Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. január-június (55. évfolyam, 1-25. szám)

2005-03-19 / 12. szám

Kiállítás San Diegoban, Márai Sándor halálának évfordulóján A kiállításnak a San Di­ego Central Public Library ad otthont, ahol március végéig tekinthető meg a könyvtár nyitvatartási idejé­ben. Az író életrajza mellett képek és könyvek sokasága látható a vitrinben. A köny­vek egy részét a múzeum küldte, mások a san diegoi Magyar Ház könyvtárából származnak, sőt tagok is hoztak párat az otthoni könyveikből. Külön helyen szerepel­nek az angol nyelvű fordí­tások: a Memoir of Hun­gary, a bestseller Embers, és a legújabb, a nyomdából alig kikerült .Casanova in Bolzano. A kirakatban lát­ható még Csiky Gábor szobrászművész Márai port­réjának fényképe, és a A Márai család, Szörényi Éva, Bosenbacher Ferenc, Tatár Anna, John Ridland és Gidófalvi Zoltán Magyar Házban található Márai Sándor emlékmű ké­pe, amit tavaly május 15-én avattak fel az író halálának 15-ik évfordulója alkal­mából. A kiállítás megnyitójára március 5-én, szombaton délután került sor. Tatár Anna könyvtárigazgató magyarul köszöntötte a megjelenteket, majd an­golul folytatta, mert az angol jobban megy neki, ugyanis egyéves korában jött ki a családjával Ameri­kába. Megemlítette, hogy a San Diego-i könyvtárnak több mint 400 magyar könyve van, és közöttük Márai kötetek is. A kiállí­tást hivatalosan Bösenba­­cher Ferenc Los Angeles-i főkonzul nyitotta meg, aki szólt Márai Sándor szerepé­ről a magyar és világiroda­lomban. Sajnos már nem élhette meg az orosz meg­szálló csapatok kivonulását, Szörényi Éva elmondja a „Mennyből az angyal”-t 1989-ben itt halt meg San Diegoban. Ezután Szörényi Éva Kossuth díjas színmű­vésznő elszavalta Márai Sándor „Mennyből az an­gyal” c. versét, amit az Hóman Bálint: Ancient Peoples- Ancient Hungarians Ősemberek - Ősmagyarok rövidesen a Magyar Tör­ténelmi Társulat is elnökévé választotta. A sok cím, rang, állás és feladat el­lenére Hóman Bálint 1932- ig elsősorban tudós és tanár maradt. Ekkor azonban sorsdöntő pályamódosítás következett be életében. Az újonnan kinevezett minisz­terelnök, Gömbös Gyula kabinetjébe hívta vallás- és közoktatásügyi miniszter­nek. Hóman elfogadta a felkérést, amit Gömbös utódja, Darányi Kálmán is megújított, így 1938. május 14-éig, az Imrédy-kormány megalakulásáig maradt e poszton. Ezt követően né­hány hónapos „szünet” következett, majd 1939. február 16-ától 1942. július 3-áig - a Teleki-, a Bárdossy- és a Kállay-kormányban - ismét ő irányította a kul­tusztárcát. Felkarolt tehetségek Hóman csaknem tízéves kultuszminisztersége méltán állítható példának: Az ok­tatást, a tudományt és a kultúrát a nemzetpolitikai stratégia ágazatának tekin­tette, és kiemelt támogatást igyekezett szerezni tárcájá­nak. Az 1920-as évek má­sodik felében az állami költségvetés 9-10 százalé­kát, az 1930-as években pedig 11-13 százalékát kap­ta a kultusztárca. Igaz, ez az 1929-1933-as gazdasági válság miatt összezsugoro­dott. A népiskolai hálózat fejlesztése, valamint az elitképzés kiemelt feladat­ként való kezelése ennek ellenére folytatódott. Hóman a szegény, de tehet­séges gyermekek értelmisé­givé válására helyezett nagy hangsúlyt. Ennek érdekében hozta létre 1937-ben a Horthy Miklós-ösztöndíjat, amelynek keretében évente majdnem ezer „szegény sorsú, szorgalmas és nem­zethű” középiskolás, egye­temista és gyakornok kapott évi 200-600 pengőt. Támo­gatta 1939-ben a Bolyai Kollégium (1942-től Györf­­fy Kollégium) megalakítását Budapesten, amely a máso­dik világháború utáni népi kollégiumoknak is minta­ként szolgált. Az itt ösz­­szegyűlt szegény, de tehet­séges parasztfiatalok nem fizettek tandíjat, és inter­­nátusi ellátásuk is ingyenes volt. Mindezt az Országos Tehetségkutató Intéző Bi­zottság felállítása tetézte Hóman Bálint (1885- 1951). utolsó kéziratos munkáját : Ősemberek - Ősmagyarok címmel öz­vegye hozta magával Mont­­realba, kiadták 1985-ben. A könyv angol nyelvű for­dításának kiadására az elmúlt év végén került sor. A fordítást fia, Dr. Hóman Bálint és felesége, Philomé­­na Léna Hóman végezték el... A könyvet, melynek tárgyát címe is magában foglalja, az ősember erede­téről és az ősmagyarok származásáról, vándorlásá­ról, nyelvéről szóló esszék, tanulmányok töltik ki. A nagy történész utolsó mun­kája immár angol nyelven is olvashatóvá vállt a téma érdeklődőinek. Hóman Bálint 1885. december 29-én született Budapesten középosztály­beli családból. Atyja, Hóman Ottó klasszika-filo­lógus volt, aki egyetemi tanári állását 1885-ben a Budapest környéki tankerü­let főigazgatói posztjára, majd 1897-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztéri­um középiskolákkal foglal­kozó ügyosztályának a vezetésére cserélte el. Az ifjú Bálint a buda­pesti Tudományegyetemen történeti stúdiumokat vég­zett. Bölcsészdoktori ok­levelét 23 évesen Magyar városok az Árpádok korá­ban című munkájáért kapta. Kiváló tanulmányi ered­ményei és elhivatottsága folytán zökkenőmentes pá­lyakezdés és gyors előme­netel várt rá. Az Egyetemi Könyvtárban kezdett dol­gozni, s már 1915-ben igazgatóvá nevezték ki. A következő évben, tehát 31 évesen a pesti egyetem magántanára lett. Ugyaneb­ben az esztendőben jelent meg Magyar pénztörténet 1000-1325 című könyve, amely ma is a magyar numizmatika egyik alap­munkája. Hómant 1922-ben az Országos Széchényi Könyv­tár igazgatójává, 1923-ban pedig a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójává nevezték ki. Az 1920-as években egymás után jelentette meg műveit a magyar középkor­ról. Maradandót elsősorban továbbra is pénz-, tágabban gazdaságtörténeti munkáival- például Károly Róbert gazdaságpolitikájáról írott értekezésével - alkotott. A hun-magyar rokonságról szóló tézisét viszont, mely szerint Álmos, Árpád és utódaik Attila egyenes ági leszármazottai lettek volna, — sajnos idegen érdekek érvényesülése miatt, — nem osztja a mai történet­­tudomány. Kutatómunkájá­val egyidejűleg Hóman oktatott is: az 1921-ben Pázmány Péter egyetemen tanított középkori magyar történelmet. Beosztása 1922-től helyettes, 1925-től pedig nyilvános rendes tanár volt. Magyar Történet Az 1920-as évek végétől Hóman Bálint — Szekfű Gyulával együtt — a ma­gyar történettudomány egyik vezető személyisége lett. 1928 és 1934 között írták meg a magyar tör­ténelem máig legteljesebb szintézisét, a Magyar Tör­ténetet, amely 1931-ben Hóman szerkesztésében jelent meg. Nem késett a hivatalos elismerés sem: 1929- ben a Magyar Tudo­mányos Akadémia rendes tagjává választották, majd 1930- ban megkapta a Cor­­vin-koszorút, a kor második legrangosabb kulturális kitüntetését. A magyar történetírás új útjai elé írt átfogó, még ma is jó eligazítást nyújtó, historiográfiai jellegű beve­zető tanulmányában Hóman a szellemtörténet hívének vallotta magát. Úgy vélte, hogy a „túlzásba vitt speci­alizáló”, vagyis a XIX. századi pozitivista örökség továbbfejlesztése és a rész­letekben való elmerülés nem járható út, mert a szakma el fogja veszíteni kapcsolatát a „pezsgő élet­tel”. A kutatói, oktatói és intézményvezetői feladatok mellett Hóman közéleti szerepet is vállalt. Az 1920- as évek végén elnöke lett a Magyar Numizmatikai Tár­saságnak és a Magyar Nép­rajzi Társaságnak, majd angol nyelvű hallgatók Jancsó Zsuzsa fordításában nyomtatásban is olvashat­tak. Mindenkit nagyon meghatott a vers és a remek előadás. Gidófalvi Zoltán, a San Diego-i Magyar Ház elnöke köszöntötte a Márai család megjelent tagjait, menyét és három lány unokáját, — Harriet, Sarah, Lisa és Jennifer nevű hölgyeket — akik megköszönték a szer­vezőknek a kiállítást és a vendégeknek a megjelenést. A program végén John Ridland professzor, a UCSB irodalom tanára, aki Petőfi Sándor János vitézét fordította angolra, beszélt Máraival kapcsolatos él­ményeiről az oktatásban, arról hogy miként élte meg ő és diákjai az Embers (A gyertyák csonkig égnek) lebilincselő történetét. A kiállítás anyagát a Petőfi Irodalmi Múzeum készítette Mészáros Tibor vezetésével, és a Külügymi­nisztérium támogatta anya­gilag Bösenbacher Ferenc főkozul úr kérésére. A szállítást Jáky Judit, a Márai hagyaték magyaror­szági gondozója vállalta. A kiállítást a San Diego-i Magyar Ház tagjai, Hen­rietta Dobosi, Mészáros Lajos és a Gidófalvi házas­pár állították össze. A program végén a Magyar Ház vezetősége egy rövid fogadást adott a könyvtárban, ahol az el­maradhatatlan beigli mellett Gidófalvi Ágnes zserbója volt a sláger. Gidófalvi Zoltán A kiállítás kirakata A kiállítás kirakatánál: Dobosi Henrietta, Mészáros Lajos és Gidófalvi Agnes 1941-ben. Ez évente hat­száz tehetséges, de szegény sorsú falusi gyermek in­gyenes középiskolai beis­kolázásáról gondoskodott. Ideológiai szempontból Hóman nagyobb súlyt he­lyezett az iskolákban köz­vetített műveltséganyag nemzeti jellegére. Szervezeti változtatásai közül a legnagyobb jelen­tőségű a négy-, illetve hatosztályos elemi nyol­cosztályos alapoktatással való felváltása volt. Ezt 1940-ben kezdték bevezet­ni. A középiskolai oktatás terén Hóman legnagyobb újításának az tekinthető, hogy az addig különböző tantervek szerint működő humán- és reálgimnáziumo­kat, illetve a természettudo­mányos tárgyakat előnyben részesítő reáliskolákat 1934- ben egységes középiskolák­ká alakította. Az egyes középiskolákon belül 1938- ban gazdasági középiskolá­kat, vagyis szakközépis­kolákat állítottak fel. Ezek­ben a tanulmányi idő nem nyolc, hanem négy év volt, s a polgári vagy középis­kola (gimnázium) első négy osztályának az elvégzése jogosított felvételre. Ezek az iskolák a gyakorlati képzésre koncentráltak, s a háború utáni középfokú technikumok, illetve szak­­középiskolák elődeinek tekinthetők. Népbíróság előtt Hóman Bálint egykori kultuszminisztert és tör­ténészt , 1946-ban életfogy­tig tartó fegyházra ítélik: Büntetését a pesti Gyűj­tőfogházban, majd 1949-től a váci fogházban töltötte. A megpróbáltatásokat nehezen viselte, az életerős férfi rövid idő alatt hatvan kilót fogyott. A testi bántalmak súlyos betegséget váltottak ki nála és 1951. június 2-án meghalt. Sírja feltárásával és az újratemetéssel meg­kapta a végtisztességet, politikai és korszakalkotó történelmi munkájának re­habilitálása még a jövő kérdése. A nagy múltú történész utolsó munkája, ami most angol nyelven is olvasható, beszerezhető a kiadónál: Gilmore Doculink Inter­national, Josef J.Niro mana­ger. Telefonon: 514-884 8498 Bencsics Klára A Magyar Ház szépségkirálynője, Ashley Ennedy Tatár Annával és Bosenbacher Ferenccel Budapestre a nyári jegyek már 750 CAD-tól. Tervezze meg már most nyári hazautazását és vásárolja meg kedvezményes repülőjegyét a Malév hagyományos Early bird akciója keretében. Az akció 2005. március 15-ig tart. Az akciós ár nem tartalmazza a reptéri adót és illetékeket. Részletes információ és jegyfoglalás az utazási irodákban vagy: Malév Toronto Tel.: 416 944 0093 Tel.: 800 665 6363 toronto@malev.hu www.malev.com S\AA M E lf Hungarian Airlines^ MÉG EGY OK AZ UTAZÁSRA 12 oldal — Magyarság — (No. 12) — 2005. március 19 Márai Sarah, Szörényi Éva, John Ridland, Tatár Anna, Ashley Ennedy és Bosenbacher Ferenc Early bird catches the price! *

Next

/
Oldalképek
Tartalom