Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)
1976-06-18 / 25. szám
8 Winnipeg, Man. 1976. junius 18. A MAGYAR GYERMEKEKNEK APÁK NAPI VERSIKE! APÁM BESZÉDE Irta: Balogh Győző Apák napját ünnepelünk, Jó Istenünk, te légy velünk, Hallgassad meg hő imánkat Tartsd meg, védd meg jó Apánkat. KÉRJETEK AKÁRMIT Kérjetek akármit, ha tehetem — adok, De egyet elvenni soha, mig élek — nem hagyok. Világot, kincseket, az élet elvihet t De magamnak tartalak, jó Apám tégedet. Irta: Balogh Győző. A szónak Apám nem mestere, Az ajka hallgatag, De szive némán is beszél, Amikor ad, mindig újra ad. A LEGSZEBB TÖRTÉKET A legszebb dal a legnagyobb csoda, A legszebb történet: Egy szerető Apa. Ahogy a várost védik a falak, Úgy élünk boldogan Atyánk karja alatt Hámory Várnagy Dalma MÁJUSI ESŐ A gazda ember leghőbb ki- j vánsága a májusi eső, mely, ha nem érkezik meg idejében, ter-1 més helyett drágaság kerül a piacra, mert az emberi és állati életnek annyira fontos növényi táplálék minőségben és mennyiségben érték alatt marad. A fagyosszentek: Pongrác, Szervác, Bonifác névnapja is elmúlt, az az május: 12, 13 14, de az áldást boző eső csak nem jelentkezett. A nagy szomjúságtól, az évelő növények bágyadtan tartották testüket, mert a föld több, mint egy méter mélyre kőkeményre száradt s lassankint már az öregebb fák gyökereihez sem ért el a nedvesség- A friss ültetvények, mélyeket nem locsolták rendszeresen, kárbavesztek. A vetőmagvak a száraz földben részben elpusztultak, vagy a poros föld felszínére kerülve a madarak lakmároztak belőle. Egy engedetlen felhőcske mélyebbre szállt és felfogta a nagy szükséget. Nyomban felkapott egy szellő hátára és meg sem állt a legöregebb felhőig, aki a paransnokuk volt. — Kedves felhőtestvérem, küldd le a földi-e értékes seregedet az esőcseppeket, ha nem cselekszel nemcsak az erek, pataktok, folyók, tavak simylik meg hiányát, de az emberek és az állatok is főleg pedig a növényvilág. ’Szóraján hal valamennyi. Rossz kedvében volt ezen a napon az öreg! felhő, ezért csak kurtán felelte: — Ne üsd az orrod az én dolgomba! — dörögte olyan hévvel, hogy még a földön is meghallották. Odább akart szállni, eközben nekiment egy másik felhőnek. — Nincs más dolgod bátyám, miait hogy engem lökdöss? Már békésen szundikálnom sem lehet? — méltatlankodott a zavarásért, s hosszúságában nagyot villámlott. Az emberek, amikor látták a villámlást, hallották a dörgést, reménykedve tekintettek az égre melyen pár perccel' később feJihőtömörület támadt. Elsötétült az ég. A felhők olyan meszsze vannak tölünk, hogy nem tudhatták: a valóságban mi történt. — Szundikáltál? — gúnyoskodott az öreg felhő. | — No ési? Talán tőled kell engedélyt kiérnem rá? —, szem- i telemkedett a kérdezett. — Ide figyelj öcsém! Az al; hatnékod az unalomtól szárma| zik. Én azonban gondoskodom | róla, hogy a hivatásoddal törődj és ne a lustálkodáson járjon az eszed. Azonnal elindulsz! Öszszetereted valamennyi rokonunkat, családtagjainkkal együtt. Mást kaptam hirt. hogy nagy a veszély lenn a Földön. Ha nem küldünk a részükre esőt, elpusztulnak valamennyien. — Lári-fári! Amikor meg esik, akkor nyafognak az emberek és szidnak bennünket ki-ki képessége szerint: Jaj, már megint itt van ez az utálatos eső. A másik meg így: — A fene egye meg a bolond időjárását. Pont most esik, amikor az új cipőmet vettem fel. És így tovább. Belőlem ma csináljon bolondot senki. Tudod mit? Akkor megyék, amikor akarok. Nem megyek semerre. Te még nem tapasztaltad, hogy milyen utálattal rázza le ember, állat cseppjeinket magáról? Ezzért csináljak esőt? — Azonnal indulj! — parancsolta szigorúan iháttya, félelmetesen dörgő hangon. A rezonkodó, Ijedtében olyan sebességet vett, hogy nekiütközött szembe lévő testvérének. Dörögtek, vüiámlottak dühükben. Az összeütközés nyomán 1 kipréselődött belőlük néhány esőcsépp. Összeverekedtek, mert mindegyik sértve érezte magát és a saját igazát akarta bizonyítani. A következő pillanatban az egész égbolt összes felhője tudomást szerezett a dologról’ és a helyszínre siettek. Nem tudták pontosan ki, melyik táborhoz .tartozik. Ilyen előzmények után, ahogy a rengeteg felhő összetömörült, a nagy csődületben megered az eső, égyik a másiktól kipréselte a vizet.. Mialatt ez történt, Marinka és a mamája az egyik áruházban. vásároltak. Hazafelé tartottak. Marianka, aki nagyon szófogadó, tisztelettudó kislány volt, édesanyja nyakát átkarolta és boldogságtól sugárzó arccal suttogta fülébe;: — Édes jó anyukám! Köszönöm neked a szép sárga cső- Qsizmát és az esőköpenyt. Nagy örömöt szereztél nekem vele. Igyekszem neked meghálálni. Sajnos, mostanában nincsen eső, így nem tudom mikor vehetem fel. — Türelem kislányom! —, nyugtatta édesanyja és kézenfogva kislányát kiléptek az utcára. Marianka arca elborult a kilátástalan lehetőségre, de a következő pillanatban szinte felsiklott: , — Anyucikám édes! Esik az eső! Többen a járókelőkből Marianra tekintettek. Egy bácsi, még a fejét is megcsóválta. Biztosan azt gondolta magá-Rendes gyerekhez illően leöblögette sáros csizmácskáját a csatorna lefolyójánál. Elindult a lakás felé, de az udvar közepén megállt. Feltekintett az égre, ahol már csak felhőfoszlányok úsztak az ismeretlenhez. Egyszcrcsak megszólalt, pedig nem is tudta, hogy éppen annak az esőfelhőnek a maradéka úszik felette, amelyiknek a kívánsága teljesedését köszönhette,: — Köszönöm feíhőcsike, hogy ban, mekkora képzelőtehetsége j kipróbálhattam az új, sárga e! is lehet annak a kislánynak, a-1 sőkabátomat, meg a csizmáés! ki esőt lát, pedig abból nincsen j tárnát, egy esep sem. Marianka, még lármásabban közölte: — Nézz ide Anyu! —, és ujjacsliáját egyik pettyről a másikra vitte, ahogyan a járdát a a vizpettyek fokról-fokra jobban elborították. — Látod csak, máris teljesedett kívánságod, de most rohanás haza, mert nekem nincsen olyan praktikus esőkészletem, mint neked gyermekem. Marianka, már útközben kihuny,erálta, hogy felvehesse uj ruhadarabjait. — Természetesen, megengedem. Hiszen azért vettem neked, , hogy az egészségedet az időjárás viszontagságaitól • óvjam. Marianka, szüleivel és nagyszüleivel nagy kertes villában laktak, ahol néhány háziállatot is tartottak, inkább a kislány örömére, mint haszonra. Nagyon szerette baromfiudvar népét. Szinte; úgy érezte magát köztük, mint saját birodalmában lenne. Néha, még a falatjait is megosztotta velük. Tudta, melyik tyúk milyen napokon tojt, vagy a kiscsirkéi a búbos-kendermagos kottásnak, amelyik kedvenc tyúkja volt, mikor keltek ki a tojásból, amit lehetőségeihez mérten személyesein ellenőrzött a három hét kelési idő alat. így nem kell csodálkozni azon. hagy uj holmijában nyomban közéjük sietett, s anélkül, hogy választ várt volna beszélgetett velük. Kip-kop. Pity-pity. Muzsikáltak az esőcseppek az ólak bádogtetején. Az esőcsatorna mái alig tudta magába tartani a vizet, csordultig megtelt. Az esővizes hordó is már félig megtelt. A kacsaúsztatóban is szénen mutatkozott a vízmennyiség. Akiket illetet, nyomban felfedezték a fürdési lehetőséget és a betonmedtoncéhez siettek. Útközben rázendítettek az ősrégi kacsadalra: Sáp-sáp-sáp, kacsaság, viz nélkül nincs mulatság. Sáp-sáp-sáp, kacsaság, 'be a vízbe rokonság! Békacombot, ha lelem, ahogy látom lenyelem! Sáp-sáp-sáp, kacsaság, víz nélkül nincs mulatság. A libák nyugodtabban viselkedtek. Ég felé tartott fejjel, hosszúra nyújtott nyakkal, min' den hang nélkül tűrték a záport. A kotlós összehívta csibéit és az ól egyik sarkába szárnya alá rejtette őket. A tyúkok, jér.cék, növendékcsibék az eresz védelme alói kémlelték az üditő záport. A kakas, tett csak néhány megjegyzést, melyet tyúkeszével elég’ jól szerkesztett: Begyem, szereti a vizet — mit — toliam fénye meg nem tűrhet, mert ha a víztől megázik, szép, tüzes fénye nem látszik, » Egy feketerigócska lecsapott a földre a közeli eperfáról, abol biztosan lesben volt, Hatalmas csőgilisztát húzott ki a földből, amelyik kíváncsiságában kikukucskált földalatti lakásából. így jár az, aki nem elég óvatos és idő előtt elhagyja óvóhelyét. A szomszéd villa verandáján Béla bácsi gyönyörködött a 1 várva várt esőiben. A föld szomjasan kortyolta az italt. Zápor jellege átváltozott csendes esőre, A tyúkok kimerészkedtek védett helyükről. Tapasztalatból tudták, hogy ilyenkor lehet a legkövérebb kukacokra, gilisztákra lelni. Marianka mamája, többször megkocogtatta az ablakot és integetett kislányának, hogy menjen be a lakásba. Még már a mulatságból! “Das schönste Denkmal, das ein Mensch bekommen kann, steht in den Herzen seiner Mitmenschen.” SZIRMAI ENDRE: “A legszebb emlékmű, melyet egy ember kaphat, az embertársai szivében áll.” Albert Schweizer. Á u.n. "érzékszerv-elméfelem“-ről Az életben sokszor és sok mindent meg kell magyarázni. Megpróbálja az emlber ezeket a homályos dolgokat megmagyarázni1 úgy mint apa, barát, orvos, tanító és más funkciójában. A' biztonságiérzet betegnél és cgészégesnél egyaránt a jó magyarázattól függ. Vannak képzelt betegek, akik részben azért érzik magukat betegnek, mert senki sem tudja megmagyarázni nekik, hogy amit ők betegségnek éreznek, az nem kóros dolog,, hanem teljesen nor mális, csak ezt ők nem tudják. Ez azonban megmagyarázható, s könyvek segítségével is be lehet bizonyitani. Ismerünk u.n. valódi érzékeket, azaz érzékszerveket. Ilyen a hallóérzék, az iz-érzék, a szag lásérzés, a látásérzés s a.' tapintóérzék. Ezen érzékszervek lehetnek egészségesek vagy betegek, de hiányozhatnak is, így pl. a süiketnél a 'hallóérzék. Normális embernél (a normális itt az egészéges emberre vonatkoztatom!) ez az öt érzékszerv egésizséges. Vannak azonban sze rintem u.n. “másodlagos érzékek’’ is, mint pl. a ritmusérzék, szépérzék, zenei érzékek, szociális és más érzékek amelyek hiánya nem betegséget jelent, csak “öröklődési kapcsolatot” hiányt, vagy veleszületett adott ságot. Persze, az egyes velünkszüiletett adottságnál nem elég csak ez, hanem fontos antoak gyakorlása is, a szorgalom, a tanulási lehetőség, amely sokszor, anyagi okok miatt, nincs meg. A madár tud repülni, az ember nem, csak repülőgéppel, — vagy egyéb gép (űrhajó, stb.) segítségével. Vannak egyszerű vagy komp likált dolgok, amit mi, emberek, nem, vagy csak nehezen tudunk felfogni. Ha valakinek egy idegen nyelvű szöveget adok, akkor az az ülető csak akkor tudja azt elolvasni és megértheti, ha ismeri azt a nyelvet, ha tudja azon hetüket elolvasni és tud az idegen nyelven beszélni. Amikor a gyermekek, vagy a felnőttek egyes a világ nagy és fontos dolgait nem, tudják megérteni, az élet és halál, a világ teremtésének, a Teremtőjének é,s más nagy dolgoknak a kérdését, akkor az érzékszervek jelenlétével, vagy azok egyikének hiányával kísérlem megmagyarázná a megnem értés okát. A süket, nem hallja pl. a madarak dalát, a vak nem látja a virágokat és a színek tarkaságát. Ha mi is tudnánk repülni, már szemszögből látnánk sok mindent. Ha a normálisnál kevesebb az érzékszervünk, illetve az ép érzékszervünk, akkor sok mindent nem tudunk felfogni, látni, érzékelni,, amit eigy normális, egészséges embernek természetes. Ha több nyelven, értünk és beszélünk, többet tudunk és számos olyan dolgot, szöveget, beszédet értünk meg, minit az aki ezen nyelveket nem beszéli. Ugyanakkor, ha valaki az élet nagy dolgait sehogy sem érti meg; akkor arra szoktam hivatkozni, hogy ha az embernek kevesebb az ép érzékszerve, kevesebb dolgot tud érzékelni, ha mind az öt egészséges, persze sokkal többet. De, ha az ember nem öt, banem 6, 7, 8 vagy érzékszerve lenne, akíkior .bizonyára sok mindent és siokkál jobban meg tudná érteni. Talán a teremtés és Teremtő problémája a múltba és a “vaJóbani” jövőbe látása is tehetséges lenne. Talán repülni is tudna segédeszközök nélkül, sőt talán repülni a bolygók és a csillagok között. Talán akkor olyan érzék, vagy más szerve, is lenne, mely az örökélést, vagy az örökifjúságot is biztosítaná. Ezen kísérletemet, az érzékszervek hiánya, vagy funkciókiesése, esetleg több érzékszerv birtoklás, nem csak öt, és a különböző érzése, nem az u.n. érzékszervi érzések jelenléte, vagy hiánya révén magyarázni a dolgok nem értését, érthetővé tenni némilyeg a dolgok meg értését, neveztem el az “érzékszervek elméletének”. Jelen ismertetésben helyhiány miatt, csalt rövid magyarázattal szolgálhatok, de máshol részletesen kitértem ezen elméletem , segítségével az egyesieknek megmagyarázhatatlannak, vagy érthetetlennek tűnő dolgok “megmagyarázhatási’* lehetőségére. Az érzékszervi elmélettel persze'. részletesebben kell foglalkozni, ahhoz, hogy azt meg is érthessük, illetve, hogy azzal az egyes eddig számunkra érthetetlennek tűnő eseményeket és tényeket azok keletkezését s okát megmagyarázzuk. De ha átgondoltuk és megértettük, ha foglalkoztunk vele, akkor számunkra és mások részére is sok mindent ' megmagyarázhatunk, még akkor is, ha ez sokszor csak vigaszt jelent, mert esetleg vágyódni fognak azon érzék, vagy egyéb szervek után, melyek nekünk embereknek : nem állnak rendelkezésünkre’, j nincsenek birtokunkban. Ezéknek pedig idéznünk kell Seneca egyik találó mondását: ! “Nem az a szegény, akinek ke- i vés a vagyona, hanem az, aki siókat akar.” . Igyekezzünk keveset kívánni és boldogabbak leszünk, keveset kívánni és többet tanulni, egyszerűen élni, egyszerűen nézni a dolgokat, még akkor is, ha C. G. Jung szerint, s ez igaz is,.' “a legegyszerűbb a legnehezebb, a legegyszerűbb a leg- I magasabb tudomány”. Ajándéknak, minden alkalomra alkalmas könyv Hámory Várnagy Dalma kiváló írónő munkája. H 0 L D RAKÉTA / cimli, 217 oldalas könyve, 25 elbeszélést tartalmaz. Megrendelhető $6.50 előzetes beküldésével. MUSIK STUDIO MARL, 437 MARL Wienerstr. 45. Erdg. 3, T 6289 — West Germany, — vagy a K.M.U. 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6. Canada cimen. ÓHAZÁBA SEGÉLYT az IKKA utján A LEGGYORSABBAN ÉS LEGMEGBIZHATÓBBAN A KANADAI MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA továbbítja szeretteinek Cimenkénti rendelések után 15.-ig $1.00; $15.01-tői $25.-ig $1.50 — $25.01-tői $50.-ig $2.00; $50-től feljebb $2.50 az IKK A kezelési költsége. (210 Sherbrook Street, Winnipeg 1, Man. R3C 2B6) MARD, 1976 május. Ottawából jelentik (Folytatás az 5. oldalról) résre lépett-e akcióiba az adóügy ' minisztérium. Bud Cullen, adóügyi miniszter nemmel válaszolt erre a kérdésre. MacEachen külügymiuisater azt mondotta, .hogy semmit sem tudott erről az egész ügyről. Néhány nappal később a konzervatív David Macdonald képviselő (az Egyesült Egyház lelkipásztora) liozt^ szóba ezt a kérdést. “Veszélyes precendensnek” minősítette az adóügyi minisztérium eljárását, azt a fenyegetést, hogy jótékonysági intézménytől megvonják az adókedvezményeket. Vajon azt jelenti ez, kérdezte a minisztertől a képviselő, “hogy bizonyos tevékenység tilos i-‘ lyen intézmények számára?” Mr. Cullen válaszában utalt arra, hogy a jelenlegi adóügyi törvény nem definiálja a “jótékonysági” és “politikai tevéség” fogalmakat. A minisztérium nem akar akadékoskodni, tilalmasdit játszani, ezért a bírósághoz fordult a fogalmak pontos meghatározásáért. Maga a minisztérium úgy véli, hogy politikai állásfoglalás önmagában még nem teszi lehetetlenné jótékonysági intézméményekniek ezt a státuszát. így ismerték meg az indiánok a kukoricát (Folytatás a 4. oldalról) “Én a nagy szeltem vagyok, vagy inkább annak a parancsára jöttem ide, hogy megbiiikózzak veled és legyőzzelek.” Birokra keltek és hosszú, heves harc után végül Mandamin megadta magát. Ázt mondta, hogy nemsokára meghal ési az a kívánsága, hogy Nanabusbu országában temessék el. Azt is megmondta, hogy történjék a temetés. Döglött hál legyen a sárban, és földihalam . takarva a tetejét. Ez meg is történt és —a következő évben — észrevették, hogy egy szép, zöld kukorica hajtott ki a síron. Azóta ismerik, azóta nevelik és termelik az indiánok a kukoricát. Gondolatok egy asszony fényképe előtt MEGLEPETÉS Két részeg férfi ül az autóban. — Kérem, — szólal meg az egyik, — ha átértünk a hídon. a másik. — Hát nem maga Vezeti ezt a tragacsot?! AZ ÁRSZABÁS 4-5 SORRA KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK! TÖRZSKÖNYVEZETT PULI KÖLYKÖK ELADOK. Kitűnő vérvopal. 141 Sherhrocik St., Winnipeg. Man. R3C 2B5. Telefoni 783-3766. 25-29 KANADÁBAN SZERKESZTI: HÁMORY VÁRNAGY DALMA. t (Folytatás a 3. oldalról) ja előtt, Rómában mondott 1 beszédéből.) A több, mint egy millió poL- tikai fogoly léte a szovjet h> | rodalomiban — sokan két millióról ig beszélnek — nemcsak együttérzést követel, hanem komoly segítséget legalább is erkölcsi síkon. Giscard d’Estaitng francia és GiqVanni Leone olasz államelnök, hivatalos látogatása során, Moszkváiban, nem engedte meg, hogy orránál fogva vezessék es nem ült fel egyik sem a csábító szirén j hangoknak. Barátságos szavak és a bőven folyó vodka ellenére is, megmondták véleményü! két azzal a imély és széles sza | kiadókkal kapcsolatban, amely a béke, leszerelés és együttműködés szépen hangzó jelszavai és a szovjet birodalomban, gyakorolt valóság között fen'nláll. Bűihez^ természetesen bátorság kell, nemcsak olcsó kézrázogatás a TV milliós publikuma előtt. Az ilyen alkalmaikkor vál- I tott ölelések és csókok nagyon is beleillenek a keleti elképzelésekbe és. tervékibe, de sem ’a mi, sem a politikai foglyok milliós seregének sorsán, in e m I változtatnak semmit. Mi még i nagyon jól emlékszünk azokra a júdás-csókokra, melyeket an; naik idején Du'bcsek .kapott Pozsonyban és nyolc nappal később már szovjet tankok taposták el az “emberarcú szocializmus”* első próbálkozásait. Jelena Sacharovva Icálliása és szókiimondása az igazság mellett bátorságról tesz tanúságot. Pedig nem él emigrációban, vagyis nem szakított az otthoni politikai‘rendszerrel. —. Nem menekült, 'hanem csak ideiglenesen van itt és készül, hogy visszamenjen hazájába.* Bátorsága még inkább szembetűnő lesz, ha meggondoljuk, hogy hány .magyar menekült marad el csendben a magyar összejövetelekről, attól való fé- 1 elméiben, hogy ez rossz pont lesz számára és esetleg nem kap vizumot. Vizumot, hogy njyárí szabadságát a Balaton mellett tölthesse. * * * Keresztény hitünk megköveteli, hogy szükség esetén bátran kiálljunk és hitet tegyünk az igazság mellett. A mai' világbáni pedig szükség van. erre, mert a gyáva meghunyászkodás és számító megalkuvás., akarva-nemakarva, csak az em-bertelens’ég hatalmának térhódítását mozdítja elő. MEGYESI ANDRÁS. (Életünk.) BIZTOS JEL A virágüzlet elárusitónője bánatosan mondja barátnőjének: — Már nem vagyok olyan csinos, mint azelőtt. — Ezt honnan veszed? — A férfi vevőim közül egyre többen számolják utána, amikor visszaadom nekik az aprót. MEGRENDELŐ-!V I i—mi ■■■■HIM ■■mmIlim I I — unni M KANADAI MAGYAR ÚJSÁG ■ 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man: R33 236 ■ Telefon: 772-1112. I Kérem, a csatolt összeg ellenében indítsák (küldj k to\ ábhB részemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT. fl Kanadai Magyar Újság .................. $.......... fl Sajtó Alap ......................... ..........$........... fl Összesen: $ ........ fl Név: .............. ...................................... -fl Cim (utca, ház-szám, vagy Box) .................... Bgl Város tartomány: .Bűi A Kanadai Magyar Újság előfizetési dija: egy évre $12.--B»félévre $6.50, Kanadán kivül $13.—, félévre $7.—. ^B
