Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-06-11 / 24. szám

*2 Winnipeg, Man. 1976. junius 4. KÁDAS IMRE: A magyar nyeivkutafás új útján (Folytatás) Előbb említettem, hogy a Szilágy-megyei tasnádi járás területén, Tasnáduzántó község erdején keresztül északkeleti irányban széles árok és sáncz világos nyomai láthatók, me­lyek Szatmár irányába vezet­nek. Feltétlen igazolja ez a tényt, hogy szkíták ott nagyon sokáig- lakhattak. Ez a vidék ma is tele van mindenfelé vár­romokkal legéelzen a Meszes­hegy vonaláig. Még ma is fen­náll ORiBó község. E nevet a környező vidék erdejei is őrzik is igy szerepelnek ihatárnevek­­ként is. Kétségtelen nyomait mutatják a székely Orbó törzs telepének.. E név teljesen egye­ző Győr dunántúli várost régi: ARBO nevével és ezenfelül azo­nos az ősiefredetü A R B A ká­­naáni király nevével, ahol Béla, Arad, Bőr és Árpád nevű kirá­lyok éltek. A Biblia ószövetsé­gi könyvében rengeteg a ma­gyar táj-helység- és személynév. A Csiglen névvel kapcsolatban még annyit, hogy a Messzies­­hegy környékén ma is van egy Csiglen nevű község. Valószí­nű székely elnevezési csikló, csi­kóié eredettel. Adorján,telek szi­lágy megyei ősbiftok volt, de ne ve igazolja, hogy székely fogjal­­lás volt, mint a szatmári és ma-DALOLJUNK... rosi Adorján nevű falvak is kü­lönben az egyik székely törzs ne ve volt Adorján. Nevezetes, to­vábbá a szilágyi Ákos nagy­község nie|ve. A helységet a vá­rad! káptalan 1342-ben Ákos­­nemzetségből való Ilonának és vejének adja. 1421-ben ADOR­JÁN biharmegyei várhoz tarto­zott, mint a Csákiak birtoka. Ezek okirati adatok. A tKrasisó név ugyanúgy a Kraazna név mai hibás irásfor­­ma. Azok eredetileg Karas és Karasz voltak. Az előbbi név ősietredetü, sokkal régebbi, mint a töröknek tulajdonított értel­me, hogy: fekete, mert ezt már a mezopotámiai őshazáiban élt magyar nyelvű népek ‘gurus’­­nak, azaz erősnek értelmiözték. Egy másik őseredetü szavuk a: KARAS szó, ami táborhelyt je­lent. Ez a fenti a két említett magyar nevünk eriejdete. Hogy ez igy is volt, az bizonyítja azt, hogy a Karaszna nevetsz ok­mánytárak 1205-től 1341-ig tartják nyilván, eredetben. E- gyéhként a név összetett szó: KARASZ és NA. Az utóbbi nagyot jelent. Hasonló ez. a NÁDOR szavunkban lövő első szótag nagy jelentéséhez. Volt tehát Karassó-Szösrény várme­gyénk és volt Karans zni me­gyénk, mindenik magyar név őseíredettel. A Küküliő folyónév is magyar eredetű ez sem tö­rök, vagy ha török is használja, ismétlem, az ősmagyaroktól vette át, akiknek hazáját Kis­­ázsiában elfoglalták. KŐKÜ ős-szó, sötétet jelent. A “Rába ’’ pataknévhez, bízói­vá, ennek ős eredetét a Józsué könyve 15,60. részében — más helyeken is előfordul — lehet találni, ahol BABBA néven ne­vezett helység neve, Kánaán­ban. Onnan ered ez is, mint Szalka, Arad, Makó, Járókő ne­vű városaink, falvailak nevei. Nyék törzsmévnek ősmagyar azaz sumir eredete van.. Ezt a nevet: NIG-rtek Írták az ék­­irásokkal, amit N YI iG-nek is ejthettek. Értelme = birtok, jószág. Nagyon magyaros ez az egytagú szóból álló név, ami hozzátartozik a százakra menő magyarországi egytagú hely­neveinkhez, több szavunkkal is rokonlhangzáslu: szék, lék, fék, kék, stb. szavainkra gondolva. A vogul nyelv említése ma­gyar vonatkozásban helytelen, mert ez a nyelv nagyon távoli rokona a magyar nyelvnek. Még a finn nyelv is. Kétségte­len, hogy finn-ugor rokonság van, amennyiben az a nyelv is a sokkal régebbi ősnyelvből ke­letkezett, amit a Régi,Keleten: Irán, Kaukázusi, Kisázsia térsé­gében, időszámításunk előtti évezredekben beszéltek, “ahol csak. agy nyelv vala”: a MA­GYAR. Árpádkori törzsnevek: Kürtgyarmat összetett név. Kürt eredete ez: Kur, sumir e­­redetü szó—hegyi. A Gyarmat szó értelme: sl o k. A két hatá­rozóból keletkezett név, azért nem különös, mert az egyen­ként és együttesen is magyar azé, de azért sem, mejrt az ó­­korból eredő szavaink képzése soksjzor másként történt, mint ma. Példa ezekre nézve: Ma­lomsok, Lósok, Berekjó sza­vaink; a jelzők a Szavak végén. A Tarján névre nézve már előbb ipegirtam észrevételem. Ami a J e n ő nevet ilLeiti itt is magyar az eredet. A sumir ékirásban: “Gina” értelme --­szilárd, tehát mint annyi ős­nevünk, ez is jellemeit, tulajdon­ságot, állapotot jelent. A török­nél rokon.hangzásu szó ésl ott mást jelent, aminek a régebbi. Érdekes Jász-Kara-Je nő a szi­lárdságot jellelmzi. Egészen bi­zonyos, hogy Borosjenő Arad­­megyei helység é.si - ilyen cso­portba tartozik. A Kér név magyar eredete sumlrból=kerített, egy másik értelmet=hogy köré. So.k sza­vunkkal rokonainkul kar, kár, kér, kör, kór, stb., szavaink iga­zolják. A török értelmét itt sem lehet elfogadni. Ez a sok török névre való. hivatkozás ta­lán araiak a következménye, hogy Konstantin bizánci csá­szár szerint a magyarok vagyis a “turkok” két nyelven beszél­teik. De ő nem volt a nép kö­zött csak a szolgálatra ajánl­kozott török eredetű embereket halhatta, amikor azok küldött­ségben nála jártak. A magyar­ság eredetéről meg fogalma sem volt. AKe.sz.i névnek szumir ere­dete — k üss u azaz .hűvös. Ez isi tulajdonság magyar értelem­mel. Nagyon közzel áll ehhez a szóhoz a dunántúliak kifejezé­se, amikor mondják, hogy “hiasölnek Árpád meivét már előbb e­­lőadtam. Itt csak annyit még, hogy az, ha már a Biblia ószö­vetségi könyvében előfordul többször, elég bizonyíték annak rágj voltára. Ez újszerűnek hangzik, de az ókor történészei isi igazolják ezt, miért ne keres­sük az őseredötet a török ga­bona és más szavak bizonyítá­sára. A Tarhos név rokonértel­­mü a Tarján névvel. Ha Tarcsa inkább az értelme az is magyar helység nevekre utal: Kőröstar­­csia, Tarcsafürdő ez utóbbi Vas megyei helység. Az Üllő neve a sumir a­­gyagtáblákon = ILLU azaz: ülő. Sumir név az; E L U is ami:= legfelsőbb-et jelent. További sumir meghatározás a T A S = hős. Ehhez egy szótag hozzá­adva = J ó t a s, mégis magyar eredet és kétségtelen, hogy a szülők e nevet fiuknak ígéret­ként adták, mert jóhareosit je­lent. Jutassál kapcsolatban van még egy másik őseredet: a Jutah, kánaáni helység neve is. Solt (Zolta, Zoltán) nevét próbáljuk meg magyar ősere­detre