulását, Szörényi Éva elmondja a „Mennyből az angyal”-t 1989-ben itt halt meg San Diegoban. Ezután Szörényi Éva Kossuth díjas színművésznő elszavalta Márai Sándor „Mennyből az angyal” c. versét, amit az Hóman Bálint: Ancient Peoples- Ancient Hungarians Ősemberek - Ősmagyarok rövidesen a Magyar Történelmi Társulat is elnökévé választotta. A sok cím, rang, állás és feladat ellenére Hóman Bálint 1932- ig elsősorban tudós és tanár maradt. Ekkor azonban sorsdöntő pályamódosítás következett be életében. Az újonnan kinevezett miniszterelnök, Gömbös Gyula kabinetjébe hívta vallás- és közoktatásügyi miniszternek. Hóman elfogadta a felkérést, amit Gömbös utódja, Darányi Kálmán is megújított, így 1938. május 14-éig, az Imrédy-kormány megalakulásáig maradt e poszton. Ezt követően néhány hónapos „szünet” következett, majd 1939. február 16-ától 1942. július 3-áig - a Teleki-, a Bárdossy- és a Kállay-kormányban - ismét ő irányította a kultusztárcát. Felkarolt tehetségek Hóman csaknem tízéves kultuszminisztersége méltán állítható példának: Az oktatást, a tudományt és a kultúrát a nemzetpolitikai stratégia ágazatának tekintette, és kiemelt támogatást igyekezett szerezni tárcájának. Az 1920-as évek második felében az állami költségvetés 9-10 százalékát, az 1930-as években pedig 11-13 százalékát kapta a kultusztárca. Igaz, ez az 1929-1933-as gazdasági válság miatt összezsugorodott. A népiskolai hálózat fejlesztése, valamint az elitképzés kiemelt feladatként való kezelése ennek ellenére folytatódott. Hóman a szegény, de tehetséges gyermekek értelmiségivé válására helyezett nagy hangsúlyt. Ennek érdekében hozta létre 1937-ben a Horthy Miklós-ösztöndíjat, amelynek keretében évente majdnem ezer „szegény sorsú, szorgalmas és nemzethű” középiskolás, egyetemista és gyakornok kapott évi 200-600 pengőt. Támogatta 1939-ben a Bolyai Kollégium (1942-től Györffy Kollégium) megalakítását Budapesten, amely a második világháború utáni népi kollégiumoknak is mintaként szolgált. Az itt öszszegyűlt szegény, de tehetséges parasztfiatalok nem fizettek tandíjat, és internátusi ellátásuk is ingyenes volt. Mindezt az Országos Tehetségkutató Intéző Bizottság felállítása tetézte Hóman Bálint (1885- 1951). utolsó kéziratos munkáját : Ősemberek - Ősmagyarok címmel özvegye hozta magával Montrealba, kiadták 1985-ben. A könyv angol nyelvű fordításának kiadására az elmúlt év végén került sor. A fordítást fia, Dr. Hóman Bálint és felesége, Philoména Léna Hóman végezték el... A könyvet, melynek tárgyát címe is magában foglalja, az ősember eredetéről és az ősmagyarok származásáról, vándorlásáról, nyelvéről szóló esszék, tanulmányok töltik ki. A nagy történész utolsó munkája immár angol nyelven is olvashatóvá vállt a téma érdeklődőinek. Hóman Bálint 1885. december 29-én született Budapesten középosztálybeli családból. Atyja, Hóman Ottó klasszika-filológus volt, aki egyetemi tanári állását 1885-ben a Budapest környéki tankerület főigazgatói posztjára, majd 1897-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium középiskolákkal foglalkozó ügyosztályának a vezetésére cserélte el. Az ifjú Bálint a budapesti Tudományegyetemen történeti stúdiumokat végzett. Bölcsészdoktori oklevelét 23 évesen Magyar városok az Árpádok korában című munkájáért kapta. Kiváló tanulmányi eredményei és elhivatottsága folytán zökkenőmentes pályakezdés és gyors előmenetel várt rá. Az Egyetemi Könyvtárban kezdett dolgozni, s már 1915-ben igazgatóvá nevezték ki. A következő évben, tehát 31 évesen a pesti egyetem magántanára lett. Ugyanebben az esztendőben jelent meg Magyar pénztörténet 1000-1325 című könyve, amely ma is a magyar numizmatika egyik alapmunkája. Hómant 1922-ben az Országos Széchényi Könyvtár igazgatójává, 1923-ban pedig a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójává nevezték ki. Az 1920-as években egymás után jelentette meg műveit a magyar középkorról. Maradandót elsősorban továbbra is pénz-, tágabban gazdaságtörténeti munkáival- például Károly Róbert gazdaságpolitikájáról írott értekezésével - alkotott. A hun-magyar rokonságról szóló tézisét viszont, mely szerint Álmos, Árpád és utódaik Attila egyenes ági leszármazottai lettek volna, — sajnos idegen érdekek érvényesülése miatt, — nem osztja a mai történettudomány. Kutatómunkájával egyidejűleg Hóman oktatott is: az 1921-ben Pázmány Péter egyetemen tanított középkori magyar történelmet. Beosztása 1922-től helyettes, 1925-től pedig nyilvános rendes tanár volt. Magyar Történet Az 1920-as évek végétől Hóman Bálint — Szekfű Gyulával együtt — a magyar történettudomány egyik vezető személyisége lett. 1928 és 1934 között írták meg a magyar történelem máig legteljesebb szintézisét, a Magyar Történetet, amely 1931-ben Hóman szerkesztésében jelent meg. Nem késett a hivatalos elismerés sem: 1929- ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották, majd 1930- ban megkapta a Corvin-koszorút, a kor második legrangosabb kulturális kitüntetését. A magyar történetírás új útjai elé írt átfogó, még ma is jó eligazítást nyújtó, historiográfiai jellegű bevezető tanulmányában Hóman a szellemtörténet hívének vallotta magát. Úgy vélte, hogy a „túlzásba vitt specializáló”, vagyis a XIX. századi pozitivista örökség továbbfejlesztése és a részletekben való elmerülés nem járható út, mert a szakma el fogja veszíteni kapcsolatát a „pezsgő élettel”. A kutatói, oktatói és intézményvezetői feladatok mellett Hóman közéleti szerepet is vállalt. Az 1920- as évek végén elnöke lett a Magyar Numizmatikai Társaságnak és a Magyar Néprajzi Társaságnak, majd angol nyelvű hallgatók Jancsó Zsuzsa fordításában nyomtatásban is olvashattak. Mindenkit nagyon meghatott a vers és a remek előadás. Gidófalvi Zoltán, a San Diego-i Magyar Ház elnöke köszöntötte a Márai család megjelent tagjait, menyét és három lány unokáját, — Harriet, Sarah, Lisa és Jennifer nevű hölgyeket — akik megköszönték a szervezőknek a kiállítást és a vendégeknek a megjelenést. A program végén John Ridland professzor, a UCSB irodalom tanára, aki Petőfi Sándor János vitézét fordította angolra, beszélt Máraival kapcsolatos élményeiről az oktatásban, arról hogy miként élte meg ő és diákjai az Embers (A gyertyák csonkig égnek) lebilincselő történetét. A kiállítás anyagát a Petőfi Irodalmi Múzeum készítette Mészáros Tibor vezetésével, és a Külügyminisztérium támogatta anyagilag Bösenbacher Ferenc főkozul úr kérésére. A szállítást Jáky Judit, a Márai hagyaték magyarországi gondozója vállalta. A kiállítást a San Diego-i Magyar Ház tagjai, Henrietta Dobosi, Mészáros Lajos és a Gidófalvi házaspár állították össze. A program végén a Magyar Ház vezetősége egy rövid fogadást adott a könyvtárban, ahol az elmaradhatatlan beigli mellett Gidófalvi Ágnes zserbója volt a sláger. Gidófalvi Zoltán A kiállítás kirakata A kiállítás kirakatánál: Dobosi Henrietta, Mészáros Lajos és Gidófalvi Agnes 1941-ben. Ez évente hatszáz tehetséges, de szegény sorsú falusi gyermek ingyenes középiskolai beiskolázásáról gondoskodott. Ideológiai szempontból Hóman nagyobb súlyt helyezett az iskolákban közvetített műveltséganyag nemzeti jellegére. Szervezeti változtatásai közül a legnagyobb jelentőségű a négy-, illetve hatosztályos elemi nyolcosztályos alapoktatással való felváltása volt. Ezt 1940-ben kezdték bevezetni. A középiskolai oktatás terén Hóman legnagyobb újításának az tekinthető, hogy az addig különböző tantervek szerint működő humán- és reálgimnáziumokat, illetve a természettudományos tárgyakat előnyben részesítő reáliskolákat 1934- ben egységes középiskolákká alakította. Az egyes középiskolákon belül 1938- ban gazdasági középiskolákat, vagyis szakközépiskolákat állítottak fel. Ezekben a tanulmányi idő nem nyolc, hanem négy év volt, s a polgári vagy középiskola (gimnázium) első négy osztályának az elvégzése jogosított felvételre. Ezek az iskolák a gyakorlati képzésre koncentráltak, s a háború utáni középfokú technikumok, illetve szakközépiskolák elődeinek tekinthetők. Népbíróság előtt Hóman Bálint egykori kultuszminisztert és történészt , 1946-ban életfogytig tartó fegyházra ítélik: Büntetését a pesti Gyűjtőfogházban, majd 1949-től a váci fogházban töltötte. A megpróbáltatásokat nehezen viselte, az életerős férfi rövid idő alatt hatvan kilót fogyott. A testi bántalmak súlyos betegséget váltottak ki nála és 1951. június 2-án meghalt. Sírja feltárásával és az újratemetéssel megkapta a végtisztességet, politikai és korszakalkotó történelmi munkájának rehabilitálása még a jövő kérdése. A nagy múltú történész utolsó munkája, ami most angol nyelven is olvasható, beszerezhető a kiadónál: Gilmore Doculink International, Josef J.Niro manager. Telefonon: 514-884 8498 Bencsics Klára A Magyar Ház szépségkirálynője, Ashley Ennedy Tatár Annával és Bosenbacher Ferenccel Budapestre a nyári jegyek már 750 CAD-tól. Tervezze meg már most nyári hazautazását és vásárolja meg kedvezményes repülőjegyét a Malév hagyományos Early bird akciója keretében. Az akció 2005. március 15-ig tart. Az akciós ár nem tartalmazza a reptéri adót és illetékeket. Részletes információ és jegyfoglalás az utazási irodákban vagy: Malév Toronto Tel.: 416 944 0093 Tel.: 800 665 6363 toronto@malev.hu www.malev.com S\AA M E lf Hungarian Airlines^ MÉG EGY OK AZ UTAZÁSRA 12 oldal — Magyarság — (No. 12) — 2005. március 19 Márai Sarah, Szörényi Éva, John Ridland, Tatár Anna, Ashley Ennedy és Bosenbacher Ferenc Early bird catches the price! *