Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-03-26 / 13. szám

. , innipeg, Man. 1976. már. 26. A magyar KdíornidíUi íoaMi adatai a «úiióldi magyaro* » ' megsegítésére 1961-b8n. jelent meg TA(MÁS ANDRÁS “Délkeleteurópa a diplomáciai törekvések sodrá­ban 1939-44 között — I. rész. 1939-1942.” cinrü munkája az ÉSZAKI FÉNY kiadásában a KANADAI MAGYAR ÚJSÁG gondozásában. Anyagi hiány­ban, sajnos, csak kis példány­­számban. Utána rövidesen meg­halt. így a H. ési in. rész kiadá­sa elmaradt. A székely Tamás Andrásról tudni kell, hogy 1919-44-ig ő volt a magyar titkos diplomá­cia egyik kulcsembere. Ha tör­ténetesen nem magyar, mun­káját ma az egész világ ismer­né és ott állna minden valami­revaló könyvtár polcán. Igiy a­­zonban még a magyarok sem igen tudnak róla. Tamás A. hagyatékából nem rég előkerült “A magyar OEtef. Convent adatai a külföldi ma­gyarok megsegítésére” című kézírásos jegyzete, armt a VIR­RASZTÓBAN szándékoztunk közzétenni idézett munkájának több értékes fejezetével együtt. Minthogy időközben anyagiak hiányában a VIRRASZTÓ is megszűnt, ezúton tesszük köz­zé, hogy a jegyzet értékes ada­tait megmentsük a jövő szá­mára. íme a kézdtrásos jegyzet teljes szövege, amin c,sak annyit vál­toztatunk, hogy a könnyebb ért hetőség kedvéért a rövidítése­ket teljesen kiírjuk: “Slavoniában, főleg az ősré-} gi 3 magyar vármegyében (Ve­­rőcze, Pozsega és Szeréin}, több tiszta magyar község ke­rült a Kiegyezéskor Horvátor­szághoz. Ezekben a községek­ben sok magyar lakik. A duna­­melléki és dunántúli reformá­tus egyházak itt magyar lelké­szeket, illetve segédlelkészüket alkalmaztak, magyar reformá­tus egyházközségeket szervez­tek (rész nen a Jmián Egyesü­lettel karöltve), s magyar re- i formátus iskolákat áhítottak fel. Ezeket az anyaországa re­formátus hívek segítették. A gyerekek vallásos neveléséről , gondoskodtak, s egyes ne yenen sízei eletíiázakat is áhítottak. Vegyes községekben is gon­doskodtak híveikről. Templo­­•; mókát építettek. A püspökök a missziós bizottság előadója és j a missziós lelkész társaságában látogatták őket. 19'lá óta ezek I a magyar Református Egyház hatáskörébe tartoztak. Belg-rádban, Os’zeroiában, 1 Boszniában is voLak szorváu-y­­ái'.cmiM&ok, rendszerint világi személyek vezetése alatt. i941-tól a Református/ Egy­ház szlavóniai missziós terüle­tére tubb lelkészt küldött, de a 2. világháború ezt igen megne­­ueziteLte. v ranmaörszágban, főleg' Pá­rizsban, a magyar református .eltesz a szociális missziós; nő­vérrel együtt a vallásoktatás, a hívek látogatása és; a szeretet munka terén fáradozott. Észak­­rrnniciaoiszagban, .főleg Leus éiSi Raunaix bányavidékén és nagyobb gyártelepein reformá­tus lelkipásztor végezte a mi .z­­sziós munkát. Az 1940-es évek­ben ez igen nehéz feladat volt. Londonban a 2. világháború előtt egy református lelkész kezdte meg az ottani reformá­tusok összefogását. Németországban 1938 óta sok magyar munkás, volt, s Berlin székhellyel tartottak missziót. De a szórványokba is k.jártak a lelkészek istentiszte­letet tartva, úrvacsorát osztva, lelkivigaszt nyújtva. Becsben is ugyanez volt a heiyzet. muméban a XX. század ele­jén rendes missziós lelkitszi ál­lást szerveztek. 1918 óta egy budapesti lelkész utazott le, aki egyb&n Bécsben is ellátta a te­endőket. Bulgáriában volt egy rendes missziós lelkész és Szófiában magyar iskola is. Moldvában és Havasalföldén a misszió kezdetei a XVI. szá- j zadoan nyúlnak vissza, amikor kiűzték a magyar huszitákat, akik Moldvában telepedtek le az ottani nagyszámú magyar­ság közé. A XVI-XviIL század­ban ismét nagy tömegekben vándoroltak ki magyarok a Kárpátokon túlra. Református gyülekezeteket alapítottak, de ezek felszívódtak s csak né­hány község, meg Bukarest ma. radt fenn. Ez utóbbit a XVII­­XVIII. század fordulóján kuruc vezérek alapították, de csak 1815-ben lett önálló. Rövidesen templomot, iskolát, papi lakást építettek és egész Moldva-Oláh­­ország anyaegyházközségevé lett. Innen kiindulva a XIX. szá­zad elején a nagyobb városok­ban református szórványgyüle­kezetek alakultak 1860-71 kö­zött Pitesti, Pjoesti, Foksani, Krajova, Buzeiu, Trigovest, Gyurgyevo, Ruscsuk es Turnu­sé veriuben is megindult a gyü­lekezetek szervezése. Ez a szer­vezés az erdélyi református egyházkerület jurisdikciója a­­latt indult meg. 1887-ben megalakult a “Moldva-Oláhországi Missziós Egyházmegye”. 1904-ben na­gyobb lendületet vett a szer­vezés; egymásután épültek fel az iskolák és szerveztek lel­­késztaiútói állásokat. 1907-ben már sok lelkész, levita, tan.tó és egyesületi munkás dolgozott a templokiban, iskolákban, e­­gyesületekben és sok magyart gondoztak. 1908 óta a 86jl908. számú határozattal kiadott bzahály­­rendeletek szerint a magyar. Református Convent hatáskö­rébe tartozott: 1. ) Bukaresti anyaegyíiáz­­köziség lelkésszel. Szórványai: Giiurgiu, Calaraa, Constanca, 2. ) Brailai anyaegyházköz­­ség lelkésszel. Szórványai: Té­káéi, Tirgu-Ocna, Szászkút, Fok sani, 3. ) Galaczi fiók egyházköz­ség a brahai lelkész gondozása alatt, 4. ) Piteistii anyaegyházköz­­siég levita-tanítóval. Szórvá­nyai: Tirgovest, Campulung, Craiova, Turn.u-'Severin, 5-) Ploestii anyaegyházköz­­ség , levita-tanítóval. 'Szórvá­nyai: Buzeu, Mizil, Campina, Sinaia, Busteni, Azuga. Református felekezeti isko­lák működtek: Bukarest, Ga­lacz, Braila és Ploesti.” * * * Hasonló feladatok elvégzésé­re alakult 1961-ben a magyar püspöki kar vezetésével a Szent László Társulat is, melyet IX. Pius pápa 1863-ban kiadott brevejével elismert és lelki kin­cseikkel örök időkre ellátott más áhitatos társulatok sorá­ba emelt. A Társulatot 1961-ben Szent László Társaság néven az emig­ráció oan felújították. A VIRRASZTÓ h.rsmigálata. Az Amerikai Magyar Szövetség leinivasa KERESSÜK FEL KÉP v ISELÖ lívKeT ö SZlNa i ^.R/dNKAT AZ ERDÉLYI MAGYARSÁG ÜlDwZlSE ÜGYÉtsEN. ilALÜUÜNA... NEM ESZIK A KiSLANY KACSAMÁJAT ... Murgács Kálmán verse, László Imre zenéje. Nem eszik a kislány kacsa­májat, Hogy" lefogyjon, mindent kitalálgat. összeeszik krétát, meszet, reket. Csakhogy soványodjon épp egy cseppet. A szél majd elfújja, olyan gyenge, Mert a divat máma sovány, lenge. De hogyha férjet kap a javából, Széle-hossza egy lesz a kacsa­májtól. VÁRAKOZÁS > « IRTA: RITOÓK EMMA A bútorok aludtak a szobá­ban. A portól és csendtől nehéz levegőn hiába csillant át a dél­utáni nap egy sávja, aranyhá­lójában hiába rezgette a támoly gó porszemeket. Végiig csiklan­dozta az íróasztal posztóját, zöőd visszfényt kevert az arany­ba, szivárvány színeket gyújtott a csiszolt üveg tinta-tartóm, e­­züstösen szikrázott a fedelén, aztán resizketve, idegeskedve húzódott rövidebbre, keske­nyült, halványodott, utolsó 'kis kerek foltja még odatapadt a mahagóni fényles fájához, de hiába pazarolta ébresztő mele­gét, a szoba kábultan álmodott tovább. Csak egy villanylámpa mez­telen, bronz asisizonyalakja ha­jolt sóváran a napfény felé, kar csu ércteste szinte megnyúlt, j amint el akarta fogni sima 'bar­na felületén; szeretett volna e­­g.ésizem felébredni, játszani, csil­logni — de a napsugár nem vette észre, eltűnt ... Egy a­­rany ráma iveit volna legtovább birta a felébrenlétet a sötétedő unalomban,, aztán az is elbar- j múlt. A levegő súlyos lett felet­tük, mint egy álmosi szemhéj. ... Az ajtózár idegesen sie­tősen zörient meg, kulcs csat­tant benne, egy kéz reszketve érintette a falat a a villanylám­pa egyszerre fényibe b r tott; a szobát. A bronzasszony mo du­­latlanul állt az asztalon é ér­zéketlenül hagyta vé g uklani testén a fényt de an, g tükö 1 felrettenv e ,l p gél mutat ° gy ?’ r A férfi cs t tartott a 1 r he - é" T toi-ort meg a szoba közepén, íviiinuein poros volt s olyan ride­­goiJL emagyott, olyan, 'közömbö­sen lelketlen! Nem arravaló neiy, hogy az ember itt asz­­szonyt fogadjon. De nem is az ő lakása, az ő otthona alkart moot az a szoba lenni, csak egy percre összejönnek, hogy' e­­gyütt tovább menjenek. „ Körülnézett, hogy mibe tegye a virágot? Olyan unottan, o­­lan kelletlenül állott minden egymás mellé rakva a könyves polc tetején, nem kínálkozott egyik sem: csak egy keleti réz­veder durván kivert alakjai fin­torogtak felé. — Ez megfelel — gondolta, mert sok volt a világ s azt re­mélte, hogy igy egy csomóban ’ inkább enyhítem fogja a szoba ! közönyösségét. Levette a vázát, egy kicsit gyönyörködött vörös csillogásában, aztán magával vitte. Kívülről halkan hangzott be a rég nem mozdult víz félig ellenszegülő bugyborékolást a csapon át, majd élesen felocs­­osant amint belécsapódott a virágtartó ércébe. Aztán a virág is ott állt az asztalon. iMég szeretett volna valamit rendezni, tele volt a vá­rakozása gyöngédséggel, sze­retett volna mindent előre meg­­simogatni, amire az asszony te­kintete esni fog, — de a szoba reménytelen egyhangúsággal nézett rá vfcteza. Egy kicsit kö­zelebb tolta a karosszéket a pamlaghoz . .. talán le sem f og­ülni. — Már tulajdonképpen itt le­hetne, ha egy kicsit sietett vol­na. De nem fog Sietni, várat magára, az bizonyos. Járkálni kezdett, elképzelte, hogy a meghatározott idő még egy óra múlva fog bekövetkez­ni és egészen nyugodtunk érez­te magát. Csak egész mélyen, a nyugalma alatt, volt egy 'kis tü­relmetlen reszketés;, ami egy­­szer-egyszer végig futott az e­­reih és az ujjai hegyét eillzsib­­jasztotta. Megállt egy kép e­­lőtt, szórakozottan húzogatta a nyakkendőjét .. . egyszerre mintha hallotta volna a halk, rebbenő csengetést — kétszer egymásután. Tudta, el is akarta magával hitetni, hogy képzelő­dés — mert 'hátha akkor igaz lenne — és váltat vonva ment ki. Persze, hiszeh előre tudta.. . senki ... de valami halk, gyáva keserűséget nem tudott elnyom ni. Mikor visszajött a szobába, egy kicsit felhúzta az abiakfüg­­gönyu Ha a másik oldalon jöli­ne,n meglátná előre, de bizonyo­san irt fog ©suaai.n. a áz mel­leit, ahová ne . láthat 1 . Szem­ben a k vLágloLt a 1 on át v.. s .vter zet lát z tt, egy eg. I a tófa 1 p pi­rosból tea ne odai agasz tva. E- gész téren át liárta minuen este lámpagyujtáeikor ezt a foltját egy idegen világnak, de Soha­sem törődött vele; most meg­próbálta kiegészíteni, kinek a viliága lehet ... Odalent, — mintha. .. ez az ő járása vóna., átjött. -Nem láthat­ta tovább. Gyorsan leeresztette a függönyt és gondolatban kö­vette be a kapun — fel1 a lép­csőn. Egyszerre egész izgatott­sága előtört, szeretett volna e­­lébe rohanni, az ölébe venni és felhozni. Ott várt az előszobában, várt ... Most már fent kellene len­nie, — még nem, — most már bizonyosan, mint egy rugó esett össze benne, összeszoritott fo­ga engedett, egész teste eler­­nyedt és közönyösen jött visz­­sza a szobájába. Ránézett a vi­­rágoikra — talán máshova kel­lene tenni? — Ott hagyta és nyugodtan /leült. Hihetőleg nem is fog eljönni — még egy fél­óráig vár, tovább nem ... Most már itt ülhetne: a pam­­lagon, félősen, ezer kifogással ési még a kezét sem akarná oda­­engtedni . .. édes édes ... A kez­­tyüje finom bőr- és ibolya-illa­tára gondolt — előre hajolt le­hunyta a szemét és maga előtt érezte az egész asszonyt. A szoba önmagába húzódva hallgatta /gyors lélegzését. Lehetetlen, hogy el ne jöjjön, — el fog jönni ... Talán már csengetett és nem hallotta meg! A megdöbbenés megakasz­totta a lélegzetét. — Hiszen olyan csend van, meghallotta volna — olyan gyűlöletes — tűrhetetlen csend. Felugrott és felhúzta az órát. Egyenletesíen kezdett ketyegni és minden hang, kötelessógsze­­rü, monoton unalommal tolta előre az idő egy-egy'pillanatát. Ő pedig niézte az inga korong­jain a fény ide-oda siklását. Csodálkozva riadt fel, mikoi az óra ütni kezdett, ötöt — vagy hatot? Milyen ostoba gépiesség gél mérte tovább mutatója azt az időt, amit félbehagyott — ami rég elmúlt. Mintha neki i magának is újra ki kellene vár- I ni azt a két hónapot, — csön­­! desen, türelemmel várni mig ei- I nmük az, ami elmúlt. Kint a j nyár hoelszu ragyogása, ő pedig bent, egyedül ... Megállította az ingát, já lkáét, lefeküdt. A csendben aludni é rezte az időt: a nagy fóliám j megakadt és ő mozdulatlanul feküdt a felületién. Egyszerre halk nesz hallat- 1 szott mögötte. Az a-ztal pat­tant egyet, majd egy könyv dűlt nagy robajjal oldalt a polcon. A vízvezeték csapja nagy r t kán egy cseppet hullatott. . . . néha a virágok zizegtek klko­­nyulóbaü Megint roppant egy bútor, mintha nyújtózkodnék... Azúain csend. A villanylámpa egyet ingott — valaki végig ment az eme- ä létén ... Csend. A padló fája kezdett pattog­ni fájóaan, hosszasan nyikor­góit, aztán halkabban szagga­tottan .. • Mintha valaki járna .. . Két lépés, mely hirtelen, riadtan ajkad meg, húzódva, vonszolód (a csírázik tovább — aztán egyezerre elhallgat. Csend. Piáik, apró, recsegés, mintha parányi lábak táncolnának ... óvatos, lábujjhegyen közeledő lépések nesze a száraz fán ... — Ki az? — riadt fel a fek­vő, aztán fáradtan felállt. Ki­lenc óra elmúlt, már nem jöhet. Nem is akart jönni — hogy is hihette el! 