Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-06-04 / 23. szám

Hámory Várnagy Dalma:

MZAMENTI BALLADA

Belefult egy legény a szőke Tiszába.

Elvittek egy leányt halbfehér, ruhába. Habfehér ruhába, hazug esküvésre,

— Szereted mátkádat? — nem kérdezték tőle. Nem kérdezték tőle, vitték esküvőre, vitték esküvőre.

Tisza vize felett kuvik madár jajgat.

Szőke Tisza vize nem tűrte a holtat.

Nem tűrte a holtat, kidobta a sárba, épp ott ment a násznép kocsikkal a nászra, kocsikkal a nászra ünneplő ruhába, ünneplő ruhába.

Első kocsiban ült habfehér menyasszony, Ránézett a holtra, szivtépőn sikoltott. Szivtépőn sikoltott lovak, megvadultak, vitték a menyasszonyt a zúgó haboknak.

A zúgó haboknak, örvénykarikának, örvénykarikának.

Tisza vize felett kuvik madár jajgat.

Szőke Tisza vize nem tűrte a holtat.

Nem tűrte a holtat kidobta a sárba, a mátkája mellé, másvilági nászra, másvilági nászra örök álmodásra, örök álmodásra.

Tokaj, 1934 nyarán.

Winnipeg, Man. 1976. junius 4.

3

PROHÁSZKÁVAL A NYÁR KÜSZÖBÉN

(A közelgő nyárra tekimttel tanácsos fontolóra vennünk Prohászka értékes figyelmeztetését a gyógynövényekkel kap- I csolatlban.)

“Országútjainkat s dűlőinket tarka gyógyfüvek szegélyezik; zsálya, üröm, fehérlóhere, ezerjóid, szarkaláb, cildkóró, ökörfark ingerkedik az utassal, hogy ahol az ember jár a magi elmaradhatatlan árnyékával, be tegiséggel s nyavalyával, ott kéznél legyen, közel az út-zélyen az ingyenpatika. Igen ki, ki az országútin ült á mi édes, mézes, ürmös, illatos gyógyflórán'k, Ihogy virágos s harmatos szemmel tekintsen a vérszegény, csúzos, reumás, gyomorbajos, fejfájós emberre s föl’kínálja imagát neki; szinte porol vele, útjába áll, lábait megakasztja s szemére hányja: te vén bolond, hát nem látsz, nem hallasz, itt vagyok. Éllet s erő lakik leveleimlben s virágaimban; közel vagyok, közönséges vagyok, úgy hogy útszéli gaznak nézhetsz; olcsó vagyok úgy, hogy taposhatsz, de ha megvetsz, hej, megbánod, mert nélkülem elfolyik, elszárad, elgenyved életed.

Ahogy az országúttal, úgy vagyunk az élet útjaival! Ezeket a poros, sziklás, nyaktörő utakat te az élet s az erő flórája szegélyzi. Vérszegényen, fáradtan, .sápadtan halad el mellettük az ifjúság; beléjük ütközik s nem látja, azaz, hogy látja, de nem becsüli s fel nem. használja ...”

KANADÁI "HIVATALOS” VIRÁGOK

(A cikket a Glimpses of Canadá-lből vettük át, amely a Canadian Scene kiadásában' jelent meg és ott is kapható, papirkötéslben $2.95-ért.)

Föderális viszonylatban nem virág, hanem az őszi jávorfalevél az emblémánk, a tartományok azonban — kivétel nélkül — virágot választottak “címerükbe”. Olyan virágot, amelyet jellemzőnek tartanak amely hozzátartozik a vidék jólismert és többnyire kedvelt növényzetéhez. Nova Scotia a trailing arbutús mellett döntött, ezt a futószáron növő rózsaszín virágot választotta, amely rögtön a hó elolvadása után nyilni kezd a keleti partokon mindenütt. A kontinensre érkező “Mayfower” utasai májusvirágnak nevezték,

A homokos, sziklás talajt kedveli ez a kis virág és letgr sziveselbben, legjobban a fák, bokrok árnyékában marad meg. Már régen Nova Scotia hivatalos virágja. A konföderáció előtt már használták érméken és bélyegeken is.

Newfoundland egy boglyás virágot választott, amelyet gyakran Indian dipper-nek .neveznek. Májusban nyílik szemre való, nagy, vörös virágja.

Prince Edward Island a rózsaszín lady’s-slipper, vagy más néven moccasin virágot választotta. Árnyékos helyeken májusiban és júniusiban található és eléggé ritka virág. Az orchideák családijához tartozik, egész Kelet Kanadában, sőt még Manitobában is megtalálható. Legtöbb azonban Prince Edward Maiidon van belőle.

Bár québeci pajzson kék liliom' látható, mégsem az, hanem — legalábbis 1963 óta — a fehér, úgynevezett Bourbon liliom a tartomány hivatalos virága. Immáron nagyon hoszszu idő óta Franciaországgal azonosították és vadon nem is marad meg, de elég kiöínnyü melegháziban termelni. Legnagyobb divatban minden év ihúsvétja táján. van.

New Brunswick 1936-ban választott hivatalos virágöt magának mégpedig úgy, hogy megszavaztatta az iskolásgyerekeket, akik a mocsaras, nedves helyken növő kék ibolyát, vagy legalábbis- ahhoz nagyon hasonló virágot választották. Jellegzetes északamerikai virág ez, de nincs olyan kellemes szaga, mint európai rokonának. Négy amerikai állomnak is hivatalos virágja.

Ontarióban — 1927 óta — a fehér, szembeszökő, csaknem hivalkodó trillium a hivatalos

virág, amely egyébként az egész tartományban .vadon- megtalálható bár manapság1 távolról sincs olyan sok, mint régebben. Ma védett virág és 50 dollár pénzbüntetést fizet, akit szedésén rajtakapnak.

Manitoba virágja a májkökörcsin, vagy májfü. .Mindenütt meg lehet találni. Ott nyili-k tömegével még az országutak mellett is.

Saskatchewan már válogatósabb volt, mikor a mutatós, vöröses narancsszínű préri-liliomot választotta. Ez kontinensszerte megtalálható, bár általában csak homokos vidékeken. Júniusiban és júliusban nyílik a prérividéken.

Albertjában — 1980 óta — a vadrózsa a tartomány -virágja, amely nemcsak szép, de egyben nagyon -hasznos is. Azért hasznos mert tövises száraival jó menedéket nyújt a költéskor a vadmadaraknak, nem te beszélve arról, hogy vörös gyümölcse egyiben táplálja is a madarakat, mert nagyon szeretik. Az elszáradt gyümölcsből élnek a Préri kemény telében azok a madarak-, amelyek nem mennek melegebb vidékekre. Enélkül bizony aligha lenne a hosszú téli időn a Prérinek madárvilága.

British Columbia a virágzó somfát választotta, a csendesólceáni “dogwood”-ot, melyet áprilistól júniusig hófehér virágok borítanak, nyáron pedig eperszerü gyümölcs. Ősszel különösen szép, mert levelei gyönyörű vörösre változnak.

Yukonbam szinte elárulta mennyiségiben található a fireweéd mindenfelé. Megtalálható ez a makacs növény az egész északamerikai kontinensen és Angliában is. Piros, vagy vörös virágját láthatják az utasok az országutak mentén csak úgy, mint az erdők, bokrok sülében. A jufconi tartományi: tanács 195'7-ben választotta a terület hivatalos virágjává. .

Az Északnyugati Terület az integirifolia mellett döntött, amely fehér virágjával — a rózsaíajták családjába tartozik. Olyanféle virágot hoz, mint az eper. Azért tud megmaradni, azért bírja ki a zord éghajlatot és a kitűnőnek többnyire nehezen nevezhető talajviszonyokat, mert rendkívül könnyen szaporodik és nagyon gyorsan kifejlődik, amikor már nem tudnak kárt tenni benne az időjárási viszonyok.

Ne várja felhívásunkat— küldje be előfizetését ■ honfitárs mielőbb!

GYEREKKEL

Az apróság futkároznak, néha nagyokat sikonganak.

— Ne sikítsatok, — mondja Mária megránduló arccal, — a csendet szeretem.

— Miária ideges, — mondja és hozzágondolja, nem lesz zavartalan ittlét.-— Sok baja van az embernek, — litániás a hangja.

— Nem lehet olyan nagy baja, — végignéz a házon, — fixfizetés ... Hogy léket mégis panaszkodni . . . Arcán bujkáló mosoly látszik.

— Kedves, nem látszik kívül, mi van belül, — a kerek kék szemek kitágulnak.

.Gizel reggelizni viszi a gyermekeket. A két asszony a* cieszkaepüuet mellett áll.

— Gyerünk az ebédlőbe, — hívja a háziasszony a desziiaépüiet melltett all.

Leülnek, beszélgetni, kiteregetni bajaikat. Asiszonyszakás ez ieümi -s tétlen magatfeledkezéssel tényekről beszélni.

Mikor az ebédlőiből kijönnek, mindegyiknek arcán van a dolgok visszahatása, A Vilmáé elszánt, a másiké reménytelen.

A két asszony megfáradt. Így a reggel gyönyörűségében i-ankadus szakadt rájuk. Az. egyik megadja magát, — fáj a fejem/— Mária végigsimit homlokán. A másik felrezzen ernyed. tartásából. Kifesziti magát, mintha undok bogarat ráz..a le -magáról. Aztán leguggol gyerekei mellé s azok kacagása fe.frissíti.

— Kicsomagolunk, — mondja közeledő barátnőjének, délután a városba kell mennem.

iMikor elmegy, fiai a léckerítés résein utána néznek. Vilma integet. Csupa öröm, amiért a gyerekeit itt tudja. A csontoknak napfény, ai pórusoknak levegő ... Az élet első követeié; e a fizikai erő. A spártaiaknak nem adott volna igazat, mert a természet -gyógyító, erősítő. Maga is annak köszönheti szívósságát, mert gyermekkorát a kies hegyoldalban élte.

Hogy lehetne a /város fülledt, kevés levegőjéből, a gyermekeket idehozni? Mi kellene ahhoz? A két kilométer ihos-sza erdőn- át vezet az út az állomásig. A csenevés-z, sápadt gyermekekre; gondol s az elgyötört anyákra .. . Nincs senki, aki a holnapra gondol és cselekszik. Ha az apró palántákat erő i

— 10§ ==

Nyíri TiBORNÉ SÁNDOR JULIA

A férfi előremutat, a féiki-loimé-ternyi hosszú utca elejére. TováLibmennek. EÍőre|hajolva figyelik a házakat, s az egyiken táblát pillantanak meg: Mária-lak.

Az autó megáll. Kutya szalad- a kapuhoz s ugat. Vilma feláll végignézi a hosszú ■ egyenesvonaliban épült házat. A háznak parkírozott az udvara, csak a kaputól vezet méternyi széles uya-iogösvény.

A kutyaugatásra feketeiuhás szőlkehajü nő jelenik meg. Mögötte két nagyobbacska 'gyermek jön. Egy fiú és egy lány. A kisfiú előreszalad, a, kapuhoz, fülénél megfogja a kutyát és élvezeti.

Az asszony is odaér. — Nemi bánt a Kinti, mondja és a kaput kinyitja.

Dénes kiugrik az- autóból,

— Jó napot, — kössön, s behizeiiglő mosollyal meghajol az asszony előtt.

A nők követik, a gyermekeket kézenfogva.

— Tar ur azt mondta, a imüvész ur két nőnek kér lakást . . .

Vilma megrezzen ... A nap már pirosán és búcsúzón van az égen. Nemsokára este lesz, m'i lesz, ha innen el kell menni. . . Az udvar g.valogöisvényén állanak.

Vilma férjére néz, szája kinyílik, szólni akar, de a. férje tekintete eJhallgattafcja.

—- Nagyságos asszoxry, — szólal meg Dénes kiszámított fin-omr sál agai, rtqsát vontatottan, — kérem, valami mondani akarok.

S elindul az udvaron, beljebb, jelezive, négyszemközt kíván vele bcs-élinii. Az asszony utánaánduL

Vilma utámk; néz, kitalálja. Dénes nagyobb lakbért kínál ... Az udvar zéfp, a szobáknak külön külön ajtaja van, számozva. Gizellái cis'szenéznek.

A szőke fiúcska, aki a kutyát elvezette, visszajött s megáll az apró Luk mellett. Rájuk mosolyog s azok visszamosolyognak.

Hagy hívnak? — kérdi az asszony.

— - Ferike.

A 'g-yeiuic.lv arcszine arany'baraa, haja ajkánál világo' — 105

imfj ssa fü ms ül ni m ra im ss hs

50 ÉVE a MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN.

B ÄIEX. I. KEUü LIMITED | ■ KELEN TRAVE1 SERVICE i

j|Íj 1467 Mansfield st., Montreal, Que. Telefon: 842-9548. |

^ iiTA7A{> átázások a világ minden részébe. Az összes ■g UbM4.#AJ, repülőtársaságot képviseljük.

I ií U tb ■ Tőképviselet. Naponta küldjük a megbízásokat ^ K R fl H . Budapestre. Jelenlegi árfolyam: 1 canadai dollár I

§1 S lül fAUTIin I f T csomagküldés: igen gyors j

I Bt l ÍSItÍ I II kt I \ I elintézés. Jelenlegi árfolyam I Lj bhl y* ■* vvl llwltl** 1 USA dollár 12 Lei.

Bs TI17SV V Aíw VC 7 EEi küldések, hiteles fordítások, |

L . IUAiLAj v ? vll I <JÍ Lili nyilatkozatok készítése.

® Pontos, gyors, előzékeny kiszolgálás. Forduljon bizalommal a I»: legrégibb magyar irodához.

mm mm sw mm w/m mm i■■ nil ?sm m®. um-