Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)
1976-06-25 / 26. szám
Ka minket is eltúj a sors zivatarja, Nem lesz az Istennek soha több magyarja A legrégibb h e - tenként megjelenő független magyar sajtó Kanadában. Az Angol Birodalom legelterjedtebb magyarnyelvű hírlapja, amely mindenkor önzetlenül védi meg az Idegenbe szakadt magyarság érdekeit és a kanadai polgárokat megillető Jogokat igyekszik kivívni minden honfitársunk számára. "kanadai magyar ÚJSÁG" előfizetési díj egy évre: $12.00, fél évre $6.50. Kanadán k i v ü I egy évre $13.00. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 210 Sherbrook St« Winnipeg Manitoba, R3C 2B6 Tel.: 772-1112. ABBOTSFORD BROOKS CO ÁLDALE GUP AR DRUMHELLER ESTERHÁZI FENWOOD IRON SPRING FLIN FLON KELOWNA KENNEDY KIPLING LANGRUTH LEASK LESTOCK LETHBRIDGE MEDICINE HAT MELVILLE MILK RIVER MIDDLE LAKE MISTATIM OSOYOOS PENTICTON PICTURE BUTTE PUNNICHY RAYMOND SALTCOATS STOCKHOLM TABER WAKAW WHITEWOOD I Vol. LII. — 52. Évfolyam MONTREAL — TORONTO — HAMILTON Twenty-five Cents Per Copy WINNIPEG — REGINA KELETSASKATOON — CALGARY - VANCOUVER Egyes szám ára 25 cent. NYUGAT Coast to Coast CANADIAN HUNGARIAN NEWS Szerkeszti: Nemes Gusztáv, Editori Coast to Coast BRANTFORD BURGERSVILLE N^W WATE FORD CROWLAND DELHI GUELPH GALT HAMILTON HUMBERSTONE MALARTIC MONTREAL KITCHENER NIAGARA FALLS OSHAWA PORT COLBORNE PORT ROBINSON RIVER CANARD . SARNIA STMCOE . St. CATHARINES SUDBURY SYDNEY TILSONBURG * TIM1SKAMING * TORONTO WA INFLEET WELLAND WINDSOR 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6 1 9 7 6. Junius 25 péntek LÉGIKÖZLEKEDÉST IRÁNYÍTÓK UTÁN A PILÓTÁK SZTRÁJKOLNAK Nem lett kommunista kormány Olaszországban RÓMA. — Az elmúlt szombaton és vasárnap tartott országos választásokon, a megerősödött kommunista párt nem kapott többséget és igy újból a Keresztényi Szocialista párttal együtt fogják kormányozni O-laszországot. . Legutolsó jelentések szerint, néhány hónapon belül uj válasz tás várható, tekintettel arra, hogy a Keresztény Demokraták a szavazatok 38, — máig a kommunisták 32 százalékot kaptak. Példátlan esel a diplomácia történetében Bukarest megszakítja kapcsolatait Madriddal a megegyezés aláírásának pillanatában L’AfUR'ORE — 1976 junius 1. —Ilyesmi még, nem fordult elő, mióta a diplomácia működik. .. Juan Carlos spanyol király amerikai útja előtt néhány nappal szándékozott aláírni a Romániával kötendő szerződést,— amivel a Jugoszlávia után legr önállóbbnak tekintett kommunista állam, Románia, elsőinek vette volna fel Spanyolországgal a normális diplomáciai kapcsolatokat. Miniden készület megtörtént a megegyezés ünnepélyes kihirdetésére s a követek kicserélésére. • * S akkor, mint derült égből a villámcsapás, távirat érkezett a spanyol minisztertaniálcshoz Bukarestből, melyben a román kormány bejelenti, hogy megszakítja a diplomáciai tárgyalásokat a két ország között, azok ujráf elvételét bizonytalan időre elhalasztja, s eljárásához semmi) magyarázatot sem fűz. Románia ezzel hihetetlen módon megsértette a spanyolokat, es minden Helsinkiben aláárt elfogadott elvek dacára. A spayol király vizsgálatot rendelt el s politikai és diplomáciai , munkatársai érdekes fölfedezést u c. * , .--'hány na.ppal a szerződés megkötése előtt járt Ceausescuinál a spanyol kommunista párt feje, Santiago Carillo, kit a nyugati sajtó, mint a iegliberálisahb és legenyhébb nyugati kommunistát tart nyilván, s ő hiúsította meg a kapcsolatok felvételét Bukarest és Madrid között. A Ceausescu és Carillo közt lefolyt tárgyalásokról rövid záróközleményt adtak ki, ami azonban elkerülte a világ figyelmét, pedig az állt benne, hogy a két kommunista pártvezér között minden, téren teljes az egyetértés. Gyakorlatilag ez azt jelentette, 'hogy Carillo ädkeresen megtorpedózta a spanyol-román közeledést, mivel célja a mai spanyol rendszer elpusztítása. ARGUS — Párizs. Bírósági végzést hoztak a sztrájkolok ellen Francianyelvii irányítás veszélyezteti a légiközlekedést — Az Air Canada, C.P. Air és Transair gépei nem indulnak a kétnyelvű irányítás mellett — Lelassul a posta szolgálat A Canadian Press közlése szerint, a légiforgalmat irányitők’ sztrájkját bírósági rendelettel igyekszik a kormány meg törni s a forgalmat biztosítani, de ugyanakkor a Pilóták Szervezete is sztrájkot kezdett azon megokolással, hogy a légiközlekedés veszélyes, miig, az irányítás 'két nyelven, angolul és franciául történik. Ennek következtében úgy az Air Canada, mint a CP Air és I a Transair társaság pilótái addig nem jelentkeznek szolgálatra, miig az ottawai kormány nem taláf más megoldást a veszély nélküli repülés biztosítására. A bárom nagy repülőtársaság a határidő eltolásával próbálja a repülőtereken várakozó utasokat biztatni. Azonban sokan az Egyesült Államokba induló gépeket veszik igénybe, hogy a keletkanadai városokba i juthassanak. Thurlow Ibiró 3 napi haladékot adott a sztrájkoló pilótáknak a munka felvételére, amit az Air Canada, CP Air s Eastern Provincial Airways vezetősége kérvényezett. Azontúl súlyos pénzbüntetést szabnak a sztráj kólókra. Legutolsó hírek szerint több külföldi repülőtársaság gondol- J kozik azon, hogy fenti körűim éj nyék között igénybe vegye a ka i nadai repülőtereket. — Meggyilkoltak két U.S. diplomatái Bejrutban BEIRUT, Lebanon. — Junius 16.-án Francis Méloy amerikai követet. Róbert Waring, 58 éves toövetségi kereskedelmi tanácsost és Zoheir Maghralbi lebaniz soffőrt meggyilkolták, amínt azok az uj lebanoni köztársasági elnökhöz igyekeztek. Legutolsó jelentések szerint két palestinai terroristát tartóztattak le gyilkosság vádjával, s állítólag átadták az Arab League parancsnokságának, amelyet, mint békét tartó hadsereget, rendeltek Lebanoniba. — Románia nőm lesz a 17. szovjet tagállam Budapest és Prága közötti különbségek amerikai megvilágilásban Ceausescu mérsékletei tanúsít a Szovjetunió iráni Le. Monde, 1976 juius 6. — A “Politikai nevelés és a szocialista kultúra első kongreszszusa” junius 4.-én, pénteken ért véget Bukarestben. Ceausescu pártvezér és államfő záróbeszédében kihangsúlyozta, hogy erőfeszítéseket kell tenni az “uj ember” kialakítására. Ismételten támadta és bírálta a televíziót és a filmvilágot, s igy nagyobb változások várhatók e két szektorban. A román kommunista pártvezér utána a kapitalista országok “feltartóztathatatlan ha nyatlására” mutatott rá. Ez, valamint a szovjet-román viszony fejtegetése volt a beszéd legfigyelemreméltóbb része . A múltban ugyanis Ceausescu erőteljesem hangsúlyozta országának függetlenségét és magát a kongresszust is túlfűtött hazafias légkör jellemezte. A végén azonban Ceausescu mérsékletről tett tanúbizonyságot. Sokain úgy vélik, ez a mérséklet Katusevnek, a szovjet KP központi bizottsági titkárának látogatására vezethető vissza, ki nemrég megbeszélést folytatatott a román párt vezetőivel. Ceausescu megismételte ugya'n a román politika, általános irányvonalát, de meglepően rugalmasságot mutatott a szovjet szomszéd irányában.. Legjobban az a kijelentése lepte lepte meg a hallgatókat, miszerint nincs “területi kérdés” Románia, a Szovjetunió és a Hobbi , szomszédállam között. Mind Ceausesiau, mii mi Manescu, kormányelnök kiemelte, hogy “objektiv szükségesség” megerősíteni a szocialista államukkal valói együttműködést és szolidaritást. Ilyen hangvételt már régideje nem lehelt hallani Romániában. Sok volt ugyan még a hazafias szólam, de gyakran emlegették a proletár és szocialista nemzetköziséget is. yégül Ceausescu nyilvánosan megerősített e, hogy az európai kommunista konferencia bármikor megnyílhat. A kulturkongresszus megnyitása előtt kétséget kizárólag élénk vita zajlott le Katusev és a .román vezetők között, miután azonban a románoknak sok pontban engedniük kellett. U- gyanebben az időben sok tartalékost .hívtak be főleg Bukarest környékéről s ezzel a román kormány nemcsak katonai, hanem lélektani téren is hatni akart a lakosságra. Ugyanakkor a tőkés országokkal fennálló kapcsolatok nehéz szakaszba léptek, főleg azért, mert sok megoldatlan (Folytatás a 4. oldalon) Az. egykori genfi mosolypolitika folytatásának szánt moszk vai áfium jelenlegi formáját a “détente” szóval fémjelzik. E finomkodó francia megjelölés csak arra való, hogy misztikus bűvkörének védelme alatt a pánszláv-bolsevista világuralmi törekvés szabadon 'érvényesíthesse propagandáját. A “détente” szelleme csalta a Vasfüggöny mögé azt a hivatásos tudősitókból és szerkesztőkből álló csoportot, amelyet a National Press,Club of Washington toborzott össze. Szerencsére akadtak köztük józan ítéleti) szemlélők is, akiket a kommunista potemkin-ffalak sem tudtak megtéveszteni. Megfigyeléseiket a több világnyelven szerkesztett amerikai PLAIN TRUTH április-májusi kettős, valamint júniusi száma nyomán az alábbiakban, kivonatosan isin értetjük. Az amerikai riporterek először prágát majd szépséges fővárosunkat Budapestet keresték fel. Az elfogulatlan idegen megfigyelők helyszíni benyomása alapján alkotott vélemény is bizonyítja, hogy a Csehek “született kommunisták” (1), míg a magyarok még a Kreml vasökle alatt is undorodva fordítanak hátat á marxizmusnak és édes testvérének, a szab a cl sárii pró pánszlávizmusnak. ! Megjegyzendő, hegy történe! tünk időtpontja múlt év május j hava, amikor Prágában egetverő banda-bandával ünnep 1- ! ték a ‘/felszabadulás”’ 30. évfordulóját. “In Prague, signs, banners, flags, pennants, pos; ters and pictures were every-A me rican-ow.me'd T n temation a] I lera'ld Tribune, winch is published in Paris. Also available was an. eig|ht-page daily news i digest, half in English, half in German, published by MTI, the Hungarian news agency. It was fairly newsworthy, carrying dispatches from Western news wires as well as TASIS, the Soviet agency.” “Access to suleih information was impossible in Prague, however. At the hotels as well as at the .news kiosks, one was liinited solely to the -Communist press, including the imlnensly boring Morning Star, the jouralistic flagship of Britain’s Communist Party.” Megdöbbentő, hogy a kommunista rendszert önként, külj ső kényszer nélkül választó csehek (2) mily mohósággal ! kapnak a nyugati valuta, főként a dollár után: “In Prague, more than anywhere else except Warsaw, one is approached on the street continually with offers to swap Koruna for dollars* 1 at rates far exeeding the official exchange.” Ötvenhatos szabadságharcunk huszadik 'évfordulójának évében még élénken, él emlékezetünkben a pesti utcák romhalmazainak szörnyű képe. Éppen ezért nagyon is egyetértünk az amerikai megállapítással: “The, Czelch capital sustained relatively little damage in the first place, especially when compared with the pitched battles which ranged j through the streets of Budapest I during, Hungary’s 13-day effort j to gain freedom from Soviet ! domination in 1956. — THE DOCILE CZECHS SUCCUMBED MUCH MORE EASILY.” Gázette de Lausanne (Svájc) 1976 május 31. — Az ötvenes években Romániát általában Csak mint a 17. szovjet tagálla- [ mot emlegették. Ma azonban románok a maguk ulrai és Ceausescu nemzeti köntösbe öltözteti kommunizmusát. A népek önrendelkezési jogát hirdeti, szembeállítva azt a nemzetközi proletarizmussal'. ... Romániában nyíltan kifejezésre kerül a szovjetellenesség, mely egy rég visszafojtott harag- kitörése. A román na! ciónalizmus első sorban a szovjet hegemó'nikusi törekvések ellen irányul. Egy pártkádertől ilyen kifakadást lehetett hallani: “A 'nemzetközi proletarizmus nem más, mint eszköz mások becsapására, a Szovjetunió aura használja fel, hogy más népekre rákényszerítse vele a saját politikáját.” Ma az orosz nyelv már fiem kötelező tantárgy az iskolákban, helyét az angol és a német vette át. “Nyugaton azt hiszik, hogy hatalmas északi szomszédunk ellen folytatott harcunk fejezi ki főleg nemzeti függetlenségünket. Ez ugyan igaz, de másik törekvésünk az, hogy megvédjük jelenlegi határain- | kata szom szádok mohóságától. 1 Az oroszok a román Moldvát és Dobrudzsát is magukénak tekintik.” Vita tárgyát képezi Besszarábia is, mely 1812 és 1856 között orosz terület volt, majd 1878-tól 1918-ig szintén orosz uralom alatt 'állt. 1918-ban viszszatéirt Romániához, majd 1940-től a szovjet birtokolja. Mindeddig a román történészek nem merték bírálni Besszarábia elvesztését, *— diplomatikus megfontolásból. Ma azonban nyílta íj síkra szállnak .az elveszett tartományiért. Az irodalom is merészebben nyuil az. 1930-as és 40-es éVek tárgyalásához, s nemrég nagy port vert fel Marin Préda “Delirium” c. könyve, mely Antone,scu tábornokról beszél igen mérsékelt modorban ... A nemzeti megújhodás az egész társadalomra kiterjed ... Bukarest régi épületeit, műemlékeit szépen rendbehozták, kitatarozták. “Azt mondják rólunk, románokról, — hangoztatja egy ismeretlen egyén — hogy mem szeretjük ’ sem a magyarokat, sem a németeket, sem a zsidókat, sem a bulgárokat. Pedig a háború idején mi az összes itt élő zsidót megmentettük, majd kiengedtük őket. A magyaroknak pedig több jogot ad(Folytatás az 5, oldalon) FRISS LEVEGŐ A DUNÁN | where present. There was not \ a single shop window regardless of the business conducted, that did not dutifully display a prominent “30” poster.” “'Iff contrast, Budapest, which we visited next on our tour appeared remarkably free off propaganda, with mostly just smal national and Communist Party flags displayed an lamp posts and building facades —j nothing ostentatious. Access to j written material from the West proved to be quite different in ; the two eitles as well. In Budapest. it was possible to ob| tain newspapers at the hotel I (though not on the neiws- i stands) from several Western ■ nations, including, the popular találó cimü fejezetbe)! tündérszép fővárosunkba vezeti az olvasót az amerikai újságíró. Valósággal áradozik belőle Budapest dicsőítése a félelemkeltő cseh tömlős-ország látása után: “In contrast to Prague, Budapest seemed to our group to be almost a ‘swinging’ city. The streets of Budapest seemed to tell a different picture. Both private shops and state-run stores were well stocked, many with attractive window displays.” A két háború közt otthon élt magyarok nem felejtették el, hogy a Trianon által erdeitől megfosztott csonka országunk katasztrófáiig papirhiánya, valamint a világszerte dühöngő gazdasági válság ellenére is virágoztak a nyugatiakkal egy színvonalon álló hatalmas pesti könyvkiadó-vállalatok és * a népszerű könyv®apoko,n> sokkal több könyv kelt el, mint a gazdag Kanadában, mert a legszegényebb diák is ott volt a vásárlók között. Mint a többi kommunista “vívmány”, úgy a könyvkiadás is régi, negyvenöt előtti hagyományokból táplálkozik. Jgy hát nem meglepő, ha az amerikai turistának is feltűnik az egykori magánkiadókat elkommunizáló rendszer előnyös könyvpolitikája: “Book stores contained, a wide variety of subjelct mater — far more than in Prague, where the emphasis was very heavy on politics and economics. In fact, Budapest is said to have more foreign books on sale than any other communist capital.” Jóllehet az idézett cikk szerzői nem említik Trianont és nem pillantanak vissza Magyarok múltjára, mégis megemlítik, hogy “prisoners of their own 'geography, both Hungary and Czechoslovakia are indispensable elements in the great protective portion the Soviet Union ereetted for itself in Europe in the aftermath of World War II. Events in 1956 and 1968 proved theiir immobility unmis| takably. And last year at the European Security Conference in Helsinki, the cement in the Soviet western Wall hardened : even further The state borders in Europe, agreed 35 nations from both sides of the ideological barrier, are now ‘inviolable.” Egyáltalán nem vagyunk elragadtatva a bizonyos nyugati ; körök által ködösítésnek szánt i Kádár-féle “liberalizálástól.” A tények kedvéért azonban rá kell mutatnunk arra, hogy igazuk van az amerikai szerzőknek, amikor cikklüket is illusztrálva, annak feliratában azt állítják, hogy “Janos Kadar, (Folytatás a 4. oldalon) Romániában képezik ki a terroristákat A “Mondeet Vie” c. jólértesült párizsi folyóirat ezt írja Romániáról: Román hírforrások1 szerint Bukaresttől mintegy 60 km.-re fekszik az a kiképzőtábor, mely a KGB és a román .Securitate közvetlen felügyelete alatt képez ki terroristákat, 'Spanyolországban, Portugáliában és Latinamerikäbam történő különleges bevetések céljából. Intés az olasz és francia kommunistákhoz L’AURORE — 1976 junius. —- Ilié Pau'nescu román menekült iró jelenleg Németországban él, onnan intézte az alábbi 'nyílt levelet az TDlitólag Moszkvától függetlenül működő olasz és francia kommunista párthoz: “'Nyilvánvaló dolog, hogy egy kommunista rendszer, egy kommunista párt, még ha Moszkvától nem is fogad el utasítást, csak elnyomást hozhat az országra. Ékes példa erre a román, helyzet. Romániáiban 25 éven'át üldöztek. ':á talmaztak, börtönnel sújtottak. Feleségem és fiam Bukarestben maradtak. Három éve fáradozom, kísérletezem, hogy ők is kijöhessenek, de a román hatóságok nem akarják, hogy családunk végre együtt lehessen. Az én esetem nem egyedit álló, s nemrég maga a német parlament is foglalkozott é kérdéssel. A nyugatnémet külügyi államtitkár kihangsúlyozta, hogy a román kormány még szigorúbban jár 1 el e téren, mint a többi keleti | ország kormánya. | Egyes nyugati kormányok a bírálaton túlmenőiéig Konkrét lépéseket is tesznek nemtetszésük kifejezésére, igy a „svéd kormány májusban bizonytalan időre elhalasztotta a román külügyminiszter svédországi látogatását, arra hivatkozva, hogy az ott élő iromán, menekültek' hozzátartozói nem kapnak kiutazási engedélyt Romániából. A nemzetközi: megáilapod ás ok megsértésével a román kormány sajátmasának árt leginkább. Az állítólag os független ség értéktelenné válik, ha azt az emberi szabadságjogok megsértésére használják fel. A romám kommunisták bűnei kétségessé teszik a francia, olasz és spanyol kommun isták szavahihetőségét isi. "Second class mail j I registration number t 0 0 6 7” An Independent Journal, 4 [published' every! I week in the Magyar Ian- | j guage circuiting in J the ten province of j I the Dominion of Canada i I and oldest of all Hun-! j garian Papers within the t I entire British Empire, j I Printed and published at J t its Office and place of t j business. 210 Sherbrook 4 Street, Winnipeg 1, Man. ! I R3C 2B6.—Tel.: 772-1112 4 » KANADAI MAGYAR I ÚJSÁG I Í (Canadian Hungarian | News) jj Yearly Subscription $12. J : outside Canada $13. t No. 26. szám