visszavezetni. A sumir ékirásiok: Zal alapszót mutat­ják fel és ennek értelme., tün­döklő, bőséges. A másik ősere­­de't annak a völgynek a neve, ahol az edom törzs élt Kánaán­ban: Salt. Csatahely is, ahol Dávid király Edomot legyőzte. Ami a Tevel nevet illeti, nem hinném, hogy éppen ennek a loiniiiajárásu állatnak a nevét adták Tarhoa fiának. A fiú ne­veket mindig úgy adták abban a korbán, hogy az valami Külö­nöset jelentsen, bátorságot, vi­tézséget, erőt. A szó a mai ér­telemben pedig ez: tevéi, de tevéled is. Tas nevéről a fentiekben Írtam levezetést. Taksony hévnek is van ősmagyar eredete: a .siumirban = TUKSU, értelme bőrpajzs. Torma s-nak szép meive van a sumirban is: DARMÁS — ki­rályfi. Ezek után, hogy mond­hatnánk ennek a kiváló Árpád­­finak azt, hogy a neve a “tor­mából” ered. Maradjon meg csalt ez a név olyan szép név­nek, ami valóban is az. Sorban eljutottunk a Géza fe­jedelem nevéhez. Maga a G é - za név ősieredeti magyar szin­tén. Sumirok is már GUZU-nak nevezték a trónonülő-t. , A név mások alakja is — ha Gőes e, akkor is van őseredet, mert az a: GÄSSIU = okos, szóból ered. K o p p á n. y-nak is előkelő név© van, mert sumirban is a KÉPŰ név: kapitányt, vezért jelent. Koppány tehát minden bizonnyal in.neu ered. Huba vezér neve könnyen értelmezhető a sumir eredetű: Suba névvel is, ami díszest, világosat jelent. Egy másik .ha­sonló eredetben = kupa, GUUB-nak van az ékirásokon feltüntetve. LÉL neivére is van eredetünk és pedig a : L i i 1 ős-szó. Ennek értelme: lélekzet, szél, de a vi­har-démon; neve is. Ond vezér neveitek őserede­tü jelentése = UNDU, azaz: nép. T ö h ö t ö m-nek az alapsza­va, őseredetbenc “T uhud u”, az ékirásokon és értelme: duz­zadó. A Kurszán n^yet mostani nyelvtani szabályaink szerint írva, az ókori nevekkel ö.-sze­­hasonlitani nem könnyű do­log. Értelmét találjuk meg könnyebben, ha a szót magya­rosan több magánhangzóval látjuk el igy: Kárászán. Ez­zel eljutunk az őseredethez. Az ékirásokban meg is találjuk: a KURUS szót, aminek = kö­vén az értelme. így jutunk Ár­pád alvezére nevének eredeté­hez, akiről valószínű, hogy kö­vére» kinézésű volt már fiatal korában. Kurszán névnek más nelvek­­fee'l való összehasonlítása, mint: keselyű, vagy Kusaly község neve, valahogy külölnös dolog lenne, mert a keselyü-ben 3 (Folytatás a 7. oldalon) Magyar Hanglemezek 8-TRACKES és cassette TAPEK Legolcsóbban, legnagyobb válasz­tékban kaphatók. Kérje ingyenes lemezárjegyzékünket. Szappanos Record Shop 3046 East 123 St., Cleveland, Ohio. 44120 U.S. Telefon: (21o) 561-6524. ÁLMODOTT EGY KISLÁNY... Hámory Várnagy Dalma verse, Bartal Sándor zenéje. \ Álmodott egy kislány, gyönyörű szép álmot, hófehér ruhában oltár elé állott. Visszatért az álom minden éjszakáján, miatta volt könnycsepp reggel a párnáján. ( Egyszer aztán mégis könny­csepp nélkül ébredt, álma valóra vált, ujján gyűrű fénylett. Buzgón kérte Istent, érte; lányok álma, csakúgy, mint az övé; valósággá válna. Copyright 1947 by Nótástarisznya. me előtt maradtam, a ház má­sik traktusában, s külön szo­­jacskát kaptam, melynek abla­kai a kertre nyiltak. Berta néném nagyanyámnak a legöregebb leánya volt, s ak­­ior harmincöt éves lehetett. Hogy azt a cselekedetemet, amelyet eloeszélek, teljesen megmagyarázhassam, el kelle­re mondanom, milyen rendkí­vül érzékeny lé vek s amellett miiyen nagy erkölcsi szigorú­ság, micsoda hajthatatlan aka­raterő és milyen különös, min­ién re ^«nyessék et meghaladó valüozcvol xxx_ _ . jóság és amellett mennyi lelki bátorság lakott ebben az én ö­­reg’kisasszony nagynénémioen. De ha elmondanám az őt jel­lemző dolgokat, nagyon sokáig tartana az elbeszélésem. Azért j csak azt említettem meg, hogy | Berta néném mindig kész volt harcra kelni azokért, akiket szeretett, de ezekkel szemben is ] kész volt mindén küzdelemre azért, amit jónak és helyednek tartott. És ehhez még csak any­­nyi tfüzök hozzá, hogy gyermek létemre is tisztában voltam Ber­ta néném jellemével, és ez alka­lommal is jól számítottam, ami­kor ó reá számítottam. Berta néném varrónő volt, mégpedig nemcsak nagyon dol­gos, hanem nagyon ügyes var­rónő. A város legszebb öltöz­ködő hölgyei nála csináltatták a ruhákat, s mindig eí volt hal­mozva nrégrendeiéssei. Bár fá­radhatatlan volt — Istenem, hányszor hallottam, hogy a var­rógépe egész éjszaka kattogott! — egyedül nem is győzte volna elvégezni a sok megrendelt munkát, azért mindig dolgozott nála két-három kisegítő varró­nő. Azonkívül tanította is a var­rást és a szabást, és nemcsak olyanoknak, akik a varrásból a­­kartak megélni; abban a nagy | szobában tehát, amelyet varró- i műhelyül használt, mindig hat- 1 nyolc leány dolgozott, akik kö­zött voltak jómódú kisasszo­nyok, de “jó házból való” lány. Hogy Kovács Ilona melyik osztályba tartozott, az utóbbiak vagy az előbbiek közé-e, tanuló volt-e, egyáltalán, vagy a kise­gítő varrónők egyike? — netíi tudom, ez akkoir nem érdekelt. Elég az hozzá, azok között a leányok között, akik nap-nap után ott varrogattak a Berta néném szobájában, volt egy; Ko­vács Ilona nevű, és én szerel- i mes voltam ebbe a Kovács Ilo­nába, olyan szerelmes, mint az­óta senkibe soha. * Gyönyörű nagy, szőke leány volt; húsz vagy huszonegy esz­tendős. Az alakját 'bízvást mond hatnám vénuszinak, mert bár í akkor a szemem e tekintetben | mé,g nem volt gyakorlott, és még nem tudtam, hogy Junóra | és Vénuszra, mikor szokás M­­| vatkozni; azt, amivel kapcso­latban ezeket a mitológiai is­tenasszonyokat mindennap em­­! legetjük, már akkor is méltá-I ' ELSŐ SZEMELEM IRTA: AMBRUS ZOLTÁN — Velem — szólt Lippay, mi­kor rá került a sor — sohase történt semmi érdekes. Ezt a jó szerencsét (mert azt tartom, a Legnagyobb szerencse, ha az antebernek egyáltalán nincs tői ténete) talán: nemcsak a igen­­viselésnek köszönhetem, hanem egy kissé magamnak is. Mindig fáztam a drámai jelenetektől meg, a regényesi helyzetektől és mindig bölcsen kitértem azok elől az alkalmak elől, amelyek a regényhez vagy a drámához, ve­zetnek. De egyszer, kilenc esztendős koromban, mégis részt vettem egy drámai jelenetben; azt mon hatnám, hogy ennek a drámai jelenetnek a főszereplője vol­tam, sőt nem csupán a fősze­replője, hanem egyszersmind az előidézője. Tulajdonképpen ekkor is in­kább csak megakadályoztam a drámát vagy a regényt. De amit tettem, szerelemből tettem; az­ért, ha mái’rajtam a sor, elm or­­doni az esetet, szerelmi kaland gyanánt. Nyolc esztendős koromban a szüleim, akik egy alföldi pusz­tán laktak, elvittek a felvidék egy nagyobb városába, a nagy­anyámhoz, és e,gy évig nála ' hagytak, hogy német szót ta­nuljak. A nagyanyám főképen egy kis nyugdíjból éldegélt; a gyer­mekei is segítették, de amellett, amíg nagyon, meg nem örege­dett, kosztos diákokat tartott. Úgy volt, hogy én is ilyen prin­­cecske voltam, akit gondosan elválasztottak a nagyobb ka­maszoktól. Ezek az utcára né­ző szobákat foglalták el; én a nagyanyám és Berta néném sze nyoltam. Határozottan emlék- g szem hogy különösen az tét- n szett rajta, amit akkor magam- te ban igy fejeztem ki: mennyivel le kövérebb a többi leánynál! De K az arcát is nagyon szépnek ta- g láltam, és azt hiszem, hogy nem rs láttam rosszul. Tejfehér bőre s: volt, -piros szép szája, formás n orrocskája, nevető kék szeme, ,n és tömött, sürü, nagy haja; az- k óta se láttam dusabb szőke ha- 11 * i jat. A tekintetére is jól emlék­szem, olyan nyájas, édes volt; U és sokáig, ha szép időben az ég- o. boltra pillantottam, ennek fk de- fi tSott eszemibfe. Amikor nevetett, v: két gödröcske támadt gömböly- v, ded arcán; és sokat nevetett: h abban a kis társaságban, ame- te lyet én egy kuckóból, könyvvel d az ölemben szemléigettem, ő I v volt a legvidámabb és íeghango- ■, H sább leány. A hangjára is em­lékszem; az is olyan kedves j o volt, mint ő maga, kedves volt , t mindenki szerette. Mondom, ! g szép és bájos leány volt; azóta t láttam egyszer a leánykori arc- v képét, s ezen az arcképen csak v a divatjamúlt ruha cáfolt rá t régi lelkesedésemre: nem kel­lett szégyenkeznem az első Ián- \ gom miatt. 1 Az a szerelem, amelyet Kp- - vás Ilona iránt 'nyolc és kilenc r esztendős koromban éreztem, I határozottan érzéki szerelem j volt. De olyan heves érzés, ami- r lyen —■ csak az érzéki szerelem ; lehet. 'J . Közfelfogás szerint a gyér- I mekiben az érzékek még szuny­­nyadnak, sőt egész gyermekire- I veiési rendszerünk ezen a tété- ! I len alapszik. Valószínű, hogy : sok esetben igy is varr, de azt i már nem vagyok hajlandó el- ] hinni, hogy ennek minden eset­ben igy kellene lennie mert ak- i kor a kivétel nem volna több, « | mint anrit szabályosnak, monda- I nak. Sőt azt hiszem, hogy az ér- 1 zékiség ébiredezése már a leg- i zsengébb' korban, úgyszólván , mindjárt az élettel megkezdő- j dik; a természet ebben a pont­ban nagyon is kegyes volt az ember iránt. De nem akarok se általánosítani, se a tudósokkal vitatkozni csak' magamról be­szélek, s meg kell vallanom, hogy amióta az eszemet tudom . . . szóval, én nem emlékszem i olyan időre, amikor az érzéki­­, ség szunnyadt volna bennem. Engem nem kellett felvilágo­­■ sitani; hasonlóan azokhoz a mi­tológiai halandóhoz, akiket az- Istenek az elemek és más ter­mészeti. jelenségek formájában r látogattak meg, a levegővel szív- tani magamba, vagy magától a 1 napfénytől kaptam a felvilágo­­l’ sitást. Elevenebb eszü gyerme­­í kéknél, különösen, ha falun nő­­s nek fel, gyakori ez az eset. 4 Tehát igenis, érzéki szerelem­- nrel szerettem Kovács Ilonát.- Szerettem volna csókolni, ölel­­ni; gondolhattok kedves cim­.- bóráim, amit akartok. Vágyód­­! 4-otvi a.mirnl tudtam, és'vá­gyódtam arra is, amiről már nem tudtam, amit csak sejtet­tem, de ami ismeretlen volt e-1 ottern. Vágyam nem igen kü­lönbözött a felnőtt ember vá­gyától; a gyermek csak annyi­ra jelentkezett bennem, hogy szenvedélyem tétlen és néma maradt, inkább meghaltam vol­na, mint hogy eláruljam a tit­komat, de szenvedélyem azért nem volt kevésbbé heves. Egy szobában lenni Kovács Honával, olyan kellemes éjzést okozott nekem, amelyet minden földi iÉEfrl jobbnak találtam. te'. miért_g~ van, órák hosszat a varrómü­­helyben, és senki nem is gyaní­totta, mit keresek ott. de csön­des kis fiú voltam, aki nem sok vizet zavart, nem törődtek ve­lem. Nos, ez a Kovács Ilona, aki olyan volt, mint az egészség tündére s aki egész nap nevet­gélt csacsogott és mulattatta a többi fiatal leányt: szerelmes volt — é:zeigősen szerelmes volt — egj Gerzson nevű fia­talemberbe Olyan ézelgősen szerelmes volt, hogy /alaihányszor kettes­ben maradak Berta nénémimel én természetesen nem szá­mítottam _ folyton sirdogált. Később azán, ha másvalakivel jött be a sokába, megint vidá­man nevetőit, de mikor az e­­gyetlen bUlmasa előtt kiönt­hette szivi bánatát, egyszerre könnyek áiává változott át. Berta n&ém azok közé tar­tozott, akinek az egyéniségé­ben van varrni ami szinte mág­nesként voja magához a bizal­masságoka Nagyon érzékeny léikénél scan ösztönszerüen keresték anegértést'; szigorú­ságától ok< tanácsokat vártak. Ő volt a leteményes és tökél­tes biztongot nyújtó safety depositja aímyok összes bajai­nak és más idegen hölgyek ke­serveinek; még a vadidegenek­ben is bizalmat keltett, s zár­kózottnak ismert lelkek is nála­keresték, ha nem is bajból ki­vezető tanácsot, legalább a meg hallgatást, a részvétet, ami majdnem annyira jól .esik, mint az, hogy az ember hangosan szólhat a bajáról s nem kényte­len tovább is csak fojtogatni a keserűségét. Es Berta néném szívesen fo­gadta ezenet a közléseket. O- lyan érzékeny szivü volt, annyi­ra irá tudta érezni, a ibizalnna.ü lé­lek baját, hogy szinte átvett va­'* - iu — -■ ' ~ '-rt-'' -....... -1 A • azonkívül jól esett neki, ha meg fogadták a tanácsát és a jó út­ra téríthetett egynéhány mar­inai- ingadozó lelket.- Egészen szabadon beszéltek előttem, mert azt hitték, hogy még nem értem, mit beszélnek. Mintha egy kis macska nyuj­­tozivodott volna a szobában, úgy nem ügyeltek rám. így megtudtam, hogy Ilona halálosan szerelmes a Gerzon nevű' fiatalemberbe, de a szü­lei semmi szín alatt nem akar­ják megengedni, hogy eihez az emberhez menjen feleségül. 'Sok szór elsírta, hogy nem tuuja, nut csináljon. Néni tudna élni, ha Gerzsontól el kellene sza­kadnia; és megvallotta, hogy ha j másképpen nem boldogulnak, képes volna, kész volna arra is, liogy elhagyja a szüleit, s kö­vesse ezt a Gerzson nevű fiatal embert a 'bizonytalanságba. Minduntalan elpityeredett, s egyre azt jósolgatta, hogy en­nek nagyon, de nagyon rossz | vége lesz. Berta néném, aki különben j mindig a szerelmesek pártján j volt, igyekezeti Ilonát viga-z- j tálni. Kötelességének tartotta mindent elkövetni, hogy lebe- ' széihesse az elkeseredett leányt j azokról a lázadó szándékokról, I- amelyeket ez előtte nem titkolt- el. Fáradhatatlanul magyaráz­- gáttá neki, hogy a nő sorsa: a- türelem és a szenvedés s ha- nem győzhet türelemmel, nem I marad niás választása, mint be- i ienyug.odni a szomorú sorsba— t és megmradni a helyes úton: i Nagyon sokat tudtak beszélni- erről, s ha nem is értettem mind i azt, amit mondottak, tisztában voltam a helyzettel. ismertem jól ezt a Gerzson- nevű fiatalembert. Gerzson ur­- nak nem volt szabad az Iionáék “ hálába iárni hrvo,v mógds ha . gpeihessen a szerelelmesével, , üuiuduntaian megleste az utcán. 5 Nem a miházunk közelében tet­■ te mert ezt Berta néném nem- tűrte volna el, de nekem, aki folyton az Ilona nyomában ő­: gyelegtem ,nem volt nehéz meg tudnom ezeket a titkos találko­­• zókat. Eszük ágában se volt, liogy voltaképpen Ilonka körül > kastankodom; meg se láttak. De én láttam őket, és ha nem is ■ mutattak be neki látásból igen 1 Pl ismertem a Gerzson nevű ■ urat. Ismertem és iszonyúan gyü- 1 lölterp. Sokat adnék érte, ha ma is úgy tudnék gyűlölni valakit, mint ahogy ezt az embert gyű­löltem, aki nekem örökre csak egy név meg egy figura maradt. ' I Nem tudtam megérteni, hogy ugyan mit lehet szeretni rajta, s szerettem volna megölni. Ter­veket kovácsoltam, hogy, ha majd nagy leszek, csakugyan meg is fogom ölni, párviadal­ban. Gyanítottam ugyan, ihogy eliihez az öldökléshez sohase j lesz elég erkölcsi bátorságom, j mert a szúnyogot is sajnáltam j megölni, de az ábrándomról so­­j káig nem mondtam le. Hogy ad­­j dig is megboszulhassam niaga- J mat valamivel, Gerzson urat | magamban csak a Szőrös Ma.­­jomp'ofának neveztem. ! Talán mulattatnálak benne- 1 Lek, ha elmondanám, hogy m:­­! csoda eszméket sugalt gyermek j I tejemnek akkorri lelkiáilapo-: j tóm, de csak a cselekedetemről akarok beszámolni. Egy szép napon — ah, milyen szép emlékezetesen szép nap volt ez! — valami kevéssel a húsvéti ünnepek előtt, Ilona azzal állott elő Berta néném­­nek, hogy a sok munkára való tekintettel, jó volna ha ő éjsza­kára is nálunk maradna. (Már meg is mondta a ' szüleinek, hogy ma éjjel nem mehet haza. Megjegyzem, hogy az ajánlat­ban nem volt semmi szokatlan. Máskor is megtörtént, kivált nagy ünnepek, a különösen ka­rácsony előtt, amikor a temér- i dek megrendelésnek ázonegy i időpontra kellett elkészülnie, hogy a kisegítő varrónők éjsza- : kára nálunk maradtak s éjfélig, j hajnalig, vagy néha reggelig is |; dolgoztak. De a többiek közül is i sokan megtették ezt, tisztára ] szívességből, csak hogy segít- j; ségére legyenek a jó Berta né- ! 1 ninek, akit mindannyian na- j gyón szerettek. Ez az áldozajt ! nem volt valami terhes; mint­hogy sokan voltak, s ahányan, mind fiatalok, rendesen valósá­gos mulatozás közepett, vígan és sebesen folyt a munka. De Berta néném ez egyszer nem akarta elfogadni az aján­latot. Feltünt-e neki valami, gyanitotta-e, hogy Ilona ajánla­ta mögött valami meg nem val­lott gondolat rejtőzik, vagy csak szükségtelennek találta az önként felajánlott kks áldozatot, s gyöngédségből .nem akarta el­­. nem tudom. Elég az hozzá, köszönettel hallani se akart a dologról, illőbb arra hi­vatkozott, hogy senkire sincsen szüksége, az áldozat fölösleges volna, mert holnap délutánig úgyis mindennel elkészülnek. Később meg azzal állott elő, hogy legfeljebb éjfélig volna ér­demes dolgozni, semmi értelme, i hogy reggelig fennmaradjanak, éjszakára pedig nem- tudna he­lyet adni Ilonának mert azt a szobát, áhol a lányok ilyen e­­setékben aludni szoktak, most családtagok foglalják el, akik az ünnepre távolról érkeztek, meglátogatni a nagymamát. Ilona azt felelte, 'hogy mégis csak jobb lesz, ha a leginkább sürgetett ruha, amelyikért más­nap reggel újra eljönnek, még az éjjel elkészül. Éjfélig, vagy egy óráig elkészülhetnek vele, ami pedig a helyt illeti, majd a Siámdorka szobájában fog aludni. Ott is van egy ven­dégágy; Sándorba úgyis min­dig a tábori ágyban alszik. (Ez a Sándorak én voltam.) Azt se tudom, hogy Berta né­ni miért változtatta meg az elhatározását. Talán éppen az keltette fel a figyelmét, hogy Ilona kissé érthetetlenül erőskö dik valamiért, ami fölösleges? Talán neszét fogta Valaminek s hirtelen mást gondolt, azt, hogy :az Ilona érdekében helye­sebben Cselekszik Iha nem árul­ja el, amit észrevett, hanem az­után őrködik, Vagy még ekkor se gondolt semmi másra, csak egyszerűen kímélni akarta Ho­ltát? Sohase tudtapi meg. Berta néném később sé beszélt velem erről a históriáról, mert hiszen kis gyerek voltam. Akkor pedig, mikor nrár nem voltam gyerek, akkor, szegény már nem élt. Csak azt tüdőm hogy utóbb megadta a beleegyezését, s úgy volt, hogy Ilona éjszakára ná­lunk marad és éjfél után, ha majd elkészültek a ruhával, az éjn szobámban fog aludni. U,gy rémlik, mintha Ilonának egy megjegyzése döntötte volna el a kérdést. Mintha azt mond­ta volna, hogy a szülei furcsá­nak találhatják, ha mégis haza­megy, mikor ő még délben a ki­maradását 'határozottan szüksé gesmek mondotta. Hogy a szülei most 'nyugton vannak, mikor Berta nénémnél tudják, de sze­get üthet a fejőkbe, hogy ő dél­ben igy, s este másképpen be­­(Folytatás a 7. oldalon; VAÍDI MINŐSÉGŰ FINOM-ŐRLÉSŰ KALOCSAI CSEMEGE PAPRIKA fontja $2.25 és szállítási költség. KOLSZ, PÖRKÖLT, GULYÁSLEVES, PARIKÁS­­KRÜL!, PAPRIKÁS SZALONNA, STB. EL SEM KÉPi-HETö VALÓDI HAZAI PAPRIKA NÉLKÜL I főrangú E R ö S PAP R I K A f4 $2 5J i/2 font $1.50 és szállítási költség. (Kiváló minőségű töretlen óhazai K A M l L LA T E A már nem kapható. . K. U. KERESKEDELMI OSZTÁLYA 210 Siíook Street, Winnipeg, Manitoba, R3C 2B6. I_________I_________________- ■-________ ’_____

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom