Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-02 / 1. szám

esi Kimen asági:

Nevezetesebb erdélyi évforduló« 1976-oan

Az óvről-évre közzétett érdé- ( lyi évfordulók mindennél éke- j sebben bizonyítják, hogy Erdély a legősibb idők óta magyar.

De ennek bizonyítására talán még solis em volt olyan nagy szükség, mint éppen most, amikor a románok á temetők fejfáinak és sírköveinek kinajigálásától a múzeumok, irattárak elrablásán, megsemmisítésén keresztül a magyar történelem szemérmetlen, gátlástalan kisajátításáig ('Csikmenasági: A románok már a magyar történelmet is kisajátítják maguknak (K.M. Újság 75. okt. 3.) mindent elkövetnek, hogy Erdélyből a magyarságnak még a nyomát is eltüntessék. De égetően szükség van azért is, mert a kommunista rendszerben, vagy az idegenben felnőtt fia- 1

, talabb nemzedék tudatában Erj dejy és a többi elszakított terület marosak úgy él, mint a szomszédos államok szerves része, de még az elgyávult, meg alkuvó “reálpolitikusaink” is az elszakított területek őslakos magyarságáról márcsak úgy beszélnek és Írnak, mint a szomszédos államok “magyar uisebbség”-érőli.

101-ben vezette első megsemmisítő hadjáratát Traján császár Dácia ellen. (1875 éve.) 1226-ban ll Endre kiráJyá koronáztatta fiát, Bélát, aki ettől kezdve, mint ifjabb király uralkodott Erdély és az ország keleti része föhtt. (750 éve.)

1301. jan. 14.-én halt meg III. Endre, az utolsó Árpádházi király.

aug. 27.-én Ottokár esek király és Kinga (V. István húgának unokája) fiát, Vencelt Gimesy János kalocsai érsek és Antal Csanádi püspök királlyá koronázta, aki Apor László erdélyi vajda védelme alá helyezte magát. (675 éve)

1351. döc. ll.nén Nagy Lajos elfogadta, jóváhagyta és meg erősítette az Arany Bullát (1222.) és azt 25 törvénycikkel egészítette ki; ezek egyike az “ösiség”. Ezzel megkezdődött a székelyek ősi törzsi szervezetének 3 rendre: primőr, lófő, gyalog székelyre való tagozódása. (625 éve.)

1376-ban Goblinus erdélyi püspök Nagyszeben és környékén 19 céhet és 25 iparágat talált; ugyanakkor pl. Salzburg és környékén csak 16 céh és 20 iparág működött (600 éve.)

142ő-'can halt meg Csáki Miklós erdélyi vajda, akinek udvarában kezdte el Hunyadi János pályafutását, mint apród. (550 éve.)

1451-ben Joannis Pál összepüspök latin diplomáciai le- | gyűjtötte Vitéz János váradi j veleit, hogy azokat iskolapéldának használhassák. (525 éve.)

1476. dec, i22-én halt meg Pongrácz János erdélyi vajda, Hunyadi János húgának, Klárának, a fia. (500 éve.)

1501-ben halt meg Kálmáncsehi Domonkos váradi, majd' erdélyi püspök, neves humanista. (475 éve.) <

1526. aug. 29.én a 'Mohácsi csatában — Zápolya János erdélyi vajda 40,006 főnyi Seregével Szegeden várakozott — többek között elesett Zápolya György, a vajda öccse, Perényi Ferenc varadi, Csaholj Ferenc Csanádi püspök és Antal brassói ötvösmester, a brassói zsoldosok kapitánya.

nov. 10.-én Székesfehérváron Werbőczy István vezetésével a köznemesek Zápolya János erdélyi vajdát királynak királynak kiáltották ki és

12.-én meg is koronázták. Perényi Péter koronaőr, az

új erdélyi vajda koronázás után átállt Ferdinándhoz és a Pozsonyban összegyűjt főnemesek meg is választották királynak.

Jovan Cserni (Fekete Iván), Zápolya János rác lovásza, a délvidéken szerbekből sereget szervezett, az oda betörő törököket ki is verte, de utána a Bánát és Bácska nemesi udvarait is végig dúlta és szerb rémuralmat létesített, -ban irta Csáti Demeter ferences “Ének Pannónia megvételéről” és “Mikor nagy bú vala Magyarországon” cjmü krónikás verseit a iSzüágyban.-ban halt meg Diósgyőrön Boldog Záholy János pálos

szerzetes, volt Csanádi püspök. (450 éve.)

1551. jan.-ban a megtartott országgyűlésen Fráter György kihirdette az ország egyesítéséről szóló nyírbátori határozatot.

jun. 4.-én Castaldo szaszari tábornok ünnepélyesen bevonult Kolozsvárra.

Beszélgetés a ní.ul

Irta: Székely

A Szózat szavaival akartak barátaim visszatartani 1949-ben az emigrálástól. Szivemig hasított ez a közismert refrén: “Hazádnak rendületlenül légy hive ó magyar, a na'gy világon e kivül nincsen számodra hely, áldjon, vagy verjen sors keze, itt élned és meghalinod kell”.. .

Azóta is súlyosan vádolnak ezek a lelketmaró szavak. Állandóan gyötört a honvágy, ehhez járult, hogy eleinte nagyon idegennek és kiszolgáltatottnak éreztem magam. Hosszú évek után kezembe kerültek Bér kési András könyvei. És azután kezdek megnyugodni. A honvágy most már ritkábban talál bennen visszhangra, beláttam, hogy el kellett jönnöm. Nem bírtam volna ki a börtönt, a verést, az éhezést, az örökös megaláztatást, s mindazt a sok kegyetlenséget, amin a személyi kultusz éveiben keresztül me nt a sok ártatlan ember. Berkesi r egényeiben döbbenetesen számol be ezekről.

Pesten jártamban felkerestem az irót. Megköszöntem neki, hogy könyveivel enyhítette a lelkemet maró önvádat.

Szentendrén van egy szép kis villája közel a Dunához. Fákkal szegélyezett térség választja csak el tőle. Az egész lakás ragyog a tisztaságtól. A bútorok vadonatújak, és a parkett tukörfényes. Ez ,a pedantéria hozzá tartozik az iró életéhez, sőt talán a jellemvonásaihoz is. Kint a kert, a fák, a bokrok és az illatos virágok sginesitik a környezetét és a nagy csend, ami körülveszi, adják az ihlethez a hangulatot. Berkesit barátok helyett a múzsák látogatják. Az iró asztalán könyvek, füzetek és betűre éhes fehér papírok hevernek.

Berkesi az ország egyik legolvasottabb' írója. Könyveit száezezres példányban adják ki s ez a temérdek mennyiség a megjelenés után párnapra eltünak a kirakatokból. Szétkapkodják az olvasók. A jó könyvek jellegzetessége, hogy kiolvasás után nem viszik eladni az antirvvár üzletekben, megőrzik otthon a könyvespolcok és az emberek emlékezete.

Ez külön értéke a Benkesikönyveknek.- Külföldön még az otthoniaknál is nagyobb az olvasó tábora. Készültem a vele való beszélgetésre is meglepett, hogy őszintén válaszolt a kellemetlen kérdéseimre is.

Berkesi Pálffy György altábornagy mellett teljesített katonai szolgálatot. Pálffyt halálra Ítélték és kivégezték, Berkesi megúszta börtönnel. 'Szembeülök az íróval, szimpatikus, közvetlen ember, akiből hiányzik minden sztáros vonás. Arca kemény próbáktól árulkodik, a szája és a szeme sorkában levő ráncok különös karaktert kölcsönöznek a vonásainak. Egy pillanatig sem éreztem, hogy a válaszai ne lettek volna őszinték.

— Regényei nagyon élményesek, — indítom el a beszélgetést — amit leír, teljesen valószert!, látszik, hogy azok valóban megtörténtek az életben.

__Egy íróban minden élmény

nyé válik — válaszolja — tehát, azok az emberek, akikkel

evőá urofliáásavái

Molnár Imre

életem során találkoztam .azoknak a karatere, magatártasa megrogzodik bennem, bizonyos típussá válnak, bizonyos igazságokat, világnézeteket, erkölcsűket képviselnek és később valamilyen formában belekerülnek a regényeimbe. Tehát nem modellek után dolgozom, hanem életismeret és életanyag után “Az októberi vihar” c regényem, amely az 56-os forradalomról szól, ott az a kérdés izgatott, hogy .ki felelős mindazért, ami Magyarországon történt? Hogy került szembe velünk az ifjúság: és a tisztességes emberek százezrei? — erre au estem választ.

— Ez az igazságkei eső szándék vezeti a regényei megírásánál?

— Hát ez a szándék vezet a regényeimnél, hogy a világ váljon joabá, az embereknek meg Kell tisztulniuk, hegy átvegyék az új erkölcsöt, amelyik előbb, vagy utóbb uralkodóvá lesz a világon.

— Tisztuláshoz vezető út kiviláglik az Ön regényeiből ezért van az, hogy az olvasó magával érez, mikor pellengére állítja azokat, akik a legsúlyosabb bűnöket elkövették.

— Hát én az igazat akarom megírni és az igazságban nem alkudok. Az élet elég bonyolult volt az én számomra, sok mindenen keresztül mentem, s úgy látom, hogy azokat az igazságokat, amelyeket felismertem, azokat meg írni. Kendőzés, takarás nélkül nem az emberek ellen, hanem mellettük és értük. Azt akarom, hogy magukra ismerjenek a hibáikkal, a botlásaikkal együtt és próbálják ezeket a botlásokat a minimumra csökkenteni.

— A pellengére állítás módját s azt az éles hangot, amit ön használ, csodálkozom, hogy megengedik azok, akiknek kötelessége ellenőrizni az irodalom-politikát.

— IMondja, csinál iráöközben kompdomisszumpt, elhallgat,

1 vagy megszépíti a történeteket?

— Semmiféleképpen nem szépítek, megtörtént, hogy olyan problémát látok meg az életen, amin gondolkodom, hogy

megirjam-e. S van, amikor úgy döntök, bogy nem írom meg, mert segíteni nem tudok vele, nem találok rá semmi megoldást, annak íredig nincs értelme, hogy az embereket felhecceljem.-— Hány könyvet irt eddig ?

— Eddig 20 könyvem jelent meg.

— Melyik könyvét tartja élete főmüvének?

— A “Siratófal” c. regény trilógiámat, annak a III. kötetét most fejeztem be. A cime valószínűleg a “Senki földjén” lesz.

Azért adom ne lei ezt a címet, mert nekem az a véleményem, hogy a “Senki-földjén” nem lehet élni. Valahova tartozni kell. Aki a senki-földjén él, az előbb vagy utóbb elpusztul. Elpusztítja önmagát, elpusztítják a körülmények, a benne levő nosztalgia, és a kilátástalanság.

— Hány színdarabot irt eddig?

— Tíz színdarabomat mutattak be, ennyit írtam.

Budapesten kerültek előauasra, a József Attila, a Thá.±a es a Miskolci Nemzeti Szinxiazbaii. Mindegyik darabom eierte a 80-100 előadást, de olyan is volt, amelyik 150-szer ment.

— Meg van elégedve a sorsával?

— Megvagyok elégedve, mert irhatok. Az irás nekem életforma, nem munka, hanem hivatás, s mivel mindig irhatok, boldognak érzem magam.

— Élményei közül mire emlék szik vissza szívesen, s mi az, amit szeretnek meg nem történtnek látni?

. — Ez egy érdekes kérdés. De én valahogy úgy vagyok, hogy az egész életemet vállalom, nehézségekkel bajokkal és örömökkel együtt. Higyje el, a nehézségekből is nagyon sokat tanulhat az ember. Közismert, hogy én 4 évet ültem börtönben, de ez a 4 év számomra egy egyetemmel is felér, mert olyan embereket ismertem meg, hogy ezeket az éveket nem sajnálom, nem gondolok már rá, nincsenek rémlátásaim, megtaláltam helyem a társadalomban, megbecsül a kormányzat, az olvasók, s már kétszer kaptam irodalmi kitüntetést.

— Remélem Kossuth-dijat? — mosolyog — és ingatja a fejét:

— Azt még nem.

— József Attila és a SZuT művészeti diját kaptam.

— A börtönnek meg van az a sokat hangoztatott lehető- ége, hogy az emberek .megváltozzanak, vagy csak arra jó az egész, hogy az emberek még jobban elmerüljenek a mindennapi megaláztatásokban, szenvedésekben? ...

— Kéremszépeif, a börtön önmagában megalázó, akármilyen börtön is az. A börtönökön belül különböző életszintek, nivók vannak, de a börtön akkor is börtön, ha perzsa szőnyeggel van berendezve a zárka és muskátli virít az ablakban, csupán azért, mert nem én nyitom ki az ajtót és a szabadságban az ember korlátozva van. A börtön az én megfigyelésem szerint arra jó, hogy sok ember rájön, hogy hol hibázta el az életét és ha megvan a jó szándék benne, megjavul. De nem a börtön javította meg hanem inkább az elzárás az elzárkózás, az idő, ami rendelkezésére áll. Hogy átgondolhatta az életét, s ba szembekerült, vagy együtt ült olyan emberekkel, akik számára kiábránditóak voltak. Mon dók egy példát. Bekerült a börtönbe egy volt ezredes és bekerült annak az ezredesnek a segédtisztje, és ott más emberi viszonylatok alakultak ki. Az a fiatal tiszt a börtönbe rájött arra, hogy ez az ember nem különb nála, különbbé csak a rendfokozata tette és az a hatalom, amivel rendelkezett. És az együttélés' során rájött, hogy ez az ember jellemileg is sokkal silányabb, mint Ő, tehát feltárult előtte egy uj világ, teljesen új dimenziókkal, új ember.smerete'kkel és qz már javitólaJg hatott rá.

— Hisz Ön abban, hogy az ember többször is újjászülethtet?

— Természetesen, az igazság felismerése nem az évektől függ, van aki 20 éves korában ismeri fel, más csak 70 éves korában jön rá, hogy mikor cselekszik helyesen. Ez a fel s micros az életkörülményeken és a. véletlenen múlik.

— Milyen hatással van önre a siker, a közönség elismerése?

— Ami a népszerűséget illeti, én nem becsülöm túl, mert a népszerűségből nem lehet megélni csak a munkából. Egy író könnyen el is veszítheti a népszerűségét, ha lebecsüli az olvasóit a tömegeket és alacsonyabb szinten kezd el dolgozni. Tehát a sikerért mindennap meg kell küzdeni és nem szabad vele visszaélni. Minél népszerűbb egy ember, annál szerényebbnek kell lennie.

— S ha már itt tartunk engedje megkérdezni, hogy miért tartóztatták le és miért Ítélték el?

— Én a Pálffy György altábornagy munkatársa voltam és a Rajk-ügy II. hullámában tartóztattak le. Akkoriban, mint azt mindenki tudja, az ilyen letartóztatás könnyen ment. Páiffy ártatlan volt ezt a kormányzat ma azzal is dokumentálja, hogy a exumáltatta és a Hősöktemetőjében van1 eltemetve.

— Az emigrációról mi a véleménye, hazaárulóknak tartja őket?

— Soha nem is tartottam nzoknak. Ugyanúgy hazánk fiainak, ugyanúgy honfitársaimnak tekintem őket, mint akik itt élnek az országban, mert közöttük nagyon sok a becsületes ember, aki kint még jobban,' szereti a hazáját, mint nálunk egyesek idebenn.

— Mi ,a kedvenc szórakozása?

— Az alvás, a kertészkedés, van egy kis kertem, ahol elbabrálok a füvei, fákkal, a virágokkal. Szeretek autót vezetni járom az országot s ha úgy

hozza a helyzet, szívesen körük nézek a nagyvilágban. Sokfelé jártam. Ismerem Európa minden országát. Voltam Közel- és Távol-Keleten. Voltain Kiná- Kóreában, és barangoltam a Földközi-tenger szigetein.

—- Milyen hatással varr Önre a külvilág?

— Érzem és vallom, hogy a világon belül a mi országunk egy nagyon értékes, szép ország, megvan az összehasonlítási lehetőségem s tudom azt, hogyha az emberiség megnyeri a békét, akkor Magyarország egy nagyon modern, gazdag országgá válik.

— Kit tart a világ legnagyobb Írójának?

— Még mindig Tolsztojt, de nagyon nagynak, tartom Mihail Solohovot. Ernest Hemmingwayt, Artúr Millert, Dürrenmatt-ot.

— Magyarországon kik a jó írók?

— Mindenki, aki jo könyvet

ir. (Ez nagyon bölcs válasz volt.

Berkesi elmondja még, Ihogy Felsőkereskedelmi iskola [érettségije van, aztán diplomát szerzett a Keleti Akadémián és a Közgazdasági Egyetemen, de hozzáteszi, hogy fizikai munkás

is, kitanult géplakatos, paraszt családból származik.

— Csak kevésszer találkoztam Berkeséhez hasonló póznéléküli, őszinte emberrel. Rendkívül érdekes volt a vele való beszélgetés. Megértettem, hogy ez a szigorú tekintetű szikár férfi a maga választott irói területen, miért tudott ilyen magasan kiemelkedni. Egyszerű, közvetlen ember, de nagy tehetség . . .

KERESKEDELMI OSZTÁLYUNKNÁL KAPHATÓ KÖNYVEK:

Angol nyelvtan és Beszélgetések .................... $ 2.00

Ágoston Ede; Fény és árnyék

(versek, elbeszélések) ............................ $ 3.50

Baráth Tibor: A külföldi magyarság ideológiája $10.00

Berczy József: Európa felszabadítása .............. $ 3.00

Galgóczy János: A Sumir kérdés .................. $ 8.20

Gundel Károly: Hungarian Cookery

(magyar receptek, angolul) ......................$ 3.70

Juhász József: Idegen partok között

(elbeszélések) .................... . .............. $ 5.00

Lajossy Sándor: Lidiké (regény) ...................... $ 2 00

Hol van a nyár? ...................... $ 3.00

Szeretlek Hazám (versek) . . . .$ 3.03

Medical, nuclear and Literary index ...................$ 3.00

Márai Sándor: Rómában történt valami (regény) $ 6,00 Miska János: Legjobb elbeszélések angolból . . $ 3.00 r’ Egy bögre tej (elbeszélések) ... $ 4.00 Muzsi Jenő: Öt könnycsepp

(versek, elbeszélések) .............................. $ 2.60

Nagy István; A fenségtől a hallja kendig

(elbeszélés) .............................................. $ 3.00

A. N. Nyerges: Poems of Endre Ady.................. $10.00

Paula Néni Szakácskönyve (amerikai mértékkel) $6.50 Ravasz László: Uj Szövetség (vászonkötésben) $ 5.00 Rába Margit: A rettenet évei (regény) . ... $ 3.00

Rúzsa Jenő: A kanadai magyarság története . . $ 5.00 Sárvári Éva: Kigyúlt a fény, (regény) . . . . $ 4.00

Somogyi: Szumirok és magyarok....................$ 8.20

Székely-Molnár Imre:

Az Apostol és a Paradicsommadár . . $ 6.00 Szirmai Endre: Mindenütt és Sehol (versek) . . $ 2.00 Szirmai E.: Medical, Nuclear and Literary Index I.IM.E. London, Bromley, München a. Stuttgart, 1974. Ára kan. dollárban $ 3.00 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen (regény) $ 5.50 ” ” A nő a pokolban is ur " $ 5.50

» ” ő " $ 5.50

Julianna C. Tóth: Sing out Go

(Hungarian Folk Songs)........................$ 1-50

Rendelését küldje (darabonként) 30 cent szállítás 4s csomagolási költség hozzáadásával Money Order-ban. Magán-csekkekhez 15 cent “bank excbange’’-t kell számítani.

K. M. ü. KERESKEDELMI

210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba. R3 2B6

Winnipeg, Man. 1976. január 2.

júl. 26.-án Izabella királynő

Kolozsvárott a ,Szt. Mihá.y templomban lemondott a trón ról, a koronát átadta Castaldónak és au;g. 6.-án fiával János Zsigmonddal elhagyta Erdélyt.

szept.-ben a törökök megkezdették őszi hadjáratukat, minek során elfoglalták Törökbecsét, Nagybecskereket, Csanádot és Lippát. nov.-ben III. Gyula pápa Fráter Görgyöt kinevezte bíborosnak.

nov. 13.-án az egyesült magyar és császári sereg Fráter György vezetésével viszszafoglalta Lippát.

dec. 17.-ién Alvin/cen I. Fetdinánd tudtával Castaldo meggyilkoltatta Fráter György bíborost, váradi püspököt, az erdélyi fejedelemség megszervezőjét, a legnagyobb magyar politikust és 'diplomatát. (425 éve.)

1576-ban Báthori István ®rdélyi fejedelem elfoglalta a császáriak által megszállt Husztot ég Máramarost. máj. 1-én Báthorj Isván erdély fejedelmet lengyel királlyá koronázták és Erdély kormányzását öccsére, Kristófra bizta.

aug. 15.-én halt meg Páduában a brassói születésű Bakfark Bálint, európai him lantművész és zeneszerző, -ban született Nagybányán Bánffy - Hunyadi János (Hans Unger), alkimista,Eu-Udii szél

(Folytatás a 2. oldalró!)

— ML ez? Hü, de hideg van!

■— A leány gyorsan leengedte a redőnyöket. — Ugylátszik, vége a tavasznak — megcsóválta a fejét. = íMilyen szeszélyes az időjárás.

A szoba, mintha a falak spoil gyából volnának, megtelt hideggel. Váratlanul, érthetetlenül zuhogott be a városba a fagyos levegő. A tél vissza jött.

— Kár, hogy nincs bundám, — nevetett a leány - de Olaszországig csak kibírom a vonatban. És holnap reggel már tavasz van.

A lépcsőházban goromba hideg fogadta őket. Északról szágul'dva, a pár napnyi lanyhulást dühösen pótolva, robogott le a tél.

Kiléptek az utcára. A leány megtántorodott, belekapaszkodott a férfi karjába. A járda sikos volt. Az olvadó hóié percek alatt fagyott meg.

Furcsa volt.'A házak szürkék és szennyesek lettek, a világoskék ég eltűnt, nehéz, alacsonyan járó sárga felhők takarták el.

Az autó átfutott velük az elhanyagolt, utálatos külvároson! A férfi nem akart kinézni az ablakon, a leány felé fordult. A színtelen téli világításban a leány arcán lila veit a festék, széles, vastag ajkán brutálisan, csomósán tapadt meg a rouge. a godr öcskék szabálytalanok, ,/owüa.ií von ezen az üres, lagycrnruÁct-. .1... xa iruit-l-.oK nyomott vüágitásában a haja kanarisárgának látszott. A férfi elhúzódott tőle nem tudta, nova nézzen. Az autó megtelt nehéz, virágiilatu parfőmmel. Hirtelen görcs szorította öszsze a torkát. Jaj, megfullad eb(Atíi.' a szagban!

Az autó átrobogott a hídon, ÍE'lkanyarcdtak a déli vasúthoz. A hordár hozta utánuk a csomagot és a férfi ijedten nézett szét: meg ne lássa valaki. Mit gondolnának, hogy került ehnez a nőhöz? A leány sárga haja nagy hurkákba volt fodrozva. A feje tetején kis, p.ros sapka ült, azon pettyes, elálló rekete fátyol. Magas cipősarkai élesen kopogtak a kövön, api óxoat lépkedett, a bokája megmegbicsaklott. A férfi a szemébe húzta a kórlapját, gyorsan fölszánt a hálókocsiba behúzódott a sarokba. A leány élvezte, iiogy ilyen előkelőén utazik. Letolta az ablakot, kikönyökölt iUjta, külföldi újságokat vett, bár csak magyarul beszélt, gyümölcsöt, cukrot, cigarettát vásárolt, parancsolgatott a hordárnak, ásványvízért küldte a Waggon Lite emberét és már össze is veszett vele, mert nem találta elég alázatosnak.

nópa szerte ismert vegyész, a Gresham College (Anglia) tanára. (400 éve.)

1601-ben febr.-han Kolozsvárott az erdélyi rendek országgyűlést tartottak és újra megválasztották Báthori Zsigmondot fejedelemnek. Ugyan akkor Mihály oláh vajda kapitányát, Baba Novácot és társát árulásért halálra ítéltek és ki is végezték, aug. 3.-án Goroszlónál Básta Mihály oláh vajdával egyesülve Báthori Zsigmond seregét szétverték és kiűzték az országból.

aug. 11.-én Aranyosgyére sen Básta Mihály oláh vajdát meggyilkoltatta, júl. 23.-án született Szalárdi János, I. Rákóczi György titkára, gyulafehérvári levéltáros, a “Siralmas magyarkrónika” Írója, dec. ll.-rén halt meg Becsben a nagyváradi születésű Monoszlay András veszprémi püspök, egyházi iró, hitszónok, hitvitázó, az ellenreformáció előkészítője.-ban Csiksomlyói Váradi János ferences rendőrfőnök és társait hitük miatt Székelykely Mózes kardélre hányatta. (375 éve.)

(Folytatjuk)

HA MEG VAN ELÉGEDVE LAPUNKKAL MoNoJa EL MÁSNAK... HA PANmSZA VAN, — ÍRJON NEKÜNK!

A férfi fázott, meg-megborzongott, idegesen nyúlt a halántékához. Láza van? Nem, csak váratlanul jött ez a viszszatérő tél. Megint hideg van.

A vonat megindult, az a ólak mögött elsuhant a téli ködbe burkolódzva város, a szürke hegyek. Komoly, csendes téli este lett. Itt-ott még feltűnt egyegy pislogó lámpa, de azután ezéket a korállfenyeket is betakarta a hóesés, mert sü-rii, vastag hóesés kezdődött.

A leány kibontotta az egyik délutáni lapot. Akadozva, gyengén' kezdte olvasni az iúőjós|ást.

... északi levegőtömegek hatoltak he hazánkba, ... a déli áramlat megszűnt, ... a hőmérséklet süllyed, ... erős fagy válható ...

A fülkét betöltötte a leány erős, émelyítő parfőmje. A férfi kiment a folyosóra. Hóbatakart, nyugadt kis-városok tűntek fel a vasúti sin mellett, azután szelíd fehér hegyek. Egyegy fekete fa nyúlt bele a fehér estébe. De az is csak homályosan, vattába burkolva, mert egyre erősebb lett a hóesés. Tél volt.

A férfi nekitámaszkodott a fülke ajtajának, nem volt egyetlen gondolata sem, mély fáradtság áradt el a lelkében.

A vonat megállt és ekkor, mintha rákiáltottak volna, meg mozdult és leszállt a vonalról.

Pár perc. A gyors kirobogott a vidéki állomásról és ő ott maradt egyedül a csendes téli estében.

A hópelyhek belepték a haját, belepték a kabátját, ő odatartotta az arcát a tiszta, hdeg fehérségnek.

Mi történt vele? Nem értette.

Csendes léptekkel megindult az állomásépület felé. Két parasztember állt itt a kis kert bokrai mellett.

— Nézze csak,, szomszéd, — mondta az egyik — högy három napig meleg volt, ez a bolond vadribizli azt hitte, hogy tavasz van. Látja itt ,ezen az ágon rügyezni kezdett. Na, most megfagyanak a rügyek.

A másik hüinmögve bólogatott.

— Az ám, bolond idő ... A déli szél . . .

A férfi feléjük nézett. A csendes mondatok már elértek az eszméletéig. Tudott gondolkozni és ahogy a gondolatok megmozdultak benne, hangos zokogás szaladt neki az a jkának. A kezét a szájára szorította, hogy fel ne kiáltson. Most érezte a rabságot, azt a mély, megváltozhatván rabságot, amely a földdel, amelyből Vétettünk, a testünket összeköti. A por, amely lelkünk hüvelye, megérzi az anyaföld minden lázát. Meggyulladt és a lélek tehetetlen lesz, ha a déli szél elküldi forró iéiekfeetét.

7