'Ostobáinak, nevetsé­­ges;nelk érezte magát, szerette volna letagadni, hogy várta; de a szoba tele volt az elmúlj; óra nehéz csöndjével, a falak, buto­­íok, könyvek ismeretlen ellen­ségekké válva, a várakozástól megmerevülten vették körül. Ha még egy kicsit várna, csak tiz percig, .,. végre is asz­­szony: asszony, ki tudja, miért akarta megkitiozni. Leült az íróasztal elé és szó­rakozottan kezdte eimogatni a posztót. Ez az érintés ismerős volt, mintha felébredve, bátori­­tólag viszonozta volna simítá­sát kissé érdes és mégis puha felületével az az élettelen, amit legjobban szeretett. A másik, az élő ... Nem tudta, sirás vagy düh fojtogatja-e a torkát. A bronz asszony lélek nélkül nézett rá és a virágok elem törődtek ve­le. Nemrégiben cikk jelent meg Wass Albert iró, az Erdélyi Vi­lágszövetség ,elnöke tollából, a­­melyet az egyik lapszerkesztő, Szebedinszky Jenő, külön cikk­ben magiáévá tett. A cikk kérte az amerikai ma­gyarságot, jelenjén meg kül­­döttségileg képviselőinél és sze­nátorainál és szólítsa fel őket,, hogy csatlakozzanak áhhoz a 29 képviselőhöz és öt szenátor­hoz, akik 1975 júliusábam kö­zös levélben kérték Ford elnök­től a kérdés megtárgyalását az 1973-as amerikai-román egyez­mény értelmében. Az AMSz, az Erdélyi Világ­szövetség és az Amerikai Erdé­lyi Szövetség támogatásával már több ízben eljárt úgy a Kongresszusban), mint a külügy minisztériumbain és a Fehér Házban ez ügyben. Elnökié sze­mélyesen adta át Genfben, 1975 július. 39.-án az AMSz memo­randumát az ENSz Emberi Jj­­gok Bizottságának, amelyhez adatokat az Erdélyi Világiszö­vetség, az Amerikai Erdélyi Felugrott, felkapta az egész csomó virágot, a földhöz vágta, rájuk taposott, felrálntotta az ajtót, — aztán még egyszer vissiza nézett a csodálkozó, meg világított szobára, eloltotta a villanyt és nehéz, kattogó, meg­­megcsukló zörgéssel zárta be az ajtót. Ez a hang még egy ideig ott kóválygdott a, bútorok Iközött, a virágok nedves; mezősizaga még izgatta az álmosodni kezdő le­vegőt, mikor halk rebbenő csen getiés hallatszott kétszer egy­másután, aztán még egy félénk, ijedt, segítséget kérő — aztán még valami bizonytalan rezze­nés, nem is hang, csak mintha az ijedtségnek egy mozdulata remegetette volna meg a leve­gőt — hatástalanul... Csend 'lett. Az álmost szobá­ban tovább aludtak a bútorok. IRTA: BÉKEFFI JÓZSEF A falu kis házai valósággal összebújtak a lakás dombol­dal alján, mintha féltek volna a közeledő veszedelemtől. Az ap­ró ablakolk üvegei, amint a le­nyugvó nap sugarai megtörtek rajtuk, rezgő ezüstlapokként táncoltak a fehérre meszelt ház oldalakon. A falu népe kisebb csoportok­ban ásóikkal, lapátokkal igyeke­zett le a folyópartra. A rőzsiekötegekkel megrakott ökröst szekér elakadt az út ka­nyarulatánál. :— Cselló, hajsza! — ordította Szövetség és óriás szabadvilág­beli országos szervezetek is szolgáltattak. Elnöke, Ft. dr. Béky Zoltán, aki egyben az A- merikai Magyar Református Egyház örökös tb. püspöke is, személyesen adta elő az eid-lyi magyarság panaszaié az Egy­házán Vhágtanácsának na.roöii világkongresszusán. Itt az ü gyet támogató határozattal a főtitkársághoz utárnán azon­nali tárgyalásra a román kor­mánnyal és utólagos jelentés­­tételre. Ugyancsak tárgyalt a., elnök úg;y Genfben, mint N.uro.úbaa fontos vimg, ét tenye zőkkel, akik támo;..at-.s k t i gérték. 'Szükséges, hog., a. ame­rikai magyarság vezető és L kés egyéni tagjai Imp, Lidőirm nél és 'Szenátor aaikuái koordi­nált lépéseket tegyenek. Ugyan is most folytattunk egy újabb közös levél-akciót a kongni sz szusban, a képviselő imiyc 1, Ford elnökhöz. Idáig már több, mint 50 képviselő irta alá a közös egy tagbaszaat magyar. — csákó — üvöltötte a má­sik zömök gazda és nagyot súj­tott a fehér állat farara. Nem messze a kanyarulattól niiott a rámereszt, a rászegezett pléhbiől való Krisztussal. A meg aradt folyó innen alig' volt öt­száz lépésnyire. Amint a csapatok ideértek, e­­gyesek leeresztve a fegyverként kezükben üostolt «»ze-r-zán) ot, térdre ereszkedtek és imádkoz­tak a Megváltóhoz, mások egy pillanatra megállották és ke­resztet vetettek, vagy c=ak megsüvegelték Isteufiát.. A folyóparton a délelőtti cso­portok emelték a töltést, döngöl ték a sárga agyagot é*i építet­té ki a rőzsegátat. A biró szétvetett lábakkal, széles mellén keresztbefont ka­rokkal meredt a szennyes ára­datra. Ambrus, aki szakaszvezető volt az árkászoknál, osztogatta a parancsokat, tízakértelemmel 0 i.ugy hanggal vezette a mun­kát. — Embörök, asszonyok sza­porán,; Amoda a fűzfák közé pakkoljatok tiz iköteg rozsét!— adta ki az utasítást. A bíró végignézett a munká­ba görnyedt népen lééi kijelen­tette : — Ha el nem készül a gát, elönti a viz az alvéget .. . — Uszt ipeg a szpgénység háza pusztul! — dörmögte vissz hangként egy őszfejü gazda. Ezek már reggel óta dolgoz­tak a partom A fölv,altos eleje már ideért, mikor Vedres a ke­reszt előtt elhaladt. Magadba e­­nreit fejjel lépdelt el eiőtte, ke- | resztülnézett rajta, mintha ész- 1 re sem venné. Sótörő lekapta a kalapot, oldalt rápislantott Ved- ' resrt,, aztán odabökte: “"Megve­ri kendet az Isten.” Vedres rántott egyet a vál­lán es dacosan, feleselte: — Hát aztán,! Kettőnk dóga. tióúuró megcsóválta a fejét és nem szólt többet, csak loholt nagyrépcekkel a többi után. Az uoiaitok már aranyszínűén ragyogtak a. domboldalra ka­paszkodó házak oldálán. Az al­­vfciÄi to. a gyerekek, meg az öre­­~;e<* „urcolták a bútorokat a magasabban fekvő udvarokba. ..i „j.yv duzzadt, dagadt, szé­­.eseacii. w toderta macával a felső folyásnál kitépett fákat, kerites-ar bukat, zsuppot. A sebesen hömpölygő habok 1 kozott valaki meglátott egy sze­­! kére Idáit. Egy jószemü asszony 1 gyerek.ulcsőuiek Vért e.y pad­lódaiabot s erre ikétoégh.esett jajgaásha kezdett. — Ne ó ég is, Örzsi! — ri­­va't rá a bíró s munkába áll t tak a újak. A ez frad c levelet, külügyi taniácsadónk, dr. Száz Zoltán felkérésére, de szeretnénk további 50 képvise­lőt megszerezni, hogy a levél politikai súlyát növeljük. Felkérjük az amerikai ma­gyarság vezetőit és lelkes hon­fitársainkat, küldjenek knluött­­segei, vagy legaláob is fordul­janak levéllel helyi kongreisz­­szusi képviselőinkhez, vagy sze­nátorainkhoz, kérve, csatlakoz­zanak a (Henry Helstostki és Philip M. Crane képviselők ál­tal kezdeméimyezett közös levél- 1 hez. Amennyiben a küldöttsé­geknek szükségük lenne az í AMSz által 1975 őszén kiadott i dokumentumgyűjteményhez, a­­mely könyvalakban jelent meg, ! írjanak, s egy példányt abból 1 postafordultával nekik megkül­dünk. Kérjük, hogy lépéseiket az AMSz-iS'zel koordinálni szíves­kedjenek. A leveleket, vagy kül­döttségeket kérnék a cikk elol­vasása után 14 napon belül el­küldeni, s a lépésekről bennün­ket postafordultával tájékoztat­ni, hogy mi is eljárhassunk a képviselő, avagy Szenátor wa­shingtoni irodájában. Cimünk: 3216 New Mexico Ave. NW. Washington, D.C. — 20016 (US) — Dr. Béky Zoltán az AMSz orsz. elnöke. Magyarországi magyar ÜGYVÉD JK-RACSMÁNiBÉLA a budapesti ügyvédi Kamara volt tagja. Ma.-.itobüi gyakorló ügyvéd, közjegyző, uj címe: 203-504 Main St., Winnipeg, Man. R3C 1A7 — Telefon: 947-1513. rülten cipelték vissza csuromvi­zes testüket a faluba. A harang, egyre zúgott. A vész hirdető csengős<zó ott si­­kongott a fejek, a fetkeie rö­gök s az alvég! apró házak ha­lálraítélt kéményei között. Vedres nekilátott a döngö­­lésnek. Ezt a munkát osztotta rá Ambrus. Éppen jól jött neki. Verte, ütötte, a ragadós földet, dühösen, minden erejét 'belead­va. Bosszús: volt mindenre, leg­jobban szerette volnla megkor­­bácsoltatni az átkozott folyót, letépni a harangot a toronyból, amiért az örökös bugással meg­rémíti a népet, aztán meg' ki­­dönteni annak a mását, aki csak bajt hoz a szegényekre. A gömyedten dolgozó embe­rek árnyéka lehempergett a he­venyében emelt gátról, óriásivá nyújtózott a sárga parton, roaj l egyszerre csak eltűnt, elvAte magával a túlsó partok mögött lebukó nap. Aztán sötét lett. Néha belecsendült az éjsza­kába Ambrus- harsány parancsa és a biró dörmögő hangja. A föld meg egyre hal ott a gátra, mely magasodott, szélesedért és keményedért. A viz zúgott, há­borgott és nyugtalan nyelvével mohón nyaldosta a töltés olua­­iát. De mintha az áradás aía./O- hagyott volna. A rozsé is elfo­gyott s az emberek, asszon jak kimerültek a múmiába. Ámbrus végigjárta a gátat és kijelentette, hogy elmük tt a veszély. Erre abbahagyták, a munkát. Az önkéntes: paru őr­ség kinmaradt. A többük meg lrazaszéiediek Vedres pipára gyújtott és le­ült a gát székire, messze a töb­biektől, akik tüzet raktak és hozzáfogtak a szalounaaprrtás­­hoz. Úgy három óra tájban Vedres Is hazaindult. Kjsiíó megbékélt, már csak azért, inert testét megtörte a nehéz munka s a fá­radt testben nem igen daco-lko­­dik a lélek. Komótosan ma,rt a faltú felé. Irigyelte a többieket, akikkel együtt aggódnak asszo­nyaik és gyermekeik, mert nelki senkije sincs ezen a világon. Még messze volt a kanyaru­lattól, mikor elnyújtott vad or­dítást hallott a partról. Pár pil­lanat múlva, tisztán hallotta az átszakadt gáton betóduló viz zúgását és austogását. ösztönö­sen futni kezdett, de a vadul ro­hanó ár elérte,. Alig rohant pár­­métert, már derékéig csapott a dermesztő hideg viz. Most kemény ütést érzett a dereka táján. Egy tovasodrodó i rőzseköteg, feldöntötte, kiálló i tövises ágával heletépett a ru- I bájába és felszakitotta a bőrt a I bal-karján:. (Folytatás a 7. oldal or \ 2 ÁRVÍZ VALÓDI MltfŐSÉöii FINOM-ŐRLÉSŰ KALOCSAI CSEMEGE PAPRIKA fontja $2.25 és szállítási költség. kolbász, pörkölt, gulyásleves, paprikás­krumpli, PAPRIKÁS SZALONNA, STB. EL SEM képzelhető valódi hazai paprika nélkül. Elsőrangú ERŐS PAPRIKA fontja $2.50, 1/2 font $1.50 és szállítási költség. Kiváló minőségű töretlen óhazai KAMILLA T E A fontja $3.85 és szállítási költség. Tiszta tojás TARHONYA legújabb magyarországi szállítmány FONTJA: $1.25 és szállítás. L M. U. KERESKEDELMI OSZTÁLYA 210 Sherorook Street, Winnipeg, Manitoba, R3 2Bt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom