Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)
1975-09-19 / 29. szám
2 Winnipeg, Man. 1975. szept. 19. A ZÖLD KÖNYVKIEMELKEDŐ RÉSZLETEI «»>• »1 (Folytatás) A BEVÁNDORLÁSI PROGKAM gyéfclb szemponttól. Távlati terv hiányában a kanadai bevándorlást története nem egyéb, mint az állandóan változó napi érdekek és befolyások regisztrálása, amit a kanadai “befogadóképesség” felmerülése erősen befolyásolt. * * * Nem meglepő, hogy a kormányok inkább szabályzati irton és nem törvényekkel igyekeztek szabályozni a bevándorlást, abból a szempontból, hogy milyen kategóriába tartozó személyek engedhetők Ibié Kanadába. A szabályzatok könnyen és gyorsan változtathatók és így új alapelvek érvényesülhetne* 1 11 Ívnak minimális időveszteséggel, így az évek folyamán fokozatosan jelentek miéig új szabályzatok, miig a Bevándorlási Törvények nem változtak (gyakran. (II. Kötet) A Zöld Könyv sorozatnak ez tesitése óta. a része beszámol a bevándorlás E kötetnek kiemelkedő részjelenlegá eljárásairól, vázolva a létéi a jelenlegi bevándorlási kormány alapelvi és szabályzati j programra vannak koncentrálté jl'őd'ését az Államszövetség lé- ! va. A BEVÁNDORLÁSI ALAPELVEK KIALAKULÁSA A 'kanadai bevándorlási alapelvek az Államszövetség létesítése óta folyamatosan fejlődtek ki — anélkül, hogy radikális változásokra került volna sor. Ritkán fordult elő, hogy néhány év telt el anélkül, hogy az alapelvek ne változtak volna, a pillanatnyi helyzet követelményeinek megfelelően. Ez a tény arra mutat, hogy nincsen — és nem is volt — jól kialakult nemzeti közvélemény, hogy a bevándorlásinak mi legyen a szerepe. Atlag|ba.n uralkodott ugyan az a nézet, hogy Kanadában szükség van a népesség számának szaporulatára az ország önállósága és fejlődésié érdekében, de a közvélemény nem ismert fel a bevándorlásban oilyan meghatározott célokat, mint némely más országban. Ennek eredmény ek épen a kormányok nem tartották szükségesnek, hogy pontosan leszögezzenek távlati bevándorlási terveiket — akár demográfiai, gazdasági, társadalmi, vagy -e A legutóbbi időszak Joseph Sedgwick, QC. vezetése j~.rr,oiata alapján, 1967- ben létesült a Bevándorlási Fellebbezési Bizottság, amely a Minisztert és tisztviselőit volt hivatva mentesitleni azon feladatok alól, amely a bevándorlási törvénytől] és a hivatalos irányvonaltól eltérő kivételek ügyét eig,y elfogulatlan és nem politikai döntőbizottsághoz utalja. AZ 1966-os FEHÉRKÖNYV 1960-ban, a politikai irány meghatározói komolyan kezdtek gondolkozni a bevándorlási politika megkülönböztető jellegének megszüntetéséről. Azonban a gazdasági viszonyok pangása akikor, az azonnali változtatás ellen szólt. Csak 196,2 januárjában valósult meig a kiegyezés, amely tekintetted; volt a gazdasági érdekekre, de nagy haladást jelentett az egyetemesen alkalmazható intézkedések m egv aló sitásáh o z. Az első lépés, a megkülönböztetés nélküli menekült befogadó politikához az volt, hogy 1962- ben a kormány speciális engedélyt adott 100, Honkongból menekült kínai Család befogadására. Hasonlóképen, speciális intézkedés történt az adoptálásra váró árva gyermekek érdekében, kiterjesztve ezt a nem-fehér gyermekekre is, 1963- ban. 1964-ben, gombamódra szaporodott a felvetődött kérdések száma, némelyik, csak évekkel később került előtérbe. A munkaerővel kapcsolatos intézkedéseik mind fontosabb tényezővé lettek a gazdasági irányvonal számára. Újabb nehézségek merültek fel a látogatók esetében., akik bevándorlókká kívántak átminősülni és a bevándorlási szabályzatok, valamint azok végrehajtása sok kritikát kapott. Bár csak fokozatosan volt nyilvánvalóvá, ezeknek a fejleményeknek! együttes hatása a bevándorlási irányvonalra igen mélyreható voillt. Az 1964-ben felszínen lévő problémák hatására, 1966 januárjában, létrejött a Bevándionlásügyi Minisztérium, amely a Nemzeti alkalmaztatási Szolgálát egyes részeinek egyesítéséből alakult. Ezzel egyidejűleg egy független bizottság, Mr. A Fehér Könyv a 'bevándorlás minden szempontjának két éves tanulmányozásának és, felmérésének eredménye volt és a jövő bevándorlási politikájának kialakítására tett javaslatot. Szemléleti módja expanziós, hangsúlyozza a hagyományos érveket a bevándorlás bátorítására, de egyidejűleg fenntartásokkal él a válogatás nélküli bevándorlással szemben. Anélkül, hogy lebecsülné a csailádok egyesítésének fontosságát és a hátrányos helyzetben lévők megsegítését, a Fehér Könyv kétségeket fejez ki a bevándorlási és munkaerő gazdálkodási irányelvek összeegyeztetési problémáival kapcsolatban. Ennek megfelelően pártfogolta a betés szempontjának teljes felszámolását a bevándorlási politikában. A beengedhető csopportokra vonatkozó javaslatok kevés támogatást kaptak attól a Parlamenti Bizottságtól, amely tanulmányozta a Fehér Könyvet és bár e Bizottság soha nem terjesztett elő végső jelentést, munkájának meghatározó befolyása volt azokra a szabályzatokra, melyek végül elfogadást nyertek. (Folytatjuk) Kisjókai Erzsébet műfordításai Nikolaus Lenau: A HÁROM CIGÁNY Magyarországi magyar ÜGYVÉD DR.RACSMÁNYBÉLA a budapesti ügyvédi Kamara volt tagja. Manitobái gyakorló ügyvéd, közjegyző, uj cime: 203-504 Main St., Winnipeg, Man. R3C 1A7 — Telefon: 947-1513. Három cigányt találtam ott, Fűzfa alá húzódva, Hol kocsim bajjal kocogott, Fogta az út homoka. Az egyik távol ült, maga, Hegedűvel kezében, Ráhullt az alkony bíbora, Tüzes dalt játszott éppen. * A másik meg vígan pipált, Saját füstjét csodálta, Mint kinek szebbet a világ Nem adhat, nincs több vágya. A harmadik békén aludt, Ághoz simult cimbalma, Húrjain szellő futkosott, Szivét áiom takarta. • Gúnyájukon lyuk. tarka folt Mutatta, hogy szegények, S fittyet hánytak annak, mi gond, Boldog cigánylegények. Hárman mutatták, mit lehet Rossz sorsra is fütyülni, Átfüstölni az életet, Álmodni, hegedülni. Kocsim már törte az utat, De gyakran visszanéztem, Sötét hajukat, arcukat Magamban felidéztem. szempontjából, csak igy van j meg a megfelelő értéke. Az ék| elaer csak úgy kell nekem,, ha ! vámhivatalnok szeme nem látta. Ez a feltételem. — Jól van Maud! Majd gondolok róla. — Egyszóval, szól a titkárjának, — nevetett a szőke leány. — Magának feltűnően kevés tehetsége van a gondolkodásra, Charlie:! — Majd meglátjuk., Maud! — villant meg a fiatalember szeme. — Holnap utazom Európába. A fontos az, hogy itt titokban maradjon mindéin . . . . . . Másnap reggel Charles Thorton csakugyan útiakéit, hogy csekkönyvével felszerelve résztviegyen a berlini árverésen. S két órával később, hogy a gőzös kifutott a kikötőből, New í Y'Qik utcáin százezernyi rik- 1 kanos bömbölte és üvöltötte a | déli kiadás szenzárióját: I — A milliárdos' és a vámba! tósá|g párbaja! — Miss Madis- • son a ^cárné gylöhgysorát kérte ! nászajándékul vőlegényétől, de ’ csak úgy, ha vámmentesen ! csempészi be az országiba. — New York izgalommal váija,' hogyan dől el a vakmerő játék! j New York felfigyelt a furcsa híradásra, amelyet valamennyi , amer ikai lap átve,tt. Ország- J I szérűé fogadásokat kötöttek, j nagy volt az izgialom s napokon 1 át ez volt beszélgetés tárgya a | legegyszerűbb kis kültelki bá-1 . ráktól kezdve a leg-zár kózotj tabb klubokig, — mialatt Thor- I ton titkárával, mit sem sejtve, j nyugodtan hajózott Európa fe- J ' j lé és éppen arról tanácskoztak, j bqgiyan lehetne vám nélkül be■ I hozni a gyöngyöket. ■ | Johnny, a tikár egész cso- I mó csempésztrükköt ajánlott: a ' j duplafenekü bőrönd, a kettős ‘ cápőtalp, a képkeret, virágosé- L rép, stb. ötletét mind sorra fel’ 1 vetette, de a vámhatóság ébet' »égével szemben egyik sem lát>■ szőtt hatásosnak. Szóba került ' az is, hogy egy Európából áthajózó utitársnőjüket megkérnék!, csempéssze be a saját ék; szere gyanánt a gyöngyöket!, — ’ de ez is kockázatosnak látszott, mert semmi biztosíték nem volt I arra vonatkozólag, hogy az il, iető hölgy Amerikában vissza- 5 adná-e a nagy-értékű ékszert. Oherbtourgban azután egy a. ; merikai lap került a kezükbe, i amely bőségesen foglalkozott x Thorton vállalkozásával. A mil-; bárdos kétségbeesése batártaa I lan volt. Mindazonáltal elutazt1 ta,k Berlinbe, resztvettek az ár-' verésen. A vétel simán megtöra télit, a cárné gyöngysora Char.1 les Tho;rton tulajdonába ment •- át, de még'mindig, a leghalváe nyabb fogalma sem volt arról. I- ! hogyan csempéssze át a csodá-! latos ékszert. z | Amikor az árverés napjának a estéjéin szállodai szobájában kilt emelte bársionybéléses tokjából I a kiékes, eleven rózsaszínben éí- : gő, csodálatosfényü gyöngyöket, a tulajdonos öröme is 'btüsz- A keslége markolta át szivét. U- sll gyanekkor azonban kinzó nyug ,g talanság fogta el. CSEMPÉSZ Irta: H. ILSE IWANS A newyorki felső tizezer arisztokratikiusan zártkörű világában hatalmas szenzációt keltett a dúsgazdag, csodaszép Madison Maud és Thorton Char les, a fiatal petróleumkirálVjfi váratlan eljegyzése. Maud a társaság elkényeztetett és ünnepelt aranylhaju kedvence egész sereg kérőt kikosarazott mái'. Fantasztikus feladatokat tűzött lovagjai elé, a középkori várurnők és a gyermiegmesék király kisasszonyai szeszélyeihez hasonlóan s aki a feltételt nem tudta teljesíteni, annak kegyetlenül kiadta az útját. Két imádóját öngyilkosság l!u kergette, egy pedig leibujdosott Afrikába sr azóta semmi hir sincs' felőle . . . Tihorton sem kerülhette el ezt a próbát. (Nyolc nappal az eljegyzés előtt a szőke szép mi-lliomoisleány igy szólt hozzá: — Olvastam a lapokban, Charlie, hogy Berlinben a jövő héten árverezik a cári koronaékszerek legszebb darabjait. Van köztük egy gyöngysor, a cárné kedvenc lékszere, csupa mogyoiránagylslágu/ hibátlan igazigy|önigyből. . .Nos hallgasson ide Charlie! Ezt a gyöngysort szerezze meg nekem, akkor elérheti célját, nyolc nap múlva megtarthatjuk az el jegyzési . . —A kivánsága, parancs, -darling. Az ékszer megszerzést gyerekjáték, — hajolt meg udvariasan a fiatal Thorton. — Úgy tudom azonban, hogy a: ilyen drága ékszereg, behozatali tiltva van. Az érték ötszörösé vetik ki ránk vám címén. Maud türelmetlenül ltoppan tott: — Hiszen éppen ez az! j gyöngyöket csempészúton ke behozni Anrerikábá, a társasa Az -egyik matróz felkapta a ! i-ózsaf üzért: — iMiire való e,z neked — kérdezte vidám- közönnyel. — Imádkozásra való, az Isten áldjon meg, — méltatlankodott az iir utas és visszavonult kabinjába. A harmadik napon — Long j Isiandnak még a csúcsa sem I Látszott — izgatoitt isürgés-forgás támadt a fedélzeten. Ágyús kis őrihajójukon megérkezteik a vámőrök. Ugylátszik -értesültek arról, hogy Charles Thorton a hajóm van és különös gonddal j akarták átvizsgálni az utaso| kát. A vámtiszt egyenesen M.. Thorton kabinjába .ment: — Ön Miss Mamsíbn vőlegénye, ‘Sir? — érdeklődött röviden — kérem adja át a cári gyöingynyakiéket! A milliárdos kinyitotta a bőröndjét és átnyújtotta a pompás ékszerdobozt. A vámtisz elbámulva az ékszert, megmérte tenyerében a súlyát, nagyilfcóüveget vett el. Egyszerre csak fel- 1 kiáltott: — Ez a gyöngy hamis, Sir! j — Tudom, — bólintott Mr. j Thorton. — Ez a másolat. Az igazi a titkáromnál volt, mert tolvajtól féltem. i — ,S hol1 a titkárja? — Eltűnt a hajóról. Valószínűleg megették a cápák azóta... ■ I — S a cárné gyöngysora ... . I — A zsebében volt. Valószi.! nüleg azt is lenyelték a cápák... Elég. kár az nekem! — Hohoho, - kiáltott neki. | pirulva a vámtiszt, — s azt hiszi felülünk ennek a naiv és meghalló mesének. Hoh-hó, u. ram ilyen könnyen nem jár túl - az csízünkön ... Azonnal megkezdjük a vizsgálatot. A gyöngy . sornak itt kel lenni a hajón. Majd én megkeresem ... — Tessákl! — mondotta szá, | razon a milliárdos és vállatt :, vont. Megindult a kutatás. Thorl ton kabinját és bőröndjei ösz-VALÓDI MINŐSÉGŰ FINOM-ŐRLÉSŰ KALOCSAI CSEMEGE PAPRIKA fontja $2.25 és szállítási költség. KOLBÁSZ, PÖRKÖLT, GULYÁSLEVES, PAPRIKÁSKRUMPLI, PAPRIKÁS SZALONNA. STB. EL SEM KÉPZELHETŐ VALÓDI HAZAI PAPRIKA NÉLKÜL. Elsőrangú ERŐS P A P R I K A fontja $2.50, 1/2 font $1.50 és szállítási költség. Kiváló minőségű töretlen óhazai KAMILLA TEA fontja $3.85 és szállítási költség. Tiszta tojás TARHONYA legújabb magyarországi szállítmány FONTJA: $1.25 és szállítás. IM. U. KERESKEDEM OSZTÁLYA 210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba, R3C 2B6. sze-visszaforgatták s ugjaiiugy feldúlták a itohbi utas podgyászát is. Aztán a raktárokra került a sfor. De sielhol semmi. A hajó már a kikötő előtt vesztegelt, kellő távolságban. A vámtiszt őrjöngött dühében: — Senkii isern hagyhatja el a hajót! Mindenkit külön-külön meg fogunk motozni. Az utasok csak egyenként szállhatnak partra. Mr. Thortont ez is hidegen hagyta. Tetőtől talpig, átvizsgálták, éppen úgy, mint a többi utast is. Patrick ,0’Brienre is rákerült a sor. Készségesen nyujtoitta oda batyuját és papírjait. A rózsafüzér akkor is kilógott a zsebéből. Jó csomó késés után azután mindenki megkap-, ta az engedélyt, hogy Amerika földjére léphet s a hajó kikötött. Egy órával később Charles Thorton villája diolgozószolbájá- I ban fogadta titkárát. Johnny ' jókedvűen tette le a rézkenesz) tes .l őzsafüzért gazdája elé. — Be kell tisztítani a fesité-I . két róla, meg a piszkot egyéb j baja nem történt! — mondotta egyszerűen.— De azért kemény munka volt. Ezek a fináncok ! végeredményben mégis csak ' lejKiismeretes emberek, j — Köszönöm Johnny! — hálálkodott Mr. Thorton és az ötvenezerdolláros csekk helyett egy nyolcvanezer dollárost állított ki a titkárja számára . . . * * 4= .. . Harmadnap, a Madisonj palotában Miss Maud fehér nya [ kán ott ragyogott a királyi ékszer. Hatalmas (szenzáció volt, a iriplorterek és a rendőrtisztek egymásnak adták a küincsiet és New York napokon át erről beszélt . . . Öit elsőrangú ékszerész hitelesen bizonyította, hogy a gyöngyök valódiak, miig a vámhatóság jelentést adott ki, hogy Maud gyöngyei ihamisitványok. Végül a rendőri vizsgálat is igazolta, hogy a gyöngynyakók valóban a cári koronaékszerek ! közül való s minden szeme ritka igazgyöngy ... A vámhatóság innen uaezdve mélységesen hallgatott, amire megvolt az oka. Mert minit kiderült, egy szakállas ir csavargó _a hajón, titokban, elvámoltatott egy igazgyöngynyakéket, | amit rózsiafüzér alakjában ho! zott át Európából s pontosan, ' nyngta ellenében, lefizette a családi ékszerre kivetett — tizenkétezer dollár vámlüeitéket. A new yorki felső tizezer alisztokratilkiusan zártakörül vilá gában káprázatos fénnyel ünnepelték meg Madison Maud és j Thorton Charles esküvőjét. A vendégek jelmezekben vettek részt a mulatságon, amelyet éveken át meg,emlegettek a Broadwayn, Johnny, a petró| Leumkirályfi volt titkárja, kecs■ kekosztümlbien jelent meg, ha- 5 talmas szarvakkal, jóllakottan j és kövéren, — s patái között j egy igazi, kerek káposztafejet tartott. Azt a káposztafejet, amely megmaradt miután a kecsi ke jóllakott. A“VŰKUiÍOH" BOSSZÚJA IRTA: W. P. NICHOLLS Az esküdtek visszatértek a tárgyalási terembe és vezetőjük kezében a verdiktet tartalmazó papírlappal, megszólalt. Ott állt a “Vonós Tom”, a/vádlott és< az arca lázban égető az izgatottságtól. a közönség legutolsó padsorában ült Grubb B'en, akinek a feljelentésére Tornot letartóztatták. Igyekezett lethetojeg megnuzódm a pad sarkában, noha meg volt arról győződve, hogy a vezér és a banda többi tagja éppúgy nem sejti, hoigy ő árulta el Tornot, mint Tóm maga. Az ezer dollárt, ami a rendőr gyilkosának feljelentője részére volt kitűzve, Ben zsebrevágta és ezzel részéről az ügyet befejezettnek hitte. Most megbizólalt az esküdtek vezetője és kihirdette a határozatot, amely gyilkosság elkövetésében (bűnösnek mondta ki Hornbrock Tornot, aki a geng! sztervilágban a “Vörös Tom ' néven ismeretes. Az Ítélet ezután már csak a j “villamos szék” lehetett, j Ben megkönnyeibülten léleg| zett fel, amikor kint volt az utcán. Beültek egy kis vendéglőbe és (elkezdett inni', hogy felzaklatott idegeit eikábits'a. De a bor hatása éppen eMemkező- i leg az volt, hogy sorra vtouuí- I tak Miki szemei előtt az eddig kivégzett árulók véres alakjai. “Most én kerülök sorra” — folyton újra ez a gyötrő gondolat tért vissza, bármennyire igyekie'zeitit lönmagát arról meggyőzni, hogy senki sem sejti az árulását. j Amikor fáradtan hazaérkej zett, megszólalt a telefonja. Ősz | szeráizkódott . .. _ ki keresheti j ily későn este? “A vezér” volt j a telefonnál’ és szokott hideg, szenvteletn hangján mondta: — Az ítélet kihirdetése után bent jártam Tómnál. Arra kért, hogy látogasd meg. Ben ijedtében meigtántorodott, de rögtön visszanyerte az önuralmát és kiözömbös' hangon monotta: — Hogyne... mindgyárt reggel bemegyek Tomihoz, Végtelenül sajnálom szegény fint. “A vezér” nem felelt}, csak letette a kagylót, ami Bent ujabb rémülettel töltötte el. Gyanús volt ez a hívás ...! A böriiöniben egy fegyőr lodavezette Tóm cellájához. A föidóigérő acélrács mögött állt Tom és halkan fütyörészte a francia dalt, amelyet annyira megszeretett: “Parlez moi d’amour...” — Hivattál, Tom naigyon örülnék, ha valamivel (szolgálhatnék neked — kezdte Ben és lehetőleg résztvevő arcot igye( kezett vágni. ] — Köszönöm ... rajtam már senki sem segíthet — felelte 1 (Folytatás a 7. oldalon) gazdasági életben teljes-értékű és teiljesértékümeik nem tekinthető bevándorlók közötti megkülönböztetést. A Fehér Kjönyv bevezetette a faji megkülönböz-DALOLJUNK... AZT MONDTAD, HOGY ... Géczy János verse, Bencze Fazekas Gyula zenéje. Azt mondtad, hogy nem szeretsz már, mást szeret a szived, Én még most is úgy szeretlek, majd meghalok érted, Azt mondtad, hogy nem vagy boldog, megcsaltak az álmok. Az a tavasz volt a legszebb, amikor én neked vittem először virágot. Azt hiszed, hogy az a tavasz lesz a boldogságod, Amikor majd másé leszel, más lesz a te álmod, Az a tavasz lesz az átkod, nem leszel te boldog, Megsiratod azt a napot, amikor én néked vittem először virágot.-— Igazi királyi ékszer, — mormolta maga ielő — valóban Maud fejedelmi alakjának dis-zi- ! tésére való. De -mi lenne, ha a I végén be nem vallott áru -climén j elkoboznák? A vagy on,s zámb a menő veszteségen felül egész New York rajta mulatna, az eljegyzés nun den bizonnyal felbomlana és hosszú időre lehetetlenné tenné magát a társaságban,. — 'Szívesen adnék ötvenezer dollárt, — kiáltott fel kétségbeesetten Thorton, — ha átsegítene valaki ezen a -sulyosi helyzeten. Joihinny, a titkár azon nyomban jelentkezett: — Web, — mondotta egyszerü-en, — egy ötvenezer dolláros csekkért vállalom a dolgot. Kérem a gyöngyöket, íkérek 24 órát az előkészületekre és öt nap múlva New Yorkban átadom az ékszert. * * Az egyezséget megkötötték , és a Bremen két nap múlva elindult velük New York felé. A1 g: ért -az óriásgőzöis, az Óceánra, az első 24 órában már nagy izgalom támadt a hajón. Az őrtálló matróz este tiz óra tájban, — amikor az első-osztályú fe-! I délkörben javában táncoltak a I párok, — vészjeleket adott ®ip- I jával s ugyanakkor a fedélzeten I sétáló utasok segélykiáltás-ckat I és viacsobbanást hallottak, | mint a,miikor valami nehéz test zuhan a tengerbe. A -hajógiépek működése azonnal megállt, fény j szórókkal kezdték kutatni a ten ! ger színét, -meaitőöveket szórtak I a hullámokba, majd leeresztették! a m-entőcsónakot isi, a sze! rencséttlenül járt uta-s azonban I nyomtalanul eltűnt. Másfélórai kutatás után a gépek ismét ! megindultak é;i a hajó folytatta j ú-tját. J A kapitány utasítására -nyom I ban megkezdték a vizsgálatot j az utasok között & másnap íreg! gelre megállapították, hogy Mr. Thor-ton titkára nyomtalanul eltűnt a hajóról. Addig is heveset, látták, mert a hajóra lépése pillanatától beteg volt, szobájában hevert egész nap az arca fel volt kötve, mert kinzó fogfájás: gyötörte ... A feltevés mind járt abban az irányban alakult kii, hogy -a szerencsétlen fiatalember elvisielhete-tlen fogfájása ! miatt pillanatnyi id-egrohamáj 'bán a tengerbe vetette magát és a hajó körül ólálkodó cápák ! elkapták. I A milliárdost szemmellátha- I tóan mélyen lesújtotta titkára I borzalmas tragédiája. Maga is l visszavonult a társaséi ettől s ■ elgondolkodó lett és hallgatag. I Egész nap a fedélzeten hevert j nyugvószék-ében . . . • i Amikor, a titkár keresése I közben, alaposan átkutatták a II hajót, a poggyászraktáriban egy -; potyautast fedezte fel- a mat-11 rózok. Festői- öltözjkü topro-n- gyes 'szakállas, vállas fiatalem-1 bér volt, akinek kés villan -meg- barna, izmos kezében, amikor a- matrózok gúnyos udvariasság; g-al előtessékelték rejtekhelyéről. — Szerencsétek gentlemanek, — sziszegte a foga között, j — hogy nem nyúltatok hozzám. ! Mert ha megütöttetek volna, | piros véretek festené be körül a -podgyászokat ... A Ikiapdtány előtt is fannhé. jiázva, arcátlanul viselkedett a . fickó: i- — Ír nemes vagy ok és sem- j miféle bűnt nem követtem el. Csak éppen meg; akartam takarítani az ulti,költséget. A kapitány végignézte: — Izmos, jól meg, termet fickó vagy! .— mondta keményen. — L/emégy a kazánokhoz és i szenet fogsz lapátolni az egész utón. Ingyen nem hajókázunk ... Odaát majd1 a -kikötőőrség-1 ne-k adjak át! — Szenet lapátolni? Én? : Patrick -O’Brien, .nemes szülők ' gyermeke? — Igen. — Soha! Inkább megfizetem az útiköltséget és a 'büntetést... : Tarka zsebkendőt húzott elő ■ zsebéből s kitokengette a kapi-' ! tány íróasztalán. Egész vagyon » kája a gyapj-utkíendő -sarkában- volt -belecsomózva: egy kon-!- ze;r v-doboz, fekete, száraz ke- j , nyár, kopott -bőrtárca és egy jó j- I kora;, zsíros alaposan megviselt t rózsafiüzér, rézkejreszttel a vé- g|én. A bőrí-árcában -néhány! i száz-dolláros bankjegy v-olt. t A kapitány és a matrózok el, bámulták. A potyautasnak t pénze volt. SzemmelMthatóan I £ I mindnyájukat meglepte ez a! / | fordulat. í - — Talán bizony útleveled is f ! van? — kérdezte gúnyosain a|- kapitány. A szakállas fickó vigyorogva i vette elő az Írásait a csizmája i szárából. A, kapitány sietve átt nézett mindent. Útlevele, mun- i - kakönyve, sziemélyleirása mind I rendben -volt a putyautasnak. 1! — A 'büntetést elengedem, — t jelentette Iki a kapitány. — Ha'- megfizeted a harmadikotszitályu , ’• hajójegyet, megkapod a kabi- 1 nodat és béke veled! *
