Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-02 / 1. szám

esi Kimen asági: Nevezetesebb erdélyi évforduló« 1976-oan Az óvről-évre közzétett érdé- ( lyi évfordulók mindennél éke- j sebben bizonyítják, hogy Erdély a legősibb idők óta magyar. De ennek bizonyítására talán még solis em volt olyan nagy szükség, mint éppen most, a­­mikor a románok á temetők fejfáinak és sírköveinek kinaji­­gálásától a múzeumok, irattá­rak elrablásán, megsemmisíté­sén keresztül a magyar törté­nelem szemérmetlen, gátlásta­lan kisajátításáig ('Csikmenasá­­gi: A románok már a magyar történelmet is kisajátítják ma­guknak (K.M. Újság 75. okt. 3.) mindent elkövetnek, hogy Er­délyből a magyarságnak még a nyomát is eltüntessék. De ége­tően szükség van azért is, mert a kommunista rendszerben, vagy az idegenben felnőtt fia- 1 , talabb nemzedék tudatában Er­­j dejy és a többi elszakított terü­let marosak úgy él, mint a szomszédos államok szerves része, de még az elgyávult, meg alkuvó “reálpolitikusaink” is az elszakított területek őslakos magyarságáról márcsak úgy beszélnek és Írnak, mint a szomszédos államok “magyar uisebbség”-érőli. 101-ben vezette első megsem­misítő hadjáratát Traján csá­szár Dácia ellen. (1875 éve.) 1226-ban ll Endre kiráJyá ko­­ronáztatta fiát, Bélát, aki et­től kezdve, mint ifjabb király uralkodott Erdély és az or­szág keleti része föhtt. (750 éve.) 1301. jan. 14.-én halt meg III. Endre, az utolsó Árpádházi király. aug. 27.-én Ottokár esek ki­rály és Kinga (V. István hú­gának unokája) fiát, Vencelt Gimesy János kalocsai érsek és Antal Csanádi püspök ki­rállyá koronázta, aki Apor László erdélyi vajda védelme alá helyezte magát. (675 éve) 1351. döc. ll.nén Nagy Lajos elfogadta, jóváhagyta és meg erősítette az Arany Bullát (1222.) és azt 25 törvénycik­kel egészítette ki; ezek egyi­ke az “ösiség”. Ezzel meg­kezdődött a székelyek ősi tör­zsi szervezetének 3 rendre: primőr, lófő, gyalog székely­re való tagozódása. (625 éve.) 1376-ban Goblinus erdélyi püs­pök Nagyszeben és környé­kén 19 céhet és 25 iparágat talált; ugyanakkor pl. Salz­burg és környékén csak 16 céh és 20 iparág működött (600 éve.) 142ő-'can halt meg Csáki Mik­lós erdélyi vajda, akinek ud­varában kezdte el Hunyadi János pályafutását, mint ap­ród. (550 éve.) 1451-ben Joannis Pál össze­püspök latin diplomáciai le- | gyűjtötte Vitéz János váradi j veleit, hogy azokat iskolapél­dának használhassák. (525 éve.) 1476. dec, i22-én halt meg Pong­­rácz János erdélyi vajda, Hu­nyadi János húgának, Klárá­nak, a fia. (500 éve.) 1501-ben halt meg Kálmáncse­­hi Domonkos váradi, majd' er­délyi püspök, neves humanis­ta. (475 éve.) < 1526. aug. 29.én a 'Mohácsi csa­tában — Zápolya János er­délyi vajda 40,006 főnyi Sere­gével Szegeden várakozott — többek között elesett Zápo­lya György, a vajda öccse, Perényi Ferenc varadi, Csa­holj Ferenc Csanádi püspök és Antal brassói ötvösmes­ter, a brassói zsoldosok ka­pitánya. nov. 10.-én Székesfehérváron Werbőczy István vezetésével a köznemesek Zápolya János erdélyi vajdát királynak ki­rálynak kiáltották ki és 12.-én meg is koronázták. Perényi Péter koronaőr, az új erdélyi vajda koronázás után átállt Ferdinándhoz és a Pozsonyban összegyűjt fő­nemesek meg is választották királynak. Jovan Cserni (Fekete Iván), Zápolya János rác lovásza, a délvidéken szerbekből sereget szervezett, az oda betörő tö­rököket ki is verte, de utána a Bánát és Bácska nemesi udvarait is végig dúlta és szerb rémuralmat létesített, -ban irta Csáti Demeter fe­rences “Ének Pannónia meg­vételéről” és “Mikor nagy bú vala Magyarországon” cjmü krónikás verseit a iSzüágy­­ban.-ban halt meg Diósgyőrön Boldog Záholy János pálos szerzetes, volt Csanádi püs­pök. (450 éve.) 1551. jan.-ban a megtartott or­szággyűlésen Fráter György kihirdette az ország egyesíté­séről szóló nyírbátori határo­zatot. jun. 4.-én Castaldo szaszari tábornok ünnepélyesen bevo­nult Kolozsvárra. Beszélgetés a ní.ul Irta: Székely A Szózat szavaival akartak barátaim visszatartani 1949-ben az emigrálástól. Szivemig hasí­tott ez a közismert refrén: “Ha­zádnak rendületlenül légy hive ó magyar, a na'gy világon e ki­­vül nincsen számodra hely, áld­jon, vagy verjen sors keze, itt élned és meghalinod kell”.. . Azóta is súlyosan vádolnak ezek a lelketmaró szavak. Ál­landóan gyötört a honvágy, eh­hez járult, hogy eleinte nagyon idegennek és kiszolgáltatott­nak éreztem magam. Hosszú évek után kezembe kerültek Bér kési András könyvei. És az­után kezdek megnyugodni. A honvágy most már ritkábban talál bennen visszhangra, be­láttam, hogy el kellett jönnöm. Nem bírtam volna ki a börtönt, a verést, az éhezést, az örökös megaláztatást, s mindazt a sok kegyetlenséget, amin a szemé­lyi kultusz éveiben keresztül me nt a sok ártatlan ember. Ber­­kesi r egényeiben döbbenetesen számol be ezekről. Pesten jártamban felkeres­tem az irót. Megköszöntem ne­ki, hogy könyveivel enyhítette a lelkemet maró önvádat. Szentendrén van egy szép kis villája közel a Dunához. Fák­kal szegélyezett térség választ­ja csak el tőle. Az egész lakás ragyog a tisztaságtól. A búto­rok vadonatújak, és a parkett tukörfényes. Ez ,a pedantéria hozzá tartozik az iró életéhez, sőt talán a jellemvonásaihoz is. Kint a kert, a fák, a bokrok és az illatos virágok sginesitik a környezetét és a nagy csend, ami körülveszi, adják az ihlet­hez a hangulatot. Berkesit ba­rátok helyett a múzsák látogat­ják. Az iró asztalán könyvek, füzetek és betűre éhes fehér pa­pírok hevernek. Berkesi az ország egyik leg­olvasottabb' írója. Könyveit száezezres példányban adják ki s ez a temérdek mennyiség a megjelenés után párnapra eltü­­nak a kirakatokból. Szétkap­kodják az olvasók. A jó köny­vek jellegzetessége, hogy kiol­vasás után nem viszik eladni az antirvvár üzletekben, megőrzik otthon a könyvespolcok és az emberek emlékezete. Ez külön értéke a Benkesi­­könyveknek.- Külföldön még az otthoniaknál is nagyobb az ol­vasó tábora. Készültem a vele való beszélgetésre is meglepett, hogy őszintén válaszolt a kelle­metlen kérdéseimre is. Berkesi Pálffy György altá­bornagy mellett teljesített ka­tonai szolgálatot. Pálffyt halál­ra Ítélték és kivégezték, Berkesi megúszta börtönnel. 'Szembe­ülök az íróval, szimpatikus, közvetlen ember, akiből hiány­zik minden sztáros vonás. Arca kemény próbáktól árulkodik, a szája és a szeme sorkában levő ráncok különös karaktert köl­csönöznek a vonásainak. Egy pillanatig sem éreztem, hogy a válaszai ne lettek volna őszin­ték. — Regényei nagyon élmé­­nyesek, — indítom el a beszél­getést — amit leír, teljesen va­lószert!, látszik, hogy azok va­lóban megtörténtek az életben. __Egy íróban minden élmény nyé válik — válaszolja — te­hát, azok az emberek, akikkel evőá urofliáásavái Molnár Imre életem során találkoztam .azok­nak a karatere, magatártasa megrogzodik bennem, bizonyos típussá válnak, bizonyos igaz­ságokat, világnézeteket, erköl­csűket képviselnek és később valamilyen formában belekerül­nek a regényeimbe. Tehát nem modellek után dolgozom, ha­nem életismeret és életanyag után “Az októberi vihar” c re­gényem, amely az 56-os forra­dalomról szól, ott az a kérdés izgatott, hogy .ki felelős mind­azért, ami Magyarországon tör­tént? Hogy került szembe ve­lünk az ifjúság: és a tisztessé­ges emberek százezrei? — erre au estem választ. — Ez az igazságkei eső szán­dék vezeti a regényei megírásá­nál? — Hát ez a szándék vezet a regényeimnél, hogy a világ vál­jon joabá, az embereknek meg Kell tisztulniuk, hegy átvegyék az új erkölcsöt, amelyik előbb, vagy utóbb uralkodóvá lesz a világon. — Tisztuláshoz vezető út ki­világlik az Ön regényeiből ez­ért van az, hogy az olvasó ma­gával érez, mikor pellengére ál­lítja azokat, akik a legsúlyo­sabb bűnöket elkövették. — Hát én az igazat akarom megírni és az igazságban nem alkudok. Az élet elég bonyolult volt az én számomra, sok min­denen keresztül mentem, s úgy látom, hogy azokat az igazsá­gokat, amelyeket felismertem, azokat meg írni. Kendőzés, ta­karás nélkül nem az emberek ellen, hanem mellettük és ér­tük. Azt akarom, hogy magukra ismerjenek a hibáikkal, a bot­lásaikkal együtt és próbálják ezeket a botlásokat a mini­mumra csökkenteni. — A pellengére állítás módját s azt az éles hangot, amit ön használ, csodálkozom, hogy megengedik azok, akiknek kö­telessége ellenőrizni az iroda­lom-politikát. — IMondja, csinál iráöközben kompdomisszumpt, elhallgat, 1 vagy megszépíti a történeteket? — Semmiféleképpen nem szé­pítek, megtörtént, hogy olyan problémát látok meg az élet­en, amin gondolkodom, hogy megirjam-e. S van, amikor úgy döntök, bogy nem írom meg, mert segíteni nem tudok vele, nem találok rá semmi megol­dást, annak íredig nincs értel­me, hogy az embereket felhec­­celjem.-— Hány könyvet irt eddig ? — Eddig 20 könyvem jelent meg. — Melyik könyvét tartja éle­te főmüvének? — A “Siratófal” c. regény trilógiámat, annak a III. kötetét most fejeztem be. A cime való­színűleg a “Senki földjén” lesz. Azért adom ne lei ezt a címet, mert nekem az a véleményem, hogy a “Senki-földjén” nem le­het élni. Valahova tartozni kell. Aki a senki-földjén él, az előbb vagy utóbb elpusztul. Elpusztít­ja önmagát, elpusztítják a kö­rülmények, a benne levő nosz­talgia, és a kilátástalanság. — Hány színdarabot irt ed­dig? — Tíz színdarabomat mutat­tak be, ennyit írtam. Budapesten kerültek elő­auasra, a József Attila, a Thá­­.±a es a Miskolci Nemzeti Szin­­xiazbaii. Mindegyik darabom ei­erte a 80-100 előadást, de olyan is volt, amelyik 150-szer ment. — Meg van elégedve a sor­sával? — Megvagyok elégedve, mert irhatok. Az irás nekem életfor­ma, nem munka, hanem hiva­tás, s mivel mindig irhatok, bol­dognak érzem magam. — Élményei közül mire emlék szik vissza szívesen, s mi az, amit szeretnek meg nem tör­téntnek látni? . — Ez egy érdekes kérdés. De én valahogy úgy vagyok, hogy az egész életemet vállalom, ne­hézségekkel bajokkal és örö­mökkel együtt. Higyje el, a ne­hézségekből is nagyon sokat ta­nulhat az ember. Közismert, hogy én 4 évet ültem börtön­ben, de ez a 4 év számomra egy egyetemmel is felér, mert olyan embereket ismertem meg, hogy ezeket az éveket nem saj­nálom, nem gondolok már rá, nincsenek rémlátásaim, megta­láltam helyem a társadalom­ban, megbecsül a kormányzat, az olvasók, s már kétszer kap­tam irodalmi kitüntetést. — Remélem Kossuth-dijat? — mosolyog — és ingatja a fe­jét: — Azt még nem. — József Attila és a SZuT művészeti diját kaptam. — A börtönnek meg van az a sokat hangoztatott lehető- é­­ge, hogy az emberek .megvál­tozzanak, vagy csak arra jó az egész, hogy az emberek még jobban elmerüljenek a minden­napi megaláztatásokban, szen­vedésekben? ... — Kéremszépeif, a börtön ön­magában megalázó, akármilyen börtön is az. A börtönökön be­lül különböző életszintek, ni­­vók vannak, de a börtön akkor is börtön, ha perzsa szőnyeggel van berendezve a zárka és muskátli virít az ablakban, csu­pán azért, mert nem én nyitom ki az ajtót és a szabadságban az ember korlátozva van. A bör­tön az én megfigyelésem sze­rint arra jó, hogy sok ember rájön, hogy hol hibázta el az életét és ha megvan a jó szán­dék benne, megjavul. De nem a börtön javította meg hanem inkább az elzárás az elzárkózás, az idő, ami rendelkezésére áll. Hogy átgondolhatta az életét, s ba szembekerült, vagy együtt ült olyan emberekkel, akik szá­mára kiábránditóak voltak. Mon dók egy példát. Bekerült a bör­tönbe egy volt ezredes és beke­rült annak az ezredesnek a se­gédtisztje, és ott más emberi viszonylatok alakultak ki. Az a fiatal tiszt a börtönbe rájött ar­ra, hogy ez az ember nem kü­lönb nála, különbbé csak a rendfokozata tette és az a ha­talom, amivel rendelkezett. És az együttélés' során rájött, hogy ez az ember jellemileg is sokkal silányabb, mint Ő, tehát feltá­rult előtte egy uj világ, teljesen új dimenziókkal, új ember.sme­­rete'kkel és qz már javitólaJg ha­tott rá. — Hisz Ön abban, hogy az ember többször is újjászület­­htet? — Természetesen, az igaz­ság felismerése nem az évektől függ, van aki 20 éves korában ismeri fel, más csak 70 éves ko­rában jön rá, hogy mikor cse­lekszik helyesen. Ez a fel s mic­ros az életkörülményeken és a. véletlenen múlik. — Milyen hatással van önre a siker, a közönség elismerése? — Ami a népszerűséget ille­ti, én nem becsülöm túl, mert a népszerűségből nem lehet megélni csak a munkából. Egy író könnyen el is veszítheti a népszerűségét, ha lebecsüli az olvasóit a tömegeket és ala­csonyabb szinten kezd el dol­gozni. Tehát a sikerért minden­nap meg kell küzdeni és nem szabad vele visszaélni. Minél népszerűbb egy ember, annál szerényebbnek kell lennie. — S ha már itt tartunk en­gedje megkérdezni, hogy miért tartóztatták le és miért Ítélték el? — Én a Pálffy György altá­bornagy munkatársa voltam és a Rajk-ügy II. hullámában tar­tóztattak le. Akkoriban, mint azt mindenki tudja, az ilyen le­tartóztatás könnyen ment. Pái­­ffy ártatlan volt ezt a kormány­zat ma azzal is dokumentálja, hogy a exumáltatta és a Hősök­­temetőjében van1 eltemetve. — Az emigrációról mi a vé­leménye, hazaárulóknak tartja őket? — Soha nem is tartottam n­­zoknak. Ugyanúgy hazánk fiai­nak, ugyanúgy honfitársaimnak tekintem őket, mint akik itt él­nek az országban, mert közöt­tük nagyon sok a becsületes ember, aki kint még jobban,' sze­reti a hazáját, mint nálunk e­­gyesek idebenn. — Mi ,a kedvenc szórakozá­sa? — Az alvás, a kertészkedés, van egy kis kertem, ahol elbab­rálok a füvei, fákkal, a virá­gokkal. Szeretek autót vezetni járom az országot s ha úgy hozza a helyzet, szívesen körük nézek a nagyvilágban. Sokfelé jártam. Ismerem Európa min­den országát. Voltam Közel- és Távol-Keleten. Voltain Kiná- Kóreában, és barangoltam a Földközi-tenger szigetein. —- Milyen hatással varr Önre a külvilág? — Érzem és vallom, hogy a világon belül a mi országunk egy nagyon értékes, szép or­szág, megvan az összehasonlí­tási lehetőségem s tudom azt, hogyha az emberiség megnyeri a békét, akkor Magyarország egy nagyon modern, gazdag or­szággá válik. — Kit tart a világ legnagyobb Írójának? — Még mindig Tolsztojt, de nagyon nagynak, tartom Mihail Solohovot. Ernest Hemming­­wayt, Artúr Millert, Dürren­­matt-ot. — Magyarországon kik a jó írók? — Mindenki, aki jo könyvet ir. (Ez nagyon bölcs válasz volt. Berkesi elmondja még, Ihogy Felsőkereskedelmi iskola [érett­ségije van, aztán diplomát szer­zett a Keleti Akadémián és a Közgazdasági Egyetemen, de hozzáteszi, hogy fizikai munkás is, kitanult géplakatos, paraszt családból származik. — Csak kevésszer találkoz­tam Berkeséhez hasonló póznél­­éküli, őszinte emberrel. Rendkí­vül érdekes volt a vele való beszélgetés. Megértettem, hogy ez a szigorú tekintetű szikár férfi a maga választott irói te­rületen, miért tudott ilyen ma­gasan kiemelkedni. Egyszerű, közvetlen ember, de nagy tehet­ség . . . KERESKEDELMI OSZTÁLYUNKNÁL KAPHATÓ KÖNYVEK: Angol nyelvtan és Beszélgetések .................... $ 2.00 Ágoston Ede; Fény és árnyék (versek, elbeszélések) ............................ $ 3.50 Baráth Tibor: A külföldi magyarság ideológiája $10.00 Berczy József: Európa felszabadítása .............. $ 3.00 Galgóczy János: A Sumir kérdés .................. $ 8.20 Gundel Károly: Hungarian Cookery (magyar receptek, angolul) ......................$ 3.70 Juhász József: Idegen partok között (elbeszélések) .................... . .............. $ 5.00 Lajossy Sándor: Lidiké (regény) ...................... $ 2 00 Hol van a nyár? ...................... $ 3.00 Szeretlek Hazám (versek) . . . .$ 3.03 Medical, nuclear and Literary index ...................$ 3.00 Márai Sándor: Rómában történt valami (regény) $ 6,00 Miska János: Legjobb elbeszélések angolból . . $ 3.00 r’ Egy bögre tej (elbeszélések) ... $ 4.00 Muzsi Jenő: Öt könnycsepp (versek, elbeszélések) .............................. $ 2.60 Nagy István; A fenségtől a hallja kendig (elbeszélés) .............................................. $ 3.00 A. N. Nyerges: Poems of Endre Ady.................. $10.00 Paula Néni Szakácskönyve (amerikai mértékkel) $6.50 Ravasz László: Uj Szövetség (vászonkötésben) $ 5.00 Rába Margit: A rettenet évei (regény) . ... $ 3.00 Rúzsa Jenő: A kanadai magyarság története . . $ 5.00 Sárvári Éva: Kigyúlt a fény, (regény) . . . . $ 4.00 Somogyi: Szumirok és magyarok....................$ 8.20 Székely-Molnár Imre: Az Apostol és a Paradicsommadár . . $ 6.00 Szirmai Endre: Mindenütt és Sehol (versek) . . $ 2.00 Szirmai E.: Medical, Nuclear and Literary Index I.IM.E. London, Bromley, München a. Stuttgart, 1974. Ára kan. dollárban $ 3.00 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen (regény) $ 5.50 ” ” A nő a pokolban is ur " $ 5.50 » ” ő " $ 5.50 Julianna C. Tóth: Sing out Go (Hungarian Folk Songs)........................$ 1-50 Rendelését küldje (darabonként) 30 cent szállítás 4s csomago­lási költség hozzáadásával Money Order-ban. Magán-csekkekhez 15 cent “bank excbange’’-t kell számítani. K. M. ü. KERESKEDELMI 210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba. R3 2B6 Winnipeg, Man. 1976. január 2. júl. 26.-án Izabella királynő Kolozsvárott a ,Szt. Mihá.y templomban lemondott a trón ról, a koronát átadta Cas­­taldónak és au;g. 6.-án fiával János Zsigmonddal elhagyta Erdélyt. szept.-ben a törökök megkez­dették őszi hadjáratukat, mi­nek során elfoglalták Török­becsét, Nagybecskereket, Csanádot és Lippát. nov.-ben III. Gyula pápa Frá­ter Görgyöt kinevezte bíbo­rosnak. nov. 13.-án az egyesült ma­gyar és császári sereg Frá­ter György vezetésével visz­­szafoglalta Lippát. dec. 17.-ién Alvin/cen I. Fet­­dinánd tudtával Castaldo meggyilkoltatta Fráter György bíborost, váradi püs­pököt, az erdélyi fejedelem­ség megszervezőjét, a legna­gyobb magyar politikust és 'diplomatát. (425 éve.) 1576-ban Báthori István ®rdé­­lyi fejedelem elfoglalta a csá­száriak által megszállt Husz­­tot ég Máramarost. máj. 1-én Báthorj Isván er­­dély fejedelmet lengyel ki­rállyá koronázták és Erdély kormányzását öccsére, Kris­tófra bizta. aug. 15.-én halt meg Páduá­­ban a brassói születésű Bak­fark Bálint, európai him lantművész és zeneszerző, -ban született Nagybányán Bánffy - Hunyadi János (Hans Unger), alkimista,Eu-Udii szél (Folytatás a 2. oldalró!) — ML ez? Hü, de hideg van! ■— A leány gyorsan leengedte a redőnyöket. — Ugylátszik, vége a tavasznak — megcsóválta a fejét. = íMilyen szeszélyes az időjárás. A szoba, mintha a falak spoil gyából volnának, megtelt hideg­gel. Váratlanul, érthetetlenül zuhogott be a városba a fagyos levegő. A tél vissza jött. — Kár, hogy nincs bundám, — nevetett a leány - de Olasz­országig csak kibírom a vonat­ban. És holnap reggel már ta­vasz van. A lépcsőházban goromba hi­deg fogadta őket. Északról szá­­gul'dva, a pár napnyi lanyhulást dühösen pótolva, robogott le a tél. Kiléptek az utcára. A leány megtántorodott, belekapaszko­dott a férfi karjába. A járda si­­kos volt. Az olvadó hóié percek alatt fagyott meg. Furcsa volt.'A házak szürkék és szennyesek lettek, a világos­kék ég eltűnt, nehéz, alacso­nyan járó sárga felhők takar­ták el. Az autó átfutott velük az el­hanyagolt, utálatos külvároson! A férfi nem akart kinézni az ablakon, a leány felé fordult. A színtelen téli világításban a leány arcán lila veit a festék, széles, vastag ajkán brutálisan, csomósán tapadt meg a rouge. a godr öcskék szabálytalanok, ,/owüa.ií von ezen az üres, la­­gycrnruÁct-. .1... xa iruit-l-.oK nyomott vüágitásában a haja kanarisárgának látszott. A fér­fi elhúzódott tőle nem tudta, nova nézzen. Az autó megtelt nehéz, virágiilatu parfőmmel. Hirtelen görcs szorította ösz­­sze a torkát. Jaj, megfullad eb­­(Atíi.' a szagban! Az autó átrobogott a hídon, ÍE'lkanyarcdtak a déli vasúthoz. A hordár hozta utánuk a cso­magot és a férfi ijedten nézett szét: meg ne lássa valaki. Mit gondolnának, hogy került eh­­nez a nőhöz? A leány sárga haja nagy hurkákba volt fod­rozva. A feje tetején kis, p.ros sapka ült, azon pettyes, elálló rekete fátyol. Magas cipősarkai élesen kopogtak a kövön, api ó­­xoat lépkedett, a bokája meg­­megbicsaklott. A férfi a sze­mébe húzta a kórlapját, gyorsan fölszánt a hálókocsiba behúzó­dott a sarokba. A leány élvezte, iiogy ilyen előkelőén utazik. Le­tolta az ablakot, kikönyökölt iUjta, külföldi újságokat vett, bár csak magyarul beszélt, gyü­mölcsöt, cukrot, cigarettát vá­sárolt, parancsolgatott a hor­dárnak, ásványvízért küldte a Waggon Lite emberét és már össze is veszett vele, mert nem találta elég alázatosnak. nópa szerte ismert vegyész, a Gresham College (Anglia) tanára. (400 éve.) 1601-ben febr.-han Kolozsvárott az erdélyi rendek országgyű­lést tartottak és újra meg­választották Báthori Zsig­­mondot fejedelemnek. Ugyan akkor Mihály oláh vajda ka­pitányát, Baba Novácot és társát árulásért halálra ítél­tek és ki is végezték, aug. 3.-án Goroszlónál Básta Mihály oláh vajdával egye­sülve Báthori Zsigmond se­regét szétverték és kiűzték az országból. aug. 11.-én Aranyosgyére sen Básta Mihály oláh vajdát meggyilkoltatta, júl. 23.-án született Szalárdi János, I. Rákóczi György titkára, gyulafehérvári levél­táros, a “Siralmas magyar­­krónika” Írója, dec. ll.-rén halt meg Becs­ben a nagyváradi születésű Monoszlay András veszprémi püspök, egyházi iró, hitszó­nok, hitvitázó, az ellenrefor­máció előkészítője.-ban Csiksomlyói Váradi Já­nos ferences rendőrfőnök és társait hitük miatt Székely­­kely Mózes kardélre hányat­ta. (375 éve.) (Folytatjuk) HA MEG VAN ELÉGEDVE LAPUNKKAL MoNoJa EL MÁSNAK... HA PANmSZA VAN, — ÍRJON NEKÜNK! A férfi fázott, meg-megbor­­zongott, idegesen nyúlt a ha­lántékához. Láza van? Nem, csak váratlanul jött ez a visz­­szatérő tél. Megint hideg van. A vonat megindult, az a ólak mögött elsuhant a téli ködbe burkolódzva város, a szürke he­gyek. Komoly, csendes téli es­te lett. Itt-ott még feltűnt egy­­egy pislogó lámpa, de azután ezéket a korállfenyeket is be­takarta a hóesés, mert sü-rii, vastag hóesés kezdődött. A leány kibontotta az egyik délutáni lapot. Akadozva, gyen­gén' kezdte olvasni az iúőjós­­|ást. ... északi levegőtömegek ha­toltak he hazánkba, ... a déli áramlat megszűnt, ... a hőmér­séklet süllyed, ... erős fagy vál­ható ... A fülkét betöltötte a leány e­­rős, émelyítő parfőmje. A fér­fi kiment a folyosóra. Hóbata­­kart, nyugadt kis-városok tűn­tek fel a vasúti sin mellett, az­után szelíd fehér hegyek. Egy­­egy fekete fa nyúlt bele a fehér estébe. De az is csak homályo­san, vattába burkolva, mert egyre erősebb lett a hóesés. Tél volt. A férfi nekitámaszkodott a fülke ajtajának, nem volt egyet­len gondolata sem, mély fáradt­ság áradt el a lelkében. A vonat megállt és ekkor, mintha rákiáltottak volna, meg mozdult és leszállt a vonalról. Pár perc. A gyors kirobogott a vidéki állomásról és ő ott ma­radt egyedül a csendes téli es­tében. A hópelyhek belepték a haját, belepték a kabátját, ő odatar­totta az arcát a tiszta, hdeg fehérségnek. Mi történt vele? Nem értette. Csendes léptekkel megindult az állomásépület felé. Két pa­rasztember állt itt a kis kert bokrai mellett. — Nézze csak,, szomszéd, — mondta az egyik — högy három napig meleg volt, ez a bolond vadribizli azt hitte, hogy tavasz van. Látja itt ,ezen az ágon rü­gyezni kezdett. Na, most meg­­fagyanak a rügyek. A másik hüinmögve bóloga­tott. — Az ám, bolond idő ... A déli szél . . . A férfi feléjük nézett. A csen­des mondatok már elértek az eszméletéig. Tudott gondolkoz­ni és ahogy a gondolatok meg­mozdultak benne, hangos zoko­gás szaladt neki az a jkának. A kezét a szájára szorította, hogy fel ne kiáltson. Most érezte a rabságot, azt a mély, megvál­tozhatván rabságot, amely a földdel, amelyből Vétettünk, a testünket összeköti. A por, a­­mely lelkünk hüvelye, megérzi az anyaföld minden lázát. Meg­gyulladt és a lélek tehetetlen lesz, ha a déli szél elküldi forró iéiekfeetét. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom