Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. január-június (55. évfolyam, 1-25. szám)

2005-04-02 / 14. szám

April 2, 2005 A nyugati világ legnagyobb magyar hetilapja / The largest Hungarian weekly in the Western World Vol. 55. N°. 14 Price $ 2.00 Kirgizisztánban tiltakozó mozgalom tört ki Kirgizisztánban a par­lamenti választások februári első fordulója után tiltakozó megmozdulások kezdődtek választási csalások gyanúja miatt. A tüntetések a már­ciusi második forduló után nem csupán folytatódtak, de minden tekintetben fokozódtak. A választási csalások ellen tüntető kirgiz ellenzékiek elfoglalták az ország déli részének leg­nagyobb repülőterét. A légikikötő területére min­tegy kétszázan hatoltak be, a nemzetközi forgalmú repülőtér működése ezért megbénult. A tüntetők a reptér elfoglalásával akarták megakadályozni, hogy a kormány csapatokat dobjon át Osba. Os repülőterének elfoglalása előtt a tüntetők egyébként megpróbálták megszállni a megyei televí­zió székházát is, ám később elálltak szándékuktól, miu­tán az intézmény vezetője ígéretet tett arra, hogy elfogulatlanul, hamisítat­lanul mutatják be a város­ban zajló eseményeket. A napokban pedig Os városá­ban több mint ezer tüntető visszafoglalta a közigaz­gatás, a rendőrség, az ü­­gyészség és a titkosszol­gálat városi és megyei intézményeinek épületeit, ahonnan előzőleg kiszorí­tották őket a rendőrök. A példátlan választási csalások miatti tiltakozó mozgalom erőszakmentes felkeléssé változtatta át az országban a hivatalos ta­vaszünnepet, a „nooruzt”. Ez a nap egész Közép-Március 23-án Izrael elutasította az Arab Liga csúcsértekezletének első napján született békejavas­latot. Egy magas rangú izraeli illetékes szerint a csúcs „kiugróan lemaradt a realitásokról azzal a fej­lődéssel kapcsolatban, amely az arab világban végbement”. „A határoza­tok ugyan az arab világ egységét mutatják, de ez csak a képzeletben él. Sajnálatos módon az Arab Liga előszeretettel igyek­szik azt a látszatot kelteni, hogy egységes, ellentétben az Egyiptom és Jordánia által tett előrelépésekkel, és mindez elfogadhatatlan” - mondta, arra utalva, hogy Egyiptom 1979-ben, majd Jordánia 1994-ben béke­­szerződést kötött Izraellel. Az Arab Liga algíri csúcstalálkozóján jóváhagy­ták a „területet békéért” elven alapuló, 2002-es közel-keleti békekezdemé­nyezés felújítását az állam- és kormányfők. A felújított békekezdeményezés követe­li Izraeltől, hogy a területet békéért elvvel összhangban teljesen vonuljon ki „az összes megszállt arab terü­letről, (beleértve a szíriai Golán-fennsíkot) az 1967. június 4-i határvonalig. Az Arab Liga államai viszonzásul lezártnak fog­ják tekinteni az izraeli-arab konfliktust, és a jövőben normális kapcsolatokat építenek ki Izraellel az átfogó béke keretében. A csúcstalálkozó máso-Ázsiában fontos népünnep­nek számít. A lázadás az ország északi részétől etni­kailag jelentősen eltérő déli felében tört ki. A kirgiz hatóságok eközben azt hangoztatják, hogy teljes mértékben ellenőrzésük alatt tartják az eseményeket a közép-ázsiai országban. A helyzetet jellemzi, hogy az államfő személyes honlapja csupán választói elégedet­lenségről számolt be, pedig a déli kirgiz tartományok március 23-ára gyakor­latilag elszakadtak az or­szág északi részétől. Mind­ez úgy történt, hogy az előző este a helyi katonai, rendőri és nemzetbiztonsági vezetők is átálltak a felke­lők oldalára. Erre egy több tízezres nagygyűlésen ke-Az amerikai elnök beje­lentette, hogy védelmi miniszterhelyettesét, Paul Wolfowitzot jelöli a Világ­bank hamarosan megürese­dő elnöki székébe. Wol­dik napján Moammer el- Kadhafi líbiai vezető hosz­­szú, de rögtönzött beszédé­ben, amely többször is nevetést váltott ki a jelen lévő arab vezetőkből, kije­lentette: Szíriát köszönet és hála illeti azért, mert felál­dozta magát a libanoni civil békéért. Szerinte a libanoni biztonsági helyzet rosszab­bodhat a szíriai katonák távozása után. Ugyancsak derültség fogadta Kadhafi­nak azt a kijelentését, amely szerint mind az izraeliek, mind a paleszti­nok ostobák: az izraeliek azért, mert húsz éven át elhanyagolták Ciszjordáni­­át, a palesztinok pedig azért, mert képtelenek voltak ott létrehozni saját államukat. A felszólalók között volt Kofi Annan ENSZ-főtitkár is, aki szerint teljesebb körű vizsgálatra lenne szükség Rafik Haríri volt libanoni kormányfő február 14-i meggyilkolása ügyé­ben. Felszólított minden libanoni erőt, hogy Libanon stabilitásának és nemzeti egységének megőrzésén munkálkodjanak. Egyúttal bejelentette: a következő napokban teszi közzé a me­rénylet kivizsgálására ala­kult vizsgálóbizottság jelen­tését. A Haríri család tulaj­donában lévő ENSZ-jelen­­tés hanyagsággal, a bizton­sági apparátuson belüli káosszal és koordinációs hibákkal, továbbá a gyil­kosság bizonyítékainak meghamisításával vádolja rült sor, ahol felszólaltak az ellenzék különböző csoport­jainak vezetői is. A nagy­gyűlésre Osba utaztak Aszkar Akajev elnök ellen­zékének vezetői (Anvar Artikov, Róza Otunbajeva, Umirberk Tekebajev és Dusenkul Csotonov). A dinasztikus hatalomgyakor­lásra törekvő elnök koráb­ban megakadályozta, hogy ezek a politikusok indulja­nak a parlamenti választá­sokon. Ez és a csalások tömege váltotta ki a már­cius 21-i tiltakozó mozgal­mat -— a „tulipános forra­dalmat” Dél-Kirgíziában. Az orosz lapok beszá­moltak arról, hogy az ellen­zéki vezetők igyekeztek megakadályozni, hogy á mozgalom erőszakos for­fowitz a Bush-kormányban védelmi miniszterhelyettes, és az iraki háború körüli tevékenysége miatt ellent­mondásos személyiség mind a háborúval egyet a libanoni hatóságokat. A pánarab csúcson ter­mészetesen szóba került Izrael legújabb bejelentése is, mely felháborodást vál­tott ki az arab országok körében. Nevezetesen arról van szó, hogy a zsidó állam bejelentette: új zsidó telepe­ket kíván létrehozni a cisz­­jordániai területeken. A bejelentés annak ellenére történt, hogy a múlt havi egyiptomi csúcson Izrael ennek éppen ellenkezőjére tett ígéretet, arra, hogy kivonul Ciszjordániából. Még Izrael hathatós támo­gatója, az Egyesült Álla­mok is felszólította Izraelt, hogy vessen véget koloni­­zációs tevékenységének. Dán Kurtzer, az USA iz­raeli nagykövete máris találkozott ez ügyben iz­raeli vezetőkkel. A palesztinok szerint az izraeli bejelentés, mely szerint a három legnagyobb ciszjordániai zsidó települé­sen új lakásokat kezdenek építeni, megtorpedózhatja a nemrég újra beindított, és kecsegtető izraeli-palesztin békefolyamatot. George Bush amerikai elnök többször is a telepek létesítésének befagyasztásá­ra szólított fel, ugyanakkor tavaly úgy nyilatkozott, hogy az Izrael végleges határainak rögzítéséről kötendő izraeli-palesztin egyezménynek immár fi­gyelembe kell vennie a megszállt területek jelen­legi, újonnan kialakult demográfiai realitásait. dulatot vegyen. Azonban a helyzetet nehezítette, hogy egyes radikálisok a helyi börtön ostromára és az ott tartott foglyok kiszabadítá­sára szólítottak fel. A hely­színi tudósítások szerint a déli településeken szétesett a korábbi hatalom, helyi önkéntes osztagok próbál­koznak a rend fenntartásá­val. A helyzetet bonyolítja, hogy a mozgalom a Fer­gana-völgyben tört ki. Ez a köztársaság többnemzetisé­gű vidéke, ahol üzbégek, tádzsikok, oroszok élnek együtt a kirgizekkel. A kilencvenes évek elején itt kitört zavargásoknak több száz halálos áldozata volt. Az ellenzéki vezetők sze­rint a hatalom most is arra törekszik, hogy nemzetiségi nem értő nyugat-európai országokban, Franciaor­szágban és Németország­ban, mind a fejlődő orszá­gokban, Bush „érző szívű, be­csületes embernek” jelle­mezte Wolfowitzot. Euró­pai politikusok, az Európai Unió képviselői és európai bankok szóvivői viszont ellenzik Wolfowitz jelölését — legfőbbképpen az iraki megszállásban betöltött szerepe miatt. Az ellenke­zésre azonban a Bush-kor­­mány nem sokat adott. Egy európai megfigyelő ezt a hozzáállást úgy jellemezte, hogy Wolfowitz jelölése „bizonyítja, mennyire nem törődik az amerikai kor­mány a világ véleményé­vel”. Maga Paul Wolfowitz úgy véli, pontatlan az az elképzelés, hogy ő lett volna az iraki háború egyik fő kitervelője, és biztos benne, hogy előbb-utóbb a maga oldalára állítja mos­tani bírálóit és ellenfeleit. „A Világbank elnökeként nem fogom a bankra kény­szeríteni az Egyesült Ál­lamok napirendjét” — mondó Wolfowitz. Bírálóiról pedig azt mondta, hogy azok „olyan embeiek, akik nem ismer­nek eagem, de ha megis­­merntk, igen hamar rájön­nek, áogy sokkal több van benn;m a katonai dol­goknál, az iraki háborúnál, és álból, amit rólam írtak, sok ninden csak pontatlan kamatúra”. Volfowitz állítja, hogy bíráóival is képes lesz együttműködni, és haté­­koiyabbá akarja tenni a Viágbankot. Azt ígérte, hegy össze akar dolgozni a feiesztéssel és a szegény­ség csökkentésével foglal­kozó, nem kormányszintű s.ervezetekkel világszerte, é> igen fontosnak mondta ebben az összefüggésben is í Világbank és társintéz­ménye, a Nemzetközi Va­­utaalap kapcsolatát. Úgy /élte, hogy habár a ter­rorizmus problémájára nincs csodaszer, a szegény­ség elleni nemzetközi küz­delem csökkentheti a ve­szélyt. „Úgy vélem, a sze­génység csökkentése nagy mértékben hozzájárul a politikai fejlődéshez” — mondta. villongásokat kirobbantva törje le a népmozgalmat. Akajev elnök, miközben az ellenzéki mozgalmat „külföldről szervezett és pénzelt” felkelésnek minő­sítette, többször is kijelen­tette: tartózkodni fognak az erő alkalmazásától. Kér­déses, van-e még egyáltalán a kezében ilyen erő. Eköz­ben korábbi álláspontját megváltoztatva, visszautasí­totta az ellenzéknek azt a követelését, hogy vizsgálják felül a februári választások eredményeit. Ennek tör­vényességét az EBESZ és az USA is kérdésesnek minősítette. Az újonnan megválasz­tott képviselők eskütétele előtt a parlamentben mon­dott beszédében Akajev kijelentette: „Nagy megelé­gedésemre szolgál, hogy hangsúlyozhatom a meg­választott képviselői testület vitán felül álló törvényes­ségét”. Ehhez az egykori fizikus hozzátette: „A köz­társaságban jelenleg uralko­dó helyzet átmeneti jelen­ség. Biztos vagyok benne, hogy határozott intézkedé­sekkel sikerülni fog gyor­san ellenőrzés alá vonni a dolgokat”. Azt is kijelen­tette, hogy nem fog erőt alkalmazni az ellenzékkel „szemben. Az ország déli részét ellenőrző felkelésről azt mondta: „Marginális ellenzéki csoportok szán­dékosan feszültséget szíta­nak az országban. Ezzel az a céljuk, hogy kiprovokál­ják jelentős erő alkalmazá­sát, és a szükségállapot bevezetését, de határozottan kijelentem, hogy én mint Nápoly (Salerno) kikötője Atomtöltettel felszerelt, távirányítással indítható tor­pedókat telepített a Szov­jetunió az évente sok száz­ezer turistát vonzó Nápolyi­­öbölbe 1970-ben, amelyet a NATO dél-európai pa­rancsnoksága, az amerikai hadiflotta és az olasz pol­gári lakosság ellen hoztak volna működésbe. A Szovjetunió 1970 ja­nuárjától kezdődően atom­töltettel felszerelt torpedó­kat telepített a Nápolyi­öbölbe. A nyilvánosságra került dokumentumok sze­rint a 20 darab atomtor­pedót műholdas távirányí­tással hozták volna műkö­désbe a NATO dél-európai parancsnoksága, a Földkö­zi-tengeren állomásozó amerikai hadiflotta és az olasz polgári lakosság ellen. A szovjet haditengeré­szet egyik „November” elnök, soha nem folyamo­dom ilyen eszközökhöz” — mondta. Az ellenzék korábban Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fordult, tőle várva segítséget Akajev hatal­mának megdöntéséhez. Erre válaszul az orosz külügymi­nisztérium meglehetősen szigorú hangú nyilatkozat­ban ítélte el a történteket. Moszkva egyben felhasz­nálta az alkalmat, hogy megrója az EBESZ-t is, mondván, hogy; „Ne ad­janak lehetőséget a destruk­tív elemeknek azáltal, hogy az EBESZ értékelését tör­vénysértő cselekmények indoklására használhassák!” Miközben az Egyesült Államok és az Európai Unió még nem nyilvánított véleményt a kirgíziai ese­ményekről, hírek érkeztek arról, hogy az üzbég és a tádzsik elnök csapatokat vonultatott fel a határra. Dmitrij Rogozin, az orosz duma nacionalistaként jellemzett alelnöke pedig felszólította Putyint, küld­jön rendcsináló FÁK-béke­­fenntartókat a nyugtalan kirgiz tartományokba. Az orosz tekintélyelvű politikusok többségének álláspontját Vlagyimir Zsirinovszkij fogalmazta meg. E szerint Oroszor­szágnak katonai eszközök­kel kell kisegítenie a bajból Akajevet, mert egyébként a forradalmi hullám elso­dorja egész Közép-Ázsiát. Oroszország nemcsak a közép-ázsiai, hanem mara­dék kaukázusi befolyását és jelenlétét is elveszítheti ezután az orosz nacionalista politikus szerint. típusú tengeralattjárója 1970 januárjában tíz, atom­töltettel felszerelt, távirányí­­tásssal indítható torpedót engedett le a Nápolyi-öböl aljára. Három hónappal később ugyanez a hajó visszatért, és még tíz ha­sonló torpedót szórt szét a világ egyik legveszélyesebb földrengésekkel gyakran sújtott részén. Az évente sok százezer turistát vonzó öböl Európa egyik legszebb természeti látványossága és egyben Olaszország nagy­forgalmú kereskedelmi kikötője, ahol a Vezúv figyelmeztetően füstölög a város felett. A Nápolyi-öbölben fek­vő atomfegyverek létére Mitrohin tábornok, a szov­jet KGB központi arhívu­­mának Angliába disszidált igazgatója hívta fel először a NATO figyelmét. A Lon­(folytatás a 2. oldalon) Wolfowitz meglátogatta az amerikai katonákat Tikritben, 2003-ban Pánarab csúcs Az európaiak nem akarják Wolfowitzot Atomtorpedókat telepített a Szovjetunió a Nápolyi-öbölbe A KGB utódszervezete elismerte az akciókat Jack Corn KANADAI/AMERIKAI MAGYARSÁG Owner and publisher: Vörösváry Istvánná Editor-in-Chief: Csaba L. Gaal Canada: PAP Registration No. 09150 USA: USPS 682-450 Published by: Vörösváry Publishing Company Limited 74 Advance Rd., Toronto, Ont. M8Z 2T7, Canada Tel: (416) 233-3131 Fax: (416) 233-5984 E-mail: magyarság @ wellerpublishing.com Mi történt a héten... A magyar forint értéke: 1 Euro (Európa) = 248.29 HUF 1 USD (Amerika) = 192.22 HUF 1 CAD (Kanada) = 158.43 HUF ♦ London (Kanada). — Hosszas keresés után megtalálták azt a szuperkönnyű vázszerkezetű repülőgé­pet, amely a múlt hét közepén zuhant le egy Londonhoz közeli erdős vidéken. A gép pilótáját holtan találták. A baleset okának kiderítésére nyomozás indult. ♦ Kabul. — Hamid Karzai, afgán elnök kijelentette, hogy a májusra tervezett parlamenti választásokat szeptemberre halasztják. A halasztás okaként technikai nehézségekre, valamint a pontos népszámlálási adatok hiányára hivatkozott. ♦ Surrey. — Sorozatban pusztítják Brit-Columbiában a fehér fejű sakokat. Valószínűleg a feketepiacon értékesítik ezen védett madarak tolláit és karmait. Az illetékes minisztérium 10,000 dolláros jutalmat helyezett kilátásba annak, aki a madárgyilkosok nyomára vezeti a hatóságokat. ♦ Budapest. — A Szonda Ipsos legújabb felmérése szerint továbbra is a Fidesz-MPSz vezeti a párt-népszerű­ségi listát, az MSZP csaknem tíz százalékkal van lemaradva a legnagyobb ellenzéki párt mögött. ♦ Reykjavik. — Izlandon telepedett le Bobby Fischer, legendás ex-világbajnok, miután Amerikában eljárást indítottak ellene csupán azért, mert a Jugoszlávia ellen foganatosított embargó idején Fischer ebben a balkáni országban mérkőzött Szpasszkij ellen. Az ex-sakkvilágbaj­­nok azóta kendőzetlenül vádolja Amerikát, mondván, hogy még az merészel beszélni a „gonosz tengelyéről”, holott Amerika a fő gonosz, szövetségeseivel együtt. ♦ Budapest. — 2006-ban újra kezdeményezi a népszavazást az MVSZ-jelentette ki Patrubány Miklós a köröstárkányi megemlékezésen, március 25.-én. A magyarságuk miatt lemészárolt köröstárkányiak utódainak ígérte meg az MVSZ elnöke, hogy újrakezdik, nehogy megismétlődjenek a múlt szörnyűségei. ♦ Biskek. — A Kirgíziában kirobbant zavargások következtében, most két parlament küzd a hatalomért. Vezető európai országok biztonsági szervezetei próbálkoz­nak megoldást találni a helyzetre azt követően, hogy az ország elnöke, Aszkar Akajev Oroszországba menekült a tömegek haragja elől. ♦ Monaco. — A Húsvét ünnepe alkalmával mintegy 400 fős kongregáció imádkozott Rainier herceg, Európa leghosszabb ideje uralmon lévő fejedelme életéért. A 81 éves, súlyos beteg herceg egészségi állapota — orvosai szerint — stabilizálódott. ♦ Texas. — Háromoldalú tárgyalásra került sor Texasban George Bush amerikai, Paul Martin kanadai és Vicente Fox, mexikói elnök részvételével. Ennek során Bush és Martin olyan kényes témákat mellőzött, mint a biztonság, valamint a ballisztikus rakéta-elhárító rendszer Kanada területén történő kiépítésének súlyos kérdései... ♦ Budapest. — Indoklás nélkül lemondott ügyvédi kamarai tagságáról február 28-i hatállyal Bauer Miklós egykori ÁVH-s tiszt, aki korábban Eörsi Mátyás (SZDSZ) ügyvédi irodájában dolgozott. A hírt a napokban közölte a pesti ügyvédi kamara újságja. ♦ Jeruzsálem. — Az izraeli miniszterelnök, Ariel Sáron arra figyelmeztette a Likud Pártot, hogy egységesen támogassa költségvetési javaslatát, ellenkező esetben új választásokkal kell szembenéznie. Annak pedig az lenne a következménye, hogy el lenne utasítva a Gáza övezetből való, júliusra tervezett kivonulás. ♦ Dunaszerdahely. — „Bíborpiros szép rózsa” címmel immár ötödik alkalommal rendezték meg a felvidéki magyar népzenekedvelők országos seregszemléjét, amelynek gazdája ezúttal is a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya. A vetélkedőszerű rendez­vénysorozat célja országos fórumot biztosítani a nép­dalénekesek, népdalkörök, valamint szólisták és zenekarok részére. ♦ Bilbao. — Rossini operával vendégszerepei a bilbaói operában a Szegedi Szimfonikus Zenekar. A világhírű olasz karmester, Marcello Panni vezényletével a ritkán játszott Mehmetet mutatják be. ♦ Bagdad. — Jóllehet hivatalosan tavaly nyáron befejeződött Irak amerikai megszállása, az ország továbbra sem független: gazdasági megszállása továbbra is fennáll annak a törvénycsomagnak köszönhetően, melyet Paul Bremer, az időközben megszűnt Ideiglenes Koalíciós Hatóság vezetője hagyott örökségül. ♦ Budapest. — Káprázatos kövek. — Egy királyi gyűjtemény Spanyolországból címmel nyílt meg a Természettudományi Múzeumban a legnagyobb valaha is bemutatott drágakőkiállítás. Mailed: March 30, 2005

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom