Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)

1975-09-19 / 29. szám

A magyarság történelmi küldtetése “Európa bástyája’’ voltunk, tanították iskoláinkban és falon függő nagy, történelmi képeiken láthattuk dicső eleink hőstet­teit .., Nekünk mindé,btoől már csak a bukás és, megaláztatás jutott. Trianon szakadt a nyakúinkra, mert ezer esztendőin át életün­ket és vérünket adtuk Nyugat védelmében. A második világ­háború után a bécsi döntés re­vízióját semmibe véve, nemcsak visszaesőnkitotlták édes hazán­kat, hanem, mint új hóditó a Szovjet Unió is befészkelte ma­gát az ősi Északkeleti Felvidé­künkre és mint egykor a tö­rök, megszállva tartja a kis Magyarországot! Jól tudom, ho'gy ironikus kí­méletlenséggel állítom elénk a magyarság; történelmi szereplé­sét az elmúlt ezer esztendőben, de ez a kendőzetlen valóság. Ha Isten a magyarságnak ilyen tragikomikus szerepet szánt, akkor maradéktalanul el kelle­ne fogadnunk golgotajárásunk az ő kezéből, mivel hogy min­dig istentisztelő nép voltunk. Szerencsére, hogy nemzeti életünk egyik szemléletle ez csupán, mert sorsunk, kialaku­lásában ini magiunk is részt veszünk. így történt meg, hogy az 'örökös harcban meg­fáradtunk és elestünk. Elesett­­ségünkben vesztettük el népes­ségünk és gyönyörű országúnk kétharmad részét! Elődeink tettleit nem akarom ezzel bírálni, de jobb jövendőnk érdekében új nemzeti politikát kell felépítenünk. Mindenekelőtt meg keli te­re, intenünk új életünk előfelté­teleit. A rosszul megkezdett új ezredévünk hibáit kell helyre­hoznunk. Hogy is mondta Deák Ferenc, a -haza bölcse? Ha ka­bátunkat rosszul gomboltuk he, ki kell gombolnunk, hogy jól vegyük fel magunkra ...'Nem kevesebbről van tehát szó, mint hogy új honfoglalásra kell fel­készülnünk. Ez az új honfogla­lás megköveteli tőlünk, hogy úgy otthon, mint az emigráció­ban léleikszámban mégis záporod! junk és kedvező alkalommal közösen, népesítsük he öröksé­günket. Mert, ahogy korunk e-j gyik legnagyobb írója, Erdély és j Magyarország szerelmese, Wass 1 Albert a “Kaid és kasza” című hatalmas munkájának első kö­tetében megírta, szentül igaz, j hogy — azé a föld, aki meg­munkálja. Talán azzal egészít- j hetem ki, hogy azé az ország, aki benépesíti és észszerű’ ve- : téssel kezében tartja. Ugyanakkor szisztematikus diplomáciával kell meggyőz­nünk a világ közvéleményét a Kárpátmedence egységének fon tosságáról. iCsakis nagy és erős Magyarország/ képes Nyugat és ' Kelet közötti évezrede hivatását betölteni. A valóság ma is az, hogy Nyugat a Kárpátok gerin­céig terjed és ha Kelet erősza­­san nyugatra tör, a világegyen­súly megbillen, amint az az; el­múlt ötiven esztendőben történt. Egy második világháborút, so­ha véget nem érő kisebb helyi csetepatékat, s mérhetetlen szenvedést 'eredményezett és az emberiség jövendőjét ma mind­ezeknél borzalmasabb harma­dik világháború fenyegeti?! Senki ne értsen félre. Felesle- 1 ges jóslásokba bocsátkozni, de aki következtetni tud az álta­lános politikai jelenségekből, sejti közeledik az idő, hogy gyökeres változás történjen. A magyarság történelmi kül­detése megkívánja, hogy az új világrendben összekötő kapocs legyen Nyuígat és Kelet között, de ütközőpont soha többé ne legyünk. Tegyük félre az; álhu- i mánusí ideákat már csak azért is, mert szentnek vallott' idea­lizmusunkért hálátlansággal fi­zetett Nyugat és Kelet egy­aránt. Másrészt meg kell vá­lasztanunk partnereinlket jól és sajátos érdekeinket meg kell különböztetnünk más népek tö­rekvéseitől. Ha pedig, háborúra kerül sor körülöttünk, kerül­jük el, hogy ne a vesztésiéi ol­dalán álljunk ezentúl, mert a hajban senki sem segít rajtunk. Idegen imádat is ősi hibánk a kereszténység felvétele óta. Ar­ra a kereszténységire, mely a nemzet gerincét megtörte, nincs szükségünlki. Gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar ismerte fel először, hogy egy nemzetnél sem vagyunk alábva lóbb népek ... Sőt, — hozzáte­­hetüik minden dicsekedés nél­kül —, különbek vagyunk so­kaknál. Éppen ezért a felekeze­tekre megosztó kereszténység helyett — több nagynemzat mintájára, ’hogy csak a néme­tek, angolok, franciák, spanyo­lok és bizonyos mértékig az olaszokra is hivatkozhatom —, a keresztény magyar vallást kell legsürgősebben megyalósi­­tanumk, melynek nemzetet ösz­­szetartó ereje van. (Bár az öt­venes években már helyes fel­ismerés volt, hogy először va­gyunk magyarok és csak az­után ősziünk meg felekezet sze­rint, de ez csak féligazság, ma­radt) . Végül, nagyon fontos, hogy szeressük egymást magyarok, mert csak önmagunk erejére támaszkodhatunk. Ismét Wass Albertra hivatko­zom, aki fent említett muni.vá­­jában Erdély elvesztése körül­ményeinél megdö bbentő. nyílt­sággal mutatja ki egymásiránt megnyilvánult szeietetlensé­­günk. S már-már hazárdjáté­kunk az önzés, torzsalkodás, és az idegenek közénk telepíté­se saját fajtánk) kárára, stb. Nemcsoda, ha osztiák uralko­dóink programszerűen csele­kedtek ugyanezt! Ezért nemcsak rneg kell ta­nulnunk egymást szeretni és megbecsülni, hanem semmi ál­dozattól sem szabad megriad­nunk, hogy egymást segítsük. Minden magyarnak) össze keli fognia, újra egyek lehessünk az Isten által oly gyönyörűségesen és egységesnek megteremtett Kárpát-medencéiben. Jelenünk és jövendőnk függ jól megválasztott történelmi küldetésünk betöltésétől! Nagy tandijat fizettünk érte .. . kmúűi a Mauuíí mm* Sikeresein zajlott le a szabad­­volági magyarok Világkong­resszusa Torontóiban, melyet a Kanadai Magyar Szövetség rendezett 1975 augusztus 21 és 24 között A Kongresszus szá­mos nagyjelentőségű döntést hozott. Többek között, átérezve a felelősség súlyát, mely az el­következő nemzedékek magyar nevelése terén az emigrációra hárul, az alábbi határozatot hozta: “A Széchenyi Társaság ja­vaslatára a Kongjreisszus egy­hangúan kimondja a (MAGYAR TANERŐK KÉPZÉSIÉNEK szűk ségességét, melynek első lépé­se egy ALAPÍTVÁNY útján ál­landósított MAGYARSÁGTU­DOMÁNYI TANSZÉK sürgős felállítása. ” A tennivaló ezen a téren csak, az anyagi szükséglet is jelentős, J de nem olyan nagy, ihogy az I északamerikai kontinensen élő | jómódú magyarokra elviselhe- J teilen terhet róna. A Széchenyi Társaság ('Széchenyi Society, Incorporated) a tanszék kérdé­sével (hosszú idő óta foglalko­zik, két évvel ezelőtt pedig egy szakemberek által szervezett kampányt indított. A kampány szellemére jellemző, 'egyben re­­ménytikeltő az itt közölt felhí­vás, amelyet kispénzű magya­rok intéznek a náluk jobibmó­­dúakhoz: “Kedves Honfitársunk! Alulírott nyugdíjasok, kétké­­zimunkások és kis keresletű ma gyarolfe avval a kéréssel fordu­lunk a nálunk) sokkal szeren­csésebb körülmények között élő orvosokhoz, mérnökökhöz, gyárosokhoz, üzletemberekhez, vállalkozókhoz és magas állásban lévő magyarokhoz, hogy velünk együtt, 'közös erő­feszítéssel járuljanak hozzá a Kanadában létesítendő Ma­­gyarságtudoiniányi Tanszék A­­LAPITVANYÁHOZ. Ez lesz a kontinens első alapítványi ma­gyar tanszéke. Mindössze $575,000-re van szükség, mely­nek egy negyede már együtt van. Ha minden jómódú ma­gyar velünk együtt és tehetsé­géhez mértem veszi ki a részét az adakozásiból, akkor az ALAPÍTVÁNY nagyon hamar együtt lesz. Winnipeg, Man. 1975. szept. 19. 3 Á kanadai bor magyar "ügyvédje" MARCUS VAN STEEN BETARTOTTA SZAVÁT Egy szenvedélyes vadász vakbéligyúlladással került a eh - cagoi St. Mary kórházba, ahol az ápoló nővér gyengéden vi­gyázott reá, a műtét után. A- mikor elhagyta a kórházat, azt mindta az apácának: — Nem tudom, hogyan hálál­hatom meg a gondos ápolást? Az első zsákmányt), amelyet a következő vadászaton ejtek, a­­jándékba küldöm önnek ... Betartotta a szavát, mert kö­vetkező weckenden behoztak a kórházba egy sebesült hajtót, akit a vadász véletlenül meg­lőtt! JOGTNÁCS A titkárnő egy ólát késett reggel^ a hivatalban. A vezér­­igazgató behívatja és megkér­dezi : — Miért) jön be maga egy óaával később, mint a többiek? — Vezérigazgató úr jól tudja, hogy én kiváltságos vagyok ... — Azért, mert magát a nyil­vánosság előtt átöleltem a köz­gyűlésen, az nem jelent sem­mit . . . — Dehogynem! — 'Ez mégis csak szemtelen­ség! Kik mondták ezt magá­nak? — A jógtanácsOíSioml Spanyolhonból Importált kitűnő minőségű SÁFRÁNY kapható Keieskedelmi Osztályunknál. Levesek, mártások ízesítésére. Ára csomagonként $1.50 szállítással K.M.U. Kereskedelmi Osztálya u>0 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba. R3C 2B6. Bereczky Gábor, Calgary ($200) Bodor Aladár, Calgary ($100) Boros Barbara, Lethbridge ($100) Bottyán Albert, Calgary ($200) Csanády Andor, Hamilton ($300) Dömötör Lajos, Calgary ($150) Dulai Mihály, Welland ($500) Gábri Elemér, Toronto ($100) Göniczy István, Gary, USA. ($120) Görög Károly, Trial ($500) özv. Hadnagy Istvánná Calgary ($100) vit. Hangiodi János, Victoria ($100) id. Harcsa Gyula, Calgary ($150) írj. Harcsa Gyula, Calgary ($100) özv. Herczegh Jánosné, Montreal ($240) Hidkman Tibor, Calgary ($100) Járó János, Calgary ($500) Kádár Zoltán, Windsor ($100) Keresztes Lajos, Calgary ($100) Kiss iSándor, Calgary ($100) Kocsis Gyula, Calgary ($170) Komlód! iMJihály, Calgary ($100) Kondorosi Sándor, Saskatoon ($150) Koronghy Gyulámé, Calgary ($100) Mrs. K. Kraftsik, Thunder Bay ($200) Makai Lásizló, Calgary ($250) Máté -János, Niagara Fali-;. ($1120) özv. Mátyás Ferencné, Calgary $125) Móricz Bianka, Vancouver ($200) Nagy László, Kimberley ($300) Nemes Endre, Montreal ($266) Németh Ernő, Calgary ($125) Parraglh Ernő, Calgary ($100) Payer Lászlóné, Calgary ($150) 'Pádár Simon, Edmonton ($100) N. N., Edmonton ($1001) Péter András, Calgary ($170) özv. Ráczné, Elizabeth, Calgary ($150) Rigó György, Cortland, USA (($100) Samu László, Marathon ($300) Sámson Boldizsár, Calgary ($135) Sárközy Kálmán, Calgary ($1015) Seibert Albert, Calgary ($100) iSimon Sándor, Calgary ($200) Susztek Antalné, Penticton ($300) Szakony András, Calgary ($500) iSzántósi Katalin, Lethbridge ($500) Szelei József, Calgary ($155) 'Szentes Jenő, Montreal ($210) Vámosi József, Hamilton ($200) Veress Gyula, Welland ($100) Vida István, Calgary ($200) Vigh Zsolt, Calgary ($300) iZoítay Endre, Vancouver ($220) Windisch Étienne /Montreal ($100) (Canadian Scene) — Annak ellenére, hogy a kanadaiak egy­re több bort isznak, a kanadai bőrgyárak nem túlságpsan elé­gedettek. Dr. Peller József, aki 20 esztendővel ezelőtt jött/ Ka­nadába és (Magyarországon szü­letett és a kanadai borászati intézet eüinö'kle, winnipegi be­szédében magyarázta meg, a borkészitők elégedetlensége o­­kát. Amint dr. Peler mondotta: a háború óta fokozatosan emel­­kett a kanadai fogyasztása, 10 és :20 százalék közötti tempó­ban. De még Így is nagyon ke­vés bort fogyasztunk, legalátó bds im'ás országokhoz viszonyít­va. Kanadában 1.3 gallon, Eu­rópában évi 20 gallon az egy főrje eső borfogyasztás. Dr. Pel­­lent az nyugtalanítja legjobban, hogy a kanadaiak főképpen im­portált borokat fogyasztanak és eCinézinek a kanadai 'borok feje fölött. 1970-ben importált volt a Kanadában elfogyasztott bor 32 százaléka, 1974-ben a­­zomban már 40 százaléka. Igaz ugyan, hogy a kanadai bonnak más a zamiata, mint az európaié, ez azonban dr. Pellér ! szerint magától értetődik és | nagyon könnyen meg lehet ! szokni. A kanadai borok java­részét a Niagara vidékén, vala­mint Que'becben és British Co- I lumhiában termelt szőlőfajták­ból készítik. Sajátságos szőlő­­tipusok ezek, mert az európai szőlőfajták nem szeretik az it­teni klímát. Kísérlet történt a két ’különblöiző típusú szőlőstfaj­­ta összeházasítására és ezek a kísérletek nem is mondhatók eredménytelennek. A kanadai bornak hosszú tör- I ténete van. Háromszáz észtén­­| dővel ezelőtt a québeci monos­­! torok már itteni szőlőből fcészi­­, tették az áldozáshoz használt bort. Az első kereskedelmi bor­készítés egy német telepes ne­véhez fűződik. Ont.-ban, Beams vilié környékén, 1635-ben. kez­dett bort csinálni. INTÉZZEN MINDENT EGY HELYEN LAJOSSY SÁNDOR: VADLIBÁKKAL De sokszor szerettem volna veletek repülni vadlibák — Elhagyni ezt a sárga földtekét s odaferyt keresni új hazát! Vonz, hiv most is az örök kékség. Vadlibák, ha tudnátok mily szerencsés, s 'bal sorsotok van — Égig emeinek szárnyaitok, az azúr kékségben úszhattok bolldogan! De hontalanok vagytok, mint a koldusok. Vadlibák, vágyaim szárnyaljanak veletek, én itt maradok mégis — Itt e sáros földtekén a helyem, ide köt életem és halálom is! Emberként, élni az én küldetésen. -i i~in ~~ i — —ii — --in —i ~ * i in—ii_ii—,r Kelt Kanadában, 1975 szep­tember 1-én.” Az aláírások után zárjelben feltüntettük az adományokat, zsinórmérték! és követendő pél­da gyanánt. — Ha mi a Magyar­­országgal szomszédos államo­kat elítéljük a magyarság. elle­ni kultúr genocídium miatt, ak­kor magunkat is el kell ítél­nünk mindaddig, amíg az észak amerikai 'kontinensen élő más­fél milliós magyarság a magyar TANERŐ KÉPZÉST meg nem valósítja! MERT MEGVAN HOZZÁ A MÓDJA ÉS LEHETŐSÉGE.!! Az Alapítványra küldött ado­mányok adó-mentesek. Az Ala­pítvány cime: Széchenyi Society, Inc. (vagy csak röviden: Hungarian Studies) 710-52 Avenue SW. Calgary, Alberta, Canada T2V OB5 KÖZPONTI UTAZÁSI SZOLGÁLAT KEDVEZMÉNYES UTAZÁSOK TORONTO - BECS - TORONTO és EURÓPA összes országaiba valamint BUDAPEST - TORONTO - BUDAPEST ^ Hozassa ki hozzátartozóját látogatóba kedvezményes áron Repülő- és hajójegyek részletre is Útlevelek, vízumok, hotelfoglalás, autóbérlés, garancialevelek IKKA - TUZEX - (0MTURIST Pénzk tildémé nyék és vámmentes csomagok PÉNZ- £S GYÓGYSZERKÜLDÉS a világ rntoden tájára KÖZJECYZÖSÉG: fordítások, végrendeletek, hitelesítések, stb. IKKA, TUZEX, COMTURIST, IBUSZ és CEDOK FŐKÉPVISELŐJE. LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE DIVISION OF INTRAGSERV LTD. 519 Bloor St. W., Toronto M5S 1Y4., Ontario Telefon: 537-3131. AZ ATYAFIAK pásztor József Kiszakad a Csobáncz melléből forrón, meghitten: — Mert szeretlek! Sárika lehunyta a szemét. — Akkor, hogy tehetted! — siziólt fájdalmas hangon. — Mintáztam. — Modelled volt? — igen. ő adta a témát, ami nagyon érdiekéit. — !Es sikerült ... A mintázás? Csobáncz lehajtotta a fejét. — Nem. Már le is dobtam az agyagot. — És miéritt nem sikerült? ............. — Elmondom, de ülj le, kiérlek .. . Esedezem. Sárika szelíden leült fél oldalt egy ebédlőszékre. Csobáncz a fejére mutatott. ■— A kalapod ... Sár ika határozottan nemet intetti. — Ó nem. Csak hadid maradjon. Csobáncz szomorúan bólintott. Leült és beszélni kezdett.-— A gondolái:), amit elmondott, magávalragadott. Esz­meileg és plasztikailag nagyon érdekes volt. Sárika szeme szikrát szórt. — Es ö is erdekes volt? Csobáncz szemű eh anyással nézett Sárikára, — Visszaüthetsz, ahogy akarsz, Sárika. Sárika lesütötte a szemét. — Tudod, hogy ezt nem teszem. Nem vagyok olyan fajta. Szóval érdekes: volt? Csobáncz haliki hangon felelt: — Ez, nem vitás. Meg úgy éreztem, hogy a téma nagyon harmonizál vele, de ebben tévednem. Az arca s az egész lénye nemi elég tiszta hozzá. Róla lehetne nagyon jó táncoló figurát csinálni. A teste könnyed, 'karcsú, de nem légies. A téma az, ..orv az alak a föleiről a csillagok felé röppen . . . Éppen fél­émé, ikiedik a földről. Lábujjhegyen áll s két karját felfelé emel . .— Lábujjbegyen állni tud. — Azlü tűid, de az: arca nemi eléggé átszellemült . . . Mon­dom: nem eléig tiszta . . . Valami odaadó, lemondó,, angyali sze­lídség, valami transzcendentális vonás kellene ehhez, de Iblelá­­tom, hogy ehhez a témához nagyon, nehéz modellt találni. — 16« — — Nyugalom, nyugatom, biztatgatta 'önmagát és az arca eltorzult. — Hát persze! — bugyborékolt fell a leikéről. — Csak újra, úgy birtokba venni! Csak inltteto, neki, azután majd szalad megint utánam! Roppant fájdalom szorította össze a szivét. Kiment az étteremből s Dunapar.ton lerogyott törten, egy padra. — Pedig beszélnem kell vele . . . De mit mondhatok neki, ha nem, szeret? Dehát lehetséges ez? Hiszen oly hűséges és jó vodft hozzám! Talán éppen azért nem szeret többé? — Ha elmondhatnám neki, hogy nem tudok nélküle élni! — susogta maga elé később. Betámoiygott egy taxiba s hazament. Szédelegye járta a szobákat s egyszerre a telefonhoz pattant. A Dunapatotát kéite es a portás össze is kötötte a százhuszonhetes szobával, de Sá­rika nem felelt. — Talán fekszik? — gyötrődött Csobáncz. — Az izga­lom beteggé tette. Azután meglobbant fejében a gondolat: — Bemegyek hozzá akárhogy is. Újra kocsiba ült és visszament a Dunapalotába. A portás­tól megtudta, hogy Sárika csak estefelé jön haza. Leverten ment vissza a lakására. Az ebédlő fiókjáról elő­vette; az u .ásításokat. Könnyes színiméi olvasta: ... Az őszi ruhákat előreraktam a garderobba. Vigyázz magadra, édesem . .. A többi összefolyt 'előtte. A fejét tologatta. — Minek csinálták) ezt a komédiát? Inkább tűrtek volna. De valami a mélységes bánat felhőjén keresztül is átsugárzott a lelkén. Most jobban szereti a feleségét, mint valaha. És felcsengeti a lelkében fájdalmas erővel, harsonázva: — Vissza kell, hogy szerezzem! Lement a műterembe. Odalépett a szo'borállványhoz. Az “Adi astra”-ró'il letépte a nedves rongyokat. Szomorúan nézett a nyers agyagiból kibontakozó törzset, aztán hirtelen kigyúlt az arca. Az állványt feldöntötte s ez nagy robajjal zuhant a földre. Hirtelen elszouult a torka. Felzokogctt s térdrebukott. Egy széket elkapott, hogy végig ne zuhanjon a padlóin; a az arca a két karja közé temetkezett! jajongva. —165 - , ,, a ; I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom