Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-02 / 1. szám

8 Winnipeg, Man. 1976. január 2. ALBERTÉI TÜKÖR (Foiy tatás!) a földön. Ez az Evangélium bé­kéje és nem más. Ezért a mi béke iránti emberi vágyunk kö­veti az isteni .parancsot és bé­két kínál, ajánl és könyörög a jóakaratu emberek felé: de sem mi féle karácsonyi üzenet nem kívánja tőlünk, bogy a Rosszal és fullajtárjaival váltsunk báj­­mosolyokat és pohárral a ke­zünkben köszöntsünk olyan bé­két, mely gyalázaton alapul. Ezt .hagyjuk Dr. Kissingernek. Mi inkább az Ur születését hir­dető angyal útját követjük, bé­kevággyal a szivünkben, a Gyermek születését köszöntve ajkunkon, azzal a szent elhatá­rozással, hogy az angyal által értelmezett békének lehetősé­get teremtünk mindenütt. Ma­gyarországon is. A Kisded isteni áldása segítsen minket útun­­kon ... (BALTIMIOREI ÉRTESÍTŐ) * * * Tudatjuk tagjainkkal és ol­vasóinkkal, hogy Sponga György honfitársunk, aki a U- niversal Typewriter vállalat el­ismerten kiváló műszerésze, magyaroknak kedvezményesen javít Írógépeket és számológé­peket és számológépeket. Tel. 429-1856. MGHIVO Az edmontoni M.iSZ.C.SZ. és M.’H.B.K. szeretettel meghívja önt, kedves családját és bará­tait a Capillano Motor Inn-ben rendezendő évi nagybáljára; 1975 február 7.-én, szombaton este hét órakor. A vacsorával egybekötött bál éjfél után egy óráig tart,és a belépődíj személyenként 15.00 dollár. A szünetekben Ejzenbart Jó­zsef magyarnótákat énekel, zongorán kiséri Dr. Biró Béla. A bált az edmontoni ‘‘CSÁR­DÁS DANCERS” magyar tán­cai nyitják meg. Jegyek csak elővételben kaphatók legké­sőbb 1976 február 3-ig, a kö­vetkező személyeknél: Mr. P. Faluvégi . . 476-2093,1 Mrs. R. Balogh . . 475-2Í44, Mr. I. üjvárosy . . 466-5990, (ugyancsak asztalfoglalás.) BÖHM BAKERY. EZÚTON KÍVÁNUNK. TAGJAINKNAK ÉS OLVASÓINKNAK SZERENCSÉS ÉS GAZDAG UJESZTENDÖT. LEGYEN EZ AZ ÉV — 1956 után a huszadik — A MAGYAR ÖSSZEFOGÁS, SZERETET ÉS MEGÉRTÉS ÉVE! Az Albertai Tükör. Mi a választás! A környezel-, vagy az embervédelem (Folytatás az első oldalról) nem adott engedélyt csővezeté­kek építésére. Attól tart ugyan­is, hogy a vezeték építése révén nagy kár éri a Mackenzie Val­ley természeti életét. Magától értetődik, hogy sen­ki sem kívánja tönkretenni an­nak a vidéknek a természeti szépségét és tisztaságút. U- gyanakkor felmerül az a kérdés: mit kell választani: a termé­szetvédelmet, vagy az emberek kézzel fogható érdekeit-e. A helyzet ugyanis az, hogy a Mac­kenzie Valley időjárása rend­kívül kemény, nem nagyon va­­lószinüleg, hogy ott — belátha­tó időn belül — túlságosan sok ember telepszik le. Az Egyesült Államok lénye­gében hasonló helyzetben van. Az amerikaiak is találtak új földgáz leleteket Alaszkában. Ez a magyarázata annak, hogy javaslatok vannak közösen épí­tendő gázvezetékre. Olyan veze­ték építésére, amely az alaszkai és a kanadai földgázt egyaránt délre tudná szállítani. Persze ezzel kapcsolatban megfonto­lásra int a várható hatalmas költség. A vezeték építéséhez szükséges összeget jelenleg u­­g.yanis legalább 7 milliárd dol­lárra becsülik. Egy kanadai vállalat 4 mil­liárdért tudna Olyan vezetéket építeni, amely a Mackenzie del­tájából az ország déli részébe hozná a kanadai gázt. Egy ame­rikai vállalat az alaszkai gázt cseppfolyósítva, tankhajókban kívánná délre szállítani. Az a­­laszkai csővezeték így nem érintené a kanadai területet. Amíg a kanadaiak tétováz­nak, az amerikaiak esetleg már akcióba lépnek, megépítik saját vezetéküket és mi, kanadaiak pedig esetleg, kimaradunk az át­tol várható előnyökből. EZ KANADA (Folytatás az első oldalról) Dr. Isabelle Mills, a saskat­­ohawani egyetem zenei fakul­tásán, egyre azt (hangoztatja, hogy a legtöbb kanadai nincs tisztában ennek az országnak gazdag zenei hagyományaival. Még p népdalokat sem ismer­ték, és — amint dr. Mills meg­állapította — a legtöbb gyer­mek csak amerikai népdalokat tudott énekelni. Tanulmányoz­ta dr. Mills az európai eredetű, valamint az indián és eszkimó népdalokat is, különös tekintet­tel nemcsak a szóló, hanem a kórus éneklés lehetőségére is. ¥ * * Az Északamerikai kontinens első kínai főzőiskoláját a Van­couver Community College az ottani kínai szervezetekkel e­­gyüttmüködiésben hozta létre. Hivatásos szakácsokat képez­nek Condy Leung vezetésével, akit a hongkongi kanadai kö­vetség talált. Most nyolc férfit és négy nőt tanít a kínai kony­ha művészetére. Valamennyi kínai származású. Torontóban George Brown College kétéves diploma programot indított Re­sidential Construction Manage­ment címmel. Ennek sincs pár­ja Kanadában. Végzettéi alkal­masak lesznek majd arra, hogy építkezési felügyelő, ellenőrök legyenek. MÉCi Uillójm Lehetünk szétvágva harminchét határba S hordhatjuk a mézet a közös kaptárba, Csak a Méhes álljon ragyogón, kitárva Uj határok felett minden égi tájra. Autón, vonaton széjjelszakadt minden. Megújult lelkekben megújulhat minden, Csak a Méhes álljon fényességes hitben. Szegény magyarokat segítse az Isten! (“DUNA” Svájci Magyar Tudósitó fejlécén.) Magyar vonatkozások Észak-lndiában — Irta TÓTH JENŐ. — (Megjelent a Pesti Hírlap 1915. évi naptárának 140-142. lapjain. Másolta dr. Gonda Fe­renc, Budpest.) Dr. Baráth Tibor Montreal, Que. ♦ Kedves Professzor úr! Nagy figyelemmel olvastam sok adattal alátámasztott tör­téneti müvét. Szívesen egészí­tem azt ki könyvtáram anyagá­ból, azokból a múlt századbeli és e század eleji kutatók, szer­zők müveiből, akik hasonló e­­redményre jutottak, vagy leg­alább is mutattak. Ezúttal ezt a kis visszaemlé­kezést fogadja olyan szeretet­tel, mint amilyennek én kül­döm. Budapest, 1975. okt. 2. Dr. Gonda Ferenc. I. 1812-ben a tudós Fessl'er Ig­nác azt. tanította, ‘hogy a ma­gyarok őshazája Észak-India. Ma 1914-et írunk s én ugyanott vagyok kénytelen, hogy elkezd­jem, ahol Fessler elhagyta. A lepergett száz esztendő ugyan­is nem volt képes belevésni a magyarok gondolkozásába az észak-indiai eredet hitét. S most egy hatesztendős indiai tanulmányúttal hátam megett, tapasztalataimra s ösztönömre bízva magam, ugyanazt igyek­­sze megdöbbentően világossá tenni, amit Fessler: A magya­rok őshazája kultúrája, ősi fészke s fajának ereje Eszak- India. A hosszú idő alatt, amit In­diában töltöttem, bámulva a­­kadtam rá a nálunk ismeretes magyar típusokra, persze más népnév alatt, a miénktől már eltérő indoizált formában; de ami útbaigazított, ami nem csalhatott: . az a művészet­nek, az ornamentikának, etno­gráfiának a magyarral való csodálatos megegyezése volt. Sehol annyira otthon nem éreztem magam, mint Észak­­lndiában. A borjuszájas ingű. ködmönös, fokosos atyafiak, a gémeskut, lejtős házfedelek, kopjadiszes fejfák, tornácos, e­­reszes házak s a sok építkezés einlék, aminek díszítései bámu­latra ragadtak, mert népván­dorláskon s (honfoglaláskori összes művészi ornamentikánk­nak kifogyhatatlan kincseshá­za, a lépten-nyomon ismerős ne­­vüemberek, ismerős helynevei;, ismerős folyó-, vidék-, vagy hegynevek: . oly bámulatba 'ej­tettek, hogy ma, amikor Észaio Indíai követlen varázsa aló már kivontam magam, szinte kételkedni szeretnék e káprá­­zatba is beillő tényben. Mr. Banerdsit Calcuta meg­kérdeztem ezekről s ő a legna­gyobb. bámulatomra azt felelte, hogy igen, a magyarok a fehér­hunok maradványai, akik budd­histák voltak s akiket Magyar­­országban a temp’áriusok térí­tettek batholifeuisi hitre. Nem kutatom, honnan vette ezt az adatot, csak azt tudom, hogy az angolok példás hangya­­szorgalommal összehordtak minden adatot, amit a tibeti ta­mil, szanszkrit, perzsa, karosh­­ti írott emlékekből; kiszedhettek s: csaknem teljesen felderítették India történelmének ezt a rend­kívül érdekes korszakát, ami a Kr. sz. előtti VI. századtól a Krisztus utáni V. század végéig terjed s amit — szittya száza­doknak neveznek. Ránk, magyarokra, nagyon fontos ez a szittya-korszak. A mi hagyományaink szerint a magyarok is, a székelyek is Scytlhiából jöttek hazánkba s Attila hunjainak rokonai, sőt közvetlen maradékai voltak. S nasztiáik közül az ÁSÓKÁÉ szorosan összefügg a buddhiz­mus reneszánszával s azért is nagyon nevezetes, mert alatta a í'ehéihunok által terjesztett buddhista kultúra még az ak­kor páratlanul müveit perzsa bi rodalomba is befészkelte magát. A krisztus utáni II. századtól kezdve áll elő a harmadik jelen­tős kultúrváltozás: ugyanis a perzsák párszimusa s a szity­­tyák buddhizmusa kölcsönösen hatni kezdenek egymásra. ' Az elmondottak után való­színű, Ihogy az indo;szittyák kul­­túrkészletét keresztül-kasul ha­totta ez a hármas kiúltúrtalái­kozás. Azért tehát azon nyelvi kuta­tásokat, amelyek a magyar nyelv perzsa elemeit mutatják ki, valamint azokét, akik az indiai anyagra rámutattak, kü­lönösen Hydé Clark, dr. Leit­tier Bey, dr. Duka, Campbell, W. W. Hunter, Sir Cunningham, Caldwell etc,, figyelmére kell méltatni. (Folytatjuk) AGYONLŐTTEM BARÁTOMAT ha az angolok kutatásai azt mutatják ki, bogy a fekete hu­noktól elvált fehér hunok ugyan az a nép volt, amelyet jueszik­­mek neveztek az egykorú chinai források s ez a juecsi másként fehér hun nép a Kr. sz. előtti 2. században bevonult az indiai szkythák közé, ott hatalomra jut, világuralmat szervez, de a Kr. u. V. században — hirtelen eltűnik és ha ehhez hozzáadom, hogy az angolok által indoszity­­tya eredetének tartott észak­indiai népművészet szakasztott párja a mienkének, hogy az ott élő egyes törzsek nevei, hely­ségnevek, stb., akkor nem le­het puszta váletlenről beszélni. A mi neveinkre emlékeztetnek s nemzeti kultúránk feladata az ott lévő adatok tudományos fel­derítése. E helyütt röviden, vázlatosan elmondom a fehér-hunok törté­netét s azután bemutatom a bí­zón yitékok közül azt, ami leg­inkább meglephet bennünket: az igazán magyar jellegű elne­vezéseket és különösen az e­­gyes családneveket. Tudvalévő, hogy a magyaror­szági falu, város, hegy, folyó, ember, család, törzs elnevezé­sek javarészt alig érti valaki. Tehát annál nagyobb figyelem­re tarthat számot, Ihogy ezek legnagyobb része, a legjellegze­tesebbek Északnlndiában mind megvannak s élő elnevezések. Aki tudja, hogy az egyik helyről a másikra vándorló nép a régi hazája városneveit magá­val szokta vinni, új hazájának első telepeit a régiek után ne­vezi el; aki például napjainkban meggondolja, hogy Észak-Ame­­rikában, Kanadában a magyar kivándorlók telepei között ott találjuk újra Eszterházat, Ka­­posvárat, Pécset, Békévé: at, stb., csak fogja igazán megér­teni, miért igazíthat útba kuta­tásaink között azt, hogy a. ma gyár elnevezések Észak-India elnevezéseivel teljesen azono­sak. n. A szittya-századok története tulajdonképen három egymás­sal össze nem függő, de a vi­lág. sodra által egymás útjába hajtott kultúra viaskodásából áll. E kultúrharcok színterére sodródott több, a középázsia I geológiai átalakulások miatt vándorútra kényszeritett faj. Az ősturániak, akik évezre­dek előtt Indiát bjrták kizáró­lag, az indusok (árnyék) előtt nieghátráltak s a hramán kaszt rendszer a kivetettek sorába szorította le őket. Ezek a kive­tettek a szittyák, akik egész Észak-Indiát s Dél-Indiát bír­ták, s csak Közép-Indiából szó rultak szét, egy különálló saját kultúrát fejlesztettek ki, mely­nek későbbi elfajulásait javi tóttá meg a SAKJA törzséből származó M u n i (Buddha). Tanításaival megvetette alap­ját a tiszta buddhizmusnak, ami egykor Ázsia nagyrészét uralta. Ekkép a buddhizmus kultúrtör­ténete szorosan egybefonódik a bramán-indusoktól külön élt turáni szittyák történetével ezt keresztül szőtte legbensőbb hatásaival s csakis turáni a­­lapon érthető meg. Északi-India történetének ez a jellemző második kultúrája. A buddhizmus fellépésével egyidősen árasztják el az indo­­szittyák területeit a Közép- és északkeleti-Ázsiából leszoriuló mongol fajú népek, azután a szétvált hunok, akiknek fehé: hun részét j u e s z i k - nek is nevezik. Különösen az államszervező képességekkel biró fehér hunok nyernek itt nagy szerepet. Di­Ap.ró gyerek voltam, amikor sízüleim elhaltak. Árvaságom­ban előbb Ida néném sorozott bie hat vásott gyerek közé, ké­sőbb Gábor bácsiéihoz kerül­tem, akik örökbe fogadtak. Ma­riska néném lett az édesanyám. Könnyes szemekkel fogadott és úgy szeretett engem ,mint a ve­lem egyidős Béla gyereküket. Ikreknek néztek bennünket. Erős, izmos gyerekek voltunk és szerettünk verekedni. Egy­mást is elpüföltünk, ha éppen nem voltunk egynézeten. Egy­szer dulakoddás közben Bélát belelöktem a pocsolyába. Orron vágott, sárral kente be arcomat és leszaggatta rólam az összes gombokat. Betört orral és sza­kadt nadrággal nyargaltunk haza. A nádpálcán kívül legna­gyobb ellenségünk a szöges drótkerítés és a kocsikenőcs volt. Mind a kettő úgy vonzotta ruhákat, mint mágnes a vasat. Elválhatatlan jóbarátok sül­tünk. Alvás előtt együtt te.­­veztük ki a másnapi tennivaló­kat. Hajnalban mi vittük ki itat­ni (Sárkány lovat a kúthoz. A ló hátán Béla volt soros én a vödröt húztam. Sárkány na­gyon szomjas lehetett, mert fe­jével hátulról megbökött és én a rovátkán keresztül vödröstől a kútba estem. Pillanatok alatt viz alá merültem. Béla lekiál­tott, hogy szorítsam jóó az os­torfát. Felesleges volt a figyel­meztetés, mert két markomat kalapáccsal sem lehetett volna leverni. Felmásztam az ostor­­fán. 1-Iogy nem fulladtam a víz­be, fára mászásban szerzett gaz dag gyakorlatomnak volt be tudható. Sárkány jámbor álhit volt, de egyszer kirúgta alólam a fejő­­széket, amikor ollóval szőrszá­lakat vágtam a farkából. Nem volt az ilyen műveletekhez hozzászokva. Szerencsére a szénatartóba estem. Hurkot ké­szítettünk a lószőrből, ürgét fogtunk ezzel. Vonatot készítettünk egymás hoz akasztott gyufás skatu­lyákból. Mozdonynak élő szar­­vasibogarat fogtunk be. Juls a szolgálóóány kisöpörte, ezért száraz lóhagyatékot raktunk az ágyába. Teli voltunk ötletekkel Sárkány, csúzli, parittya, nyií készítés és f ló bért pu ska izgat­ta a fantáziánkat. Akkor még hire sem volt a rádiónak és te­levíziónak. Első sárkányunk felakasztot­ta magát a villanydrótra, máso­dik a csordajáráson szétug,rasz­­totta a teheneket, de a harma­dik mestermü voit. Úgy állt a levegőben, mint az est hajnali csillag. Éjszakára hosszú spár­gán petróleumba mártott égő kanócot is akasztottunk rá, de a szomszéd házból IMarí né­ni rendőrt hivott. Haragudott ránk, mert a sárkányhoz szük­séges nádszálakat házának te­tejéről húzigáltuk ki és a ház falára sárral illetlen rajzot fes­tettünk. A csuZli is mestermunka volt. Kapásból, lőttük a verebe­ket és ezzel hergeltük a csiz­madia inasokat is. Ágyút is csináltunk. A pus­kaporhoz szükséges hozzávaló kitelt a házbpl. Sonkapácolás­­hoz salétromot, hordófüstölés­hez ként és vasaláshoz fasze­net használtak. A vascsőből készült ágyút ezzel töltöttük meg. Lefojtottuk faggyus ken­­derkoccaű. Ágyúgolyónak (Szent Antal szobrát használtuk fel. A padláson akadtunk rá. Le volt törve a feje. Asztalos Pista go­lyót öntött a szentből. A gim­náziumból kibukott és beállt apja kovácsmühelyébe inasnak. Innen a szaktudás. A golyót beleerőszakoltuk a csőbe és annak mindkét végébe fadugót vertünk Petróleumba áztatott kóc volt a gyujtózsi­­nor. Célpontnak Mari néni hát­só ablakát szemeltük ki. jóbarátját látogatja meg, akik­nek Óbudán szőlőskertjük volt. Mi is megismerkedtük a két bortermelővel. Vasárnap ide hú­zott bennünket a savanyu riz­­ling és a csinos lányokkal,, asz­­szonyokkal vegyes népes társa­ság. Béla mindenben kiváló volt. Megjelenésével, sziporkázó szel lemességéved, modorával ked­velt tagja lett a társaságnak. Egyetlen fogyatékossága volt csak, amitől nem tudott meg­szabadulni. Nem bírta az italt. Amíg mi hajnalig kvaterkáz­­tunk, ő az első pohár ibor után becsipett és hasznavehetetlen­né vált. E miatt nagyon szé­­gyelte magát és a halált emle­gette. Egyik ilyen alkalommal a magával tehetetlen embert alig bírtam lakásunkra felvonszolni. Lefektettem az egyik lócára. Rossz volt ránézni. Krágogott, nyögött és meg akart halni. Lőjj agyon, szólt hozzám elke­seredve, nem bírom tovább ezt a csúfságot. Ugye megteszed? Meg hát, mondtam baráti szcl­­gálat készségigei. Sörétes, vagy golyós puskát óhajtasz életed kioltásához? Inkább golyóst, a sörétes elcsúfítja arcomat, da­dogta. Két puska lógiott a falon. Az egyik sörétes volt. Fácán he­lyett Béla ezzel lőtte hasba a bokor mögött békésen legelésző községi tenyész bikát. Az eset­nek tanúja nem volt, a bika is életben maradt, de ha puskáról esett a szó, Gábor bácsi gya­núsan vetett ránk egy-egy pil­lantást. A golyós puskát nagy­apámtól! örököltem. Állítólag e-zzeii, ijesztette el Afrikában a reá támadó kapitális elefánt bikát. Leakasztottam a golyós-, t. Próbáltam a berozsdásodott zá­várzatot. Csikorgott, mint bá­doglemezen a reszelő. Jó kisérő zene volt ez a halálba induló­nak. Béla mozdulatlanul feküdt a rócán. A cső hideg végét oda­nyomtam a halántékához. K s­­sé megborzongott. Imához . .. vezényeltem jó hangosan. A szénié megrezdült és mozgorf a szája. ' Lehet, hogy részegen imádkozott. Tűz! .. . vezényel­tem tovább. Elővettem a nehéz vasvonalzót és akkorát csap­iam az asztalra, amekkorát csak tudtam, óriási csattanás és utána a halotti csöndet a vi­­ceházmesterné zavarta meg. A- mikor meglátta kezemben a puskát és a lócáról ijedségében leforduló áldozatot, elkezdett visítani és rendőrért kiabált. Béla a földön mozdulatlan maradt, majd egyik szemét fé­lig kinyitva suttogó hangon megszólalt; . . . köszönöm paj­tás. Dr. N. Gy. I. Végre elérkezett a nagy pil­lanat. Gábor bácsiék kimentek a szőlőibe. Meggyujtottuk a zsi­nór végét és befogtuk a fülün­ket. Lassú sistergés és pukka­nás dttán nagy füst keletkezett. Az ágyú visszafelé sült el. A láng belekapott a szalmakazal­ba, mert annak tövében manő­vereztünk, de azt idejében el­tapostuk. Büszkék voltunk, hogy a kazal nem égett le, de annál jobban égett a nádpálcá­nak a nyoma, amit Gábor bácsi vert a nadrágunk hátsó felére. Sok mindenhez értettünk mi gyerekek, de a felnőttek nem értékelték mesterségünket. Ők nem tudták, hogy egy jó kari­kásostor elkészítéséhez 12 al­katrészre volt szükséges. Mit tudtak ők arról, hogy a sárkány csak akkor áll meg a levegő­ben, ha ötször olyan hosszú a farka, mint a magassága. Til­tották a fára mászást, de ben­nünket küldtek fel a szilvát te­rázni. Ha vágni akartak vala­mit, tőlünk kértek bicskát, mert nekik nem volt. Ha átmásztak a kerítésen és elszakadt a nad­rágjuk, senki sem verte meg őket. Egész nap vígan pöfékel­tek, de ha mi cigarettára gyúj­tottunk, pedig azt is magunk sodortuk kukorica selyméből, tüzes végét oda kívánták • be­dugni, amelyet illetlenség meg­nevezni. Keresztapámtól kapott vonattal ők játszottak. Sok mindent nem tudtak. Kárclv bácsi tüzértiszt volt, de soha nem csinált ágyút. Nem méltá­nyoltak bennünket és gyereke ­nek tartották műalkotásainkat. Leérettségiztünk és ezzel vé­ge lett a .gondtalan életnek. Együtt vonultunk ibe a tartalé­kos tiszti iskolába és onnan ki a harctérre. Javában folyt a háború. Ferenc József császár­nak és királynak szüksége volt a 17 évesekre is. Az egyik ison­­zói csatában egyszerre egy na­pon sebesültünk meg. Béla a jobb combjába, én a bal bokám- j ba kaptam lövést. Betegszabad­ságon a korzón együtt szemel­­gettük a lányokat és szidtuk a gonosz mamákat, akik őket egy percre sem hagyták egyedül. Végle lett a háborúnak, 1 - szereltünk és mert mindketten építész mérnöknek készültünk, beiratkoztunk a műegyetemre. Budapesten a vasutasok ottho­nának emeletén kaptunk la­kást. Tágas teremből állott, közepén lócákkal körülvéve nagy asztallal és két prices fek­vőhellyel. Kályha nem volt, de ezt a régen tanácskozó terem­nek használt nagy szobát gőz­­mozdonnyal sem lehetett volna felfüteni. Rossz világ volt ak­kor Budapesten. Éheztünk, fáz­tunk és nem tudtunk megsza­badulni a zsizsikes borsó leves­től és főtt marharépától, amely­től a háború alatt sem híztunk gömbölyűre. Gábor bácsi hozott fel időnként kevés szalonnát, füstölt húst, szilvalekvárt és töméntelen sok avas juhtúrót. Mariska néninék azt mondotta, hogy hivatalos ügyben utazik, de később megtudtuk, hogy két AZ ÁRSZABÁS 4-5 SORRA KISZEDETT SZŐ' EGRE VONATKOZIK! IDŐS ASSZONY keres 60 éve > felii'i nőt, lakótársnak, aiki szintén un^a a magányt és egyedüllétet. Leveleket “Árva” jeligére a kiadóba kér. RI F, fi R F. N D. E!, Ö -1V KANADAI MAGYAR ÚJSÁG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6 Telefon: 772-1112. Kérem, a csatolt összeg ellenében indítsák (küldj k tovább) riszemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT. Kanadai Magyar Újság ................... $. . . . Sajtó Alap ..........................................$........... Összesen: $.......... Név: ................................................................................ Girrt (utca, ház-szám, vagy Box)....................................................... Város tartomány:................................................................ .......... A Kanadai Magyar Újság előfizetési dija: egy évre $12.— félévre $5.50, Kanadán kivül $13.—, félévre $7.—. Jeligés lev.lat Vkjjto kiadó to ábbit Árban Eredményben KICSI J NAGY APRÓHIRDETÉSE • Egy számában közlés ára $1.25. három számban $3 0C, SZIGORÚAN ELŐRE FIZETENDŐ ÓH AZ 4B A SEGÉLYT az IKKA utján A LFGGYORSABBAN ÉS LEGM E G B t Z H AT ÓBBAN A KANADAI MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA f I TOVÁBBÍTJA SZERETTEINEK | Cimenkénti rendelések után 15.-ig $LC0; $15.01 -töl $25.-ig $1.50 — $25.01 -tői $50.-ig $2.00; $50-től feljebb $2.50 az IKK A kezelési költsége. (210 Sherbrook Street, Winnipeg 1, Man. R3C 2B6)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom